Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-11 / 247. szám, vasárnap

1953 október 11 (II

SZ0 5 Magyar kultúr központ Prágában r Ä csehszlovákiai magyarok szeretik népi demokratikus köztársaságunkat, szeretik fővárosunkat, annak minden büszke kulturális, gazdasági és szocialista alkotását. Mégis, — nincsen olyan magyar dolgozó népi demokratikus ha zánkban, aki ha Prágában van, meg ne látogatná a Václav-téren a Magyar Kultúra könyvesboltot. Hogyisne. Megkaphatja ott anyanyelvén a marxlenini szocialista irodalom klasszikusainak minden müvét, magyar nyelvű kiadásban olvashatja halhatatlan tanítónk, Gottwald elv társ bölcs tanítását, Zápotocký elvtárs pártpolitikai, szakszervezeti és szépirodalmi könyveit. Nincsen az élenjáró szovjet irodalomnak, haladó csehszlovák és a világirodalomnak olyan magyar nyelvre lefordított alkotása, a modern ma gyar irodalomnak olyan müve, amit a Magyar Kultúra könyvesboltban meg ne lehetne vásárolni. Külön figyelmet szentelnek természetesen a cseh és szlovák nyelv bői lefordított könyveknek. És a csehszlovákiai magyar olvasó tör leszti az adósságot, szomjazza a nagy hazai írók müveit, szorgalmasan olvassa Nemcová, Neruda, Jirásek, Olbracht, Majerová, Puj manóvá és a többi cseh és szlovák író és költő remekeit és fokozato san szabadul az átkos mult csökevényeitöl, a soviniszta burzsoá nacionalista ideológiától, amit éve ken át oltott belé a Horthy-zsold ban álló Eszterházy.Jaross-SzUllň áruló úri banda. Könyvesboltról beszéltünk. Hát ez nem egészen pontos megjelölés. Mert a prágai Magyar Kultúrának sokkal szélesebbkörü hivatása van, mint hogy csak könyveket terjesszen. Bár ezzel kapcsolatban igen örvendetes jelenség, hogy a csehszlovák üzemek és intézmények mind nagyobb mértékben érdeklödnek és vásárolnak magyar szak irodalmi könyveket és folyóirato kat. Jó módja ez a komoly, tudományos tapasztalatcserének, ami nek sok formája közül, nagy jelentősége van éppen annak a formának, amikor tudományos alapon szakirodalmi könyvek tanulmányo zása segítségével veszik át kölcsö nősen a bevált tapasztalatokat. Az ilyen felkészültség után lehet csak igazán vitatkozni a módszerek helyességéről és éppen ez is egyik célja a Magyar Kultúrának, hogy a Csehszlovákiában járó magyar művészek és gazdasági szakembe rek találkozhassanak a megfelelő csehszlovák szakemberekkel és kői csönösen kicserélhessék — mindkét nép javára — tudásukat és tapasztalataikat. Állandóan bővül a Magyar Kul túra célkitűzése és aszerint váltó zik, amire a dolgozóknak éppen a leginkább szükségtik van és ami iránt a legnagyobb az érdeklődés, így köti egybe az elméletet a gya korlattal. Munkások és érteimisé giek kívánságára pl. három nyelvtanfolyamot létesítettek a kultúr központban. 53 hallgató tanul a Magyar Kultúrában magyarul és a jelentkezők száma állandóan nő Érdekes, hogy több nő tanul ma. gyárul, mint férfi és ami különben természetes, több a fiatal. A nyelv tanulók szép eredményeket mutathatnak fel és sokan már folyéko nyan beszélnek magyarul. A Magyar Kultúra hasonló hivatást tölt be Prágában, mint a Osehsžílovák Kultúra Budapesten: a cseh és szlovák dolgozóknak be mutatni a dolgozó magyar nép hatalmas eredményeit minden vonatkozásban. Tehát a Magyar Kultúra. ami szintén a csehszlovák-magyar kul túregyezménv szülötte, nem teljesítené feladatát, ha elsősorban nem a csehszlovák munkások, dolgozó parasztok és haladó értelmiség felé fordulna. Ezt szolgálta az az irodialmi est iis, amely Illyés Gyula müvét és a költőt magát mutatta be a prágai dolgozóknak, ezt a célt szolgálja a napokban megnyitott sportkiállítás és ezt a célt szolgálják majd mindazok a jövőben megrendezendő esték, amelye ken egyre inkább az üzemek képviselői lesznek jelen, hogy tovább vigyék a legszélesebb töme gek felé mindazt, amit ezeken az estéken láttak, hallottak és ta nultak. Magyar népi zenei müvek iránt nagy az érdeklődés, de a cseh szlovák üzemi munkásság kíváncsi arra, hogyan dolgoznak, hogyan élnek és hogyan szórakoznak a ma gyar dolgozók. Mindezt bemutatja a Magyar Kultúra, egyelőre abban a formában, hogy kiálIittási anyagot bocsát az üzemek rendelkezésére. A napokban kerül például bemutatásra a ČKD Sokolovo prágai üzemében a »Magyarország építi a szocializmust c. kiállítás. A Magyar Kultúra szívesen áll minden tekintetben hazánk dolgozóinak szolgálatára, mert a mindjobban szilárduló csehszlovák-magyar kultúrérintke zés legszélesebb lehetőségét látja benne, ami a gyakorlatban nem más, mint a proletárnemzetköziség megvalósítása. A csehszlovákiai dolgozóké tehát a Magyar Kultúra, mert mint Zápotocký elvtárs a csehszlovák-magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése alkalmával mondotta Budapesten: »Miután Magyarországon ts megdőlt a tó'ke uralma J és a hatalom a dolgozók kezébe kerfilt: felszámolliattuk régi ellentéteinket, úgyhogy ma már megbonthatatlan a magyar néppel kötött barátságunk, együttmüködé síink és szövetségünk .« A Magyar Kultúra hozzásegíti a cseh és szlovák dolgozókat ahhoz, hogy egyre jobban megismerjék a magyar nép harcainak é

s fejlődésének tanulságait és eredményeit, a magyar nép munkáját, a magyar iolgozó embert. Hazánk dolgozói kíváncsiak minderre. Bizonyítja ezt az, hogy a Magyar Kultúra könyvesboltja néha annyira teli van, hogy valósággal el lehet mondani. nincs hely az érdeklődök számára. Még sokkal nagyobb lesz az érdeklődés, ha megnyílik az olvasóterem és ha sor kerül a nagyon népszerű magyar filmek bemutatására Vörösmarty Mihály egyik költe ményében szinte látnoki módon így ír: »A gyűlöletnél jobb a tett, Kezdjünk egy újabb életet.« Mi, csehszlovák és magyar kommunisták és a dolgozó -nép minden fia. a gyűlöletet elvetettük, a tett alapján valóban megkezdtük az újabb életet, ami a szocializmus felé vezet. Uj, gazdag élet sarjad a csehszlovák-magyar barátság, a csehszlovák, magyar kulturális egyezmény nyomában. A prágai Magyar Kultúra a két ország: Csehszlovákia és Magyarország dolgozó népének forró barátságát tovább mélyíti. A két szomszéd ország forró barátsága pedig arra épül, hogy mindkét ország dolgozói a szocializmust építik, a békét védik és tagjai annak a nyolcszázmilliós béketábornak, amelynek élén a Szovjetunió áll, — valamint arra, hogy mindkét ország népét a dicsőséges Szovjet hadsereg szabadította fel és tette lehetővé a két ország dolgozó népének, hogy szabad és független hazájában boldog jövőjét építse. Jó mindezt elmondani a csehszlovák-magyar kultúrális egyezmény megkötésének kétéves évfordulója előtt. Jó Pál A póruliárt Demeter A falu hangszórójának pattogó zenéjére Csaló Demeter abbahagyta a szalonna-falatozást és amenyire százhúsz kilója megengedte, medve módjára kicammogott a nemrég újrafestett vasrácsos kerítésig. Közben morgott, hogy így, meg úgy, az embert tízóraizni sem hagyja az az átkozott hangszóró. Különösen azóta haragudott rá, mióta az ő ügyeit teregette a falu lakói elé. Először azt hánytorgatta, hogy még a tél folyamán a pincéjében két disznót hizlalt. Ült is érte egy keveset, de csakhamar megint itthontermett. No de a gabonabeadás körül is akadt „suskus" és azt sem hallgatta el ez az átkozott hangszóró. Ezt még csak elviselte volna valahogy. de hogy ö, Csaló Demeter húszhektáros nagygazda néhány mázsával le akarta kenyerezni a cséplőgép kezelőjét, azt már nem nyelte le olyan könnyen. — Kitanálták, hogy befeketítsenek, — mondogatta mindenkinek. Kicsit reszketve hallgatta a napi híreket, félve, hogy ismét kiderül valami a sok csalafintaságból. Közben azon járt az esze, hogy vasárnap délután nagy öröme lesz vadonatúj motorbiciklijén végighajtani a falu főutcáján a futballmeccs re, ahova ugyan eddig sohase járt, de most nem mulasztja el, hadd csodálják meg a népek a kerekét. A legszívesebben a templomba is az új kerekén menne, de hátha va. laki ellopja, amíg odabenn van, — forgatta a fejében a gondolatot. Reggel húsz koronát adott Gyúrónak, a falu kovácsának, aki megmutatta neki, hogyan kell kezelni, elindítani és megállítani a motort. — Tíz korona is elég lett volna, — ébredt fel benne a zsugoriság ördöge, de elkergette magától. — No, nem történt nagyobb baj, hadd lássa Gyuro, ki a faluban az igazi úr! Zsírtól fényes képére elégedett vigyor ült. Ügylátszik, a rádió ezúttal megfeledkezett róla. Most már kimerészkedett az utcára s nekivetette széles hátát a házelötti akácfának, mely nagyot reccsenve tiltakozott a nagy teher ellen. ... A kormány az elért sikerekre támaszkodva — hangzott most a hangszóróból, — elérkezettnek látta az időt, hogy már most végrehajtsa a kiskereskedelmi árak csökkentését. — No fene! — csak ennyit mondott Csaló Demeter, s előrehajolt, hogy jobban hallja a beszédet., ... Az új árcsökkentés, amely 1953, október l-én lépett életbe, több mint 23.000 fogyasztási árufajtára vonatkozik, melyeknek árát 4—40 százalékkal csökkentik és a lakosság ezzel évente négy és félmilliárd koronát takarít meg. Mikor a hangszóró bemondója az árucikkek felsorolásába kezdett, Csaló uram izzadni kezdett és izgalmában egyik lábáról a másikra állt. Minek is dőlt be megint a ,,Sza bad Európa" rádiónak, — bosszan kodott, — hogy várható a csehszlovák korona vásárlóerejének csökkenése. Nem akart úgy járni, mint a pénzbeváltáskor, mikor rengeteg pénze úszott el, hát gyorsan megvette a motort, nehogy esetleg elvesszen a rövid pár hónap alatt összespekulált „pénzecskéje". Már csak abban bízott, hogy az ilyen motorfélék úgy sem lehetnek olcsóbbak. A hangszóró befejezte a dohánytermékek árcsökkentéséről szóló tudósítást, majd folytatta: közlekedési eszközök és benzin .. . motorkerékpár 30 százalékkal, gépkocsi... De ezt már Csaló Demeter nem hallotta. Zúgott a füle, a feje a méregtől csaknem szétpattant, nagyokat lépve, beugrott a kapun s mint egy zsák eldőlt a konyha előtti padkáit. — Végem van, végem van! — nyögött, nagyokat. A házban tavasz óta lakó traktoros felesége odaszaladt hozzá. — Mi a baja, Csaló úr? — kérdezte. — Jaj, lányom, jaj! — nyögte a kulák. — Tönkretett az az átkozott árleszállítás. Több, mint 1800 koronám úszott el ezen az üzleten. — Érdekes, — felelte az asszony — A falu lakosai ujjonganak, olyan nagy az öröm, maga meg siránkozik. Hát van is miért. Igaz, magának nem ez a világ való, hanem az, ahol egyre drágul minden. Aztán nagyot legyintett a fiatalasszony és ez a legyintés ezt jelezte: ez a mi világunk, a mi hazánk, Demeter úr, a dolgozók hazája és nem a spekulánsoké. Fürdős Kálmán, Perbete. Parasztarc Pöröly Gáspárt a föld rögéből gyúrta az idő, azért bátor s korán megtanulta, csak a munka adhat jó kövér magot, okos munkába foglalta hát a holnapot. Érzi, két pro,

s karjában bízni jó, szánt, vet, arat, élete mint rohanó folyó mély medret vág (ň elforgó időbe és lesz. mint annyian népének nevelője. DÉNES GYÖRGY. Lenézek a gyárra Az eső után puha erdő füstöl, a felhők sietve rohannak délnek. A táj kinevet már a köd-ezüstből, s a magasból lesurrannak a fények. Szobám erkélyén állok mozdulatlan, Svit felé néz a szemem Űjfüredről; a völgyben már a házak napsugárban úsznak s illat leng dúdoló szelekből. A gyár lent zakatol és én itt állok. Gépek olajt izzadva zúgnak, bőgnek. A gépek mellett állnak dolgos' lányok, A munkakedv serényen fűti őket; a gyógyintézet erkélyéről szívem leszáll a gyárba s forró kedvvel zengi: a siker kacag e gyár termeiben s nem veheti tőlük el már senki! VERES JÁNOS. VOJTECH MIHÁLIK: Hazaérkezés Éjjel háromkor az ajtón belépek, Lélekzeted szívemet melegen megcsapja. Vágyak hónapjai és sok-sok ígéret! Végre szabadságon — de csupán két napra. Csizmám csikorgása beletört álmodba. Könyveimen végigsimított a szemem, s kezem a hajadon. De szép kép számomra: arcodon nyugalom , alszol édesdeden. Bár katona vagyok, ott álltam gyöngéden. Néztem, hogy a homály hogy ölel, hogy fon át. S mikor a szemedet rámtártad hirtelen, fényözön öntötte el az egész szobát. Fordította: FÜGE Dl ELEK. J rí verse írj verset, tüzeset, százat, ezret, hadd gyújtsa lángra az emberi szíveket! Ha költő vagy ne hallgass Szö'dd dalbb, amit látsz, Iiangod zúgása öntsön erőt öreg s ifjú harcokba, és ffítsön a tett az égig lobogva. Nézd, magasba szökken — a kémények hada, s szemünk elé tárul szép jövőnk távlata. Nézd, a mezőt, a gazdag óriást, mely békét ad, p.s nem burjánzik többé gondatlan kéz alatt, mint eddig sok száz év alat. Nézd, a munkások seregét mind a tíz körmével kiizd a célért. Csak feljebb, egyre feljebb szálljanak az évek, hogy ne lássunk többé dúlt emberiséget. Tündököljön a jelennek arcán az emberi vágyak fénye és forrjon a vér dús ereinkben. Álljunk keményen a vártán, ha a gyilkos banda netalán szomjúhozna vérre, fojtsuk belé a szuszt liörgfö tüdejébe! TÖRÖK EI.EMÉR,