Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-11 / 247. szám, vasárnap

1953 októbe

r 11 IJIS70 3 A csehszlovák küldött beszéde az ENSz különleges polliikai bizottságában Németország Kommunista Pártja elnökségének nyilatkozata a nyugatnémet szakszervezeti tagokhoz összes szakszervezeti harci eszközök alkalmazásával meghiúsítják a CDU-nak a DGB elnyomására irányuló terveit, továbbá, hogy nam hajlandók tárgyalásokat folytatni Adenauer megbizottaival és hogy a szakszervezet vezetőségében nem lehet helyük a kapitulánsoknak és megalkuvóknak. A szakszervezetek harci erejének további növeléséhez szükséges, hogy a szervezetlen munkások és alkalmazottak között indítsanak kampányt új szakszervezati tagok toborzására." A francia-török tárgyalások Az ENSz közgyűlése különleges politikai bizottságában október 8-án folytatódott a vita a napirend 1. pontjával — az új tagoknak az ENSz-be való felvételéről. A vita során felszólalt František Vavrička, csehszlovák küldött. Rámutatott arra, hogy az ENSz ebben a kér désben azért jutott zsákutcába és éveken át nem tud megegyezést elérni az új tagok felvételével kapcsolatban, mert az ENSz néhány tagállama az új tagok felvétele kérdésének megtárgyalása kezdetétől a népi demokratikus államok diszkriminálásának politikáját folytatja és előnyben részesíti azokat az országokat, amelyek politikai rendszerüknél, gazdasági és szociális berendezésüknél fogva kedvezőek számukra. Ezt a tényt — mondot ta Vavrička — újból megerősítette az Egyesült Államok küldötte október 5-i beszédében. Az USA küldöttének beszéde gyűlölettel és ellenségeskedéssel volt teli a népi demokratikus országokkal szemben és megismételte azokat a rágalmakat és vádakat, amelyeket már szokszor megcáfoltak. Sőt, az USA küldötte azzal vádolta a népi demokratikus álla mokat, amelyek, felvételüket kérik az ENSz-be, hogy nem teljesítik a párizsi békeszerződés feltételeit. Jól ismert tény azonban, hogy ép. pen azért, mert ezek az országok következetesen teljesitik a békeszerződéseket, az Egyesült Államok bizonyos körei igyekeznek megakadályozni ezen országok felvételét az ENSz-be. Hosszú éveken át, amikor az ENSz az új tagok felvétele kérdéAz Indiai Országos Béketanács nyílt levelet intézett Vidzsaja Laksmi Panditlhoz, az ENSz-közgyüIés 8. ülésszaika elnökéhez. A levél így hangzik: „Soha nem volt nagyobb szükség arra, mint most, hogy éberséget tanúsítsanak ama törekvéssel szemben, amelynek az a célja, hogy le rombolja az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapjait az ENSz alapokmányának revidiáláea útján. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapja a nagyhatalmak egyhangúságának elve. Minden olyan törekvés, amely arra irányul, hogy ezt a tételt töröljék az alapokmányokCsou En-Iaj, a Kínai Népköztársaság Központi kormányának kül ügyminisztere október 8-án nyilatkozatot tett, amelyben támogatja a szovjet kormánynak Franciaország, Anglia és az Egyesült Álla mok kormányához intézett jegyzékében az öt nagyhatalom külügyminisztere értekezletének összehí vására előterjesztett javaslatát. A nyilatkozat szövege a következő: »A Szovjetunió kormánya 1953. szeptember 28-án jegyzéket intézett Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányához, amelyben javasolja a külügyminiszterek értekezletének összehívását, kiindulva a következőkből: 1. A Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság é

s a Szovjetunió kül ügyminisztereiből álló értekezleten vitassák meg a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedé seket. 2. A Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió külügyminisztereiből álló értekezleten vitassák meg a német kér dést, beleértve azokat a javaslatokat amelyeket az értekezlet elö készítése során terjesztettek elő. A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya felhatalmazott, hogy teljes mértékben támogassam ezt a javaslatot A Kínai Népköztársaság közpon ti népi kormánya úgy véli, hogy a koreai fegyverszünet megvalósítása kedvező feltételeket teremtett a nemzetközi feszültség enyhítésének sét sikertelenül tárgyalta, nem hallottunk egy komoly és érvényes indokot sem, amely megakadályozta volna a népi demokratikus államok felvételét az ENSz-be. A csehszlovák küldöttség azon a nézeten van, hogy egyes államok előnybe részesítése és a népi demokratikus államok diszkriminálása ellentétben áll az alapokmány céljaival és elveivel, nem járul hozzá a nemzetek közötti békés együttműködés kifejlesztéséhez és megkárosítja az ENSz-t. Albánia, a Mongol Népköztársaság, Magyarország, Bulgária és Románia következetea békepolitikát folytatnak, a nemzetek demokratikus és békés együttműködésének politikáját, amely az egyenlőség és be nem avatkozás elvén alapul. Mindezek az országok békésen építik hazájukat, fejlesztik ipari és mezőgazdasági terveiket és fokozatosan emelik a lakosság gazdasági, szociális és kulturális színvonalát. Jóllehet ezek az államok kétségtelenül teljesítik azokat a feltételeket, amelyeket az alapokmány 4. cikkelye szab az ENSz tagjaira és jóllehet ezek az államok az elsők között kérték az ENSz-be való felvételüket, kérelmüket mindmáig nem intézték el. František Vavrička ezután hangsúlyozta, hogy az új tagok felvételének kérdése alkalmat nyújtott a Biztonsági Tanács állandó tagjai egyhangúsága elleni támadásra és különböző kísérletekre, amelyekkel a biztonsági tanács jogkörét akarják megkerülni. A Szovjetunió küldöttségének javaslata, amely 14 állam egyidejű bői, csak magának az Egyesült Nemzetek Szervezetének végleges pusztulására vezethet. Az indiai nép bízik abban, hogy Ön minden befolyását és tekintélyét az ellen a baljós törekvés ellen használja fel, amely el akarja téríteni az Egyesült Nemzetek Szervezetét eredeti céljától. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem lesz igazi nemzetközi szervezethez méltó ereje és hatalma mindaddig, amíg a Kínai Népköztársaság meg nem kapja az öt megillető helyet a Biztonsági tanácsban. Ázsia és a világ békéjének semmiféle problémáját nem lehet kielégítően biztosítására és bebizonyította, hogy békés tárgyalások útján va lamennyi vitás nemzetközi kérdést rendezni lehet. A legsürgősebb feladat ezidőszerint: biztosítani a koreai fegyverszüneti egyezmény szilárd megvalósítását, határozottan megakadályozni az agressziós háború felújítását, összezúzni a politikai értekezlet akadályozására és meghiúsítására irányuló minden összeesküvést és előmozdítani a semleges országok részvéttel ével megtartandó politikai értekezlet gyors összehívását úgy, hogy tár gyalások útján rendezni lehessen az összes külföldi csapatok kivonásának kérdését, a koreai kérdés békés megoládásának problémáját és más kérdéseket. A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya úgy véli, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét a világ békéjét és a nemzetközi biztonságot szavatoló szervezetté, nem pedig az Egyesült Államok agressziójának eszközévé kell ten ni. Az Egyesült Államok kormánya látva, hogy a kínai nép a népi demokrácia rendszerét választotta — olyan rendszert, amely kielégíti a kínai nép szükségletét, de nem a washingtoni hatóságok Ízlése sze rint való — akadályozza, hogy a Kínai Népköztársaság elfoglalja az őt megillető helyet az ENSz ben. A Kinai Népköztársaság részvétele nélkül azonban sok nagyjelentösé gü nemzetközi kérdést - mindenekelőtt az összes ázsiai kérdéseket — lehetetlen megoldani. Az felvételét követeli, az ENSz megszilárdítására törekszik azáltal, hogy egyszerre vegyék fel mindazokat az országokat, amelyek eleget , tesznek az alapokmány által meg- . állapított feltételeknek. - , Nyilvánvaló, hogy a ' Szovjetunió • javaslatát nem teszi függővé olyan mérlegelésektől, hogy vájjon tetszik-e nekik az egyes államok politikája és társadalmi berendezése, és nem teszik függővé aritmetikai mérlegelésektől sem. Erről tamúsko dik az a tény is, hogy azon államok többsége, amelyeknek egyidejű felvételét javasolja a Szovjetunió, kapitalista társadalmi rendszerű ál. > lamok, amelyek közül némelyikkel a Szovjetunió nincs is diplomáciai kapcsolatban. Az új tagok felvétele kérdésének megoldására irányuló hiábavaló kísérletek megmutatták — jelentette ki végül a csehszlovák küldött — hogy az adott körülmények között ezt a kérdést csupán a Szovjetunió által javasolt módon lehet megoldani. A Közép- és Dél-Európai országok részvétele az ENSz-ben nemcsak nagyobbítaná a szervezet tekintélyét, hanem hozzájárulnak az európai viszonyok végleges megoldá. sához is és az összes nemzetek közötti baráti kapcsolatok kifejlesztéséhez. A csehszlovák küldöttség elvárja — mondotta beszéde végén František Vavrička — hogy az ENSz azon elveknek megfelelően, amelyek alapján felépült, felveszi tagul az említett 14 államot, amelyek eleget tesznek az ENSz-ben való tagság feltételeinek. megoldani anélkül, hogy a Kínai Népköztársaság részt ne vegyen abban csaknem ötszázmilliós népének tekintélyes szavazatával." Az Indiai Országos Béketanács nyílt levele ezután felhívja Vidzsaja Laksmi Panditet: tegyen meg mindent, ami tőle telik, hogy ismerjék el és vegyék fel az ENSz-be a Kínai Népköztársaságot. A nyílt levél így folytatódik: „Az Egyesült Nemzetek Szervezetének vissza kell térnie eredeti céljához és a béke fenntartásának oélja érdekében kell tevékenykednie. Ebben a nemes ügyben megtisztelő felelősség hárul Önre." Egyesült Nemzetek Szervezete tehát — ahhoz, hogy valóban ered ményesen teljesíthesse kötelességét, a világ békéjének és a nemzetközi biztonságnak szavatolását — mindenekelőtt meg kell, hogy ad ja a Kínai Népköztársaságnak az öt megillető törvényes jogokat az ENSz-ben. A Kínai Népköztársaság közpon ti népi kormánya következetes békepolitikát folytat, amely szerint tárgyalások útján kell rendezni az összes vitás nemzetközi kérdéseket és lehetséges a különböző rendszerű országok békés egymás mellett élése. Szüntelenül a nemzetközi feszültség általános enyhítésére törekszik, hogy megszilárduljon a béke a Távol-Keleten és az egész világon. A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya teljes mértékben támogatja a Szovjetunió kor mányának az öt nagyhatalom külügyminisztere értekezletének öszszehívásár

a tett javaslatát, mert az öt nagyhatalom — Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok, a Szovjetunió és a Kínai Népköz társaság — a második világháború után különösen nagy mértékben felelős a békét 9s a nemzetközi biztonságot érintő legfontosabb kér dések rendezéséért. A külügyminiszterek értekezletének a nemzet közi feszültség enyhítését szolgáló összehívása tehát összhangban áll az egész békeszerető emberiség óhajtásával. Németország Kommunista Pártjának elnöksége Düsseldorfban megtartott 11. ülésén kidolgozott nyilatkozatában, amelyet a nyugat német szakszervezeti tagokhoz intézett. a következőket jelenti ki: „A kommunisták a szakszervezetek összes tagjaival együtt védelmezni fogják a szakszervezetek függetlenségét és egységét" Németország Kommunista Pártja a nyilatkozatban javasolja a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB1 tagjainak, határozzák el, hogy az Joseph Laniel miniszterelnök és Georges Bidault külügyminiszter a napokban törökországi útjukról visszaérkeztek Párizsba, miután négy napig tartó tárgyalásokat folytattak Menderesz török minisz terelnökkel és a török kormány tagjaival. Mint a »France Press« sajtó ügynökség jelentette, utazásuk célja az ez év tavaszán Párizsiban látogatást tett török államférfiak látogatásának viszonzása volt. A francia sajtó azonban más jelentőséget tulajdonít Laniel és Bidault útjának és a francia-török tárgya lásoknak. A »France Soir« című lap azt írja, hogy az ankarai tárgyalások gazdasági, politikai és katonai problémákat érintettek az Északatlanti-tömb keretében. A »France Press« sajtóügynökség az ankarai tárgyalásokat .illetően a maga részéről kiemelte, hogy Törökországot helyzete figyelemreméltóvá teszi DélkeletEurópában és a Közeikeleten. Ezzel kapcsolatban felvetődik azon kölcsönös kapcsolatok problémája, amelyek most Ankarát Athénhoz és Belgrádhoz fűzik, valamint az a probléma, amely a Földközi-tenger keleti részének biztonságát érinti. Ez más szóval a hírhedt középkeleti parancsnokság létesítésére irányuló tervek megvalósítását jelenti, amelyek szorosan öszszefügg.nek az agresszív Északatlanti tömbbel. Arról, hogy Laniel és Bidault törökországi útjukkal nem csupán viszonozták a török államférfiak látogatását, a török államférfiak kijelentése is tanúskodik. MendeIránban továbbra is feszült a helyzet. Különösen az ország déli részén lángol fel minduntalan az ellenállás tüze, amelyet a hatóságok kíméletlen terrorral igyekeznek elnyomni. Az »AFP« jelentése szerint Iszfahánban egy hónappal meghosszabbították az ostromálla potot és letartóztatták a haladó szervezetek 60 tagját. Nagy a nyugtalanság magában a fővárosban is. Lapjelentések szerint a hatóságok sorozatos házkutatásokat tartottak _ Teheránban. Igen sok letartóztatás történt. A katonai kormányzóság 900 embert minden előzetes bírósági Ítélet vagy jegyzőkönyvi kihallgatás nélkül a Khorramabadban lévő erődítménybe szállíttatott. A teheráni egyetem épülete előtt tüntetések zajlottak le, közli az »AFP«. Az esetleges zavargások megelőzésére katonaság szállta meg az épületet és környékét. A gyalogság megerősítésére két harckocsi érkezett a helyszínre. Az egye tem előtt csoportosuló diákokat letartóztatták. A Tudeh-párt fennállásának 12. évfordulója alkalmából a főváros ban több helyen tüntetések voltak. Az »AFP<. közlése szerint 90 letartóztatott Tudeh-párti tagot szerdán a Perzsa-öböl övezetébe deportáltak. A kormány szóvivője, Aidi Nuri miniszter, megfenyegette a népet, hogy a »kormány el van szánva a rendnek minden törvényes eszközzel történő .fenntartására és leszámol a zavartkeltökkel, még ha ez vérontással is jár.« A miniszter resz miniszterelnök például a fran cia kormányküldöttség tiszteletére adott banketten mondott felköszöntöjében felhívást tett szolidaritásuk megszilárdítására és közös akciók folytatására, hogy szövetségüket még erősebbé tegyék. A »Zafer«, »Isztambul« és »Hurriet« című török lapok szerint a tárgyalások folyamán megvitatták a középkeleti és balkáni szövetség (a Törökország, Görögország és Jugoszlávia között februárban megkötött katonai, politikai egyezmény) problémáit. Az »Isztambul« című lap egyenesen rámutat arra, hogy a tárgyalások alkalmával felvetették a kérdést a balkáni szövetség kiterjesztésének és a nyugati vé delmi rendszerbe való egyesítésésének lehetőségéről. A »France Press« ankarai levelezőjének, Jacques Mareau-nak jelentése szerint a tárgyalások folyamán megvitatták a legutóbbi iráni eseményeket is. A török és francia miniszterek a jelenlegi iráni helyzetet »sokkal örvendetesebbnek tartották, mint azelőtt.® Ankarában Észak-Afrika helyzetét is megvitatták. Amint a tárgyalások befejezése után kiadott hivatalos közleményből kitűnik, a tárgyaló felek megerősítették »érdekeltségüket az említett világrész szilárdságának és biztonságának támogatásában^. Más szóval, a török államférfiak jóváhagyták a nemzeti felszabadító mozgalom •elfojtására irányuló politikát és az elnyomás politikáját, amelyet a francia gyarmatosítók Tuniszban, Algírban és Marokkóban folytatnak. megerősítette, hogy két napja »tísztogatás« folyik az egyetemen és a közoktatásügyi minisztériumban. A »Keihan« című lap jelenti, hogy a letartóztatások a hadseregen belül is folytatódnak. A lap értesülése szerint a 100 letartóztatott tiszt közül eddig 50-et száműzetésre ítéltek. Az »AFP« jelentése szerint Henderson, az Egyesült Államok nagykövete, szerdán reggel tárgyalásokat folytatott Zahedi tábornokkal. • A »Journal of Commerce« cimü amerikai burzsoá lap jól tájékoztatott olajszakemberek véleményére hivatkozva megállapítja, hogy »Nagy-Britanniának közvetlen viszszatérése Iránba — még korláto zott alapon is — teljesen /lehetetlenség.« A lap a továbbiakban nyíltan kimondja, hogy amerikai olajtársaságok veszik át az angolok helyét Iránban. A »l'Observateur« című francia burzsoá hetilap is az iráni helyzettel foglalkozik. Megállapítja a lap, hogy az amerikaiak iráni politikájában súlyos zavarok vannak. Az amerikaiak Zahedit bízták meg az iráni közvélemény »leverésével«. Zahedi azonban csak a bizalmatlanság és a terror légkörét tudta létrehozni — írja a lap. »A nagyméretű bebörtönzés — írja gúnyosan a lap — kiváló kormányzási mód, de csak abban az esetben kifizetődő, ha azokat is megfélemlíti, akik szabadon maradnak. Zahedi ezt nem tudta elénni.« Az Indiai Országos Béketanács a nagyhatalmak egyhangúságának elve mellett A Kínai Népköztársaság kormányának állásfoglalása a külügyminiszterek értekezlete összehívásának kérdésében Iránban a helyzet továbbra is feszült