Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-10 / 246. szám, szombat

1953 októbe r 10 u j sm 3 A francia dolgozók hatalmas arányú meg­mozdulása a nemzetgyűlés megnyitása napján PÁKTÉLET A lévai járási pártszervezet készül az ötödik pártoktatási évre A lévai járási pártszervezet bizottsága pártaktívát hívott egybe, amelyen Polák elvtárs járási vezető párttitkár beszámolójában rámuta­tott azokra az üzemi és falusi párt­szervezetekre, akik megértették, hogy a pártot nem tagjainak szá­ma teszi erőssé, hanem mindenek­előtt fejlettsége, a párthoz való hü sége, és hogy az elméleti nevelő­mtrnka lebecsülése helyrehozhatat­lan kárt okozhat a párt és állam érdekeinek. Soha sem szabad elfe­lejteni, hogy a szocialista elmélet befolyásának legkisebb gyengülése is a kapitalista csökevények befo­lyásánál? erősödését jelenti. A szo­cialista elmélet megingathatatlan alapja a marxizmus leninizmusnak és mivel nálunk még a burzsoá el­méletnek maradványai vannak, magántulajdonos gondolkozásmód­jának és erkölcsének csökevényei, amelyek nem halnak el maguktól, ha nem harcolunk szüntelenül elle­nük, tovább fejlődhetnek. A népi demokratikus államok ellenségei mindenféle káros nézeteket igye­keznek terjeszteni, megkísérlik, hogy elméletileg bomlasszák társa­dalmunk ingadozó dolgozóit. A lévai BTZ müzsírüzem párt­szervezete azok közé tartozik, akik már felismerték az elmúlt években a pártoktatás fontos szerepét, a tagok és pártonkívüliek tudatának a kapitalizmus csökevényeitöl, a régi társadalom előítéleteitől és ká­ros hagyományaitól való megtisz­tításában növelte az oktatáson részt vevők öntudatát, politikai éberségét. A munkásmozgalom történelmének és a komunista párt céljának megismerése megerősítette a szo­cializmus győzelmében való hitüket, készségüket és képességüket bár­mely nehézség legyőzésére. Megis­merkedtek a kommunisták bevált fegyverével: a bírálat és önbírálat fontos szerepével. Az üzemi pártszervezet bizottsága ebben az évben is nagy gondot for­dított a pártoktatás előkészítésére és az aktíván a pártszervezet ki­küldötte előterjesztette a járási pártbizottságnak az oktatási év tervét, hogy a járási bizottságnak lehetősége legyen az iskolázás me netét ellenőrizni. Ehhez hasonlóan a kiskéri helyi pártszervezet bizottsága a népneve­lők segítségével * felvilágosította tagjait arról, hogy pártunk alap­szabályzata kötelezővé teszi, hogy minden egyes tag igyekezzék fej­leszteni öntudatát és elsajátítani a marxizmus-leninizmus alapelveit, hogy megerősítse osztályöntudatát, hogy tydja, mi a munkásosztály és történelmi küldetése, hogy megis­me'rje azt a gyönyörű távlatot, amely hazánk dolgozói előtt áll. Ép. pen ezért a kommunistának új em­bernek kell lennie, aki a szocializ­mus építésében előforduló nehézsé­gektől nem riad vissza, aki nem is­mer akadályt, mert az .akadályok arra vannak, hogy legyőzzük őket" — mondják a Szovjetunióban. A kommunistának tanítani, nevelni kell munkatársait, ezért többet kell tudnia és ez a célja a pártoktatás nak, hogy a kommunista minden helyzetben tájékozódni tudjón. Nem kell a kiskéri EFSz-tagjait nógatni a munkára, mert a pártoktatás segítségükre volt és tisztán látnak a jövöbe, látják a közös munka kéz­zelfogható eredményeit. Ott, ahol jó a pártszervezet, jó az EFSz is, ott gondot fordítanak a dolgozók jobb­létére — mondják a kiskéri kom­munisták. Egyes pártszervezeteink, mondja Polák elvtárs beszámolójában, any­nyira belemerülnek a gazdasági munkákba, hogy megfeledkeznek az oktatás jelentőségéről, sőt, a poli­tikai képzettség fokozását lebécsü lik. Ez főleg onnan ered, hogy ma­guk a pártszervezet bizottságainak tagjai nem fejlesztik eléggé öntu­datukat, nem gyarapítják marxista­leninista ismereteiket, nem hasz­nálják fel a párt történelmi ta­pasztalatait a mindennapi harcban, a szocializmus építésében. Erre pél­da a kelecsényi helyi pártszervezet, ahol a mult évben teljesen elhanya golták a pártoktatást, ami vissza­tükröződik a földmüvesszövetkezet munkájában, ahol hiába dolgoznak egyesek a legnagyobb odaadással, ha nem végeznek népnevelő munkát és nem képesek megnyerni a falu összes dolgozóit a munkák idejében való elvégzésére és ennek követ­keztében nem tudják biztosítani az EFSz előrehaladását. Az idei pártoktatási évre való előkészületek jobbnak bizonyulnak, állapítja meg Polák elvtárs. Azon­ban vannak még hiányosságok, mert egyes pártszervezetek propa­gandistáikat nem küldték iskolázás­ra, s ezért ezek részére külön elő­huUott az álaro — mondja a fel­hívás. — Henleinnel szövetkezve a háború szakadéka felé terelték a magyarságot. Lelkesedéssel védjük a köztársaságot és a magyarság jövőjét!" A felhívás után a magyar dolgozók számos helyen, Királyhel­mecen, Csapon, Galántán, Érsekúj­várott, Bratlslavában, Nagyszombat ban, Malackán és másutt követel­ték a fegyveres ellenállást A tömegek nyomása alatt a kor­mány elrendelte az általános moz­gósítást és a köztársaság dolgozói elszántan vonultak be csapattesteik­hez. Az EMP félrevezetett tagsága is felismerte már, hogy hová vezet ték őket Eszterházy, Jaross és tár­A dolgozó tömegek harckészsége nem állíthatta meg a katasztrófát, mert a cseh és szlovák burzsoázia a behódolást választotta. Gottwald elvtárs a müncheni egyezmény aláírása után, 1938. ok­tóber 11-én mondotta: „Az angol és francia reakciós nagyburzsoázia osfctályérdekei voltak azok, amelyek Münchenben Csehszlovákia terhére Hitler rezsimjének megmentését rendelték el. A csehszlovákiai reak­ció és nagyburzsoázia osztályérde­kei voltak azok, amelyek a kapitulá­ciót az állam, köztársaság és nem­zet érdekeinek feláldozását elren­delték ..." Ez volt a müncheni árulás politi­kai háttere. Hiába állott készen a Szovjetunió, hogy katonailag meg­segítse a köztársaságot, ha a nyu gatl ..szövetségesek" politikai ve­zérkara nyíltan híresztelte, hogy „jobb a béke Hitlerrel, mint egy Vorosilowal együtt viselt Ilitler saik, akik minden követelésüket és jelszavukat Henleintől kölcsönözték, akik a henleinista beszédeket lemá­solva és lefordítva szajkózták, akik mindenben utánozták és segítették a német fasisztákat; akiknek a hit­leristák voltak eszményképeik, uraik és parancsolóik, s akiknek politikai ténykedésük abban merült ki, hogy a Horthy-reakció zsoldjá ban Hitler belföldi képviseleténél ügynökösködtek. A szlovákiai ma­gyar dolgozók Jarosst, Eszterházyt és Szüllöt, mint a hitleri agresszió tudatos szervezőit leleplezték, akik­nek a Henleinnal fennálló szövetsé­ge segítette és meggyorsította a hitleri támadás előkészületeit. elleni háború". Hiába ajánlotta fel a Szovjetunió feltétel nélküli segít­ségét, ha a cseh és szlovák bur­zsoázia az ország szétdarabolása árán is ki akart egyezni Hitlerrel. Egy számottevő agrár politikus mondotta a müncheni napokban: „Ha ellenállunk Hitlernek és hábo­rúba keveredünk vele, a szovjetek segítséget küldenek nekünk. Akkor aztán választhatunk: ha győzünk, bolsevizmus lesz nálunk, ha legyőz­nek, hitlerizmus. E két lehetőség közű] nekem a hitlerizmus a ked­vesebb". A nyugati imperialisták által hir­detett „békés korszak" igen rövid ideig tartott. A CsKP 1938, szep. tember 27-én kelt felhívásában fi­gyelmeztette a világ nemzeteit: „Szörnyű felelősséget vesznek ma gukra azok, akik még ma orszá­gunk testének élő részeivel végez­nek szerencsétlen kísérleteket az ellenség lecsendesítésére. Ne besaél­adásokat kell tartani, hogy a párt­oktatási év megkezdésére felkészül­hessenek. A hozzászólások folyamán a ÖSAD pártszervezetének kiküldötte, Beno. vics elvtárs felsorolta mindazon ne­hézségeket, amelyek a mult évi pártoktatásban észlelhetők voltak. Ezek visszavezethetők nagyrészt arra, hogy a pártoktatási évnek legtöbb részvevője az autóbuszokon mint sofőr van alkalmazva és így szolgálatából kifolyólag nem vehe­tett részt rendszeresen a pártokta­táson, úgy, ahogy tervezve volt. En­nek következtében az iskolázás nem volt kielégítő. Mindannak ellenére, hogy a pártbizottság a helyzettel foglalkozott, nem találták meg a kellő módot arra, hogy a részvételt az oktatáson biztosítsák. Erre meg felelő és a ČSAD pártszervezete ré­széről elfogadható választ adott Bencál elvtárs, az S. M. Kirov­üzem pártbizottságának tagja. Az üzemben dolgozók is három mű­szakra vannak felosztva és ennek dacára a mult évi pártiskolázáson 90 százalékos részvételt" biztosítottak azzal, hogy a propagandisták min­den héten pótiskolázást tartottak azok részére, akik az előző héten, munkabeosztásuk miatt, az iskolázá son nem vehettek részt. A járási CsISz vezetőségében megalakult pártcsoport elősegíti az ifjúság bevonását a pártoktatásba, mind az üzemekben, mind a falva­kon. Groszhappel elvtársnő, a párt­csoport bizalmija megbízta tagjait egyes üzemi vagy falusi C3lSz-szer­vezetek rendszeres látogatásával, hogy szervezeti és politikai segítsé­get nyújtsanak nekik. Ezek népneve­lő munkával gondoskodnak a pár­tonkívüliek bevonásáról a pártokta­tási évbe, hogy előmoízdítsák esz­mei-politikaá fejlődésüket és így előkészítsék a legjobbakat a pártba való felvételre. Ismeretes, hogy a pártóktatás eredménye elsősorban afetól függ, hogyan fogja a járási pártbizottság irányítani és ellenőrizni a pártszer­vezetek kommunista tanulását és mennyire lesz segítségükre. Minden szervezet, minden funkcionárius és minden párttag kötelessége helyesen érvényre juttatni a párt vezető sze­repét és a pártalapszabályzat helyes alkalmazását a mindennapi életben. Erdősl Ede jék be maguknak és a világnak, hogy ezzel megmentik a békét A valóság az, hogy egy időre ugyan megmentik Hitlert, de meggyorsít­ják a háborút". így is történt. Már 1938. október 10-én a német vezérkar újabb provo kációt rendezett a bmói németek „védelmére" és október első nap­jaiban a magyar kisebbségi bur­zsoázia és a szlovák autonómisták is akcióba léptek, hogy a köztársa­ság megmaradt területét teljesen feldarabolják. A moszkvai „Izvesz­tyija',' 1938 október végén jelentet te: „A közvélemény mind Francia­országban, mind Angliában, mind Németországban és Olaszországban minél tovább, annál keserűbben éb­red tudatára annak a ténynek, hogy a müncheni megállapodás nem bé­keszerződés, hanem háborús szerző­dés volt". A nyugati közvélemény nyugtalansága azonban nem befo­lyásolta a még ki nem elégített összeesküvőket abban, hogy bűnös tevékenységüket befejezzék. 1938. október 3-án Imrédy ön­rendelkezési jogot követelt a szlo­vákiai magyar kisebbségnek és ugyanazon napon Cérnák minisz­ter a csonka köztársaság kormá­nyának felterjesztette a Hlinka féle szlovák néppárt autonómiára vonatkozó ultimátumát. A polgári pártok szlovák képvi­selői 1938. október 6-án Zsolnán összegyűltek, hogy a hlinkásokkal egyetemben a köztársaság egysé­gének felrobbantását végrehajtsák A szlovák néppárt végrehajtó bi zottságának gyűlésén az agrárok, nemzeti szocialisták, iparos és nemzeti pártiak hozzájárulásával határozatot hoztak, melyben köve­A nemzetgyűlés rendkívüli ülés­szakának megnyitása napján Fran­ciaország dolgozói munkabeszünte tésekkel, küldöttségek menesztésé vei, levelek és táviratok ezreivel ad tak kifejezést követeléseüknek, hogy a reakciós Laniel.kormány vonja vissza a munkásellemes rendeleteket, szüntesse be a sztrájkokkal kap csolatos megtorló intézkedéseket és emelje fel a munkabéreket. A nem­zetgyűlés összehívása is a dolgozók egységes fellépésének eredménye. A Lamiel-kormány és reakciós szekér tolói minden mesterkedése ellenére sikerült a dolgozók érdekeit szol gáló képviselőknek ös'szegyűjtendök "a nemzetgyűlés egybehívásához szük séges aláírásokat. A nemzetgyűlés napirendjén most azok az indítvá nyok szerepelnek, amelyeket a F-ran cia Komomunista Párt parlamenti csoportja terjesztett, be és amelyek a dolgozók követeléseinek teljesítésé re irányulnak. * Az ország minden részéből több száz küldöttség érkezett a főváros ba. Ezek a párizsi dolgozók küldött ségeivel együtt teljes akcióegység ben a parlament épülete elé vonul tak, hiogý nemzetgyűlési képviselőik útján követeljék a kormánytól a törvényerejű rendeletek visszavoná sát, a megtorló intézkedések abba hagyását és a bérek felemelését. A Francia Kommunista Párt par lamenti csoportja volt az egyedüli, amely az összes küldöttségeket fo gadta, a szocialistáik kénytelen ke letten csak néhány küldöttséget vol. tak hajlandók meghallgatni, ezt is a szakadár Force Ouvriére-hez tar­tozó munkások erélyes fellépése kö­vetkeztében. A küldöttségekben a kü. lönféle szövetségekhez tartozó szak. szervezetek képviselői teljes akcíj. egységben vetitek részt • a vas és fémipari, építőipari, világítási ipari, textilipari, vegyipari gyárak és üze­mek dolgozói, postások és vasuta­sok, a különböző hivatalok dolgozói. Az ország minden részéből távira tok és levelek ezrei érkeztek a nem­zetgyűlésihez, hogy a munkásosztály ezúton is figyelmeztesse a Lamel, kormányt követeléseinek komolysá gára. Az egész országban figyeL meztető sztrájkok voltak A Renault-müvek több üzemébea félórás figyelmeztető sztrájkra ke­rült a sor. Courneuve ben a Rateau­gyár dolgozói egy órára beszüntet ték a munkát. A munkabeszüntetés ben a dolgozók 85 százaléka vett részt. Párizs körzetében harminc vas és fémipari gyárban voltak munkabeszüntetések amelyek több helyen délutánig tartottak. A CGT é s a CFTC felhívására az ország számos villanytelepén és a gázművek nagy, részében voltak munkabeszüntetések Párizs körze tében négy órán keresztül, de több helyen 24 órán keresztül sztrájkol­ták a világítási dolgozók. Párizs kör zetében a vízművek dolgozói is egy órás figyelmeztető sztrájkba léptek. A fővárosban több közhivatalban, így például az adóhivatalban, továb­bá dohányjövedék raktáraiban 60— 100 százalékos volt a rövidebb ho sz­szabb ideig tartó munkabeszüntetés. A Marokkói Kommunista Párt emlékiratot intézett az ENSz-hez ­A Marokkói Kommunista Párt emlékiratot intézett az ENSz titkár ságához, a marokkói helyzetről. Az emlékirat rámutat arra, hogy 1952 decemberében az ENSz köz gyűlés elítélte a francia kormány magatartását, amidőn ez a marokkói helyzetet kizárólag francia belügyi problémának igyekezett feltüntetni. Ezzel egyidőben tavaly decemberben került sor a casablancai mészárlásra, amelynek 1500 ártatlan áldozata volt. A terror és az elnyomás azóta pontok jelentősen növelik egy új há­ború veszélyét, s éppen ezért az ENSz-nek fel kell figyelnie erre Az emlékirat felsorolja a marok­kói nép sürgős követeléseit: vesse­nek véget a rendőrterrornak Marok­kóban, bocsássák szabadon a poli­tikai foglyokat, engedjék vissza­térni Szidi Mohammed ben Jussze. fet, Marokkó törvényes szultánját és a többi száimüzöttet. Haladékta­lanul biztosítsák a demokratikus sem szűnt meg Marokkóban. Ehhez szabadságjogokat Marokkóban és járul még, hogy a francia kormány . töröljenek el minden, a marokkói beleegyezésével az Egyesült Államok katonai támaszpontokat létesít ma rokkói területen. Ezek a támasz. szuverenitás ellen irányuló intézke­dést. Végül pedig tegyék lehetővé nemzeti kormány megalakítását. telték, hogy a prágai kormány a fő hatalmat Szlovákiában adja át a szlovák kormánynak, melynek meg­alakításával Tisót bízták meg. Ugyanakkor manifesztációt adtak ki, melyben a gyűlés részvevői nyíltan a fasizmus mellett foglal tak állást. Két nap múlva a szo­ciáldemokrata párt is csatlakozott a zsolnai egyezményhez. Az egyet­len párt, amely elutasította és el ítélte az árulást, a Csehszlovák Kommunista Párt volt, melynek képviselői ugyancsak október 6-án Zsolnán megtették a szükséges in­tézkedéseket az elkövetkező nehéz idők illegális harcára. Az autonómišta szlovák kormány megalakulása után Tiso 1938. ok­tóber 11-én így nyilatkozott a ma gyar kérdésben: »Országunkat ke­resztény alapon akarjuk újjászer­vezni, fő elvünk a szeretet és meg­értés lesz. Tőletek magyarok, akik egy államszövetségben éltek ve lünk, szlovákokkal, ugyanezt a sze­retetet és megértést kívánjuk.« Hogy mit értett Tiso a »keresz­tény szeretet és megértés al&tU, azt már kormányzásának első nap jaiban is megmutatta. Azonnali ha tállyal beszüntették a CsKP műkö­dését Szlovákiában, feloszlatták a szakszervezeteket, a szlovák ifjú­ság és a szlovák dolgozó nép töb bi érdekszervezeteit is. Megalaki tották a Hlinka-gárda terrorcsapa­tait és megszervezték a koncentrá elós táborokat. Minden haladó meg mozdulást elnyomtak, a szlovák burzsoá reakciót a Hlinka-pártba tömörítették. egyszóval már az autonómia elsK napjaiban lefektet- | ték a nácimintáiú fasiszta állam alapjait. A »keresztény szeretet és i megértés« nek ezt a formáját a magyar burzsoá reakció sem el lenezte, annál is Inkább, mert az 1938 februárjában megkötött Hlin­ka-Eszterházy szövetség éppen ilyen változással számolt. A szlo vák-magyar érdekellentéteknek még­is ebben az időpontban kellett ki­robbanniok, mert Tisóék a magya­rokat meg akarták & maguk fenn hatósága alatt tartani, míg az EMP vezetősége a Horthy kormány érde­keinek megfelelően Szlovákia déli videóéit Magyarországhoz akarták csatolni. Az összeesküvők tehát összevesztek a Hitler által odado bott koncon és mind a két fél Hit lertől és Mussolinitöl várta, hogy a nagyobb és zsírosabb . falatot ne­ki biztosítsa. Ez a torzsalkodás is csak Hitler malmára hajtotta a vizet, amint ezt az 1939. évi már­ciusi csehországi megszállási ese­mények is Igazolták. Eszterházy Tiso kenetteljes fel­szólítására azzal válaszolt, hogy ELZ EMP nevében a magyarlakta terü­leten a közhatalom átadását kövé­telte és Bratislavában megalakítot­ta a »Magyar Nemzeti Tanacs«-ot, melynek élére Szüllőt állította. Ugyanaznap rádiószózatot intézett a magyarokhoz, melyben ezt mond­ta: sörömmel és büszkeséggel gon­dolunk az elmúlt 20 év küzdelmei­re, amelyek végül is meghozták a szabadulás pillanatát Ebben a pil­lanatban a Iemélyebb hálával gon­dolunk a müncheni négy hatalom­ra, amelyek kívánságainkat magli­kévá tették és felszabadulásunkhoz hozzásegítettek*. 1938 október 9-én megindultak a komáromi tárgyalások a célból, hogy egyrészről Tiso, másrészről A komáromi tárgyalásoktól a bécsi döntésig

Next

/
Oldalképek
Tartalom