Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-25 / 259. szám, vasárnap

4 Uiszo 1953 október 25 Világkongresszus határozata a szakszervezetek és gyarmati országokban a A III. Szakszervezeti Világkon­gresszuson október 21-én elfogadták „A szakszervezetek feladatai a kapitalista és gyarmati országokban a gazdasági és szociális fejlődésért, a nemzeti függetlenség é s a demo­kratikus szabadságjogok védelme­zéséért folytatott harcban« című határozatot. A határozat felszólítja a dolgo­zókat és szakszervezeteiket, erősít­sék akcióegységüket és önfeláldo­zóan harcoljanak a háború és ha­nyatlás monopolista politikája el­len; a békés termelés és a belföldi piacok bővítésének érdekében; a gazdasági és kulturális csere kibő­vítésért a világ valamennyi országa között; a pusztító fegyverkezési verseny megszüntetéséért; a föld­reformért és a mezőgazdaság gyors­ütemű fejlesztésére irányuló nagy­arányú munkák elvégzéséért; az iparosítá s kiszélesítéséért elsősor­ban a gyarmati és gazdaságilag elmaradott országokban. \ A kongresszus felhívja valameny­nyi szakszervezet figyelmét annak szükségességére, hogy tanulmá­nyozzák a világ különféle országai­ban a munkásmozgalomnak a ga« dasági fejlődésért és a nemzeti függetlenségért vívott harca során szerzett tapasztalatait. A kongresszus megbízza a Szak szervezeti Világszövetség vezető szervezeteit, dolgozzák ki a dolgo­zók szakszervezeti és demokratikus jogainak alapokmányát, amelynek életbeléptetését követelni kell va­lamennyi országban, a gyarmati és félgyarmati országokban is. Ezt az alapokmányt el kell terjeszteni minden nyelven és minden ország­ban, minden falusi és városi válla­latnál. Jóváhagyás végett ezt az okmányt minden országban a par lamentek és különböző demokrati­kus gyűlések elé, az ENSz gazda­sági és szociális tanácsa, a nem. zetközi munkaügyi szervezet elé terjesztik. A koreai nép lelkesen építi hazája Kuommfan ügynökök elraboltak egy indiai vezérőrnagyot Koreában „ i OK T^i 4 ta f n'VI fY l'l í~\ CY x T IlÓ WAmOrrnV" in 1 /~lí V»~í Q n f ni I űi Q f rvlr T* Urtvm 4- M«U A v Szeptember 25-én Kuomintang­ügynökök elrabolták, sátorrudakkal bántalmazták és három követelés aláírására kénysizerttették Thorat vezérőrnagyot, a hadifoglyok őrzé sét ellátó indiai csapatok parancs­nokát. A 31. számú táborrészlegből hazatért Csu Su-vu, aki szemtanúja volt ennek az incidensnek, beszámolt Thorat vezérőrnagy elrablásáról. Beszámolóját, a kínai népi önkénte­sek 9 másik fogságból hazatért har­cosa is megerősítette. Csu Su.vu elmondotta, hogy Tho­rat vezérőrnagy mindössze néhány méterr-e állott tőle, amikor a köve­teléseket aláírta. Látta azt is, amint kányszerítették a vezérőrnagyot, hogy háromszor is leírja a feltéte­leket. Mivel bélyegző nem volt nála, ar­ra kényszerítették, hogy aláírja és ujjlenyomatával lássa el a követelé­seket. Miután Thorat vezérőrnagyot erő­szakkal a táborrészlegre hurcolták, a Kuomintang.ügynökök egyik ve­zetője megparancsolta a hadifog­lyoknak, hogy bontsák le sátraikat és a sátorrudakat megragadva ve gyék körül a vezérőrnagyot és a kí­séretében levő tiszteket. Az ügynö kök vezetője azzal fenyegetődzött, hogy mindenkit meggyilkol, aki nem engedelmeskedik neki. Az ezt követő zűrzavarban a Kuo­mintang-ügynökök több ütést mér­tek Thorat vállára. Néhány perccel később — folytatódik Csu Su.vu be­számolója — egy százados vezetésé­vel indiai csapatok érkezteik a hely­színre és rést kezdtek vágni a szö­gesdrót kerítésen, hogy megmentsék a vezérőrnagyot és társait. Thorat azonban megállást parancsolt ka­tonáinak. Thorat vezérőrnagy — miután sza­badonbocsátásénak feltételeit aláírta — ahhoz is hozzájárult, hogy kato­nái az ügynököknél hagyják gumi­botjukat. Ezt ,,győzelemnek" tekin­tik a Kuomintang-ügynökök és ve. zetőjük nem átallotta hangoztatni, hogy ,,nincs mit félni az indiai csa­patoktól". sr Az Egyesült Államok látszatengedményre kényszerült Burmában Bangkoki jelentések szerint az Egyesült Államok, Csang Kai-sek és Thaiföld képviselői »technikal tervet« írtak alá, amelynek értel­mében Burmából kétezer kuomin tangista katonát tesznek át Thai­föld területén keresztül Taivan szi­getére. Burma képviselője nem vett részt a megállapodás aláírásában. A kuomintangista képviselők azt erősítgették, hogy Burma területén mindössze kétezer kuomintangista katona és tiszt tartózkodik, ugyan­akkor, amikor a valóságban — hi­vatalos burmai közlések szerint — Burmában legalább 12.000 kuomin­tangista katona van. A kétezer kuomintangista kivonásáról szóló megállapodás ellentétben áll az ENSz-közgyülés határozatával, amely a Burmában tartózkodó ösz­szes kuomintangista csapatok kivo­nását követeli. Az Egyesült Álla­mok e megállapodás aláírásával is­mét megmutatta, hogy nem szán­dékozik lemondani kísérleteiről, hogy az agresszió és provokációk céljait szolgáló felvonulási terüíetet létesítsen Burm áíbe,n. Burma kormánya jóváhagyta a kétezer kuomintangista katoaa ki­vonására vonatkozó tervet, de — mint az »AFP« rangúm i tudósítója közli — helyi kormánykörök rámu­tatnak, * hoigy a kuomintangista csapatok maradványai ellen folyta­tódnak a hadmüveletek. A gyamatíigyi miniszter beismerése Brii-Guayana az angol alsóház előtt Az angol alsóházban a brit-guay­anai helyzet feletti vita során Regi­nald Sorensen munkáspárti képvi­selő azt a kérdést intézte Lyttelton gyarmatügyi miniszterhez, milyen bizonyítékot talált arra, hogy bár­minő érintkezés is fennállt az el­mozdított guayanai miniszterek és valamely idegen kormány között. Lyttelton kénytelen volt kijelenteni: „Tudtommal erre semmi bizonyíték nincs". John McGrovern munkáspárti kép. viselő arra vonatkozólag tett fel ! kérdést: vájjon mivel bizonyítható, i hogy a Népi Haladó Párt lázadásra bujtogatott ? A gyarmatügyi miniszter ismét nem tudott, egyebet válaszolni, mint azt, hogy „ez a kérdés csak találga­tás tárgyát képezheti". Több munkáspárti képviselő, így Desmond Donelly, Geoffrey Hirst, Joscpa Grimond és Irene Lloyd Whi­te, a brit-guayanai beavatkozást megindokoló Fehér Könyv egyes té teleit támadták és kérdéseket in­téztek Lytteltonhoz arra vonatkozó­lag, milyen indokok alapján mozdí tották el a Népi Haladó Párt mi nisztereit, A gyarmatügyi minisz ter kitért a válaszadás elől, egyfelől arra hivatkozva, hogy a válasz nem az ö hatáskörébe tartozik, másrészt pedig kijelentve, hogy nem készült fel minden egyes részletkérdés meg­válaszolására. Az arab országok viszonya a nyugati hatalmakhoz Az »Ad-Difaa« című bagdadi lap e napokban vezércikkeit közölt, mely szerint »a nyugati táborral való szövetség az arabokra örök rabszolgaságot jelent.« Irak nyugati köreiről, amelyek a nyugati táborhoz való csatlakozás gondolatát védelmezik — állítólag >.Irak biztonságának a biztosításai­érdekében — Szadik Baszam, az iraki képviselőház külügyi bizott­ságának elnöke, a cikk írója, a kö vetkezőket írja: »Ha az iraki vezérek józanul mérlegelnék azokat az »előnyöket« amelyeket az arabok a Nyugattal való szövetségükből nyertek az el­ső világháborúban, nem védelmez­nék ezt a szövetséget oly lelkesen.« «Az arab országok és a nyugati hatalmak első világháború alatti szövetsége következtében — írja a cikk szerzője — az arab világ az imperialisták között két érdekkör­re oszlott. Az arabok a második vi­lágháború végén, amelyben szövet­ségeseik érdekében túl sok áldoza­tot hoztak, ismét imperialista bi­lincsekbe kerültek. ..« Ezért egy kissé furcsa, ha néme­lyik ara\> vezető állást foglal a Nyugathoz való közeledés mellett akkor is, mikor e politikának ár­talmas következményei már oly nyilvánvalóak.« Egy délkoreai repülő átrepüli Észak-Koreába A Koreai Központi Sajtóiroda je­lentése szerint október 19-én Észak­Korea N. helységében leszállott egy „E-51" tipusú amerikai harci repü­lőgép A repülőgép pilótája, Kim Szon Be kapitány, a liszinmani had sereg első repülőianuló csoportjá ból, kijelentette, hogy azért repült át a Koreai Népi Demokratikus i Köztársaságba, hogy hazáját és né­pét szolgálja. Kim Szon Be, akit erőszakkal to­boroztak a liszinmani .hadseregbe, kijelentette, hogy már régen várt •meg-felelő alkalomra, hogy átmehes­sen a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság oldalára és elhagyhas­sa Dj Szin Man áruló klikkjét. Minden becsületes ember az egész világon szeretettel és örömmel támo­gatja a koreai nép hősies erőfeszíté­sét, amellyel a háború által súlyo­san feldúlt országát építi. A koreai nép hazafias lelkesedéssel harcol 3 munkatervek teljesítéséért és túltel­jesítéséért, a nagyvonalú építési ter­vek lehető leggyorsabb megvalósítá­sáért. Külföldi hírek Arbhur Dean, akit amerikai rész­ről hivatalosan megbíztak azzal, hogy a koreai-kínai fél képviselői­vel megtárgyalja a politikai érte­kezlettel kapcsolatos kérdéseket. Washingtonból elindult Panmind­zsonba. Megkezdte a tuniszi kérdés tár­gyalását az ENSZ közgyűlés politi­kai bizottsága. A vita a libanoni küldött nyilatkozatával kezdődött meg. A bolíviai kormány benyújtotta lemondását. Spellmann, newyorki érsek, szer­dán Bécsbe érkezett. Október 23-án az NDK berlini külügyminisztériumában ünnepélye­sen kicserélték, a Csehszlovák Köz­társaság és a Német Demokratikus Köztársaság kulturális együttmű­ködéséről szóló egyezmény ratifiká­lásáról szóló egyezményt. Ezáltal a kulturális együttműködésről szóló egyezmény életbelépett. A koreai ifjúság amely még nemrégen a háború borzalmai közepette élt, most buzgón tanul, hogy minél több ismeretet, széleskörű tudást sajátít­sof1 el és hogy minél előbb tevékenyen részt vehessen hazája újjáépítésé­ben. Képünk egy Ienzsáni iskola egyik osztályát mutatja. mmsä A koreai dolgozók a bombázások által megrongált hidat javítják. ,;,<• W % m. . v:- ,:>;:•> A bombázások által üzemképtelenné váh vasútvonalon smeket fektetnek le . .j aülfSifitiMftf&'ii m A közlekedési dolgozók egy megsérült mozdonyt javítanak

Next

/
Oldalképek
Tartalom