Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-25 / 259. szám, vasárnap

1953 október 25 U1SZ0 A dolgozó parasztok boldog életéhez — a magyarbéli KFSz példájára Évről évre több és több dolgozó paraszt ismerkedik meg a szövetkezeti gondolat nagy jelentőségével, és meggyőződik arról, hogy csakis ily módon, a közös földeken való közös gazdálkodással, állattenyésztéssel kereshet többet, adhat többet az államnak és így biztosithat nagy jövedelmet, valamint a dolgozóknak ele. gendö mennyiségű mezőgazdasági terméket. Mintahogy semmi új sem nő l'el egyszerre, hane

m bizonyos fejlő dé

si fokokon kell keresztülmennie, akadályokat, hibá kat és hiányokat kell legyőznie,, úgy a szövetkezeti gondolatnak is — annál iflkább, mert különösen a ku lákok és népi demokratikus rendszerünk egyéb ellensé gei körében előítéletekkel, maradisággal, tudatlanság gal kell megküzdenie — a legnagyobb küzdelmek és nehézségek árán tör útat magának. A szövetkezetek fejlődésének éppen e gyermekkorát igyekszik az ellen, ség mennél jobban meghosszabbítani hibák terjeszt é sével és nagyításával, a szövetkezeti gondolatnak a dolgozó parasztok szemében való gyalázáisával A hazai é

s külföldi ellenség hazug és gyűlöletes propagandájában azokra a szövetkezetekre támaszko. di'k, amelyek rosszul gazdálkodnak, a szövetkezeti ta. gok hibákat követnek el, sok a hiányosság és ezeken keresztül akarják bebizonyítani, hogy a szövetkezeti gondolat rossz, nem felel meg a földműveseknek és az említett EFSz ek tagjait a kilépésre csábítják. „Ami azW*at a szövetkezeteket illeti, amelyek nem értek el jó gazdasági eredményeket" — a szeptember 15i kormányhatározat szerint - ,.tagjaikat győzzék meg arról, hogy a hiba nem a szövetkezetben, hanem mag-ukban a tagokban v

an, mivel nem sajátították el kellőképpen a terméshozam növelésének módszerét, a munkát nem megfelelően szervezték meg. Meg kell győzniök őket arról, hogy a javulás egyedüli helyes útja az, ha arra törekszenek, hogy a szövetkezet jól dolgozzon". E szavak igazát bizonyítják a jól gazdálkodó EFSz ek. amelyekben a szövi^ezeti tagok kedvvel dolgoz. n

ak, védik a közös vagyont és őrködnek felette. Be vezetik a gazdálkodás új formáit, növelik a termelést, az államnak egyr

c több terméket adnak át, így jftve. delmiiket növelik és évről évre iavul anyagi és kultu- rális helyzetük. Cs^ksien semmiből kezdték így van ez a szenei járásban, a magyarbéli EFSz-ben, amely az idei aratás folyamán a szlovákiai EFSzek közti versenyben az első helyre került. Éppen e szövetkezet múltjával bizonyíthatjuk, hogy milyen nagy erő és szépség van elrejtve a szövetkezeti gazdálkodásban s milyen gyönyörű jövő várja a bennük gazdálkodó kis. és középparasztokat. A magyarbéli szövetkezeti tagok példája bizonyítja, hogy EFSzeinkben. mindenütt megvannak az ilyen feltételek, ott is, ahol rosszul gazdálkodnak, vagy amelyek csak a övőben alakulnak meg, s gyönyörű, }módú EFSz-eket építhetnek ki. á.z EFSz-ek nagyrészében még jobb feltételek vannak, mint amilyenekkel a magyarbéliek kezdték a gazdálkodást, mert itt csaknem semmivel kezdtek. Magyarbélen a helyi pártszervezet kezdeményezésével és hathatós segítségével még 1950-ben megalapították a szövetkezetet. Az alapítótagok földmunkások voltak, — az elnökön, Kiss elvtárson kívül, — akinek félhektár földje volt. Ehhez a félhektárhoz 30 hektár parlagon heverő földet kaptak. Még 3950 végén kis. és középparasztok jelentkeztek a szövetkezetbe: a három hektáros Meszméri, Kincses. Kiss és a lőbbiek, akik a szövetkezetbe 1—3 hektár földet hoztak. Ugyanabban az évben még 40 hektár parlagon ™ o úgyhogy 1951-ben már 120 hektáron gazdálkodtak. Emberük és földjük volt elegendő. Azonban Kiss elvtárs 20 éves tehenén kívül — nem volt semmi fogatuk, sem igavonó állatuk. A szövetkezeti tagok idejében felismerték, hogy a szövetkezet megfelelő állatállomány nélkül nem működhet jól. Az első államhitelböl 15 tehenet és 80 sertést vásároltak. A sok nehézség ellenére a munkákat idejében elvégezték és jó termést értek el. Az állattenyésztésben is szép eredményeket mutattak fel. Ez azért volt lehetséges, mert az EFSz vezetőségét a helyi pártszervezet mindenben segítette, törődött a munka helyes megszervezésével, a jó tervezéssel és a szövetkezeti tagok igazságos jutalmazásával. A terv szerint 1951-ben egy munkaegységért 140 koronát kellett kapniok. Évközben előleg címén 70 koronát fizettek ki a természetbeni juttatáson kívül. A szövetkezeti tagoknak elég élettapasztalatuk volt, amely szerint tudták, hogyha pl. egy fiatal paraszt gazdálkodni kezdett, a feltételek sokkal nehezebbek voltak és sokszor egy koronája sem volt. Az ö helyzetük sokkal jobb volt. Ezért mindnyájan lemondtak a munkaegységek szerinti pótjutalmazásokról, hogy a. szövetkezet beszerezhesse a szükséges eszközöket és a gazdálkodás bővüljön. Ezért a pénzért további 15 tehenet és 100 50—100 kg-os állatoknál naponta 90—100 dkg-os súlygyarapodást érnek el. A 100 kg-on felülieknél 120 dkg-os napi súlygyarapodást érnek el. Az EFSz a pártnak és a kormánynak az életszínvonal növe lésével kapcsolatos határozata alapján igyekszik minél jobb sertése ket beszolgáltatni a közellátásnak és elhatározta, hogy a munkásosztály a párt és a kormány segítsége fejében 150—170 kg-os sertéseket adnak be. A sertéseket Papp László feleségével együtt gondozza. Az 50 —150 kg-os sertéseket naponta 2 kg árpatörmelékkel, 20 dkg szójaliszttel, 10 dkg fehérjekeverékkel és 3 kg zöldség, tök, uborka ' és dinnyetörmelékkel etetik. Papp elvtárs igen nagy súlyt helyez arra, hogy az állatoknak állandóan tiszta vizük legyen. E tapasztalatok alapján az idén bevezetik a borjúk rideg nevelését is. A jó gazdálkodás magas jövedelmet eredményez heverő földet vettek gondozásba, \z eredmények győznek met? a pították, hogy ugyanazokon a földeken kétszerannyit termeltek, mint az egyénileg gazdálkodók. A következő táblázat meggyőzően beszél a hektárhozamokról: sertést, egy pár lovat és szekeret vásároltak. Ma az EFSz-nek összesen 60 tagja van, akik feleségeikkel együtt dolgoznak a szövetkezetben. Ezek a tagok összesen 22 darab jószágot, négy fogatot, négy szekeret hoztak magukkal. Ez a szövetkezet ma 240 hektár szántóföldön 145 szarvasmarhával, 320 sertéssel, 24 lóval, 1000 baromfival gazdálkodik. Az állatok tervezett létszámát magasan túlszárnyalták. A csoportok és az egyének egymással versenyeznek,« hogy mennél jobb eredményeket érjenek el. Nagy segítségükre volt a munkában a gazdag szovjet tapasztalatok alkalmazása. A növénytermelésben különösen a kereszt- és szüksoros vetés alkalmazásával értek el szép eredményeket. Az emberek nem győztek eleget csodálkozni a. szövetkezeti tagok gazdag termésén és nagy figye'em mel kísérték a szövetkezeti tagok munkájának gyors elvégzését. Például az idei aratáskor némely egyénileg gazdálkodó paraszt 'még meg sem kezdte az aratást, amikor a szövetkezeti tagok már beadási kötelezettségüknek is ' eleget tettek. Azonkívül a magyarbéliek több mint egy hétig, segítettek a termés betakarításában a szenei szövetkezeti tagoknak. Ez a kis- és középparasztok csodálatát és szimpátiáját, váltotta ki a szövetkezeti tagoknál. S valóban a szövetkezeti tagoknak van is mivel dicsekedniük. Amikor összehasonlították termésüket az egyénileg gazdálkodó parasztok termésével, akiknél az idei gazdag termést vették alapul, megállaNövény Búza árpa rozs zab EFSz 1950 nem termeltek 20 q EFSz 1951 18 q 17 q 15 q EFSz 1952 28 q 38 q 25 q 22 q EFSz 1953 23.8 q 27.5 q 23 q 22 q rnagangazdálkodás 15 q 16 q *14 q Az idei terméseredmények összehasonlítása alapján valaki könnyen állíthatná, hogy a szövetkezetben visszaesés állott be, mert a mult év. ben magasabbak voltak a hektárhozamok. A magyarbéliek ezt így magyarázzák. 1952

Ľben a gép- és traktorállomás segítségével keresztsorosa n vetettek. Ezért értek el ilyen magas terméseredményt. Hogy az idén még jobb feltételek mellett sem értek el ilyen eredményeket, annak az az oka, hogy az új tagok nem eléggé előkészített talajba, rossz minőségű vetőmagot vetettek. Az újonnan belépett tagok földjeit nem tudták idejében megművelni és bevetni. Ez a magyarázata a kisebb hektárhozamoknak. Meg kell vizsgálnunk mekkora a különbség a kötelezettségek teljesítésében. 1949-ben még nem alakult meg a szövetkezet és a községnek 15 vagon gabonát kellett beszolgáltatnia. Az EFSz 1953.ban 240 hek tár földön gazdálkodik és a tervezett 14 vagon helyett 20 vagon gabonát szolgáltatott be. Ezzel teljesítette az egész község beadási kötelezettségét, amelyből a 160 hektáron gazdálkodó egyéni parasztoknak 6 vagon termést kellett volna beadniok. Tehát 1953-ban a 240 hektáron gazdálkodó EFSz 5 vagonnal több gabonát adott be, mint a 400 hektáron gazdálkodó község 1949-ben. Nem feledkezhetünk meg arról sem,' hogy a szövetkezeti tagok sok gabonát a vetési alapra raktároztak el és hogy minden tagnak a félévi ledolgozott munkaegységekért 4 kg-ot adtak. Sokan voltak olyanok, akik 300— 500 munkaegységet dolgoztak le. Ebből láthatjuk az EFSz-termelés évről-évre növekszik. A magas hektárhozamok az állatok hasznossága, a feladatok teljesítése és túlteljesítése, a munkák idejében való elvégzése a szövetkezeti tagok életében is visszatükröződik. Hozzá kell fűznünk azt is, hogy a szövetkezeti tagoknak az idén a gabona és a húsbeadásból a begyűjtési árak emelkedése folytán több lett a jövedelmük, s könnyen megállapíthatjuk, hogy a szövetkezeti tagoknak milyen feltételeik vannak saját életszínvonaluk növelésére. A szövetkezeti gazdálkodás szeretetéhez tartozik, hogy a szövetkezeti tagok a nagy jövedelmek ellenére is — amelyek munkaegységeik értékét alapjában növelték — máskép gondolkoznak. Mindenki könnyen kiszámította, hogy a kiskereskedelmi árak csökkentése mekkora előnyt jelentett, hogy a munkaegységek értéke ezen az alapon is növekedett. A szövetkezeti tagok nagyrabecsülik a <párt és kormány segítségét, ezért elhatározták, hogy a termelést még inkább növelik. A szövetkezeti tagok elhatározták, hogy a begyűjtési árak növelésével és a kiskereskedelmi árak csökkentésével elért jövedelmet nem osztják szét a munakegységekre, hanem az EFSz további építésére, az állattenyésztés és a növénytermesztés fejlesztésére használják fel. Az eddigi jövedelem, amelyeket a szövetkezeti gazdálkodás nyújt nekik, elegendő szükségleteik fedezésére. Az EFSz a terv szerint 30.000 munkaegységet használhatott ki. Minden egyes tagra átlag 500 munkaegység jut. Egy-egy munkaegységért 16 koronát, 4 kg gabonát, 1 kg kukoricát és 1 kg burgonyát kapnak. A szövetkezeti tagok a magasabb hektárhozamért, vagy az ál. latok nagyobb hasznosságáért még pótjutalmazásban és különféle jutalmakban részesülnek s mindegyiknek van félhektár földje háztáji gazdálkodásra, baromfi-, sertésállománya, esetleg tehene, tehát egyéni gazdálkodásukkal még további jövedelemhez jutnak. A sertésgondozó Papp László augusztus végéig 500, felesége 200 munkaegységet dolgozott le. Ötven százalékos előlegként 5600 koronát kaptak. Ugyanilyen jutalmat kapnak az év végén. Azonkívül már 28 mázsa gabonát kapott és még később gabonát, burgonyát és kukoriPéldás állattenyésztés Az állattenyésztés talán sohasem vol^ ennyire népünk érdeklődési középpontjában mint most. Éppen a hús és a zsír volt az a termék, amelynek ára a kiskereskedelmi árcsökkentéskor nem csökkent. A párt és a kormány megmutatta a dolgozó parasztoknak, hogy a hússal való ellátás terén az egyedüli kiút itt is az árak csökkentése és ez a szövetkezeti nagytermelés és az állattenyésztés növelésének útján érhető el. Az állattenyésztés a szövetkezeti tagok jövedelmének fő EFSz: Év Községi terv Terv Beadott 1950 90 — — 1951 110 — — 1952 140 36 70 1953 160 80 160+50 Látjuk, hogy az EFSz 1953-ban marhahús, tej, tojás beadásánál forrása. A magyarbéli szövetkezeti tagok az eredményekkel meggyőzően rámutatnak arra, hogy megvannak a feltételek a jószágállomány növekedésére, s arra, hogy a közellátásnak több és jobbminöségü húst szolgáltassanak be. Példásan bizonyítja az állattenyésztés növelését a magyarbéli EFSz példája, amely az aliapítástól kezdve — a mai helyzettel összehasonlítva — a következőképpen teljesíti a sertéshúsbeadást. (Métermázsában kifejezve.) Magángazdálkodás: Terv Beadott összesen 90 70 70 110 70 70 105 58 128 76 90 280 a földterület kétharmad részén gazdálkodik, — az 1950-es évvel összehasonlítva a sertéslmsbeadásnak háromszorosan eleget tett. A ugyanaz a helyzet. Valak] feltehetné a kérdést, hogy a szövetkezetben csodák történ nek e? Nem! Csodák nem történ nek, csupán becsületes munkával, új munkamódszerekkel érték el a magyarbéliek, hogy az idén az állattenyésztésben ilyen meglepő eredményeket mutathattak fel. A növénytermelésben elért jó eredményektől lelkesülve az idén a szövetkezeti tagok még jobban ei akarják sajátítani a szovjet állat tenyésztés tapasztalatait. Negyven egy tehénnél alkalmazzák a Malinyinova-módszer szerinti fejést és etetést és már májusban átlag na ponta két literrel emelték a tejhozamot. Ma tehenenként átlag 9 li ter tejet fejnek. Neszméri és Hybszky tehéngondozóknak amióta Ma linyinova módszerét alkalmazzák, több olyan tehenük van, melyek naponta 20 liter tejet is adnak. Huszonnyolc sertésnél Ljuszko vova módszerét alkalmazzák, Ennek köszönhető, hogy az idén egy-egy anyasertéstől 8 malacot. vál aszta nak el. Ötvenhét malacot, Surikovmódszere szerint gondoznak és így cát fog kapni. Hogy méginkább ér. dekelve legyen az állatok hasznosságának növelésében, jutalmat kap az egyes állatpéldányokért. Ha a szövetkezet a közellátásra 150 kg os sertésekei ad be, minden egyes állatért 20 korona jutalmat kap. Ha nagyobb súlyú állatokat nevel fel, az eladásnál, pl. 170 kg-os sertés után 40 korona pótjutalomban részesül. Eddig 240 sertést adtak el és ezért darabonként 30 korona jutalomban részesült, kiszámíthatjuk, hogy jutalomként csaknem annyit kapott, mint a ledolgozott munkaegységekért. Papp elvtárs nem az egyedüli, aki ilyen jól keres a szövetkezetben. Például Hybszky elvtárs júliusig 433 munkaegységet dolgozott le, augusztus végéig 593-at, Zborka elvtárs júliusig 457, augusztus végéig 605 munkaegységet dolgozott le. Nemcsak a férfiak keresnek ilyen szépen, hanem a nők is. Vörös Mária elvtársnő, akinek hét 14 éven aluli gyermeke van, augusztus végéig 350 munkaegységet dolgozott le, ami elég sok, ha népes családjára, gondolunk. A ledolgozott munkaegységekért nemcsak jutalmazásban, hanem más segítségben is részesül a szövetkezettől. A szövetkezet a tagok lakásáról is gondoskodik. Eddig 6 családiház építését kezdték meg. A házakat azok a szövetkezeti tagok kapták a taggyűlés döntése alapján, akik az utóbbi három évben az adott körülmények közt a lehető legtöbbet dolgoztak. — Életem legboldogabb pillanata volt — mondja a 60 éves Tuss elvtársnő — amikor tudtunkra adták, hogy házat építenek nekünk . Tussék több mint 30 évig mint napszámosok dolgoztak a helyi nagybirtokon. Harminc évig laktak a nedves, béreskufiyhóban és most, egy pár év multán az EFSz gyönyörű házat épít számukra. A ház 15.000 koronába kerülne, de a szövetkezeti taf gok ezt 10 év alatt törlesztik le Az árcsökkentés után, amikor az ipari termékek ára alapjábafi csökkent, csökkentek a házak építésére szánt kiadások is. A párt és kor,mány e segítsége a magyarbéli szövetkezeti tagokból új munkalendületet, munkakedvet vált ki, hogy szövetkezetüket még példásabban építsék. A szövetkezeti alap — a tagok büszkesége Hogy a szövetkezeti tagok évről évre bővíthessék a közös gazdálkodást, növelhessék a növénytermelést és az állattenyésztést, hogy mennél többet szolgáltathassanak be és így nagyobb jövedelemhez juthassanak, ehhez igen nagy mértékben hozzájárulnak a szövetkezeti tagok. A szövetkezeti alapok nélkül nincs szövetkezet. A magyarbéli szövetkezeti tagok jól tudják ezt, s az állam iránti kötelezettség teljesítése után azonnal az alapok biztosításával törődnek. Az alapok biztosítása a szövetkezet és minden szövetkezeti tag biztosítása. Ezt a feladatot Magyarbélen gondosan teljesítik. A vetési és a takarmány alap biztosítását a tervvel szemben magasan túlszárnyalták. A biztosítási alap számára 100 mázsa búzával többet raktároztak el. A magyarbéli szövetkezeti tagok munkájának részletezése bizonyítja, hogy a párt és a kormány segítségének kihasználása megteremti a feltételeket, hogy az EFSz fejlődjön. Ehhez szükség van arra, hogy a szövetkezeti tagok szeressék a szövetkezetet, védjék a közös vagyont és bevezessék az EFSz mintaalapszabályzatát. A magyarbéli szövetkezet példája bizonyítja, hogy a szövetkezetek ilyennemű feltétleinek megteremtése a helyes politikai és pártvezetéstől, a helyi pártszervezetek és kommunisták munkájától függ. A magyarbéli kommunisták a szövetkezeti tagokkal a munka előtt, a tízperces összejöveteleken naponta megvitatják az időszerű kérdéseket. Az események figyelemmel kísérése és a szövetkezeti munkaiskola alapján .amelyben nagy segítséget nyújt a védnökségi üzem — a szövetkezeti tagok látják, hogy szorgalmas munkájukkal a pártot és a kormányt segítik a. dolgozó nép életszínvonala emelésének biztosításában és a világbéke megvédésében. A magyarbéli szövetkezeti tagokat ez a tudat további örömteli feladatok teljesítésére serkenti, amelyeket a párt és a kormány a mezőgazdaság terén tűzött ki elénk. Hogy a mezőgazdasági termelés növelését jobban segíthessék, a vándorzászló átvételekor felajánlást tettek, hogy az öszi munkák elvégzését 5 nappal megrövidítik, s hogy a sertéshiis beadásnak 250 százalékra eleget tesznek, elegendő mennyiségű takar, mányt biztosítanak, s 20.000 literrel túlteljesítik a tejbeadást. A szovjet módszerek bevezetésével, a szocialista verseny terjesztésével biztosítják a munka termelékenységét. Hogy politikai és szaktudásukat növelhessék, kötelezték' magukat, hogy példás szövetkezeti munkaiskolát létesítenek, amelyet az összes tagok látogatnak majd a téli hónapok folyamán. R. Podmanili, /