Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-25 / 259. szám, vasárnap

1953 október 25 IIISZ0 3 A gyarmati hatalmak újabb veresége az ENSz-ben rA közgyűlés politikai bizottsága Marokkó számára kedvező határozatot fogadott el A politikai bizottság október 19-i ülésén szavaztak a marokkói kér. désre vonatkozó határozati javasla­tok fölött. Több küldött szavazatá­nak megindokolása után a bizottság" megkezdte a 13 arab és ázsiai or­szág határozati javaslata fölötti szavazást. Ez a határozati javaslat indítvá­nyozza, hogy a közgyűlés ajánlja a marokkói rendkívüli állapot és a francia hatóságok egyéb rendkívüli jellegű intézkedéseinek megszünte­tését, a politikai foglyok szabadon­bocsátását, a „marokkói nép demo­kratikus képviseleti intézményeinek" megteremtését és annak biztosítását, hogy a „marokkói nép öt év alatt teljes mértékben érvényesíthesse a teljes szuverenitáshoz és független­ségéhez való jogát." Huszonkét ország (a Szovjetunió, a Belorusz SZSZK, az Ukrán SZ­SZK, Lengyelország, Csehszlovákia és más országok, amelyek közre­működtek a határozati javaslat megszerkesztésében, valamint Gua­temala, Libéria, Etiópia és Jugo­szlávia) küldöttsége a határozati ja­vaslatra szavazott. Huszonnyolc or­szág — élükön az Egyesült Álla­mokkal és Angliává] — az arab és ázsiai államok határozati javaslata ellen szavazott. Kilenc küldöttség tartózkodott a szavazástól. Francia. ország küldöttsége nem vett részt az ülésen, akárcsak a marokkói kér­déssel foglalkozó előző üléseken sem. Ezután a bolíviai határozati ja­vaslatot tették fel szavazásra. Mint ismeretes, ez a határozati javaslat indítványozza, hogy a közgyűlés is­mételje meg azt a felhívást, amely­lyel 1952. december 19-én Francia­országhoz és Marokkóhoz fordult „a marokkói kérdés"-ben és a közgyű­lés ismételten fejezze ki azt a re­ményét, hogy a marokkói nép sza­bad politikai intézményei az ENSZ­alapokmány szellemének megfelelő­en kifejlődnek." India képviselője India, Burma és Indonézia küldöttsége nevében né­hány módosítást javasolt ehhez a határozati javaslathoz. Kijelentette, hogy e módosítások jóváhagyása nélkül India küldöttsége és több más ázsiai, valamint arab ország képvi­selője nem támogatja a bolíviai ha­tározati javaslatot. A módosítások egyike indítványozza ,,a marokkói nép teljes önrendelkezési joginak elismerését az ENSZ-alapokmány­nak megfelelően R módosító javas­latról névszerinti szavazással dön­töttek. A módosító javaslatra 36 küldötség szavazott, köztük a Szov­jetunió, az Ukrán Szovjet Szocialis­ta Köztársaság, a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság, Lengyelor­szág és Csehszlovákia küldöttsége. Tizenhárom ország, az Egyesült Ál­lamok és Anglia vezetésével a mó­dosító javaslat ellen szavazott és ezzel a népek önrendelkezési jogá­nak nyílt ellenségeként lépett fel. Kilenc ország küldöttsége tartózko­dott a szavazástól. A politikai bizottság az Egyesült Államok és Anglia vezette gyarmat­tartó hatalmak elutasító szavazata ellenére elfogadta India, Indonézia és Burma küldöttségének a bolíviai határozati javaslattal kapcsolatos módosító javaslatait A Szovjetunió, az Ukrán SZSZK, a Belorusz SZ­SZK, Lengyelország és Csehszlová­kia küldöttsége támogatta ezeket a módosító javaslatokat. A politikai bizottság az India. Indonézia és Burma módosító javas­lataival kiegészített bolíviai határo­zati javaslatot egészében 31 szava­zattal 18 ellenében jóváhagyta. Ki­i lene küldöttség tartózkodott a sza­vazástól. Az Egyesült Államok és Anglia küldöttsége a bolíviai határo­zati javaslat ellen szavazott. Kudarcba fulladtak tehát az Egye­sült Államok és Anglia vezette gyarmattartó hatalmaknak azok a kísérletei, amelyekkel meg akarták akadályozni a Marokkó számára kedvező határozati javaslat jóvá­hagyását. Jacques Duclos elvtárs a francia politika teljes irányváltoztatásának szükségességéről L i Szín Mao ügynökei isméi megakadályozták a felvilágosító munká Szerdán ismét megakadályozták hogy a koreai-kínai fél felvilágosító munkát végezzen fogságbaesett, nem közvetlenül hazatelepített harcosai kö­zött. A felvilágosító munka immár harmadnapja elmaradt, meit az indiai csapatok nem tettek semmit annak megakadályozására, hogy a táborrész­legekbe beszivárgott délkoreai ügynö­kök meghiúsíthassák a felvilágosító munkát. Nemrégiben hazatért koreai hadi­foglyok elmondották, hogy a Li Szin Marí- banda rádión utasítja az őrizetes táborban levő ügynökeit, hogy aka­dályozzák meg a hadifoglyok rész­vételét a felvilágosításokon. A semleges hazatelepítési bizottság október 20-án este átadott jegyzéke azt hangsúlyozza, hogy a hadifoglyok őrzését ellátó indiai csapatok parancs­noka folytatja erőfeszítéseit, hogy rábeszélje a ladifoglyokat jelenjenek meg a felvilágosító tevékenység szín­helyén. Amint azonban a felvilágosító tevékenység megkezdése előtt és után az ügynökök karmaiból kiszabadult és hazatért több mint száz koreai é« kínai hadifogoly ismételten megérő .sítette, az indiaiak az ügynökökkel beszélnek, akik a hadifoglyok képvi­selőinek adják ki magukat és akik maguk akadályozzák, hogy a hadifog­lyok megjelenjenek s felvilágosításon. Nyilvánvaló, hogy az indiai csapa­toknak az ügynökök meggyőzésére irányuló kísérleteitől csak az várható, hogy ezek a banditák most még vak­merőbben terrorizálják a hadifoglvo­kat és megakadályozzák a felvilágosí- j tásokon való részvételüket. A nyugatnémetországi dolgozók tiltakoztak Fritz Rische, letartóztatása ellen Németország Kommunista Pártja elnökségének (agját, Fritz Rischet, Adenauer közvetlen utasítására le­tartóztatták. A düsseldorfi üzemek tö'bbszáz dolgozói kedden este népgyűlésen tiltakoztak Fritz Ŕische törvényte­len letartóztatása ellen és levélben szólították fel dr. CLaiuss eisseni vizs­gálóbírót, hogy azonnal hatáilytala nítsa a kommunista politikus ellen kiadott elfogató parancsot. • A népgyűlésen Wa liter Poth, Né­metország Kommunista Pártja el­nökségének tagja kijelentetette töb­bek között, hogy: a kommunista, szociáldemokrata, kereszténypárti és pártonkívüli dolgozóknak össze kell fogni ok a munkásosztály jogainak megvédésére és a háborús gyújtoga tók terveinek meghiúsítására. I A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága csütörtökön ült össze a Párizs melletti Drancy-ban. Az ülésen részt vett Maurice Tho­rez elvtárs, a. párt főtitkára is. Első napirendi pontként a Központi Bi­zottság meghallgatta Jacques Duc­los elvtárs beszámolóját a párt fel­adatairól a francia politika irány­zatának teljes megváltoztatására irányuló harcban. Jacques Duclos elvtárs beszámoló­jában először az indokínai háború­ról beszélt és rámutatott, hogy a francia közvélemény pártállására való tekintet nélkül — e háború be­fejezését kívánja. Ezzel kapcsolatban újból rámuta­tott, hogy minden továbi késedelem nélkül meg kell kezdeni a tárgyalá­sokat Ho Si Minh-hel. A bonni és párizsi katonai szer­ződésekkel kapcsolatban Jacques Duclos a következőket mondotta: Meg vagyok győződve, hogy ha minden hazafiasan gondolkodó fran­cia összefog, megakadályozhatjuk a bonni és párizsi katonai szerződések ratifikálását. Mi, kommunisták, azok sorába tartozunk, akik Franciaországot szabadnak és függetlennek akarjuk látni Hogy még jobban hangsú­lyozzuk annak a kampánynak je­lentőségét, .amelyet a nemzeti füg­getlenség és a béke biztosítása ér­dekében meg kell indítani, javasol­| juk a Központi Bizottságnak, hogy j a legnagyobb eréllyel juttassa ki­| fejezésre elhatározottságát, meg J fogja hiúsítani mindazokat a bűnös terveket, amelyek az „európai had­erő" létrehozásával meg akarják semmisíteni Franciaországot, mint független országot. Tudatában azon szükségességnek, hogy a bonni és párizsi katonai szerződések ratifiká­lásának megakadályozására minden érdekelt országban gyorsan kell cse­lekedni, mi, kommunisták kijelent­jük: minden más franciával, akik épp­úgy, mint mi, nem akarnak tudni egy új Wehrmachtról, készek va­gyunk részt venni mindennemű poli­tikai akcióban, amelyet hatalmas, országos méretű mozgalommá lehet és kell fejleszteni. Ehhez az ünnepélyes nyilatkozat­hoz hozzá akarjuk fűzni az t is, hogy mi, kommunistá.k, készek vagyunk a magunk erejével is hozzájárulni a parlamenti élet minden olyan meg­nyilvánulásához, amelynek célja ve­reséget mérni az „európai hadse­reg" kezdeményezőire és védelme­zőire, A francia politika irányváltozta­tása szükségességének nagy gondo­latát, nemcsak a kommunisták kép­viselik, hanem ez a gondolat meg­hódította és meghódítja a francig nép egyre szélesebb rétegeit. Egy ilyen programm külpolitikai vonatkozásban k következő lenne: a vietnami háború befejezése, Nyugat­Németország újrafelfegyverzésének visszautasítása, valamint az általá­nos, egyidejű és nemzetközileg ha­tékonyan ellenőrzött leszerelés. — Erről a, programmről — mon­dotta a továbbiakban Jacques Duc­los — egyáltalában nem akarjuk azt állítani, mintha ez a mi valamennyi közvetlen követelésünket kielégíte­né. Azonban a munkásosztály, vala­mint a hazafiasan gondolkozó köz­társaságiak erejének tömörítése e programm megvalósítása érdekében felvetné az egész ország előtt an­nak szükségességét, hogy véget kell vetni Laniel, Pinay és más reak­ciósok kártékony politikájának, amelytől meg kell szabadítani a francia politikai életet. — Éppen ezért határozottan és nyomatékosan kijelentjük. hogy hajlandók vagyunk támogatni egy ilyen programmot és készek va­gyunk szavazatunkat adni egv olyan kormányra, amely kötelezettséget vállalna arra, hogy magáévá teszi ezt a programmot és latba veti minden erejét e programm megva­lósítása érdekében. — Ez esetben bizonyára, nagyon sok francia örvendezne afölött, hogy olyan parlamenti többség jöjjön lét­re, amely tisztán látja a realitáso­kat és megegyezett abban, hogy ne­met mondjon az „európai hadsereg­nek, nemet mondjon Adenauernek és éppen ezáltal 'meg tudná menteni Franciaországot. lyek megvilágítják előttük a világ­szemlélet kérdéseit. Ezeken az elő­adásokon meggyőzően láthatjuk, hogyan akarja tudományos tények­kel korunk embere alátámasztani világnézetét. Nagy érdeklődés mu­tatkozik a J. V. Sztálin müvéről, a politikai közgazdaságtanról, egész­ségügyről és a nemzetközi politiká­ról tartott előadások iránt is. A társaság úgy akarja irányítani te­vékenységének fejlesztését, hogy népünknek segítségére legyen a leg­időszerűbb feladatok megoldásában. A társaság Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa alkalmából 412 előadást rendezett, túlnyomó­részben üzemekben és a falvakon, természettudományi tárgykörből. 1953. első félévében 1.703 minta­előadást rendezett 156.430 hallgató részvételével. Ezekből az előadások­ból a legtöbbet a marxizmus-leniniz­mus, a természettudományi és a me­zőgazdasági szakosztály rendezte. A szakosztályok tevékenységének sikereiben nagy részük van a ke­rületi szakosztályoknak. Jól dolgo­zik a marxizmus-leninizmus szak­osztálya a bratislavai kerületben. A természettudományi szakosztály a hallgatók élénk érdeklődésének következtében minden kerületben si­keres tevékenységet mutat fel. A mezőgazdasági szakosztály aktívan működik a nyitrai kerületben Itt a főiskolás dolgozók is belekapcsolód­tak a munkába, akik előadás előtt meglátogatják a szövetkezeti tago­kat, beszélnek velük a munkaered­mény ekröl, a hiányosságokról, ta­nácsokat adnak nekik és előadásuk­ban a részletesen megállapított té­nyekkel foglalkoznak. A tudományos dolgozókkal való hasonló együttmű­ködés nagy segítségükre szolgált a kovárovcei lakosoknak. Vágújhe­lyen nagy visszhangra találtak a kommunizmus építkezéseiről szóló előadások. Pelsőcön pedig magyar polgártársaink körében nagy sike­re volt a természet sztálini átalaku­lásáról szóló előadásoknak. Vág­besztercén a préselésről adott elő nagy sikerrel Charváth elvtárs, újí tónk. Sikeresen fejlődik a mezőgaz­dasági szakosztály tevé­kenysége is. A központi szakosztály előadásai mezőgazdaságunk legsür getőbb feladataira irányulnak. Az előadásokon a takarmányalap bizto sításáról, a gépi munka kihasználá­sáról, agrobiológiai kérdésekről és a szovjet dolgozók kiváló tapasztala­tairól beszélnek. Ezek az előadások nagyon célszerűek és segítenek a földműveseknek. A mezőgazdasági szakosztály megtalálta annak a módját, hflgyan lehet leghathatősab­ba-n felébreszteni a hallgatók érdek­lődését. A szakosztály tevékenysége az üzemekben, művelődési beszélgeté­seken, az ifjúsági otthonokban és a nagyközönség előtt tartott előadá­sokkal széles kampánnyá fejlődött. A szakosztályok rendkívül nagy figyelmet fordítottak az előadók kiképzésére, hogy azok ideológiai­lag, szakismeretileg és módszertani szempontból is megfelelő módon fel legyenek készülve. A módszertani kiképzést a társaság kiterjesztette a Művelődés Háza lektoraira is. A társaság széles tanítási kampányt rendezett az összes kerületekben a Világmindenség fejlődéséről az élet keletkezéséről és az embei eredeté­ről. Hasonlóan a politikai, közgaz­dasági, nyelvi, irodalmi és művésze­ti szakosztályok is rendeztek előadá­sokat főtárgykörökből. A társaság lektorai tevékenységének fokozá sára májusban konferenciát hívtak össze a vallásról szóló előadásokkal kapcsolatban. Ennek a konferenciá­nak nagyon sok részvevője volt és az itt elhangzott vita eszmeileg ma­gas színvonalon állt. A társaság előtt még az a fontos feladat áll, hogy biztosítsa a lektorok előkészí­tését, főként abból a tárgykörből, amely iránt a hallgatók legszéle­sebb tömegei érdeklödnek. Ezenkí­vül a társaságnak állandóan újabb népszerűsítési módokat kell keres­nie, hogy a tudományos ismereteket minél többen elsajátítsák. Ezek kö­zé a népszerűsítési módok közé tar­tozik a vita, a beszélgetések, a vá­laszestek, amelyek mostanáig ko­molyan lemaradtak. A társaság tag­jai a kerületekben amellett foglal­tak állást, hogy a központi szak­osztályok tagjai rendszeresen láto­gassák azokat a szakosztályokat, ahol a feldolgozott tárgykörből kel­lene előadást tartaniok. Ezáltal ér­telmiségünk kulturális élete élén­kebbé válna a központokon kivül is. A népművelődésről gon­doskodó állami szervvel és a tömegszervezetekkel való együttműködés: A társaság a miniszterelnök be­szédének értelmében kapcsolatokat teremtett a népmüvelödésröl gondos­kodó állami szervekkel. Ext a/ együtt működést Široký elvtárs úgy jelle­mezte, hogy a társaság a népműve­lés vezérkara lesz. Ezért az elő­adásaira meghívja a művelődési ott. honok lektorait is éls az előadások anyagát a járások népmüvelésügyi dolgozóinak is rendelkezésükre bo­csátja. Az elején hiányosság mutat­kozott abban, hogy a népművelés­nek más volt a tématerve, mint a társaságnak. Ezt a hiányosságot ki­küszöbölitek. A társaság a lektorok képzésére törekedve, kötelezte ma gát, hogy a, művelődés ottÄonának 500 lektorát előkészíti bizonyos ter­mészettudományi anyagokból. De a kötelezettségvállalás teljesítése az állami művelődési gondoskodás ré­széről nem talált megértésre. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalommal való együttműködé­sünk sem járt sikerrel. A CsISz-szel való együttműködés jó útofl halad. A társaság feladatai Szlovákiában: Ami a társaság munkájának tar­talmát illeti, a természettudományi ismeretek propagandája a mai fel­tételek mellett rendkívül nagy je­lentőségre tett szert a dolgozók széles létegei kulturális színvonala, nak további emelésében, a kapitalis­ta csökevényeknek, a kulturálatlan­ságnak és az előítéleteknek a leküz­désében, továbbá a Szovjetunió ál­tal vezetett béke és demokrácia tá­borának megszilárdításában. A tár­saság Široký elvtárs beszámolójá­nak és a kormánynyilatkozatnak szellemében előadásaival terjeszteni fogja a tudományt a tömegek kö­zött, hogy magukévá, tegyék azt. elsajátítsák és ilymódon irányítani fogja a polgárokat, hogy a szocia­lizmus építését tudományos alapon értelmezzék, és harcalni fog az op­portunizmus és a békülékenység irányzata ellen. Továbbra is ter­jeszteni fogja az emberek gondol­kodásmódjában élő előítéletek és babonák, főként pedig a vallási sö­tétség leküzdésére a tudományos vi­lágszemléletet. Az iparban és a me­zőgazdaságban a tudományos és fő­iskolai dolgozók aktivizálásával se­gíteni fog a szak. és politechnikai ismeretek fejlesztésében és a szo­cialista munkaviszony kialakításá­ban, a munkából való elmaradás és a munkaeröhullámzás ellen folyta, tott harcban, A központi szakosztályok támo­gatni fogják a kerületi szakosztá­lyokat és úgy fogják vezetni őket, hogy rendszeresen értékeljék a köz­pont előadásait, hogy a központi té­mát a kerületekben előforduló saját problémájukkal kapcsolják egybe. A kerületi szakosztályok gyűlései­ken rendszeresen kiértékelik majd tevékenységüket és tagjaikon ke­resztül személyesen részt vesznek az előadótevékenység minőségi el. lenőrzésében. Gondot fordítanak az előadási terv következetes teljesíté­sére, aktivizálják a tagokat és ne­velik a pártonkívüli és fiatal kádé. reket. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom