Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-24 / 258. szám, szombat

2 UI SZÖ 1953 október 24 A nemzeti bizottságok fő feladata - a szeptemberi kormányhatározat teljesítése (Folytatás az 1. oldalról.) Meg kell javítani a dolgozók ellátását elegendő mennyiségű termékkel A nemzeti bizottságok gondoskodásának, amely a lakosság jólétét és maximális szükségleteinek biz tositását célozza, fontos részét képezik a kereskedelem és a lakosság közellátása terén végzendő feladatok. A kormány a szocialista építésben elért eredmények alapján lehetségesnek és szükségesnek tartja, hogy gazdasági politikáját a dolgozók személyi szükségleteinek gyorsabb növelésére irányítsa. Ennek bizonyítéka az állami kiskereskedelmi árak napokban vég rehajtott nagyvonalú csökkentése. A dolgozók jó közellátása elsősor ban az elegendő mennyiségű ter mékektől, minőségüktől és kellő választékuktól függ. A gépipari, élelmiszer., könnyű- és vegyipari minisztérium e téren nagy igyekezetet fejt ki, hogy kielégítse a fogyasztók igényeit. Fogyasztóink elégedettsége azonban egyaránt függ a rendszeres áruszállítástól a nagykereskedelemből az állami és szö vetkezeti üzletekbe, a forgalom jó megszervezésétől, a kereskedelmi dolgozók jő és lelkiismeretes mun kájától, az áru helyes és szaksze rü elraktározásától, a célszerűen és a szükségletek arányában kiépített kereskedelmi hálózattól. A nemzeti bizottságok és ügyosztá lyok szoros együttműködésének és az illetéke

s szervek tevékenysége fölött gyakorolt hatékony ellenőrzésüknek biztosítani kell ezt a követelményt. Ki nyerhet jobb és tökéletesebb betekintést a dolgozók közellátá sába, mint a járási és helyi nemzeti bizottságok? Nemcsak közel röl figyelhetik az állami és szö vetkezeti kereskedelem munkáját, hanem azt is megfigyelhetik, hogyan egészítik ki kölcsönösen egymást, hogyan fejlődik a piac és hogjyan folyik az árucsere a város és a falu között, azaz hogyan fejlődik általában a dolgozók közellátása. A fogyasztók vélekedését össze hasonlíthatják a kereskedelmi dol gozók nézeteivel és ellenőrizhetik, rendesen elraktározták-e az árut, betartják-e az árakat, megfelelő és tisztességes-e a dolgozók kiszólgálása az üzletekben és a közös étkezdékben, kapható-e kellő meny. nyiségben a keresett áru az üzletekben. Jó munkájukkal nemcsak az áruszállítás forgalmi zavarainak kiküszöböléséhez, a kereskedelmi és szövetkezeti apparátus munkájának megjavításához, hanem ahhoz is hozzájárulhatnak, hogy a keresett árut a megkövetelt választékban és minőségben termel jék, javítsák minőségét és bővít sék választékát. Sokat -tehetnek a helyi élelmiszer és nyersanyag források mozgósítása érdekében. A nemzeti bizottságoknak nagy igyekezetet kell kifejteniök a fogyasztási szövetkezeti mozgalom fejlesztésének támogatására — mondotta a továbbiakban a miniszterelnök. — A szövetkezeti kereskedelem a termékcsere egyik fő láncszemét képezi a város és a: falu között. A fogyasztási szövet, kezetek e feladat jó teljesítésében a munkásosztály és a parasztság szövetségének megszilárdítását jelentősen előmozdítják. Kétségtelen, hogy a jegyrendszer megszüntetése után jelentős eredményeket értünk el a dolgozók közellátásánák megjavításában és a kereskedelem sikeresen teljesítette az árcsökkentéssel kapcsolatos feladatait. Elégedettségre azonban nincs semmi okunk, mert a dolgozók még korántsem kapják meg mindazt, amit a termelőerők fejlődésének mai állapota mellett megkaphatnának. Elvárjuk a nemzeti bizottságoktól, hogy jó és szorgalmas munkájukkal minden járásban, minden községben hozzájárulnak a dolgozók élelmiszerekkel és ipari termékekkel való ellátásának tartós megjavításához. E feladatok teljesítésének fő f el tétele nem az egyes ügyosztályok dolgozóinak vezérkara, amint ezt egyes funkcionáriusaink vélik, hanem a szoros kapcsolat a fogyaszJ tók tömegeivel, a fogyasztók igényeinek ismerete és az eleven, lelkiismeretes viszony a dolgozók I szükségletei iránt. Véget kell vetni a helyi ipar munkája lekicsinylésének A kormányhatározat nagy feladatokat tűz ki a helyi ipar sza kaszain és a kommunális szolgál tatásokban. Nyíltan meg keltmondanunk, hogy a nemzeti bizottsá gok »nagyvonalúbb és fo.ntosabb« feladatok teljesítésének ürügyével mellékvágányra terelték e kérdése ket. A helyi ipar és a kommunális gazdaság feladatait apró, jelenték telén ügynek tekintették. Követke zetesen véget kell vetni mind a városokban, mind a falvakon a dolgozókról való úgynevezett aprólékos gondoskodás lekicsinylésének. A kormányhatározat ezt a konkrét célt igyekszik elérni. A nemzeti bizottságok rendszeres törekvésének különféle javító és karbantartó vállalatok munká jának megjavítására, az összes szükséges napi szolgálatok — a városi mosódáktól és tisztító üzemektől kezdve egészen a falusi cipészig. asztalosig és kovácsmeste rig —. megjavítására mindennapos köte'ességgé kel] lennie a lakos ság jólétéről való gondoskodás ke retében. A nemzeti bizottságoknak mindennapos figyelmet kell fordítaniok arra, hogy a helyi ipar , fokozza az apró fogyasztási cikkek termelését és fedezze a háztartások és a mezőgazdaság keresletét ' az apró árucikkekben. Ezt a termelést a helyi nyersanyagforrások bói és a nagy ipari üzemek hulladékaiból kell biztosítani. Meg kell javítani a helyi ipar és a kommunális vállalatok lakosságának nyújtott szolgálatának mi . nöségét. E vállalatok munkájának és teljesítményeinek - árát össz hangba kell hozni a párt és a kormány politikájával, az emberről, az ember jólétéről és javáról való gondoskodás irányvonalával. A járási iparkombinát munkája színvonalával, termékeinek minőségével, dolgozódnak öntudato'sságával váljék minden egyes járás büszkeségévé. A helyi iparnak a termelőszövetkezetekkel együtt biztosítania kell a nálunk nagy ha gyományokka] bíró kézművesipar gyarapodását. . A nemzeti bizottságok rendszeres gondoskodása lakások építéséről biztosítja a kitűzött feiadatok teljesítését Nemzeti bizottságaink felelős ségteljes feladatok előtt állnak a lakásépítésben. A kormányhatározatban kitűzött feladatok egyes ke rületek tényezőit zavarba hozták. Hogyan biztosítsák e feladatok tel jesítését? A lakásépítés tervének teljesítésében eddig jelentős lemaradást észlelünk. Az 1953. évi pót feladatok és az 1954. évi új feladatok nagy igényeket támasztanak a tervezéssel, alkalmas épít kezési terepek előkészítésével, az építészeti termeléssel és főleg az építészeti szerelési munkákkai szem ben. Feltétlenül biztosítani kell a felépített "lakások minőségének fokozását. A lakásépítést pontosan összhangba kell hozni a nyilvános beruházások megvalósításával. A nemzeti bizottságok előtt az a fel adat áll, hogy központosítsák az összes építési szervezetek feladatait, ellenőrizzék, hogyan teljesitik feladataikat, idejében jelezzék a zavarokat vagy hiányosságokat és legalább olyan szívósan küzdjenek a lakásépítési feladatok teljesítéséért, mint ahogy küzdenek a lakás épitésre fordított líimitációk kiutalásáért. Sok kerületben komoly kérdés lesz a munkaerők kérdése. Gondoskodni kell arról, hogy a lakásépítést kellő számú munkaerővel, főleg kőművessel lássák el. Elvitathatatlan, hogy a nemzeti bi-' zottságok rendszeres és operatív gondoskodása a lakásépítésről jelentősen hozzájárul a jelenlegi lemaradás felszámolásához és a kitűzött feladatoknak nemcsak tel jesítését, de túlteljesítését is biz tosítja. A nemzeti bizottságoknak azonban nemcsak a? a feladata, hogy biztosítsák a lakásépítés tervének teljesítését. Gondoskodniok kell arról, hogy a lakásépítés tervezett fejlesztésével összhangban harmonikus egységként fejlődjenek váro. saink és építkezéseink, hogy a lakásépítés egyúttal városaink szocialista átépítésének alapjává váljék. Remélem, hogy minél előbb hatékony gondoskodás történik városaink és községeink tisztasága és szépsége, a házak karbantartása, az utak, vízvezetékek és csatornák mintaszerű gondozása tekintetében. A kormány ígéretet tett a dolgozóknak, hogy sokoldalú segítséget nyújt-a családi házak saját erejükből való építésében. A nemzeti bizottságoknak kezdeményezően kell eljárniok alkalma

s telkek kikeresésében és biztosításában ezen új lakásegységek építésére. Az ez iránt érdeklődőknek kezére keli járniok és meg kell adni nekik minden segítséget. Még röviden kitérek arra, hogy a nemzeti bizottságoknak tevékenyen hozzá kell járulniok a népgazdaság arányos fejlődésének biztosításához. Hatékonyan biztosítaniok kell a nehézipar, főleg az alapvető iparágak követelményeit. Különös gondot kell fordítaniok a dolgozók közellátására, a lakásépítésre, az egészségügyre és a kulturális szükségletekre az ipartelepeken. Különös gondot kell fordítani a dolgozók idejében és zavartalanul való szállítására az üzemekbe, munkaerők szerzésére a bányákba, a nagy építkezésekre. Az üzemekkel karöltve rendszeres küzdelmet kel indítani a munkamulasztás és munkaeröhullámzási ellen. Küszöböljük ki a nemzeti bizottságok munkamódszereinek hiányosságait Elvtársak! Sok komoly hiányosságot kell kiküszöbölniök a nemzeti bizottságoknak munkájuk módszereiben, hogy valóban elvégezzék ezeket a feladatokat, hogy hatáskörükben biztosítsák a párt és a kormány politikájának megvalósítását. Sok bürokratikus elem, elsősorban papírhivataloskodás fészkelődött be a nemzeti bizottságok munkájába, gyakran a való élet ismerete nélkül. A bürokrácia és a papírhivataloskodás bírálata azonban nem irányul általában a papírok ellen. Papírok nélkül, igen gondosan es pontosan összeállított papírok nélkül lehetetlen a munka irányítása és ebből a szempontból • igen hasznos lenne, h

a a nemzeti bizottságok sokkal több figyelmet fordítanának az általuk elkészített okmányok pontosságára és helyességére. Tervgazdaság nyilvántartás és statisztika nélkül lehetetlen. Az a fontos, hogy dolgozóink a számok mögött az életet lássák a maga sokoldalúságával és konkrét tárgyismeretek alapján hozzanak határozatokat. A bürokrácia az ügyek hosszadalmas intézésében és néha a véget nem érő hivatalos formaságokban is megnyilvánul, amelyekkel az állampolgárok és a vállalatok kérvényeit és ügyeit intézik. Nem folytatnak elég éles küzdelmet a dolgozók szükségleteivel szemben megnyilvánuló közömbösség és hanyagság ellen, amellyel a nemzeti bizottságok egyes munkatársainál találkozunk. Ott, ahol érvényesülnek a bürokratikus munkaformák, formaiság és felületesség mutatkozik meg a kérdés megoldásában. A nemzeti bizottságok munkájában nem érvényesülnek kellőképpen az operatív munka és személyes felelősség alapelvei. Ez főleg a hozott határozatok ellenőrzésében nyilvánul meg, ami nem elég hatékony és konkrét. Ezért az észlelt hiányosságok gyakran ismétlődnek és nem küszöbölik ki őket. Mélyítsék el a nemzeti bizottságok kapcsolatukat a dolgozók tömegeivel A kerületi nemzeti bizottság még elégtelenül érvényesíti irányitó és ellenőrző szerepét a járási nemzeti bizottságokkal szemben, a járási nemzeti bizottság pedig a helyi nemzeti bizottságokkal szemben. Elmondhatjuk. hogy a kerületi nemzeti bizottságok ugyanazokat a hibákat követik el a járási nemzeti bizottságokkal szemben, amelyeket szemére hánynak a központi hivataloknak. A helyi nemzeti bizottságokat sok járásban egyáltalában nem irányítják. A járási nemzeti bizottságok egyszerűen a helyi titkárokra támaszkodnak, ami elkerülhetetlenül elszigetelődésre vezet a dolgozó tömegektől, a helyi nemzeti bizottságok funkcionáriusainak teljes passzivitására vezet. A helyi nemzeti bizottságok aktív és kezdeményező munkája nélkül sem a járási nemzeti bizottság, sem a kerületi nemzeti bizottság nem teljesítheti jó] feladatait. A nemzeti bizottságok munkájának eme komoly hiányosságai okozták azt, hogy nincs meg a kell", kapcsolatuk a dolgozók tömegeivel, hogy sok esetben nem képeznek megbízható összekötő láncszemet a kormány, a központi hivatalok és az üzemi és falusi dolgozók között. Már mondottuk, hogy e hiá nyosságok okai nem csupán magukban a nemzeti bizottságokban kereshetők. Ezek az okok kétségtelenül nem megfelelő irányításuk, ban, feladataik nem egészen világos kitűzésében is megvoltak. Ügy vélem, jelentős változás történik a nemzeti bizottságok irányításának kérdésében azzal, hogy ezt a feladatot a kormány vette magához. Természetesen a nemzeti bizottságok politikai irányításának átvétele a kormány által önmagában még nem hozza meg a javulást. Egyút tal meg kell javítani a munka módszereket és a munka egész megszervezését. Ež annál is inkább szükséges, mert a nemzeti bizottságok munkája közvetlenül a kormány munkájára támaszkodik majd. Gondoskodni kell a nemzeti bi zottságok munkájának megjavuiásáról és kívánatos, hogy a nemzeti bizottságok fő figyelmüket a munka megszervezésének és módszereinek következő kérdéseire fordítsák: 1. Fejleszteni kel] a nemzeti oizottságok kezdeményezését a kor mányhatározat összes pontjainak teljesítésében és fokozni kell a kollektív szervek és az egyes szakaszok felelős vezetőinek felelősségét a feladatok teljesítéséért. A nemzeti bizottságoknak és funkcionáriusaiknak pontosan ismerniök kell feladataikat és meg kell figyelniök e feladatok teljesítésében mutatkozó hiányosságokat. Tudniok kell emellett, mit oldhatnak meg maguk, esetleg milyen úton érhetnek el javulást. Következetes javulásra kell törekedniök. Nem szabad megelégedniök félmegoldással, jelezniök kell, hogyan valósítják -meg lent a párt és a kormány határozatát. Az illetékes ügyosztályok kötelessége felfigyelni a nemzeti bizottságok hangjára, lelkiismeretesen elintézni összes javaslataikat, kezdeményezéseiket, panaszaikat és figyelmeztetésüket. Kérjék ki a nemzeti bizottságok véleményét minden olyan ügyben, ahol ennek jellege ezt megköveteli. A nemzeti bizottságok kölcsönös kapcsolataiban is érvényesüljön a pontosan megszabott felelősség alapelve. 2. Pontos munkaterv szerint kell megszervezni a munkát. Helyes 'esz, ha a kerületi nemzeti bizottságok egy negyedévre dolgozzák .ki munkatervüket. A munkaterv tartalmazza azokat a fő intézkedéseket, amelyeket a kerületi nemzeti bizottság a párt és a kormány fel. adatai teljesítésének biztosítására foganatosít a kerületben, járásokban és községekben. Továbbá a kerületi viszonyoknak megfelelő intézkedéseket kell tartalmaznia. A munkatervet jóváhagyás végett a kormány elé kell terjeszteni. Ez lesz a nemzeti bizottságok tevékenysége ellenőrzésének alapja. A munkaterv minden ügyosztály kö telező irányelvévé válik és segíti a járási nemzeti / bizottságokat szilárd munkaterv kidolgozásában. 3. Nagy figyelmet kell továbbá fordítani azokra az intézkedésekre,amelyek elősegítik az igazi hatékony munk

a biztosítását minden huzavona nélkül és biztosítják az elfogadott határozatok hatékony és gyor

s ellenőrzését. 4. Meg kel] javítani a tanács, mint kollektív szerv és az egyes ügyosztályok munkamódszereit, emellett főleg felül kel] vizsgálni, hogy a mezőgazdasági, * gazdasági é

s építésügyi ügyosztály szervezési összetételükkel képesek-e teljesíteni kitűzött feladataikat. Szakkép zett, szakmailag és politikailag fejlett munkatársakkal biztosítani kell komoly és felelősségteljes oktatásukat. 5. Meg kell javítani a kerületi nemzeti bizottság tevékenységét a járási nemzeti bizottságokhoz való viszonyában. A népi igazgatás fel. adatainak súlypontja az operatív végrehajtás értelrpében a járási nemzeti bizottságokon van. E szempontból valószínűen felül kell vizsgálni a járási nemzeti bizottságok káderhelyzetét és meg kell erősíteni egyes ügyosztályaikat. Azonban addig is sok mindent lehet tenni. Egyes kivételektől eltekintve az egyes szakaszokon úgy kell megszervezni a munkát, hogy az operatív tevékenység súlypontja a járási nemzeti bizottságokon legyen. A kerületi nemzeti bizottság irányítsa és igazgassa a járási nemzeti bizottságok munkáját, operatívan ellenőrizze, hogyan teljesítik a kormányhatározat feladatait az egyes járásokban és biztosítsa az észlelt hiányosságpk kiküszöbölését. 6. Meg kell javítani a járási nemzeti bizottságok irányító tevékenységét a helyi nemzeti bizottságokhoz való viszonyukban. A járási nemzeti bizottságok munkájukban az aktívan dolgozó helyi nemzeti bizottságokra támaszkodjanak. A járási nemzeti bizottságok feladata biztosítani, hogy a helyi nemzeti bizottságok a falvakon aktívan és kezdeményezően megvalósítsák a kormány politikáját a mezőgazdaságban, az egységes földmüvesszövet'kezetek kiépítésében, az egyénileg gazdálkodó parasztokhoz való viszonyukban és a begyűjtésben. 7. Megfelelő szervezési és káderintézkedésekkel biztosítani kell, hogy az egyes nemzeti bizottságok, ügyosztályaik , és az ügyosztályok apparátusa megbirkózzon a kitűzött feladatokkal. A nemzeti bizottságok gyakran hivatkoznak túlterheltségükre és ezzel mentegetik sok fontos feladat 'nemteljesítését. Az esetek többségében ez a túlterheltség a munka rossz megszervezéséből, gyakori rögtönzésekből ered. A kerületi nemzeti bizottságnak ismernie kell a járási nemzeti bizottságok feladatait, segítenie kell őket munkájuk megszervezésében. Biztosítania kell, hogy a feladatok arányban legyenek lehetőségeikkel. Gyökeresen véget kell vetni annak, hogy az ügyosztályok dolgozóit más feladatokra felhasználják és be kell vezetni az összes ügyosztályok rendes munkakörülményeit. (Folytatás a 3. oldalon.)