Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)
1953-10-24 / 258. szám, szombat
#953 október 24 3 A nemzeti bizottságok fő feladata — a szeptemberi Kormányhatározat Jeljesiiése (Folytatás a 2. oldalról.) 8. Intenzívebben és hatékonyabban emelni kell a népi igazgatás funkcionáriusainak politikai és szakmai színvonalát. El kell érni, hogy minden nemzeti bizottság, a kerületi nemzeti bizottságoktól kezdve, egészen a helyi nemzeti bizottságokig minden egyes községben a párt és a kormány politikájának szilárd és biztos támaszává váljék. 9. Alapjában meg kell javítani ^kapcsolatukat a dolgozók tömegeivel. A nemzeti bizottságok kapcsolatának a dolgozókkal mindenekelőtt mindennapos munkájukban kell megnyilvánulnia. Ha a nemzeti bizottságok cselekvésre készen és figyelmesen reagálnak a dolgozók szükségleteire, ha kellőképpen megmagyarázzák nekik a párt és a kormány fontos határozatait, ha fontos határozatok hozatala előtt tanácskoznak velük, ha rendszeresen jelentést tesznek nekik a tanács és a plénum tevékenységéről, akkor a közgyűléseken tényleg a dolgozók aktív támogatására találnak. A nemzeti bizottságok munkájának megszervezésében, kapcsolatukban a dolgozók tömegeivel, a Szovjetunió szovjetjeinek példáját kövessük, amelyek sikeresen megvalósítják a szovjet demokrácia alapelveit és a polgárok millióit tevékeny részvételre mozgósitják az állam igazgatásában. Röviden felvázoltam azokat a fő alapelveket, amelyeket a kormány a nemzeti bizottságok munkájának politikai irányításában szándékozik követni — mondotta befejezésül a miniszterelnök. — Törekedjünk arra, hogy a nemzeti bizottságok a lehető legnagyobb kezdeményezést fejthessék ki a helyi kérdések megoldásában, hogy az adott körülményeknek megfelelően biztosíthassák a párt és a kormány politikáját a gazdasági és kulturális építés öszszes szakaszain. Hisszük, hogy a nemzeti bizottságok lent helyesen fogják értelmezni ezt a törekvésünket, hogy minél nagyobb kezdeményezést tegyünk lehetővé számukra, hogy elsősorban úgy fogják értelmezni, mint a nemzeti bizottságok fokozott felelősségét a párt- és kormányokmányok megvalósításáért, határozataik éš rendeleteik teljesítéséért. Hisszük, hogy a nemzeti bizottságok, mint az államhatalom szervei, mint helyi kormányaink, mindenütt a tömegek élén fognak állni, mindenütt követni fogják államunk és derék dolgozó népünk érdekeit. A kormány a nemzeti bizottságok kezdeményezéseit és terveit, figyelmeztetéseit és panaszait gondosan felülvizsgálja és minden erejével segíteni fogja őket az időszerű kérdések megoldásában. Megköveteli azonban, hogy a nemzeti bizottságok a rájuk bízott feladatokkal járó nagy felelősség tudatában szervezzék munkájukat. Kívánatos, hogy Szlovákiában a Megbízottak Testülete a nemzeti bizottságokkal szo rosan karöltve oldja meg feladatait. Konkrét feladatok előtt állunk. Munkára fel, elvtársak, hogy becsülettel teljesítsük feladatainkat! Legyünk azon, hogy a nemzeti bizottságok a párt és a kormány politikájának szilárd támaszát képezzék! Annak a pártnak szilárd támaszai legyenek, amely népünket a szocializmus győzelmére vezeti hazánkban! A köztársasági az új francia elnök fogadta nagykövetet \ Antonín -Zápotocký köztársasági elnök csütörtökön, október 23-én délelőtt a prágai Várban fogadta Bréart de Boisanger urat, a Francia Köztársaság csehszlovákiai rendkívüli meghatalmazott nagykövetét, akj átadta neki megbízólevelét. A francia nagykövet bemutatkozó látogatásán jelen voltak dr. Gertruda Sekaninová-Čakrtová külügyminiszterhelyettes és a köztársasági elnöki iroda képviselői. A nagykövetet és kíséretét x Jozef Šedivý, a külügyminisztérium diplomáciai pro tokollfonöke kísérte. Bréart de Boisanger -úr francia nagykövet bemutatkozó* beszédet mondott, amelyre a köztársasági elnök válaszolt. A- beszédek elhangzása után a köztársasági elnök hosszabb beszélgetést folytatott a francia nagykő vettel. Meghalt G. Kiiment képviselő, a Központi Szákszervezeti Tanács elnöke Csütörtökön, október 22-én Prágában a délutáni órákban nehéz és hoszszantartó betegség után meghalt Gusztáv Kiiment képviselő, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, és a Nemzeti Arcvonal Központi Akcióbizottsága elnökségének tagja, a Központi Szakszervezeti Tanács elnöke. A bécsi dolgozók nagygyűlése a III. Szakszervezeti Világkongresszus befejezése alkalmából Bécsben október 22-én este a dolgozók nagygyűlést tartottak a III. Szakszervezeti Világkongresszus befejezése alkalmából, amelyet az osztrák szakszervezetek szövetségének „szakszervezeti egység. frakciója" híyott egybe. A nagygyűlést Gottlieb Fiala, a szakszervezeti egység frakciójának elnöke nyitotta meg. Giuseppe Di Vittorio, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke a III. Szakszervezeti Világkongresszus lefolyásáról beszélt és hangsúlyozta, hogy a kongresszus határozatai nagy jelentőségűek az összes országok munkásai számára. Utána N. M. Svernyik, a Szakszervezeti Világszövetség elnökhelyettese beszélt. A Szovjetunió dolgozói millióinak üdvözletét tolmácsolta az osztrák munkásoknak és sikert kívánt nekik munkájukban és a béké megszilárdításáért folytatott harcukban. A III. Szakszervezeti Világkongreszszus, -amelyet az önök fővárosában — Bécsben — tartottak, kifejezően tanúskodik a dolgozók egységéről a háborús gyújtogatok elleni közös harcban, a demokráciáért és az egész világ békéjéért folytatott harcban. , Erre a harcra a kapitalista és gyarmati országok dolgozóit a Szovjetunió és a népi demokratikus országok szakszervezeteinek sikerei lelkesítik, amelyeknek a nép érdekein kívül nincsenek más érdekei. N. M. Svernyik beszéde végén annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az osztrák dolgozók a többi országok dolgozóival együtt, élükön a Szakszervezeti Világszövetséggel harcolni fognak a kenyérért a békéért és demokráciáért, és harcukat győzelem fogja koronázni. Lengyelország és Csehszlovákia képviselője tiltakozásul kivonult a koreai semleges hazatelepitési bizottság üléséről Stanislaw Gajewski, a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítési bizottság lengyel tagja október 21-én a következő választ" ad-_ ta az „Üj Kína" hírügynökség és a „Koreai Központi Távirati Iroda" tudósítójának kérdéseire; Kérdés: Az amerikai sajtóban és a rádióban olyan hírek terjedtek el, hogy a lengyel küldött október 19én kivonult a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítési bizottság üléséről. Megfelelnek-e a valóságnak ezek a hírek? Válasz: Igen, megfelelnek. Az amerikai sajtóban és a rádióban megjelent hírek azonban egyrészt nem közölték azokat a tényleges indító okokat, amelyek a lengyel küldött lépése mögött rejlenek, másrészt az ilyen hírek elterjedése azt bizonyítja, hogy a semleges hazatelepítési bizottság, vagy a bizottság titkárságának egyes tagjai a •bizottság által jóváhagyott elvekke! ellentétben részleteket közölnek a sajtóval a bizottság tanácskozásairól. Ilyesmi előfordult október elején, amikor „United Press" és a ..Reu ter" a lengyel küldöft magatartását elferdítve, értesüléseket közölt a bizottság tanácskozásainak lefolyásáról és utalt arra, hogy értesüléseit a svájci és a svéd küldöttektől szerezte. Amikor ezt a kérdést a bizottság ülésén felvetettem, ezek a külöttek tagadták, hogy ilyen nyilatkozatokat adtak a sajtónak, de ígéreteik ellenére mind a mai napig nem tettek közzé semmiféle általam követelt cáfolatot. ' ~ Kérdés: Mi adott o k°t a lengyel küldöttnek arra, hogy kivonuljon a semleges hazajtelepitési bizottság üléséről? Válasz: A Lengyel Népköztársaság küldöttének a semleges hazatelepítési bizottság október 19i ülé. séröl történt kivonulására az adott okot, hogy a bizottság többsége olyan határozatot akart hozni, amely a bizottság) munkájának alapjául szolgáló nemzetközi egyezmények súlyos megszegését jelentené. Természetes, hogy a lengyel küldött nem vehetett részt egy olyan határozat meghozatalában, amely lényegileg lehetetlenné tenné Lengyelországnak, mint semleges országnak részvételét a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepitési bizottságban. Kérdés: Miben rejlik e határozat törvénytelen jellege? | Válasz: Mint ismeretes, „a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepitési bizottság működési szabályai"-nak 8. szakasza és a felvilágosító tevékenység folytatására elfogadott eljárási szabályok 23. szakasza értelmében mindkét félnek jogában áll, hogy a fogságbaesésük e'.őtt hozzájuk tartozott összes hadifoglyok körében f elvilágosító munkát fejtsed ki azoknak a részletes terveknek megfelelően, amelyeket az illető fél 24 órával a felvilágosító munka megkezdése előtt a semleges házatelepítési bizottság titkárságának átnyújt. © rendelkezésekből természetszerűleg következik, hogy a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítési bizottságnak kötelessége lehetővé tenni az illető fél számára, hogy bármely meghatározott napon kívánságának megfelelően felvilágosító munkát végezhessen. A semleges hazatelepítési bizottság megvitatta a kérdést és egyhangúlag elfogadta ezt az elvet. A bizottság továbbá egyhangúlag úgy határozott, hogy ha a hadifoglyok — a táborokban levő liszinmanista, valamint Csang Kai-sekféle ügynökök által vezetett szervezetek terrorja következtében — kénytelenek a táborokban maradni és nem áll módjukban megjelenni a felvilágosító tevékenység színhelyén, akkor az indiai csapatok — szükség esetén — kényszereszközöket alkalmazhatnak e terror letörésére. Amikor azonban a koreai hadifoglyok a liszinmanista ügynökök terrorja következtében képtelenek voltak a táborokból kivonulni és a felvilágosító tevékenység színhelyén megjelenni, a semleges hazatelepítési bizottság néhány tagja — a bizottság által előzőleg egyhangúlag hozott határozatokat figyelmen ki vül hagyva — ellenezte, hogy kényszert alkalmazzanak az ügynökökkel szemben. A bizottságnak ezek a tagjai magatartásuk igazolására azzal érveltek, hogy a kényszer alkalmazása esetén állítólag összetűzésre kerülhet sor az indiai csapatok és a hadifoglyok között, aminek ál dozatai lennének. Nézetünk szerint .azonban az olyan helyzetet, amelyben a hadifoglyoknak áldozatai van. nak, csak azáltal lehet elkerülni, ha letörik az ügynökök terrorját. A semleges hazatelepítési bizottságnak ezek a tagjai ilyen módon nemcsak beleegyeztek a táborokban uralkodó terror további fenntartásába, hanem a valóságban meg is akarták erősíteni a terrorista szervezeteknek és az ügynököknek a hadifoglyok felett gyakorolt ellenőrzését. A bizottság ilyen magatartása arra vezetett volna, hogy teljesen kudarcba fullad a bizottság alapvető feladata, nevezetesen az, hogy lehetővé tegye mindkét fél számára a felvilágosító munka elvégzését az összes hadifoglyok között. A Lengyel Népköztársaság küldötte természetesen nem vehetett részt egy ilyen határozat meghozatalában. Kérdés: Most mi a helyzet a táborokban ? Válasz: Mint már emiitettem, az ügynökök különösen kegyetlen terrort alkalmaznak a hazatérni óhajtó hadifoglyokkal szemben. A semleges hazatelepítési bizottság többsége — azzal a javaslattal ellentétben, amelyet Lengyelország és Csehszlovákia küldötte a bizottság munkájának kezdetén előterjesztett, — semmit sem tett a terrorszervezetek letörésére, amelyek legutóbb — a felvilágosító munka megkezdésével kapcsolatban — még fokozták tevékenységüket. Ha teh^t a bizottság lemond kényszerítő eszközök alkalmazásáról az ügynökök bűnös tevékenységének felszámolására és ilyen módon még jobban megszilár# dítja az ügynököknek a hadifoglyok felett gyakorolt ellénörzését, ezzel olyan helyzetet teremt, amelyben egész munkája kérdésessé válhat. Kérdés; A lengyel küldöttnek a semleges hazatelepítési bizottság üléséről való kivonulása azt jelenti-e, hogy véget ért szerepe a bizottság munkájában? Válasz: Egész biztosan nem. Mihelyt a bizottságnak lehetősége lesz arra, hogy a kötelező erejű nemzetközi egyezményeknek megfelelően teljesítse feladatát, a lengyel küldött — egy valóban semleges ország bármely képviselőjére háruló kötelesséfenek eleget téve — minden bizonnyal teszt vesz a semleges haza tel építési bizottság munkájában. Ugyancsak nyilatkozott Ladislav Simovics, a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítési bizottság rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangban levő csehszlovák tagja az „Uj Kína" hírügynökségnek és a „Koreai Központi Távirati Irodá"-nak azzal kapcsolatban, hogy Csehszlovákia képviselője is kivonult a semleges hazatelepítési bizottság üléséről. Simovics feltárta a demilitarizált övezet déli részében levő hadifogolytáborokban uralkodó állapotokat és ezeket röviden így foglalta össze: 1. A semleges hazatelepítési bizottság működési szabályainak rendelkezéseivel ellentétben, a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek fogságbáesett harcosai — mint köztudomású — a liszinmanista és Csang Kaiisek-féle ügynökök terroruralma következtében nem nyilváníthatják hazatelepülési óhajukat. Akik mégis élnek ezzel a jogukkal, azok csak életük kockáztatásának árán tudták ezt megtenni. Ezt maga a bizottság is ismételten leszögezte. 2. Köztudomású továbbá, hogy a semleges hazatelepítési bizottság működési szabályainak rendelkezéseivel ellentétben a legdurvább eröszakot alkalmazzák a hadifoglyok ellen, kínozzák, sőt meggyilkolják őket és a bizottság, illetőleg az indiai csapatok még vizsgálatot sem •folytatnak ezekben az esetekben. 3. A liszinmanista és a Csang Kaisek-féle ügynökök terroruralma szöges ellentétben áll a működési szabályoknak azokkal a rendelkezéseivei, amelyek szerint a bizottság köteles biztosítani azt, hogy a hadifoglyokkal a genfi egyezmérty rendelkezéseinek és általános szellemének megfelelően, mindenkor emberségesen bánjanak. 4. A működési szabályok kimondják, hogy a hadifoglyok semleges örizetbevételének oélja, egyszersmindenkorra megszabadítani őket a volt fogvatartó fél befolyásától. 5. Amint a semleges hazatelepítési bizottság 1953. oktpb^r 19-i ülésének lefolyásából világosan kitűnik, a bizottság nem teszi lehetővé a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek számára, hogy felvilágosító munkát végezzenek fogságbaesett harcosaik között. 6. A semleges hazatelepítési bizottság, illetve az indiai csapatok — a bizottság által egyhangúlag hozott határozatok ellenére — még gyilkosság esetében sem alkalmaznak fegyelmi, vagy büntető rendszabályokat azok ellen, akik erőszakoskodnak a hadifoglyokkal. E tarthatatlan állapotnak — amely sok tekintetben sérti a semleges hazatelepítési bizottság működési szabályait — egyik oka az, hogy a bizottság — egyes tagjainak nyomására — elutasította a csehszlovák és a lengyel küldöttnek arra irányuló javaslatait, hogy tegyenek hatásos intézkedéseket az ügynökök terrorjának felszámolására, különítsék el és büntessék meg azokat, akik erőszakoskodnak a hadifoglyokkal és lábbal tiporják a rendelkezéseket. E tarthatatlan állapot egy másik oka az, hogy az indiai csapatok parancsnoksága nem hajtja. végre azokat a rendelkezéseket, melyeket a bizottság hozott és amelyeknek végrehajtását az indiai csapatokra mint végrehajtó szervre bízták. -Nem lehet tagadni, hogy a helyzet komoly — jelentette ki a csehszlovák küldött, majd hangsúlyozta, hogy az ártatlanság szellemében és a nemzetközi jog tiszteletbentartásával ezután is megtesz minden tőle telhetőt, hogy — a bizottság többi tagjával együtt — biztosítsa a koreai fegyverszüneti egyezmény szigorú és igazságos megvalósítását. Nagy-Berlin demokratikus városi tanácsának üléséről Amint a berlini demokratikus sajtó jelenti, október 21-én Nagy-Berlin népi képviselete ülést tartott, amelyen megtárgyalták a városi tanács beszámolóját a Német Demokratikus Köztársaság kormánya új irányvonalának megvalósítására foganatosított intézkedésekről. Erről a kérdésről Friedrich Ebért főpolgármester tartott beszédet. Ebért hangsúlyozta, hogy Berlín a demokratikus szektorban a harmadik negyedévi gazdasági tervet 101%-ra teljesítette; á harmadik negyedévben a lakossag számára 10%-kai több közszükségleti cikket gyártottak, mint a második negyedévben. Főleg az élelmiszerfogyasztás volt nagyobb, mégpedig többek között 33%-kai több vajat adtak el, mint a második negyedévben, 110%-kal több növényi zsiradékot és 50%-kal több cukrot. Berlin demokratikus szektorának minden egyes lakosára kétszer annyi vaj jut. mint Nyugat-Németország egyes lakosaira. Ebért továbbá rámutatott arra, hogy Berlin demokratikus szektorában nincs munkanélküliség, mig Nyugat-Berlinben a munkanélküliek száma 1948. óta .hatszorosára emelkedett. Ebért magyarázatokat fűzött a városi tanács munkatervéhez, amely szerint Berlinnek a Német Demokratikus Köztársaság és egész Németország gazdasági és kultúrális életének középpontjává kell válnia. Nagy feladat áll előttünk, — hangsúlyozta Ebért — az a feladat, hogy egész Berlin a békés építés jelképévé váljon. Ebért továbbá rámutatott arra, hogy mily nagy jelentősége van annak a támogatásnak, amelyet a Szovjetunió nyújt a német népnek a német probléma békés megoldásáért folytatott harcában. A szovjet kormánynak a német kérdéssel kapcsolatos javaslatai — jelentette ki Ebért — teljesen megfelel-; nek a német nép életérdekeinek.
