Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-24 / 258. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1953 október 24, szombat 30 fillér VI. évfolyam, 258. szám c/f mai számban A nemzeti bizottságok fö feladata — a szeptemberi kormányhatározat teljpsítés? (1—2. old.) Lengyelország és Csehszlovákia képviselője tiltakozá. sul kivonult a koreai semleges hazatelepítési bizottság üléséről (3. old.) Válságjelenségek az Egyesült Államok gazdasági életében (4. old.) A galántai járás mezőgazdasági dolgozói kötelezettségvállalásokkal készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójára (5. old.) A Magyar Területi Színház középszlovákiai vendég játéka (6- old.) A nemzeti bizottságok fő feladata — a szeptemberi kormányhatározat teljesítése A kerületi nemzeti bizottságok tanácstagiadnak országos konferenciája A Csehszlovák Köztársaság kormánya csütörtökre Prágában összehívta a kerületi nemzeti bizottságok tanácstagjainak első munkaértekezletét. A köztársaság kormánya ezzel gyakorlatilag megkezdte a nemaeti bizottságok közvetlen irányítását, amint ezt a Nemzetgyűlés által 1953. szeptember 16-án elfogadott törvény is megszabja. A konferencia foglalkozott azokkal a problémákkal, amelyekkel a nemzeti bizottságok feladataik teljesítésében és főleg a legutóbbi kormány, határozat végrehajtásában találkoznak. Jindrich Uher miniszterelnökhelyettes és földmüvelésügyi miniszter nyitotta meg és irányította a munkaértekezletet. Az összejöttek lelkesen üdvözölték körükben Viliam Široký miniszterelnököt, Zd. Fierilingert, a Nemzetgyűlés elnökét, a kormány, a Megbízottak Testületének tagjait, R. Strechaj, a Megbízottak Testülete elnökével az élen,»dr Václav Vaceket. Prága fő polgármesterét, Salga elvtársat, a CsKP KB képviselőjét és másokat. A konferencia jelentőségéről Jindrich Uher miniszterelnökhelyettes és földmüvelésügyi miniszter nyilatkozott bevezetőjében. Viliam Široký miniszterelnök terjedelmes beszédében politikai, akciós és szervezési irányelveket tűzött ki a legközelebbi időszakra a nemzeti bizottságok fö feladatainak teljesítésében. Ezután megindult a vita, amelynek során a konferencia délelőtti részében felszólalt Nedélka elv. társ, a brnói, Aubrecht elvtárs a karlovyvary-i, Andrýs elvtárs, a nyitrai Štépánek elvtárs az olomouci, Lochman elvtárs a pardubicei, Rada elvtárs a plzeni és Martanovič elvtárs, a bratislavai kerületi nemzeti bizottság elnöke. w Viliam Široký miniszterelnök beszédéből Elvtársak! A kerületi •'"nemzeti bizottságok tanácsainak a kormány által összehívott mai országos értekezlete azt bizonyítja, hogy újabb jelentős határkövet értünk el a népi demokratikus állam építésében. A nemzeti bízottságoknak a kormány alá való rendelése politikailag messzemenő hatású tény, mert minden kerületben, járásban és községben biztosítja a kormány politikájának egységes végrehajtását és fokozza a nemzeti bizottságok irányításának álalános központosítását működési területükön az állampolitika megvalósításában. A nemzeti bizottságok irányításának átvétele a kormány által azt bizonyitja, hogy következetesen folytatjuk államunk építését a demokratizmus alapelvei szerint és elmélyítjük ezeknek az alapelveknek az érvényesítését. Egyáltalában nem tekinthető véletlennek, hogy a nemzeti bizottságok kormány által való irányításáról szőlő törvényt gazdasági építésünk egyes sürgős feladatairól szóló 1953. szeptember 15-i kormányhatározattal együtt adták ki. A kormányban világosan láttuk, hogy a népgazdaság aránylagos fejlesztésének biztosítására, a mezőgazdasági termelés növelésére és a dolgozók életszínvonalának emelésére irányuló messzemenő kormányintézkedéseket csak akkor valósíthatjuk meg teljes sikerrel, ha a nemzeti bízottságok minden fokozatukban lényegesen megjavítják munkájukat és megteremtik ennek összes szervezési és más előfeltételeit. A nemzeti bizottságok ma nagy és konkrét feladatok előtt állanak. Következetesen teljesíteniök kell és eleget kell tenniök összes kötelességeiknek, amelyek a kormánynyilat, kozatból és a gazdasági politika terén a legközelebbi időszakban álló fö feladatokról szőlő kormányhatározatból erednek. Lényegében a nemzeti bizottságok minden fokozatának munkája az, amely döntően befolyásolja a kormányhatározatban kitűzött feladatok Végrehajtását azért, mert a kormányhatározat a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteiről való gondoskodás lényeges megjavítására, a nép életszínvonalának emelésére, mint központi kérdésre irányul és kiemeli azon szakaszok feladatait, amelyek közvet. lenül a népi igazgatásnak vannak alárendelve, vagy amelyeket a népi igazgatás közvetlenül ellenőriz. A kormányhatározat a nemzeti bizottságokat összes fokozataikban munkájuk, akcióképességük, politikai és szervezési, fejlettségük nagy. méretű és nagyigényű felülvizsgálása elé állítja. Bizt'osítaniok kell ugyanis a kormánynyilatkozatból és kormányhatározatból eredő konkrét feladatok folyamatos megvalósítását, azaz: 1. A mezőgazdasági termelés színvonalát egész népgazaságunk színvonalára kell emelni. Ki kell küszöbölni a mezőgazdasági termelés lemaradását a cselh határvidéken az ország belterületének általános fejlődése mögött. 2. Biztosítani kell a helyi ipar és a kommunális gazdaság fejlesztését és a lakosságnak nyújtott szolgálatok lényeges javulását. 3. Biztosítani kell a lakosság folyamatos ellátását élelmiszerekkel és ipari termékekkel. 4. Biztosítani kell a lakásépítést, Fokozott gépesítéssel biztosítjuk a mezőgazdasági munka termelékenységének növekedését 'Mezőgazdasági termelésünk fejlesztésének döntő ereje és szövetkezeteinknek, valamint az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztoknsflf nyújtott állami segítség legfontosabb támaszai a gép. és traktorállomások. A gép- és traktorállomások technikai felszerelésük magas színvonalával a mezőgazdasági termelés növelésének jelentős szervező tényezőjét és döntő fontosságú láncszemét képezik. Elsősorban tőlük függnek a mezőgazdaság további fejlődésének sikerei. A gépés traktorállomásoknak a mezőgazdasági munka gépesítésének lényeges fokozásával biztosítaniok kell a mezőgazdasági munka termelékenységének növekedését, a mezőgazdasági terméshozamok általános növekedését és az állattenyésztés fellendülését. A gép. és traktorállomások feladata bevezetni a mezőgazdasági termelésbe a szovjet tudomány eredményeit, jelentős segít, s éget nyújtani a kis- és középpajrasztoknak. A gép. és traktorállo| mások az egységes földmüvesszövetkezetek további szervezeti-gazda. | sági megszilárdításának, falvaink j szocializmusba való átmenetének alapját és eszközét alkotják. Ezért az a feladat áll előttünk, hogy lényegesen emeljük a gép. és traktorállomások munkájának színvonalát. A gép. és traktorállomások gépparkja új hernyótalpas traktoBiztosítani kell a falu szocialista építésének sikeres folytatását A legkomolyabb feladatok a mezőgazdasági termelés terén állnak a nemzeti bizottságok előtt. A CsKP Központi Bizottságának szeptember 4-i ülése, valamint a szeptember 15-i kormánynyilatkozat és kormányhatározat nagy hatással voltak a falu fejlődésére. Megvilágították a párt és a kormány fő irányvonalának helyességét a parasztkérdésben és elősegítették sok helytelenség kiküszöbölését, amelyek főleg az egységes földmüvesszövetkezetek építésében és az egyénileg gazdálkodó földmüvesekkel szemben tanúsított viszonyban nyilvánultak meg. A szövetkezeti szektor jelentősen megszilárdult. Létrejöttek az előfeltételek a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének további megszilárdulására, ami népi demokratikus államunk politikai alapja. A kormány ama nyilatkozata, hogy politikájában az egységes föld. müvesszövetkezetek gazdasági és szervezeti megszilárdításának és építésének vonalát, mint a mezőgazdasági termelés fejlesztésének és a falu szocialista építésének egye. düli útját követi és még hatékonyabban támogatja a magánszektort, serkenteni fogja termelőigye. kezetüket, világos volt és lehetővé tette messzemenő intézkedések egész sorának foganatosítását a mezőgazdaság; termelés fejlesztésére. Bebizonyosodik tehát, hogy a kormánynyilatkozatban kitűzött alapelvek helyesek, megfelelnek a mai helyzetnek és ezeknek alapján biztosíthatjuk a falu szocialista építésének sikeres folytatását. Nagy hiba lenne azonban figyelmen kívül hagyni, hogy mezőgazdasági politikánk terén még nagy és bonyolult feladatok állnak előttünk. Nagy felelősség hárul a nemzeti bizottságokra a kormánynyilatkozat feladatainak teljesítésében és annak elérésében, hogy a mezőgazdasági termelés színvonalát az egységes földmüvesszövetkezetek — falvaink építésében, kis- és középparasztjaink és egész dolgozó népünk jólétének fokozásában legfőbb zálo. gunk — szervezési és gazdasági megszilárdításának biztosítása mellett egész népgazdaságunk színvona Iára emeljüjí — folytatta a miniszterelnök. Az a feladat áll előttünk, hogy belemélyedjünk az egységes földmüvesszövetkezetek gazdaságá. ba, nemcsak általában és általánosan a szövetkezetek gazdaságába, hnnorv. külön minden egyes egységes földmüvesszövetkezet gazdaságába, megismerjük különlegességeit, fejlődési problémáit, főbb nehézségeit és e konkrét* ismeretek alapján megoldjuk kérdéseit, segítsük az egységes földmüvesszövetkezeteket, hogy megálljanak a saját lábukon. A hitel megfizetésének elhalasztása csak akkor teljesíti küldetését, ha az EFSz-ek tartós megszilárdulására vezet. Gondoljunk arra, hogy az állam és az egész dolgozó nép érdekében hozott nagy áldozatról van szó. Ezért az egységes fölmüvesszö. vetkezetek eladósodásának rendezését a jövőben jövedelmező gazdálkodásuk összes előfeltételeinek gondos tanulmányozásával kell egybekötni és figyelemmel kell kísérni további fejlődésüket, hogy még idejében mindent helyrehozhassunk. Helyes les2 megengedni az egyes EFSz-ek nek a hitelek visszafizetésének és a kamatfizetések elhalasztását azzal a felétellel, hogy teljesítik különféle kötelességeiket, mint a munkacsoportok rendes megalakítását, a főbb munkafajták normázását, a rendes gazdálkodást a takarmányfélékkel, a szövetkezeti állatállomány közös elhelyezését, a szövetkezeti mintaszabályainak betartását, stb. rokkal és más bonyolult gépekkel egészül ki, amelyeknek kezelése szakképzett gépkezelő kádereket, szakszerű gondoskodást és karbantartást igényel. Lényegesen meg kei, javulnia a gép. és traktorállomások agronómus-szolgálatának, amely eddig úgyszólván nem létezett. Nagy hiányosságok vannak a gép. és traktorállomások és az egységes földmüvesszövetkezetek együttműködésében. A nemzeti bizotságok mezőgazdasági ügyosztályai ez irányban az esetek többségében elégtelenül teljesítik vezetőszerepüket. A nemzeti bizottságok kötelessége — hangsúlyozta a továbbiakban a miniszterelnök — segíteni a gépés traktorállomások megszilárdítását, gondoskodni a technika kihasználásáról, a gép. és traktorállomások jó ellátásáról szakképzett gépkezelő káderekkel, a gép. és traktorállomások javító alapmühelyeinek biztosításáról. Gondoskodnunk kell arról, hogy jelentősen növekedjen a gép. és traktorállomások által elvégzett mezőgazdasági munkák százalékszáma. A nemzeti bizottságoknak azonban egyúttal ellenőrizniük kell a gép. és traktorállomások munkájának kiváló minőségét és» nagy küzdelmet kell indítaniok a szakszerűtlen, rendetlen és következetlenül végzett munka ellen. A járási nemzeti bizottságok mezőgazdasági ügyosztályai operatív módon irányítsák a mezőgazdasági termelést Ha az iparban — az államosított iparra gondolok — az operatív irányítás súlypontja a központi szervekben, az egyes termelési miniszté. riumok főigazgatóságaiban van, a mezőgazdaságban az operatív irányítás súlypontja ellenkezőleg lent van, s nem a kerületben, a kerületi nemzeti bizottságon, hanem a járási nemzeti bizottságon. A járási nemzeti bizottságok mellett ugyan nagyszámú dolgozó működik a mezőgazdasági ügyosztályokon, az esetek többségében azonban ezek az ügyosztályok nem irányítják operatív módon a mezőgazdasági termelést, sőt gyakran egyáltalában nem irányítják. Nem is olyan ritkák azok az esetek, amikor a mezőgazdasági ügyosztályok nem ismerik jól járásuk termelési problémáit. A mezőgazdasági termelés irányítása feladatának bonyolultsága abból a tényből ered, hogy szocialista szövetkezeti szektorunk már erős és általános gondoskodást igényel, hogy az EFSz-ek gazdasági és szervezeti megszilárításában kifejtett fokozott gondoskodásunkon kívül biztosítanunk kell a magánszektor termelése fejlesztésének előfeltételeit is. Azt hisíem, abban a hiányosságban hogy a járási nemzeti bizottságok mezőgazdasági ügyosztályai nem irányítják operatív módon a mezőgazdasági termelést, kell látnunk a népi igazgatás munkájában ezen a szakaszon felmerülő egyik fő okot, ha nem e hiányosságok legfőbb okát. Tevékenységünknek ezért oda kell irányulni, hogy ezt a hiányosságot valamennyi járásban kivétel nélkül a legrövidebb időn belül következetesen kiküszöböljük. Ha a mezőgazdasági ügyosztályok megtanulnak rendszeresen törődni a termelési kérdésekkel, ha járásukban telje

s felelősséggel teljesíteni fogják a párt és a kormány irányelveit, biztosítják az egységes földmüvesszövetkezetekről, az állami gazdaságokról, gép- és traktorállomásokról szóló nagyjelentőségű határozatok .teljesítését, nem kétséges, hogy fel. adatainkat a mezőgazdasági termelésben elvégezzük és a jövő év a munka jelentős megjavulásának éve lesz ezen a szakaszon. A határmenti járási nemzeti bizottságok munkatársai előtt különösképpen felelősségteljes feladat áll a mezőgazdasági politika kérdésében. A kormányhatározat kötelességükké teszi külön terv kidolgozását a mezőgazdaság fejlesztésére a határmenti járásokban úgy, hogy e terv konkrét intézkedéseket tartalmazzon a föld kihasználása, a mezőgazdasági termelés ágai, a beruházások, munkaerők, stb. kérdésének megoldására. (Folytatás a 2. oldalon.)