Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-23 / 257. szám, péntek

2 UIS10 1953 október 23 A ĺ Alsosajó—Kudabánya közötti versenyben szeptemberben a magyar bányászok győztek A Gömörl Vasércbányák alsósajói üzemének dolgozói az idei Bányász­nap tiszteletére versenybe léptek a rudabányai magyar bányászokkal. Ezzel a versennyel, amely a „Közös munkával a bakéért" jelszó alatt folyik, akarják a magyar bányászok és a mi bányászaink is növelni az érc fejtését mindkét versenyző üzemben és egyúttal meg akarják szilárdítani a szlovák és magyar bá­nyászok közötti barátságot. A ruda­bányai dolgozók Alsósajóra levelet küldtek, amelyben közölték, hogy szeptemberben hogyan teljesítették a verseny egyes pontjait. A nyers­érc fejtésében az alsósajói bányá­szokat több mint 13 százalékkal előzték meg, annak ellenére, hogy az alsósajói üzem szeptemberben 100.03 százalékra fejtett. A munka­termelékenység terveinek teljesítésé­ben viszont az alsósajói dolgozók jobbak, akik csaknem 16 százalék­kal túlteljesítették a tervet. Az al­sósajói üzem munkahelyein a szo­cialista versenyt és a péntekes­mozgalmat szeptemberben 5.6 szá­zalékkal több munkahelyen vezették be Az üzemek közötti verseny ke­retében Andrej Spišiak élmunkás­csoportja Alsósajóról, amely októ­berben 44 folyóméter folyosót tör át, most versenyre hívja ki az egyik rudabányai bányászcsoportot. Szovjet tapasztalatokkal javítják a prémes állatok tenyésztését A turčanska-štiavničkai erdőgaz­daság igazgatósága farmjának állat állománya napról-napra gyarapodik. Fogyasztóink egyre növekvő igé­nyeivel összhangban a Kis-Fátra völgyében levő szőrmefarmon magas­minőségü szőrmés állatokat tenyész­tenek; e szőrmék feldolgozásuk után a téli időszakban, főleg a dolgozó nők öltözékének részét képezik. „A szőrmés állatok tenyésztésénél ér­tékes segítségül szolgálnak a szov­jet tenyésztők többéves gazdag ta­pasztalatai" — mondja Matúš Gaš­ko, a štiavničkai farm fő tenyész­tője. A farmon az állatok tenyészté­sének állandó javítása érdekében megismerkednek F. J. Bogatov ta­pasztalataival, aki a Rjazanszki kör. zetben levő „Előre" nevű kolhoz szörmefarmjának tenyésztője. A farmon pontos napi terv szerint dolgoznak, s nagy gondot fordítanak az állatok etetésének technikájára, mivel ettől függ a tenyésztett álla­tok szőrméjének minősége. Csak jóminőségű szőrmével bíró fajálla­tokat tenyésztenek itt, több mint 500 darab ezüst- és platinarókát, nyestet, amelynek szőrméjét bun­dákká, vagy különféle szőrmékké dolgozzák fel. A szeptemberi kor­mányhatározat után a farmon még nagyobb mértékben biztosítják majd a szőrmés Mlatok tenyésztésének további javítását, ami kikerülhetet­len előfeltétele a kész szőrmék jó minőségének. Az eperjesi Keletszlová­kiai Téglaüzemben októberben még 400 ezer darab téglát termelnek , terven felül Az eperjesi Keletszlovákiai Tégla­üzem dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordu­lójának tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy októberbén az idény befejezése után még 400 ezer darab jóminőségű téglát gyártanak szo­cialista építkezéseink részére. A tégla égetése sikeresen folyik és mostanáig már háromnegyedrészben teljesítették kötelezettségvállalásu­kat. A kötelezettségvállalás teljesí­tésében az eperjesi téglaüzemi mun­kásokat nagyban segíti Duvanov módszerének érvényesítése, amely­nek alkalmazásával tavasz óta már négy és fél vagon szenet takarítot­tak meg. Az első marxista kör megalakításának hetvenedik évfordulójára A Csemadok komáromi színjátszói a prágai Népművészeti Fesztiválon A Rudé Právo szerdai, ok­tóber 21-i száma „A komáromi magyar együttes sikere" cím­mel -színjátszóink prágai bemu­tatkozásáról cikket írt, arqelyet az alábbiakban közlünk: A Zdenek Nejedlý Realista Szín­házban rendezett Népművészeti Fesztiválon vasárnap fellépett a Csemadok komáromi helyi csoport­jának színjátszó együttese. A Csemadok — a Csehszlovákiai Ma­gyar Dolgozók Kultúregyesülete — Gergely Sándor » Vitézek és hősök« című ismert nagysikerű darabját mutatta be. A magyar proletárdiktatúra bu­kása után 1919-ben bebörtönzött és halálra ítélt, de aztán megszö­kött, majd évek múlva újra börtön, be került és ^kivégzett kommunista Eszterág Pál történetét a komáro. mi népi színjátszók kiválóan ját­szották. Ezzel az előadással a nép­művészeti együttesek szlovákiai szemléjén elnyerték az első díjat. Király Dezső munkásrendező a da­rabot részletesen kidolgozta, nem feledkezve meg az egyes alakok maszkjának hatásáról é s a jelene­tek gördülékenységéről sem. Gergely ebben a darabban nagy igényeket támaszt a színészekkel szemben, ennek ellenére a szereplők kiváló színészi teljesítményt nyúj­tottak. Amit egyedektől láttunk, különösen Cibul kánétól Eszterág özvegyének és Cibulka Józseftől Eszterág Pálnak, fiának, a darab hősének szerepében, vagy Király Dezsőtől Eszterágné vejének szere­pében, aki sógora elárulásának árán is vitéz akar lenni — ez a Horthy-rendszer alatt kialakult ne­mesi osztály — nagyon jó színvo­nalú művészi teljesítménynek te­kinthetjük. De Fülöp-Jobbágy M. a cseléd és Weiner A. Bobori új­ságíró szerepébe^ is oly figyelem­reméltó színészi teljesítményt nyúj­tottak, amely népi színjátszóink­nál ritkaság. Az előadás legkifor­rottabb és legkimagaslóbb alakítá­sa Csik Jánosé volt, aki nagyszerű­en játszotta a hadbírót, a rezsim brutális, ravasz szolgájának szere­pét A kisebb szerepek is, amelye­ket Tarics, Kadlicsek, Szép, Dole­zsa Veleba, Löwinger és Angyal alakítottak azt bizonyították, hogy jó kezébe kerültek, úgy hosrv az előadásról szerzett össz­benyomás a lehető legjobb volt. A komáromi magyar együttes a prágai nézőknek igazi meglepetést szerzett, azoknak is, akik nem tud­nak magyarul, s a darab értelmét csupán az előadás előtt kapott tar­talom segítségével követhették. A darab drámai jelenetei, amelyek korunk magyar drámai alkotásai­nak legjobbjai közé tartoznak, az együttes nagyszerű játéka következ­tében egyszer sem maradtak ha­tástalanul. A Csemadok részvételének a Népművészeti Fesztivál prágai ré­szén a Zdenek Nejedlý Realista Színházban rendezett sikeres esten kívül is nagy jelentősége van. A figyelmet erre a prágai Škodovka alkalmazottai üzemi klubjának kép­viselője hívta fel, aki üdvözölte a prágai fellépésük tiszteletére fel­adataikat munkahelyeiken 200 szá­zalékra teljesítik, amivel bebizo­nyítják, hogy teljes tudatában van­nak feladataiknak népi demokra­tikus köztársaságunkban. Gergely Sándor drámája a leg­nagyobb sikerrel bemutatott da­rabjuk. Az együttes gazdag kultu­rális tevékenységen kívül a falva­kon is végez agitációs munkát. Se­gít az EFSz-ek alapításánál, az aratásnál, s ahol megjelentek, ott a földművesek az első helyre ke­rültek a begyűjtés teljesítésében. Az együttes tagjai mind öntuda­tos élmunkás, újító és kitüntetett munkás. Valamennyien, ahogyan ezt képviselőjük kijelentette, s Prágába érkezatrt magyar elvtársa­kat. A Fesztivál-esten mindkét üzemi klub között tartós szövetség ala­kult ki, amely megerősítette a csehszlovák-magyar barátságot. Ezenkívül megmutatta, hogy a ma­gyar kultúra szabadon és sikere­sen fejlődik nálunk. A Csemadok tagjai már régeb­ben megmutatták, hogyan lehet a hajógyár műhelyében és a többi komáromi üzemekben végzett jó és örömteli munkát összekapcsolni munka után a kulturális élettel, így például Csík Jáno s újító és élmunkás. Cibulka József szintén újító és élmunkás, Tarics pedig az Ingstav kiváló dolgozója. De a többiek is jó ipari dolgozók. Az együttes vezetője kijelentette, hogy i ahogy színészi teljesítményeik U mutatják, munkájukkal és művé­szetükkel közösen harcolnak a vi­lágbékéért é s dolgozóink élet- és kulturális színvonalának emeléséért. Elmondhatjuk, hogy a Csemadok elvtársai szemléltetően és meggyő­zően bizonyítják, milyen alkotó erőket szabadított fel népünkben népi demokratikus rendszerünk. A Csemadok színjátszóinak telje­jesítménye nem véletlen munka, hanem céltudatos mü. Művészi ve­zetőjük, Munk István, a komáromi Magyar Területi Színház rendező­je, a népművészeti együttes segít­ségévei szemléltető példát mutat a művészi dolgozóknak a munkásosz­tállyal való jó kapcsolatról. Jozef Sekera Oroszországban 1872-ben megje­lent Marx zseniális müve, „A tőke" első kötetének fordítása. Marx eb­ben a müvében feltárta a kapitalis­ta társadalom fejlődési törvényeit és megalapozta a proletariátus szo­cializmusért folytatott harcának szükségességét A marxizmuis esz méinek hirdetésével Oroszországban képzett marxisták kezdtek foglal­kozni. Ezeknek élén Plechanov ál­lott. Georgij Valentyinovics Plechanov (1856—1918) ifjú éveiben a národ nyikokhoz tartozott, de mikor azok lemondtak a tömegek körében vég­zendő forradalmi munkáról és az összeesküvés, a terror útjára léptek, — eltávolodott tőlük. Plechanov, akit a cárizmus üldözött, 1880-ban külföldre utazott, ahol megismer­kedett a munkásmozgalom vezetői­vel és kapcsolatba lépett Engels szel. Ugyanakkor figyelmesen ta­nulmányozta Marx és Engels mü­veit. Különösen mély benyomást tett rá „A kommunista kiáltvány" El. határozta, hogy lefordítja orosz nyelvre. 1883 őszén Plechanov külföldön megteremtette az első orosz marxis­ta szervezetet, az „Oszvobodzsgye­nyije Truda" (A Munka Felszaba­dítása) nevíí csoportot. Ennek a csoportnak tagjai Marx és Engels sok müvét lefordították oroszra és megjelentették azokat. Plechanov müvein sok, a marxizmus oroszor­szági terjesztéséért küzdő orosz marxista tanult. Lenin nagyra be­csülte Plechanov érdemeit mind a, marxizmus hirdetésében, mind pe­dig a národnyikok ellen folytatott harcban. Ugyanakkor azonban Le­nin felhívta a figyelmet Plechanov komoly^ hibáira, amelyek megakadá­lyozták őt abban, hogy eszmei te­kintetben véglegesen szétmorzsolja a narodnyikokat. Az „Oszvobodzsgyeníje Truda". az orosz szociáldemokraták programm­jának két tervezetét dolgozta ki, de azokból, — mint Plechanov néhány más munkájából is, — hiányoztak a proletariátus diktatúrájának esz­méi és nem helyesen értékelték a proletariátus szerepét sem a de­mokratikus forradalomban. Plecha­nov ugyancsak tagadta a paraszt­ságnak, mint a proletariátus szövet­ségesének forradalmi szerepét az ön­kényuralom ellen vívott harcban. Komoly forradalmi erőnek számítot­ta az oroszországi liberális burzsoá­ziát, azaz az ipari burzsoáziának és a burzsoá intelligenciának azt a részét, amelynek érdekében állottak az Oroszországban végrehajtandó politikai reformok. Ezek a hibák ké­sőbb arra vezettek, hogy Plechanov eltért a forradalmi marxizmustól és harcot kezdett Lenin és a bolsevi­kok ellen. A XIX. század végén a világpro­letariátus forradalmi harcának köz­pontja Oroszországba helyeződött át. Oroszország ifjú, de gyorsan fej­lődő munkásosztállyá forradalmi harc­ba kezdett a cárizmus és a kapita­lizmus ellen. A proletariátus forra­dalmi harcát a mult század 'kilenc­venes éveitől kezdve Vladimír Il­jics Lenin vezette. Leninnek a száműzetés évei után megengedték, hogy visszaköltözzék Kazányba. Vladimír Iljics Í889-ben Szamara (a mai Kujbisev) városába költözött át. Ott élt több, mint négy évig. Ezek a legkitartóbb tanulás évei voltak. Lenin felkészült a forradal­mi harcra, alaposan tanulmányozta Marx és Engels munkáit. Németből oroszra fordította a „Kommunista Kiáltványt". A „Kiáltvány"­1 az­után Lenin fordításában tanulmá­nyozták a szamarai forradalmi if­júság köreiben. Lenin szervezte meg Szamarában az első marxista kört. Szamara azonban, ahol szinte egyál­talán nem volt proletariátus, nem nyújtott teret a forradalmi munka számára. Leniii ezért 1893 végén, huszonhárom éves korában Péter­várra költözött, amely már akkor hatalmas proletárközpont volt. Lenin azonnal vezető helyet fog­lalt el a pétervári marxisták között. — „Egyhangúan, vita nélkül egyet­len szó nélkül elismertük öt vezé­rünknek" — emlékezik vissza az egyik. Lenin kitűnt, mert mélysé­gesen ismerte a marxizmust, a gya­korlatban alkalmazni tudta azt és lángolóan hitt a munkásosztály dia­dalában. A kilencvenes évek ipari fellen­dülése megnövelte a nagy vállalatok és a munkások számát. A sztrájk­mozgalom a munkásoknak egyre szélesebb rétegére terjedt ki. 1895 - bent Pétervárott Lenin veze­tésével „Harci Szövetség a Munkás­osztály Felszabadítására" néven forradalmi munkásszervezet kelet- ­kezett. Ez volt a munkásmozgalom­ra támaszkodó forradalmi párt csí­rája. 1895 tavaszán Lenin külföldre uta­zott. Találkozott Plechanowal. Le­nin Oroszországba való viszatérése után a rendőrség heves hajszát in­dított ellene és a „Harci Szövetség" többi tagja ellen. 1895 december 8­áról 9-ére virradó éjszaka a „Harci Szövetség" sok tagjánál házkuta­tást tartottak, többeket letartóztat­tak. így letartóztatták Lenint is. Ö azonban a börtönből is tovább ve­zette a „Szövetséget". 1896-ban a „Harci Szövetség" vezetésévejl sztrájkot szerveztek, melyben 30.000 pétervári szövőmunkás vett részt. A „Szövetség" a sztrájk idején több röpiratot adott ki. Lenin a börtön­ben brosúrát írt a sztrájkolókról. 1897 be n Leniint három évre ismét száműzték Susenszkoje faluba, a Jeniszei kormányzóságba. A börtön­ben és a száműzetésben „A kapita­lizmus fejlődése Oroszországban" című könyvön dolgozott. Ebben be­bizonyította, hogy Oroszország a kapitalista úton halad és hogy a ka­pitalizmus új forradalmi erőt szül — a proletariátust. Sztálin már tizenöt éves korától kezdve folytatott forradalmi mun­kát. összeköttetésbe lépett a t.ifli­szi orosz marxisták földalatti cso­portjával. A szemináriumban sokat dolgozott marxista művelődése ér­dekében. Hamarosan ő lett a föld­alatti marxistaköröU vezetője. Ezek­ben a körökben Marx és Engels, TJe­linszkij, Csernisevszkij, Piszárev és Plechanov műveit tanulmányozták. Egy alkalommal nagy nehézségek árán megszerezték „A töke" első kötetét, kézírással lemásolták s a­kézzel írt másolatokból tanultak a körökben. 1896—1897-ben Sztálin a szemi­nárium marxista köreinek élén állt. 1898. agusztusában forma szerint is belép az Oroszországi Szociáldemo­krata Munkáspárt tifliszi szerveze­tébe. Sztálin ugyanakkor megismerke­dett Lenin munkáival. Nagyon vá­gyódott, hogy személyesen megis­merhesse az - orosz munkásosztály vezetőjét. „Bármi áron is, látnom kell öt" — mondotta elvtársainak. 1899-ben Sztálint a marxizmus ter­jesztéséért kizárták a lelkészi sze­mináriumból. Hamarosan hivatásos forradalmár lett és minden erejét a munkásosztály harcának szentelte. A kapitalizmus fejlődésével és a munkásosztály erősödésével Grúziá­ban megszülettek az első marxista szervezetek. A Kaukázuson-túli vi­déken — először azok az orosz szo­ciáldemokraták kezdték terjeszteni a marxizmust, akiket a cári kor. mány ide száműzött. 1893-bam Grú­ziában létrejött a ,/Meszame-daszl" nevű első marxista szervezet. Ennek tagjai sorában voltak a cárizmus ellen folytatandó elszánt harc hívei, de voltak köztük a munkásosztály nyílt politikai harcának ellenzői is. 1898-ban kialakult ennek a csoport­nak a forradalmi kisebbsége, élén Alexander Culikidzevei. Lado Kecz­hovelivel és Joszif Dzsugasvilivel (Sztálinnal). Ez, a kisebbség a szükkörü propagandáról áttért a tö­meges "agitációra és az önkényura­lom ellen folytatott politikai harc­ra. A szervezetben szakadás történt. A forradalmi kisebbség, élén Sztá­linnal új marxista csoportot szerve­zett. Ez volt a Kaukázuson-túli vi­dék forradalmi szociáldemokrata (le­endő bolsevik) szervezetének csírá-i ja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom