Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-23 / 257. szám, péntek

2 UIS10 1953 október 23 A ĺ Alsosajó—Kudabánya közötti versenyben szeptemberben a magyar bányászok győztek A Gömörl Vasércbányák alsósajói üzemének dolgozói az idei Bányásznap tiszteletére versenybe léptek a rudabányai magyar bányászokkal. Ezzel a versennyel, amely a „Közös munkával a bakéért" jelszó alatt folyik, akarják a magyar bányászok és a mi bányászaink is növelni az érc fejtését mindkét versenyző üzemben és egyúttal meg akarják szilárdítani a szlovák és magyar bányászok közötti barátságot. A rudabányai dolgozók Alsósajóra levelet küldtek, amelyben közölték, hogy szeptemberben hogyan teljesítették a verseny egyes pontjait. A nyersérc fejtésében az alsósajói bányászokat több mint 13 százalékkal előzték meg, annak ellenére, hogy az alsósajói üzem szeptemberben 100.03 százalékra fejtett. A munkatermelékenység terveinek teljesítésében viszont az alsósajói dolgozók jobbak, akik csaknem 16 százalékkal túlteljesítették a tervet. Az alsósajói üzem munkahelyein a szocialista versenyt és a péntekesmozgalmat szeptemberben 5.6 százalékkal több munkahelyen vezették be Az üzemek közötti verseny keretében Andrej Spišiak élmunkáscsoportja Alsósajóról, amely októberben 44 folyóméter folyosót tör át, most versenyre hívja ki az egyik rudabányai bányászcsoportot. Szovjet tapasztalatokkal javítják a prémes állatok tenyésztését A turčanska-štiavničkai erdőgazdaság igazgatósága farmjának állat állománya napról-napra gyarapodik. Fogyasztóink egyre növekvő igényeivel összhangban a Kis-Fátra völgyében levő szőrmefarmon magasminőségü szőrmés állatokat tenyésztenek; e szőrmék feldolgozásuk után a téli időszakban, főleg a dolgozó nők öltözékének részét képezik. „A szőrmés állatok tenyésztésénél értékes segítségül szolgálnak a szovjet tenyésztők többéves gazdag tapasztalatai" — mondja Matúš Gaško, a štiavničkai farm fő tenyésztője. A farmon az állatok tenyésztésének állandó javítása érdekében megismerkednek F. J. Bogatov tapasztalataival, aki a Rjazanszki kör. zetben levő „Előre" nevű kolhoz szörmefarmjának tenyésztője. A farmon pontos napi terv szerint dolgoznak, s nagy gondot fordítanak az állatok etetésének technikájára, mivel ettől függ a tenyésztett állatok szőrméjének minősége. Csak jóminőségű szőrmével bíró fajállatokat tenyésztenek itt, több mint 500 darab ezüst- és platinarókát, nyestet, amelynek szőrméjét bundákká, vagy különféle szőrmékké dolgozzák fel. A szeptemberi kormányhatározat után a farmon még nagyobb mértékben biztosítják majd a szőrmés Mlatok tenyésztésének további javítását, ami kikerülhetetlen előfeltétele a kész szőrmék jó minőségének. Az eperjesi Keletszlovákiai Téglaüzemben októberben még 400 ezer darab téglát termelnek , terven felül Az eperjesi Keletszlovákiai Téglaüzem dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójának tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy októberbén az idény befejezése után még 400 ezer darab jóminőségű téglát gyártanak szocialista építkezéseink részére. A tégla égetése sikeresen folyik és mostanáig már háromnegyedrészben teljesítették kötelezettségvállalásukat. A kötelezettségvállalás teljesítésében az eperjesi téglaüzemi munkásokat nagyban segíti Duvanov módszerének érvényesítése, amelynek alkalmazásával tavasz óta már négy és fél vagon szenet takarítottak meg. Az első marxista kör megalakításának hetvenedik évfordulójára A Csemadok komáromi színjátszói a prágai Népművészeti Fesztiválon A Rudé Právo szerdai, október 21-i száma „A komáromi magyar együttes sikere" címmel -színjátszóink prágai bemutatkozásáról cikket írt, arqelyet az alábbiakban közlünk: A Zdenek Nejedlý Realista Színházban rendezett Népművészeti Fesztiválon vasárnap fellépett a Csemadok komáromi helyi csoportjának színjátszó együttese. A Csemadok — a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete — Gergely Sándor » Vitézek és hősök« című ismert nagysikerű darabját mutatta be. A magyar proletárdiktatúra bukása után 1919-ben bebörtönzött és halálra ítélt, de aztán megszökött, majd évek múlva újra börtön, be került és ^kivégzett kommunista Eszterág Pál történetét a komáro. mi népi színjátszók kiválóan játszották. Ezzel az előadással a népművészeti együttesek szlovákiai szemléjén elnyerték az első díjat. Király Dezső munkásrendező a darabot részletesen kidolgozta, nem feledkezve meg az egyes alakok maszkjának hatásáról é

s a jelenetek gördülékenységéről sem. Gergely ebben a darabban nagy igényeket támaszt a színészekkel szemben, ennek ellenére a szereplők kiváló színészi teljesítményt nyújtottak. Amit egyedektől láttunk, különösen Cibul kánétól Eszterág özvegyének és Cibulka Józseftől Eszterág Pálnak, fiának, a darab hősének szerepében, vagy Király Dezsőtől Eszterágné vejének szerepében, aki sógora elárulásának árán is vitéz akar lenni — ez a Horthy-rendszer alatt kialakult nemesi osztály — nagyon jó színvonalú művészi teljesítménynek tekinthetjük. De Fülöp-Jobbágy M. a cseléd és Weiner A. Bobori újságíró szerepébe^ is oly figyelemreméltó színészi teljesítményt nyújtottak, amely népi színjátszóinknál ritkaság. Az előadás legkiforrottabb és legkimagaslóbb alakítása Csik Jánosé volt, aki nagyszerűen játszotta a hadbírót, a rezsim brutális, ravasz szolgájának szerepét A kisebb szerepek is, amelyeket Tarics, Kadlicsek, Szép, Dolezsa Veleba, Löwinger és Angyal alakítottak azt bizonyították, hogy jó kezébe kerültek, úgy hosrv az előadásról szerzett összbenyomás a lehető legjobb volt. A komáromi magyar együttes a prágai nézőknek igazi meglepetést szerzett, azoknak is, akik nem tudnak magyarul, s a darab értelmét csupán az előadás előtt kapott tartalom segítségével követhették. A darab drámai jelenetei, amelyek korunk magyar drámai alkotásainak legjobbjai közé tartoznak, az együttes nagyszerű játéka következtében egyszer sem maradtak hatástalanul. A Csemadok részvételének a Népművészeti Fesztivál prágai részén a Zdenek Nejedlý Realista Színházban rendezett sikeres esten kívül is nagy jelentősége van. A figyelmet erre a prágai Škodovka alkalmazottai üzemi klubjának képviselője hívta fel, aki üdvözölte a prágai fellépésük tiszteletére feladataikat munkahelyeiken 200 százalékra teljesítik, amivel bebizonyítják, hogy teljes tudatában vannak feladataiknak népi demokratikus köztársaságunkban. Gergely Sándor drámája a legnagyobb sikerrel bemutatott darabjuk. Az együttes gazdag kulturális tevékenységen kívül a falvakon is végez agitációs munkát. Segít az EFSz-ek alapításánál, az aratásnál, s ahol megjelentek, ott a földművesek az első helyre kerültek a begyűjtés teljesítésében. Az együttes tagjai mind öntudatos élmunkás, újító és kitüntetett munkás. Valamennyien, ahogyan ezt képviselőjük kijelentette, s Prágába érkezatrt magyar elvtársakat. A Fesztivál-esten mindkét üzemi klub között tartós szövetség alakult ki, amely megerősítette a csehszlovák-magyar barátságot. Ezenkívül megmutatta, hogy a magyar kultúra szabadon és sikeresen fejlődik nálunk. A Csemadok tagjai már régebben megmutatták, hogyan lehet a hajógyár műhelyében és a többi komáromi üzemekben végzett jó és örömteli munkát összekapcsolni munka után a kulturális élettel, így például Csík Jáno

s újító és élmunkás. Cibulka József szintén újító és élmunkás, Tarics pedig az Ingstav kiváló dolgozója. De a többiek is jó ipari dolgozók. Az együttes vezetője kijelentette, hogy i ahogy színészi teljesítményeik U mutatják, munkájukkal és művészetükkel közösen harcolnak a világbékéért é

s dolgozóink élet- és kulturális színvonalának emeléséért. Elmondhatjuk, hogy a Csemadok elvtársai szemléltetően és meggyőzően bizonyítják, milyen alkotó erőket szabadított fel népünkben népi demokratikus rendszerünk. A Csemadok színjátszóinak teljejesítménye nem véletlen munka, hanem céltudatos mü. Művészi vezetőjük, Munk István, a komáromi Magyar Területi Színház rendezője, a népművészeti együttes segítségévei szemléltető példát mutat a művészi dolgozóknak a munkásosztállyal való jó kapcsolatról. Jozef Sekera Oroszországban 1872-ben megjelent Marx zseniális müve, „A tőke" első kötetének fordítása. Marx ebben a müvében feltárta a kapitalista társadalom fejlődési törvényeit és megalapozta a proletariátus szocializmusért folytatott harcának szükségességét A marxizmuis esz méinek hirdetésével Oroszországban képzett marxisták kezdtek foglalkozni. Ezeknek élén Plechanov állott. Georgij Valentyinovics Plechanov (1856—1918) ifjú éveiben a národ nyikokhoz tartozott, de mikor azok lemondtak a tömegek körében végzendő forradalmi munkáról és az összeesküvés, a terror útjára léptek, — eltávolodott tőlük. Plechanov, akit a cárizmus üldözött, 1880-ban külföldre utazott, ahol megismerkedett a munkásmozgalom vezetőivel és kapcsolatba lépett Engels szel. Ugyanakkor figyelmesen tanulmányozta Marx és Engels müveit. Különösen mély benyomást tett rá „A kommunista kiáltvány" El. határozta, hogy lefordítja orosz nyelvre. 1883 őszén Plechanov külföldön megteremtette az első orosz marxista szervezetet, az „Oszvobodzsgyenyije Truda" (A Munka Felszabadítása) nevíí csoportot. Ennek a csoportnak tagjai Marx és Engels sok müvét lefordították oroszra és megjelentették azokat. Plechanov müvein sok, a marxizmus oroszországi terjesztéséért küzdő orosz marxista tanult. Lenin nagyra becsülte Plechanov érdemeit mind a, marxizmus hirdetésében, mind pedig a národnyikok ellen folytatott harcban. Ugyanakkor azonban Lenin felhívta a figyelmet Plechanov komoly^ hibáira, amelyek megakadályozták őt abban, hogy eszmei tekintetben véglegesen szétmorzsolja a narodnyikokat. Az „Oszvobodzsgyeníje Truda". az orosz szociáldemokraták programmjának két tervezetét dolgozta ki, de azokból, — mint Plechanov néhány más munkájából is, — hiányoztak a proletariátus diktatúrájának eszméi és nem helyesen értékelték a proletariátus szerepét sem a demokratikus forradalomban. Plechanov ugyancsak tagadta a parasztságnak, mint a proletariátus szövetségesének forradalmi szerepét az önkényuralom ellen vívott harcban. Komoly forradalmi erőnek számította az oroszországi liberális burzsoáziát, azaz az ipari burzsoáziának és a burzsoá intelligenciának azt a részét, amelynek érdekében állottak az Oroszországban végrehajtandó politikai reformok. Ezek a hibák később arra vezettek, hogy Plechanov eltért a forradalmi marxizmustól és harcot kezdett Lenin és a bolsevikok ellen. A XIX. század végén a világproletariátus forradalmi harcának központja Oroszországba helyeződött át. Oroszország ifjú, de gyorsan fejlődő munkásosztállyá forradalmi harcba kezdett a cárizmus és a kapitalizmus ellen. A proletariátus forradalmi harcát a mult század 'kilencvenes éveitől kezdve Vladimír Iljics Lenin vezette. Leninnek a száműzetés évei után megengedték, hogy visszaköltözzék Kazányba. Vladimír Iljics Í889-ben Szamara (a mai Kujbisev) városába költözött át. Ott élt több, mint négy évig. Ezek a legkitartóbb tanulás évei voltak. Lenin felkészült a forradalmi harcra, alaposan tanulmányozta Marx és Engels munkáit. Németből oroszra fordította a „Kommunista Kiáltványt". A „Kiáltvány"1 azután Lenin fordításában tanulmányozták a szamarai forradalmi ifjúság köreiben. Lenin szervezte meg Szamarában az első marxista kört. Szamara azonban, ahol szinte egyáltalán nem volt proletariátus, nem nyújtott teret a forradalmi munka számára. Leniii ezért 1893 végén, huszonhárom éves korában Pétervárra költözött, amely már akkor hatalmas proletárközpont volt. Lenin azonnal vezető helyet foglalt el a pétervári marxisták között. — „Egyhangúan, vita nélkül egyetlen szó nélkül elismertük öt vezérünknek" — emlékezik vissza az egyik. Lenin kitűnt, mert mélységesen ismerte a marxizmust, a gyakorlatban alkalmazni tudta azt és lángolóan hitt a munkásosztály diadalában. A kilencvenes évek ipari fellendülése megnövelte a nagy vállalatok és a munkások számát. A sztrájkmozgalom a munkásoknak egyre szélesebb rétegére terjedt ki. 1895 - bent Pétervárott Lenin vezetésével „Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadítására" néven forradalmi munkásszervezet kelet- kezett. Ez volt a munkásmozgalomra támaszkodó forradalmi párt csírája. 1895 tavaszán Lenin külföldre utazott. Találkozott Plechanowal. Lenin Oroszországba való viszatérése után a rendőrség heves hajszát indított ellene és a „Harci Szövetség" többi tagja ellen. 1895 december 8áról 9-ére virradó éjszaka a „Harci Szövetség" sok tagjánál házkutatást tartottak, többeket letartóztattak. így letartóztatták Lenint is. Ö azonban a börtönből is tovább vezette a „Szövetséget". 1896-ban a „Harci Szövetség" vezetésévejl sztrájkot szerveztek, melyben 30.000 pétervári szövőmunkás vett részt. A „Szövetség" a sztrájk idején több röpiratot adott ki. Lenin a börtönben brosúrát írt a sztrájkolókról. 1897 be

n Leniint három évre ismét száműzték Susenszkoje faluba, a Jeniszei kormányzóságba. A börtönben és a száműzetésben „A kapitalizmus fejlődése Oroszországban" című könyvön dolgozott. Ebben bebizonyította, hogy Oroszország a kapitalista úton halad és hogy a kapitalizmus új forradalmi erőt szül — a proletariátust. Sztálin már tizenöt éves korától kezdve folytatott forradalmi munkát. összeköttetésbe lépett a t.ifliszi orosz marxisták földalatti csoportjával. A szemináriumban sokat dolgozott marxista művelődése érdekében. Hamarosan ő lett a földalatti marxistaköröU vezetője. Ezekben a körökben Marx és Engels, TJelinszkij, Csernisevszkij, Piszárev és Plechanov műveit tanulmányozták. Egy alkalommal nagy nehézségek árán megszerezték „A töke" első kötetét, kézírással lemásolták s akézzel írt másolatokból tanultak a körökben. 1896—1897-ben Sztálin a szeminárium marxista köreinek élén állt. 1898. agusztusában forma szerint is belép az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt tifliszi szervezetébe. Sztálin ugyanakkor megismerkedett Lenin munkáival. Nagyon vágyódott, hogy személyesen megismerhesse az - orosz munkásosztály vezetőjét. „Bármi áron is, látnom kell öt" — mondotta elvtársainak. 1899-ben Sztálint a marxizmus terjesztéséért kizárták a lelkészi szemináriumból. Hamarosan hivatásos forradalmár lett és minden erejét a munkásosztály harcának szentelte. A kapitalizmus fejlődésével és a munkásosztály erősödésével Grúziában megszülettek az első marxista szervezetek. A Kaukázuson-túli vidéken — először azok az orosz szociáldemokraták kezdték terjeszteni a marxizmust, akiket a cári kor. mány ide száműzött. 1893-bam Grúziában létrejött a ,/Meszame-daszl" nevű első marxista szervezet. Ennek tagjai sorában voltak a cárizmus ellen folytatandó elszánt harc hívei, de voltak köztük a munkásosztály nyílt politikai harcának ellenzői is. 1898-ban kialakult ennek a csoportnak a forradalmi kisebbsége, élén Alexander Culikidzevei. Lado Keczhovelivel és Joszif Dzsugasvilivel (Sztálinnal). Ez, a kisebbség a szükkörü propagandáról áttért a tömeges "agitációra és az önkényuralom ellen folytatott politikai harcra. A szervezetben szakadás történt. A forradalmi kisebbség, élén Sztálinnal új marxista csoportot szervezett. Ez volt a Kaukázuson-túli vidék forradalmi szociáldemokrata (leendő bolsevik) szervezetének csírá-i ja.