Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-23 / 257. szám, péntek

I 1953 október 23 UISZ0 PARTELET Konkréten segítsük az alappártszervezeteket munkájukban Az , alapszervezetek a párt kap­csai, amelyek összekötik a pártot a dolgozók széles tömegeivel és moz­gósítják ezeket a tervfeladatok tel­jesítésére. Az alappártszervezetek a párt politikájának megvalósításáért folyó harc döntő szakaszán állanak, mert közvetlenül a tömegek közt dolgoznak, ahol a termelési osata folyik. Az alappártszervezetek fel­adata, hogy következetesen harcol­janak a felmerülő hiányoságok ki­küszöböléséért. Ezek eltávolításával meggyorsítják a szocializmus építé­sét. Pártunk akcióképességét és le­győzhetetlen erejét mutatják azok a hatalmas eredmények, amelyeket dolgozó népünk a szocialista építé^ terén ért el Az első ötéves terv eredményei lehetővé teszik, hogy egyre több gondot fordítsunk a szo­cializmus főcéljának megvalósításá­ra, a dolgozó ember anyagi és kul­turális színvonalának állandó eme­lésére. A jólét további emelkedésének legfontosabb feltétele a munkater­melékenység állandó fokozása. Ha többet termelünk, többet fogyaszt­hatunk. Az alapszervezetek felada­ta, hogy a dolgozókat mozgósítsák a munkatermelékenység állandó fo­kozására. A szocializmus építésében az alappártszervezetekre nagy fel­adat hárul. De ezt a feladatot csak úgy tudják sikeresen megvalósítani, ha a felsőbb pártszervek konkréten irányítják őket és állandóan segítik és ellenőrzik munkájukat. Ezen a téren a járási pártbizottságok mun­kájánali megjavítására van a leg­nagyobb szükség, mert ezeknek 'tűzte ki feladatául a párt, hogy megszervezzék és állandóan ellen­őrizzék az alapszervezetek munká­ját. Járási pártbizottságaink egyik legfontosabb feladata, hogy aktivi­zálják az alappártszervezeteket. A gazdasági és politikai munka sikerének alapja, hogy a járási pártbizottságok a párt- és kormány­határozatok megvalósításáért folyó harcban az alappártszervezetekre támaszkodjanak. Több járási párt­bizottság azonban lebecsüli az alap­szervezetek megszilárdítását és ak­tivizálását. Ezt visszatükrözték a kerületi és járási pártkonferenciák is. A felszólalásokból kitűnt, hogy sok alappártszervezetet egész évben egyszer sem látogatott meg a járá­si pártbizottság vezetősége. Ennek következménye, hogy az alappárt­szervezetek az <egyes felmerülő problémák megoldásánál nem tudtak helyesen tájékozódni, tgy történtek meg a túlkapások és a párt politi­kájának helytelen értelmezése, pél­dául a nagyüzemi gazdálkodás ki­szélesítése terén. Az alappártszer­vezetek a kellő, konkrét irányítás és segítség nélkül passzívak marad­nak. Az alappártszervezetek felada­tainak lebecsülése a pártszerevezetek ós a tömegek közötti kapcsolat i meglazulásához vezet. Ennek kö­vetkezménye, hogy a dolgozókat sokszor nem tudják kellően mozgó­sítani a tervfeladatok teljesítésére Több járási pártszervezet viszont úgy képzeli el az alapszervezetek konkrét irányítását és vezetését, hogy bürokratikus módon körleve­leket és határozatokat küld szét az egyes alapszervezeteknek. Például a breznői pártbizottság olyan körle­veleket küldött az üzemi pártszer­vezeteknek, amelyek falusi párt­szervezetekre vonatkoztak. Számos példát hozhatnánk fel arra vonat­kozólag, hogy a pártszervezetek hó­napokon keresztül magasabb párt­szervek irányítása nélkül dolgoznak. Például a losonci járásban a vida­falusi pártszervezetet ebben az év­ben még csak kétszer látogatta meg instruktor. Nem csoda aztán, ha a helyi pártszervezet gyenge politikai munkát fejt ki és a szövetkezet rosszul gazdálkodik. Pártbizottságaink egyik legfon­tosabb feladata, hogy többet foglal­kozzanak az instruktorok munká­jával, vonják felelősségre őket. Az instruktorok egy része nem láto­gatja rendszeresen az alappártszer­vezeteket, viszont vannak olyan in­struktorok is, akik csak jegyzete­ket készítenek és csak néhány órát tartózkodnak az alappártszerveze­teknél, de a felmerülő problémák megoldásában nem segítenek az alappártszervezeteknek. Az instruk­tor tekintse szívügyének a rábízott pártszervezet munkáját. Az alap­pártszervezetek aktivizálásának egyik előfeltétele, hogy* a járási pártbizottságok az instruktorok út­ján segítsék az alappártszervezetek bizottságait a taggyűlések megszer­vezésében és előkészítésében. Leg­több alappártszervezet ugyanis min­den programm és előkészítés nélkül tartja meg taggyűléseit. Helyesen biztosítja az érsekújvári járási pártbizottság a taggyűlések előkészítését. Az instruktorok az alapszervezetek bizottságaival meg­vitatják a pártgyülések programm­ját, melyet aztán a pártcsoportok is megvitatnak. Az egyes pártcso­portok feladata, hogy tagjaikat a taggyűlés fontosságáról meggyőz­zék. Az egyes alapszervezetek in­struktorai állandóan ellenőrzik a pártosoportok munkáját és az alap­szervezetek bizottságával minden taggyűlést kiértékelnek. Vannak azonban az érsekújvári járásban hiányoságok is. Például Hlavatý elvtárs, a kürti alappártszervezét taggyűlésén nem jelent meg. Nem végzi jól munkáját az érsekújvári traktorállomás üzemi pártszerveze­tének instruktora sem, mert a tag­gyűlést nem készíti elő közösen a pártbizottsággal és így a 34 párt­tagból csak 13 jelenik meg a tag­gyűlésen. v A kommunisták nevelésében nagy jelentősége van a taggyűlésnek. Ezért a járási pártbizottságoknak segítséget kell nyujtaniok az alap­szervezetek bizottságainak, hogy a taggyűléseket úgy készítsék elő, hogy azok magas színvonalúak le­gyenek és a kritika és önkritika szellemében folyjanak le. Hogy mennyire szükséges az alap­szervezetek élénk irányítása, az megmutatkozik az egyes járási pártszervezetek munkájában. Pél­dául a nagymegyeri járási pártbi­zottság állandóan szoros kapcsolatot tart fenn az alappártszervezetekkel, konkréten irányítja és segíti őket munkájukban és meggyőzi őket ar­ról, hogy munkájukat úgy végez­hetik sikeresen, hogyha éppen a legnagyobb munkaidőben is meg­tartják a taggyűlést. A járási párt­bizottság aktivistái naponta mozgó­sítják az alapszervezeteket a mun­kálatok elvégzésére. A begyűjtési munkálatok alatt az alappártszer­vezetek 90 százalékos részvételt biztosítottak a taggyűléseken, en­nek meg is lett az eredménye, mert a nagymegyeri járás a gabonabe­gyüjtést elsőnek teljesítette, orszá­gos méretben. Az alappártszerveze­tek a taggyűléseken ismertették az őszi munkálatok menetét is és az elért szép eredményeket. Az őszi árpát, rozsot, repcét már 100, a bú­zát 70 százalékra elvetették. Több szövetkezetben már befejezték a vetést. Az alapszervezetek vezetése szo­ros összefüggésben áll a járási párt­bizottságok munkamódszereivel. A pártszervezetekben gyakran ' azért fordulnak elő hiányok, mert a já­rási pártbizottságok nem tudják a gazdasági és politikai munkát ösz­szekapcsolni és sok esetben a párt­szervezetek a végrehajtó szerveket pótolják. Ennek következtében a pártmunka kérdése másodrendűvé válik. Számos esetben a járási párt­bizottság dolgozói idejük nagy ré­szét értekezleteken töltik, határo­zatokat hoznak, ebben merül ki minden erejük, azt azonban , nem ellenőrzik, hogy az alappártszerve­zetek a határozatokat hogyan való­sítják meg a gyakorlatban. Törődjenek a járási pártbizottsá­gok többet az alappártszervezetek munkájával, segítsenek az egyes problémák megoldásában és a ha­tározatok gyakorlati megvalósításá-• ban, hogy az alappártszervezetek aktivitásával mozgósítani tudjuk a dolgozók tömegeit a népgazdaság minden ágában a munkatermelé­kenység állandó fokozására, hogy ezáltal emelhessük a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonalát. Balla József. Kim Ir Szen és Pen Teh-huai részletes felvilágosítást követelnek a hadifoglyokról Kim Ir Szeh marsall, a koreai néphadsereg főparancsnoka és Pen Teh-huai tábornok, a kínai népi ön­kéntesek parancsnoka október 20­án John E. Hullhez, az ENSz had­erők főparancsnokához intézett le. veiében felkérte az amerikai felet, hogy felelősségteljesen és külön-kü­lön adjon számot a koreai néphad. sereg és a kínai népi önkéntesek 98.742 fogságbaesett harcosáról — akik, mint ismeretes — amerikai őrizetben voltak. Az amerikai fél ezeket a koreai és kínai hadifoglyo­kat nem telepítette haza, de nem is adott hírt számukról. Kim Ir Szen marsall és Pen Teh­huai tábornok követelte továbbá, hogy az amerikai fél adjon névsort a koreai-kínai félnek mindazokról a személyekről, akiket az amerikaiak állítása szerint átadtak a semleges nemzetek képviselőiből álló hazate­lepítési bizottság örizetébe. Kim Ir Szen marsall és Pen Teh­huai tábornok levelének szövege a következő: „A koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek rangidős képviselő­je 1953 szeptember 25-én közölte az önök rangidős képviselőjével, hogy az önök fogságbaesett és a koreai. kínai fél őrizetében tartott katonái közül átadták önöknek mindazokat, akik közvetlenül hazatelepitendők­nek vannak minősítve, azokat pedig, akik nem közvetlenül hazatelepíten­dőnek minősültek, átadták ä sem leges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítési bizottság alá tartozó indiai csapatok őrizetébe. A koreai néphads^eg és a kínai népi önkén­tesek rangidős képviselője ennek megfelelően értesítette önöket arról, hogy a koreai-kínai fél nem tart többé őrizetében senkit az önök fogságbaesett katonái közül. Önök nyíltan kijelentették, hogy fogságba esett és hazatelepítésükhöz ragaszkodó harcosaink közül sokat túszként visszatartottak és ezeket a piai napig nem mind telepítették haza. Az önök oldalán álló délkoreai kormány és hadserege több mint 27.000 fogságbaesett harcosunkat erőszakkal visszatartottak és önök mindmáig nem kerítették kézre eze­ket a hadifoglyokat, illetve semi­lyen módon sem adtak számot róluk. Önök továbbá sok Li Szin Man- és Csang Kai-sek-féle ügynököt he. lyeztek el a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítési bi­zottság őrizetébe átadott, fogságba esett harcosaink közé. hogy foly­tathassák e fogságbaesett harco­saink hazatelepítésének megakadá­lyozására irányuló mesterkedéseiket. A katonai fegyverszüneti bizottság szeptember 21-i ülésén a koreai-kí­nai fél rangidős képviselője névsort adott át a koreai-kínki fél 98.742 fogságbaesett harcosáról. Ezek a fogságbaesett harcosaink szerepel­nek az önök által összeállított ha­difogoly névsorokon, illetve megbíz­ható értesülések alapján tudomá­sunk van arról, hogy ezek a harco­saink az önök őrizetében voltak, önök azonban nem telepítették őket haza, de nem is vették fel őket az elhúnyt és megszökött hadifoglyok névsorába. E fogságbaesett harco­sainknak száma 76.140-nel több an­nál a 22.602 hadifogolynál, akikről önök azt állítják, hogy mint nem közvetlenül hazatelepítendőknek mi­nősülő hadifoglyok a semleges ha­zatelepítési bizottság örizetébe ad­ták át őket. Követeljük, hogy fele­lősségteljesen adjanak számot erről a 98.742 fogságbaesett harcosunk­ról. Követeljük továbbá, hogy hala­déktalanul nyújtsanak át névsort mindazokról a személyekről, akik az önök állítása szerint fogságbaesett harcosoknak minősülnek és akiket i átadtak a semleges bizottságnak." A Biztonsági Tanács Triesztről tárgyalt A Biztonsági Tanács október 20-i ülésén ismét Trieszt kérdésével fog­lalkozott. Az ülésen szavazattöbbséggel el­fogadták Columbia képviselőjének azt a javaslatát, hogy ennek a kér désnek további megtárgyalását, amelyet, mint ismeretes, a Szovjet­unió terjesztett a Biztonsági Tanács elé, november 2-re napolják el. Az elnapolás ellen szavazott a Szovjetunió képviselője. - Libanon képviselője tartózkodott a szavazás­tól. Columbia képviselője az elhalasz­tásra tett javaslatát azzal indokol­ta, hogy az USA, Anglia és Fran­ciaország képviselői — amint mon­dotta — új kezdeményezést fejtet­tek ki annak érdekében, hogy meg­oldják e fontos kérdést és most „diplomáciai tárgyalások" vannak folyamatban a trieszti kérdésről. A columbiai javaslatot, amelyet nyilvánvalóan az USA küldöttsége sugalmazott, többek között Anglia, Görögország és Franciaország kép­viselői támogatták. A vitában több­ször felszólalt A. Visinszkij szov­jet küldött, aki meggyőző érveket hozott fel a trieszti kérdés elnapolá­sára tett columbiai javaslat elfoga­dása ellen. A. Visinszkij a szavazás után mondott záróbeszédében kijelen­tette: „Az itt elfogadott határozatot helytelennek tartom. Helytelen azért, mert azok a tárgyalások, amelye­ket az USA, Anglia és Franciaor­szág folytat a trieszti kérdésről, nem mások, mint kísérlet arra, hogy egymás között és az Olaszországgal kötött békeszerződés további két aláírójával megegyeznek abban, hogy töröljék el leghamarabb az Olaszországgal kötött békeszerző­dést." A. Visinszkij hozzátette, hogy az ilyen #tárgyalások nem adnak re­ményt arra, hogy megtalálják a trieszti kérdés békés úton való meg­oldásának igazi módját. KÜLFÖLDI HlREK Száztizenkilenc keniait gyilkoltak le egy hét alatt, negyvenet pedig bebörtönöztek az angol gyarmato­sítók — közli'a „Reuter". • A görög hadgyakorlatokat, ame­lyekre november első fglében kerül sor, megszemléli a jugoszláv had­sereg küldöttsége is — közli a „Reu­ter". • Fokozódtak az áradások és újabb gátszakadások történtek Észak­Olaszországban. Venezia tartomány­ban a víz elborította több város és falu egyes negyedeit. A Po-folyó egyes helyeken átcsapott a védő­gátakon. • Három tárna valamennyi bányá­sza beszüntette a munkát a fran­ciaországi Decazeville körzeti szén­bányákban a bányabiztonsági intéz kedések elégtelensége miatt. Az egyik tárnában szerencsétlenség történt, amélynek során egy bá­nyász életét vesztette, hárman pe­dig súlyosan megsérültek. Községi választásokat tartottak a franciaországi Alesben. A válasz­tások bebizonyították a Francia Kommunista Párt pozícióinak szi­lárdságát. E választások eredmé­nyeként a kommunisták megtartot­ták a községi tanácsban mind a 14 helyet, amellyel korábban rendel­keztek. • Indonéziában nagy nyugtalansá­got okoz Japán újrafelfegyverzése. Az „Antara" hírügynökség arról számol be, hogy Dzsakarta vezető politikai és kormányköreiben egyre többet foglalkoznak Japán újrafel­fegyverzésének kérdésével. Hivata­los indonéz körök megállapítása szerint Japán újrafelfegyverzése csak az Egyesült Államok segítsé­gével lehetséges és egész Ázsiára óriási veszélyt jelent. A japán rádió jelenti, hogy októ­ber 19-én Oszakában tömeggyülés volt, amelyet a japán Szakszerve­zeti Főtanács helyi szervezetének és a Japán Munkás-Paraszt Párt vá­rosi bizottságának kezdeményezésé­re hívtak össze tiltakozásul az ame­rikai katonai „segély" ellen. A gyű­lésen felszólalt Kuroda, a Japán Munkás-Paraszt Párt központi bi­zottságának, Janagimoto, a Japán Szakszervezeti Főtanácsnak képvi­selője és mások. A szónokok lelep­lezték az amerikai katonai „segély" valódi jellegét, amely valójában a japán nép nyomorának fokozódását jelenti. • Az utóbbi időben Angliában fo­kozódott a dolgozók harca jogai­kért. Londonban több mint 15.000 gépipari munkás tüntetett. Edin­burgban hasonló tüntetés volt. Nagy tömegtüntetésre került sor Cardiff­ban is. A jelentések szerint ez volt a legnagyobb megmozdulás, amely valaha is volt ebben a városban. A tüntetésen körülbelül negyvenezer bányász, elektromosipari és gépipari munkás vett részt. A tüntetők til­takoztak a hatóságok határozata ellen, amely szerint megszüntetik a segély kifizetését azoknak a mun­kanélkülieknek, akik régóta nem dolgoznak. Francia-Guineában egy hónap­ja folyik a dolgozók sztrájkharca a munkatörvény intézkedéseinek va­lóraváltásáért. A CGT százezer frankot ^ küldött a sztrájkolóknak, hogy kifejezésre juttassa szolidari­tását a francia munkásosztállyal. A lakosság tiltakozó mozgalmá­nak eredményeként a mult hét vé­gén Schleswig-Holsteinban szaba­donbocsátottak négy fiatal béke­harcost A nyugatnémet igazság­ügyi hatóságok nem tudták meg­alapozni a fiatalok ellen emelt tel­jesen tarthatatlan vádakat. A Béke Világtanács november 23-tól 28-ig Bécsben tartja legközelebbi ülésszakát Frédéric Joliot-Curie, a nemzetközi Sztálin-békedíj kitüntetettje, a Béke Világtanács elnöke közölte, hogy a Béke-Világtanács 1953. november 23-tól november 28.ig tartja legkö­zelebbi ülésszakát Bécsben. Az ülésszakon — hangzik Joliot Curie nyilatkozata — az egyetemes békemozgalom keretében meg fog­ják vizsgálni, hogy a béke hívei milyen lépéseket tegyenek kormá­nyaiknál, hogy az egyes országok közötti nézeteltéréseket és konflik­tusokat a népek függetlenségének és biztonságainak tiszteletbentartásával, kölcsönösen elfogadható megegyezé­sek útján rendezzék. Vonatkozik ez elsősorban a hidrogénbomba és minden más tömegpusztításra alkal­mas fegyver használatának megtil­tására és az atomerő felhasználásá­nak hatékony nemzetközi ellenőrzé­sére, valamint a fegyverzetek és a fegyveres erők csökkentésére, to­vábbá a koreai és német kérdés bé­kés rendezésére, amely kérdések ez idő szerint veszélyeztetik a világ bé­kéjét. Brit-Guayana jogellenesen elmozdított miniszter­elnöke Londonba utazott Dr. Jagan, Brit-Guayana jogellene, sen elmozdított miniszterelnöke hét­főn Georgetownból Londonba utazott, ahol tiltakozni akar az angol. gyar­matosítók britguayanai önkényes in­tézkedései elle n és- meg ^karja sze­rezni hazája Számára az ángliai ha­ladó erők támogatását. Londoni látogatása után dr. Jagan Indiába utazik, hogy megtárgyalja a vezető indiai politikusokkal a brit­guayanai helyzetet és támogatást kér­jen tőlük. ' Jagan elutazásakor Georgetownban tüntettek az angol gyarmati uralom ellen. A népi haladó párt vezetősé­gének georgetowni épülete előtt rend­őregységek vonultak fel az egybe-: gyűltek ellen, de nem tudták elfojj tani a tüntetést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom