Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-23 / 257. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1953 október 23, péntek 30 fillér VI. évfolyam, 257. szám <A mai számban Az Alsósajó-Kudabánya közötti versenyben szeptem berben a magyar bányászok győztek (2. old.) Konkréten segítsük az alapszervezeteket munkájuk­ban (3. old.) Véget ért a ni. Szakszervezeti Világkongresszus (4. old.) A becsületes munka legszebb jutalma (5. old.) Testnevelési szolidaritás a dolgozókkal (6. old.) Legdrágább kincsünk — népünk egészsége! Termelésünk állandó tökéletesíté­séhez és fokozásához és ezzel né pünk életszínvonalának emeléséhez egészséges emberek kellenek, mert csak az egészséges ember örül az életnek és a munkának. Pártunk és kormányunk ezt tartják szem előtt és ezért már a múltban és most is határozatokat fogadtak el, melyeknek teljesítése népünk egészségi állapotának állandó ja vulását célozza. Nincs olyan beteg, ség hazánkban, melynek kezelésé ben a legutóbbi évek folyamán nem értünk volna el fokozódó eredmé­nyeket. Egyre kevesebb dolgozó betegszik meg és minden polgá runk örömére csökken a csecsemő­halandóság és állandóan növekszik a szülések száma. Tehát egyre több gyönyörű és egészséges gyer­mekünk születik. Ezek olyan jelenségek, amelyek, kel egyetlen egy kapitalista állam sem dicsekedhet. A kapitalista egészségügyi intézmények csak ak kor kezelték a munkást, ha kifize tődtek a munkás gyógykezelteté­sére fordított kiadások. Ha a mun­kás gyógykezeltetése költségesebb volt, mint amennyi profitot a ka­pitalista rendszer kipréselhetett a munkásból, a szociális intézmé. nyek nem engedélyezték a gyógy­kezeltetést és a munkás meghalha­tott. Munkásaink százával ismer, nek ilyen eseteket. A felszabadulás előtt, a tőkés uralom idején üzemeinkben elvét ve találhattunk egészségügyi intéz­ményeket, amelyekben az orvosok csak korlátolt mértékben végeztek gyógykezelést; azt oltották, ami már égett. A dolgozók megelőző egészségvédelme, a betegségek és sérülések megelőzése, a munka biztonság védelme, a kapitalizmus idején ismeretlen fogalmak voltak az üzemekben. A felszabadulás óta 1945-höz vi szonyítva az üzemi egészségügyi intézmények száma 1952-ig 29-szer­te növekedett és az üzemek szak osztályainak száma ötvenötször na­gyobb. Az orvosi vizsgálatban és kezelésben részesítettek száma csu­pán 1953 első felében elérte a 2,249.635-öt. Ha fontolóra vesszük, hogy az előző 1952-es évben 3,699.754 ember ment át orvosi vizsgálaton, kitűnik a polgárok egészségéről való fokozott gondos­kodás. Míg a kapitalizmus idején az egészségügyi intézetekben és főleg a magánrendelőkben a már kifej­lődött betegségeket kezelték, egye­sített egészségügyünk fokozott fi­gyelmet fordít főleg a prevencióra — a betegségek megelőzésére, — Ezért például csupán az év első felében nyolc új egészségügyi ku­tatóintézetet és munkaierötelepet létesítettünk. Népünk egészségének szilárdítá­sában nagy segítséget nyújthatnak az üzemekben azzal, főleg maguk a dolgozók, hogy ügyelni fognak a munkabiztonságról szóló előírások betartására, hogy a gépeknél kö­vetelni fogják a védőberendezé­sek felszerelését, követelni fogják a muhkaöltözeteket, védőszemüve­geket, világosságot, levegőt, stb. Vannak még olyan öntudatlan egyének, akik magasabb keresetre irányuló helytelen törekvésükben eltávolítják a védőberendezéseket a munkahelyekről és nem gondolják meg, hogy ezzel nagy kárt tehet­nek a maguk és legközelebbi mun­katársaik egészségében. Ez irány­ban jól teljesítik feladataikat a ko­máromi hajógyárban dolgozó elv­társak, ahol minden egyes új al kalmazottat kioktatnak a bizton­sági előírásokra. Nagy és felelősségteljes felada­tok. hárulnak a pártszervezetekre a dolgozók egészségvédelmében. Vannak olyan üzemek, ahol a kom­munisták már a dolgozók egész ségvédelmének kezdeményezőivé váltak. A lónyabányai magnezit­üzemben, a füleki Kovosmaltban, a garamvölgyi gépgyárban, a párt szervezet kezdeményezésére az egészségügyi szolgáltatások meg­javítására szolgáló kormányhatá­rozat alapján elemzés alá vették a sérülések és megbetegedések okait. Az elért eredményekből az üze­mek összes dolgozói tanulnak. Ez a munkamódszer Podbrezován és Handlován is kitűnően bevált. A párt és a kormány teljesítik Gottwald elvtárs irányelvét, hogy minden törekvésünk végén az ember és az ember jólétéről való gondos­kodás áll. Jó orvosokat és egész­ségügyi személyzetet küldenek köz­vetlenül az üzemek munkahelyeire, hogy dolgozóink egészségének védel­me valóban jó kezekbe kerüljön. Az üzemek vezetőségeinek kötelessége, hogy mindenben segítsék őket és véd­jék a dolgozók egészségét. Az üzemi funkcionáriusok és főleg az egyes részlegek mestereinek kötelessége, hogy az egészségvédelem szervezői­vé váljanak és jutalmazásuk rend­szerében jobban kellene érvényesíte­ni részlegükben vagy szakaszukon a sérülések számának kritériumát. A mester a termelési folyamat köz­vetlen szervezője. Legközelebb áll a munkáshoz és azért felügyeletével naponta őrködhet a hozzá beosztott embereit egészsége fölött. Igen hely­telen egyes mesterek nézete, hogy az egészségvédelem és a munkabiz­tonság csak a biztonsági technikus ügye. Még a legtapasztaltabb és leglelkiismeretesebb biztonsági tech­nikus sem ér el eredményt az üzem­ben, ha az üzem vezetősége és ma­guk a dolgozók nem támogatják. Az elvtársaknak az üzemi tanácsok­ban tervszerűen életbe kell léptet­niök a népünknek nyújtott egész­ségügyi szolgálat megjavításáról szóló párt. és kormányhatározatot és ellenőrizniük kell ennek teljesí­tését. Sok üzemben a dolgozók egészség­védelme már a párt- és szakszerve­zetek, valamint az üzemvezetőségek egyik elsőrendű feladatává vált, mert az elvtársak tudják azt, hogy ha valamelyik munkaszakaszon nem egészséges a levegő és nem egész­ségesek a dolgozók, akkor nagy tel­jesítmények és munkaeredmények nem születnek. Az üzemek nagy­részében a dolgozók előszeretettel használják ki az orvos és a rende­lők egész intézményének egészség­ügyi gondoskodását. Ez mindenek­előtt ott történik, ahol az üzem­vezetőség elegendő alkalmas helyi­séget biztosít az orvos munkája száíTiára. A bratislavai Béke-üzem­ben ez nem történt meg és ezért a Röntgen-gép már hosszú idő óta használatlanul hever, noha a dolgo­zók, főleg a vegyiipari dolgozók a Béke-üzemben is szívesen igénybe vennék. A nováki szénbányában las­san haladnak előre az egészségügyi központon végzett építő- és szerelési munkálatok. Ezzel csak a bányá­szoknak ártanak egészségük megfe­lelő ápolásában. Másrészt viszont fontos, hogy az üzemi orvosok mun­kájukat jól megszervezzék és ne nö­veljék a munkamulasztások számát azzal, hogy sok dolgozó várjon ke­zelésre vagy viz%álatra a váróter­mekben. Az orvos számára kétszere­sen érvényes az a szállóige, hogy a gyors munka sohasem jó. Ha sok ember vár a váróteremben, az or­vos kapkodni kezd. Az üzemekben be kell vezetni a betegek napra és órára távbeszélőn keresztül történő megrendelését, ahogy azt a vágbesz­tercei Klement Gottwald-üzemben és a szenicei selyemgyárban teszik. A kommunisták feladata, hogy a szakszervezeti üzemi csoportokat a kollektív szerződésekben megjelölt egészségügyi javaslatok következe­tes alkalmazására késztessék, mert sok értékes ötlet és felajánlás he­ver bennük parlagon. Az egészség­védelem tervezése és a szigorú ügyelés ennek betartására váljék necsak a biztonsági technikusok, egészségvédelmi és munkabiztonsá­gi bizottságok, hanem minden egyes dolgozó ügyévé. Csak ezzel küszö­böljük ki lényegesen a sérüléseket, ezzel előzzük meg a megbetegedése­ket és biztosítjuk az emberek élet­és munkaörömét, hogy saját érde­kükben egyre többet, jobbat és ol­csóbban termeljenek. 4 Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapja előtt • * • Előkészületek a szovjet filmfesztiválra a kassai kerületben A Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapjának fontos tartalmai ad a kassai kerületben a szovjet film­fesztivál. A fesztivál műsorában az Aratás", „Elválaszthatatlan bará­tok" és a ..Fekete-tenger hőse" ci. mü színes filmeket mutatják be. A fesztivált az „Aratás" című filmmel nyitjáik meg, amelynek regényfeldol­gozása számos szövetkezeti tag min­dennapos tanácsadója. Az előadás előtt fellépnek a népművészeti együt­tesek amelyek ebben az időben vesz nek részt a népművészeti alkotások kassai járási szemléjén. Egyidejűleg megnyitják a „Szovjet film 30 éve" című kiállítást is. Szovjet filmeket forgatnak majd a kerület többi városaiban is. Az if­júság részére gyermek délelőttöket készítenek elő, amelyeken bemutat­ják a szovjet mese és nevelőihatású filmeket, főleg a pionírok életéből. Ennek az akciónak keretében az al­sóbb osztályok tanulói a kerület ösz. szes iskoláiban versenyezni fognak a gyermek - délel ő ttön bemutatott El­mekről szóló cikkek írásában. A legjobb munka szerzőjét Télapó ju­talmazza majd meg ez évi látogatá­sakor. Különleges figyelmet fordítanak a CsSzBSz községi csoportjai a szov­jet mezőgazdaságról szóló rövid filmek forgatásának előkészítésére. Minden, egyes filmelöadáls ulá n be­szélgetéseket rendeznek az EFSz. ekben, a gép- és traktorállomásokon és az állami birtokokon az „Aratás" cimü könyvről. Az iskolák részvétele a „Béke és barátság" stafétáján A „Béke és barátság" stafétáján, amely a Csehszlovák - Szovjet Ba­rátság Hónapjának jelentős részét képezi, ebben az évben az iskolai if­júság sokkal nagyobb számban vesz részt, mint a mult évben. A 11 évnél idősebb tanulók futnak majd a sta­fétával, a fiatalabbak pedig mint nézők vesznek részt. A főiskolai ta nulók részvételét a testnevelési tan székek biztosítják. Szovjet példa szerint berendezett gyógyszertár Dolny Kubinban példás iskolagyógy­szertárat nyitottak meg. amelyet a szovjet tapasztalatok alapján létesí­tettek. A zsilinai kerületnek ez az első ilyen gyógyszertára, amely a leg­modernebb és legcélszerűbb berende­zéssel van ellátva. A szükséges gyógy­szerek a gyógyszerész kezeügyében vannak, a forgató pult megkönnyíti és meggyorsítja munkáját. A pélclás is­kolagyógyszertár. amely a végzett gyógyszerészek praktikus iskolázását szolgálja a gyógyszerészmunka szer­vezésében, gyógyszerészetürik színvo­nalának állandó emelkedését és azt az igyekezetét bizonyítja hogy a dol­gozók széles rétegeit egyre jobban szolgálja. A szovjet forgató pult — a vertuska — a gyógyszerészt a gyógyszerei­gyors elkészítéséhez segíti. Milan Daubner magiszter munkája közben iil és a vertuska segítségével keresi ki a szükséges preparátumokat. A szovjet mezőgazdaság kiváló mestereinek tapasztalatai alapján Szántai János, a nagyfödémesi szövetkezet agremómusa, népi kísér. ; letező és a mezőgazdasági csoportok vezetői nagy súlyt fektettek arra, hogy a szövetkezeti földeket a szov. jet kolhozparasztok bevált módsze. rei szerint műveljék meg. Az aratáls után azonnal felszántot­ták a földeket, úgyhogy ősszel a szárazság ellenére is idejében és helyesen bevethették őszi keverékkel és gabonával. Az őszi keveréket 45 hektáron, pontosan megállapított idő­közökben szeptember végéig elvetet­ték. 309 hektáros földterületet októ ber 13-ig keresztsorosan búzával ve­tettek be. A gép- és traktorállomás traktorosai előhántós ekékkel dol­goztak a középszántásnál és a mély. szántásnál is. Szép eredményeket értek el a pusztafödémesi szövetkezeti tagok a szovjet módszer szerinti folyamatos cukorrépabetakarításban. A 48 hek­táros répaföldről kiszedték, meg­tisztították és három nap alatt el­szállították a termést. A mult évben nagyon sokáig tartott ez a munka, heteken keresztül feküdt a tisztíiolt répa a földeken és így sokat vesz­tett -minőségéből. Az isfállótrágyát is széthordták és beszántották 120 hek­táron és így megteremtették a jövő évi jó cukorrépa- és burgonyatermés feltételeit. Tanítás és tanácsok bányászainknak Október 21-én, szerdán a szovjet sztahanovisták' küldöttségének tagjai további üzemeket látogattak meg. S. G. Golubár, a krivojrogi ércbá­nya igazgatója a középcsehországi vasércbányák egyikét látogatta meg. Délelőtt a vezető dolgozókkal leszállt .a föld alá és megismerkedett a mun­kaszervezés és fejtés módszereivel. Délután beszélgetett a bánya leg­jobb dolgozóival és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom mellett mű­ködő Kohóipari és Ércbányaügyi Szö­vetség képviselőivel és a nučicei vas­érckörzet üzemigazgatóságának dol­gozóival. A bányászoknak átadta a krivojrogi bányászok üdvözletét és rö­viden megismertette őket annak a bányának történetével, amelyet ö irá­nyít. Ö 1924-ben mint bányász kez­dett dolgozni. Akkor még kézzel fej­tették az ércet A -cárizmustól örö­költ bányákban egyáltalán nem volt gépesítés. Csak a szovjet ötéves ter­vek keretében gépesítették a bányá­kat. Krivoj-Rogban bányatelepek épültek. A bányászok barátságos vi­dám házikókba költözködtek, az új színházakba és kultúrházak' a k nzd­tek járni. A bányászok gyermekei gyönyörű bölcsődékben és iskolákban nőttek fel. A virágzó életet a hitleri hordák zavarták meg. Tönkretették a bányavároskákat, levegőbe röpítet­ték a tárnákat. A szovjet emberek, miután kizavarták a megszállókat, ha­tártalan kitartással kezdték építeni üzemeiket és otthonaikat, sokkal na­gyobb energiával mint azelőtt. Ma Krivoj-Rógban a bányákban minden gépesítve van. A kézzel végzett mun­ka teljesen eltűnt Az érc szállítása a tárnából is teljes mértékben villamos­ság és gépek segítségével történik. S G Golubár sok érdekes és ha­tártalanul tanulságos tapasztalatot adott át bányászainknak. Számos in­tézkedést helyeselt és hangsúlyozta hogy jó tapasztalatokat visz el tőlünk. Viszont baráti bírálatban figyelmez­tetett azokra a hiányosságokra, ame­lyeket a bányában látott és szemlél­tetően megmutatta, hogy miben rej­lik ezek kiküszöbölésének és a munka megjavításának útja. Részletesen meg­magyarázta az áttörések termeléke­nyebb végzési módját, a szakszervezet munkájának tárgyát a bányában és a termelési tanácskozások értelmét. Külön kiemelte, hogy a Szovjetunióban a munkabiztonságra milyen nagy gon­dot fordítanak. A bányában a bizton­ság kérdésével a főmérnök helyettese törődik. Ezenkívül a munkások so­raiból kikerülő ellenörök naponta megállapítják a hiányosságokat és kü­lön erre a célra szolgáló könyvbe ír­ják be őket. Ezeket a feljegyzéseket a bánya igazgatója elolvassa és azon­nal hatékonyan intézkedik. A bánya igazgatója és a főmérnök köteles he­tenként legalább egyszer megtekinteni a munkahelyeket és tanulmányozni a biztonsági intézkedéseket. A munka­szakasz vezetője ugyanezt teszi leg­alább egyszer egy műszak alatt bányamester pedig egy műszak alatt háromszor ellenőrzi a biztonságot a munkahelyeken. A bányászok képviselői meleg sza­vakkal mondtak köszönetet a szovjet vendégnek az önzetlen tanácsokért, amelyek hozzáseaítik őket munkájuk megjavításához. Biztosították őt, hogy felhasználják a kapott tanácsokat és még nagyobb mértékben fogják ér­vényesíteni a szovjet bányászok ta. pasztalatait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom