Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-22 / 256. szám, csütörtök

1953 október 22 IIJSZO 5 A prágai Népművészeti Fesztivál magyar előadása Bevallom őszintén, kissé megilletődve léptem át vasárnap este a Realista Színház küszöbét Kicsit aggodalmaskodtam is. Prágában — tudtommal a háború óta nem játszottak magyarul, egy-egy kiváló magyar operaénekes lépett csak fel a Nemzeti Szín ház és a Smetana Színház színpadán. És most egyszerre magyar dolgozók, műkedvelők, a Csemadok komáromi színjátszó együttese lép fel Csehszlovákia egyik legismertebb prózai színpadán. ott, ahol államdíjasok a színészek, a rendező, és ahol Nejedlý elvtárstól, a színház nagy barátjától tanulnak alkotni és akinek nevéről — személye iránti nagy tiszteletből — nevezték el nemrég együttesüket is. Nehéz feltételek mellett indultak a nagy ku]túrversenybe a Csemadok komáromi csoportjának színjátszói. De erőt adott az a tudat hogy komoly munka és eredményes mult áll mögöttük, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók békevágyát, alkotóigyekezetét és olthatatlan kultúrszomját képviselik és hogy a szlovákiai II. országos kultúrversenyen a legjobb helyezést érték el. Aggodalmaskodásom alaptalannak bizonyult. Az együttes megtalálta az utat a közönséghez, amely pedig nem átlagos szinházbajáró közönség volt, mert a- előadáson részt vett maga Nejedlý elvtárs és megjelentek a színházi élet. a művészvilág, az irodalom a sajtó képviselői, a prágai és környékbeli magyarok, a csehszlovák-magyar dolgozó nép barátságának sok-sok ismeretlen híve. ápolója és elsősorban a smichovi Skoda-művek nemzeti vállalat, mint védnöki üzem legjobb él- és kultúrmunkásai. A közönség lelkesen tapsolt a jó játéknak, a sztálini nemzetiségi politika és köztársaságunk népének erkölcspolitikai egysége újabb győzelmet aratott és azt hiszem, hogy az összes jelenlevők véleményét tolmácsolta Nejedlý elvtárs, aki az előadás után a Realista Színház üzemi klubjában rögtönzött kis ünnepségen őszinte köszönetét tolmácsolta a színjátszó csoportnak eddigi munkásságukért. Nos igen, Prágában a háború óta még nem játszott magyar szinház és aránylag kevés magyar szerző darabját mutatták be a cseh közönségnek Gergely Sándor „Vitézek és hősök" című színművét a prágai színházbajáró közönség ismeri, mert pár évvel ezelőtt játszották, ugyancsak a Realista Színházban. Ezzel kapcsolatban felmerült a kérdés, vájjon a komáromi együttes jól választott-e darabot? Egybehangzó vélemény szerint jól, mert azoknak, akik látták a cseh előadást — persze hivatásos színművészekkel — alkalmuk volt összehasonlítást tenniök és könnyebben követhették a darab előadását. Nem utolsó sorban azért is helyes volt a Gergely-darab előadása, mert szüntelenül és következetesen, harcosan és pártszerűen neveli az új embert, rámutat a „vitézek" és a kemény, igazi népi munkáshősök közötti jellembeli különbségre, bemutatja a szakadékot, amely a régi horthyista és a mai szocializmust építő népi demokratikus világ között fennáll. Az előadás sikeré: az a körülmény is tette lehetővé, hogy a komáromi népi színjátszóink átélték a .vészes fasiszta időket, ismerték jól az Eszterágokat a szerencsétlenségükben is büszke, kitartó bizakodó hős munkásanyákat. az illegalitás nehéz körülményei között életüket is kockáztató elvtársakat ismerték utálták az Affra Nagyokat a rendőrtanácsos és hadbíró urakat, nemkülönben a gya-, lázatos jellemű, csúszó-mászó „vitézi" címért az édesanyjukat is eladó Kovácsokat Az átélls közvetlen élménye biztosan irányította a szín játszócsoport tagjait A Gergely-darab előadása a mi mai csehszlovák viszonyaink között bátor figyelmeztetés arra is. milyen volt a masarykizmus igazi szerepe az első köztársaságban a forradalmi munkásosztállyal és élcsapatával. a Kommunista Párttal szem ben. Ezért játsszák a cseh és szlovák színházak egyre nagyobb mértékben a régi Csehszlovákia életével foglalkozó darabokat (Viadukt), ezért játszszák az egész béketábor szír nádjain a Fučík életével foglalkozó Burjakovszkij színművet Ezt figyelembe kell venni a komáromi elvtársaknak is Nem hallgatom el abbeli nézetemet, hogy amennyiben a lövőben alkalma lesz magyar színjátszó csoportnak Prágában játszania, erkölcsi kötelességévé válik olyan eredeti magyar színműben fellépnie, amit a csehszlovák közqnség még nem ismer, hogy ezzel is támogassa a csehszlovákmagyar kultúrkapcsolatok fejlődését. Üj. derűs életünk művészi ábrázolása is kötelessége az együttesnek. Antonín Zápotocký köztársasági elnökünk védnöksége alatt rendezett prágai Népművészeti Fesztiválon tíz népi színjátszó csoport vesz részt E színi csoportok egyike a komáromi, amelynek eredményes működéséről lapunk már többször beszámolt. A helyi csoportnak Komárom és környéke politikai és kulturális megmozdulásaiban tevékenyebb részt kell vennie. Tegyen a csoport még komolyabb erőfeszítéseket, hogy politikát munkája felvilágosító jellegű legyen és kultúrmunkájának eredménye a termelésben mutatkozzék meg, városban és falun egyaránt. A Csemadok komáromi színjátszóinak munkaija ió. de kevés ilyen jó színicsoporttal rendelkezünk Itt az ideje, hogy most. amikor eredményeik felfelé ívelnek, maguk a komáromiak vegyék alaposan szemügyre az elért sikereket és munkamódszereiket. írják meg a többi csoportok okulására, hogyan rakták le az alapot és milyen az út a további sikerek felé. Beszéljenek az együttes kedvező szociális összetételéről és arról, hogyan lettek színjátszókká, hol és milyen körülmények között játszottak először és hogy jutottak el egészen Prágáig, írjanak arról, hogyan élnek, hogyan dolgoznak, tanulnak, szórakoznak és mit tanulnak a szovjet művészettől? írjanak arról is, gondoskodnak-e az utánpótlásról, mert éppen a színjátszás a kultúrmunkának az az ága, amellyel politikai mondanivalóinkat talán legközvetlenebb formában fejezhetjük ki. Tartsák a csoport tagjai minduntalan szem előtt, hogy tevékenységükkel a termelési és politikai felvilágosító munkát kell alátámasztaniok.\Amit Lenin a politikai aprómunkáról mond: „Kicsiből lesz a nagy", itt is maradéktalanul fennáll. A kultúrális aprómunka során kerülnek felszínre azok a káderek, amelyekre köztársaságunknak — még boldogabb jövőnk kiépítésében — szüksége, van. A Népművészeti Fesztivál megr-ntásán Zápotocký köztársasági elnök elvtárs jelenlétében Tesla elvtárs, a Szakszervezeti Tanács első titkára azt mondta, hogy a fesztivál szabad emberek, a szocializmus büszke örömteli optimizmusának a kifejezője. „A szocialista ť sadalom felépítésére irányuló törekvésünkben — mondotta Tesla elvtárs — a népi művészeti alkotásnak jelentős szerepe van. Arról van szó. hogy termelési és építő feladatainkkal egyetemben minden vonatkozásban megjavítsuk kulturális és társadalmi életünk formáit." A szeptember 15-i kormányhatározat ezt kifejezetten és félreérthetetlenül elő is írja Fesztiválunkat „örvendve dolgozzunk. örvendve éljünk", jelszó jegyében rendezzük Jogos az örömünk Azonban mindent el kell követnünk, hogy a fesztiváli jelszó ne csak a mai örömre jogosítson fel. hanem életünk egész tartamára, a jövőre . Azért adjuk minden erőnket a gyárakban és a földeken, életünk minden egyes szakaszán a béke ügyének megvédésére, hogy megakadályozzuk az új háborúra uszítók aljas terveit Mert'csak békében tud az ember örvendve élni és örvendve alkotni. Ezért a népi művészeti alkotás, mely része békés, örömteli életünknek, kell, hogy tevékenyen segítsen a békéért való harcban, az embernek a munka iránti kötelessége öntudatos teljesítésére irányuló nevelésében és ezzel hozzájáruljon mindnyájunk boldog életének megszilárdításához és biztosításához. A népi művészi alkotás elsősorban 'fegyver, mely segíteni fog a jobb holnapért való harcunkban, az ú.j szocialista emberért való harcunk'ban, a szocializmus felépítéséért vezetett harcunkban. Hozzájárul ahhoz is, hogy népi demokratikus hazánk egyre erősebb és szilárdabb legyen és a béke egyik legszilárdabb bástyájává váljék. \ A nemes verseny kimenetele nyílt, győzni az a csoport fog, amelyik a legjobb. De akár a győztesek között lesz a komáromi színicsoport — aminek megítélésében, sajnos', nehezen vehetik figyelembe a helyes magyar beszédet és kiejtést — akár nem. ko moly eredménynek számít már maga a prágai fesztiválon való részvétel. Kiindulópontnak kell szolgálni az új cél felé. A prágai előadás nagy segít ség volt a továbbiakhoz. Komáromi elvtársaink — a Csemadok színját szói — bizonyára sokat tanultak prágai tartózkodásuk alatt és tisztábban látják feladataikat. A komáromi színjátszócsoport eddig is jó munkát végzett, most előre, az új, magasabb cél felé! Jó Sándor A chrudimi együttes sikere a népi műalkotás fesztiválján Október 19-én a népi műalkotás fesztiválja keretében bemutatták Fa. < gyejev „Ifjú gárdá*'-ját. A fasiszta hordáktál ideiglenesen megszállt szovjet hazához való hűség fennkölt esküje a prágai Jirj Wolker színház színpadán a chrudimi Transporta vállalat üzemi klubja .színjátszó együt tesének előadásában hangzott el. A kollektíva egyike a legfiatalabb szín játszó együtteseinknek és tagjainak korhatára nem haladja meg a tizenkilenc évet. Az együttes mindössze két óv

e működik, ennek ellenére máris szép eredményeket ért el. A kerü let! pályázatban győzött Makarenko „Üj ember kovácsa" című regénye színpadi változatának bemutatásával, amely Stehlik kiváló drámaíró műve. Az együttes tagjai felelősségteljesen és nagy alapossággal készültek Fagyejev darabjának bemutatójára. Tanulmányozták a regényt és a filmet, minden hozzáférhető anyagot megszereztek a fiatal szovjet hősökről és meghívták maguk közé a marxizmus-leninizmus járási tanácsadó és tanulóotthonának munkatársait is, akikkel elbeszélgettek a Szovjetunió ról. Fagyejev drámai művének bemutatójára a legnagyobb gondot fordították, J. Stehnov rendező a legna gyobb lelkesedést tanúsító színjátszókat választotta ki a rettenthetetlen antifasiszta harcosok szerepére. Az elődás sikeréhez hozzájárult a Trans porta üzemi klubja szimfónikus zene karának zenei kísérete. Jirásek „Johannes úr" c. színjátékának sikeres előadása a népi műalkotás fesztiválján A šumperki, északmorvaországi fo gyasztási szövetkezet üzemi klubjának színjátszó együttese Prágában, a Zdenek Nejedlý Realista Színház színpadán a fogyasztási szövetkezetek központi szövetségének védnöksége alatt előadta Alois Jirásek „Johan. nes úr" című darabját. A nagy cseh író 1909-ben, a cseh nép nemzeti rabságának idején írta ezt a darabját, hogy optimizmust öntsön a népbe és szilárdítsa jövőbe vetett hitét. Az a siker, amelyet a šumperki népi színjátszók a prágai népi műal kotás fesztiválján arattak, további erőt ad érdemdús kultúrmunkájuk hoz. Éiiel a parkban Szél bujkált a hajló lomb között, feltündökölt a nyári hold, s hallottam, valaki sóhajtott, valaki halkan földalolt. Talán egy hű lányra gondolt, ki messze van, s haza várja, aki szeret, ki reá gondol, — akinek ő lesz a párja ... Oh, dalolj csak, szerelmes legény annak a hű, jó lánynak: — aki szeret, aki így dalol az háborút nem kívánhat. Bábi Tibor. SAS ANDOK: Barta Lajos hetvenöt éves Irt-e Barta Lajos valahol viszszaemlékezések formájában életpályájának és alkotótevékenységének arról a szakaszáról, amikor ennek az évszázadnak húszas ' éveiben gyakran megfordult Szlovákiában, s a következő évtizedben esztendők egész sorát töltötte itt? Ha nem tette meg, nagy kár, — mulasztás történt, amelyet pótol ni kell. Mikor most, 75 születésnapja alkalmából harcos pályájáról és a SZÓ szocialista értelmében úttörést jelentő munkásságáról, amely ko ránt sincs lezárva. megemlékez nek, szlovákiai tevékenységéről a kortársak kötelessége elmondani azt, aminek nem szabad emlltetlenül maradni és feledésbe menni. Barta Lajos 1929 ben és 1932— 33-ban irodalmi és kultúrpolitikai folyóiratot szerkesztett Bratislavában: az Üj Szót. Az akkori fia tal magyar haladó értelmiség leg jobbjai gyűltek a szerkesztő és folyóirata köré. És az a Barta La jos, aki e század magyar elbeszé lő és szinmüirodalmában az elsők egyike, aki nagyeredetiségü és robbanó lendületű alkotásokban a dolgozók világából előtörő erőket örökítette meg, aki az igazi reális t

a tisztánlátásával és nemes formál óképességévei nyúlt témáihoz, 1930 körül, amikor a periodikusan visszatérő kapitalista válságok egyik legsülyosabbika a burzsoáziát elbizakodottá tette s a szociáldemokrácia dicstelen és áruló mes terkedésével azon volt, hogy a meg hunyászkodás és a megalkuvás fertözését terjessze, a szlovákiai fia tal magyar írók körében olyan fel adatot teljesitett, amilyenre a felszabadult népi demokráciákban az írószövetségek vállalkoznak: úttö rő és nagyjelentőségű tapasztalatátadást végzett irodalmi téren. A publikálás eszközeivel rendelkező, az írók kéziratainak kiadásáról, a cikkek megjelenéséről dön tő burzsoázia kiadói vállalataival és szerveivel visszafelé húzta az irókat. Kellett valaki, aki előre irányítja őket, aki a tartalmatlan epigonizmusba,

n való elposványosodásnak gátat vet, aki forradalmi hagyományok ápolására és Igazmondásra nevel, s a nyelvhasználat szürke provincializmusából való kl emelkedésre serkent, nemcsak példát ad erre, hanem segítséget nyújt hozzá. Barta Lajos szlovákiai küldeté tése volt, hogy a fiatal írók irányítója és tanítója legyen. írói egyéniségének dinamikus frissessége, tehetségének sugalló ereje képesítette öt erre a küldetésre. Magatartásának és írómüvészi munkájának komolysága, elmélyültsége nem volt valami külsőséges ünnepélyesség, hanem tökéletes biztonságtudatot és szilárdságot jelentett, ideológiai és művészi tekintetben egyaránt, szocialista világszemlélet dolgában éppúgy, mint odaadó és szerető ragaszko dásban a magasigényü tollforgatáshoz és a szabad tróművészet társadalomformáló küldetéséhez. A magyarországi irodalmi osztályéifogultság bértollnokai már kirobbanó ereiü első sikereinek idején s később a Magyar Tanácsköztársa, ság eltiprását követő sötét korszakban lélekbe markoló plebejus témái miatt megpróbálták világgá kiáltani róla; hogy naturalista pedig semmi sem esett távolabb tőle, mint a nyers naturalizmus túlhangsúlyozó modorossága és hatáskeresés" Nem a sodródókhoz tartozott, hanem azoknak élén járt, akik viharok és nehézségek között, ezek ellenére is az egyedül helyes úton, a szocialista életismeret és hit útján maradnak. Fontoljuk csak meg jól, mit jelentett a XX. század két világháborúja közé eső korszakban emigránsként élni, olyan országokban, amelyek a Magyar Tanácsköztársasággal elért társadalmi fokhoz viszonyítva kis híján 100 százalékban ellenforradalmiak voltak, ahol számára a szabadonjárás alig jelentett többet megtürtségnél s a reakció erői vagy már újra hatalomra jutottak. vagy a hatalom felé törni készültek. Bart

a Lajos ekkor is előre élte a jövőt s nem titkolta, hogy ebben a bizonyosságban találja meg tevékenységének és a dolgozók küzdelmes életének értelmét. Meg nem alkuvása hozhatott rá átmenetileg nehézségeket, sőt nélkülözéseket, de biztosította számára soha le nem maradás boldogságát, hogy őt a fejlődés soha nem fogja holtvízként hátrakanyarítani. Ennek a szép és bátor életnek elkövetkezett méltó betetőzése, megérdemelt jutalma. Akik 1849 ben emigrációba mentek, ha késíibb hazatértek, olyan hazába térhettek csak vissza, amelyben a hatalom birtokosai é

s gyakorlói a 49-es év nagy célkitűzéseiről, a nemzeti önrendelkezés teljességéről és a félúton meg nem álló demokratikus tisztulásról nem akartak tudni. Barta Lajos, akit a magyar dolgozók 1919es Tanácsköztársaságát eltipró reakció emigrációba kény szerített, 27 év multán megérte, hogy a fölszabadult hazába tért vissza, ahol a proletariátus az 1919-ben megkezdett munkát folytatta és dicsőséges heroizmussal tovább fokozta. Felemelt fővel, tiszta öntudattal térhetett vissza, mert őt az emigrációs évek küzdelmessége soha egy pillanatra sem hangolta rezignálttá meggyőződése és odaadása a szocializmus szolgálatában nem ismerte az ingadozást, hü maradt a tollhoz, mellyel a felszabadulásra várók ügyét szolgálta. Ennek köszönhette és köszönheti, hogy 75 évén túl is a mai fiatalok, mint a maguk körébe tartozót, mint velük menetelőt, mint harcosságban és alkotó kötelességteljesítésben soha le nem maradó társat és példáképet — hazájában és mindenütt, ahol megfordult — tisztelik és be-* csülik.