Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-22 / 256. szám, csütörtök

2 UI SZ

Ö 1953 október 2

4 HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL ÉS Á NÉPI DEMOKRÁCIÁKBÓL r U j könnyűipari gyárak a szövetségi köztársaságokban Ä Szovjetunió számos városában új gyárak és üzemek épülnek. Minkszben gyaipjúkikészítcgyáv, húskombinát és tejüzem épül. Terv be vették egy óragyár és egy bútorgyár létesítését is. Izmailban a Duna festői partján épül a Szovjetunió egyik legna gyobb konzervgyára. Hatvanféle konzervet fog gyártani, olyan hatalmas mennyiségben, hogy a na ponta elkészült áru elszállitásához 25 vagonra lesz szükség. A gyár tási folyamatokat teljesen gépesí tik és automatizálják. Az utóbbi időben az építkezés üteme meggyorsult. Az építők 130 százalékra Űj villanytelep Kínában Három nappal a megszabott határidő előtt egy nagy, gőzerőre be rendezett villanytelep építését fejezték be Sziániban. Az új villanytelepet a szovjet szakértők segítségével építették. A textilipari vállalatokat és a gépgyárakat látja el árammal. Ez a villanytelep egyike azon hat nagy villanytelepeknek, amelyek az idén Kínában megkezdik működésűket. A koreai bányászok munkasikerei A komdokszki ércbányászok idő előtt teljesítették az évi tervet. Nagy sikereket értek el a szocialista munka hősei: Te Du Szir és Kin Von Ir. Ezek a kiváló bányászok még a háború évei alatt tökéletesen elsajátították a technikai berendezések kezelését. Ezek a gépek a Szovjetunióból jöttek és segítségükkel megkezdték a harcot a munkatermelékenység emeléséért. Azóta még több szovjet géppel szerelték fel a bányát. Ez a két kitűnő bányász segíti a fiatal munkásokat, hogy elsajátítsák a szovjet gépek kezelését. Számos munkás van a bányában, akik két-háromszorosan túlteljesítik napi feladatukat. A komdokszki bányászok az év végéig sokezer tonna terven felüli ércet termelnek. teljesítették tervüket. A jövö év második felében a gyár már termelni fog. A Moldva Szövetségi Köztársa ságban, Gindestben épül az ország egyik legnagyobb cukorgyára, 176 hektárnyi területen. A gyár naponta 30 vagon árut fog termelni. Az építők kollektívája a napokban kezdte meg a főépület betonozá sát. Hatalmas hidraulikus rakodórendszert létesítenek a nyersanyag kirakására. Nagyteljesítményű szi vattyúkat szerelnek fel. melyek a cukorrépát a főépületbe juttatják. A faluban ugyanakkor több mint 50 lakóházat, munkásszállót, iskolákat, klubot építenek, bevezetik a vil lányt és vízvezetéket létesítenek. Vilnában épül a Látván Köztár saság legnagyobb háztartási villamosgépeket gyártó vállalata. Az építkezés igen gyorsan folyik a nagyfokú gépesítés és a testvéri köztársaságokból kapott segítség jóvoltából A moszkvaiak esztergapadokat, a leningrádiak fúrógé peket, a vityebszkiek csiszológépeket küldtek Harkovból villamosbe rendezés Tallinból elektromotorok érkeztek ide. Az építkezés nagy versenye bontakozott ki a gyár első részlegének minél előbbi üzembehelyezéséért. Virágzik az uzundzsovoi Rákosi Mátyástermel őszö vetkezet Az uzundzsovói Rákosi Mátyástermelőszövetkezetet 49 kis. és középparaszt alakította. A bolgár falu csaknem teljes lakossága, 200 család, tagja a szövetkezetnek. 1947-ben vezették be a lakásokba a villanyt, 1949-ben rádióközpontot vásároltak, mely 320 hangszórón keresztül közvetít műsort a szövetkezet dolgozói részére. Több mint 80 szép új rádió díszíti a dolgozók lakásait. 1951-ben épült a szövetkezet központi áruháza, melyben minden kapható. A parasztoknak nem kell a városba menni vásárolni. Nemsokára elkészül az új. nagy, modern sertésól. A szövetkezetnek 10 silógödre is van. teli jóminőségü takarmánnyal Tavaly kezdték bevezetni az ivóvizet a faluba. Jövőre minden házban lesz vízvezeték. A termelőszövetkezet tagjai a megmü. veit terület 35 százalékán gyapotot termelnek. Elsősorban a jó gyapottermés jövedelméből az idén a faluban 80 házat építettek s a község ma újonnan épült városkához hasonlít. Épül Resica, a bányászok és kohászok városa A Román Népköztársaságban az állam nagy gondot fordít a lakosság kulturális és egyéb szükségle teinek kiegészítésére. Az ipari központokban új munkástelepülések, a városokban egész űj kerületek épülnek. 1949-től 1953-ig az országban 1,730.000 négyzetméter lakóteret építettek. Oj lakótelep épült Resica bányászai, olvasztáraá, hengerészei és többi munkásai számára. Az idén öt hónap alatt három 26-lakásos ház épül. Több mint száz munkás, technikus, mérnök és tisztviselő családja lakik most ezekben a kényelmes, jól megépített lakásokban. Felépült Resicán egy tecömikum, egy poliklinika, tizenegy étkezde, egy áruház és egy nagy munkásszálló, aiiol most 800 ifjúmunkás lakik. Nemsokára befejeződik az éjjeli szanatórium építése. Boldogan élnek a resicei dolgozók gyermekei. A Štefan Plavecröl elnevezett bölcsödében, a három éve épült „Augusztus 23 "-gyermekotthonban és a többi napköziben sok száz román, magyar és szerb dolgozó gyermekéről gondoskodnak. Új rejtési módszerek a selmeci ércbányában A Selmecbányái ércbányák dolgozói az ötéves terv legfontosabb feladatainak teljesítése után is rendszeresen túlteljesítik a tervet. Ebben nagy segítségükre van a nehezebb fejtési munkálatok gépesítése és az új fejtési módszerek alkalmazása. Az Emil-akna bányászainak munkáját az 5. számú szakaszon a nemrégen bevezetett siklófejtés teszi könnyebbé. Peter Knobka és Jozef Jakubik élvájárok csoportjai, akik ezzel a munkamódszerrel dolgoznak, állandóan túlteljesítik normájukat. A robbantott érc a siklón leszőródva közvertlenül az előkészített kocsikba hull. Igy az aknában megszüntették a kitermelt érc kézierővel való rakodásának fáradságos munkáját. Hasonló módon tökéletesítették a František-aknában is az érc fejtését. Ebben az aknában Július Ladzinasky és munkatársa. Juraj Glez tűnik ki a siklófejtés szerint végzett munkánál. Az Emil-aknában. ahol az új módszerek meghonosításának jó előfeltételei vannak, ebben a hónapban még két- helyen bevezetik a siklófejtést. A Bránikaknában is sikeresen terjed az új módszerek bevezetésének mozgalma.. Michal Mozola bányász - kollektívája Boriszkin szovjet sztahanovista gyorsfejtési módszere alapján dolgozik. A legnehezebb munkát a szov. jet gyártmányú rakodógép végzi el, I A gyorsfejtési kollektíva összes tag. ! jai bekapcsolódtak a péntekes-mozgalomba és átlagosan egynegyedével túlteljesítik normájukat. Jól halad a munka a horná stredai vízierőmű gépi berendezésének szerelésén A horná stredai vízierömü gépi be. rendezésének szerelésén sikeresen dolgozik Anton Truneček szerelőcsoportja a CKD Blansko-üzemböl. A csoport ezekben a napokban fejezte be az 1. számú turbina elosztókerekének szerelését és szerelésre előkészítette az első forgókereket. Tru. neőek elvtárs csoportjának szerelői magas eredményeket érnek el az olajozó berendezés szerelésénél is. Anton Truneček vezető-szerelő, akit munkájában jelentősen támogatnak a bratislavai Elektrostroj-üzem szerelői, a horná stredai vízierömü szerelési munkálatainál jól felhasználja azokat a gazdag tapasztalatokat, amelyeket más vízierőmüvek építésénél szelrzett. A kenöberendezésen előforduló zavarokat eddig például csak egy jelzőberendezés mutatta. Most Truneček újítójavaslatának alkalmazásával az olaj körforgását közvetlenül a berendezésen lehet ellenőrizni. Sikeresen teljesítik felajánlásaikat A Keletszlovákiai Gépüzemek kassai Szovjet Hadsereg-üzemének dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójának tiszteletére sok értékes kötelezettségvállalást tettek. A darunehezékeket gyártó központ kollektívája Sopko mester vezetésével kötelezte magát, hogy október 10-ig 9 darab 20 tonnás nehezéket készít el. Felajánlásukkal a munka elkészítésének ha. táridejét 5 nappal rövidítették meg és 480 munkaórát megtakarítottak. A megmunkáló közipont 10 dolgozója Lovisek elvtárs vezetésével elhatározta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáig 25 elosztószekrénnyel többet gyártanak. Felajánlásukat sikeresen teljesítik. A sviti Tatrasvit-üzem 1.399. osztályának dolgozói is elhatározták, hogy Csutkih — szovjet sztahanovista módszerének alapján fognak dolgozni és versenyt indítanak a „példás minőség" brigádja cím elnyeréséért. Az osztályon már 7 bri. gád versenyez. Üj szappanfajtát gyártanak A rakovniki Rakona-üzemben nemrégen kezdték el a „Lastúra" nevü fürdőszappan gyártását. A szappan magas minőségű, 150 gramm súlyú és számos virágillatfajtában gyártják. A Rakona-üzemben már most készítik az űj szappan karácsonyi csomagolását, amely nemsokára piaora kerül. c/l ígjóoetkezet ag.#an6mu$a "A nádszegi szövetkezetben megkezdődött az őszi munka. A határban emberek szorgoskodnak, gépek dohognak. Az egyik dűlőben már vetik a repcét, a másikban őszi árpa alá készítik a földet. Csősz Lajos, a szövetkezet agronómusa, Galántáról jövet egyenesen a vetőcsoport irányába tart. Nincs valami virágos kedve, hisz már vagy negyedízben tölti Galántán a napot, hiába. Műtrágyát még mindig nem kapott a szövetkezet. Éppen magot öntenek a gépbe, amikor megérkezik. Fürkésző szeme észreveszi, hogy kicsit bőven bánnak a maggál, mert egy-egy öntéskor 10—12 kg nem a garatba, hanem a földre csurog. Szóvá teszi. Barátságosan, ahogyan szokta. Mint. a tűzről pattant szikra, úgy ugrik fel az egyik szikártermetű férfi, s csillogó szemeket vetve az crgtonómusra, kifakad. — Elég volt már a sok parancsólgatásból! Ki vagy te? Éppen olyan ember, mint mi. Együtt gürcöltél a múltban velünk, most meg úgy jársz a nyakunkon, mint egy ellenőr. Hát nemsoká lesz így. Szavamra mondom, holnap nem jövünk vetni. S ök sem jönnek — mutat a többiekre. — Kilépünk a szövetkezetből. 1. Az irodában az asztalra hajolva talákuk. Mélyen elgondolkozva belemerült az előtte fekvő könyvbe. Pirospozsgás arcát apró kis erecskék hálózzák. Csupa erő, s egészség sugárzik kerekded képéről Egyszeri látásra úgy véled, hogy csak most lépett a negyedik évtizedbe, de bizony már közeledik az ötvenhez. Fiatalossá teszi a rövidre vágott sörte haj és a kis, nyírott bajusz. A tekintete értelmes, okos, határozott. Ahogy az újságot vagy a könyveket lapozza, senki sem gondolná, mekkora gondok nehezednek minden nap a vállára. Ö a szövetkezet agronómusa. Csaknem 2500 hektáros gazdaság irányítója, lelke, szíve. Nem könnyű munka ám 1 ekkora gazdaságot irányítani olyan embernek, aki azelőtt csak 8—10 hektárral bajlódott. Sok szövetkezeti tag élete, sorsa, a falu becsülete, s ezernyi dolgozó kenyere van kezében. Nagy felelősség ez! Nem túlzás, ha azt mondjuk: nem kis részben az ő gondja a közös gazdaság fellendülése, s az is, mennyire állja meg a sarat a szövetkezet az ellenség, a kulákság támadásai ellen. Pedig úgy van ám most ezekben az időkben, hogy mennél jobban erősödik a szövetkezet, annál jobban uszítják a kulákok a kívülállóitól a szövetkezet ellen, suttogó propagandájukkal szeretnének zavart kelteni. Na meg annak féle se tréfa, ha gazos a kukorica meg

/ a répa, ha silány a gabona és apró a krumpli. Ilyenkor azután ujjal mutogat a kulák a szövetkezet földjeire. Ki a felelős a termésért? Az agronómus. Ha megkésnek a vetéssel, ki a felelős? Megint csak az agronómus. Ha nem jön meg időre a műtrágya, kit vádol hanyagsággal a vezetőség? Űjra csak az agronómust veszik elő. De hát ez így is van rendjén. A tagok bíznak benne, őrá bízták a szövetkezet termésének sorsát és így elsősorban csálcis Ö a felelős a mezei munkáért. De ke U is, hogy egy jó agronómusnak mindenről áttekintése legyen! Talán senki sem tudná megmondani, hogy ilyen határban, amelynek se széle, se hossza, melyik csoport hol dolgozik-? Az agronómus azonban tudja! Vannak emberek, akik könnyen hallgatnak mindenféle mende-mondára, pletykás szájú asszonyok fecsegésére. Hátha még a kulák elröffenti magát. Van ilyenkor dolguk a falu nagyszájú asszonyainak. De akad híve a kuláknak még a szövetkezetben is. Legkivált olyan tagok hallgatnak a kralokra, akik a legnagyobb dolog idején eltűntek, mint a kámfor. Még a magasságos úri<iten se tudta volna megmondani, hol kószáltak aratáskor, csépléskor. Kukoricatöréskor meg derékfájással mentették ki magukat a munkából. És éppen ezek a naplopók lotyognak a legtöbbet. Elégedetlenkednek, méltatlankodnak, hogy kevés a munkaegység, a csoportvezető egyiknek többet ír be, mint a másiknak. Ezek a falu hírharangjai, bizony Nádszegen is elindították a lavinát, s az lett a következménye, hogy a szövetkezetben egyre több a nézeteltérés, a huzavona. Hogy mikor is kezdődött a szövetkezetben a torzsalkodás, azt nehéz volna pontosan megmondani. A tavaszon még jól ment. minden. A magot idejében elvetették. Jó kilátás volt a termésre. Eijött a kapálás ideje. S kapálnivaló bizony akadt bőven. No, agronómus, dövéhéted minden tudásodat, most kell megmutatni mit ér a tudományod? ... Két napig esett az eső. Másnap kissé alábbhagyott, de a következő nap is úgy csurgott, mintha dézsából öntötték volna. Negyednap sem szünetelt. Hetes eső. Ez aztán betette az ajtót. Nőtt a gaz. Annyi munkáskéz meg nem volt, hogy megbirkóztak volna véle. Az agronómus tervezett, számolt. Hol az egyik táblára osztotta a munkaerőt, akkor a másikról hiánnyzotí, ha oda küldött többet, itt voltak kevesen. Sok éjtszakát töltött álmatlanul, de nem csüggedt, . mert mindig arra gondolt, hogy ezeket a nehéz napokat valahogy csak átvészelik, még sem szabad, hogy a kukorica, a répa és a krumpli kapálatlan maradjon. Az ellenség torkára forrasztja a szót, ha minden földet megtisztítanak a gyomtól. 2. Május dereka táján történt. Honnan honnan nem, ezt a hírt hozta a szél: „Álljunk ki a szövetkezetből Osszuk szét a kapáinivalót, s mindenki dolgozzon magának. Ez nem mehet így tovább! Törhetjük magunkat, dolgozhatunk akár rogyásig, még sem bírunk a sok kapálniválóvál: Egyesek azt beszélték, hogy részbe kellene kiadni a kívül állóknak a kukoricát. Mások megint ellenezték. Hát miért adnánk? Tartsunk össze. Fogjuk meg a munka végét, s jobban győzzük, gyorsabban haladunk. így a becsületes tagok. Este a kiskapukban az ellenséges oldalon arról folyt a tere-fere, hogy a szövetkezet szétesik, mert nem bírja a sok földe>t megmunkálni. A kulákok és a szövetkezeten bélül Krastinics Juhos Dénes meg a társai támadásra indulták. A tagok felvették a harcot, s keményen állták. Többször összeült a vezetőség. Értekezlet, gyűlés, megbeszélés napirenden. Az agronómus segítséget kért. A segédagronómus, a fiatal, magas Mézes László sokat töprengett. Nemrég jött haza az iskolából és ott sokat hallott a munka szervezéséről. Gondolkodás közben még mintha mindig hallaná az előadó számit. Gépi segítséggel megoldjuk d szövetkezetekben a munkaerőhiányt. Szót kéri, azt indítványozta, hogy menjen küldöttség a gépállomásra. Másnap megjött a keskeny, magaskerekű Zetor hatsoros kapálóekével. Most már csak a sorokat kell megtisztítani a gyomtól, mert a sorközöket megkapálta a gép. Eiután egyre jobban haladt a munka. Büszke volt. a szövetkezet minden tagja, de legbüszkébb az agronómus. A fecsegők elhallgattak. Újabb győzelem a reakció fölött. A vezetőagronómus kezet szorított az ifjú Mézes Lászlóval s ennyit mondott: —- Köszönöm! A megbolygatott hangyabolyhoz hasonló szövetkezetben lassacskán helyreállt a rend. De az ellenség nem nyugodott. A kulákbanda újabb cselhez folyamodott, további aljas munkára készült. 3. Aratás után minden a legnagyobb rendben folyt. A termés jó volt, s a gabona gazdagon fizetett. A szövetkezetben naponta hét cséplőgép garatja ontotta a pirosas, acélos búzát. Az agronómus hol az egyik gépnél, hol a másiknál bukkant fél. Büszke volt az egész évi munka eredményére. Most már rájött, hogy érdemes néha az éjiszakákat ébren tölteni, hisz a föld, gazdagon megfizeti a sok fáradságot. Hiába no, — mondogatta — a föld viszonozza az ember szeretetét. Amilyen jól ment a munka aratás é* cséplés alatt, olyan rosszíd kezdődött az őszi betakarítás, a szántásvetés. A kulákbanda, s a szövetkezet lógósai a jó termés láttán végső elkeseredettségükben most már az őszi munkák alatt akartak zavart kelteni. Kiforgatva Zápotocký elvtárs beszédét, azt híresztelték, hogy aki akar, kiléphet a szövetkezetből, s nincs szükség a szövetkezetre, mert mindenki dolgozhat úgy, ahogy azélőtt; Csősz Lajos fejében kavarogtak a gondolatok. Lassan kezdte megérteni, miért hördültek fel azon a délutánon, amikor szóvá tette, hogy takarékosan bánjanak a vetőmaggal Azt is tudta, hogy a főkolomposok Krastinics, Juhos és a többi betyár miben sántikál. Megzavarni a munkafegyelmei