Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-17 / 252. szám, szombat

1953 október 17 UJSZ0 PÁ H I É L E T Használjuk fel a sajtót a mindennapi tömegpolitikai munkában \ A sajtónapot szeptember 21-én ünnepeltük. Ezen a napon a járási pártbizottságok aktívákat hívtak össze, ahol kiértékelték a kommu­nista sajtó munkáját. A sajtókon ferenciákon a kiküldött újságírók beszámolókat tartottak a munkás­levelezők előtt és felhívták azok fi­gyelmét, hogy szóljanak hozzá a kommunista sajtó munkájához. A sajtókonferenciákon elhangzott fel­szólalásokból kitűnik, hogy ahol a pártsajtót a funkcionáriusok és népnevelök felhasználták, nagy si­kereket értek el. Például a galán­tai sajtókonferencián az egyik fel szólaló megjegyezte, hogy nagy se­gítségükre vannak az olyan cikkek, amelyek megmagyarázzák azoknak a szövetkezeti, tagoknak, akik ki akarnak lépni a szövetkezetből, nogy milyen előnyöktől esnek el, ha ízt m^teszik. Például a kismácsédi szövetkezetből akartak kilépni né­hányan, mert a reakcijŕ'felbujtogat­ta őket, de mikor az Uj Szó hasáb­jain megvilágították előttük a kon­krét helyzetet, ezek a becsületes kis- és középparasztok meggondol, ták a dolgot. Ez a példa is megvilágítja, hogy ha a funkcionáriusok és a munkás­levelezők írnak a problémákról, mennyiben segít ez munkájukban. Pártunk mindig rendkívüli jelen­tőséget tulajdonított a sajtónak, mint a dolgozókkal való közvetlen kapcsolat hatékony és rugalmas eszközének, amely a tömegekkel való mindennapi érintkezést és irá­nyításukat lehetővé teszi. Ahhoz azonban, hogy a sajtó ezt a fel­adatát teljesítse, nem elegendő, ha a pártszervezetek csupán a sajtó terjesztésére irányítják figyelmü­ket. Szükséges az is, hogy a törne, gek a sajtót olvassák, és hogy a sajtót a pártpolitikai munkában fel is használják. Ezen a téren még igen nagy hiányosságok vannak. A pártszervezetek nagy része csak ar­ra irányítja figyelmét, hogy az el­ért példányszámot megrendeljék, de azzal nem törődnek, hogy az egyes cikkeket a népnevelők felhasznál­ják munkájukban. Még nagyobb hi­ba van abban, hogy a kerületi, já­rási és az alapszervezetek funkcio­náriusai, valamint a népnevelők nem írnak saját pártszervezetük hiányos munkájának okairól és az egyes népnevelők nem írják meg, hogy milyen m<3dszerekkel mozgósít iák a dolgozókat a tervfeladatok 'eljesitésére. Egyes funkcionáriusok nem szí­vesen veszik, ha megbírálják párt­szervezetüket. A hibákat inkább takargatják és nem merik nyilvá­nosságra hozni. Pedig a pártmunká­ban csak úgy állhat be gyors javu­lás, ha pártszervezeteink őnkriti. kailag beismerik hibájukat és ezeket azonnal orvosolják. Funkcionáriu­saink nagy része még mindig nem látja a kommunista sajtóban a se­gítőtársat. Különösen kevés kritikai cikket írnak az egyes járási és alap­szervezetek funkcionáriusai. Szük­séges, hogy a járási és alapszerve­zetek funkcionáriusai és munkás­levelezői minél több cikket írjanak az egyes tömegszervezetek, EFSz ek, üzemek, állami gazdaságok és a helyi pártszervezetek munkáinak hiányosságairól és eredményes mun­kájáról, hogy ezáltal megjavítsuk a munkát minden vonalon. Pártunk központi bizottsága ez év januárjában a pártsajtó munká­jának megjavítása érdekében hatá­rozatot hozott, amely szerint az alapszervezetekben ki kell épiteni a kultúr, és sajtóbizalmiak hálózatát. A kultúra és a sajtó propagálásá­nak és terjesztésének szakaszán ezek a bizalmiak legyenek a párt népnevelői és szervezői. A központi bizottság határozata hangsúlyoza, hogy a párt szervei felelősek a saj­tóról való rendszeres gondoskodá sért. Feladatul tűzi ki minden párt­szervezetnek, hogy állandó áttekin­tése legyen az irodalom és a sajtó terjesztéséről és arról is, hogy eze­ket hogyan használják fel a párt politikai munkájában. A központi bizottság határozata lehetővé teszi, hogy a párt szervei és szervezetei megfelelő tárgyismerettel irányítsák a sajtómunkát. A járási és alappártszervezet bi­zottságainak egy része már értékes tapasztalatokat szerzett a központi bizottság határozatainak végrehaj­tja során és az első jó eredménye­ket már el is érték. Például a du­naszerdahelyi járási pártbizottság nagy gondot fordított a kultúr- és sajtóbizalmiak kinevezésére. A já­rás alapszervezeteinek funkcioná­riusaival és instruktoťaival megtar­tott széleskörű aktíván megvitatták a hapisajtó terjesztésének kérdé. seit és minden sajtóbizalmi konkrét feladatot kapott arra vonatkozóan, hogy milyen módszerekkel terjesz­sze a sajtót és miként propagálja azt, hogy a kommunisták" és népne. velők hogyan használják fel mun­kájukban a kommunista sajtót. Egyes járási pártbizottságok azonban még mindig lebecsülik a pártsajtó nyújtotta segítséget. Sok bizalmi azt a hibát követi el, hogy funkcióját adminisztratív és tech­nikai feladatra szűkíti le és elha­nyagolja a fontosabb részt, a saj tómunka politikai szervezését és biztosítását. Ez vonatkozik sok esetben a járási bizottságok irodal­mi és sajtóügyi előadóira is. Járási bizottságainknak nagy része a saj­tóügyi előadókat csak az előfizetők számának' emelésére buzdítja, ahe­lyett, hogy közvetlenül a munkahe­lyeken végzendő rendszeres sajtó­munkára adna konkrét útmutatáso­kat. Néhány helyen a pártszervezetek bizottságai a rendszeres sajtómun­kát még nem tanulták meg. Sok járási pártbizottság mindenféle saj­tóhetet és sajtóhónapot rendez, hogy így emelje az előfizetők szá­mát. Azonban ezek után a sajtó a pártszervezetek érdeklődési körén kívül marad. Sok helyen helytele­nül tartják meg a sajtótízperceket, mert nem azokat a cikkeket olvas­sák fel, amelyek a dolgozókat mun­kájukban segítenék. Helyesen végzi a sajtótízpercek irányítását a Béke­üzemben dolgozó Valentovič elvtárs, aki mindig az aktuális cikkeket választja ki. Ezeket megvitatják a dolgozók és ez segítségükre van munkájukban. A dolgozók látják, hogy milyen konkrét segítséget nyújt nekik a sajtó és nagyobb fi. gyelemmel kísérik, aminek eredmé­nye az is, hogy egyetlen hét alatt már 16-an rendelték meg a kom­munista sajtót. Pártszervezeteink legfontosabb feladata, hogy minél több munkás­levelezőt szervezzenek a kommu­nista sajtó részére, hogy így a kom­munista sajtó összekösse a széles dolgozó tömegeket a párttal. B. J. Szervezzék meg a gépek jobb kihasználását Pótoron A PÓTOKI SZÉNBÁNYÁK a szlovákiai üzemek közötti verseny során az élre kerültek és megszerez­ték a vándorzászlót. Ez év május óta kiváló munkájukkal elérték azt, hogy a kitüntetés, a vándorzászló továbbra is a birtokukban- maradt. A azéncsatában jó munkájukkal, igyekezetükkel keményen megállják helyüket a pótori bányászok. Fejté­si tervüket az év eleje óta maga­san, 108.10 százalékra túlteljesítik. A bányászok között mély gyöke­ret vert az új munkamódszerek be­vezetéséért folytatott igyekezet. Fő célkitűzésük a terv egyenletes tel­jesítése mellett minél ' gazdaságo­sabb munkát végezni, takarékos­kodni a bányafával, a robbantó­anyaggal és a munkaidővel. Több értékes javaslatot megvalósítottak ennek érdekében. A slatinkai üzem­részben például lényegesen csökken­tették až önköltséget azáltal, hogy az egyes munkahelyek kimerülése után a bányafákat kiszedik és azo­kat más munkahelyen újra felhasz nálják. Ezáltal sok köbméter bánya­fát takarítanak meg. A slatinkai üzemrész dolgozói is kemény harcot folytatnak a terv teljesítéséért. Az elmúlt időszakban elmaradtak a terv teljesítésében, csak 99.2 százalékot értek el. Me­gyeri János üzemvezető elmondja, hogy a lemaradást jobb munkaszer­vezéssel igyekeznek bepótolni. A szén között található meddő kőzet kiszállításának és a kifejtett szén felszínre szállításának jobb megol­dásával. A műszak megkezdése és a műszak befejezése idején, — ami­kor a bányászok előkészítik a követ­kező műszak dolgozóinak a termelés­hez szükséges szerszámokat és rend­be teszik a munkahelyet — kiszál­lítják a meddő közetet a szállítósza­lag segítségével. Ezt a munkát az­előtt kézierövel végezték és sokkal hossiabb ideig tartott. A PÖTORI BANYAÜZEM dolgo­zói túlteljesítik a tervet. Sok tonna szénnel járulnak hozzá népgazdasá­gunk fejlesztéséhez. De teljesítmé­nyeiket még jobban fokozhatnák, ha nagyobb gondot fordítanának * gépi berendezés jobb kihasználására, alaposabb karbantartására. Ezen a téren még sok munkahelyen renge­teg tennivaló vár az üzem dolgozói­ra. A háji bányában történt az el­múlt napokban, hogy az egyik szál­lítógépet javították. A javítási munka elvégzése után rövid idő múl­va a gép újból felmondta a szolgá­latot. A dolog úgy történt, hogy a javításnál a megrongálódott csap­ágyat tették újra vissza, és a hiba kijavítását nem ellenőrizték. Ugyan­azon a gépen egy másik alkatrész kijavításánál szintén hasonló eset történt. A hajtótengelybe rövid éket tettek, ami üzem közben kiesett s ez a termelésben több órai hátra, maradást okozott. A gépek kija­vítását végző munkásoknak sokkal alaposabb munkát kell végezniök, a műszaki dolgozóknak is alaposab­ban meg kellene vizsgálniuk a ter­melést akadályozó hibákat, hogy megfelelő intézkedésekkel megelőz­hessék az üzemzavarokat. Pulda Fe­renc, a gépjavítómühely vezetője Ígéretet tett, hogy műhelyének munkásaival — együtt megjavítják munkájukat, hogy hasonló esetek többé ne forduljanak elő. A BUKOVECI BÁNYÁBAN is javítani lehetne a gépek kihaszná­lását. Hosszú hónapok óta hever egy réselögép kihasználatlanul a bá­nyában. Érthetetlen, hogy miért hagyják ezt a gépet a föld alatt rozsdásodni, amikor másutt nagy­szerűen felhasználhatnák. A bánya dolgozóinak jobban meg kellene be­csülniök a gépeket, a munkásosztály ajándékát. Az üzemi pártbizottságnak és a párttagoknak bírálniok kell á hi­bákat és meg kell teremteniük azt a légkört, hogy a bányászok is fel­hívják a figyelmet áz olyan esetek­re, amelyek a magasabb teljesítmé­nyek elérését gátolják. Egészséges légkört kell teremteni a kritikának és az önkritikának, hogy ezáltal még szebb teljesítmények elérésére nyissanak utat. Kertész Imre tátott harcát és a burzsoázia érde­keit védték a dolgozók érdekeinek rovására. Ma, amikor a burzsoázia uralmával véglegesen leszámoltunk, tetszetős jelszavak terjesztésével és demagóg — valójában munkáselle­nes — követelményekkel igyekeznek rontani a szocializmus építését. Ott, ahol a pártszervezet és valamennyi kommunista nem harcol e ténykedés ellen, sor kerül arra, hogy egyes kommunisták gyakran öntudatlanul is hordozóivá válnak az ilyen jel­szavaknak. így van , ez például a bfežankai „Sztálingrád", bányában, a bilinai járásban, ahol a pártszer­vezet a pénzreform előtt meg­engedte és megtűrte a ked­vezményeket nyújtó és ezért tet­szetős bérpolitika folytatását, nem harcolt a szociáldemokrata opportu­nizmus ezen megnyUvánulása ellen, nem mutatott rá az ilyen politikai káros voltára. Minden ilyen tényke­dés, a szociáldemokratizmus min­den megnyilvánulása megkárosítja a szocializmus építését, árt egész dolgozó népünk érdekének. Ezért kell ellene következetesen harcolni, le kell lepleznünk káros voltát. El­sősorban azonban fejleszteni kell a tömegpolitikai munkát, meg kell magyarázni minden dolgozónak, hogy csak a munkatermelékenység fokozásától függ .életszínvonaluk emelése. A szociáldemokrata opportuniz­mus ártalmassága megmutatkozik falvainkon is, ahol sok olyan jó elv­társ is, aki szenti a pártot, a szo­cialista mezőgazdaság épitésében el­tér a pártpolitika helyes vonalá­tól. Helytelen álláspontot foglalnak el a kis- és középparaszttal szemben éspedig azzal, hogy egy zsákba dug­ják a kulákkal stb. Ez a kis és középparasztok iránti helytelen állásfoglalás ezeknek a párttagoknak alacsony ideológiai színvonalából és abból ered, hogy nem értik meg a munkások és a dolgozó parasztok legszorosabb szö­vetségének szükségességét a szo­cializmus építésében. A szociálde­mokrácia jobboldali vezérei sohasem gondolta!^ a kis- és középparasztok érdekeire és nem is érthették őket. A kommunisták feladata, hogy ki­küszöböljék ezeket a helytelen né­zeteket a párt soraiból, fokozott éberséggel harcoljanak a pártba be­hatolt ellenség ellen, amely céltuda­tosan igyekszik terjeszteni a szo­ciáldemokrata opportunizmust, hogy minél jobban ártson a pártnak, meg­bontsa eszmei egységét és alapjai­ban bomlassza. A marxizmus-leninizmus arra ta­nít minket, hogy a dolgozó paraszt természetes szövetségese a munkás­osztálynak, hogy a szocializmus építése elképzelhetetlen a munkás­osztály és a dolgozó parasztok töme­ge közti szilárd szövetség, a kulák elleni meg nem alkuvó osztályharc nélkül. Megbontani ezt a szövetsé­get, ez a szocializmus építésének megkárosítását, a dolgozó nép hatal­mának gyengítését jelenti. A szociáldemokrata opportuniz­musnak ugyanilyen ártalmas meg­nyilatkozása a munkásság és az értelmiség szövetségének megbon­tása, amely gyakran előfordul a párttagok soraiban is, és mester­séges, nem természetes különbségek kialakítását jelenti. Az értelmiség­gel szembeni bizalmatlanság terjesz­tése, jelentőségének lebecsülése a szocializmus építésében, egy célra tör — hogy mély szakadék képződ­jék a munkásság és az értelmiség között, hogy ártsanak a pártnak és a szocializmus építésének. A szocializmus építése elképzel­hetetlen valamennyi dolgozónk rész­vétele, a munkások, dolgozó pa­rasztok és értelmiség egységes arc­vonala nélkül. Ezt elsősorban a kommunistáknak kell tudatositaniok. A párt eszmei egysége szilárdí­tása érdekében, a szocializmus si­keres építése érdekében következe­tesen kell harcolni a szociáldemo­krata opportunizmus bármilyen megnyilatkozása ellen, le kell lep­lezni azt és meg kell magyarázni ártalmas voltát. Nem kevésbbé ártalmas, kommu­nistaellenes nézet a masarykizmus is, a burzsoá, kozmopolita ideoló­gia megnyilatkozása. Ez a mai ha­nyatló nyugati tudomány és kultú­ra csodálatában, népi demokratikus rendszerünk vívmányainak és elő­nyeinek lebecsülésében és semmibe­vevésében nyilvánul meg. De meg­nyilvánul a kozmopolitizmusban, az objektivizmusban és a nacionaliz­musban is. A masarykizmus marad­ványai — amelyek az úgynevezett cseh kisember kultuszának terjesz. téíével arra akarták késztetni né­pünket, hogy ne higyjen saját al­kotóerejében — előrevezető útunk fékezöivé válnak. Az igazi kommunistáktól éppen úgy idegen minden vallási előítélet, amely megtöri a saját erőnkbe, a párt és valamennyi dolgozó erejébe vetett hitet és passzív „bele kell törődnünk a sorsba" nézetet vált ki. A kommunistának merésznek, bátornak, öntudatos harcosnak kell lennie, akinek világos célkitűzése van, akit nem terhel semmiféle elő­ítélet, aki nem ismer legyőzhetet­len akadályt. És ilyen harcosokká neveli a kommunistákat a tudo­mányok tudománya, a tanítások ta­nítása — a marxizmus-leninizmus. A vallási előítéletek, a kozmo­politizmus, a burzsoá nacionaliz­mus legcsekélyebb mérvű beszivár­gása a párt soraiba, ártalmas an­nak eszmei egységére, lazítja har­ci szövetségét. Ezért kell széleskö­rűen és állandóan megvilágítani va­lamennyi ellenséges, pártellenes né­zet lényegét, ezért kell felfegyve­rezni a párt minden tagját és min­den pártonkívülit az ellenük folyta­tott harcra. • A párt eszmei egységéért har­colni annyit jelent, hogy nap nap után folytonos figyelmet kell for­dítani minden kommunista, marx­ista-leninista képzésére. Elsősorban az alapszervezetekre hárul az a fel­adat, hogy gondoskodjanak az ideo­lógiai nevelésről. Feladatuk, amint azt a párt alapszabályzata megálla­pítja: „... a párttagok és tagjelöl­tek politikai oktatásának szervezése és annak ellenőrzése, hogyan sajá­títják el a párttagok és tagjelöltek a marxizmus-leninizmus alapismere­teit." Az alapszervezetnek gondoskodnia kell arról, hogy a pártnevelés rend­szeres és konkrét legyen, hogy ne­csak azért tanuljanak az elvtársak, mivel ezt a párt feladatul tűzi ki. Az iskolázásnak nem szabad a párttagok terhévé Válnia, fel kell keltenie érdeklődésüket a tanulás iránt. Fel kell ~~Sogy fegyverezze őket mindennapi munkájukra. A marxizmus-leninizmus nem holt be­tű, hanem a cselekvés vezérfonala. Ezért az iskolázásban arról van szó, hogy az elvtársak megértsék a marxizmus-leninizmuá tanításának mély igazságát és alkotóerejét, hogy egybekapcsolják azt mindennapi gyakorlati munkájukkal és felhasz­nálják azt feladataik teljesítésénél, hogy ez a tanítás a lelkesedés, az ismeretelsajátítás* forrásává váljon, hogy megnyerje minden kommunis­ta eszét és szívét. Pártunk az azonos elveket valló emberek — kommunisták harci szö­vetsége. E szövetség szilárdításának, az azonos elvekre, az egységre va­ló nevelésnek elsősorban a pártpo­litika megvalósításáért folytatott mindennapi harc során kell folynia. A párttagokat mindennapi gya­korlati ténykedésük során, a párt valamennyi határozata teljesítéséért folytatott mindennapi harcban, va­lamennyi ellenséges és pártellenes nézet elleni harcban, minden aka­dály. nap-nap utáni legyőzése során kell 'nevelni. Az ilyen nevelés felkelti valamennyi párt­tag aktivitását, a hiányokkal való meg nem alkuvásra tanítja, szilárd harcosokat nevel belőlük a párt vezérvonalának megvalósításá­ra, igazi haroi szövetségbe tömöríti őket. A szovjet kommunisták tapaszta­latai a párt egységének szilárdítá­sáért folytatott harcban a tanulsá­gok felbecsülhetetlen forrását jelen­tik. Valamennyi párttagnak felada­ta, hogy tőlük tanuljon meg dol­gozni és tanulni, hogy tőlük tanul­jon meg nem alkuvónak lenni min­den ellenséges ideológiával szemben, úgy őrizni a párt egységét, mint a szeme fényét és állandóan szilárdí­tani azt, a pártpolitika megvaló­sításáért folytatott állandó aktív harc során. A szovjet tapasztalatok mélyreha. tó elsajátítása, a marxizmus-leni­nizmus kitartó és rendszeres tanul­mányozása, az ellenséges ideológiák elleni következetes harc hozzájárul pártunk szervezési és eszmei egy­sége további megszilárdításához, hozzájárul az azonos elveket valló emberek kommunisták harci szö­vetségének állandó erősítéséhez. J. Vrba (Megjelent a Kudé Právoban) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom