Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-02 / 239. szám, péntek

195 3 október 2 Ü1SZ0 - A Szovjetunió Minisztertanácsának és az SzKP Központi Bizottságának határozata az állattenyésztési termelés további fejlesztésére és a kötelező beadási normák csökkentésére irányuló intézkedésekről begyüj­/ A Szovjetunió Minisztertanácsa Ss az SzKP Központi Bizottsága megállapítják, hogy a hűs, tej, gyapjú, tojás, bűr és egyéb állatte­nyésztési termékek termelésének színvonala nem elégíti ki a lakos ság növekvő szükségleteit e termé­kekben és a könnyűipar növekedő nyersanyagszükségleteit. Az egész nemzetgazdaság érdekei sürgősen megkövetelik a gazdasági állatállo mány további emelését és az állatok hasznosságának jelentős fokozását. Az utóbbi években a gazdasági állatok állománya nagyon lassan növekedik, sőt az 1952-es évben az egész állatállomány 2.2 millió da­rabbal csökkent. Nem kielégítő a helyzet főleg az anyáállatok állo mányának emelésében. A tehenek száma még nem érte el a háború előtti színvonalat, ( sőt az 1952-es évben 550 ezer darabbal csökkent. A tehenek alacsony százalékszá­ma a kolhoz és szovhoz állatállo mányokban komolyan akadályozza a tejtermelés fokozását és a közös gazdasági állatállomány számának fokozását a saját gazdaságban va­ló tenyésztéssel. Nem fejlődik ki elégítöen a baromfitenyésztés sem. A kolhozok nagy veszteségeket szenvednek minden évben azáltal, hogy elpusztulnak až állatok és a tehenek meddősége miatt sokkal kevesebb borjút nyernek. Az állat­éi baromfiállomány emelésének ál­I i terve .minden évben teljesítet­len marad. A rossz etetés és rossz ápolás következtében a gazdasági állatok hasznossága nagyon alacsony ma­rad és emellett az utóbbi időben a kolhozokban csökken a tejhozam, a gyapjú és az állattenyésztési ter. melés további minőségi mutatóinak egész sora. Az állattenyésztési termelés fej­lődésének nem kielégítő állapota el sősorban a takarmányfélék elégte­len termelésével és begyűjtésével magyarázható. Számos kolhozban elégtelenül alkalmazzák a ftfkeveré­kek vetését. Nagyon alacsonyak a természetes takarmányterületek és a vetett takarmányfélék hektárho­zamai. Elhanyagolt állapotban van a takarmánykapásnövények, a t a ka rmány tökfélék, valamint a ku_ korica és napraforgó termelése is, amelyek a legértékesebb és magas­hozamú szilázsnövények. Nagyon csekély területeken .ültetnek burgo­nyát a gazdasági állatok etetésére. Elégtelen intézkedéseket tesznek a rétek és legelők megjavítására: Főleg a takarmánykapásnövé. nyek termesztésének és begyűjtésé nek, a széna és a szalma kazalba­rakásának gépesítésében rossz a helyzet, valamint a rétek megjaví­tásában, a legelők és az állatte nyésztési farmok vízzel való ellátá­sában rossz a helyzet. A takarmányfélék alacsony hek­tárhozamai miatt, valamint a szé­na begyűjtésének és főleg a kazal, barakásának csekély mértékben való gépesítése miatt minden évben tel­jesítetlenek maradnak a nyers és nedvdús takarmányfélék Wsi tervei. A zab, árpa, kukorica és egyéb takarmánynövények alacsony hek­tárhozamai és vetési területei csökkenése miatt kolhozokban ke. vés gabonát osztanak ki az álla­tok és a baromfi etetésére. A begyűjtési gyakorlatban néha elcsavarják ezt az elvet, hogy az ál­lattenyésztési termékek kötelező beadását a hektárok alapján szab­ják meg és az élenjáró kolhozok nak, amelyek az állattenyésztési termelés magas termelékenységét érik el, többnyire sokkal magasabb állattenyésztési termékbeadást ír­nak elő, mint az elmaradó és rosz­szul dolgozó kolhozoknak. A hús, vaj, tej és tojás eddigi begyűjtési árai nem járulnak hoz­zá ahhoz,, hogy a kolhozok és kol­hozparasztok érdekeltek legyenek a közös állattenyésztési termelés fej-" lesztésében. Mindezek a komoly hiányosságok az állattenyésztési termelés fejlesz­tésében abból is származnak, hogy a Szovjetunió földmüvelésügyi és begyűjtési minisztériuma és annak helyi szervei nem kielégítően irá­nyítják a mezőgazdaság e nagyon fontos ágazatának fejlesztését. A Szovjetunió Minisztertanácsa és az SzKP Központi Bizottsága hely­telennek tartja, "hogy számos helyi szovjet-, párt. és mezőgazdasági szerv a kolhozok parasztjainak nem nyújt megfelelő segítséget a takarmányok és legelök biztosításá ban a kolhozparasztok személyes tulajdonában lévő gazdasági állatok számára. Mindez épp' úgy, mint a kolhozparasztok háztáji gazdálko­dásával szemben folytatott adópo­litikában levő hibák számos terű­leten, kerületben, és köztársaságban azt okozta, hogy az utóbbi években csökken a kolhozparasztok gazda­sági állatállománya. Nagy hiányosságok mutatkoznak az állattenyésztési termelés fejlődé­sében a szovhozokban is. Számos szovhozban nem teremtették meg a szilárd takarmányalapot, elégte­lenül használják ki a nagyterületű legelöket, elégtelen mértékben ter­melnek szénát, kevés neSvdús ta­karmányt, főleg kevés szilázst ter­melnek és teljesen elégtelen mér tékben termelnek és használnak burgonyát az állatok etetésére a szovhozokban. A takarmányfélék alacsony hek­tárhozamainak következtében a szovhozok takarmánymérlegében még mindig jelentős helyet foglal nak el a behozott magvas takar­mányok. Számos szovhoz a rossz munkamegszervezés miatt nem tel­jesíti feladatait a gazdasági állatok hasznosságának emelésében, lassan fokozzák az állattenyésztési termé kek tenyésztését, magasak az ön­költségek a húsnál, tejnél, vajnál, gyapjúnál, tojásnál és egyéb állat­tenyésztési termékeknél. A Szovjet. G. M. Malenfeov távirata Mao Ce Tung-hoz „Mao Ce Tung elvtársnak, a Kínaj Népköztársaság központi népi kormánya elnökének, Peking. unió minisztertanácsa és az SzKP Központi Bizottsága részletes ter­vet dolgozott ki az állattenyésztő si termelés fejlesztésére 1954. óktó ber l-ig, kitűzték az irányelveket az állattenyésztési termelés termé keinek begyűjtésére és elhatároz ták, hogy 1954-től kezdve bevezetik az állattenyésztési termékek köte lezö állami beadásának hektárterü letek szerint való kiszabását. Le szállították a kolhozparasztok, munkások és alkalmazottak gazda­ságai számára az állattenyésztési termékek kötelezi; államig beadásai nak normáit. Intézkedéseket tettek a takarmányfélék termelésének és leadásának fokozására a kolhozok ban, azzal, hogy 1954-ben a kolho zoknak 176 millió tonna takar mányt kell beadniuk. Kidolgozták a takarmányfélék termelésében és az állattnyésztési farmokon a fáradsá gos munkák gépesítésének fokozá­sára szolgáló intézkedéseket. A to­vábbiakban a Szovjetunió Minisz­tertanácsa és az SzKP KB biztosít­ja a gazdasági áUatok tenyésztésé­'re és a kolhozok más szükségletei­re szolgáló épületek építésének fo­kozását. A kolhozparasztok anya­gi érdekeltségének fokozása kere­tében azt ajánlják a kolhozoknak, hogy a taggyűlések mérlegelése alapján a kolhozparasztoknak az állatok és az állattenyésztési ter­mékek eladásából szerzett pénzből mintegy 25 százalékot fizessenek ki. A határozat továbbá felsorolja a szovhozok feladatait az állatte­nyésztési termelés fejlesztésében. függetlenségért folytatott harcuk­ban. A Kínai Népköztársaság min. den téren való előrehaladása a® egész haladó emberiségben mély megelégedést és büszkeséget vált kl. Nincs a világon olyan erő, amely feltartóztathatná a kínai népnek a nemzeti fejlődés és hazája felvirág, zása felé haladását. A szovjet nép a nagy kínai nép. nek őszintén további sikereket kí­ván az ország iparosítása pro. grammjának megvalósításában, imc­zőgazdaság fejlesztésében és a nép jólétének növelésben, a nép: de­mokratikus állam minden téren va. ló további megszilárdításában. Fejlődjék és növekedjék a Szov­jetunió és a Kínai Népköztársaság testvéri barátsága és szoros együtt­működése országaink népeinek ja­A Kínai Népköztársaság kikiáltá­sának 4. évfordulója napján kérem Önt;, elnök elvtárs. é>s a. Kínai Nép köztársaság központi népi kormá­nyát, hogy fogadják szívélyes jókí­vánataiwat. Ax elmúlt négy év az egész világ, nak megmutatta a Kínai Népköz­társaság nagy életképességét és szi­lárdságát, amely sikeresen valósít meg történelmi átalakulásokat az országban és biztosítja a gazdaság, a néptömegek kulturális es anyagi helyzetének emelkedését. A Kínai Népköztársaság nemzet­közi erővé vált, amely megakadá­lyozza az imperialistákat abban, hogy szabadon leigázzák az ázsiai népeket és büntetlenül folytassák politikájukat, amely Ázsiának az új világháború tűzfészkévé való tételé­re irányul. A koreai események ar- • vára, a béke és a nemzetközi biz­Tól tanúskodnak, hogy a kínai nép j tanság megszilárdításának jegyé­az elnyomott keleti népek hatal- | ben. mas bástyája lesz a szabadságért és G. M. Malenkov.® V. M. Molo»ov távirata Ou En la? elvtárshoz Csu En-laj elvtársnak, a Kínai Népköztársaság tanácsa elnökének és külügyminiszterének. állami adminisztratív Elnök és miniszter elvtárs, fogad­ja kérem szívélyes jókívánataimat a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 4. évfordulója alkalmából, valamint azt a kívánságot, hogy a Szovjet­unió és a Kínai Népköztársaság kö­A Szovjetunió Minisztertanácsa és az SzKP Központi Bizottsága a területi és kerületi pártbizottságok, a szövetségi köztársaságok kommu­nista pártjai központi bizottságai, a járási pártbizottságok és a falusi pártalapszervezetek egyik legfonto­sabb feladatának tartja, hogy fo­kozzák a pártszervezetek szervezői munkáját és segítsék ezzel a szov­jet és mezőgazdasági szerveket, kol­hozokat, traktorállomásokat és szov. hozokat az állattenyésztési termelés fejlesztését szolgáló intézkedések megvalósításában, szilárd takarmány­alapok létesítésében és istállók, va­lamint egyéb épületek építésében az állattenyésztési termelök számára. A pártszervek kötelesek lényegesen megjavítani a káderek kiválasztá sát, oktatását és széthelyezését az állattenyésztési termelésben, kom­munistákkal és komszomolistákkal megerősíteni a takarmánytermelés­sel foglalkozó farmok és munkacso portok alkalmazottainak kádereit, széles mértékben megmagyarázni e határozatokat a kolhozparasztok­nak, a traktorállomások dolgozói nak, szocialista munkaversenyt szervezni közöttük, a gazdasági ál­latállomány megnagyobbítása tervé­nek és hasznosságuk fokozása ter­vének sikeres teljesítéséért és az állattenyésztési össztermelés és piaci termelés minden téren való fokozásáért. r Nyugatnémet töke tért hódít az arab államokban A „The Economist" című londoni burzsoá közgazdasági lap egyik cik­kében aggodalommal ír arról, hogy a nyugatnémet kereskedelem, a nyu gatnémet tőke fokozott erővel ter. .it'szkedik a középkeleti országokban. „Iránban és Egyiptomban a Nagy Britanniával való ellenségeskedés s f ily ián kedvezően fogadják a keres kedelmi kapcsolatok kiszélesítését Nyugat Németországgal — írja a lap — Szíriában ugyanez a helyzet a franciákkal szembeni ellenszenv miatt A nyugatnémet kereskedők rendkívül szívás munkája nyomán az arab államokban az a vélemény ala kult ki. hogy Nyugat Németország nemcsak technikai kérdésekben lehet segítségökre hanem hiteleke- is nyújthat." ..Általában megállapítható - foly tatja a „The Economist" — hogy egyre gyakrabban érkeznek hírek a németek aktivitásáról a Közép.Kele­ten. így a többi között nagyszabású szerződés jött létre Irak és nyugat­német szervek között a Vadi-Tatar vízszabályozási terv részét képező Tigris.duzzasztógát és két új híd építésére Más értesülések szerint a német tanácsadó mérnököket is egy re nagyobb mértékben veszik igény be A többi között dr. PvOhland, az ismert acélnagyiparos jelenleg az egyiptomiaknak ad tanácsot egy acél­mű építésére vonatkozólag. Német szakemberek véleményét hallgatják meg egy új Nilus védőgát építésének Irakban lévő Dókban.folyó védőgát építésének tervezésében". „Hasonló aktivitást fejtenek ki a németek Szíriában is — állapítja meg a lap — ahol egy kőolajfinomító épí­tése iránt érdeklődnek és egy kő­olajfúrási szabadalom megszerzését tervezik Emellett Szaúd-Arábiával most írtak alá egy kétmillió dollár értékű szerződést távira és távbeszé lő felszerelésére vonatkozóan. Je menben a nyugatnémet érdekeltsé gek kőolajkoncessziót biztosítottak maguknak." „A bonni kormány — állapítja meg befejezésül a „The Economist" "*— tervezésénél. A német cégek szým ! minden támogatást megad a nyugat szerulep felülmúlnak má* ajánlat néme t ,-áiialatoknak. hogy vissza tevőket nagyobbjelentőség. munká szerezzek azokat a piacokat, ame latoknál Német vállalatok megelőz lyekkei a háború előtt Németország tek más külföldi cégeket az Észak, rendelkezett.' Peking. zölti sokoldalú együttműködés és felbonthatatlan barátság tovább fej­lődjek és megszilárduljon népeik javára és az egész világ tartós bé­kéjének biztosítása érdekében. ' V. M. Molotov. 1953. szeptember 30. A szovjet nép megemlékezett a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 4 évfordulójáról A szovjet dolgozók megemlékez­tek a Kínai Népköztársaság kikiál tásának 4. évfordulójáról. Az üze mekben és kolhozokban beszélgeté­seket rendeznek a Kínai Népköz társaság életéről. A klubokban, könyvtárakban, kültúrpalotákban a kínai nép gazdasági, kultúrális és közéleti sikereiről szóló kiállítá­sokat nyitottak meg. Nagyszámú hallgató gyűlt össze szeptember 30-án a politechnikai múzeumban Vlagyimir Avarin ta­nárnak »A nagý kínai nép sikerei ről a hatalmas népi demokratikus állam felépítésében« című előadásá ra. Az előadás után az »Üj Sang­haiban« című dokumentáris filmet mutatták be. . A külföldi irodalom össz-szövet­ségi állami könyvtárában Kínáról szóló kiállítás nyüt meg. Itt látha. tók Lu Szín, Ku-Mo-Zso, Eni-Sziao, Dzsou-Liph, Tin-Lin kiváló kínai írók müveinek fordításai és számos más kínai irodalmi mü is. Az utolsó négy év alatt a Szov­jetunióban 27 kínai író könyvei je­lentek meg fordításban, összesen több mint hat millió példányszám­ban. A kínai írók müveinek fordítá­sai a Szovjetunió nemzeteinek 22 nyelvén jelentek meg. A moszkvai Sztálin-autóüzem kultúrpalotájában szeptember 30-án nyüt meg egy nagy kiállítás. Több mint 300 színes fénykép tájékoz­tatja a kiállítás látogatóit a kínai nép életéről, azokról a mérhetetlen sikerekről, amelyeket a Kínai Kom­munista Párt vezetésével ért el. A szovjet emberek nagy érdeklő­déssel tekintik meg az Eremitage képzőművészeti múzeumban meg­nyílt kiállítást Leningrádban. A múzeum 16 termében a nagy kínai nép számos kultúremléke l&t­ható. Itt láthatók világhírű gyűjte­mények, ősrégi kéziratok, színeskö­bői készült műtárgyak, bronz- é3 lakktárgyak, szövetek, képek és porcellángyűjtemények. Az évforduló alkalmából az Ere­mitage tudományos munkatársainak kollektívája ezt a kiállítást további tárgyakkal gazdagította, amelyek Kína jelenlegi kultúráját képviselik. Ezekben a napokban sok ember látogatta a taskendi (Üzbekisztán) szépművészeti múzeum termeit, ahol megnyitották a kínai népmű­vészet osztályát. Á munkások és alkalmazottak, kolhozparasztok és diákok nagy érdeklődéssel ismer, kednek meg a kínai népi művészet­tel. A Kínai Népköztársaság 4. év­fordulója alkalmából kiállítások nyíltak meg Tifüiszben, Gorkijban és más városokban is. A szovjet mozikban kínai filmeket mutatnak be. KÜLFÖLDI HÍR FK A londoni rádió beszámol a Bonn­ban tartózkodó Nutting angol kül­ügyi államtitkár nyilatkozatáról. Nutting kijelentette, hogy „ameny nyiben kudarcot vallanak az európai védelmi közösségre irányuló tervek, nem lát más megoldást, mint hogy Nyugat-Németországot fel kell ven. ni az Atlanti Szövetségbe". Nut­ting hozzátette, hogy „ez a megol­dás valászínüleg nem tetszik maljd Franciaországnak ..." Nutting kijelentette, hogy kár volna, ha füstbe menne az „európai védelmi közösség"" terve, egyúttal megállapította: „A Szovjetunió jog. gal elvárhatja, hogy garanciát kap­jon, hogy a német haderőket nem használják fel ellene." A „Manchester Guardian" című angol burzsoá lap beszámol arról hogy Bensőn, az Egyesült államok földművelésügyi minisztert szerint íz Egyesült Államok mezőgazdasági exporfja az 1952 1953 as pénzügyi évben az előző évhez viszonyítva 31 százalékkal csökkent. Az Egyesült Államok mezőgazdasági exportjának színvonala ezzel elérte a második világháború utáni legalacsonyabb szintet. A „Manchester Guardian" megállapítja, hogy „az Egyesült Ál. lamok földmüvelésügyi miniszté. riumának közlése szerint az export csökkenése fontos tényező az Egye­sült Államok mézögazdaságának válságában". Az „AFP" egyiptomi szóvivők nyilatkozatára hivatkozva jelenti, hogy az angol-egyiptomi tárgyalá­sokon megegyezést értek el a Szue­zi-csatorna jövőjét érintő számos kérdésben. Értesülés szerint meg­egyeztek abban, hogy az egyezmény aláírásától számított 18 hónapon belül kivonják az angoi csapatokat a Szuezi-csatorna övezetéből. A csa­patok kivonása után három évig 4000 angol szakember marad a csa­tornaövezet] támaszpontokon a be. rendezések karbantartására. 4-

Next

/
Oldalképek
Tartalom