Uj Szó, 1953. október (6. évfolyam, 238-264.szám)

1953-10-02 / 239. szám, péntek

\ ül SZU 1953 október 2 Indiai lapok Malenkov beszédéről Az indiai sajtó .,zéles körben kommentálja G. M. Malénkovnak a koreai kormányküldöttség tiszteletére szeptember 19-én rendezett fogadáson mondott beszédét. A Naja Zamana ezeket írja vezércikkében: „Malenkov beszédét világszerte öröm mel üdvözli minden demokratikus gondolkodású ember, mert újabb bizenyítéka annak a ténynek, hogy a Szovjetunió a világbéke megőrzésének és a háborús uszítók számításai keresztül húzásának legnagyobb biztosítéka. Ázsia népei különös örömmel üdvözlik ezt a beszédet, mert a" Szovjetunió a^ egyetlen ország amely ismételten támogatta az ázsiai népek függetlenségét. szuverenitását és amely követelte, jdják meg az ázsiai népeknek a jogot, liogv maguk határozzanak sorsukról" A Szvadhínata így kommentálja a beszédet .vezércikkében: „G. M. Malénkovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszéde Korea határain túl tízmilliók szívében visszhangzik az összes ázsiai országokban. Legyőzhetetlen elszántságot kölcsönöz a gyarmati népeknek a szabadságért vívott küzdelemben és a népek közötti barátságba, a világ békéjébe vetett rendíthetetlen hitet ad a népeknek." A National Herald ezeket állapítja meg vezércikkében: ..G. M. Malenkov. a Függetlenségi Nyilatkozatra utalt, amelyet egyes amerikaiak úgylátszik elfelejtettek Saj nálatos Amerikára nézve Ázsiában, hogy az Egyesült Államok ma a forradalom ellen sorakozik fel. Az Egyesült Államok legjobb barátja Csang Kai-sek, Bao Daj, és Li Szín Man akiket kevesen hozhatnak kapcsolatba. Ázsia haladó erőinek vezetésével." A délkoreai hadirokkantak százezrei ébhaláha vannak kárhoztatva A •hadirokkantak súlyos nélkülözések közt élnek Dél Koreában. Amint a ..Délkoreai Távirati Iroda" közleményéből kitűnik, hivatalosan 730.000 hadirokkantat tartanak nyilván. Ezek a volt liszinmanista katonák, akik számukra idegen érdekekért küzdöttek, éhhalálra vannak kárhoztatva. A liszinmanista .kormány" a lakosság félrevezetése céljából nyugdijak folyósítását irányozza elő költségvetésében. A rokkantak azonban mindez ideig egyetlen vont sem kaptak a „kormány"-tól. Mindazok az összegek, amelyeket •állítólag a rokkantak támogatására gyűjtenek össze a lakosságtól. Li Szin Mannak és társainak zsebeibe vándorolnak. A hadirokkantak elkeseredésükben fellépnek a liszinmanista hatóságok ellen. Észak-Kahszan tartomány Csilzskok járásában 150 hadirokkant tüntetést rendezett. A tüntetők, akik a létfenntartásukra szükséges eszközöket követelték, megverték a rendőröket és elfoglalták a rendőrfőnökség helyiségeit. Joszida és Sigemicu megegyezett Japán alkotmányellenes újraíeifegyverzéséhen A japán rádió jelentése szerint Joszida japán miniszterelnök, az uralmon" lévő liberális párt vezetője és Sigemicu, a jelenlegi kormánnyal szemben látszólag ellenzéki, úgynevezett „hala dó párt" elnöke szeptember 27-én tartott megbeszélésükön megegyeztek Japán újrafelfegyverzésének kérdésében. Joszida és Sigemicu közös nevezőre jutott abban, hogy kidolgozzák ,,a / japán fegyveres erők növelésének szé-" leskörű programmját" és a jelenlegi „nemzetbiztonsági hadtestet" „védelmi hadsereggé" alakítsák át. Az értekezlet után közzétett hivatalos kommünikéből kitűnik, hogy Joszida liberális és Sigemicu „haladó pártja" egyesíti erőit a japán- parlamentben, hogy támogassák „a fegyveres erők növelésének kormánypro. grammját". Joszida pártja és Sigerhicu pártja a japá

n parlament alsóházában együttvéve a 366 mándátum közül 279 mandátummal rendelkezik. Az értekezlet után Sigemicu a sajtó képviselőinek kijelentette, hogy pártja teljes egészében támogatja Joszida kormányát a japán hadsereg megt

ere?ntésének kérdésében. Tokiói rádiójelentés hírt ad arról, hogy Japán jobboldali és baloldali szocialista pártjainak képviselői élesen bírálták a Joszida és Sigemicu között törtónt megegyezést és úgy jellemezték azt, mint újabb lépést a japán alkotmánynak ellentmondó újrafelfegyverzés útján. A „Jomiuri Szimbun" című japán burzsoá lap nemrégen rendezett közvéleménykutatásából kiderült, hogy a kölcsönös biztonsági hivatal" .segélyének" elfogadása meljett a japán népnek csupán 19.2 százaléka szavazott és csak 17.1 százalék helyeselte, hogy az újrafelfegyverzés lehetővététele céljából módosítsák a japán alkotmányt. A

i imperializmus ellen harcoló népek kongresszusa angliai központiénak értekezlete Szeptember 27-én véget ért Lon donban a Az imperializmus ellen harcoló népek kongresszusa;; nevü szervezet angliai központjának ér. tekezlete., Fenner Broockway, a kongresszus elnöke határozati javaslatot terjesztett az értekezlet elé, amely le. szögezi >,Afrika összes népeinek jogát az önrendelkezésre, elítéli az Észak, és Dél-Rhodézia, valamint Nvasszaföld lakossága többségének akarata ellenére tervezett Középaf rikai Föderáció létesítését, a ke nyai négerek politikai, társadalmi és gazdasági elnyomását, a Délafrikai Unióban folytatott faji megi kiilönböztetést, az angol csapatok egyiptomi állomásozását, a francia kormány marokkói, algíri és tuni szi megtorló intézkedéseit, valamint az összes afrikai országokban al kalniazott faji megkülönböztetést;;. A határozati javaslat követeli, hogy a politikai hatalmat teljes egészében át kell adni az afrikai képviseleti kormányolcpak. Ezeket a képviseleti kormányokat általános választójogi törvény alapján tar ta.nr'rt választások eredményeként kell Tip^a'akítani. A határozati javast ezenkívül követeli a faji megkülönböztetés minden formájának haladéktalan megszüntetését. Követeli továbbá a szólás- és gyü lekezési szabadság, valamint olyan jogok biztosítását a négereknek, hogy pólitikai. szakszervezeti, pa raszt. és szövetkezeti szervezetekhez tartozhassanak. A határozati javaslat síkraszáll amellett, hogy az összes gyarmatokon maradéktalanul valóra váltsák az emberi jogokról szóló nyilatkozat előírásait. A határozati javaslattal kapcsolatos vita során módosító javasla. tokát terjesztettek elő. így a többi között olyan pontot tűztek a határozati javaslathoz, amely szerint az értekezlet elítéli »a négerek tö mege

s legyilkolását és bebörtönzé sét«. A határozati javaslathoz csa tolták még a Kenyában állomásozó csapatok kivonásának és az ott lévő bombavetögépek elszállításának követelését, valamint haladéktalan kerekasztal-értekezlet összehívását valamennyi Kenyában lévő nép ve zetőinek részvételével a béke, a szociális és gazdasági egyenjogúság és igazságosság ^Kenyában való helyreállítása céljából. A határozati javaslatot az értekezlet elfogadta. Befejezésül az értekezlet tiltako zását fejezte ki a francia kormány északafrikai megtorló politikája ellen. A kiadnotok hőskölteménye Antonín Zápotocký „Vörös l fények Kiadná fölött" cimü regénye magyar fordításának megjelenése alkalmából a „Szabad Nép" szeptember 28 -i száma á z alábbi cikket közölte Vörös fények Klaánó felett — mondja könyve címében az író, Antonín Zápotocký — g e vörös fények valóságosabbak a jelképnél és sugárzóbbak annál. Bányászok, kohászok, mezőgazdasági munkások életéről, egy szenet, acélt ontó vi dék történetéről beszél Antonín Zá potocký elvtárs, a csehszlovák munkásmozgalom e kimagasló alakja. kora történetének hiteles, krónikása, bírálója méltassa. Antonín Zápotocký a csehszlovák munkásmozgalom történésben, jelen tőségben rendkívül gazdag, sűrített korszakát dolgozza fel: az első világháború befejezését, a császári monarchia agóniáját egészen az ön álló Csehszlovákia, majd a Cseh szlovák Kommunista Párt megalakulásáig. Regény — írja a szerző könyve műfaji megjelöléseként. Valóban, regény-e? Elbír-e egy regény ennyi jelentős eseményt? Tükröződhet-e egyes emberek sorsában ilyen mo numentálisan a történelem? Anto nín Zápotocký műve igennel válaszol. Az író a maga avatott, ihletett módján nyúl a munkásosztály életének, a történelem fordulópont já.nak ábrázolásához. Sok alak vo nul fel könyvében: forradalmárok, opportunisták, a reakció különböző képviselői, de akiknek szerepet szán, azokat kiemeli ebből a tömeg bői, sokoldalúan jellemzi őket. Va lójában talán csak két hőse van^ a regénynek, az egyik a. fiatal Tonda, aki megjárja az első világháború rettenetes iskoláját, aki tudatos forradalmárként életét a forradalmi mozgalomnak áldozza, járja a hiva tásos forradalmárok útját. Ö az, akit elvtársai küldöttségük tagjaként megbíznak, hogy részt vegyen a III. Internacionálé moszkvai kongresszusán, ő az. aki hosszú szenvedélyes levelekben számol be csehszlovákiai elvtársainak orosz országi élményeiről. találkozásáról Leninnel. Másik kiemelkedő alakja Zápotocký könyvének Honza Vanyek bányaács, aki az idősebb forradalmárok nemzedékéhez tartozik, és egyik élesztője, harcosa a forradalmi munkásmozgalomnak. Rendkívül szép. megindító alak az öreg Vanvek, akiben az élettapas? talat. a bölcseség mind-mind az osztálvöntudatot erősíti. Két nemze dék, de egy tölgy hajtásai: Vanyek és Tonda. Tántoríthatatlan forradal márok. Azokat képviselik, testesítik meg. akik a történelmi forduló, ponton felismerték: forradalmi időben csak egyetlen út lehetséges, — a forradalom útja. Tonda és Vanyek kiemelkedő hő sei ennek a könyvnek. De mondhatjuk-e. hogy_ Zápotocký könyve két foradalmár regénye csupán? E könyvnek éppen az egyik legna gyobb érdeme, hogy hőseiben a kladnói forradalmi tömegek harcát, helytállását, hűségét ábrázolja feleme'.öen. megrendítően. Klaörióra büszke lehet egész Csehszlovákia dolgozó népe, s Antonín Zápotocký könyve e hősi vidéknek állít elévülhetetlen emléket. Kladnó népe min díg tudta, bármily hullámverésben élt. bármily elnyomás szántott vé gig rajta — mindig tudta, hová kell állnia. A haldokló monarchia vég alkonyán ök voltak azok, akik felkeltek a feketézők, az árdrágítók, a népet zsaroló, asszonyokat, lányokat meghurcoló molnárok eljen. Zápotocký müvének egyik legszebb részlete. amikor leírja a háború apasztó éhségének áldozatait, a kladnói bányászokat, kohászokat, amikor bemutatja, hogyan indultak el az asszonyok a Kacsák völgye felé, ahol számtalan kisebb-nagyobb malom állt — az éhkoppon maradt vidék éléskamrái felé. Az olvasó követi az asszonyokat a festői völgyeken. tarka mezőkön, kies erdőkön keresztül, szeme elé rajzolód nak a zöld mohával befedett, fából épült malmok, a békésen kelepelő malomkerekek. De az idillikus kép hirtelen lángftaborul, — megismerjük a molnárokat, akik a festői vidék kulisszái mögött lopnak, ha rácsolnak, pénzt és szerelmet zsa rolnak, — néhány kiló burgonyáért, kukoricáért vagy lisztért. Ezt a gyűlöletes erődítményt rohamozzák meg a kiéhezett kladnóiak, gyom ruk és becsületük lázítja, küldi őket rohamra. S íme egy jellemző mozzanat a múltból: amikor a ha rácsolók egyik legelvetemültebbje a Rousmid-malom gazdája egy munkást agyonlő, a másikat pedig súlyosan megsebesíti, a burzsoá bi róság a vádlottat felmenti »mert szellemileg terhelt és mert nem lehet rábizonyítani, hogy a lövés pillanatában tudatában volt. annak, hogy a malom kapui előtt emberek álltak.« Zápotocký rend kívül gazdagon, sokokialiian. vérlá zítóan tudja megmutatni — regé nyesen ábrázolt jelenetekkel és dokumentumok sorával — hogyan tiport a csehszlovák népen az oszt rák elnyomókkal szövetkezett cseh szlovák burzsoázia és feudalizmus. Ismét fellobognak a vörös fények a forradalmi Kladnó felett: az Osztrák-Magyar Monarchia frontja összeomlik, a forradalom Oroszország ból idevöröslenek a győztes fórra •dalom lángjai. Elszakadnak a mon archiától, kikiáltják az önálló, független köztársaságot. Ennek a korszaknak válaszútja fölé ezt a kérdést írta lángbettikkel a törté nelem: kapitalista, vagy szocialista köztársaságot. Ez a kérdés nem csak kérdés, hanem programm. Ki ki a magáét vallja. Felvonulnak a küzdőtérre a különböző osztályok, pártok, rétegek. Mikor Tonda, az osztrák.magyar hadsereg kényszerű kötelékéből visszatért hazájába Prágában megdöbbentő jelenségek fogadják. Kopott katonasapkáján piros kokárdát visel. Szívében a forradalom. a szocializmus pro grammja ég Átesik az ellenőrző bizottság motozásán, gorombán, ki. méletlenül bánnak vele. Egyenesen a szociáldemokrata központba siet, ahol mint kiváló pártmunkás, forradalmi harcos, felkeresi a vezetőket, közöttük Szoukup doktort. — Csak egyetlen kérdést még elvtársaim, robbant ki belőle türelmetlenül a beszélgetés végén. — Mi lesz a szocializálással ? Szoukúp megrö. könyödik ezen a kérdésen. — Szocializálás? Most? — csodálkozik. — Meglátszik. Tonyik, hogy nem voltál itthon négy évig. Sokat kell még behoznod. Hogyan is beszélhet egy értelmes politikus ezekben a zűrzavaros és nyomorúságos idők ben szocializálásról? — Aztán Tonda katonasapkájára, a vörös kokárdára mutat: — Ez meg micsoda elvtársam?' Hol szedted ezt? Azt ajánlom, vedd le minél előbb. Veszélyes dolog ma ilyesmit hordani.. . Ne felejtsd el, veszélyes dolog. Tonda és Vanyek, s valamennyi forradalmár meggyőződik, hasztalan ü^ek a szociáldemokraták a kormányban, hasztalan alakít a szociáldemokrata Tuszár kormányt — a vörös kokárda époly veszélyes, mint a szocializálás követelése. A kladnóiak és a szociáldemokrata oárt forradalmi tömegei azt mondják: államosítsák a bányákat, a nagyüzemeket, a nagybankokat, — szocialista köztársaságot követe, lünk. Erre biztatja őket a fiatal szovjet köztársaság példája, a burzsoázia in Ssrvenciój'ávai és a belső eHeriforradalmárokkal dacoló és azokon győzedelmeskedő orosz nép. Hiába rágalmazzák a bolsevi kokat a iobboldali szociáldemokraták. az agrárpártiak, a liberálisok, — hasztalan hallatja szirénhangjait Masaryk elnök és a. tömeggyü léseken felszólaló lánya, Alice, hasztalan hirdeti az ellenforradalmi agrárpárt: »A vidék egyetlen nagy /ľsalád;, — a bányászok, a nagy. /izem

i munkások és a földmunkások kíméletlen harcot hirdetnek a kizsákmányolás "ellen. A dolgozók viselték a világháború minden terhét, az ö családjuk fogyatkozott meg, az ő testük vérzett- nem akarnak középútat, szocializmusra vágynak! A szociáldemokrata vezetők nem zeti egység ürügyén nemcsak, hogy megtűrik, hanem erősítik a bur zsoázia elnyomó hatalmát, az osztrák rendszeriböi gyütölt főkapitá nyok, csendőrök, nagyiparosok, bányamesterek ülnek ismét a munkások nyakán. Antonín Zápotocký müvének kiemelkedő érdeme, hogy a forradalmár munkások és az el lenforradalom erői között folyó harcot mélyrehatóan tudja ábrázolni. Apró kis esetek, mozzanatok tükrében mutatja meg az új élet re kapott burzsoázia erőszakosságát, kizsákmányoló dölyfét és, a mlinkások szenvedélyes ellenállását. Kapitalista, vagy szocailista köz társaságot? — így hangzik a kér dés, tisztán félreérthetetlenül És a szocáldemokraták vezetőj, a külön bözö kormányhivatalokban, beteg segélyzftkbe.n, éleim í szerelosztókb an elhájasodott bürokraták a nép érdekeivel szemben foglalnak áHástf, árulókká válnak. A kladnói tömeggyűlésen, amelyen a szociáldemokrata František Szoukup azért jelenik meg, hogy lecsillapítsa a forradalmi szenvedélyt, az áruló vezető a kővetkezőket mondja: »Nálunk is hatalmas forradalom zajlott le... békés munkára vágyunk. Harc, gyilkosság, polgárháború nélküli nyugodt életre.« — És e v kenetes szavak után az államositás ellen foglalt állást. Tuszár, szociáldemokrata miniszterelnök riadtan, a függönyök mögül lesi a forradalmi munkások felvonulását. Egyik elvtársa így biztatja; „Legokosabb dolog volna ha valakit felakasztanának. Én. elvtársaim, egy pillanatig sem haboznék. Mindjárt a legelején, amikor a bolsevizmus nálunk lábrakapótt. ezzel kellett volna kezdeni. A vezetés hibáján

1 rohatom fel, hogy elmulasztotta a kedvező pillanatot;;. A vörös fények Kladnó felett még magasabbra csapnak . . Megkezdődik a harc az igazi forradalmi pártért, az áruló vezetők ellen. A vezetők a' >pártegygégt< demagógiájával próbálnak élni, s vannak jóhiszemű munkások, akik a demagógia pányvájába kerülnek. De a Tonda és Vanyek.szabású forradalmárok — sokan vannak ilyenek — nem vakulnak meg a tűzijátéktól. Ök a párt forradalmi egységéért, az osztályharc egységes megvívásáért küzdenek, s tudják: csak akkor valósul meg ez a harci egység, ha kiebrudálják soraikból az opportunistákat, az árulókat, a bürokratákat. így jut el Tonda a Kommunista Internacionálé kongresszusá. ra, így ismerkedik meg a forradallom legnagyobb lángelméjével. Leninnel. Amikor kiér a Kreml udvarára, érzi Lenin forró kézszorítását és hallja búcsúszavait: .Szerencsés ,utat és azt kívánom, hogy a legközelebbi pártkongresszusuk alkalmával győzelmet arassanak az opportunista árulókon;;. Ennek a dicsőséges harcnak eredménye, hogy megalakul a Kommunista Párt Csehszlovákiában. »Többek vatgyunk. mint egy politikai párt; az új élet élcsapata vagyunk. Uj körülményekkel, új embereket is, teremtünk;;. így szól a határozat. Antonín Zápotocký, Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásának 30. évfordulójára írta ezt a müvét. Rövid, sorsdöntő korszakit foglal össze. A regény elején, első mondataiban magasra csapnak a salakhányóra kiöntött -fzzó lávatömeg sugárzóan vörös fényei, amelyek hirtelen világos nappallá változtatják a sötét éjtszakát És ezek a fények világítják be az egész vidéket a párt megszületésének idején. A munkából hazatérő bányászok alakja a vörös háttérbe rajzolódik. Arra gondo'nak, hogy egykor vörös lesz majd Kladno és vörös lesz majd az egész köztársaság. Megindító rhü ez, a harcnak a helytállásnak hősies alakjait, jeleneteit ábrázolja elénk és gyűlöletesen riasztó képet az opportunizmusról, az árulásról. Tanulsága nemzetközi jelentőségű. Szeretnénk külön hangsúlyozni azt a szeretetet, amellyel Zápotocký munkáshőseit megrajzolta. Az élet mélysége

3 ismerete árad soraibóĹ Sok a humor és a derű könyvében. Gondoljunk csak az öreg Sádek alakjára, akinek »mindíg disznója van - — mindig szerencséje van, amint ő' állítja saját magáról, holott mindig megjárja, mindig balul végződnek kalandjai. Vagy emlékezzünk Szaszka bíró esetére. Szaszka kommunista A községbeliek túlnyomó többsége öt - választja meg bírónak. A reakció acsarkodik ellene, szeretnék törvénytelenségen, részrehajláson ér,ni. De Szaszka szilárd, mint a szikla. Még saját feleségét is törvény elé állít, a. amikor a reakcióitok rajtafogják az aszonyt, hogy az egyik földbirtokoá: tarlóján füvet gyűjtött libái számára. A rendkívül mulatságos és az éles eszű bíró talpraesettségét bizonyító tárgyalás sorá.n a tények végül halomra döntik a reakciós zsíros parasztok vádaskodását. Antonín Zápotocký könyve jelentős mű A kladnóiak története megmutatja, hogy a történelem kohójában miként, válik ;! egymástól az acél és a salak. Kladno népe jól vizsgázott. S erre a vizsgára nemcsak a csehszlovák nép lehet büszke, hanem mindenki, akinek ügye az emberiség haladása. i