Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-16 / 225. szám, szerda

1953 szeptember 16 ÜISIO 5 v Viliam Siroky miniszterelnök kormánynyilatkozata a Nemzetgyűlés 1958. szeptember 15-1 illésén ^Folytatás a 4. oldalról.) zésére bocsátanunk és a jövö években tervszerűen ki kell fejlesztenünk mezőgazdaságunk minden téren való gépesítését. Annak szüksége, hogy fokozzuk mezőgazdasági termelésünket és fej lődését összhangba hozzuk egész népgazdaságunk fejlődésével, feltételezi azt is, hogy szocialista iparunk a mütrágyaszállítások terén is jelentősen fokozza a mezőgazdaságnak nyújtott segítséget. Minden jel arra mutat, hogy a hektárhozamok a háború utáni időszakban részben azért emelkedtek lassan, mert nem kielégítő a földek trágyázása A felemelt ötéves terv helyesen feltételezi, hogy a gabonanemüek és kapásnövények hektárhozamának növelése megköveteli, hogy lényegesen fokoz zuk a műtrágya szállítását és ezért a terv megállapította, hogy 1953ban egy hektár termőföldre 18.1 kiló nitrogén, 21.6 kiló foszfor és 17.1 kiló kálium jut. A valóságban azonban az ipar különböző okokból nem teljesítette ezeket a feladatokat és ezért ma egy hektár termőföldre csak 10.7 kg nitrogén, 15 kg foszfor és 25.3 kg kálium jut Szocialista iparunknak biztosítania kell, hogy a szocialista szektor mütrágyaszükségletének teljes biztosítása mellett elégséges mértékben láthassuk el műtrágyával az egyénileg gazdálkodó parasztokat is. akiknek földje az 1951—1952 es gazdasági évben még az egész megművelt földterület 710/o-át, 1953-ban pedig 50 százalékát tette ki. A növénytermesztés terén a magánszektor tehát még mindig vezető szerepet játszik. A mezőgazdasági termelés fontos feladata, hogy lényegesen fokozza a könnyű- és élelmiszeripar ellátá sát a szükséges nyersanyagokkal. Noha az ipari növények termeszté se előnyös mind az állami gazdaságok s az EFSzek, mind pedig a kis és középparasztok számára, és ám bár arról van szó, hogy megteremtsük a hazai nyersanyagalapon felépülő könnyű, és élelmiszeripar fej lődésének fontos előfeltételeit, 1953 ban a termesztési tervet nem teljesítették. A világ első szocialista államá nak megteremtője és megalapítója, a nagy Lenin a szocialista társa dalom felépítésére kidolgozott ter vében abból az elkerülhetetlen szük ségszerüségbő] indult ki, hogy meg kell erősíteni a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét és meg kell teremteni a szocialista ipar és mezőgazdaság szilárd gaz dasági kapcsolatát. A mezőgazda ság csak akkor biztosíthatja a tár sad alom növekvő szükségleteinek kielégítését mezőgazdasági terményekkel, csaik akkor fokozhatja termelékenységét, ha tömegesen használja a korszerű mezögazdasá gi technikát, a műtrágyát és alkal mazza a tudomány, az agrotechni k

a felfedezéseit. A mezőgazdasági fejlődésének ezt az alapvető félté telét csakis a szocialista ipar biztosíthatja. Kormányunk mezögazdasá gpolitikájának az állattenyésztés terén abból a tényből kell kiindulnia, hogy az utóbbi években az állatállományt a takarmányalap megfelelő kiszélesítése nélkül növeltük és ezért az állatállomány gyarapodása az állatok minőségének, hasznosságának, tejhozamának és súlygyarapodásának rovására ment. Az állatállomány hasznosságának szükséges növelése megkívánja, hogy mielőbb egybehangoljuk a növénytermesztés és állattenyésztés tervét és biztosítsuk a kielégítő takarmányalapot. A ta- ' karmányalap lényeges kiszélesítése nélkül nem biztosíthatjuk az állat állomány hasznosságának növelését, ami rendkívül sürgős feladat elsősorban azért, hogy dolgozó népünket lóminöségü hússal és egyéb állati termékekkel lássuk el. A kormány külön gondot fordít majd arra, hogy megjavítsa a növénytermesztés és állattenyésztés helyzetét köztársaságunk határszéli járásaiban A českébudejovicei, plzeni és karlovyvary-i kerületi nemzeti bizottságok eddigi intézkedései nem hozták meg a kívánt eredményt és a határvidéken a mezőgazdaság ál-, talános színvonala továbbra is elma rad az állam belső területeinek színvonalához képest. Paraszti népünk hazafias meggyőződésére és érzelmeire támaszkodva a köztársaság kormánya elhatározta, hogy a határvidéken emeli a mezőgazdasági termelés műszaki színvonalát. A kormány elsősorban gondoskodik arról, hogy a határvidék mezőgazdaságát derék, fiatal parasztokkal és parasztasszonyokkal erősítsék meg, akik a korszerű mezőgazdaság hívei, továbbá, hogy a csehországi határvidék mezőgazdasága kiadós támogatásban részesüljön a legjobb minőségi technika formájában, hogy a határvidéki gépállomásokat meg felelő számban nehéz traktorra) és mezőgazdasági géppel szereljék fel A kormány ezen a vidéken az EFSzeket támogatni fogja a gazdasági épületek építésében és termelésük sikeres fejlődését azzal is elősegíti, hogy kedvezményeket nyújt nekik a műtrágyák vásárlásánál, továbbá az állami gépállomások tarifáinak leszállításában, stb. Biztosítja a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteiről való gondoskodás minden téren való megjavítását. Lényegesen nagyobb gondot kell fordítani az EFSz-ek gazdasági és szervezeti megszilárdítására. A párt és a kormány mindig hangsúlyozta, hogy az EFSz ek építésének fő alapelve mindig az önkéntesség, és hogy a szocialista szövetkezeti nagytermelésre való áttérésnek kizárólag a kis. és középparasztok meggyőzésével és a szövetkezetekbe való önkéntes belépésükkel kell megvalósulnia. A párt és a kormány mindig szem előtt tartotta feledhetetlen Klement Gottwaldunk bölcs irány elvét, aki hangsúlyozta, hogy „a meggyőzés, a baráti és türelmes meggyőzés módszere a? egyetlen helyes módszer, amellyel a parasztokat megnyerjük a szövetkezeti közös gazdálkodásra. Minden eltérés ettől az elvtől rossz szolgálatokat tenne szocialista falunk építése meggyorsításának, vagy még pontosabban mondva: minden eltérés ettől az elvtől egyenesen fékezi és megkáro sítja ezt a fejlődést." Ezeknek az elveknek a szellemében pártunk és kormányunk alapvető irányvonala továbbra is az EFSz-ek gazdasági, pénzügyi és szervezeti megszilárdítása marad, mint a szocialista falu alapjai építésének bevált útja. Az élenjáró, jól gazdálkodó EFSz-ek látható gazdasági és pénzügyi eredményei mellett vannak olyan szövetkezetek is, amelyek, mivel nem alkalmazzák helyesen a ha. ladó agrotechnikai és zootechnikai módszereket, rosszul szervezik meg a munkát és rossz a munkafegyelmük, nem értek el jó gazdasági és pénzügyi eredményeket. És ezért előfordulnak olyan esetek, hogy egyes parasztok mindmáig nem győződtek meg a gazdálkodás szövetkezeti formáinak előnyeiről. Az ideiglenes nehézségek lényegét azonban nem abban látják, hogy minden kezdet nehéz, nem látják meg sa-ját munkájuk fogyatékosságait sem, hanem más okokat keresnek. Szívesen hivatkoznak arra, hogy az EFSz-ek tömeges megalakításakor, különösen tavaly, 1952-ben, adminisztratív nyomásra léptek be a szövetkezetbe. A köztársaság egyes kerületeiben a helyi szervek részéről néha valóban igen helytelenül és a pártvonal megsértésével a meggyőzés és az önkéntesség módszerét adminisztratív nyomással helyettesítették. A legtöbb esetben azonban egyes szövetkezetek elégtelen gazdasági eredményeinek fö oka abban áll, hogy nem fordítottak elég figyelmet az EFSz szervezeti, politikai és gazdasági megszilárdítására, azaz nem biztosították jövedelmező gazdálkodásuk előfeltételeit. Ez annak következménye, hogy a párt és a kormány 1952 június 3-á

n az EFSz-ek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről hozott határozatát nagyon elégtelenül valósították meg, hogy a politikai és gazdasági dolgozók a mezőgazdaság szakaszán sem fent, sem lent nem sajátították el kielégítő mértékben ennek a határozatnak az elveit. Az EFSz-ek mintaalapszabályzata sok esetben még nem vfit a szövetkezeti gazdálkodás alaptörvényévé. Ezekhez a fogyatékosságokhoz gyakran rendkívül elégtelen és roEszminöségű szakszerű segítség járul A kormány minden erőfeszítést megtesz, hogy a messzemenő támogatás alapján, a munkásosztály és a parasztság közötti szövetség megszilárdításának szellemében teljes mértékben biztosítsák a szövetkezeti nagytermelés akadálytalan fejlődésének gazdasági feltételeit. A szövetkezeti szocialista nagytermelés a mezőgazdasági termelés gyarapításának,

1 a parasztok anyagi és kulturális színvonala emelésének az a formája, amely egybehangolja a társadalom érdekeit a kis- és középparasztok személyes érdekeivel, személyes boldogságának és jólété nek érdekeivel. A kormány ezért továbbra is minden eszközzel támogatni fogja a szövetkezeti mozgalom fellendülését és elsősorban biztosítja a fennálló szövetkezetek gazdasági és pénzügyi megszüárditását. E po| litika megvalósításánál szigorúan ! ügyelünk arra, hogy az önkéntesség 1 elvét senki sehol meg ne sértse. | Ajánlani fogjuk az új szövetkezetek I alapítását ott. ahol ezt maguk a pa' rasztok kérik, és ahol biztosítottnak' tekinthetők a sikeres fejlödé sükhöz szükséges anyagi és személyes feltételek. Azokban a szövetkezetekben, amelyek nem értek el jó gazdasági eredményeket, a tagokat . meg fogjuk győzni arról, hogy a hi. ba nem a szövetkezetben, hanem j magukban a tagokban van, mivel nem sajátították el eléggé a hozam fokozásának módszereit és nem biztosították a munka jó megszervezését. Meggyőzzük őket arról, hogy a hibák helyrehozásának egyetlen helyes útja az, ha arra fognak töre kedni, hogy a szövetkezet jól dolgozzék. A virágzó szövetkezetek nagy száma megmutatja minden szövetkezeti tagnak, hogy a szövetkezetben és csakis a szövetkezetben van az ö és családja megelégedésének és jólétének biztosítéka. Szem előtt kell tartanunk azt is, hogy ki a szövetkezet ellensége Nem nehéz megérteni, hogy elsősorban az, aki a szövetkezet fejlődésével és megszilárdulásával elveszti lába alól a talajt, hogy kizsákmányolja a dolgozó parasztokat — tehát a kulák. Az esetek tucatszámra bizonyítják, hogy a kulák a fő kezdeményezője azoknak az elkeseredett, de gyak ran hallatlanul ravasz kísérleteknek, amelyek meg akarják hiúsítani a szövetkezet eredményes munkáját, fel akarják bomlasztani a szövetkezeteket. Nem hiába mondják, hogy kutyából nem lesz szalonna, még akkor sem, ha száz kéményben füstölik is. A már említett intézkedéseken kívül, amelyekkel megjavítjuk a mezőgazdasági gépek és műtrágyaszállítását, megjavítjuk a mezögaz dasági szervek, a begyűjtési gépezet, stb. munkáját, a kormány további intézkedéseket is tesz az EFSz-ek gazdasági, pénzügyi és szervezeti megszilárdítására. Hogy megszüntessük a pénzügyi nehézségeket, amelyekbe egyes szövetkezetek jutottak, a kormány elhalasztja a hosszúlejáratú és beruházási kölcsönök törlesztésének és a kamatok fizetésének időpontját A haladékot egy-nyolc évre engedélyezik, minden esetben külön-külön a szövetkezet gazdasági eredményeire és az egy munkaegységre esö jutalék összegére való tekintettel. Annáik érdekében, hegy fokozzuk a szövetkzetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok anyagi érdekeltségét a termelés fokozásában, valairjint azzal a céllal, hogy fokozzuk a mezőgazdasági termelés általános jövedelmezőségét, a kormány az utóbbi napokban nagyjelentőségű intézkedéseket foganatosított, amelyek értelmében egyes mezőgazdasági tenméikék felvásárlási árait 24—26 százalékkal emelik. Az áraik emelése az idei termésből felvásárolt gabonára vonatkozik. A párt és a kormány minden eszközzel támogatni fogja az egységes földműves szövetkezeteket, fejlődésükét és jövedelmezőségűik fo&oz^Sát. mert a virágzó szövetkezetek felépítése nemcsak a kis- és középparasztojj legsajátabb érdéke. hanem a legfőbb eszköz, amelyéi fejlesztjük mezőgazdasági termelésűiket, biztosítjuk a dolgozók ellátását, valamint a könnyűés élelmiszeripar nyersanyagszükségletét. Ha azonban tekintetbe vesszük a falu mai társadalmi-gazdasági szerkezetét, a magánszektor tényleges st'i lyát. akkor világos, hogy a mezőgaz dasági termelés terjedelmének fokozása, valamint a dolgozók életszínvonala szüntelen emelésének érdeke megkö vetéli, hogy az állami gazdaságok és az egységes földművesszövetkezetek mellett a kis és középparaszti gazda ságdknak is biztosítsuk a hektárhozamoik fokozásához és az állatállomány hasznosságának növeléséhez szükséges gazdasági feltételeket Ez abból a követelményből is következük, hogy oarasztpoüitikánlk tántoríthatatlanul " a munkásosztály és a parasztság sziláid megbonthatatlan szövetségének érdekeit tartsa szem előtt. Ezért a kis- és középparaszti gazdaságoknak a már említett könnyítések mellett műtrágyát. nemesített vetőmagot és veteményt kei juttatni, biztosítani kell számukra az állami gépállomások támogatását és lehetővé kell tenni, hogy megvásárolják a kisebb fajta gépeiket és munkaeszközöket, amelyek segítenek a parasztoknak a termelés megfe lelő fokozásában Továbbá beruházási hitelt nyujtunk nekik, hogy termőbbé tegyék földjeiket. A mezőgazdasági termelés gyorsabb fejlődésének biztosítására a kormány még az idén felemeli az építkezési beruházásokat 350 millió koronára, az állami gazdaságok beruházásait 315 millió koronára, az EFSŽ* ekmek nyújtott állami beruházási hitelt pedig egy milliárd koronára. A felemelt anyagi eszközöket üzemi épületek lakások építésére, elsősorban a határvidéken műiködő gépáülomásdk és állami gazdasági dolgozói számára, a gép- és traktor park kibővítésére, valamint arra használják fel. hogy az állami gépállomásoikat és az állami gazdaságokat felszereljék a szükséges berendezéssel és növeljék a mezőgazdasági kutatás feladatait. Aninafc érdekében, hogy biztosítsuk a mezőgazdaság számára a szükséges munkaerőket a mezőgazdasági vidékeken felül vizsgál juik a szervezett munkaerő toborzást és azonnal beszüntetjük a szervezett toborzását azokban a mezőgazdasági kerületekben és járásokban. ahol már ma munkaerőhiány tapasztalható Sőt a kormány számos intézkedést foganatosít, hogy a mezőgazdaságba. különösen a határvidéken fiatal munkaerők kerüljenek A párt és a kormány széleskörű politikai tőmegmunikát indít azokon a vidékeken, ahol a mezőgazdaságban munkaerőfelesleg mutatkozik, hogy a' felesleges munkaerőket megnyerje a határvidéfere való áttelepülés gondolatának. Ezekkel az Intézkedésekkel biztosítjuk a mezőgazdasági termelés további sikeres fejlődését, tántoríthatatlanul követve a munkásosztály és a dolgozó parasztok szövetsége megszilárdításának politikáját. III. A dolgozók életszínvonala és további emelkedése Tisztelt Nemzetgyűlés! Azok az eredmények, amelyeket a dolgozó nép élet és kultúrális szín vonalának emelésében elértünk, egyértelműen bizonyítják, hogy a széles néptömegek olyan életszínvonalat értek el, amelyről a kapi talista kizsákmányolás viszonyaiban nem is álmodhattak. Ez csakis azért volt lehetséges, mert egész népgazdaságunkat a nép szolgálatába állítottuk. A kapitalista termelésnek értelme és célja az, hogy maximális profitot biztosítson a kapitalista kizsákmányolók számára. Ezzel szemben a szocialista termelés fejlesztésének alapvető célkitűzése az. hogy szüntelenül fejlesszük a munkásosztály, a dol gozó parasztság ós a dolgozó ér telmiség anyagi és kultúrális szin vonalát. Minden törekvésünk végső célja az ember, az ember java és jóléte. A szocialista iparosítás általános eredményei, az ipari termelés soha nem látott fellendülése, valamint a pénzreformnak és a jegyrendszer megszüntetésének pozitív eredményei lehetővé teszik, hogy a párt és a kormány gazdaságpolitikáját a munkásosztály, a dolgozó pa rasztság és a dolgzó értelmiség életszínvonalának emelésére irányít suk. A dolgozók életszínvonala további és még gyorsabb emelésének érdekében a kormány konkréten azt a célt követi hogy az élelmiszerek és iparcikkek árának rendszeres és tervszerű csökkentésével fokoz za a bérek és fizetések értékét, nö. velje a korona vásárlóerejét. Nem vitatható, hogy a jegyrendszer megszüntetésével a dolgozó nép ellátása élelmiszerekkel és iparcikkekei lényegesen megjavult. Hála valamennyi dolgozó együttes és áldozatkész törekvésének, mindenfajta áruból megfelelő készleteket teremthettünk. Látnunk kell azonban azt is, hogy ma még ta pasztalhatók bizonyos hiányok, amelyeknek oka egyrészt magában a termeiésíben keresendő, amely nem szállít még kívánatos minőség ben és szükséges választékban árukat, másrészt pedig magukban a kereskedelmi szervekben rejlik, amelyek még nem voltak képesek operatívan megszrvezni a dolgozók keresletének alapos ismeretén alapuló áruellátást. A kormány ezért elhatározta, hogy további Intézkedéseket tesz a folyamatos közellátás biztosítására Elsősorban arról van szó, hogy a kereskedelmi hálózat pontosan betartsa a szá mára megállapított árufajta, tervet és megjavítsa az áruk elosztását. Lényegesen nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy a falvakat jobban ellássuk közszükségleti ipar. cikkekkel és egyes élelmiszerfajtákkal és ezzel elejét vesszük, hogy a falvakból a városokba járjanak bevásárolni. Szélesebb mértékben szervezzük meg a mezőgazdasági feleslegek felvásárlását a szövetkezeti boltok útján. Megjavítjuk az áruellátást azkban a cikkekben, amelyek iránt nagy a kereslet, különösen néhány napi közszükségleti cikkben, kisebb szerszámban és mezőgazdasági szükségleti cikkben. A kormány hathatós intézkedéseket foganatosít, hogy kibővitse az élei miszerek árufajtáit és következetesen követi majd azt az irányvo nalat, hogy gazdagabban lássuk el a dolgozó ember asztalát Kibővítjük sok iparcikk fajtáját is és fokozzuk a cement., építő és egyéb anyagok szállítását apró lakásja. vitások, családi házépítések, mezőgazdasági települések és mezőgazdasági objektumok stb. építésének javára. A kereskedelmi szervezetektől megköveteljük, hogy a piac sokoldalú vizsgálatával rugalmasan megállapítsák a dolgozók szükségleteit és biztosítsák azok kielégítését. A belkereskedelmi minisztőrium jobban elmélyíti a kereskedelmi hálózat személyzetének nevelését és gondoskodik arról, hogy a dolgozó fogyasztókat udvariasan és előzékenyen szolgálják ki. A szo cialista és szövetkezeti kereskedelemben nem tűrhetjük, hogy a vá sárlókka) gorombán és illetlenül viselkedjenek. Erélyesebben kell arra törekednünk. hogy megjavítsuk árucikkeink minőségét és ügyelnünk kel-' arra. hogy árutrak megfeleljenek a dolgozók ízlésének és igényének Fokoznttnk kell a technológiai fegyelmet azokban az üzemekben, amelyek közszükségleti cikkeiket és élelmiszereket állítanak elő. tökéletesítenünk kell a technológiát, meg kell szigorítanunk a minőségi ellenőrzést a gyártási folyamat minden szakaszán és az üzemeket következetesen rá kell vennünk, hogy egyenletesen teljesítsék az árufajtáik tervét a dolgozók kívánságának és keresletének megfelelően. A legfontosabb azonban az, hogy a termelési ágazatok munkásai, műszaki és egyéb dolgozói megértsék az áru minőségéraaik nagy jelentőségét és kihasználva a szocialista rendszer minden előnyét, kifejlesztve a szocialista m un ka versenyt, bebizonyítsák hogy szocialista vállalatainik jobb minőségű, szebb. Ízlésesebb és olcsóbb árut kéneseik termelni mint a kapitalista vállalatok. Nagy figyelmet kell fordítanunk a közös étkezdékre a vendéglátó üzemek tisztaságára és egészségügyére, (Folytatás a 6. oldalon.)