Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-16 / 225. szám, szerda

Világ proletárjai egyesülje tek! SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJANAK NAPILAPJA Bratislava, 1953 szeptember 16, szerda 40 fillér VI. évfolyam, 225. szám c/l mai számban. A Csehszlovák Köztársaság kormányának határozata a kormány fő feladatairól a gazdaság-politika terén a legközelebbi idő­szakban (3—4. old.) Intézkedések a Szovjetunió mezőgazdasá­gának további fejlesztésére (8—12. old.) Viliam Široký minfszferelnök kormánynyilatkozata a Nemzetgyűlés 1953. szeptember 15-1 illésén A Nemzetgyűlés őszi ülésszakának megnyílása a köztársasági elnök részvételével A Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése kedden, szep­tember 15-én délelőtt ült össze hetvenhetedik üléisére, amely­nek programmján a Nemzetgyűlés új elnökének megválasz­tása szerepelt. Az illésen megjelent Antonín Zápotocký köztársasági el­nök. A Nemzetgyűlés épülete előtt a köztársasági elnököt Anežka Hodínova-Spnrná, a Nemzetgyűlés elnökhelyettese, Viliam Široký miniszterelnök, dr. Jäfromír Dolanský, a mi­niszterelnök első helyettese, dr. Alexej Čepička, a miniszter­elnök első helyettese, hadseregtábornok, nemzetvédelmi mi­niszter, Václav Kopecký közművelődés ügyi miniszter és Jindŕlch TTher földművelésügyi miniszter, miniszterelnök­helyettesek, Jozef Való, a nemzetgyűlés elnökhelyettese és Jozef Kovačjk, a Nenptefgyűlés fofttkára üdvözölték. Amikor Antonín Zäpotócký köztársasági ehjök Smetana „LibuSa" című operájának ünnepélyes havsonaliangjai mel­lett Jozef VíilpnaU, 3 nemzetgyűlés ejnöí:helyct{e,séáek kí­séretében páholyába lépett, a képviselők, a kormány tagjai, valamint az összes vendégek hosszantartó, szívélyes ünnep­lésben részesítették. A Nemzetgyűlés teljes ülésén megjelent Viliam Široký miniszterelnök, helyetteseivel és a kormány többi tagjaival. A díszpáholyokban helyet foglaltak Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságának titkárai, közéle­tünk és kultúréletttnk, a központi hivatalok képviselői és a dolgozók küldöttei. A Nemzetgyűlés ülését Anežka Hodinová-Spurná, a Nemzetgyűlés elnökhelyettese nyitotta meg és a Nemzet­gyűlés nevében melegen üdvözölte Antonín Zápotocký köz­társasági elnököt. Az ülés napirendjein a Nemzetgyűlés üj elnökének megválasztása szerepelt. A Nemzetgyűlés új el­nökévé a csehek és szlovákok Nemzeti Arcvonala képvise­lőinek javaslatára egyhangúlag KÉenek Fierliiger képvise­lőt választotta meg. A választás eredményét a Nemzet­gyűlés hosszantartó tapssal üdvözölte. ' Zdonélc Fierlinger, a Nemzetgyűlés újonnan megválasz­tott elnöke, ezntán átvette az ülés vezetését. Beszédében, amelyben megköszönte a Nemzetgyűlés bizalmát, többek között ezeket mondotta: „Nemzetgyűlésünk állami berendezésünk fontos láncsze­mét képviseli. Ha ma e Nemzetgyűlés utolsó négy és fél évi tevékenységét áttekintjük, látjuk, mily gazdag volt e tevékenység gyümölcse és mindaz, amit végeztünk, meny- i nyíre népünk javára, biztonságának és újonnan szerzett ön­állóságának és a békének biztosítására szolgált. Az alkotó munka pezsgő élénksége azonban törvényhozó tevékenysé­günket egyre újabb feladatok elé állítja, amelyeket lelki­ismeretesen akarunk teljesíteni. Azt akarjuk, hogy tör­vényhozó tevékenységünk sikeresen fejlődjék, hogy állan­dóan értékes hozzájárulást jelentsen a legszélesebb polgári rétegek jólétének emelfeséhez és az egész világ békéjének megszilárdításához. Azonban azt is akarjuk, hogy Nem­zetgyűlésünk tagjai, akik közéletünk és gazdasági életünk legkülönbözőbb szakaszairól gyűltek egybe, választóik tel­jes bizalmával felfegyverkezve, lelkiismeretesen teljesítsék fontos küldetésüket, mint a nép igazi képviselői, segítsék a polgárokat a törvények megismerésében és állandóan ellen­őrizzék, hogy ezek a törvfihyek és a kormány politikája hogyan valósul meg és válm be a gyakorlatban. Azt akar­juk, hogy új szocialista törvényeink őrzői legyenek, hogy féltékenyen őrködjenek az állam és népi demokráciánk ér­dekei fölött és hogy jó védelmezői legyenek az összes tör­vényes polgári jogoknak is. Egyszóval azt akarjak, hogy mint a nép által választott képviselők fontos, élő kapcsot képezzenek a polgárok tömege ós az állam között. Azzal, hogy megszilárdítjuk a törvénycinkbe vetett bizalmat, se­gíteni fogjuk megszilárdítani a város és a falu testvéri szö­vetségét, a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség szövetségét, segítünk megteremteni a kommunisták és a nemkommunisták igazi és megbontliatalan egységét, hogy ennek az államnak valamennyi becsületes polgára, népi de­mokráciánk minden odaadó barátja egy nagy család tag­jának érezze magát, hogy megnyerjük őket a szocialista haza, az összes dolgozók boklog otthona felépítésén vég­zendő közös munkára. Mindent megteszünk — mondotta végezetül, — hogy hazánk a szocialista remiszer hatalmas bástyájává, a dolgozó nép demokráciájának igazi országává és boldog otthonává legyen! A Nemzetgyűlés ezután további elnökhelyettessé Ján Harus képviselőt választotta meg. A teljes ülés ut'js a köztársaság elnöke a miniszterel­nöknek és helyetteseinek Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Hizotjaága politikai titkársága tagjainak és a Nem­zetgyűlés elnökhelyetteseinek jelenlétében fogadta Zdenék Fierlingert, a Nemzetgyűlés elnökét. Antonín Zápotocký köztársasági elnököt távozásakor a Nemzetgyűlés tagjai, a Csehszlovák Köztársaság kormá­nyának tagjai és az összes jelenlévő vendégek hosszantartó tapssal kísérték. Kedden, szeptember 15-én délután a Nemzetgyűlés 78. ülésére ült össze, amelyen Viliam Široký miniszterelnök felolvasta a csehszlovák kormány nyilatkozatát. A Nemzetgyűlés fontos ülésén jelen voit Antonín Zápo­tocký köztársasági elnök is. A köztársasági elnököt a Nem­zetgyűlés épülete előtt Zdenek Fierlinger, a Nemzetgyűlés elnöke, a miniszterelnök és helyettesei, valamint a Nem­zetgyűlés főtitkára fogadták. A köztársasági elnököt And­rej Žiak, a Nemzetgyűlés alelnöke kísérte el páholyába. A köztársasági olnök megérkezése után üdvözölte a prágai diplomáciai testület megjelent tagjait. A Nemzetgyűlés ülésén jelen voltak Viliam Široký mi­niszterelnök, dr. Jaromlr Dolanský, a miniszterelnök első helyettese, dr. Alexej Čeplíka hadseregtábornok, a minisz­terelnök első helyettese, nemzetvédelmi miniszter, Václav Kopecký miniszterelnökhelyettes, a kulturális ügyek mi­nisztere, Jindŕlch Uher földművelésügyi miniszter, minisz­terelnökhelyettes és a kormány további tagjai. A díszpá­holyokban helyetfoglaltak a Prágában akreditált nagykö­vetek, követek és a diplomáciai testület más tagjai. Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tit­kárai, kulturális és közéletünk vezető személyiségei Az ülésen továbbá részt vett a dolgozók sok képviselője is. Zdenék Fierlinger, a Nemzetgyűlés elnöke megnyitotta az ülést és a Nemzetgyűlés nevében szívélyesen üdvözölte An­tonín Zápotocký köztársasági elnököt, akit a képviselők és a többi jelenlévők hosszantartó, lelkes tapssal fogadtak. A jelenlévők viharos tapsa közepette ezután Viliam Ši­roký miniszterelnök em»)kmi»tt Mélásra-, hogy megtegye a csehszlovák kormány nyilatkozatát. A miniszterelnök kormánynyilatkozatát gyakran szakí­totta félbe a képviselők lelkes tapsa. A Nemzetgyűlés el­határozta, hogy szerdán, szeptember 16-án lefolytatja a kormánynyilatkozat vitáját. Zde-nék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke ezután félbe­szakította az ülést és körölte, hogy azt szerdán, e hó 16-án reggel 9 órakor folytatják. A Nemzetgyűlés ütésének végén valamennyi jelenlévő ismét lelkes, szűnni nem akaró tapssal ünnepelte és éltette Antonín Zápotockýt, a köztársaság elnökét. A kormány nyilatkozata a Nemzetgyűlésben I. A népgazdaság eddigi sikerei és továbbfejleszté­sének legközelebbi feladatai tisztelt Nemzetgyűlés! Köztársaságunk szocialista épí­tésében fontos és halaszthatatlan feladatok állnak előttünk. Enged, jék meg, hogy a kormány nevében és megbízásából beszámoljak önök­nek ezekről a feladatokról és ugyanakkor egy sor intézkedést ter. jesszek elő, amelyeket a köztársa­ság kormánya elhatározott. Mindenekelőtt röviden össze aka­rom foglalni köztársaságunk szo­cialista építésének és átépítésének eddigi eredményeit, és ezt annál in­kább, mivel néhány hónap múlva befejezzük első ötéves tervünket Amikor Csehszlovákia dolgozó népe köztársaságunknak a Szovjet Hadsereg által történt felazabadí tása után megvetette a szocializ­mus alapjait, az a feladat állt előtte, hogy biztosítsa a termelő­erők fejlődését és ugyanakkor ala­posan átépítse Csehszlovákia iparát. Min ismeretes, Csehszlovákia a vi­lág fejlett ipari országai közé tar­tozobt. A csehszlovákiai ipar szerkezete, egyenlőtlen területi elosztása, ame­lyet a kapitalistáktól kaptunk örökbe, nem adták meg ennek a fejlődésnek sem előfeltételeit, sem pedig lehetőségét. Ezért meg kel­lett küzdenünk iparunk messzemenő átépítését, hogy ez az ipar a szo­cialista népgazdaság fejlődésének, a munkásosztály és az egész dolgozó nép élet- és kulturális színvonala szüntelen emelkedésének megbízha tó alapja legyen és így biztosíthas suk a szocialista országépíbés alap vető célkitűzésének teljesítését — a tápasadaiom szüntelenül növekvő anyagi szükségleteinek maximális kielégítését. A csehszlovák ipar kapitalista szerkezetét rendkívül szűk és egyre szűkülő nyersanyag­alap jellemezte; azok az iparágak, amelyek a külföldi piac számára termeltek szükségleti cikkeket, (textil-, üveg- és cipőipar), nagy túlsúlyban voltak. A kapitalisták ugyanis elsősorban a könnyűiparba fektették be tőkéjüket, mivel essek a befektetések gyorsan eredmé­nyeztek nagy profitot. Az üzemek, amelyeket a kapitalisták építettek fel, egészségügyi és biztonsági be­rendezéssel egyáltalában nem vol­tak kielégítően félszerélve. A cseh. szlovákiai ipar szerkezetét továbbá a gépipar helytelen összetétele jel­lemezte, amely magas színvonala és nagy kiterjedése ellenére nem volt képes ellátni Csehszlovákia né|r,ytizdaságát fontos gépekkel, mű­szerekkel és berendezésekkel. A gyártmányok nagy részénél a gép­ipari termelés arra volt utalva, hogy fontos alkatrészeket külföldről hozzon be. A vasérc, színesfém, ércek és egyéb nyersanyagok bá­nyászata feltartóztathatatlanul csökkent. Ezért évről-évre fokozó dott Csehszlovákia függősége a kül földi kapitalista piacoktól és Cseh szlovákia ipara egyre inkább a külföldi monopolisták uralma alá került. A csehszlovák gazdaság mélyreható válsága és az ipari munkásság tömeges munkanélküli sége állandó idült jelenséggé vŕflt. Csehszlovákia ipar a magas műsza­ki színvonala, nagyszerű munkás és műszaki káderei ellenére neon fejlődött, hanem fejlődésében meg­állt, aftt visszaesett A oeefcssalo­vákiai iparnak ez a helyzete még kedvezőtlenebbül nyilvánult meg Szlovákiában, aihol tömegesen le. építették az amúgy is kevésszámú ipari vállalatokat és Szlovákiát va­lósággal konzerválták egy vissza­maradt agrárország szintjén. A csehszlovák burzsoázia képtelen volt arra, hogy ezen a téren bár mit is megváltoztasson és valami féle hathatós intézkedéseket tegyen az ipar és az egész népgazdaság gyökeréig ható szerkezeti válsá­gának megszüntetésére. Ellenkező leg, ragadozó érdekeihez mérten Csehszlovákia iparát — a csehszlo­vákiai nép nemzeti és állami érde­keivel szöges ellentétbein — aláren delte a külföldi imperialista mo­nopóliumok érdekeinek és szükség leteinek és így iparunk a kapitaliz­mus viszonyai közepette csak a tartás válságot és visszafejlődést láthatta maga előtt, mint fejlődé sének távlatát. Ezért gazdaságunk szocialista építésének és átépítésének feladata az első ötéves tervben nagy törté nelmí jelentőségű feladat volt. Azok az eredmények, amelyeket az első ötéves terv folyamán a szocialista építésben és átépítésben elértünk, azt bizonyítják, hogy e feladatot sikerrel teljesítjük. A csehszlovákiai gazdaság fejlődésé­ben új korszak kezdődött. A pan gás és a tömeges munkanélküliség kapitalista időszakát a népgazdaság hatalmas fellendülésének, a terme­lőerők szüntelen fejlődésének és az életszínvonal emelkedésének idősza ka váltotta fel. Az ipari termelés terjedelme évről évre nő és az idén 1948-hoz Icépeet a duplájára emel kedefc* Ugyanakkor kétszeresen felülmúl.)a azt a legmagasabb szín­vonalat amelyet a csehszlovákiai ipar a kapitalista Cseihszlovákia ide jén eäért. Iparunk tehát az idén, a termelési tervet tekintve, teljesíti azt a feladatot, amelyet a felemelt ötéves terv tűzött ki eléje. Sikere sen túlteljesítjük a szocialista ipa rositás alapvető irányvonalát, a termelőeszközök termelésének fej­lesztését. A termelőeszközök terme­lése gyorsabban növekszik és ré­szesedése az egész ipari termelés­ben az 1948. évi 56 szazalékról 1953-ban 62 százalékra emelkedett. A cseihszlováíkiai ipar történelme során soha nem ismerte és nem is ismerhette a termelés fejlődésének ilyen hatalmas iramát. Mivel eze­ket az eredményeket annak ellené­re értük él, hogy a köztársaság te­rületének lakossága ma sokkal ki­sebb, mint azelőtt volt, az egy la kosra számított ipari termelési gyarapodás még gyorsabb. Különö­sen figyelemreméltó népgazdasá­gunk fejlődésének keretében a gép­ipar fejlődése. Terjedelme öt év alatt több, mint három és félszere sére nőtt, emellett szerkezete is lé­nyegében megváltozott. Egyre na­gyobb mértékben állítunk elő ne. héz- és különleges megmunkálógé­peket, különböző gépeket és gépi berendezéseket a kohó-, energetikai és vegyiipar számára bonyolult mé­rő. és ellenőrző műszereket. A leg­több esetben e gépek valamennyi al katrésizét saját üzemeinkben állít­juk elő. Megállapíthatjuk azt is, hogy megkezdtük a vasércbányá szat céltudatos fejlesztését, vala­mint könnyű, és élelmiszeriparunk nyersanyagalapjának fejlesztését. Textil-, fa., és cipőiparunk túlnyo mórészt a hazai szükségletek ki elégffcésére vesz irányt. Amikor a Szovjet Hadsereg felszabadította Csehszlovákiáit, akkor Osehszlovákia gazdasága majdnem teljesen a ka­pitalista államoktól függött Ma, az első ötéves terv végén a hely­zet egészen más. Hála annak, hogy a Szovjetunió nagyvonalú testvéri segítségével következetesen végre hajtjuk az ipar átépítését, megvál. toztatjuk szerkezetét és egyre hat­hatósabban fejlesztjük ki gazdasági együttműködésünket a demokrati­kus tábor országaival, Csehszlová­kia gazdasága megszabadult a ka­pitalista országoktól való függősé­gétől, biztosította termékeinek pia­cát, valamint azoknak a nyersanya. goknak és élelmiszereknek behoza­talát, amelyek idehaza nem állnak elegendő mennyiségben rendelkezés, re. A szocialista építés és átépítés legfőbb eredménye tehát az elsfi ötéves tervben az, hogy a csehszlo­vákiai népgazdaság, különösen pe­dig az ipari termelés ma a Cseh­szlovák Köztársaság önállóságának és függetlenségének, államunk gaz­dasági erejének és védelmi képes­ségének biztos és rendíthetetlen alapját alkotja. Az első ötéves terv feladatainak teljesítése során teljes mértékben kibontakozott az iparosítás Szlová­kiában, aihol az ipari fejlődés külö­nősen rohamos iramot vett. Az ipa­ri termelés terjedelme Szlovákiában ez évben a háború előtti 1937. szín­vonal négy és félszeresére emelke­dik. A fejlett cseh munkásosztály és a fejlett cseh ipar támogatásá. vai néhány év alatt megszüntettük Szlovákia gazdasági elmaradottsá­gát és ezen az alapon megszilárdult köztársaságunk nemzeteinek test­véri barátsága és egyben nép! de­mokratikus (Hamunk szilárdsága és egysége. Megmutatkozott, hogy (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom