Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-16 / 225. szám, szerda

Ifi 5Z0 g?pr*tpmber 16 Viliam Široký miniszterelnök kormánynyiia!kozata a Nemzetgyűlés 1953. szeptember 15-1 ülésén ÍFolytatás az 1. oldalról.) Kép, iemokratikus köztársaságunk teljes .mértékben biztosítja Cseh Szlovákia valamennyi nemzetének gazdasági és kulturális fejlődését. Hála a termelőerők gyors és szün telén fejlődésének, országunkban teljesen megszüntettük a teljes és részleges munkanélküliséget, és az iparban foglalkoztatottak száma az ötéves terv folyamán kb. egyharma dával emelkedett. Figyelemreméltó a munka termelékenységének ->me lése, amely az ötéves ter első négy évében kb. felével nőtt meg. Ma hatalmas szocialista iparunk van, amely csakis és egyedül a cseh szlovákiai dolgozó nép érdekeit szol gálja és népgazdaságunk további fejlődésének szilárd és egészséges alapját alkotja A munkásosztály és a dolgozó nép eddigi országépitő erőfeszítéseinek rendkívül pozitív eredménye az, hogy megteremtettük a dolgozó nép jóléte és kultúrája további szüntelen fejlődésének anya gi alapját és előfeltételeit A szocialista országépitésben elért eredmények a csehszlovákiai mun kásosztálynak, a csehek és szlová kok Nemzeti Frontja vezető erejének nagy sikerét jelenti Ezt a sikert azért érte el, mert Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével, a dolgozó parasztokkal szilárd szövet ségben haladt és Marx, Engels, Le nin és Sztálin halhatatlan tanítását követte Első gottwaldi ötéves tervünk tör ténelmi feladatainak teljesítésében a Szovjetunió gazdag tapasztalataira és önzetlen támogatására támasz kodtunk. A Szovjetunió a szükséges nyersanyagokat és nagyszerű nehéz gépeket szállít nekünk, segítségünk re van abban, hogy elsajátítsuk az új gépek és berendezések gyártását és jelentős mértékben hozzájárul egész gazdasági életünk műszaki színvonalának emeléséhez. A szocia lista építés és átépítés eredményei megszilárdították a szövetség és ba rátság testvéri kötelékeit, amelyek köztársaságunk nemzeteit a nagy Szovjetunióhoz kötik, megszilárdí. tották kapcsolatainkat a nagy Ki nai Népköztársasággal, valamint a béke. a demokrácia és a szocializ mus táborálnak valamennyi országá val. Az ötéves terv elmúlt éveiben a kapitalista szektort amelynek 1948-ban nálunk még jelentős súlya volt teljesen kiszorítottuk népgazdaságunk minden ágazatából a mezőgazdaság kivételével A mezőgazdaságban is jelentős lépést tettünk előre a szocia lista falu alapjának megvetésében Ma a szántóterület jelentős részét a szocialista szektort alkotó állami gazda ságok és egységes földműves szövetke zetek művelik meg Azzal kapcsolatban hogy a kis és középparasztok jelentős része áttért a szövetkezeti nagyteimelésre és mezőgazdaságunkat egyre nagyobb mértékben gépesítjük emelkedett a munka termelékenysége a mezőgazdaságban is. Lényegesen megnőtt a dolgozók társadalmi fogyasztása. Ez a szocialista termelés fejlődésének törvényszerű jelensége A kapitalista rendszerrel ellentétben, amelynek megváltoztathatat lan törvénye a széles néptömegek egy re nagyobbmérvű nyomorbadöntése, a szocialista rendszernek az a célja, hogy biztosítsa az egész társadalom szüntelenül növekvő anyagi és kultu ralis szükségleteinek maximális kielé gitését. Az állandóan növekvő nemzeti jövedelem nem szolgálja többé az élősdi Osztályok gazdagodását, hanem teljes egészében a dolgozók szükségletei szerint oszlik meg Ez lehetővé teszi hogv a kormány óriási összegeket fordítson a társadalom gyorsan emelkedő igényeinek kielégítésére Engedjék meg. hogy felsoroljak néhány adatot a legfontosabbak közül amelyek jellemzik a társadalmi fogyasztás fejlődését az első ötéves terv során, mivel ezek az adatok meggvő zően bizonyítják a népi demokratikus rendszer • fölényét a kapitalista rend szer fölött és ugyanakkor azt is iga zolják mennyi gordot fordít népi demokratikus államunk kormánya az emberek jólétére 1953-ban a nemzeti biztosításra és más szociális és kulturális intézkedé lekre 22 milliárd 300 millió koronát fordítunk azaz az összes állami kiadá sok 25 3 százalékát ami 81 százalékka

1 tóbb. mint az 1949 év e célokat szol gáló kiadások összege Tekintettel arra hogy a pénzreform után lénvegesen termeltük a gyerme kek után izetett családi pótlékokat az allam az 1953 évben családi pótlékok 'a 2 milliárd 460 millió koronát fizet ki ami kétszerese az 1950 ben és '.7 szerese az 1952-be

r család pótlékok óimén kifizetett összegeknek. Nagv figyelmet fordítunk az egészségügyre Az egészségügyi kiadások at 1950 évi 1 milliárd 100 millióról 1953 ban 4 milliárd 20 millió koroná a vagyis 3.7 szeresen emelkedtek Az állam e gondoskodásának az eredménye, hogy az ágyak száma a kórházakban és szülőotthonokba r amely 1937-ben a lakosság nagvobi s/áma mellett 50 868 at tett ki 1949 ben 74 352-re emelkedett és 1953 fo lyamán 86 874 re emelkedik Ez azt ]e lenti hogy 1953-ban ezer lakosra 6 78 kórházi ágy lut a/ 1949 év 6 05 ^ az 1937 évi 3 7<, el szembpn A gyermekhalandóság évről évrp kö vetkezetesen folytatódó csökkenése szemléltetően bizonyítja azt a nagv gondoskodást smplyet a szocializmust épitő társadalom '.senge gyerekkora tói kezdve fordit "az emberre Ezer él veszületett gyerek közül 1937 ben egy eVes koráig 117 4 1948-ban 83.6 6s 1952-ben 55.1 halt meg Az állam arról sem feledkezik meg hogy gondot viseljen az öregekre és a munkaképtelenekre A járadékéi vezők száma 1953 január l ével 48 százalékkal emelkedett 1949 január I éhez képest Nagy haladást Münk el az iskola ügy terén is- hogy az embert a szocia lista társzadalom sokoldalúan képzett tagjává neveljük Üjabb fontos előre haladást hoz az idén megvalósított iskolaügyi reform Az iskolareform azt jelenti hogy iskolaügyünk egész rend szerét a szocialista társadalom szük ségleteinek megfelelően alapvetően átépítjük Ez a reform konkrét kifejezé se annak a törekvésünknek hogy egész ifjúságunknak teljes középiskolai képzettsége, adjunk. Gyors ütemben fejlődnek szakiskoláink, különösen az ipari szakiskolák 1949-ben ezeknek az iskoláknak a szá ma 112 volt 1953-ban már 203 A diákok száma 1953-ban 1948-hoz képest a pedagógiai iskolákon 358 százalékkal az ipariskolákon 99 százalékkal a mezőgazdasági és erdészeti iskolákon 40 százalékkal emelkedett Az esti mintaiskolákon 1951-ben csak 2428 diák tanult. 1953-ban már 17 500 Lényegesen megjavult a munkás utánpótlásáról való gondoskodás is Az állami munkaerőtartalék taninté zeteiben az idén már 76 480 diák ta nul Míg a kapitalizmus ideje

n a munkásifjúság nevelésének egész terhe a szülők vállaira nehezedett az idén az állam csak az állami munkaerötartaiék tanintézeteiben tanuló diákok neveié sére és ellátására 992 millió 756 ezer koronát fordít. 1936—37-ben csak 9 főiskolánk volt. A főiskolák száma 1919-ben 22-re, 1953-ban 32-re emelkedett A főiskolák fakultásainak száma az 1936—37 évi 33-ról 1949-ben 57-re és 1953-ban 104-re nőtt. 1953-ban a főiskolákon 47.600 hallgató tanult, ami a főiskolai hallgatók 1936—37. évi számának két és félszerese. Főiskoláinkon ezenkívül az idén 18.900 hallgató vesz részt a távtanulásban. A diákoknak ez a nagy száma sem képes azonban kielégíteni szocialista országépítésünk szükségle teit, amely egyre több főiskolai képzettségű értelmiségit igényel életünk minden szakaszán. Népi demokratikus államunk egyre nagyobb összegeket fordít a diákok elszállásolására és ellátására. Az idén a fő- és szakiskolák ösztöndíjas diákjainak és hallgatóinak száma közel 80 ezerre emelkedett. Az idén körülbelül 190 millió koronát fizetünk ki az összes diákok céljaira, ebből a főiskolai ösztöndijak meghaladják a 100 milliót, ösz szehasonlitásul elég megemlítenünk, hogy 1937-ben az állam csupán 9 millió 200 ezer koronát fordított főiskolai ösztöndíjakra A dolgozók életszínvonalának | emelkedése az ötéves terv elmúlt I éveiben wiiönösen találóan jut ki-1 fejezésre a társadalmi fogyasztás óriási emelkedésében az imént említett és sok más szakaszokon ts. Ez év júniusában végrehajtottuk a pénzreformot és megszüntettük a jogyrendszert. Ezeket az intézkedéseket szocialista országépítésünk jelentős sikerei tették lehetővé A pénzreform kivonta a forgalomból a felesleges pénzmennyiséget, ame lyet a burzsoá elemek maradványai és az üzérek halmoztak fe) és így megteremtette a népgazdaság sikeres fejlődésének, a dolgozók közel látása megjavításának és ezzei életszinvonalunk emelésének feltételeit A jegyrendszer megszüntetésével kiküszöböltük életünkből azt a tényezőt, amely ellentétben állt a szocialista tervezés elveivel és a végzett munka minősége és mennyisége sze rinti díjazás szocialista elvével, megszüntettük koronánk ténylegesen kettős értékét A pénzreform megszilárdította a csehszlovák koronát és növelte vásárlóerejét. Mindezek a felsorolt tények világosan beszélnek arról, milyen jelen tös mértékben emelkedett népi de mokratikus államunkban az életszln vonal a kapitalizmus korszakához képest. Ehhez még tekintetbe kell vennünk, hogy a München-előtti köztársaságban válság idején több mint 900 ezer munkanélküli volt, a részben vagy Időszakosan foglalkoz tátották száma százezrekre rúgott, tekintetbe kel] vennünk továbbá, hogy ma a gyermekpótlékok és munkaképtelen személyek felemelt járadékai, az ingyenes iskolai oktatás, az állami költségen történő egészségügyi szolgálat, a szabadságok és üdültetések minden dolgozónak lehetőséget nyújtanak arra, hogy bérük sokkal nagyobb részét fordítsák saját személyes anyagi és kulturális szükségleteik kielégítésére, mint azt a kapitalizmus idején tehették. A dolgozók nagy és tartós vívmányai az életszínvonal emelésében találóan és tagadhatatlanul bizonyít ják a népi demokratikus állam gondoskodását az emberről és- szükségleteiről, azt a gondoskodást, amely a kapitalizmus viszonyaiban elképzelhetetlen és lehetetlen. Tisztelt Nemzetgyűlés, ezek a szocialista építés és átépítés fő eredményei, amelyek meggyőzően bizonyítják a szocialista rendszer nagy fölényét a kapitalista rendszerrel szemben, igazolják a szocialista építés és átépítés fő vonalának helyes ségét, amelyet Csehszlovákia szeretett Kommunista Pártja ttízirtt ki elénk és amelyet •rankásoaztályaitk és dolgozó népünk céltudatosan megvalósít. Mindnyájan emlékezünk arra, hogy már Csehszlovákia Kommunista Pártjának 1952 decemberében megtartott országos konferenciája felhívta figyelmünket, hogy komoly feladatunk biztosítani gazdaságunk további fejlődését az arányos fejlődés törvényének szellemében. A kormány szükségesnek találja, hogy ebben és a jövő évben hatásos intézkedéseket foganatosítson annak érdekében, hogy gazdaságunk egyes ágazatainak kölcsönös viszonya e törvénnyel összhangban fejlődjék. Legfontosabb feladatunk elsősorban az, hogy biztosítsuk a nehézipar nyersanyagalapjának széleskörű fej lődését. A földtani kutatás lényeges kibővítésének és a nehézipar alapágazataibán a célszerű beruházási építkezés biztosításának alapján lényegesen fokoznunk kel] a vasérc és a színesfémércek bányászatát. Nem kevésbbé sürgős feladat az is, hogy lényegesen növeljük a kőszénbányászatot és az elektromos energia termelését. A tüzelőanyagok terén továbbra is alapvető hiányok állnak fenn a bányák építését és helyreállítását tekintve, valamint abban is, hogy az előkészítő és feltáró munkák rosszul folynak. Az energetikában meg kell gyorsítanunk az új erőmütelepek építését és teljes mértékben ki kell használnunk a meglévő kapacitást, elsősorban az üzemzavarok jelentős csökkentésé vei és a javítások időtartamának lerövidítésével A tüzelőanyag- és energetikai alap kibővítésével nemcsak az ipari és mezőgazdasági termelés, valamint a közlekedés szük ségleteit elégítjük Ki. hanem -Jgyben elegendő szénalapot biztosítunk a személyes fogyasztás és elégsege? mennyiségű villamosenergiát a ház tartások szükségletei számára A kormány nagy figyelmet fordít majd arra is hogy biztosítsa a he lyes arányt a termelőeszközök ter melése és a fogyasztási cikkek ter melése. a2 ipari tefmelés és a mező gazdasági termelés között, valamint a helyes arányt az egyes ágazatok keretében is Nem kételkedhetünk afelől, hogy a tervezés és a tervte) iesítés színvonalának emelésével, az állami és tervfegyelem fokozásával valamint a kulcsfontosságú tervfel adatok következetes teljesítésévei biztosítjuk e nagyjelentőségű és népgazdaságunk további sikeres fej lődésére döntő feladatok teljesítését Az ötéves -erv teljesítése során Jelentős tartalékok merültek tel és ezért a kormány 1951 ben elhatá rozta. hogy felemeli az ötéves terv eredeti feladatait A felemelt fel >idatok célja elsősorban a nyers ínyag- és tűzelőanyagalap gyorsabh | 'ejlesztése, valamint bizonyos szem i beötlő aránytalanságok megszűnte t.ése és csökkentése volt. De éppen I ezeket a feladatokat nem feljesitet ték kielégítően. Ezenkívül nyilván valóvá vált, hogy a felemelt ötéves terv egyes feladatait a nehéziparban túlságosan magasan állapították meg. A nehézipar fejlődésének ily magasan megállapított üteme mel lett a könnyű- és élelmiszeripar fejiódését aránytalanul alacsonyan szabták meg, elsősorban a saját nyersanyagalap elégtelen fejlődése miatt. Az ötéves terv feladatainak felemelésével biztosítottuk ugyan ipari termelésünk gyorsabb fejlődését, de nem értük el célunkat a nyersanyag- és energetikai alap gyorsabb fejlesztésében, sem pedis néhány más fontos feladat tekinte tében. Ellenkezőleg, az államellenes összeesküvő központ kártevő és szabotázstevékenysége következtében, különösen a beruházási tevékenysé" felbomlasztásában az aránytalansá gok még jobban elmélyültek. A népgazdaság arányos fejlődébe törvényinek következetes érvényesi tését elsősorban azzal biztosíthatjuk, ha helyesen irányítjuk beruházás munkálatainkat A beruházási épít kezés a párt és a kormány által ki tűzött legfontosabb távlati gazdasá gi feladatok megoldásának alapvető eszköze, a legfontosabb tényező amely meghatározza népgazdaságunk egyes ágazataiban a fejlődés iramát ós irányát A beruházásokat, külö nősen az ipari beruházásokat úgy kell összpontosítanunk, hogy bizto sitsuk népgazdaságunk döntő szaka sza i n egyes kapacitások gyors üzem beihielyezését. Csak az eszközök összpontosításával és megfelelő ter vezési felkészültséggel küszöböljük ki a folyamatban levő építkeaések nagy számát, ami csak jelentős pénzügyi és anyagi eszközöket k»t le anélkül, hogy azok egyelőre gaada sági hasznot hoznának Jelentős mértékben fokozna kell a mezőgaz dasági beruházásokat ég a lakásépi téseket. A népgazdaság arányos fejlődését biztosító törvény helyes érvényesi tésének fontos feltétele az, hogy jól tervezzünk, vezessük és megszervez zük az anyagi és műszaki ellátást. Mindezideig nem értük el azt, hogy mindem üzemben az anyag éd nyersanyagszükségletet felülvizsgált nor mák alapján álllapítsák meg, a terve zett termelés terjedelmével szilárd összhangban. Az anyagellátási és eladási szervek nem biztosítják ideje, korán a szükséges anyag megrendelését és szállítását és sok iparágban, illetve üzemben nem szervezték meg rendesen az anyag folyamatos és tel jes elszállítását a munkahelyekre. Ez lehetetlenné teszi a terv egyenletes teljsítését még ott is, ahol nem küz denek anyaghiánnyal. A terv teljesítésére irányuló törekvés azután ro hammunkára vezet, ennek minden közismerten kedvezőtlen következ ményével Az anyag és műszaki ellátá.s tervezésének is irányításának hiá nyai többek között a normán fe lüli készletek állandó növekvésében nyilvánulnak meg. A normánfelüli készletek növekvése sok miniszté ium szakaszán az tdén is tovább tart A normánfeliili készletek nagy ínyag eszközöket Kötnek le. amelyeket azután érthetően nem-, nasznáihatunk fe; az életszínvonal eme ésére sem pedig gazdasagunk jyorsabb iramú fejlesztésére Ellenkezőleg ez az állapot fékezi nép gazdaságunk fejlődését és újabb aránytalanságokra vezet. Eddigi tapasztalataink azt mutat, iák. hogy a népgazdaság egyes ágazatai arányos fejlődésének biz tosítására felül kell vizsgálnunk a terv bizonyos feladatait A köztársaság kormánya ezért felülvizsgálta a nehézipar fejlődésének iramát, e'sősorban a nehézipar beruházási építkezéseit, és arra a következ retésre jutott, hogy gazdaságunk építésének és átépítésének eddigi sikeres eredményei biztosítják an iák feltételét és lehetőségét nogy tokozott figyelmet fordítsunk a fogyasztás fejlesztésére és a lakosság életszínvonala emelkedésének bizto. sitására és hogy a nehézipar beruházási építkezései fejlesztésének iramát lassítani lehet. Emellett azonban szem előtt kell tartani, hogy a nehézipar fejlesztése továbbra is szociálist iparo-itásunk alapja, népgazdaságunk fejlődésének, felvirágzásunknak, jóétir'knek és kultúránknak előfeltél ele marad. Ezért továbbra is nagy figyel, met kell fordítanunk a nehézipar, <ülönösen pedig az alapiparágak ' ejlesztésére, és jelentős eszközöket žs erőt kell összpontosítanunk, hogy vekben az ágazatokban teljesítsük a kitűzött feladatokat. A kormány nak az a határozata, hogy mérsé teljük a nehézipar fejlesztésének itemét nem csökkenti. hanem Hangsúlyozza a nehézipar feladatai •-eljesítésének jelentőségét népgaz laságunk egész fejlődésében. A kormány elhatározta, hogy még »bben az évben 16.1 százalékkal •sökkentá a beruházások tervkere tét és ugyanakkor kiszélesíti a la kásépítést Az 1954 év beruházási keretét nagyjából a módosított 1953 évi terv színvonalán tartjuk A kormány továbbá elhatározta, nogy a kormánynak az 1954 év állami népgazdasági terv kidolgo zásáről szóló irányelveiben «

z ipari termelés növelését 1953 hoz képest 5.8 százalékban állapítja meg ami bő] a termelőeszközök termelésének növekvése 6 százalékot a fogyasz tási cikkeké pedig 5.3 százalékot tesz ki. Mérsékeljük továbbá a gépipari termelés fejlesztésének Ütemét Az 1954, évi terv kidolgozásának " ány elveiben a gépipari termeié »gész növekedését 7.9 százalékbar álla pítják meg, ebből a gépipa ter melés fogyasztási c'kkeinek emelkedését 15 százalékban. Természetesen tudatában kell len ntink annak, hogy a népgazdaság arányos fejlődésének mú'haratlan előfeltétele a terv egyenletes teljesítése, mennyiség, árufajták és minőség szerint minden szakaszon, minden üzemben, elsősorban pedig az alapiparágakban és a beruházási építkezésekben Világos, hogy a terv nem teljesítése ezeken a szakaszo. kon szüntelenül újabb nehézségeket okoz népgazdaságunkban A terv teljesítésért folyó harc elsősorban az alapiparágakban ezért nem lankadhat, sőt ellenkezőleg, ezt a harcot még jobban fokoznunk kell. Egész népünk a tüzelőanyagipar az energetika, a kohók ós ércbányák, a cementgyárak, valamint az épitő ipar dolgozóitól elvárja, hogy adós. ságukat becsületesen kiegyenlítik és biztosítják a terv valamennyi feladatának egyenletes teljesítését A kormány továbbá elhatározta, hogy nagyobb gondot fordít az iparágak fejlesztésére. Az 1954 évi terv kidolgozásának irányelveiben különösen hangsúlyozzuk a bányászatban a feltáró munkák kiszélesítését az új bányák építésének me^gyat-Kít; át és a szénfejtés gé. pesítésének lényeges fokozását Kl (Folytatás a 4. oldalon)