Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-13 / 223. szám, vasárnap

y j szo 1953 szeptember 402 Két kötelezettségvállalás Az ötös-aknd bányászai Vozár IVÍiskát '.artottáh i legjobb bányásznak De nemcsak tartották hanem el i.s ismerték, mert ebben az aknában senki sem lejtett annyi. tonna ércet mint Vozár Miska. Régi bányásznemzcdékböl származott és a mesterség benne ix>lt a vérében Az ötös aknában egy csoport sem .tudta utóiérni mindig ö fejtette a legtöbbet De az irigykedők, aki

k nem tudták megelőzni. szapulni kezdték. — Hej, könnyű neki amikor ércben gazdag homlokfalat fejt — mondották És mikor végül megmondták a szemébe is, megkérte Zimancsik Feri körzetvezetöt. hogy helyezze át i 11-es fejtési szakaszra ahol a legne hezebbek voltak i munka t eltételek A dolog nem bántotta öt annyira mint csoportját főien első munkatársát, -Garbiarik lanit Az ötös tárna felszínén ismerte meg néhány héttel ezelőtt, amikor dühöngött hogy az ő bikaereje" nincn kihasználva a farakcdásnál. És valóban Garbiarik Janiban nem csalódtak Szótlan kissé faragatlan ember volt. de ez erős szögletes és nehézkes termetével függött össze Nem hiába hívták őt az emberek med vének Ha Tokar.csík Gyurka, a csoport második munkása a rakodáskor kissé kinyújtózkodott, máris rámor dult — No ne hozzunk egy zsúp szalmát hogy lefeküdhess ..? Néha megbotlott a nyelve és úgy beszélt mint gazdakorában, mivel csupán egy évvel ezelőtt jött a bányába Zemplénből brigácma. Robbantás után voltak. Garhinriknak megrebbentek szempillái szemöldöke ráncbaugrott, kissé szétvetette a kezét a tárnát borító porfelhőn keresztül nézte a robbantott ércet elkáromkodt.a magát — Hű hogy a agya verjen meg. ..' Micsoda szemed és kezed van! Az anyja mindenét, micsoda robbantásI Szóröd'k mint a mákfejből.' No, most aztán kössük fel a gatyát! így dicsérte Vozár Miska munkáját És a szemei befejezték, amit a száj nem tudott kifejezni, lángoló csodálattól szikráztak jóságosan és melegen .. .4 kapahegy szikrát hányt a kezében amint pléhkosárba dobálta az ércet és erős lendülettel úgy hányta a csille fölé, hogy a kosár a kezében maradt és az érc nagy robajjal szóródott a csillébe. Néha ránézett Tokár esik Gyurkára, mozog-e, nem áll-e a lapát a kezében mert ebben a tárnában kézzel rakodtak Ét imikor patakokban csurgott arcáról az izzadság, ledobálta magáról a szvettert kigombolta az ingét és egyre elszántabban küzdött a dombnyi érccel Habkács Mátyás alig győzte hozni és vinni a csilléket A műszak végén odajött hozzá Z imancsik Feri körzetvezető. Gömbölyű testét nehezen tolta felfelé a kémény ben Kifújta magát balkezével feje fölé emelte a bányászlámpát, amikor megállott előttük — Fiúk!.. Ez már nem tréfa! kiáltotta és nézte az érccel teli csillék hosszú sorát. Hiszen ezek rekorderedmények ugye Garbiarik elvtárs? Vozár Miska elégedetten mosolygott amikor Zimancsik számolta a tonnákat. — Hm. ördögök vagytok, nem bányászok! — forgatta a fejét Zimancsik. — -4 mai műszak ötven tonna! Nagyot nyújtózkodtak Garbiarik Jani nadrágzsebébe csúsztatta csontos kezét és kivette a dohányt, összemorzsőlta tenyerében és szájába tetté. Egy pillanat múlva köpött egyet, fel• vetetu n fejét és kijelentette: — Miska munkájú Ha nem robban- ' tott volna annyit nem kerülne annyi •sákányunk alá!.. ^ De Zimancsik Feri nem volt újonc Mögötte is tizennyolcéves bányászmult volt. A kapitalizmus alatti Akkor, amikor n .steiger" hetenként kimérte neki a dinamitot, a karbidot és amikor ezeket a dolgokat meg kellett fizetnie — mivel az urak ezzel i.s nyúzták a bányászt hogy a saját bőrén takarékoskodjon bdament tehát a csillékhez és vizsgálni kezdte a felrakott ércet Forgatta a nagy göröngyöket a kisebb darabokat a tenyerére vette és úgy vizsgálta az orra alatt Végül megcsóválta a fejét. — No elvtársak ennek nem ez a rendje-módja. — Miért? — kérdezte Vozár Miska. — Azért mert sok meddő közetet rakodtok! . Húsz százalékra becsülöm .. — Hiszen kötelezettséget vállaltunk hog

v száztíz százalékra túlteljesítjük a normát. — szólalt meg Garbiarik lani. A körzetfelügvelö ránézett. — Ez bizony szép kötelezettségvállalás! D

e csak ércben — 'és nem meddő kőzetben Garbiarikot elöntötte a düh Egyszere kiköpte a dohányt megcsikorgatta a fogait, odaugrott a csilléhez meg rázta. hog

h majd kiugrott a vágányból és elkáromkodta magát — Az anyja mindenit! .. Szemüveggel izéljem hogy, mennyi benne a meddő kőzet? Aki ezt ide szórta, együtt szórta az ércet meddő kőzettel' Vagy úgy piszmogjunk vele. mint otthon a vénasszonyok a borsóval? Letörölte homlokáról az izzadságot. Sok volt ez a beszéd neki egyszerre ... — Jó. jó Garbiarik elvtárs, — békítette a körzetfélügyelő. — de a trineci vasművek csak ércből öntik a vasat A meddő kőzet növeli a költségeket és rontja a minőséget. Olvasztókemencéink a meddő közét miatt elfojtódnak s kialszanak. Sok galibát okoz ez ... — Éj, mit! És mi lesz q kötelezettségvállalással fennakad a tervteljesítés is, — találta ki védelmére a gyakran ismételt szavakat Garbiarik Jani. — Hagyd ezt, Jani!... Zimancsik elvtársnak igaza van! Én hibáztam. Meg kellett volna néznem, mit rakodtok! — harapdálta zavarában ajkát Vozár. No, i ár csak ez hiányzott Garbiariknak, társának'ez a beismerése, akit jobban szeretett mint édestestvérét. — Mi! — ugrott fel, hogy az álla remegett a felindulástól, — te fúrtál,_ robbantottál és mi rakodtunk!... És a többi tárn^

han? Csak mi legyünk áldozati bárányok, hó? Nem lehetett vele beszélni. Ahogy megörvendeztette őket Zimancsik körzetvezető, ugyanúgy el is szomorította. Szótlanul, feldúltan hagutáh el a tárnát és alig jöttek ki a bányából. Garbiarik Jani megraaadta Tokarcsik Gyurka kabátujját. — Az istenit!... Gyere Cvengroshoz! Tokarcsik tudta, mit jelent ez. Jani italba akarja fojtani dühét. Hiába vonakodott, hiába próbálta kibeszélni magát, sejnmi sem segített Mint harapófogóban érezte könyökét Jani acélujjai között. | Cvengros álig győzte tölteni féldeciket. Gyurka az elején lépési tartott Janival, de aztán, amikor a gyomra egyre 'jobban szűkült és görcsösen összehúzódott, hogy egészen a szájában érezte minden alkalommal az asztal alá öntötte. — Adok én neki meddő kőzetet!... Velem merészel kikezdeni velem! — dühöngött egyre Garbiarik Jani. Adósa volt az ördögnek, a nyitott ajtóban megjelent Zimancsik Feri körzetfigyelS. Egy pohár sörre jött, amikor meglátta nár kigyulladt a háztető. — Tyű. itt. van ni! — A meddő kfr zetet hányja a szememre!... Na megállj te még nem ismered Garbiarikot! Ha kiverem az ablakaidat akkQ aztán 'esz meddő kőzeted! Nekirohant Zimancsiknak, de megingott és lezuhant* a lócára Nevetséges volt és elkeseredett. Zimancsik már ismerte a természetét. És ezért ki sem itta sörét, elment.-ť. Másnap délelőtt Garbiarik Jani a szállásán vihent Nehéz volt a feje. Csak úgy félig felöltözve heverészett az ágyon és Szalvátor-vizet iddogált, amely ott állt az ágy lábánál. Hagy volt a meglepetése, amikor a szobába belépett Zimancsik Feri körzetfelügyelő. Jani élszégyelte magát és köhécselni kezdett, nem. tudta, mihez kezdjen nagy zavarában. Valami rémlett előtte, hogy csúnya dolgot müveit. — No vajtás elfelejtetted éjtszaka kiverni az ablakaimat — nevetett. — Ej mit. részeg voltam' A dühtől felügyelő elvtárs' . . Az a meddő kőzet rág engem no. Rág. az anyja mindenit!. . — Ide hallgass Jani!,. Beleegyezem. csak verd ki az ablakaimat• Akár minden nap És nemcsak az enyémet, hanem a többi technikusok ablakait is' Garbiarik Jani meredt szemekkel nézett rá. Fogja a fejét Próbálta, részeg-e még álmodik-e, vagy igazán jezan-e? — Nem. nem vagy részeg, — csapott a vállára Zimancsik. — Tegnap azt mondtad, hogy kötelezettségvállalást tettetek hogy a tervet 110 százalékon felül teljesítitek. No és mikor este annyira szidtál azért a meddő kőzetért és fenyegetődzléi. hogy kivered az ablakaimat, éjtszaka én is azonna' kötelezettségvállalást tettem. Ht van ni papíron. Jani nézte a számokkal és mindenféle irkafirkával teleírt papírt. — No és?.. Mi köz

e van ennek az érchez és az ablakokhoz? — Van, van köze... Az. hog

v az érccel néha húsz százalék meddő kőzet is bekerül az olvasztóba, az üzem naponta sokezer korona kárt is szenved. havonta pedig sok százezret, mondjuk egy negyedmilliót. Gondolkozzunk most azon. amit mondtam neked. Ha minden nap kivered az ablakaimat, az körülbelül 100 koronába fog kerülni, négy technikusnál négyszáz koronába és havonta tizenkétezer koronába! Az üzem így is megtakirítana, — ha feltételezzük, hogy minden egyes fejtési szakaszon meddő közetet rakto/<• — kétszázharmincnydcezer koronát havonta!... — A mindenit! Ez aztán pofon. Kegyetlen pofon! Megadtad nekem, meg bizony!... Szégyenlem magam!.. — húzogatta vállát Garbiarik Jani, összeszorította ökleit, hogy körmei bemélyedtek a tenyerébe, de most már a szégyentől. — No, mit mondasz a kötelezettségvállalásomhoz? — kérdezte Zimancsik. — Lecsapott, mint a kalapács a szögre!... De tudod mit, körzetfelügyelő elvtárs, az a szög, — már mint én, — nem hajlik! •.. Bizisten nem! Itt a kezem, a meddő kőzethez szemüveget veszek! De úgy is „kinyomjuk" azt az ötven tonnát! — Ez már férfibeszéd! És még valamit. A dühödet ne gyógyítgasd Cvengrosnál! Egyedül, magadban kell kigyógyítanod, férfiasan, csak úgy leszel igazi bányász ... — Igaz, Zimancsik elvtárs! — vevetett most már szívből Garbiarik Jani. Ján Skalka. Szép eredményekkel köszöntik a pótori dolgozók a bányászünnepet A csehszlovák bányászok napjának nagy jelentőségét megértették a pótori bányászok is és az előirányzott ťervfeladatok teljesítése becsület kérdésévé vált előttük. — A bányászok szorgalmáról, igyekezetéről tanúskodik az a tény. hogy tervfeladataikat az év elejétől összüzemi méretben 108.64 százalékra teljesítették. Az üzem valamennyi bányája, túlteljesítette tervét. A háji dolgozók 111.07 százalékra, Szia tinkán 101 75. Dolinán pedig 119.98 százalékra teljesítették a tervet. A bányászok nagy lelkesedéssel készültek a Bányásznapra Értékes kötelezettségvállalásokat tettek sokezer tonna szén tervenfelüli kiterme'ésére. A szocialista munkaverseny során, amellyel felajánlásuk teljesítéséért harcolnak, szebbnélszebb eredmények születnek. A versenybe az üzem dolgozóinaik 90 százaléka vesz részt. A pótori bányászok pár héttel ezelőtt nagy kitüntetésben részesültek. A szlovákiai szénbányák között folytatott verseny során elnyerték a minisztérium Vörös Zász. laját. Sikerükben nagy része volt ' péntekes mozgalom meghonosodásának. A péntekesek mozgalmát Dulaj András indítota el hódító útjára az üzemben és azóta igen sok munkacsoport nem öt, hanem négy nap alatt teliesít* heti tervét Nemrégiben Bástyi Pál is bejelentette, hogy bekapcsolódik a péntekes mozgalomba. Bástyi Béla munkacsoportja a legjobbak közé tartozik. Több mint öt hónapja, hogy egyenletesen 140 százalékra teljesítik normájukat. Magas teljesítményüket úgy érték el, hogy a csoportban megteremtették a jó kollektív szellemet elmélyítették a szocialista munkaversenyt Ez a munkacsoport a Hájbányaüzemiben állandóan tartja az első helyet. H

a például összehasonlítjuk az év első és második hónapját, amikor még ismeretlen fogalom volt az üzemekben a péntekes mozgalom, a júniusi termelési eredményelkel igen érdekes számokat kapunk, melyek igazolják, hogyan növekedett a teljesítményük a péntekes mozgalom bevezetése után. Februártól júliusig 600 tonnával emeltek havi termelésüket. A Básityi testvérek fontos munkahelyükön becsületesen megáll ták a helyüket. Augusztus 29-én délelöt tizenegy órakor teljesítették az első ötéves tervet. Az üzemben eddig elért eredmények alapján megállapították, hogy a Bányásznapra tett felajánlásuk teljesítéséhez már csak 1140 tonna szén hiányzik. Előreláthatólag a Bányásznapig minden munkahelyen valóra váltották adott szavukat a bányászok. Sok munkacsoport, mint például Básrtyiék, Nagyék, Lukácsék Darabosék már jóval túlteljesítették vállalásukat. A bányászok bizakodóan tekintenek a jövőbe, mert tudják, hogy a nehéznek látszó feladatot is köny. nyen valóra lehet váltani, ha a termeléshez szükséges előfeltételek meg vannak teremtve. A második félév elején üzembehelyezték a legmodernebb és legnagyobb teljesítményű szovjet Donbasz-kombájnokat, melyek biztosítékai tervük teljesítésének. A bányászoknak ezeket a gépeket szeretettel kell gondozniok. A gépek gondos karbantartásától és gazdaságos kihasználásától nagyban függ a terv teljesítése Főként a komunistáknak kell jó Véldát mutatniok a termelésben és az agitációs munkában. Segíteniök kell az elmaradókat, hogy egy munkahely se legyen a bányában, amely ne teljesítené tervét. A mestereknek, technikusoknak párt- és szakszervezeti funkcionáriusoknak szorosabb kapcsolatot kell teremteni a bányászokkal, mert ezen a téren még hiányosságok mutatkoznak A vállalásokat rendszeresen kell ellenőrizni, hogy minden csoport tudja, hol tart vállalása teljesítésében Az élen haladó munkásokat népszerűsíteni kell. Különösen azt kell propagálni, hogy az élenjáró munkacsopi-rtok milyen módszerekkei érték el magas teljesítményeiket. A mestereknek, technikusoknak, párt. és szakszervezeti funkcionáriusoknak nagy figyelmet kell fordítaniok a bányászok szakmai és politikai fejlettségének állandó fokozására. A nyáron megtartott képkezelői tanfolyamon bebizonyult, hegy a dolgozók szakmai ismeretének kibővítése meghozza a gyümölcsét. A második negyedévben a gépek segítségével több mint 700 vagón szenet termeltek terven felül. A Donbasz kombájnnál és a szállító berendezéssel sakkal könnyebben és gyorsabban folyik a szén kitermelése és elszállítása. Ami a gépek gazdaságos kihasználását illeti. ezen a térem még nagyon sok tennivaló vár megoldásra. A mai napig csak 60 százalékra vannak kihasználva, a szállító és egyéb gépezetek pedig 85—90 százalékra. További fontos feladat: szívügyévé kell tennie mindenkinek a gépek gondosabb karbantartását. Termelés közben óvni kell a gépeket a sérülésektől, mert az első é

s második negydévben a gépsérülések 2.56 százalékot tesznek ki. A bányászok mozgalmat indítottak a gépek fokozottabb gondozására és feladatul tűzték ki, hogy a harmadik negyedév végéig egy százalék alá csökkentik a gépsérülést. Az ötödik évi terv határidő előtti teljesítésére és a több tízezer tonna szén tervenfelüli kitermelésére tett felajánlásuk teljesítésének biztosítása végett szükséges, hogy a pótori bányában is minél szélesebb mértékben meghonosodjanak az új fejtési módszerek. A ciklusos grafikon szerinti munka szervezésére is nagyobb figyelmet kell fordítani, mert a mai napig még csak öt munkahelyen dolgoznak e szerint. Dulaj, Vágány, Fűzik, Darabos, Molnár, Lukács, Nagy és még jő néhány bányász nevét sorolhatnánk fel, akik a Boriszkin-munkamódszer bevezetésével szép sikereket érnek el. Ezek a jó példák mutatják a pótori bányászoknak, mennyire fontos az élenjáró fejtési formák bevezetése a ' ermelés és a termelékenység emelése szempontjából. Kertész Imre. Cyril Adam bányászcsoportja teljesítette az ötéves tervet A rudnyani bányászok munkáját szovjet módszerek segítik Rudnyani bányában a C&SzBSz hat élmunkás csapata versenyez már negyedik hónapja a gömöri vasércbányák Vashegyi üzemének ugyanilyen számú csapatával. A verseny főcélja, hogy az ércfejtés szovjet mó<&zereit elterjesszék bányáink többi munkahelyein is. A szint kö zötti nyitottkamrás fejtés bevezeté sével Rudnyaniban Martin Novotný, Jozef Kinik II. é

s Martin Krau

s csoportjai a régi fejtési módszerhez viszonyítva négyszeres eredményt értek el Jozef Kinik csoportja rekord eredményt ért el, amikor júliusban csoportjában minden egyes bányászra műszakonként átlagosan 29.7 tonna érc esett, ami azt jelenti, hogy Kinik csoportjában minden bányas, két hosszú vonat vasércet fejtett jú liusban Mostanáig köztársaságunk ban ez a legmagasabb átlagos eredmény. A vízöblítéses keményfémmel való fúrás bevezetésével a bányászok nemcsak emelték eredményeiket, hanem egyúttal a munkahelyek tisztaságát is emelték. A rosice-oslavani bányászok is jelentették a dicső Bányásznap előestéjén építömunkájuk örömteli eredményét. Szerdán, szeptember 9én délelőtt a Vácav Nősek-bányában dolgozó Cyril Adam elmunkáscsoportja teljesítette az első gottwaldi ötéves terv feladatait. Cyril Adam bányász munkatársaival együtt magasan túlteljesítette azt a kötelezettségvállalást, amelyben ígértet tettek, hogy a Bányásznap tiszteletére szeptember végéig teljesítik az egész ötéves tervet. Cyril Adam csoportjának bányászai munkagyözelmük fölötti örömükben új szocialista kötelezettségvállalást tettek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójának tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy a Bányásznaptól kezdve minden nap 22 csille szenet fejtenek terven felül. Ezekben a napokban a Bányásznap tiszteletére tett kötelzettségvállalásukat Antonín Modla és Jaroslav Fater élmunkások csoportjai is teljesítették a Brno melletti zastavkai Július-bányában. A rosice-oslavani körzet legjobb dolgozóit a Bányásznap ünnepségei megnyitása napján a „Legjobb dolgozó" megtisztelő jelvénnyel tüntették ki. Közöttük vannak Cyril Adam, a „Kiváló munkáért" kitüntetés viselője és František Joura, akit az építésben elért érdemeiért tüntettek ki. Mindketten a Václav Nősek-bánya bányászai. A zbysovi Antonin-bánya dolgozói közül Antonín Trojant, a CsSzBSz rohamcsapatának élmunkását, két kitüntetés viselőjét, Antonín Modla elvtársat, a Július-bányából és Jozef Patoékát, a koksztermelö osztály legjobb dolgozóját tüntették ki.