Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-13 / 223. szám, vasárnap

y j szo 1953 szeptember 402 Két kötelezettségvállalás Az ötös-aknd bányászai Vozár IVÍis­kát '.artottáh i legjobb bányásznak De nemcsak tartották hanem el i.s ismerték, mert ebben az aknában senki sem lejtett annyi. tonna ércet mint Vozár Miska. Régi bányásznem­zcdékböl származott és a mesterség benne ix>lt a vérében Az ötös akná­ban egy csoport sem .tudta utóiérni mindig ö fejtette a legtöbbet De az irigykedők, aki k nem tudták megelőz­ni. szapulni kezdték. — Hej, könnyű neki amikor érc­ben gazdag homlokfalat fejt — mon­dották És mikor végül megmondták a szemébe is, megkérte Zimancsik Feri körzetvezetöt. hogy helyezze át i 11-es fejtési szakaszra ahol a legne hezebbek voltak i munka t eltételek A dolog nem bántotta öt annyira mint csoportját főien első munkatár­sát, -Garbiarik lanit Az ötös tárna felszínén ismerte meg néhány héttel ezelőtt, amikor dühöngött hogy az ő bikaereje" nincn kihasználva a fara­kcdásnál. És valóban Garbiarik Janiban nem csalódtak Szótlan kissé faragatlan ember volt. de ez erős szögletes és nehézkes termetével függött össze Nem hiába hívták őt az emberek med vének Ha Tokar.csík Gyurka, a cso­port második munkása a rakodáskor kissé kinyújtózkodott, máris rámor dult — No ne hozzunk egy zsúp szal­mát hogy lefeküdhess ..? Néha megbotlott a nyelve és úgy beszélt mint gazdakorában, mivel csupán egy évvel ezelőtt jött a bá­nyába Zemplénből brigácma. Robbantás után voltak. Garhinriknak megrebbentek szem­pillái szemöldöke ráncbaugrott, kissé szétvetette a kezét a tárnát borító porfelhőn keresztül nézte a robbantott ércet elkáromkodt.a magát — Hű hogy a agya verjen meg. ..' Micsoda szemed és kezed van! Az anyja mindenét, micsoda robbantásI Szóröd'k mint a mákfejből.' No, most aztán kössük fel a gatyát! így dicsérte Vozár Miska munkáját És a szemei befejezték, amit a száj nem tudott kifejezni, lángoló csodálat­tól szikráztak jóságosan és melegen .. .4 kapahegy szikrát hányt a kezében amint pléhkosárba dobálta az ércet és erős lendülettel úgy hányta a csille fölé, hogy a kosár a kezében maradt és az érc nagy robajjal szóródott a csil­lébe. Néha ránézett Tokár esik Gyurká­ra, mozog-e, nem áll-e a lapát a kezében mert ebben a tárnában kéz­zel rakodtak Ét imikor patakokban csurgott arcáról az izzadság, ledobál­ta magáról a szvettert kigombolta az ingét és egyre elszántabban küzdött a dombnyi érccel Habkács Mátyás alig győzte hozni és vinni a csilléket A műszak végén odajött hozzá Z i­mancsik Feri körzetvezető. Gömbölyű testét nehezen tolta felfelé a kémény ben Kifújta magát balkezével feje fölé emelte a bányászlámpát, amikor megállott előttük — Fiúk!.. Ez már nem tréfa! kiáltotta és nézte az érccel teli csillék hosszú sorát. Hiszen ezek rekordered­mények ugye Garbiarik elvtárs? Vozár Miska elégedetten mosolygott amikor Zimancsik számolta a tonná­kat. — Hm. ördögök vagytok, nem bá­nyászok! — forgatta a fejét Ziman­csik. — -4 mai műszak ötven tonna! Nagyot nyújtózkodtak Garbiarik Ja­ni nadrágzsebébe csúsztatta csontos kezét és kivette a dohányt, összemor­zsőlta tenyerében és szájába tetté. Egy pillanat múlva köpött egyet, fel• vetetu n fejét és kijelentette: — Miska munkájú Ha nem robban- ' tott volna annyit nem kerülne annyi •sákányunk alá!.. ^ De Zimancsik Feri nem volt újonc Mögötte is tizennyolcéves bányászmult volt. A kapitalizmus alatti Akkor, amikor n .steiger" hetenként kimérte neki a dinamitot, a karbidot és ami­kor ezeket a dolgokat meg kellett fi­zetnie — mivel az urak ezzel i.s nyúz­ták a bányászt hogy a saját bőrén ta­karékoskodjon bdament tehát a csillékhez és vizs­gálni kezdte a felrakott ércet Forgat­ta a nagy göröngyöket a kisebb da­rabokat a tenyerére vette és úgy vizsgálta az orra alatt Végül megcsó­válta a fejét. — No elvtársak ennek nem ez a rendje-módja. — Miért? — kérdezte Vozár Miska. — Azért mert sok meddő közetet rakodtok! . Húsz százalékra becsü­löm .. — Hiszen kötelezettséget vállaltunk hog v száztíz százalékra túlteljesítjük a normát. — szólalt meg Garbiarik lani. A körzetfelügvelö ránézett. — Ez bizony szép kötelezettségvál­lalás! D e csak ércben — 'és nem med­dő kőzetben Garbiarikot elöntötte a düh Egysze­re kiköpte a dohányt megcsikorgatta a fogait, odaugrott a csilléhez meg rázta. hog h majd kiugrott a vágány­ból és elkáromkodta magát — Az anyja mindenit! .. Szem­üveggel izéljem hogy, mennyi benne a meddő kőzet? Aki ezt ide szórta, együtt szórta az ércet meddő kőzettel' Vagy úgy piszmogjunk vele. mint ott­hon a vénasszonyok a borsóval? Letörölte homlokáról az izzadságot. Sok volt ez a beszéd neki egyszerre ... — Jó. jó Garbiarik elvtárs, — bé­kítette a körzetfélügyelő. — de a tri­neci vasművek csak ércből öntik a vasat A meddő kőzet növeli a költ­ségeket és rontja a minőséget. Ol­vasztókemencéink a meddő közét miatt elfojtódnak s kialszanak. Sok galibát okoz ez ... — Éj, mit! És mi lesz q kötelezett­ségvállalással fennakad a tervteljesí­tés is, — találta ki védelmére a gyak­ran ismételt szavakat Garbiarik Jani. — Hagyd ezt, Jani!... Zimancsik elvtársnak igaza van! Én hibáztam. Meg kellett volna néznem, mit rakod­tok! — harapdálta zavarában ajkát Vozár. No, i ár csak ez hiányzott Garbia­riknak, társának'ez a beismerése, akit jobban szeretett mint édestestvérét. — Mi! — ugrott fel, hogy az álla remegett a felindulástól, — te fúrtál,_ robbantottál és mi rakodtunk!... És a többi tárn^ han? Csak mi legyünk áldozati bárányok, hó? Nem lehetett vele beszélni. Ahogy megörvendeztette őket Zimancsik kör­zetvezető, ugyanúgy el is szomorította. Szótlanul, feldúltan hagutáh el a tár­nát és alig jöttek ki a bányából. Gar­biarik Jani megraaadta Tokarcsik Gyurka kabátujját. — Az istenit!... Gyere Cvengros­hoz! Tokarcsik tudta, mit jelent ez. Jani italba akarja fojtani dühét. Hiába vonakodott, hiába próbálta kibeszélni magát, sejnmi sem segített Mint ha­rapófogóban érezte könyökét Jani acélujjai között. | Cvengros álig győzte tölteni fél­deciket. Gyurka az elején lépési tar­tott Janival, de aztán, amikor a gyom­ra egyre 'jobban szűkült és görcsösen összehúzódott, hogy egészen a szájá­ban érezte minden alkalommal az asztal alá öntötte. — Adok én neki meddő kőzetet!... Velem merészel kikezdeni velem! — dühöngött egyre Garbiarik Jani. Adósa volt az ördögnek, a nyitott ajtóban megjelent Zimancsik Feri kör­zetfigyelS. Egy pohár sörre jött, amikor meglátta nár kigyulladt a háztető. — Tyű. itt. van ni! — A meddő kfr zetet hányja a szememre!... Na meg­állj te még nem ismered Garbiarikot! Ha kiverem az ablakaidat akkQ az­tán 'esz meddő kőzeted! Nekirohant Zimancsiknak, de meg­ingott és lezuhant* a lócára Nevetséges volt és elkeseredett. Zi­mancsik már ismerte a természetét. És ezért ki sem itta sörét, elment.-ť. Másnap délelőtt Garbiarik Jani a szállásán vihent Nehéz volt a feje. Csak úgy félig felöltözve heverészett az ágyon és Szalvátor-vizet iddogált, amely ott állt az ágy lábánál. Hagy volt a meglepetése, amikor a szobába belépett Zimancsik Feri körzetfelügye­lő. Jani élszégyelte magát és köhé­cselni kezdett, nem. tudta, mihez kezd­jen nagy zavarában. Valami rémlett előtte, hogy csúnya dolgot müveit. — No vajtás elfelejtetted éjtszaka kiverni az ablakaimat — nevetett. — Ej mit. részeg voltam' A dühtől felügyelő elvtárs' . . Az a meddő kőzet rág engem no. Rág. az anyja mindenit!. . — Ide hallgass Jani!,. Beleegye­zem. csak verd ki az ablakaimat• Akár minden nap És nemcsak az enyémet, hanem a többi technikusok ablakait is' Garbiarik Jani meredt szemekkel nézett rá. Fogja a fejét Próbálta, részeg-e még álmodik-e, vagy igazán jezan-e? — Nem. nem vagy részeg, — csa­pott a vállára Zimancsik. — Tegnap azt mondtad, hogy kötelezettségvál­lalást tettetek hogy a tervet 110 szá­zalékon felül teljesítitek. No és mikor este annyira szidtál azért a meddő kőzetért és fenyegetődzléi. hogy ki­vered az ablakaimat, éjtszaka én is azonna' kötelezettségvállalást tettem. Ht van ni papíron. Jani nézte a számokkal és minden­féle irkafirkával teleírt papírt. — No és?.. Mi köz e van ennek az érchez és az ablakokhoz? — Van, van köze... Az. hog v az érccel néha húsz százalék meddő kő­zet is bekerül az olvasztóba, az üzem naponta sokezer korona kárt is szen­ved. havonta pedig sok százezret, mondjuk egy negyedmilliót. Gondol­kozzunk most azon. amit mondtam ne­ked. Ha minden nap kivered az abla­kaimat, az körülbelül 100 koronába fog kerülni, négy technikusnál négy­száz koronába és havonta tizenkétezer koronába! Az üzem így is megtaki­rítana, — ha feltételezzük, hogy min­den egyes fejtési szakaszon meddő közetet rakto/<• — kétszázharmincnydc­ezer koronát havonta!... — A mindenit! Ez aztán pofon. Kegyetlen pofon! Megadtad nekem, meg bizony!... Szégyenlem magam!.. — húzogatta vállát Garbiarik Jani, összeszorította ökleit, hogy körmei be­mélyedtek a tenyerébe, de most már a szégyentől. — No, mit mondasz a kötelezettség­vállalásomhoz? — kérdezte Zimancsik. — Lecsapott, mint a kalapács a szögre!... De tudod mit, körzetfelü­gyelő elvtárs, az a szög, — már mint én, — nem hajlik! •.. Bizisten nem! Itt a kezem, a meddő kőzethez sze­müveget veszek! De úgy is „kinyom­juk" azt az ötven tonnát! — Ez már férfibeszéd! És még va­lamit. A dühödet ne gyógyítgasd Cvengrosnál! Egyedül, magadban kell kigyógyítanod, férfiasan, csak úgy leszel igazi bányász ... — Igaz, Zimancsik elvtárs! — ve­vetett most már szívből Garbiarik Jani. Ján Skalka. Szép eredményekkel köszöntik a pótori dolgozók a bányászünnepet A csehszlovák bányászok napjá­nak nagy jelentőségét megértették a pótori bányászok is és az elő­irányzott ťervfeladatok teljesítése becsület kérdésévé vált előttük. — A bányászok szorgalmáról, igyeke­zetéről tanúskodik az a tény. hogy tervfeladataikat az év elejétől össz­üzemi méretben 108.64 százalékra teljesítették. Az üzem valamennyi bányája, túlteljesítette tervét. A há­ji dolgozók 111.07 százalékra, Szia tinkán 101 75. Dolinán pedig 119.98 százalékra teljesítették a tervet. A bányászok nagy lelkesedéssel készültek a Bányásznapra Értékes kötelezettségvállalásokat tettek sokezer tonna szén tervenfelüli ki­terme'ésére. A szocialista munkaver­seny során, amellyel felajánlásuk teljesítéséért harcolnak, szebbnél­szebb eredmények születnek. A ver­senybe az üzem dolgozóinaik 90 szá­zaléka vesz részt. A pótori bányászok pár héttel ezelőtt nagy kitüntetésben részesül­tek. A szlovákiai szénbányák kö­zött folytatott verseny során el­nyerték a minisztérium Vörös Zász. laját. Sikerükben nagy része volt ' péntekes mozgalom meghonosodásá­nak. A péntekesek mozgalmát Dulaj András indítota el hódító útjára az üzemben és azóta igen sok munka­csoport nem öt, hanem négy nap alatt teliesít* heti tervét Nemrégi­ben Bástyi Pál is bejelentette, hogy bekapcsolódik a péntekes mozgalom­ba. Bástyi Béla munkacsoportja a legjobbak közé tartozik. Több mint öt hónapja, hogy egyenletesen 140 százalékra teljesítik normájukat. Magas teljesítményüket úgy érték el, hogy a csoportban megteremtet­ték a jó kollektív szellemet elmé­lyítették a szocialista munkaver­senyt Ez a munkacsoport a Háj­bányaüzemiben állandóan tartja az első helyet. H a például összehason­lítjuk az év első és második hó­napját, amikor még ismeretlen fo­galom volt az üzemekben a pénte­kes mozgalom, a júniusi termelési eredményelkel igen érdekes számokat kapunk, melyek igazolják, hogyan növekedett a teljesítményük a pén­tekes mozgalom bevezetése után. Februártól júliusig 600 tonnával emeltek havi termelésüket. A Básityi testvérek fontos munkahelyükön be­csületesen megáll ták a helyüket. Augusztus 29-én délelöt tizenegy órakor teljesítették az első ötéves tervet. Az üzemben eddig elért eredmé­nyek alapján megállapították, hogy a Bányásznapra tett felajánlásuk teljesítéséhez már csak 1140 tonna szén hiányzik. Előreláthatólag a Bányásznapig minden munkahelyen valóra váltották adott szavukat a bányászok. Sok munkacsoport, mint például Básrtyiék, Nagyék, Lukácsék Darabosék már jóval túlteljesítették vállalásukat. A bányászok bizakodóan tekin­tenek a jövőbe, mert tudják, hogy a nehéznek látszó feladatot is köny. nyen valóra lehet váltani, ha a ter­meléshez szükséges előfeltételek meg vannak teremtve. A második félév elején üzembehelyezték a leg­modernebb és legnagyobb teljesít­ményű szovjet Donbasz-kombájno­kat, melyek biztosítékai tervük tel­jesítésének. A bányászoknak ezeket a gépeket szeretettel kell gondoz­niok. A gépek gondos karbantartá­sától és gazdaságos kihasználásától nagyban függ a terv teljesítése Fő­ként a komunistáknak kell jó Vél­dát mutatniok a termelésben és az agitációs munkában. Segíteniök kell az elmaradókat, hogy egy munka­hely se legyen a bányában, amely ne teljesítené tervét. A mesterek­nek, technikusoknak párt- és szak­szervezeti funkcionáriusoknak szo­rosabb kapcsolatot kell teremteni a bányászokkal, mert ezen a téren még hiányosságok mutatkoznak A vállalásokat rendszeresen kell ellen­őrizni, hogy minden csoport tudja, hol tart vállalása teljesítésében Az élen haladó munkásokat népszerű­síteni kell. Különösen azt kell pro­pagálni, hogy az élenjáró munka­csopi-rtok milyen módszerekkei ér­ték el magas teljesítményeiket. A mestereknek, technikusoknak, párt. és szakszervezeti funkcioná­riusoknak nagy figyelmet kell fordí­taniok a bányászok szakmai és poli­tikai fejlettségének állandó fokozá­sára. A nyáron megtartott képke­zelői tanfolyamon bebizonyult, hegy a dolgozók szakmai ismeretének ki­bővítése meghozza a gyümölcsét. A második negyedévben a gépek segít­ségével több mint 700 vagón sze­net termeltek terven felül. A Don­basz kombájnnál és a szállító beren­dezéssel sakkal könnyebben és gyor­sabban folyik a szén kitermelése és elszállítása. Ami a gépek gazdaságos kihasz­nálását illeti. ezen a térem még nagyon sok tennivaló vár megoldás­ra. A mai napig csak 60 százalékra vannak kihasználva, a szállító és egyéb gépezetek pedig 85—90 szá­zalékra. További fontos feladat: szívügyévé kell tennie mindenkinek a gépek gondosabb karbantartását. Termelés közben óvni kell a gépeket a sérülésektől, mert az első é s má­sodik negydévben a gépsérülések 2.56 százalékot tesznek ki. A bá­nyászok mozgalmat indítottak a gépek fokozottabb gondozására és feladatul tűzték ki, hogy a harma­dik negyedév végéig egy százalék alá csökkentik a gépsérülést. Az ötödik évi terv határidő előtti teljesítésére és a több tízezer tonna szén tervenfelüli kitermelésé­re tett felajánlásuk teljesítésének biztosítása végett szükséges, hogy a pótori bányában is minél széle­sebb mértékben meghonosodjanak az új fejtési módszerek. A ciklusos grafikon szerinti munka szervezé­sére is nagyobb figyelmet kell for­dítani, mert a mai napig még csak öt munkahelyen dolgoznak e szerint. Dulaj, Vágány, Fűzik, Darabos, Molnár, Lukács, Nagy és még jő néhány bányász nevét sorolhatnánk fel, akik a Boriszkin-munkamódszer bevezetésével szép sikereket érnek el. Ezek a jó példák mutatják a pótori bányászoknak, mennyire fon­tos az élenjáró fejtési formák beve­zetése a ' ermelés és a termelékeny­ség emelése szempontjából. Kertész Imre. Cyril Adam bányászcsoportja teljesítette az ötéves tervet A rudnyani bányászok munkáját szovjet módszerek segítik Rudnyani bányában a C&SzBSz hat élmunkás csapata versenyez már negyedik hónapja a gömöri vasérc­bányák Vashegyi üzemének ugyan­ilyen számú csapatával. A verseny főcélja, hogy az ércfejtés szovjet mó<&zereit elterjesszék bányáink többi munkahelyein is. A szint kö zötti nyitottkamrás fejtés bevezeté sével Rudnyaniban Martin Novotný, Jozef Kinik II. é s Martin Krau s cso­portjai a régi fejtési módszerhez vi­szonyítva négyszeres eredményt ér­tek el Jozef Kinik csoportja rekord eredményt ért el, amikor júliusban csoportjában minden egyes bányász­ra műszakonként átlagosan 29.7 ton­na érc esett, ami azt jelenti, hogy Kinik csoportjában minden bányas, két hosszú vonat vasércet fejtett jú liusban Mostanáig köztársaságunk ban ez a legmagasabb átlagos ered­mény. A vízöblítéses keményfémmel való fúrás bevezetésével a bányászok nemcsak emelték eredményeiket, hanem egyúttal a munkahelyek tisz­taságát is emelték. A rosice-oslavani bányászok is jelentették a dicső Bányásznap elő­estéjén építömunkájuk örömteli eredményét. Szerdán, szeptember 9­én délelőtt a Vácav Nősek-bányá­ban dolgozó Cyril Adam elmunkás­csoportja teljesítette az első gott­waldi ötéves terv feladatait. Cyril Adam bányász munkatársaival együtt magasan túlteljesítette azt a kötelezettségvállalást, amelyben ígértet tettek, hogy a Bányásznap tiszteletére szeptember végéig tel­jesítik az egész ötéves tervet. Cy­ril Adam csoportjának bányászai munkagyözelmük fölötti örömükben új szocialista kötelezettségvállalást tettek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójának tisz­teletére kötelezettséget vállaltak, hogy a Bányásznaptól kezdve min­den nap 22 csille szenet fejtenek terven felül. Ezekben a napokban a Bányász­nap tiszteletére tett kötelzettség­vállalásukat Antonín Modla és Ja­roslav Fater élmunkások csoportjai is teljesítették a Brno melletti za­stavkai Július-bányában. A rosice-oslavani körzet legjobb dolgozóit a Bányásznap ünnepségei megnyitása napján a „Legjobb dol­gozó" megtisztelő jelvénnyel tün­tették ki. Közöttük vannak Cyril Adam, a „Kiváló munkáért" kitün­tetés viselője és František Joura, akit az építésben elért érdemeiért tüntettek ki. Mindketten a Václav Nősek-bánya bányászai. A zbysovi Antonin-bánya dolgozói közül An­tonín Trojant, a CsSzBSz roham­csapatának élmunkását, két kitün­tetés viselőjét, Antonín Modla elv­társat, a Július-bányából és Jozef Patoékát, a koksztermelö osztály legjobb dolgozóját tüntették ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom