Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-02 / 213. szám, szerda

v Világ proletárj

ai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1953 szeptember 2, szerda 40 fillér VI. évfolyam, 213. szám Parancsnok elvtársak és politikai dolgozók! Pilóta é!f műszerész elvtársak, a repülőtéri zászlóaljak tagjai.' Előre légierőnk harckészségének további fokozására! (A Csehszlovák Repülőnap jelszavából) „Porba-e vagy sárba" Hazánik minden tájáról sorra érkeznek a jelentések, hogy végeztek a gabona cséplésével. Eddig már több mint 30 járás teljesítette az államma] szembeni kötelezettségét, a bratisiavai és a nyitrai kerületnek pedig minden járása teljesítette már a gabonabeadási tervet. Az idén az elmúlt évekhez viszonyítva sokkal könyebben ment a gabonabegyüjtés, hisz olyan volt a gabona, amilyen régen nem termett földjeinken. Szövetkezeteinkben nem ritkaságszámba ment a 30— 35 mázsás hektárhozam. Még enné] is kimagaslóbb eredmények születtek állami gazdaságainkban, ahol sokkal nagyobb mértékben alkalmazták az új módszereket, a szűk- és keresztsoros vetést, a szemcséstrágyázást és számos helyeri elvégezték a rozs pótbeporzását is. Minden bizonnyal a jövőben is ilyen gazdag, sőt még jobb termést akarunk betakarítani. Erre minden lehetőségünk megvan, csak az kell, hogy megragadjuk a kedvező alkalmat s most az őszi vetés idején gazdaságosan kihasználjuk mindazokat a lehetőségeket és segítséget, amelyeket népi demokráciánk nyújt. Sok most a tennivaló, hisz alig, hogy elhallgatták a cséplőgépek, eljött a repce és az ösziárpa vetésének ideje. Az eddigi tapasz, talatok azt mutatják, hogy a repce és az ősziárpa vetésére nem készül tünk kielégítően. Augüsztus 15-ig lejárt a repce vetésének határideje. Több helyen azonban eddig az idő ig nem vetették el a repcét. Sürgősen be kell tehát hozni a késést és minden erőt a repce és az őszi árpa vetésére kell fordítani, mert további munkák várnak ránk. A földet elő kell készíteni a rozs vetéséhez is, hisz szeptember 15-ig a megszabott határidőre földbe kell kerülnie a rozs vetőmagjának is. A rozs vetési munkáival egyidöben sürgőssé válik a búza és az őszi takarmányfélék földjének vetésre való előkészítése. Nem jó gazda az, aki csak az utolsó pillanatokra hagy mindent, azután kapkod fühöz-fához, mert nincs tisztított vetőmagja, elkésett a szántással, vagy esőre vár. Felmerül most a kérdés: »Porba vessünk, vagy az esőre várjunk«. Valószínű, hogy az ősziek nagy részét száraz talajba, kell vetni. Semmi esetre sem szabad várni a vetéssel, mert rendkívül nagy előnyre teszünk szert, ha idejében és ha porba is vetünk. Bebizonyosodott, hogy az a mag, amely a csapadékot az elvetés után a földben kapta, azonnal felhasználta a nedvességet, csírázásnak indult é

s erőteljesen fejlődött. Az a mag ellenben, amelyet az esőzések után i— tehát a talaj részleges kiszáradása után — vetiink el, már kevesebb nedves, séghez jut, tehát a csírázásban és a kezdeti fejlődésben is lemarad, nem számítva azt, hogy a késedelem csökkenti a terméskilátásokat. Mostani feladatunk tehát, hogy elsősorban mindén erőt a szántásra, a bororválásra fordítsunk, s egyben előkészítsük a vetőmagot, tisztítsuk meg az idegen gyomoktól és csávázzuk. Azok a szövetkezetek, amelyek nem rendelkeznek tiszta, nemesített vetőmaggal, csere útján beszerezhetik. Minden szövetkezeti tag meggyőződött arról az idén, hogy csakis a jó és nemesített vetőmag adhat bő termést. Ideállik az a régi közmondás, hogy »aki ocsút vet, szemetet arat«. Kövessék szövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink az állami gazdaságok példáját, ahol már hetekkel ezelőtt megtisztították a Vetőmaggabonát. Igy a tornóci állami gazdaság már nemcsak élőké szítette a rozs vetőmagját a vetésre, hanem az EFSz-ekkel való megegyezés alapján nagymennyiségű nemesített tisztított vetőmagot adott át a szövetkezetek részére. Sokan erre azt mondanák, hogy fölösleges az a sok pepecselés a vetőmaggal, hisz megtermi a föld, ha kedvező az időjárás. Az igaz, hogy a jó időjárás csak növelheti a terméseredményeket, azonban hiá b

a lesz csapadékdús az esztendő, ha a gabonánk a télen kifagy vagy megfertőzi az üszög. Az idei ta. pasztalatok is azt mutatják, hogy ahol tisztított vetőmagot vetettek, 4—5 mázsával is több termett hektáronként. Tehát ne sajnáljuk azt az időt amit a vetömagtisztításra fordítunk, mert a jó terméssel bő ségesen visszatérül ez a fáradság. Ha csak -egy olyan szövetkezetet veszünk például, amelyben az őszön 100 hektárnyi földet vetnek be jól kitisztított nemesített vető maggal, 100 mázsával többet taka. rítanak be, mint ott, ahol elhanya golják a vetni való gabona tiszti tását és csávázását. Ez legyen tehát a jelszó: »Csak tisztított és csávázott magot ve tünk!« Az őszi vetés sikere jórészt a traktorállomások felkészültségétől és jó munkájától függ. Államunk egyre több gépet bocsát mezőgazdaságunk részére. Magától értetődik tehát, hogy a talaj előkészítését és a vetési munkákat javarészben gépekkel végezhetjük. Ezért szükséges, hogy traktorállomásaink javítóműhelyeiben a napokban teljes lendülettel lássanak a gépek javítá. sához, készítsék elö az ekéket előhántóval, a boronákat, a kultivátorokat, .simitókat és a hengereket. Fokozottabb figyelmet kell fordítani arra, hogy minden brigádközpont elegendő mennyiségű agregáttal rendelkezzék. Másik fontos feladat, hogy ^íhinden traktorállomás idejében megkösse az EFSz-ekkel a szerződést és minden egyes traktorosnak, gépnek, meghatározzák az őszi terv feladatait. Ez azért is fontos, mert így minden traktoros tudja feladatát, tisztában van azzal, milyen munka vár rá az őszi vetés és beta. karítás alatt. Jól felkészült az őszi munkákra a komáromi traktorállomás. A traktorosok részére elkészítették szeptember 1-töl november 31-ig minden napra a tervet. Nagy súlyt fektettek arra is, hogy a gépek teljesítményéhez mérten a három hónap alatt egy.egy traktornak milyen területen kell elvégezni a munkát. A kálnai traktorállomás eddig 44 szövetkezettel kötött szerződést — ebből 32-vel hozamszerződésben állapodott meg. Az őszi vetés idejében va]ó elvégzése érdekében eddi^' több mint 58 agregátot készítettek elő boronáláshoz. Azonkívül IS vetőagregát és 8 trágya, szórógép már üzemképes és szeptember 15-ig összeállítják a többi agregátot is. Teljes lendülettel hozzá kell látni az őszi munkákhoz. A traktorállomások és az állami gazdaságok pártszerveztei, az EFSz-ekben dolgozó kommunisták úgy, ahogy az aratásban segítettek, adják most is tudásuk legjavát, járjanak elől á munkák irányításában és a munkák megszervezésében. Jó felvilágosítással győzzék meg dolgozó parasztjainkat az új módszerek: a keresetsoros és szüksoros vetés előnyeiről és magyarázzák meg mindenkinek, hogyha korán elvetjük az őszieket, a jövő évben sem érünk el rosszabb termést, sőt, a korai vetéssel minden előfeltételt megteremtünk arra, hogy a jövőben sokkal gazdagabb, dúsabb termést takaríthassunk be, mint eddig bármikor, MEGKEZDŐDÖTT AZ OSŽ1 MUNKA • • • Az idei bő gabonatermés betakarítása után újabb nagy harc vár mezőgazdasági dolgozóinkra. Itt az őszi munkák ideje. Fel kell készülni a kapásnövények betakarítására de elsősorban is igen lantos és sürgős feladat az őszi gabonafélék elvetése. Jórészt most döl • el a vetéssel, hbg

v a jövő nyáron milyen termést takarítunk be. Az EFSz-ek és a traktorállomások jó munkájától függ a szocialista faluért váló küzdelem, a szövetkezeti parasztok jövője, élete, boldogsága. Sok most a tennivaló. A falusi pártszervezetekre, a kommunistákra, a termelés irányítóinak e bátor parancsnokaira hárul az a szerep, hogy épp úgy, mint az aratásban és a cséplésben, most is mindent elkövessenek, hogy a jövő évi termésért folytatott küzdelem első döntő fontosságú csatájából győzelmesen kerüljünk ki. Minden erő bevetésével előre tehát az őszi munkák sikeréért! A jövő évben még nagyobb termést akarnak betakar ítani Az újvásári állami gazdaság dolgozói az idén meggyőződtek arról, hogy az idejébe* elvetett mag sokkal nagyobb termést hoz, mint a késói vetés. Ezért az aratás ép cséplés sikeres befejezése után nyomban megkezdték az őszi munkákat. A gözekék sípja már kora reggel munkába szólította a dolgozókat. A gőzekekezelők iparkodtak minél rövidebb idő alatt elkészíteni a talajt az őszi repce alá. Iparkodásüknak már meg is látszik az eredmé. nye. A repcét még augusztus közepén elvetették és már /szépen kisorolt. A gőzekék most sem állnak egy pillanatig sem. Már eddig több mint 40 hektáron végezték el a rozs alá a középszántást. A gazdaság dolgozói iparkodnak, hogy az őszi vetéseket az agrotechnikai időnek megfelelően elvégezhessék, hogy jövőre még gazdagabb termést takaríthassanak be, mint az idén Majorán János vállalta, hogy az őszi munkatervét 125 százalékra tehesíti A zselízi gép- és traktorállomás azjdei nyári munkák folyamán az érseHüjvári gép- és traktor állomással folytatott versenyben nagyon szép eredmériyeket ért el, ugyanis a tervet 117 százalékra teljesítette. A traktorállomás dolgozói hasonló eredményeket akarnak elérni az őszi munkák folyamán is Hogy a nyári és az őszi munkák közt ne legyen szünet, a zselízi gép- és tiaktorállomás dolgozói a gépjavítókkal és a mechanikusokkal az őszi munkákra előkészítik a gépeket. Az őszi munkák folyamán sokkql nagyobb feladatok várnak rájuk mint a mult évben. Az 1952-es évvel szemben az őszszel 6000 hektárrá többet kell megmüvélniök. Hogy ezeket a nagyobb feladatokat a határidőn belül elvégezhessék, a gép<• és traktorállomás szerződéseket köt az EFSz-ekkel és gyorsított ütembe

n befejezik a gépek javítását. Eddig a gépek és a kapcsolható berendezés Z7 százalékát megjavították. A zselízi gép- és traktorállomás dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulója tiszteletére értékes felajánlásokat tesznek. Majorán János traktoros, aki a nyári munkákat 218 százalékra elvégezte, ez alkalom, ból kötelezte magát, hogy az őszi munkákat 125 százalékra elvégzi és Simkó Mihály traktoros, a füzesgyarmati bi igádközpontból DT 54-es traktorával ct terv 105 százalékos teljesítése mellett 80 liter üzemanyagot megtakarít. Minden talpalatnyi földet keresztsorosa n vetnek be A busái szövetkezeti tagok tíz nappal a határidő előtt teljesítették beadási kötelezettségüket. Egyes tagok becsületes munkájukért szép jutalomban részesültek. Palik János 21.37, Varga József 17, Bán István 15, Varga Ferenc 1-8, Sánta László 16, Borik Mihály 15 és Barkó János 14 mázsa gabonát kaptalk az első félévi munkájuk jutalmául. Ujke. reszti Mihály, aki az állattenyésztésben dolgozott, szintén 15 mázsa gabonát kapott becsületes munkájáért. Vannak azonban olyan tagok is a szövetkezetben, akik hanyagul végezték munkájukat, vagy egyáltalán nem dolgoztak. Ezek a tagok most utólag bosszankodnak saját hanyag, ságukon és most siránkoznak azon, hogy miért nem dolgoztak becsületesen. A szövetkezet tagjai elhatározták, hogy a jövőben még nagyobb mértékben fogják alkalmazni az új módszereket és jövőre minden darab földet keresztsorosan vetnek be. Azokon a részeken, ahol az idén már keresztsorosan vetettek, 30 mázsa hektárhozamot értek el, a többin pedig ösak 18 mázsát. Danóci János, Busa Sürgős a munka a vágsellyei trak torállomáson is A vágsellyei gépállomás nehézségekkel küzdött, a nyári tervét csak aug. 24-én tudta teljesíteni 100.17 százalékra. A tervteljesítés késésének az oka az volt, hogy a gabona az egész járásban erősen le volt dőlve, és így az önkötözőgépeket és a kombájnokat nem lehetett teljes egészében kihasználni. A terv teljesítésének harcában a legjobb példát mutatta Pásztor József a peredi brigádból, aki Skoda 30as gépével 127 hektárt aratott le'. A nyári munkák alatt 346 liter üzemanyagot takarított meg. Továbbá Kupka Ferenc, aki Zetor 25-ös gépével a nyári tervét 147 százalékra teljesítette, 43 liter üzemanyagot takarított meg. A kombájnvezetők köziii legjobban kitűnt Szőcs Pál, aki 152.50 hektáron learatott és kicsépelt 3 093 métermázsa gabonát. Most pedig az aratási és cséplési munkálatok befejezésével minden erőnkkel hozzáfogunk az őszi munkák gyors és sikeres elvégzéséhez, hogy a. jövő évben még magasabb hektárhozamot tudjunk elérni és még gazdagabb termést biztosítsunk doágozóinK számára. Kozmér János, Vágsellya. Csaknem minden szövetkezettel megkötötték már az őszi munkákra a szerződést A kassai kerület gép- és traktorállomásai augusztus 28-ig már az EFSzl ek 80 százalékával kötöttek szerződés t az őszi munkákról. A szerződések megkötésén részt vesznek a gép- és traktorállomás agronómusai is. A szepsi gép- és traktorálloműs ez alkalomból 115 százalékos tervteljesítést mutat fel. A gép- és traktarállomás dolgozói ebben a járásban a szövetkezeti tagokkal kötendő szerződéseket a tavaszi és nyári szerződések teljesítésének kiértékelésével kapcsolták össze A szövetkezeti tagok, főleg a nagyobb EFSz-ekben teljesen kihasználták a mezőgazdasági termelés gépesítését és meg voltak elégedve a t aktorosok szép teljesítményeivel. Beismerte A hogy fogatokkal a szántást és a vewst olyan nagy földterületeken nem végezhették volna'el. A moldavai gép-, és traktorállomás először kötött szerződést az őszi munkákra a jabloni és a körtvélyesi EFSz-ekkel. A szepsi- járásoan még folyik a cséplés. A királyhelmeci gép- és traktoiállomás a járás EFSz-einek 93.5 százaléka val kötött szerződést, a bárcai pedig 91.4 százalékával. Lassú a tarlóhántás üteme a tornaijai járás szövetkezeteiben A tornaijai traktarállomás dolgozói 100 százalékra teljesítették tervüket. 6919 hektár területen elvégezték az aratást. Az össztervet 136 százalékra teljesítették. A legjobb traktorosok közé tartozik Simon Sándor, aki 140 haon aratta le a gabonát; tervét 260 százalékra teljesítette. Továbbá Bíró Lajos 155, Jokman Béla 151 százalékra teljesítette tervét. A többi traktorosok jól dolgoztak, valamennyien 100 százalékon felül teljesítették .tervüket. A traktorállomás agronómusa, Kis István szintén dicséretet érdemel munkájáért, mert minden idejét kihasználva azon fáradozott,, hogy a nyári munkákat határidő előtt sikeresen elvégezzék. A tarlóhántással azonban elmaradtunk, mert az EFSz tagjai nem hordták be idejében á termést a földekről és addig nem engedtek szántani. Ez ideig a tarlóhántást csak 2100 hektáron végeztük el, ami bizony csak 27 százalékot tesz ki. Hiba volt az is, hogy a helybeli tömegszervezetek egyáltalán nem nyújtottak segítséget ebben' a munkában, pedig ez az első és fontos alapfeltétele annak, hogy a földeket jól előkészítsük az őszi munkákra. A cséplést a gépáll más idejében megkezdte 77 cséplőgéppel. Az KFSztagok hanyagsága miatt azonban nem tudunk eredményesen dolgozni. Az EFSz tagjai 9 órakor kezdik a munkát és 11 órakor mát ebédelni mpnnek és délután 3 órától ~sak 6 óráig dolgoznak. Ezeket az EFSz-tagokat szigorúan meg kell bírálnunk, mert miattuk maradtunk el a csépléssel és a tarlóhántással. Pupák Jánss, Tornaija \