Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-09 / 219. szám, szerda

1953 szeptember 9 UJSZ0 Bolesztav Bierut elvtárs beszéde a termés ünnepén Szeptember 6-án Stettinben megtartották a termés hagyományos ünnepét. amelyre Lengyelország minden részéből jöttek parasztküldöttségek. Boleszlav Bierut elvtárs, az ünnepség részvevőihez fordulva többek között ezeket mondotta: „A termés ünnepe az ősi lengyel Stettinben, az az ünnepség amelyen összegezzük eredményeinket — a legjobb válasz az óceántúli imperialistáknak adenauerista-hitlerista szövetségeseiknek. valamint az országból kiűzött kapitalistáknak és földesuraknak, a lengyel nép árulóinak. — A lengyel nép nem felejtette el és sohasem felejti el azokat a tanulságokat, amelyeket felszabadító harcából és egész történetéből levont. Ma értékelni tudja szabadságát és népi hatalmát, amely népünk függetlenségének szilárd alapja. Az amerikai és új hitlerista háborús gyújtogatok semilyen mesterkedései nem tudják sem most, sem a jövőben elvenni a lengyel néptől vívmányait. — Barátság és alkotó békés együttműködés egyesít minket nemcsak minden szomszédos néppel, közöttük a Német Demokratikus Köztársaság dolgozó népével, de az egész béketáborral is, amelynek élén a hatalmas Szovjetunió, kipróbá't barátunk halad, amelyet örök testvéri barátság szálai fűznek hozzánk. A népi Lengyelország ipara — folytatta Bierut elvtárs — ma már el tudja látni a falvakat legmodernebb gépekkel, traktorokkal, tehergépkocsikkal, kombájnokkal és más mezőgazdasági gépekkel, valamint műtrágyával. Termelésünk évről-évre nő és a közeljövő teljes .nértékben megfelel a mezőgazdaság szükségleteinek. A nyugati diplomácia súlyos csődje Nyugati sajtóhangok az ENSz-ben lezajlott vitáról és szavazásról A nyugati sajtó továbbra is bő. ven foglalkozik azzal a vitával és szavazással, amely az ENSz-ben a politikai értekezlet összetételével kapcsolatban lezajlott. A lapok bírálják az amerikaiak magatartását, amellyel makacsul ragaszkodtak India kirekesztéséhez a politikai értekezletről, de egyben kifejezik aggodalmukat is a kérdéssel kapcsolatban felszínbe tört angol-amerikai ellentétek növekedése miatt „Londonban — írja a .,Neue Züri. cher Zeitung" cimü svájci burzsoá lap — a nyugati diplomácia súlyos csődjének érák. hogy India bevonásának kérdésében az angol és az amerikai küldöttség nyíltan egymás ellen szavazott, az angolok ugyan, azon az oldalon, mint a szovjet, az amerikaiakat pedig Pakisztán támogatta". „Az Anglia és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok nyíl vánvaló válságon esnek át — írja a „Journal de Genéve". — A koreai értekezlet előkészületei napvilágra hozták azokat az ellentéteket, amelyek a két ország. távolkeleti politikáját elválasztják egymástól". Az angol „Reynolds News" ezzel kap csolatban a következőket írja: „Az ENSz ülésén történt események arra mutatnak, hogy Amerika nem törekszik őszintén a tartós békére, hiszen még nagyon sokan vannak odaát, akik szeretnék folytatni a koreai háborút". Az amerikai kor. mánynak a koreai kérdésben elfoglalt álláspontja a „Reynolds News" szerint ellenkezik a világ népeinek véleményével, amelynek lényege az, meg kell tartania teljes függetlenségét". Az amerikai ENSz küldött ség magatartásával kapcsolatban a ..BBC" hírmagyarázója megjegyzi: „Az amerikai kormány ugyan nagyjából elérte, amit akart, de ennek nagy ára volt. A szövetségesek vi. szonya válságon esett át. Anglia és néhány más tagállam bizonyítékot szerzett arról, hogy sokan osztják nézeteiket, de — jegyzi meg aggodalommal a hírmagyarázó — ez is csak az egyetértés rovására ment". — Az angol-amerikai viszony el mérgesedése miatt egymást vádolják a lapok — írja a „Corriera delia Sera" cimü olasz lap. — Semmi sem dühítette fel jobban az ame rikaikat, mint az, hogy a „The rnes" egyik washingtoni jelentése az Egyesült Államokat „a koreai köztársaság (értsd: Dél-Korea) csatlósainak nevezte. Semmi sem dühítette jobban az angolokat, mint az, hogy a „New York Herald Tribúne" szerint Churchill „igyekszik végetvetni annak, amit ő indított el". Az amerikai sajtó az ENSz-beli vitát kommentálva aggodalommal ír arról, hogy Amerika mindjobban elszigetelődik szövetségeseitől „India részvételének kérdésében — írja az „Elszigeteljük saját magunkat" cimü vezércikkében a „The Washington Post" — az Egyesült Államokat az a veszély fenyegeti, hogy elszigetelődik szövetségeseitől. A koreai harcokban részt vett nemzetek közül úgyszólván országunk az egyedüli, amely arra törekszik, hogy tartós békét kell teremteni hogy kizárja Indiát a politikai érmindenütt. „Az amerikai kormány politikájával szemben — írja a lap — Angliának nagyon nagy óvatosságot kell tanúsítania és feltétlenül tekezletböl... Az Egyesült Államok olyan helyzetben van — jegyzi meg a lap — amelyben, még ha nyer is, vesztesnek fog bizonyulni". Az angol lapok arra a véleményre juitnak, hogy óvatos politikát kell folytatni Amerikával szemben. „Az angol közvélemény meggyőződése — irja a „Daily Herald" — hogy az angol-amerikai megértés életbevágóan fontos a világbékét!) érdekében. Az igazi megértés alapja azonban nem lehet az, hogy Anglia mindenben aláveti magát Amerika óhajának. A „Reynolds News" felhívja Churchillt, világosan juttassa kifejezésre, hogy az Egyesült Államok egyedül maradnak majd, ha háborút akarnak folytatni Kínával. „Nagy Britannia — írja a lap — nem bízhat meg az amerikai kormány békés szándékaiban". Békegyűíések a Szovjetunióban A Szovjetunió városaiban és falvain tovább folynak a dolgozók gyű lései, amelyeken megvitatják a Béke Világtanács budapesti ülésezésének és a Béke Hívei szovjet bizottsága teljes ülésének eredményeit. Ezeken a gyűléseken a szovjet emberek kijelentik, hogy el vannak szánva harcolni a békéért és üdvözlik a Béke Világtanács budapesti ülésének határozatait, amelyek a nemzetközi kérdések békés megoldására irányulnak. „Mi éppúgy, mint országunk öszszes dolgozói — jelentette ki M. Deraszimová munkásnő a moszkvai Cserbakov selyemszövőüzem gyűlésén — lelkesen támogatjuk a szovjet kormány bölos külpolitikáját, amely a béke és az összes nemzetekkel való barátság megszilárdítására irányul". A Sztálin - fémfeldolgozó üzemben tartott nagygyűlésen I. Alovajev villamoshegesztő szólalt fel. A gyűlés részvevői figyelmesen hallgatták meg beszédét. A gyűlés egyhangúlag határozatot hozott, amely kimondja, hogy a Sztálin-fémfeldolgozó üzem dolgozói egyhangúlag támogatják a Béke Világtanács ülésének és a Béke Hívei szovjet bizottsága plenáris ülésének határozatait és fokozzák az ötödik ötéves terv feladatainak teljesítéséért folytatott harcot. Amerikai stratégiai építkezések Közelés Kö2 ép-Keleten Dulles amerikai külügyminiszter — mint ismeretes — ez év tavaszán körutat tett a Közel- és Közép-Kelet országaiban. Ütjának eredménye ként fokozódott az amerikai katonai „szakértők" e térségben kifejtett tevékenysége. Ez a tevékenység különösen abban nyilvánul meg, hogy a közel, és középkeleti országokban egyre szélesebb méretekben épülnek stratégiai berendezések. Mint az „Asz-Sarha" cimü libanoni lap jelentette, az Egyesült Államok kormánya a szaud arábiai kormány beleegyezésével elhatározta, hogy Szaúd-Arábia keleti részében, stratégiai jelentőségű objektumot létesít. A New York Times tudósítő. jának bhamduni (Libanon) jelentése szerint az amerikai „szakértők" most gondosan tanulmányozzák az úgynevezett „pánarab" gépkocsíút építésének tervét A terv kettős, aszfaltozott, ezermérföldes gépkocsiűit építését indítványozza Damaszkusztól a sivatagon át a Perzsaöböl partvidékéig. Üjságírókörökben nem titkolják ennek a gépkocsiút nak fontos stratégiai jelentőségét. A gépkocsiúton ugyanis gyorsan és kényelmesen át lehet dobni csapatokat a Perzsa-öböl nyugati térségéből a Perzsa-öböl partján több katonai és ugyanakkor ellenőrzést lehet gya1 repülőteret, katonai tábort és egyéb > korolni több ország területe felett. Az U j Kína tudósítófa a Csang Kai-sek-iígynökök tevékenységérői a hadifogolytáboiokban Amint Kian Nan, az Üj Kína sajtóiroda különtudósítója írja, azok a módszerek, • amelyekkel Csang Kaisek ügynökei a kínai népi önkéntes alakulatok fogságba esett tagjait igyekeznek visszatartani, mind szégyentelenebbé válnak. Emellett teljesen támogatják őket az ameri kaiak. Amikor a Csang Kai-sek klikkje által kiküldött „küldöttség" Fan Csíh-nek, a titkosrendőrség hirhedt főnökének vezetésével befejezte személyes munkáját Kocsedoszigetén, szeptember 2-án Puszanba érkezett. Hétnapos tartózkodásuk alatt a Kocsedo-szigetén lévő hadifogolytáborokban éjjel-nappal dolgoztak, hogy „rábeszéléssel" és „személyes beszélgetésekkel" arra kényszerítsék a kínai hadifoglyokat, hogy lemondjanak hazájukról és Taivanba menjenek. Ez a csoport most ugyanilyen tevékenységet folytat a puszani hadifogolykórházban. A kuomintang-vezetők parancsai alapján a hadifoglyok közé helyezett ügynökök számos követelést gondoltak ki, amelyeket Mark Clark elé, az ENSz csapatainak főparancsnoka elé terjesztettek. A Csang Kai-sek hóhérok azt követelik, hogy engedélyezzék nekik, hogy álcázva maradjanak akkor is, amikor a hadifoglyokat átadják a semleges államoik hazatelepítő bizottságának, és hogy engedélyezzék nekik ott kifüggeszteni a kuomintang-zászlókat, a hadifoglyokat a kuomintang-rádió hallgatására, valamint kuomintangújságok olvasására kényszeríteni. Az ügynökök azt akarják, hogy a legkülönbözőbb ürügyek alatt megzavarhassák a koreai és kínai fél felvilágosító munkáját, a semleges államok hazatelepítési bizottságának személyzetét azzal vádolják, hogy „segiti a koreai és kinai felet és azt követelik, hogy a bizottság tagjait űzzék el. „Amerikai támogatás és egyetértés nélkül Csang Kai-sek ügynökeinek bizonyára nem volna bátorságuk ilyen követeléseket előterjeszteni, amelyek a fegyverszüneti egyezményt szembeötlően megsértik. Elkerülhetetlen, — írja Kian Nan — hogy az amerikaiak felhagyjanak a felforgató tevékeny, ségükkel, hathatós lépéseket tegyenek abban az irányban, hogy a hadifogolytáborokat megtisztogassák az összes liszinman-ügynököktől és hogy lehetővé tegyék a semleges államok hazatelepítési bizottságának zavartalan tevékenységét. A választókra gyakorolt durva nyomás jegvében folytak le a nyugatnémetországi képviselőházi választások írta: P. Naumov Nyugat-Németországban szeptem- | ber 6-án lefolytak a képviselőházi választások. A különféle politikai pártok a választások előestéjén tartották meg utolsó választáselőtti összejöveteleiket és gyűléseiket. Németország Kommunista Pártja Solingenben tartotta utolsó összejövetelét a választások előtt. Az összejövetelen felszólalt Max Reimann, Németország Kommunista Pártjának elnöke, aki a RemscheidSolingen választókerület jelöltje. A fasiszta elemek ama törekvései, hogy megakadályozzák az összejövetelt, a dolgozók szervezettsége és tömörsége következtében kudarcot vallottak. Dulles amerikai államtitkár nyilatkozata hivatalosan igazolta, hogy Adenauer szövetségi kancellár úr nem német, hanem amerikai politikát folytat — mondotta Max Rei mann. A választásokon a német népnek el- kell döntenie, melyik úton haladjon a kettő közül. Az egyik út — ez a béke, a haza egysége helyreállításának, a németek közöt ti és a négy nagyhatalom között való megyezés útja. A másik űt — Adenaer útja, aki az USA állam titkárával, Dullessel és Eisenhower elnökkel együtt a bonni és párizsi ftáborús szerződés útján Németországot b

e akarja vonni az agTesz»zív Északatlanti Egyezménybe és ezzel akadályokat állítani Németország egyesülésének útjába, ©16 akarja idézni a harmadik világháború veszélyét. Ollenhauer, a Szociáldemokrata Párt elnöke az oberbauseni választások előtti záróösszejövetelen szólalt fel. Kijelentette, hogy Német, ország egyesítése Németország Szo. ciáldemokrata Pártja politikájának legfőbb célja. Ollenhauer újra fellépett az »erő politikája« és az európai védelmi közösségről szóló szerződés (az »Európai Hadsereg, ről" szóló szerződés) ellen. Elvetette Dulles amerikai államtitkárnak a Bundestagba való választásokkal kapcsolatban tett kijelentését. Ollenhauer kijelentette: »Mi nem vagyunk amerikai protektorátus«. A bonni felső kormánykörök, amelyek a választások előtt lefolyt kam. pányban a választókra gyakorolt nyomás minden eszközét megragad, ták — a zsarolástól és népámítás, tói kezdve egészen a nyilt terrorig, — a választások napján nem rettentek vissza semilyen eszköztől. A egyes nyugatnémetországi lapok azt írták, hogy azokat az amerikai módszereket, melyeket az Adenauert támogató pártok a választási küzdelmek idején alkalmaztak, a választások napján is alkalmazni fogják. Ezek a jóslatok teljesen igazolódtak. A nyugatnémetországi választások a választókra gyakorolt durva nyomás jegyében, az Adenauer ellem fellépő demokratikus pártok és szervezetek terrorisztikus üldöztetése jegyében folytak le. A választók megfélemlítésének rendszerét minden apró részletében kidolgozták. A választó mielőtt út. I nak indult volna a szavazóhelyiség felé, kezébe véve a reggeli lapokat, szembeötlő híreket olvasott mindenütt, hogy az egész nyugatnémet rendőrséget »harci készültségbe helyezték«. Tömeghatás elérésére rész. letes adatokat közöltek a mozgósított rendőrség különféle alakulatainak számáról. Azt is közölték, hogy »sportolók« és sportegyenruha nélküli fiatalemberek csoportjait rendelték a rendőrség segítségére. Ezeket a csapatokat különböző fasiszta ifjúsági szervezetekből toborozták. A Nyugat-Németország különféle körzeteibői érkezett hírek arról tanúskodnak. hogy a választókra gyakorolt nyomás gépezete egész Nyugat-Németországban tömegmé. retekben működött. A stuttgarti jelentésből kitűnik, hogy a szeptem. ber 6-ra virradó éjjel Baden Wűrtemberg területén motorizált csapatok száguldottak, amelyek öszszetörték a kommunista és a szociáldomokrata párt agitációs tábláit, letépték, vagy pedig beragasztották ezen pártok választási plakátjait. Amikor a kommunisták új plakátokat igyekeztek ragasztani a letépettek helyébe, a rendőrök kutyákkal vetették magukat a kom munistákra. A rendőrség »embervadászata« egész éjjel tartott. Az ADN sajtóügynökség jelenté se szerint ma reggel Majna-Frank furtban és Kölnben Adenauernak a »választások védelmére alakított mozgósított polgári hadsereg« szá mos terrorcselekedetet követett el a kommunista és szociáldemokrata párt tagjai ellen. A »Német Ifjúság Szövetségébe« tartozó banditák, akik szeptember 6-ra virradó éjjel a »Stars and strapes® cimü amerikai katonai lap kocsijában Német metország Kommunista Pártja majna-Frankfurti körzeti vezetőségének székháza elé hajtottak, gyúlékony anyaggal felgyújtották a »Socialistische Volkszeitung« számos kiállitószekrényét. A Münster körzetébe tartozó Warendorfban a fasiszta banditák szeptember 6-ra virradó éjjel betörték a kommunista párt helyi szervezete székháza hirdetési szekrényének üvegjét. Dél-Hessenben géppisztollyal felfegyverzett erős amerikai őrszeme, ket helyeztek el az útkereszteződéseken. A kölni Ringstrassen a rendőrség letartózatott egy csoportot, amely Németország Kommunista Pártja plakátjait ragasztotta. A kölni megszálló rendőrség szintén feltar. tóztatott több kommunista plakátragasztót. A bonni kormánykörök akadályo. kat gördítettek annak útjába, hogy többezer nyugatnémet polgár, amely egy időre a Német Demokratikus Köztársaságba távozott, részt vegyen a szavazásban. Az ADN sajtöügynökség jelentése szerint a bon. ni kormány képviselője kénytelen volt beismerni, hogy a demarkációs vona! környékén nem állítottak fel választóközpontokat, ahol azok a nyugatnémet polgárok is, akik nem szakítják meg tartózkodásukat az NDK-ban, leszavazhatnának. , A demarkációs vonal környékén egyetlen egy választóközpont van és pedig Bebr népesen lakott pontján. Nyugat-Németország ama lakói azonban, akik jelenleg az NDK-ban tartózkodnak, csak abban az esetben szavazhattak ebben a választóközpontban, ha lemondanak arról, hogy visszatérjenek a Német Demokratikus Köztársaságba. A demarkációs vonal átlépésekor övezetközi útlevelükbe bejegyzik ezt a tényt és útlevelük ennek következtében érvénytelenné vált. Adenauer így szervezte meg hírhedt „szabad választásait", amelyeket mintának javasol az össznémet választások végrehajtásóra. NyugatNémetország hazafias erői mélyen felháborodtak a demokrácia alapvető elemeinek ily arcul csapásán. A nyugatnémet parlamentbe lefolyt választások helyi időszámítás szerint reggel 8-tól 18-ig tartottak. Ezután megkezdődött a szavazatok számlálása, összesen 484 képviselőt kellett választani a Bundestagba. Nyugat-Németországnak 33 millió választója van. A hamburgi rádió jelentése szerint a választók nyolcvan százaléka vett részt a választásokon. (Megjelent a moszkvai Pravda hétfői számában.) /