Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-09 / 219. szám, szerda

1953 szeptember 9 UJSZ0 Bolesztav Bierut elvtárs beszéde a termés ünnepén Szeptember 6-án Stettinben meg­tartották a termés hagyományos ün­nepét. amelyre Lengyelország minden részéből jöttek parasztküldöttségek. Boleszlav Bierut elvtárs, az ünnep­ség részvevőihez fordulva többek kö­zött ezeket mondotta: „A termés ünnepe az ősi lengyel Stettinben, az az ünnepség amelyen összegezzük eredményeinket — a leg­jobb válasz az óceántúli imperialis­táknak adenauerista-hitlerista szö­vetségeseiknek. valamint az országból kiűzött kapitalistáknak és földesurak­nak, a lengyel nép árulóinak. — A lengyel nép nem felejtette el és sohasem felejti el azokat a tanul­ságokat, amelyeket felszabadító harcá­ból és egész történetéből levont. Ma értékelni tudja szabadságát és népi hatalmát, amely népünk függetlensé­gének szilárd alapja. Az amerikai és új hitlerista háborús gyújtogatok se­milyen mesterkedései nem tudják sem most, sem a jövőben elvenni a lengyel néptől vívmányait. — Barátság és alkotó békés együtt­működés egyesít minket nemcsak minden szomszédos néppel, közöttük a Német Demokratikus Köztársaság dolgozó népével, de az egész béketá­borral is, amelynek élén a hatalmas Szovjetunió, kipróbá't barátunk halad, amelyet örök testvéri barátság szálai fűznek hozzánk. A népi Lengyelország ipara — foly­tatta Bierut elvtárs — ma már el tudja látni a falvakat legmodernebb gépekkel, traktorokkal, tehergépko­csikkal, kombájnokkal és más mező­gazdasági gépekkel, valamint műtrá­gyával. Termelésünk évről-évre nő és a közeljövő teljes .nértékben megfelel a mezőgazdaság szükségleteinek. A nyugati diplomácia súlyos csődje Nyugati sajtóhangok az ENSz-ben lezajlott vitáról és szavazásról A nyugati sajtó továbbra is bő. ven foglalkozik azzal a vitával és szavazással, amely az ENSz-ben a politikai értekezlet összetételével kapcsolatban lezajlott. A lapok bí­rálják az amerikaiak magatartását, amellyel makacsul ragaszkodtak In­dia kirekesztéséhez a politikai ér­tekezletről, de egyben kifejezik ag­godalmukat is a kérdéssel kapcso­latban felszínbe tört angol-ameri­kai ellentétek növekedése miatt „Londonban — írja a .,Neue Züri. cher Zeitung" cimü svájci burzsoá lap — a nyugati diplomácia súlyos csődjének érák. hogy India bevoná­sának kérdésében az angol és az amerikai küldöttség nyíltan egymás ellen szavazott, az angolok ugyan, azon az oldalon, mint a szovjet, az amerikaiakat pedig Pakisztán támo­gatta". „Az Anglia és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok nyíl vánvaló válságon esnek át — írja a „Journal de Genéve". — A koreai értekezlet előkészületei napvilágra hozták azokat az ellentéteket, ame­lyek a két ország. távolkeleti politi­káját elválasztják egymástól". Az angol „Reynolds News" ezzel kap csolatban a következőket írja: „Az ENSz ülésén történt események ar­ra mutatnak, hogy Amerika nem törekszik őszintén a tartós békére, hiszen még nagyon sokan vannak odaát, akik szeretnék folytatni a koreai háborút". Az amerikai kor. mánynak a koreai kérdésben elfog­lalt álláspontja a „Reynolds News" szerint ellenkezik a világ népeinek véleményével, amelynek lényege az, meg kell tartania teljes független­ségét". Az amerikai ENSz küldött ség magatartásával kapcsolatban a ..BBC" hírmagyarázója megjegyzi: „Az amerikai kormány ugyan nagy­jából elérte, amit akart, de ennek nagy ára volt. A szövetségesek vi. szonya válságon esett át. Anglia és néhány más tagállam bizonyítékot szerzett arról, hogy sokan osztják nézeteiket, de — jegyzi meg aggo­dalommal a hírmagyarázó — ez is csak az egyetértés rovására ment". — Az angol-amerikai viszony el mérgesedése miatt egymást vádol­ják a lapok — írja a „Corriera del­ia Sera" cimü olasz lap. — Semmi sem dühítette fel jobban az ame rikaikat, mint az, hogy a „The rnes" egyik washingtoni jelentése az Egyesült Államokat „a koreai köztársaság (értsd: Dél-Korea) csatlósainak nevezte. Semmi sem dühítette jobban az angolokat, mint az, hogy a „New York Herald Tri­búne" szerint Churchill „igyekszik végetvetni annak, amit ő indított el". Az amerikai sajtó az ENSz-beli vitát kommentálva aggodalommal ír arról, hogy Amerika mindjob­ban elszigetelődik szövetségeseitől „India részvételének kérdésében — írja az „Elszigeteljük saját ma­gunkat" cimü vezércikkében a „The Washington Post" — az Egyesült Államokat az a veszély fenyegeti, hogy elszigetelődik szövetségeseitől. A koreai harcokban részt vett nem­zetek közül úgyszólván országunk az egyedüli, amely arra törekszik, hogy tartós békét kell teremteni hogy kizárja Indiát a politikai ér­mindenütt. „Az amerikai kormány politikájával szemben — írja a lap — Angliának nagyon nagy óvatos­ságot kell tanúsítania és feltétlenül tekezletböl... Az Egyesült Államok olyan helyzetben van — jegyzi meg a lap — amelyben, még ha nyer is, vesztesnek fog bizonyulni". Az angol lapok arra a vélemény­re juitnak, hogy óvatos politikát kell folytatni Amerikával szemben. „Az angol közvélemény meggyő­ződése — irja a „Daily Herald" — hogy az angol-amerikai megértés életbevágóan fontos a világbékét!) érdekében. Az igazi megértés alapja azonban nem lehet az, hogy Anglia mindenben aláveti magát Amerika óhajának. A „Reynolds News" fel­hívja Churchillt, világosan juttassa kifejezésre, hogy az Egyesült Álla­mok egyedül maradnak majd, ha háborút akarnak folytatni Kíná­val. „Nagy Britannia — írja a lap — nem bízhat meg az amerikai kor­mány békés szándékaiban". Békegyűíések a Szovjetunióban A Szovjetunió városaiban és fal­vain tovább folynak a dolgozók gyű lései, amelyeken megvitatják a Bé­ke Világtanács budapesti ülésezé­sének és a Béke Hívei szovjet bizott­sága teljes ülésének eredményeit. Ezeken a gyűléseken a szovjet emberek kijelentik, hogy el vannak szánva harcolni a békéért és üd­vözlik a Béke Világtanács budapesti ülésének határozatait, amelyek a nemzetközi kérdések békés megol­dására irányulnak. „Mi éppúgy, mint országunk ösz­szes dolgozói — jelentette ki M. Deraszimová munkásnő a moszkvai Cserbakov selyemszövőüzem gyűlé­sén — lelkesen támogatjuk a szov­jet kormány bölos külpolitikáját, amely a béke és az összes nemze­tekkel való barátság megszilárdí­tására irányul". A Sztálin - fémfeldolgozó üzemben tartott nagygyűlésen I. Alovajev villamoshegesztő szólalt fel. A gyű­lés részvevői figyelmesen hallgat­ták meg beszédét. A gyűlés egyhangúlag határozatot hozott, amely kimondja, hogy a Sztálin-fémfeldolgozó üzem dolgozói egyhangúlag támogatják a Béke Világtanács ülésének és a Béke Hí­vei szovjet bizottsága plenáris ülé­sének határozatait és fokozzák az ötödik ötéves terv feladatainak tel­jesítéséért folytatott harcot. Amerikai stratégiai építkezések Közel­és Kö2 ép-Keleten Dulles amerikai külügyminiszter — mint ismeretes — ez év tavaszán körutat tett a Közel- és Közép-Kelet országaiban. Ütjának eredménye ként fokozódott az amerikai katonai „szakértők" e térségben kifejtett te­vékenysége. Ez a tevékenység kü­lönösen abban nyilvánul meg, hogy a közel, és középkeleti országokban egyre szélesebb méretekben épülnek stratégiai berendezések. Mint az „Asz-Sarha" cimü libano­ni lap jelentette, az Egyesült Álla­mok kormánya a szaud arábiai kor­mány beleegyezésével elhatározta, hogy Szaúd-Arábia keleti részében, stratégiai jelentőségű objektumot létesít. A New York Times tudósítő­. jának bhamduni (Libanon) jelentése szerint az amerikai „szakértők" most gondosan tanulmányozzák az úgynevezett „pánarab" gépkocsíút építésének tervét A terv kettős, aszfaltozott, ezermérföldes gépko­csiűit építését indítványozza Damasz­kusztól a sivatagon át a Perzsa­öböl partvidékéig. Üjságírókörökben nem titkolják ennek a gépkocsiút nak fontos stratégiai jelentőségét. A gépkocsiúton ugyanis gyorsan és kényelmesen át lehet dobni csapato­kat a Perzsa-öböl nyugati térségéből a Perzsa-öböl partján több katonai és ugyanakkor ellenőrzést lehet gya­1 repülőteret, katonai tábort és egyéb > korolni több ország területe felett. Az U j Kína tudósítófa a Csang Kai-sek-iígynökök tevékenységérői a hadifogolytáboiokban Amint Kian Nan, az Üj Kína saj­tóiroda különtudósítója írja, azok a módszerek, • amelyekkel Csang Kai­sek ügynökei a kínai népi önkéntes alakulatok fogságba esett tagjait igyekeznek visszatartani, mind szé­gyentelenebbé válnak. Emellett tel­jesen támogatják őket az ameri kaiak. Amikor a Csang Kai-sek klikkje által kiküldött „küldöttség" Fan Csíh-nek, a titkosrendőrség hirhedt főnökének vezetésével befe­jezte személyes munkáját Kocsedo­szigetén, szeptember 2-án Puszan­ba érkezett. Hétnapos tartózkodá­suk alatt a Kocsedo-szigetén lévő hadifogolytáborokban éjjel-nappal dolgoztak, hogy „rábeszéléssel" és „személyes beszélgetésekkel" arra kényszerítsék a kínai hadifoglyokat, hogy lemondjanak hazájukról és Taivanba menjenek. Ez a csoport most ugyanilyen tevékenységet foly­tat a puszani hadifogolykórházban. A kuomintang-vezetők parancsai alapján a hadifoglyok közé helye­zett ügynökök számos követelést gondoltak ki, amelyeket Mark Clark elé, az ENSz csapatainak főparancs­noka elé terjesztettek. A Csang Kai-sek hóhérok azt követelik, hogy engedélyezzék nekik, hogy álcázva maradjanak akkor is, amikor a ha­difoglyokat átadják a semleges álla­moik hazatelepítő bizottságának, és hogy engedélyezzék nekik ott kifüg­geszteni a kuomintang-zászlókat, a hadifoglyokat a kuomintang-rádió hallgatására, valamint kuomintang­újságok olvasására kényszeríteni. Az ügynökök azt akarják, hogy a legkülönbözőbb ürügyek alatt megzavarhassák a koreai és kínai fél felvilágosító munkáját, a semle­ges államok hazatelepítési bizottsá­gának személyzetét azzal vádolják, hogy „segiti a koreai és kinai felet és azt követelik, hogy a bizottság tagjait űzzék el. „Amerikai támo­gatás és egyetértés nélkül Csang Kai-sek ügynökeinek bizonyára nem volna bátorságuk ilyen követelése­ket előterjeszteni, amelyek a fegy­verszüneti egyezményt szembeötlően megsértik. Elkerülhetetlen, — írja Kian Nan — hogy az amerikaiak felhagyjanak a felforgató tevékeny, ségükkel, hathatós lépéseket tegye­nek abban az irányban, hogy a ha­difogolytáborokat megtisztogassák az összes liszinman-ügynököktől és hogy lehetővé tegyék a semleges ál­lamok hazatelepítési bizottságának zavartalan tevékenységét. A választókra gyakorolt durva nyomás jegvében folytak le a nyugatnémetországi képviselőházi választások írta: P. Naumov Nyugat-Németországban szeptem- | ber 6-án lefolytak a képviselőházi választások. A különféle politikai pártok a választások előestéjén tartották meg utolsó választáselőtti összejöveteleiket és gyűléseiket. Németország Kommunista Pártja Solingenben tartotta utolsó össze­jövetelét a választások előtt. Az összejövetelen felszólalt Max Rei­mann, Németország Kommunista Pártjának elnöke, aki a Remscheid­Solingen választókerület jelöltje. A fasiszta elemek ama törekvései, hogy megakadályozzák az összejö­vetelt, a dolgozók szervezettsége és tömörsége következtében kudarcot vallottak. Dulles amerikai államtitkár nyi­latkozata hivatalosan igazolta, hogy Adenauer szövetségi kancellár úr nem német, hanem amerikai politi­kát folytat — mondotta Max Rei mann. A választásokon a német népnek el- kell döntenie, melyik úton haladjon a kettő közül. Az egyik út — ez a béke, a haza egysége helyreállításának, a németek közöt ti és a négy nagyhatalom között való megyezés útja. A másik űt — Adenaer útja, aki az USA állam titkárával, Dullessel és Eisenhower elnökkel együtt a bonni és párizsi ftáborús szerződés útján Németor­szágot b e akarja vonni az agTesz­»zív Északatlanti Egyezménybe és ezzel akadályokat állítani Német­ország egyesülésének útjába, ©16 akarja idézni a harmadik világhá­ború veszélyét. Ollenhauer, a Szociáldemokrata Párt elnöke az oberbauseni válasz­tások előtti záróösszejövetelen szó­lalt fel. Kijelentette, hogy Német, ország egyesítése Németország Szo. ciáldemokrata Pártja politikájának legfőbb célja. Ollenhauer újra fel­lépett az »erő politikája« és az eu­rópai védelmi közösségről szóló szerződés (az »Európai Hadsereg, ről" szóló szerződés) ellen. Elvetette Dulles amerikai államtitkárnak a Bundestagba való választásokkal kapcsolatban tett kijelentését. Ol­lenhauer kijelentette: »Mi nem va­gyunk amerikai protektorátus«. A bonni felső kormánykörök, amelyek a választások előtt lefolyt kam. pányban a választókra gyakorolt nyomás minden eszközét megragad, ták — a zsarolástól és népámítás, tói kezdve egészen a nyilt terrorig, — a választások napján nem ret­tentek vissza semilyen eszköztől. A egyes nyugatnémetországi lapok azt írták, hogy azokat az amerikai módszereket, melyeket az Adenauert támogató pártok a választási küzdelmek idején alkalmaztak, a választások napján is alkalmazni fogják. Ezek a jóslatok teljesen igazolódtak. A nyugatnémetországi választások a választókra gyakorolt durva nyomás jegyében, az Adenauer ellem fellépő demokratikus pártok és szervezetek terrorisztikus üldöz­tetése jegyében folytak le. A választók megfélemlítésének rendszerét minden apró részletében kidolgozták. A választó mielőtt út. I nak indult volna a szavazóhelyiség felé, kezébe véve a reggeli lapokat, szembeötlő híreket olvasott minde­nütt, hogy az egész nyugatnémet rendőrséget »harci készültségbe he­lyezték«. Tömeghatás elérésére rész. letes adatokat közöltek a mozgósí­tott rendőrség különféle alakulatai­nak számáról. Azt is közölték, hogy »sportolók« és sportegyenruha nél­küli fiatalemberek csoportjait ren­delték a rendőrség segítségére. Ezeket a csapatokat különböző fa­siszta ifjúsági szervezetekből tobo­rozták. A Nyugat-Németország különféle körzeteibői érkezett hírek arról ta­núskodnak. hogy a választókra gyakorolt nyomás gépezete egész Nyugat-Németországban tömegmé. retekben működött. A stuttgarti je­lentésből kitűnik, hogy a szeptem. ber 6-ra virradó éjjel Baden Wűr­temberg területén motorizált csa­patok száguldottak, amelyek ösz­szetörték a kommunista és a szo­ciáldomokrata párt agitációs táb­láit, letépték, vagy pedig beragasz­tották ezen pártok választási pla­kátjait. Amikor a kommunisták új plakátokat igyekeztek ragasztani a letépettek helyébe, a rendőrök ku­tyákkal vetették magukat a kom munistákra. A rendőrség »ember­vadászata« egész éjjel tartott. Az ADN sajtóügynökség jelenté se szerint ma reggel Majna-Frank furtban és Kölnben Adenauernak a »választások védelmére alakított mozgósított polgári hadsereg« szá mos terrorcselekedetet követett el a kommunista és szociáldemokrata párt tagjai ellen. A »Német Ifjú­ság Szövetségébe« tartozó banditák, akik szeptember 6-ra virradó éjjel a »Stars and strapes® cimü ameri­kai katonai lap kocsijában Német metország Kommunista Pártja maj­na-Frankfurti körzeti vezetőségének székháza elé hajtottak, gyúlékony anyaggal felgyújtották a »Socialis­tische Volkszeitung« számos kiálli­tószekrényét. A Münster körzetébe tartozó Warendorfban a fasiszta banditák szeptember 6-ra virradó éjjel betörték a kommunista párt helyi szervezete székháza hirdetési szekrényének üvegjét. Dél-Hessenben géppisztollyal fel­fegyverzett erős amerikai őrszeme, ket helyeztek el az útkereszteződé­seken. A kölni Ringstrassen a rendőrség letartózatott egy csoportot, amely Németország Kommunista Pártja plakátjait ragasztotta. A kölni megszálló rendőrség szintén feltar. tóztatott több kommunista plakát­ragasztót. A bonni kormánykörök akadályo. kat gördítettek annak útjába, hogy többezer nyugatnémet polgár, amely egy időre a Német Demokratikus Köztársaságba távozott, részt ve­gyen a szavazásban. Az ADN saj­töügynökség jelentése szerint a bon. ni kormány képviselője kénytelen volt beismerni, hogy a demarká­ciós vona! környékén nem állítot­tak fel választóközpontokat, ahol azok a nyugatnémet polgárok is, akik nem szakítják meg tartózko­dásukat az NDK-ban, leszavazhat­nának. , A demarkációs vonal környékén egyetlen egy választóközpont van és pedig Bebr népesen lakott pontján. Nyugat-Németország ama lakói azonban, akik jelenleg az NDK-ban tartózkodnak, csak abban az eset­ben szavazhattak ebben a választó­központban, ha lemondanak arról, hogy visszatérjenek a Német Demo­kratikus Köztársaságba. A demar­kációs vonal átlépésekor övezetközi útlevelükbe bejegyzik ezt a tényt és útlevelük ennek következtében érvény­telenné vált. Adenauer így szervezte meg hír­hedt „szabad választásait", amelye­ket mintának javasol az össznémet választások végrehajtásóra. Nyugat­Németország hazafias erői mélyen felháborodtak a demokrácia alap­vető elemeinek ily arcul csapásán. A nyugatnémet parlamentbe le­folyt választások helyi időszámítás szerint reggel 8-tól 18-ig tartottak. Ezután megkezdődött a szavazatok számlálása, összesen 484 képviselőt kellett választani a Bundestagba. Nyugat-Németországnak 33 millió választója van. A hamburgi rádió jelentése szerint a választók nyolcvan százaléka vett részt a választásokon. (Megjelent a moszkvai Pravda hétfői számában.) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom