Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-09 / 219. szám, szerda

376 ISI SZO PA KTELET A mezőgazdaságban dolgozó kommunisták a X. kongresszus Sikerese., lareöi a tervfeladatok túlszárnyalásáért a fakóvezekényi helyi pártszervezet is. A kis. és középparasztok 1950-ben alakították meg a szövetkezetet Fal^óvezekényen, úgyszólván minden nélkül. Sok nehézséggel küzdöttek, gazdasági felszerelést, marhaállományt kellett venniök és nyakukba sza kadt az épités gondja. Voltak olyan tagok a szövetkezetben, akik eleinte elcsüggedtek és nem bíztak a sikerben. A pártszervezet egyévi po- j litikai agitációs munkával megvilá- j gitotta ezek előtt a párt politikájá- j nak célját és buzdította őket a tervfeladatok elvégzésére. A pártszer j vezet taggyűlésén azután a dolgozó parasztokkal közösen megvitatták a felmerülő nehézségek okait és közös erővel sikeresen leküzdötték őket. A fakóvezekényi szövetkezeti parasztok minden évben nagyobb sikereket érnek el és ma a zselízi járásban az első helyen állnak. A jó munkafegyelemről tanúskodik az irodában lévő három vándorzászló, amelyeket az aratási, cséplési és begyűjtési munkálatok gyors és :'lejében való elvégzéséért kaptak A fakóvezekényi komnjunisták nemcsak beszélnek a munka megszervezéséről, a szocialista munka versenyről, hanem végre is hajtják amit elhatároztak. Ahogy mondani szokták, a ..cselekvés emberei". A szocialista munkaverseny jó meg szervezésével elérték, hogy ősztö' kezdve a begyűjtésig az agrotechnikai határidőben elvégezték a gaz

: dasági' munkálatokat. A kapásnövényeket négyszer kapálták. Mi a titka annak, hogy amíg több szövetkezetben rossz a munkafegyelem és hátul kullognak a munkában, Fakóvezekényen mindent idejében elvégeztek? A felelet egyszerű. Amint a pártszervezet elnö kének. Trnka Sándor elnöknek a szavából kitűnik, elöször is a helyi pártszervezet kommunistái között elosztják a munkát. „Pártfeladatot minden kommunistának". Ebből az elvből indulnak ki így sokkal eredményesebben tudják a gazdasági munkák menetét biztosítani. Az határozatainak rnegvaló>ításáért EFSz-ek mintaalapszabályzata szerint gazdálkodnak és alakították meg az állandó munkacsoportokat. Ez azonban még csak az első lépés a munka megszervezésénél, de elég biztosíték a mynka jó és agrotechnikai időben való elvégzésére. A másik lépés ezután következik és ez a pártszervezet szerepe: politikai munkával a gazdasági munkák menetének biztosítása. „A politikai agitációs munka nálunk kifogástalan", szokták mon dani egyes helyi pártszervezeteink vezetői, de a munka mégse megy. Mi az oka ennek ? Az, hogy sok helyen úgy értelmezik a politikai agitációs munkát, hogy csali népgyűléseken, sajtótízperceken, vagy ebédszünetben kell egy jó, hangza tos beszédet kivágni és minden megy, mint a karikacsapás. Nem is akarunk különösebben rámutatni arra, mennyire helytelen és elégtelen ez, mert a -kommunistáknak, az agitátoroknak munka közben oda kell 'liitniok. hogy a felmerülő hibákat kiküszöböljék és a munkakerülőket a helyszínen kipellengérezzék. Hogyan biztosították a fakóvezekényi kommunisták politikailag a gazdasági munkák menetét? Ügy. hogy minden munkacsoportban megalakították a pártcsoportokat. Már több helyi pártszervezetben megala kították a pártcsoportokat, mégsem megy jól a munka. Nézzük meg ennek is az okát. Erre is feleletet kapunk, ha megnézzük, hogyan dolgozik a legtöbb pártcsoport. A különböző munkaszakaszokon pártcsoportjaink nagy része azt sem tudja, mi a feladata tulajdonképpen. Legtöbbször csoportgyülést sem tarta nak. mert ahogy ök mondják, nincs programmpontjuk. Helytelen ez a felfogás, mert a pártcsoportoknak i<renis. van programmpontíuk Hiszen ők azok. akiknek a legközvetlenebben harcolniok kell a párt politikájának megvalósításáért. A fakóvezekényi EFSz-ben működő pártcsoportoknak mindig a tervfeladatok teljesítésének biztosítása volt a csoportgyülések fő pontja. A fakóvezekényi kommunisták tudják, hogy a szocialista termelés hajtóereje a szocialista munkaverseny. A pártcsoportok ezért nagy súlyt fektettek ezek megszervezésé re és ezžel nemcsak teljesítették, hanem túl is szárnyalták a tervfeladatokat. Az aratási munkálatok előtt például megvitatták a verseny megszervezésének előfeltételeit és minden szakaszon megszervezték a versenyt. Ennek meg is lett az eredménye, mert az aratási munkálatokat három nappal a tervezett határidő előtt befejezték. Nagyban segítette a cséplési munkálatok menetét a szocialista munkaverseny is, mert a csoportok közötti verseny, nagyobb munkaeredmények elérésére serkentette a szövetkezeti dolgozó kat és naponta 4 vagon teljesítményt is elértek egy 1200-as gépen. A mezőgazdasági munkacsoportokban működő pártcsoportok munkájának fő irányelve tehát a munká latok agrotechnikai időbér- való elvégzésének biztosítása. ' hektarho zamok növelése, a szocialista munkaverseny megszervezésével és a szovjet tapasztalatok gyakorlati megvalósításával Munkájukat siker koronázta mert a tervezett hektárhozamot a Vnezörra 'daság' csoportok túlszárnyalták és terven felül 100 mázsa rozsot és 25 mázsa búzát art tak be. Hasonlóan végzik munkájukat az állattenyésztési csoportokban dolgozó pártcsoportok is Ennek eredménye, hogv a szövetkezet jóval túlteljesíti a hús-, tej és tojásbeadási kötelezettségét. Nézzük meg csak, hogyan állna.k a fakóvezekényiek i ezen a téren. Idáig már beadtak j 300 mázsa sertéshúst terven ffclül ' és* még 10 mázsát adnak Marha; ^úsból 25 mázsát adnak, ezenfelül eladnak ,

c.O darab vemhes üszőt és már most be tudják adni a jövő évi kontingensét. Teibeadási kötelezettségüket már május 1-én teljesítették és 8195 litert adnak terven felül. Tojásbeadási kötelezettségüket 10.000 darabbal túlszárnyalták Be adtak még 530 kg csirkehúst is. A szövetkezet a tervezett marhaállományt 50, a sertésekét 118, a juhokét 38, és a baromfiakét 250 darabbal lépte túl. A szövetkezetnek több mint egymillió korona jövedelme lesz. A fakóvezekényi szövetkezeti parasztok gazdaggá tették EFSz-üket és ök is jómódúakká válnak. Kapurda Lajos például, aki az állat tenyésztő csoportban dolgozik, az év végéig 800 munkaegység után 12.000 koronát, 16 mázsa búzát és azonfelül minden munkaegységre 1 kg árjiát, fél kiló kukoricát és 25 dkg rozsot kap. Ez még nem végleges eredmény, mert a terven felül beadott termékekért még j£> összeget kapnak, ami lehetővé teszi a munkaegység értékének emelését. Hozzájárul a munkaesrvség értékének emeléséhez kormányunk rendelete az új begyűjtési árakról is, amelv szerint 24—46 százalékkal emelkednek az egyes termények árai. A fakóvezekényi helyi pártszervezet példájából is láthatjuk, hogy jó eredményeket lehet elérni, ha a politikai agitációs és meggyőző munkát helyesen alkalmazzák. Szükséges hogy nártszervezeteink vezessék harcba a pártcsoportokat a gazdasági, munkálatok biztosításé ra. Harcoljanak a párt politikájának megvalósításáért úgy, mint a fakóvezekényi EFSz-ben és mint oéldául Felsőszelin is, ahol Tóth elvtárs agitátor, munka közben személyes példával is megmutatta, hogy jó munkamegszervezéssel és erős akarattal meg lehet gyorsítani a munkálatok menetét. Fokozni lehet a munka termelékenységét. így telr-síthetik a mezőgazdaságban dolgozó kommunisták a X. kongreszJ szus határozatait. Balla József Ma szeptember 9-én van 125 éve. hogv Lev Nyiko'ajevics Tolsztoj, az orosz irodalom büszkesége, a világ legnagyobb íróinak egyike Jaszná.ja Poljanában született. Lenin, aki 1908 és 1911 között hét cikket közölt Tolsztojról, s aki nem csak a nagy írónak jellemfestő erejére és társadalomrajzainak hitelessé gére. hanem az alkotásaiban, nézetei ben és tanításában megnyilvánuló ellentmondásokra és hibáira is rámutatott. azt írta, hogy Tolsztoj annyi nagy kérdést tudott felvetni .munkáiban, ..olyan művészi erőig tudott emelkedni, hogy alkotásai a legelső helyek egyikét foglalják el a világirodalomban. A forradalom előkészítésének időszaka egy olyan országban amelyet a feudalizmus hívei elnyomnak, hála Tolsztoj zseniális ábrázolásának, egy lépést jelentett előre az egész emberiség művészi fejlődésében." Lenin arra is megadta a feleletet, hogy miben rejlett a mult század e lánglelkű írójának vílágjelentpsége. Szerinte Tolsztoj nemcsak művészi alkotásokat hozott létre, amelyeket mindig becsülni és olvasni fognak a tömegek, mikor majd megteremtik maguknak az emberi életfeltételeket, lerázván a földesurak és kapitalisták igáját — hantm csodálatos erővel tudta -'fejezni az akkori rendszertől e'nvomott széles tömegek hangulatát, ábrázolni helyzetüket megszólaltatni ösztönös tiltakozásukat és elégedetlenségüket. Tolsztoj művei valóban teljes mélységében tárják fel az emberi érzések és szenvedélyek bonyolult világát. Éles szeme felismeri a kapitalista kizsákmányolásnak rákfenéit' és szigorú ítéletet mond a fölött a rend fölött amelv erőszakoskodással korrupt állami adminisztrációval és osztálybíráskodással tartja fenn létét. Mint grófi csa'ád sarja Tolsztoj fokozatosan eltávo'ndott osztá'vátó! és végül minden kapcsolatot megszakítva arisztokrata környezetével a cári rendszertől elnvomott orosz parasztsághoz közeledett és sokmilliós tömeg érzéseinek és vágyainak hű tolmácsolója lett. Az ó - v WWWVWWWWWwS^>VWVv . L nevükben tiltakozott az emlieite'en nyomor és gazdasági rabság ellen, de ugyanakkor az orosz életnek ez a hű és bátorszavú ábrázolója, ez a nagy gon dolkodó és prédikátor ellentmondásba esett, azt vallotta hogy a „gonosszal" nem szabad erőszakosan szembeszállni Élpte alkonyán — 77 éves volt ekkor — megéli az 1905-ös forradalmat és erről megírja, hogy ez a forradalom „az emberiség számára sokkal jelentősebb és sokkal jótékonyabb következményekkel jár majd mint a nagy francia forradalom." Hatalmas felismerés ez, ám a végső következetetésig ugyanúgy nem jut el, mint az akkori parasztság milliós tömeg?, hegy csak a munkásosztály vezetése alatt vívott forradalmi harc vezethet a cárizmus megdöntéséhez és az egész elnyomó rendszer, a kapitalizmus megsemmisítéséhez. Jellemző Tolsztoj munkásságára és fejlődésére, hogy már első elbeszélése, a „Gyermekkor" a mult század ötvenes éveinek leghaladóbb orosz folyóiratában, a „Szovremennik"-ben (Kortárs) jelenik meg. Ezt követi a „Serdülés", valamint az „Ifjúság". Háborús novellái, köztük a Szebasztopoli novellák a nevét híressé teszik és egy vonalba állítják a legnagyobb orosz írókkal, Turgenyevvel és Goncsarovval. Már az életrajzi trilógiájában és háborús elbeszéléseiben kivételes erejű emberábrázolónak bizonyult, aki az emberi lélek legbonyolultabb rezdüléseit is megragadja. A jellemábrázolásnak ez a nagysága hatalmasan kibontakozik „Háború és béke" című momumentális regényében E regény igazi hőse maga az orosz nép, amely a rárontó napoleoni seregekkel szemben megvédi hazáját, becsületét és szabadságát. Mélységes hazafiság hatja át ezt a nagy regényt, amely ben Tolsztoj a védekező háborút i igazságosnak ecseteli és megmutatja, hogy a becsületes népi erőknek győznie kellett a francia betörők felett, mert erkölcsileg erősebbek voltak. Ez a nép N. T o S s z f iddig forgatja a ..háboiú buzogányát", míg szétforgácsolja a franciákat és betörésüket kudarcba fullaszt,ja. A „Háború és béke" valamennyi hőse. pozitív alakja közel áll a néphez; egészséges hazafias érzésük amellyel az 1812-es honvédő háborút győzelemhez vezetik, ihlette meg a Nagy Honvédő Háborúnak nem egy bátor katonáját. Tolsztoj erkölcsileg magasra emelkedő hősei is segítették megszilárdítani a szovjet emberek hitét, hogy a hazájukra vadállati kegyetlenséggel betörő ellenség felett győzelmeskedniök kell. Másik nagy regénye, az „Anna Karenina" egy főúri körből származó asszony tragikus sorsát mutatja be. akit társasága hazug álerkölcse a halálba kerget Tolsztoj nagyvonalú képet fest e művében a széteső feudális és feltörekvő kapitalizmus világáról, feltárva azokat az erőket, amelyek az orosz társadalom különböző rétegeit mozgatták és jellemezték Korának tudományos, világnézeti és művészeti felfogásait is tükrözi e vádiratban, amely ítéletet mond az uralkodó osztály brutálitása. hazugságai és rothadtsága felett. De ennél a vádiratnál még élesebb az 1899-ben megjelent „Feltámadás" című regénye. A politikai és szociális élet kíméletlen bírálata ez a könyv. Az író leírja benne a falvak rettentő nyomorát, a nép kiszolgáltatottságát, a börtönök szennyét, a Szibériába száműzöttek tengernyi test; és lelki szenvedését Vádat emel az író a tulajdonjog ellen, megbélyegzi a megvesztegethető' hivatalnokok kapzsiságát és a bíráskodás rettentő önkényét. A korrupciónak, a sötétségnek és rothadásnak e vüágban csak egy fényesség árad szét és ezt a fényt azok az alakok sugározzák akik a népből fakadnak és akiknek sorsát a költő mély emberségének minder szeretetével teszi felejthetetlenné. Tolsztoj ebben az időben már teloj jesen a parasztság oldalán állt, amely gyűlölte az uralkodó rendszert és az elnyomást, de politika: nevelés híján még nem volt érett a forradalomra még patriarális érzésekkel eltelve meghunyászkodva viselte embertelen muzsiksersát. És Tolsztoj, noha tisztán látja a bűnök minden eredőjét, noha élesen kikel a cári Oroszország minden önkénye ellen, noha ostorozza a? igazságot g maga osztályérdekéből mérő bíróságot, az egyház korlátolt pópáit és főpapjait, a harácsoló tisztviselőket, az ostoba és üreséletű arisztokráciát, tehát a korabeli Oroszország egész államrendjét és társadalmi berendezését — minden tengernyi bűnnel szemben egyéni tökéletességet, a gonoszsággal és az. erőszakkal szemben felebaráti szeretetet hirdet. Lenin elítélte Tolsztojnak „ne állj ellen a gonosznak" tanát. Elítélte, hogy a föld magántulajdonának kárhoztatása nem oda vezetett nála. hogy az egész harcot az igazi ellenségre, a földesúri birtoklásra és annak politikai hatalmi eszközére, a monarchiára összpontosította, hanem ábrándos, elmosódó. erőtlen sóhajtozásokhoz. Le-, nin nevetségesnek tartotta Tolsztojt, mint prófétát, aki az ember megmentésének új receptjét véli fellelni. De Tolsztoj nagy volt az ő szemében, amennyiben kifejezője volt azoknak az eszméknek és hangulatoknak, amelyek az orosz polgári forradalom előestéjén az orosz parasztság milliós tömegeit elfogták. TOLSZTOJ mélyen hitt a művész társadalmi küldetésében. A nyolcvanas években ezt írta: „A gondolkodó és a művész sohasem ül nyugodtan az olympuszi magasságokban ... örökkön-örökké aggodalom és izgalom tölti el: el dönthette kimondhatta volna azt ami az emberiségnek javára válik megmenthette volna a szenvedésektől és vigasztalást nyújtott volna — és nem azt mondta nem azt ábrázolta, amit kellett vol1953 szeptember 16 Trnavkán, Bratislava külvárosában megalakult a Csem >dok helyi szervezete Szombaton, szeptember 5-én 17 órakor a körülbelül 150 tagot befogadó trnávkai kultúrterem zsúfolásig megtelt hallgatósággal, amely nagy érdeklődéssel várta az alakúló gyűlés megnyitását. A gyü'és megkezdése előtt a szenei helyi csoport meghívott kultúrbrigádja elénekelte a Munka-dalát, majd Gőgh elvtárs a Csemadok központi titkárságának küldötte hosszabb beszédében rámutatott a burzsoanacionalízmus káros voltára. Benes volt köztársasági elnök vezetésével Clememtis, Husák, Novomesky, stb., 'a munkásosztály és a dolgozó nép ellenségei mindent elkövettek, hogy éket verjenek a cseh, szlovák és magyar dolgozók közé. nehogy öszszefogjanak a reakció államellenes politikája ellen, amely a kapitalizmus visszaállítására irányul. A helyi csoport elnökéül Forró Jánost választották meg, aki az egész vezetőség nevében fogada'mat tett, hogy mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a Csema dok trnávkai helyi csoportja jól müköd'jön. Egyúttal megkérte a tagságot, legyen segítségére ebben a munkában, mert a vezetőség működése csak így járhat sikerrel. Az alakuló közgyűlést a szenei helyi csoport kultúrműsora egészítette ki. A műsort Víg Miklós kultúrreferens üdvözlő szavai nyitották meg, majd Szabó János saját Verseit szavalta a jelenlevők nagy tetszésére Dömény Ilona énekszámai is megnyerték a trnávkai magyar dolgozók tetszését. Rezsnyák Erzsi vezetésével népviseletbe öltözött lányok mutattak be táncokat, majd a férfi együttes a közönség szűnni nem akaró tapsa mellett verbunkost táncolt. Bordás Károly és Lánc Pál csasztuskáit is nagy tapssal jutalmazta a hal'gatóság. A Csemadok szenei kultúrbrigádja trnávkai szereplésével szép példát mutatott az -újonnan megalakult szervezetnek miként lehet erős akarattal, kitartással és ke^ő szervezéssel értékes kultúrmunkát végezni. Rabay Ferenc VVVWVWVWVAiVVlA Vi-. ".^/VNAA/WWWWWV na: egyáltalában nem döntött el és nem mondott semmit Viszont holnap lehet, hogy már késő — meghal A gondolkodó, a művész soha nem lehet édeskés, élvhajhás? vagy önelégült.'' Tolsztoj mélyen hit. a népben. .Valamennyien tanulunk a néptől Én egy része vagyok ennek a népnek" — vallotta És olyan művészetet hirdetett, olyan művészetért szállt síkra, amely mély kapcsolatban áll a néppel. Szerinte a művésznek olyan feladatokat kell szolgálnia, amelyeket az élet állít az emberiség elé. Hősnek azt tekintette aki egész lelkével szeret. Azt* vallotta, hogy az igazi művészetnek három alapja van: őszinteség, világosság és eredetiség. Világosnak lenni nála azt jelenti mint emberrel szemben az egyszerűség követelményeit felállítani. Népies elbeszéléseiben el is éri ezt a célt. „A nép nyelve... kedves számomra," vallja és úgy ír, olyan egyszerűen, közvetlenül, hogy a legegyszerűbb olvasója is megérti. Eredetiség alatt nem ért valami rendkívülit.— sem alakban, sem környezetben — a szokottat írja meg, de mindig úgy mintha ő látta volna meg először. Megírja, milyen érzés az, amikor a katona először kerül az első tűzvonalba, a fiatal apa először ébred annak tudatára, hogy gyereke van, a lány, aki először megy bálba — és az olvasó örömmel vele tart, öröme telik a felismerésben, hogy valóban úgy van, ahogy az író leírja. „Az igazság legfőbb ismertető jele — az egyszerűség és a világosság. A hazugság mindig bonyolult mesterkélt és bőbeszédű" — ezt hirdette, ezt követelte a művésztől és önmagától. Az igazságnak, az életnek bátor és hű ábrázolásában Tolsztoj utat mutatott. Mélységes emberábrázolásának és lélektani elemzésének nagyságán nevelődtek a szovjet írók legjobbjai és az ő realizmusát fejlesztették tovább szocialista realizmussá. Művészi hagyatéka — minden ellentmondásával is — az orosz nép teremtő prejének kifejezője, kincse, dísze és drága értéke nemcsak az orosz kultúrának hanem büszkesége az egész kultúivi'ágnak. Egri Viktort