Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)
1953-09-09 / 219. szám, szerda
1953 szeptember 9 UJSZ0 3 Fucsík öröke lelkesít bennünket harcunkban hazánk felvirágzásáért és a békéért Hatalmas manifesztációi Julius Fucsík emlékest Prágában Hétfőn, szeptember 7-én — Július Fucsik nemzeti hőt halála 10. évfordulójának elöestjén - Antonin Zápotocky köztársasági elnök védnökségével lúlius Fucsik manifasztációs emlékestet tartottak a prágai Lucerna termében. Az estet Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi-, Kerületi és Városi Bizottsága, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség, a CsehszlovákSzovjet Baráti Szövetség, az Antifasiszta Harcosok Szövetsége, a Csehszlovák Békevédelmi Bizottság, a Csehszlovák Üjságirószövetség és a Csehszlovákiai trók Szövetsége rendezték. A manifesztáción, amelyen Csehszlovákia dolgozó népe s vele együtt a békeszerető emberek milliói meg-, emlékeztek Július Fucsik halálának 10. évfordulójáról, részt vettek Antonín Zápotocky köztársasági elnök nejével együtt, dr. Alexej Čepička hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter, Václav Kopeckv. Antonín Novotny. a CsKP KB titkára. Zdenek Fierlinger. Zdenek Nejedlý akadémikus, miniszterelnökhelyettesek és a kormány többi tagjai, a CsKP KB titkárai, a Csehek és Szlovákok Nemzeti Arcvonala összes szervezeteinek és a tömegszervezeteknek képviselői. A díszemelvényen helyet foglaltak a Július Fucsík ünnepségeken részt vevő külföldi vendégek. A jelenlévők a Libuáa ünnepi harsona hangjai közepette hosszantartó tapssal üdvözölték a páholyát elfoglaló Antonin Zápotocky köztársasági elnököt. Az estet a csehszlovák és szovjet állami himnusz nyitotta meg. Bedfich Kozelka képviselő, a CsKP prágai Kerületi Bizottsága vezető titkárának megnyitója után, aki melegen üdvözölte a köztársaság elnökét és a manifesztáció többi részvevőit, Václav Kopecky miniszterelnökhelyettes elmondta ünnepi beszédét. A jelenlevők gyakran félbeszakították beszédét, kifejezték szeretetüket és ragaszkodásukat Csehszlovákia munkásosztályának derék és hü fia — Július Fucsík iránt, aki müvével és életéve) utat mutatott a szabadságra, békére és testvériségre az egész világ népei között. 4 Lelkes taps és a Szovjetunió éltetése ..Éljen a Szov. jetunió" közepette azután Grigoríj Sztyepanovics Pascsenko, a prágai szovjet nagykövetség tanácsosa emelkedett szólásra. Az ünnepi est keretében továbbá beszédet mondott Zdenek Nejedlý akadémikus, miniszterelnökhelyettes és több külföldi vendég. Az est kultúrműsorában nagy sikert aratott a Július Fucsík együttes. Václav Kopecký elvtárs, miniszterelnök helyette* beszéde Elvtársnők! Elvtársak! Drága külföldi vendégek! Azért jöttünk össze ezen az esten, amelyet Antonin Zápotocky elvtárs köztársasági elnök védnöksége alatt rendeztünk, hogy megemlékezzünk kommunista pártunk feledhetetlen harcosának, Július Fucsik nemzeti hős mártirhalálának 10. évfordulójáról. A berlini Plötzenseen álló fasiszta börtönben talált irataiban Július Fucsík ügyével kapcsolatban megjegyzik, hogy 1943. szeptember 1-én Július Fucsíkot kitörölték a bebörtönzött halálraítéltek névsorából, hogy 1943. szeptember 8-án reggel 4.55kor a hóhér bárdja lesújtson Július Fuesíkra és. hogy a durva nácihóhérok kioltsák a földön valaha is járt iegnemesebb emberek egyikének életét. Ama borzalmas gaztettre emlékezve, melyet az emberiség fasiszta ellenségei 1943. szeptember 8-án Július Fucsík megölésével elkövettek, a mai napon bebizonyítjuk, milyen határtalan tisztelettel viseltetünk Július Fucsík nemzeti hős ragyogó emléke iránt és hogyan tápláljuk szivünkben egyre mélyebben és forróbban szeretetünket ragyogó egyé. msége iránt. • Tudjuk, hogy ma a kommunisták, az antifasiszta harcosok, a kultúremberek, az ifjúság és a béke hívei a világ valamennyi országában velünk együtt emlékeznek meg Július Fucsík hősi haláláról. Nagyra becsüljük főleg azt, hogy a nagy szövetséges Szovjetunióban oly forró szeretettel és csodálattal emlékeznek meg Július Fucsíkról. Büszkeséggel tölt el bennünket az a tudat, hogy Július Fucsíkot ma az egész világon mint szabadságharcost, mint hős hazafit, mint nagy írót, mint hervadhatatlan dicsőségű embert tisztelik. Igen, Július Fucsík — a mi büszkeségünk: munkásságunk, dolgozó népünk büszkesége; nemzetünk büszkesége; hazánk büszkesége és ő kommunista pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártjának büszkesége! Július Fucsík vértanúhalálának 10. évfordulója arra az évre esik, amelyben egyúttal születésének 50. évfordulóját ünnepeljük. Ma tehát nem csak arról kell megemlékeznünk, hogy mily hősiesen halt meg Július Fucsík, hanem arról is, hogyan élt és dolgozott, hogy az egész haladó világ tiszteletére méltó hőssé vá'jon. Az egész világ is már sok mindent tud Július Fucsik életéről, mert az összes országokban terjesztették Fucsik „Üzenet az élőknek" című híres könyvét: a nemzetközi politikai és kultúrnyilvánosság megismerte Július Fucsík életrajzi adatait, amelyek megmutatják, hogyan érett meg e nagy hős személyisége. Ha Július Fucsik egész életét nézzük, ragyogó fényben tűnik fel tzemélyiségének néhány jellegzetes vonása. Július Fucsík egész valójában vonzó, nemeslelkü, optimista életfelfogású lény volt. Ezeket a tulajdonságokat családja környezetéből vitte magával az életbe. Mint művész-munkás fiát bölcs és finomlelkületü anyja, egy híres cseh író leánya, nevelte gondosan. Július Fucsík lelkes hazafi volt és már ifjúságában forrón lelkesedett nemzeti történelmünk forradalmi hagyományaiért, a huszita és megújhodási hagyományokért Mélyen szerette nemzetét és a legboldogabb sorsot kívánta hazájának. Július Fucsík rendkívül nagytehetségű és nagyműveltségű ember volt. Már diákéveiben rendkívül nagy írói és újságírói alkotóképességgel tünt ki és ifjúkorában irodalmunkban és a világirodalomban, a szép- és politikai irodalomban gazdag ismeretekre tett szert Kétségtelenül a nemeslelküség. hazafias érzés és műveltség voltak azok a tulajdonságok, amelyek Július Fucsíkot a forradalmi munkásmozgalom útjára vezényelték. Július Fucsík már ifjúsága álmaiban látta, hogy a haza boldog jövője a munkásosztály erejében, forradalmi vágyainak teljesülésében, országunk sorsának, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmes müvéhez fűzésében van. Július Fucsík már diákkorában megértette, hogy a haladó értelmiségi ember helye a munkásság oldalán van, hogy tehetségét, műveltségét és szívét, melyet a gyönyörű életről vélt elképzelései hevítették, ő is csak a kapitalista rendszer ellen folytatott könyörtelen harc, a szabadságharc, a szocializmusért vívott harc szolgálatába állíthatja. Július Fucsík ezért már 1921-ben Csehszlovákia Kommunista Pártjának zászlaja alá állott, Marx. Engels, Lenin és Sztálin nagy eszméinek harcosa lett. Július Fucsík, mint kommunista értelmiségi, rendikívüli képességeit elsősorban kulturális téren érvényesítette. Csodálatraméltó, milyen szerepet játszoit t Július Fucsík, mint irodalomkritikus már ifjú éveiben. A forradalmi költők és írók ama ifjú nemzedékének vezető kritikus szellemévé vált, akik az első világháború utám elszántan a forradalmi proletariátus soraiba léptek, kommunista szellemben alkották meg műveiket és essze 1 segítettek egyengetni új életünk, új kultúránk útját. Július Fucsík, aki Jiŕi Wolker örökségét védelmezte, kétségtelenül jelentős hatást gyakorolt ezen költők és Írók fejlődésére alkotásukban. Ezekhez tartoztak Vítezslav Nezval, Konstantin Biebl, Jaroslav Seifert, Karel Konrád, Adolf Hoffmeister és mások. Július Fucsík mint S. K. Neumann, Iván Olbracht, Marié Majerová, Helena Malifová, Maria Pujmanová, Karel Novy és mások tisztelője, a szocialista realizmus élharcosaihoz tartozott hazánkban. Kopecký elvtárs ezután értékelte Július Fucsík szívós küzdelmét, melyet ama helytelen elhajlások ellen folytatott, hogy felülről nézzenek a mult kultúrörökségére. Fucsik mély szeretettel viseltetett nemzeti irodalmunk gazdaságának értékelése iránt és rámutatott arra, milyen drága kincseket tartalmaznak Božena Nemcová, Karel Jaromír Érben. Ján Neruda, Alois Jirásek müvei. Július Fucsik különösképpen megszerette ezeket a nemzeti íróinkat. Egész irodalomtörténeti tevékenységében egyetemi tanárának dr. Zdenek Nejedlý professzornak nyomdokain haladt. Július Fucsík életmüvének nagysága legragyogóbban abban nyilvánul meg, amit kommunista pártunk szolgálatában tett. Azokhoz tartozom. akik látták, mily lelkesen üdvözölte Fucsík 1928-ban és 1929-ben a párt élére került gottwaidi vezetőséget és milyen áldozatkészen jelentkezett munkára, hogy az új vezetőségnek megnyerje a diákokat, értelmiségieket és kultúrmunká sokat. Fucsík újságírói, közirói és irodalmi képességeit akkor teljesen a párt szolgálatába állította Milyen dicső volt Július Fucsík működése kommunista sajtónkban: a Rudé právóban, Rudý večermkben. a Haló-novínyben. a Tvorbában! Legjelentősebb volt működése a Tvorbában. Fucsík Salda egykori irodalmi folyóiratából egészen új hivatásai folyóiratot teremtett, olyat, amilyen folyóirata pártiunknak azelőtt nem -volt. A Tvorbát a párt eszközévé alakította az értelmiség forradalmi befolyásolására. A Tvorba kulturális és politikai problémákkal foglalkozott. A munkások le buzgón olvasták és vették a Tvorbát, amelyet úgy szerkesztettek, hogy az első köztársaság idején rendkívül jelentős szerepet játszott a maszarykizmus, szociáldemokrat izmus és ugyanúgy a t rock izmus ellen. Fucsík rendkívüli újságíró képességekkel rendelkezett. A munkások és a többi rétegekhez tartozó olva. sók kedvelték Fucsík cikkeit, mert Fucsik érdekesen, lebilincselően, ötletesen írt, gyönyörű cseh nyelven és gyönyörű stílusban. Irodalmi képességei újságírói tevékenységében érvényesültek úgy, hogy Fucsfk minden egyes cikke, vagy riportja ragyogó irodalmi műalkotás volt. Július Fucsík újságírói, közírói, és irodalmi tevékenységében nemes érzelmeinek minden erejét egyaránt alkotásaiba helyezte. Mindenekelőtt a munkásokhoz való viszonyára vonatkozik ez. Fucsík mély emberi szeretettel szerette a munkásokat. Azokat látta bennük, akiknek az új társadalmi rendet kell kiharciolniuk és megmenteni az emberiséget. Fájdalmasan érintette őt minden egyes igazságtalanság, jogtalanság és erőszak, amelyet a dolgozókon elkövettek. Mennyi gyűlöletet oltott a nyomorról, éhségről és munkanélküliségről k-t újságírói riportjaiba a kapitalizmus ellen. Milyen ^agy gyűlölet vett eröt akkor rajta, amikor látta, hogy a rendörök és a csendőrök kínozzák a munkásokat. Tollához folyamodott, hogy mint lovag küzdjön a munkásokért; gúnynyal, maró gúnnyal harciasan megtámadta és nevetségessé tette a kapitalista barbárokat. Milyen nagy örömérzet fogta el, midőn látta, hogy a munkások harcbalendülnek. Július Fucsík harcos újságíró volt. Mindenütt ott akart lenni, ahol harc folyt, ahol sztrájkok, tüntetések és a burzsoázia fegyveres hatalmával való összetűzések folytak le. Az észak csehországi bányászokat sok emlék fűzi Fucsikhoz nagy szrtájkjaik idejéből A Károly-kohó munkásai, a textilmunkások, építőmunkások is sok emléket őriznek Fucsíkról. Emlékszem én is, hogyan váltottuk fel egymást, mint a Rudé Právo- szerkesztői, midőn Fucsík 1931-ben Gottwald elvtárssal együtt Frývaidovba érkezett nyolc megölt munkanélküli munkás demonstrációs temetésére Fucsik akkor riportot irt, amely izzó vád volt M.asaryk köztársaságának véres hu manitása ellen. Az évek folyamán Július Fucsík a párt kiváló népszónokává és politikai harcosává fejlődött. Előadásokon kívül egyre gyakrabban járt nyilvános gyűlésekre is, mert a munkások egyre jobban megismerték őt a napi pártsájtóból és a Tvorbábó) és kívánták őt hallani. Ereje szellemességében, ötletességében, humorában és tróniájában volt. Gyakran voltunk együtt gyűléseken és Fucsik olyan ügyesen ki tudta gúnyolni a burzsoá hatalom képviselőit, hogy néhány percen belül a gyűlésen részvevő rendőrfőnök nevetségesnek érezte magát anélkül, hogy oka lett volna Fucsíktól megvonni a szót. Az első. köztársaság katonai uraságainak is megvoltak a tapasztalataik Fucsíkkal. Fucsíkot néhányszor katonai szolgálatra hívták be, de katonai alakulatában rövid időn belül.olyan bomlasztási veszedelmet keltett, hogy a katonai uraságok tiszeteletteljesen, vagy durván felkérték, hogy inkább menien haza a katonaságtól. München idején, 1938-ban azonban mint mozgósított katona a leglelkiismerete. sebben teljesítette kötelességeit és hazaíiasan agitált a köztársaság védelméért a német fasizmus ellen. A Szovjetunióval való örök szövetségért Július Fucsík jellemrajzához még hozzá kell tennem, hogy elképzel hetetlen t'enkölt hősiessége a Szov jetunió iránt táplált forró szerete tének érzései nélkül. Két irodai márt ismertem, akiket a Szovjet unióról való elképzelés határtala nul elragadott és akik a Szovjet uniót lángoló, szenvedélyes szeretet tel szerették. S. K. Neuman és Jú lius Fucsík voltak ezek. S. K. Neu man nem volt a Szovjetunióban, háláját és szeretetét költői elképzelései alapján jutatta kifejezésre a Szovjetunió iránt. Július Fucsík volt a Szovjetunióban. Megismerte a Szovjetuniót és büszke volt arra, hogy jól ismerte. Fucsík tudomásunk szerint kétszer volt a Szovjetunióban. Először 1930-ban egy munkásküidöttséggel. Akkor szerzett tapasztalatainak volt a gyümölcse az »Ahol a ma már a multé« című közismert könyve, amely jelentőségével azok közé a könyvek közé tartozik, melyek országunkban legjobban hozzájárultak a Szovjetunióról szóló igazság terjesztéséhez, mint Smeral és Olbracht könyvei, 1920-ban. Míg dr. Bohumil Smeral és Ivan Olbracht könyveikkel 1920-ban országukban elsőnek hoztak hírt Szovjet-Orosz országról, arról az országról, ahol a munkásosztály* győzelmesen vette kezébe a hatalmat, addig Fucsík könyvének az volt a nagy jelentősége. hogy a Szovjetuniót az első sztálini ötéves terv időszakában írta le és leírta benne a szocializmus építésének gigantikus sikereit is, a Szovjetunióban. Ebben az értelemben Fucsík könyve erős hatással volt a csehszlovák forradalmi proletariátus ifjú nemzedékére, amely a gottwaidi vezetés alatt 1930-ban új. bolsevik útra tért. Július Fucsík 1934-ben volt másodszor a Szovjetunióban, ahol csaknem két egész évet töltött. Mint a Rudé Právo levelezője. Eduard Urx után Fucsíknak a Szovjetunióban való tartózkodása idején meg volt a lehetősége arra-, hogy beutazza az egész országot és részletesen megismerkedjen a szocialista élet minden vívmányával. Fucsíknak j ,A szeretet országában« című könyvéből győződhetünk meg arról, hogy milyen tanulságosak voltak Fucsík akkori moszkvai le vele) és hogy milyen színesen irja le a szocializmus nagy müveinek építésénél szerzett benyomásait a Szovjetunióban. Tudom, hogy Fucsik milyen bol dog volt a Szovjetunióban. Tudom, mert abban az időben az 1935/36-os években én szintén Moszkvában éltem. Naponta találkoztunk És úgyszólván minden nap eljárt Fu. esik Gottwald elvtárs moszkvai lakására ís, aki őszintén szerette Fucsíkot. Ebben az időben Stoll elv. társ is Moszkvában élt, aki 1934— 1936-ig mint a marx-lenini tudományos írások fordítója működött a Szovjetunióban Emlékszem, hogy 1935 nyarán, mint meghívott vendégek Jan Werich és Jaroslav Ježek jöttek Moszkvába látogatásra. Július Fucsíknak ekkor lehetősége nyílott arra. hogy megmutathassa nekik a moszkvai gyönyörű színházakat és a szocialista Moszkva egyéb kulturális vívmányait. Kétéves tartózkodása idején a Szovjetunióban Július Fucsík számos szovjet kultúrtényezővel, színházi emberrel, íróval, költővel, tudóssal, stb. ismerkedett meg. Ami a szovjet írókat és költőket illeti, tudják, hogy Fucsík 1927-ben Prágában megismerkedett Vladimír Majakovszkij költővel, 1928-ban megismer, kedett Bezymensky szovjet költővel, ugyancsak Prágában, a későbbi években Alexej Tolsztoj, Alekxander Fagyejev, Alekszander Kornyejcsuk, Janko Kupai és más élenjáró szovjet írókkal is megismerkedett. Ilja Bhrenburgot pedig már Prágából ismerte. Fucsík jól ismerte Lachut. tadasík költőt is. A Szovjetunióban való tartózkodásának éveiben Július Fucsík őszinte barátságot kötött a szovjet munkásokkal. Különös lelkiismeret, séggel teljesítette azt a feladatot, hogy fenntartsa a kapcsolatot a moszkvai »Frezér : I üzem munkásaival, akik a -plzeni Skoda-müvek munkásaival leveleztek. A »Frezér« üzem munkásaival együtt járt Fucsík a munkások Moszkva környéki üdülőjébe. Ebből az időből való az az ismert fényképfelvétel, amelyen a moszkvai munkások körében láthatjuk Fucsíkot. Fucsík nagyon fontosnak tartotta Kirgizia. Üzbekisztán, Turkménia, Tádzsikisztán középázsiai \ köztársaságok szovjet embereive] való barátságát, akiket 1935-ben újból meglátogatott. Emlékszem, hogy Fucsik Közép Ázsiából való visszatérte után Hruska elvtárs moszkvai lakásán milyen örömmel és büszkén mutogatta előttünk azokat az értékes ajándé. kokat, műtárgyakat, amelyeket a középázsiai szovjet köztársaságok, ban lévő barátaitól kapott, azoktól a barátaitól, akik a háború után Július Fucsík tiszteletére róla nevezték el a középázsiai hegyek egyik legmagasabb csúcsát. Július Fucsík szép tulajdonságok(Folytatás a 4. oldalon)
