Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-03 / 214. szám, csütörtök

1953 szeptember 3 UI52G 5 Magasabb lett a mezőgazdasági termékek begyűjtési ára A kormány szeptember 1-i ülé sén megtárgyalta a mezőgazdasági termékek begyűjtési áráról szóló jelentést. A mezőgazdasági termé kek termelésének növelése érdeké ben, ami a dolgozók életszínvonala további emelésének egyilk legfonto­sabb feltétele, a kormány elhatároz ta hogy felülvizsgálja az eddigi begyűjtési árakat. Hogy földmüve. seink — az egységes földműves szövetkezetek tagjai és az egyénileg gazdálkodó földművesek munkája jobban legyen értékelve, a követ kező magasabb begyűjtési árakat állapították meg: Egy mázsa búza árát 20 ko­ronával, 1 mázsa rozs árát 26 ko­ronával, 1 mázsa malátaárpa árát 17.80 koronával emelték, 100 liter 3.5 százalék zsírtartalommal bíró tej ára 88.00 korona helyett 110 korona lett. Az A és B osztályú vágómarha begyűjtési ára 1.60 koronával emel kedlk minden kilogramm élősúlynál, az ökrök, bikák és üszök f el vásár lásánál, a tehenek beadásánál pe dig 1.20 koronával leaz magasabb mindenegyes kilogramm élősúlynál. A C osztályú ökrök, bákák és üszőknél a begyűjtési ár (átlagosan 80 fillérrel, a teheneknél átlagosan 70 fillérrel emelkedik 1 kg élősúly után. A búsa, rosa és malátaárpa újon­nan megállapított begyűjtési árai az 1953. évi aratásból eredő "beadá­sokra érvényesek. A begyűjtési mi­nisztérium intézkedéseket tesz, hogy az 1958. szeptember 1. eäôtt ezen szeptember l-ig kötelező beadáso. kon kívül szolgáltattak be, kifize­tik nekik az eredeti és' a felemelt begyűjtési árak közötti különbséget azokért a beadásokért, amelyekkel 1953. szeptember l-ig kötelező be. adási feladataikat túlteljesítették. Ezzel a kormányrendelettel a be gyűjtési árak 24—46 százalékkal lesznek magasabbak, mint az ed digl árak. Jelentősen emelkedtek az árak a rozsnál és a vágómarhá­nál, ahol a kormány figyelembe vette, hogy ezeket a termékeket főleg a magasabb fekvésű területe­ken és határmenti körzetekben ter melik, ahol a mezőgazdasági ter­melés a föld rosszabb minősége kö vetkeztében kisebb hozamú. Emellett teljes összegükben ér­vényben maradnak a mezőgazdasá gi termékek begyűjtési árainak pótdíjai, amelyeket a begyűjtési minisztérium 1053. május 30-án a 69/1953. számú hivatalos lapban közzétett hirdetményével állapított meg. A kormány egyúttal elrendelte a begyűjtési apparátusnak, hogy lel kiismeretesen törődjön azzal, hogy a beadott mezőgazdasági termékek minőségének és értékének megálla pításával senkit se károsítsanak meg. De aki ennek ellenére megká­rosítva érzi magát, fellebbezhet az állami minőségi felügyelet szervé, hez. Az Idei jó termés és az állatállo mány hasznossága fokozásának le­hetősége biztosítják -a szövetkezeti tagok ég az önállóan gazdálkodó földművesek részére is, hogy teljes Előnyös beadási kedvezmém mezőgazdasági üzemeink részére terményekből megvalósított beadá j mértékben felhasználják ezt a kor" sok felemelt begyűjtési árainak kü I mányhatározatot és ezzel növeljék lönbözetét a lehető leggyorsabban . jövedelmüket. A kormányrendelet kifizessék a beadóknak. A tej és a egyúttal buzdítás a mezőgazdasági vágómarha begyűjtési árai érvénye- termékek termelésének további nő­sek azokra a beadásokra, amelyek velésére és egész dolgozó népünk 1953. szeptember l ével kezdődően életszínvonalának emelését tartja valósulnak meg. De ami a tej és szem előtt. A kiskereskedelmi fo­vágómarha kötelező beadását illeti, j gyásztól árak a begyűjtési árak amelyeket az egységes földműves szövetkezetek és földművesek 1953. felemelésétől eltérően a régiek ma radnak. A begyűjtés üj módszerével, me­lyet a sssovjet tapasztalatok alap­ján vezetünk be, ez idén számos előnyös intézkedést tettünk az EFSz-ek, a kis. és középparasztok­nak. A begyűjtési árak emelése a szerződésen felüli beadásáért, a felár, a takarmányfélék vlasí.vásáElásá nak módszere alacsonyabb árért; mindez a mezőgazdasági termelést segít: és jobb munkán serkenti mezőgazdasági dolgozóinkat A na­pokban a kormány jóváhagyta az EFSz-eink további politikai és gaz­daság' megszilárdításával kapcso­latos intézkedéseket, amelyek né-, pünk^ életszínvonalát emelik. A begyűjtési minisztérium au gusztus 15-én kelt rendelete értel­mében a mezőgazdasági üzemek ab­ban az esetben, ha önhibájukon ki­vül az előírt terményből nem ter­meltek annyit, hogy az a beadást fedezné, úgy beadási kötelezettsé­güket másféle terményből tel jesít ­hetik. így válik lehetővé, hogy az EFSz­ek és tagjaik, valamint a« egyénileg gazdálkodó földművesek hazafias kötelezettségüket azokból az állat­tenyésztési és növénytermelési ter­mékekből teljesíthetik, amelyekből több termett. Az egyes fajták szerint acserekul. csot a mezőgazdasági üzemek szá­mára két hektárig másképpen ál­lapították meg, mint a 2 hektáron fe­lüliek számára. A két hektáron aluli mezőgazdasági üzemeknél tekintetbe veszik a szociális helyzetet. Minde­nekelőtt azok részesülnek előnyben, ahol öregebb emberek vannak a háztartásban, ahol több a 15 éven aluli gyermek, a bányák és kohók dolgozji, a nemzeti, a kommunális, vagy a szövetkezeti üzemek alkal­mazottai, akiknek nincs tervezett állatállományuk, nincs berendezé­sük az állatok számára. Ezekben az esetekben 100 kg gabonaféle he­lyett adhatnak 15 kg sertéshúst vagy 70 liter tejet, vagy 70 darab tojást, míg a többi két hektáron aluli termelőktől 20 kg húst, vagy 120 darab tojást kérhetnek. A két hektáron aluli mezőgazdasági üze­mek a cserebeadásnál sok előnybe^ részesülnek, amelyek különféle faj­ta mezőgazdasági termékékre vo­natkoznak, mint a baromfi, tej, to­jás, hús, gabonaféle, burgonya, szé­na, szalma, gyümölcs, zöldségfélék. Ilyen feltételek mejlett a speciális üzemek, mint a zöldség, és kertészeti üzemek is teljesíthetik beadási kö telezettségüket. Ennek az új beadá­si módszernek előnyeit bizonyltja a következő példa is: 100 kg hús he­lyet adhatnak 250 liter tejet, vagy 300 tojást, vagy 500 kg gabonafé­lét. Vagy pedig az olyan két hek­táron aluli gazdálkodó, aki a 100 kg gabona beadását nem tudja tel­jesteni, pótolhatja 13 kg baromfi­hússal, (liba, pulyka, kacsa), vagy pedig 100 liter tejjel, vagy 120 to­jással, vagy 20 kg sertéshússal, vagy 400 kg burgonyával. A két hektáron felüli gazdálko­dóknál még előnyösebb ez a csere­lehetőség és Itt különösen EFSz-eink részesülnek nagy kedvezményekben. Azok az EFSz-ek, amelyek az elő­írt terményekből nem termeltek ele­gendő mennyiségben, beadási köte­lezettségeiket teljesíthetik a külön­féle fajta állattenyésztési és nö­vénytermesztési termékekből Pl. ab­ban az EFSz-ben. ahol a járvány miatt sok baromfi pusztult el és igy nem teljesíthetik pl. a tojásbe­adást, ehelyett bizonyos mennyisé­gű húst, tejet, hüvelyest, gabonafé­lét, olaijoanövényeket, burgonyát, ló­heremagot szolgáltatnak be. Min­den 70 liter beaodtt tej megfelel 100 darab tojás értékének. Tojással más termékek beadását is teljesíthetik az egyénileg gazdálkodók és az EFSz-ek, mint pl. húst, gabonafé­lét, olajos növényeket, burgonyát, ! szénát, szalmát. Pl. 100 kg be nem adott hús helyett 3500 liter tejet, 100 kg rozs helyett 90 liter tejet és 100 kg széna helyett pedig 40 liter tejet adhatnak be. Ott, ahol az EFSz-ekben az állattenyésztés ma­gas színvonalú, nagy lehetőség nyí­lik az állattenyésztési termékekből egyéb termények pótlására. Csupán sertéshússal 15 féle állat-, tenyésztési és növénytermelési ter­méket lehet helyettesíteni. így pL 100 kg be nem szolgáltatott búza, rozs, árpa vagy burgonya helyett 20 kg sertéshúst lehet beadni. Vagy pedig 150 kg sertéshús beadásával 1000 tojás beadásának tehet eleget a gazdálkodó. Egyéb termékeknél is ilyen előnyösen lehet pótolni a hi­ányzó termékek beadását. A kulcs mindenfajta terméknek vetőmagra való kicserélésénél a tiszta súly sze­rint van megállapítva, ami annyit jelent, hogy a tényleges súlytői csupán a megállapított minőségi norma levonását számítják le. Minden esetben az előírás az, hogy a beadott mezőgazdasági ter­mékekért ne fizessék túl az árakat, vagy pedig ne adjanak egyéb ter­mékekre szóló előnyös feltételéket. Az ilyen cserebeadásra a begyűj­tési minisztérium járási meghatal­mazottja csak azoknak a két hek­táron aluli gazdálkodóknak adhatja beleegyezését, ahol a szociális kö­rülmények is megokolják ezt. A többi mezőgazdasági üzemnek nem kell kérnie ezt az engedélyt, elegen­dő, ha a földműves raktárszövetkezet raktárosának bejelentik, hogy me­lyik terméket milyen termények bfe­adásávaü pótolják. EFSz-eink tagjaitól, kis- és kC­zépparasztjainktól függ, hogy a be­adási kötelezettség teljesítésénél tel­jes mértékben kihasználják ezeket az űj beadási kedvezményeket, me­lyek már elbben az évben érvénybe lépnek. Az EFSz-ek és az egyéni­leg gazdálkodó parasztok így már most beszolgáltathatják ilyen csere­módszerrel azokat a termékeket, mint pl. a húst és a tojást, — ame­lyeket az év végéig talán nem is tudnának beszolgáltatni. Minél több terméket adnak be az állami raktá­rakba, annál gazdagabbak és elége­dettebbek a szövetkezeti tagok és elegendő élelmiszer jut minden dol­gozó asztalára. Jozef Šulek, a begyűjtési minisztérium dolgozója, Bratislava. A szájtátiság Az éberség hiánya fontosságának lebecsülése vagy helytelen értelme­zése gyakran megmutatkozik életünk sok szakaszán. Az éberség bűnös semmibevevését, az éberség mellő­zését jelenti az olyan gyakran ta. pasztalt szájtátiság. Gyakran ta­pasztalható, hogy elvtársak, kom­munisták látják az ellenség munká­ját, tudnak annak kártevő tevé­kenységéről. tudnak például arról, hogy a pártszervezetben volt kapi­talista nagykereskedő ül, s azt is tudják, hogy ez helytelen, ennek el­lenére mégsem tesznek semmit a dolgok ellen, elbámészkodnak és vár. ják, hogy a dolgok majd csak meg­oldódnak maguktól. Hány szövetke­zetünkben bent vannak még a kulá­kok, s végzik ott romboló munká­jukat, a falusi pártszervezetek vi­szont, bár látják a kulák tevékeny­ségét, tűrik, hogy a kulák rontsa a munkafegyelmet, egyenlösdit hirdes. sen és a legkörmönfontabb módsze­rekkel akadályozza a szövetkezet fejlődését. Egyes pártszervezeteink szájtáti módon tűrik, hogy az osztályellen­ség nemzetiségi ellentéteket szítson a falu szlovák és magyar lakossága között, mintahogy szájtáti módon nézi az érsekújvári helyi pártszer­vezet, söt a járási pártbizottság is, hogy Érsekújvárott mind a mai na­pig két szövekezet, egy szlovák és egy magyar szövetkezet létezzék. Az egyes pártszervezetek és nép­nevelők részéről nem egy esetben kirívóan megnyilvánul a száj tátiság. Megmutatkozik ez különösen fontos párt és kormányhatározatok, vala­mint jelentős nemzetközi események magyarázásánál. Közismert igazság az, hogy ahol mi, a kommunisták nem beszélünk, ott beszél és ma­gyaráz a reakció. A reakciónak ml sem kedvezőbb mint az, ha egyes események vagy intézkedések alkal­mával a kommunisták késnek a fel világosító munkával. A reakció ilyenkor óriási előnybe kerül, ö végzi a „felvilágosító munkát", ma­gyaráz és kommentál. így például a pénzreform alkalmával nem egy he­lyen a népnevelök késlekedtek a felvilágosítással s e pillanatnyi szüne­tet kihasználva a reakció máris le­j csapott és a maga szájaíze szerint magyarázta a pénzreform — „hát­rányait", mert az aztán természe­tes, hogy a reakciónak nem az volt a célja, hogy azt magyarázza: mi lyen előnyöket jelent a pénzreform a dolgozók részére, hanem azt, hogy milyen „hátránnyal" jár. S így van ez számos más esetben, számos más párt- vagy kormányhatározat vég­rehajtásánál. De nem ritka jelenség az sem, hogy egyes intézkedések és határozatok végrehajtásánál maguk a kommunisták is szivesebben ma. gyarázzák el a dolgozóknak azt, hogy ezekből milyen jogok illetik meg őket, mint azt, hogy milyen kötelességek származnak belőlük. Gyakori még nálunk az, hogy elv­társaink megmagyarázzák ugyan szépen, hogy a szocializmus gazda­sági alaptörvénye a társadalom ál­landóan növekvő anyagi és kulturá­lis szükségleteinek a maximális ki­elégítését határozza meg, viszont arról kevés szót ejtünk, hogy a szo­cializmusban sem repül senkinek szájába a sültgalamb. Az éberség kérdése a nemzetközi helyzetben Napjainkban rendkívüli nemzet, közi eseményeknek vagyunk tanúi. A Szovjetunió vezette béke tábor a béke megvédésében, a háború elhá­rításában jelentős győzelmeket ér i el. A koreai fegyverszüneti egyez­mény aláírása fényes bizonyítéka a j Szovjetunió következetes békepoli- ! tikájának, s annak, hogy a béke mozgalom milyen óriási erőket rejt magában. Tanúi vagyunk annak is, hogy a kapitalista világ belső el- • lentmondásai mint idéznek elő egy­re élesebbé váló ellentéteket az egyes kapitalista országok között, szemük előtt bontakozik ld és liczd , valósággá válni Sztálin elvtárs ama jövőbelátó megállapítása, hogy ha „látszólag" minden rendben is van a kapitalista világban, ha egyelőre az Amerikai Egyesült Államok kényszeríteni is tudják „szövetsége, seiket": Nyugat-Németországot, Angliát, Franciaországot, Olaszor­szágot, Japánt és a többi „szövet­séges" államokat arra, hogy ösz­szébbhúzzák nadrágszíjukat és tel* jesitsék az amerikai imperializmus parancsait, ez még egyáltalán nem jelenti aZt, hogy „örök időkre" minden „rendben van", hogy ezek az országok örök időkre tűrni fog­ják, hogy az amerikai monopólisták függvényévé váljanak. A mind éle. sebbé váló amerikai-angol ellenté­tek, a szinte ingváltásszerüen tör­ténő francia kormányválságok és ugyancsak Franciaországban ja bé­kemozgalomnak olyan jelentős győ­zelme, mint Henry Martin és több börtönbe vetett hazafi szabadonbo­csá/tása, az olasz kormányválságok, és Olaszországban az eddig uralkodó amerikai talpnyaló burzsoá pártok választási veresége, s ezzel egyidö­ben az Olasz Kommunista Párt rendkívüli megerősödése és sok más jelenség mind a béke, a demokrá­cia, a szocializmus táborának erő­södésót, sorozatos győzelmeit jelen­tik. Azonban mind a béketábor győzel­mei, mind a kapitalista világ egyre élesebbé váló belső ellentétei azt je­lentik-e egyrészt, hogy megszűnt a háborús veszély, másrészt, hogy a kapitalista környezet, a kapitalista rendszer nem veszélyezteti többé a szocializmust építő országok békés építőtörekvésedt ? Semmi esetre sem jelenti ezt! Nem jelenti mégpe. dig vazért, mert a békemozgalom győzelmei elhárították, elodázták a háborút, de nem szüntették meg an­nak veszélyét. A világ békemozgal­ma gátat emelt a háborús törekvé­sek valóraváltása elé, mint ahogy az emberek töltések és gátak eme­lésével védekeznek és akadályozzák meg az árvizeket, azonban ez még nem jelenti azt, hogy ezzel egyszer­smindenkorra elejét is veszik az ár­vizeknek és éppen így nem jelent, heti a béke erőinek győzelme sem azt, hogy mindörökre elhárítottuk a háború veszélyét. „Hogy véget­vessünk a háború elkerülhetetlensé­gének, — mondja Sztálin — meg kell szüntetni az imperializmust." Felvethetjük tehát a kérdést: he­lyes-e ebben a nemzetközi helyzet­ben a „kitört a béke" ábrándjában, illúziójában ringatni magunkat, he­lyes.e a kapitalista világra úgy te­kinteni, hogy az már csak fogatlan oroszlán, amely morog ugyan, de nem harap. Ilyen elgondolásaink egyáltalában nem lehetnek, mert hiszen sem az egyik, sem a másik eset nem áll fenn és csak saját ma­gunk, a béke megvédése és szocia­lizmust építő munkánk ellen követ­nénk el merényletet — még hozzá bűnös és könnyelmű merényletet, — ha mind a háborús uszítók, mind a kapitalista környezettel szemben csak egy pillanatra is csökkente­nénk vagy elaltatnánk éberségün­ket. Mégis e logikus tényekkel szemben nem egy embernél azt ta­pasztalni, hogy a béketábor erőinek győzelmét, a koreai fegyverszünetet úgy ünnepli, hogy mindörökre kút. ba esett a háború, s pacifista han­gulatot terjeszt, nem kell már az országok biztonságáról gondoskodni, nem lesz többé háború. Az ilyen elgondolás, az Ilyen né­zet nem a mi, nem a béke és a szo­cializmus építése ügyét, hanem el­lenkezőleg, ellenségeink, a háborús uszítók, a maximális profitot haj­szoló imperialisták érdekeit szolgál­ják. Az ilyen nézet Ijem más, mint octoba önámítás, struccpolitika, dur. va sárbatiprása a számunkra oly létfontosságú éberség legelemibb követelményeinek. Annak, hogy az éberség fogalma helyes marxitta értelmezése körüli zavarokat tisztázzuk, valamint, hogy az ébersfg terén mutatkozó nem egyszer durva fogyatékosságo­kat leküzdjük, csak egy lehetősége van: a párttagok és a dolgozó tö­megek ideológiai színvonalának eme­lése, a marxizmus-leninizmus min­dent legyőző eszméinek minél na­gyobb mértékben való elsajátítása, A marxizmus-leninizmus ismeretei­nek elsajátítása az az iránytű, amely az osztályharc legbonyolul­tabb formái között is megmutatja a helyes útat; a marxizmus-leniniz­mus ismerete az a röntgensugár, amely a legjobban álcázott ellenség igazi arcát is megvilágítja. Elen­gedhetetlenül fontos azonban, hogy Marx, Engels, Lenin, Sztálin tanítá­sainak elsajátításából kiküszöböljük a betürágó, dogmatikus módszert, az egyes megfogalmazások és idéze­tek ábécé szerinti bemagolását, amely előbb, vagy utóbb, de elke. rülhetetlenül a dolgok felületes és hamis ismeretéhez, a marxizmus­leninizmus ellaposltásához és félre­magyarázásához, a gyakorlatban olyan káros jelentőségű demagógiá­hoz vezet. A marxizmus-leninizmus nem dog­ma, nem az idézetek és megfogal­mazások tömkelege, hanem a c se. lekvés vezérfonala. Éppen ezért a párt azt kívánja a kommunistáktól, szocializmust építő feladatainak, a háború megakadályozásának és a béke megvédésének érdekei azt kö­vetelik a dolgozó tömegektől, hogy a marxizmus-leninizmus alkotó jel­legének megértésére, a marxizmus­leninizmusnak az adott konkrét helyzetre való alkalmazására töre­kedjenek. Erre tanít bennünket nagy példaképünk, a Szovjetuniú Kommu­nista Pártjának öt évtizedes tapasz­talata, erre tanít bennünket orszá­gunkban a szocializmus építésének, ellenségének kártevő szándékai meghiúsításának, leleplezésének min­den eddigi tapasztalata. 1 Bátky László.

Next

/
Oldalképek
Tartalom