Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-25 / 233. szám, péntek

I m szo 1953 szeptember 25 „Az új háború veszélyének elhárítását és a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedésekről" Visinszkij elvtárs ENSz-közgyűlésen mondott beszédének befejező része Visinszkij elvtárs ezután rámu­tátott arra, hogy számos ország gazdasági érdeke megköveteli a ke reskedelem kibővítését. Ez megmu tatkozik a nemzetközi gazdasági kapcsolatok normális alapokra való fektetésére, a kereskedelem kibőví­tésére irányuló mozgalomban is, amely nagyon megnövekedett a Nyugaton. A nyugateurópai országok nem kielégítő gazdasági állapotára vilá­gos fényt vet „ az európai gazdasá gi helyzet áttekintése« is, amelyet nemrégiben adott ki az ENSz eu­rópai gazdasági bizottsága. Az áttekintésből kitűnik, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok gazdasági érdekei ellen irányuló intézkedések, főleg a gaz dasági blokád intézkedései nem csak, hogy nem hoztak olyan ered ményeket. mint amilyeneket a blo kád szervezői vártak, hanem egye nesen ellenkező eredményekkel jár tak. A közgyűlés előtt ebben az ülés­szakban épp úgy, mint a megelőző ülésszakokon is, az a rendkívül fon tos feladat áil — mondotta a to vábbiakban Visinszkij elvtárs — hogy intézkedéseket hozzon az új világháború veszélyének elhárításé ra és a nemzetközi feszültség eny­hítésére. Nem első ízben történik, hogy a Szovjetunió küldöttsége a közgyü lés elé terjeszti az új világháború veszélye ellen hozandó intézkedések kérdését. A közgyűlés megelőző üléssza kain küldöttségünk rámutatott ar ra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendkívül erélyes tö­rekvést kell kifejtenie arra, hogy a világot kivezesse abból a veszélyes helyzetből, amelybe az agresszív körök bűnös mesterkedései sodor ták, azok a körök, amelyek háború ra számítanak és a nemzetközi helyzet kiélezésére törekednek. Kitartottunk amellett, hogy min den lépést meg kell tenni a béke biztosítására, hogy azonnal véget vessenek a koreai népre kényszerí­tett háborúnak, amely magában rejti az új világháború veszélyét. Követeltük az atomfegyverek azonnali feltétlen eltiltását és e ti­lalom teljesítésének szigorú nem. zetközi ellenőrzését, követeltük, hogy véget vessenek a lázas fegy­verkezésnek és megszüntessék há borús támaszpontok idegen terüle teken való építését és visszavonj^ a külföldi csapatokat az idegen te­te rületekről. Ilyen javaslatokat terjesztettünk a közgyűlés elé akkor is, amikor háború folyt Koreában. Javaslata­ink ellenzői azt mondották és ez például benne foglaltatik az USA, Anglia és Franciaország nyilatko zatában, hogy a fegyverkezés csök­kentésének programmját nem lehet valóra váltani addig, míg háború folyik Koreában. És- a koreai há ború megszüntetését előzetes fel tételként jelölték meg a fegyverze­tek és fegyveres erők csökkentésé re. Egy másik előzetes feltételt is szabtak akkor: a nemzetközi hely zet enyhítését Az USA akkori ál­lamtitkára a közgyűlésen kijelen tette, hogy „itt közvetlen össze függés van a leszerelési rendszer megvalósításának lehetősége és a nemzetközi légkör hőfoka között«. Kijelentette, hogy a leszerelés kér­dését. meg lehet majd oldani, ha enyhül a politikai légkör hőfoka. Ma az USA mostani államtitká ra lényégében ugyanezt ismétli meg, amikor kijelenti, hogy a fegy verkezés kérdését nem lehet meg­oldani — azt mondotta ^véglegesen megoldania — a bizalmatlanság légkörében, amely jelepleg uralko dik. Ezt már 1928-ban hangoztat­ta a francia képviselőház külpoli­tikai bizottságának elnöke, Paul Boncourt. aki ezt a következőleg fogalmazta meg ,,Először i meg­nyugvó azután a leszerelés«. Igy beszéltek és beszélnek mind azok, akik ellenzik a fegyverkezés csökkentésére, a nemzetközi fe­szültség enyhítésére, az új háború veszélyének elhárítására irányuló javaslatokat és emellett minden lé­pést megtesznek, hogy megakadá­lyozzák a nemzetközi feszültség csökkentését. Azzal kapcsolatban, hogy a Szov­jetunió birtokában van az atom- és hidrogénfegyver gyártási titkának, az USA képviselőházánál: és szená­tusának néhány tagja, amint a sajtó jelenti, azt követelték, hogy tovább folytassák a lázas fegyver kezést és főleg a stratégi ai légierő­ket erősítsék meg. Ami a Szovjetuniót illeti, úgy vélem, hogy "helyén való emlékez­tetni a hidrogénbombának augusz tus 20 án a Szovjetunióban való kipróbálásáról szóló kormányjelen­tésre, valamint a TASZSZ szeptem ber 18 1 jelentésére az atombomba új típusainak a Szovjetunióban va­ló kipróbálásáról. Az augusztus 20­i kormá,nnyilatkozat azt mondja: „Bizonyos külföldi körök, amelyek azelőtt politikájukat az atombom ba és később a hidrogénbomba amerikai monopol iumára támasztot­ták. most a népeket azzal akarják megijeszteni, hogy a Szovjetunió ismeri a hidrogénbomba gyártási titkát és Így nyugtalanságot, akar nak előidézni, lázas fegyverkezésük fokozásának érdekében.® s A szovjet kormány mondja továbbá a nyilatkozat, szükséges nek tartja kijelenteni. hogy épp ügy, mint azelőtt, most sincs ok a nyugtalanságra. A Szovjetunió rendületlen össz hangban békepolitikájával, amely a békének és nemzetek biztonságának megszilárdítására irányul, a szov jet kormány nem egyszer javasolta más országok kormányainak a fegyveres erők lényeges csökkenté sét, az atom- és egyéb tömegpusz tító fegyverek alkalmazásának el tiltását és e tilalom felett nemzet közi ellenőrzés megteremtését az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretében. A szovjet kormány ma is szilárdan kitart ezen álláspont­ja mellett.® A TASZSZ szeptember 18-i jelen, tése azt mondja. „hogy a Szovjet­unióban az utóbbi hetekben az atomenergia terén végzett tudomá nyos kutatómunka terve alapján kipróbálták az atombomba néhány típusát.« Teljesen érthető. — mondja a je­lentés — hogy míg az USA felelős körei elutasítják a Szovjetuniónak az atomfegyverek eltiltására kitar­tóan tett javaslatait, a Szovjetunió a biztonság követelményeiből kiin­dulva, kénytelen figyelmet szentel­ni az atomfegyver gyártásának. A Szovjetunió egyben továbbra is a nemzetek közötti béke megszilárdí­tásának politikáját fogja követni és megegyezésre fog törekedni a többi országokkal a tömegpusztí­tó- fegyverfajták feltétlen eltiltásá­ban, a fegyverzetek jelentős csökkentésében és e határoza­tok szigorú nemzetközi ellenőrzésé­ben. A Szovjetunióban ezzel egy­idejűleg az atomenergiának ipari célokra való felhasználásán dolgoz­nak. A Szovjetunió legfontosabb feladatának tartja, hogy az atom energiát a békés haladás szolgála­tába állítsa. Amint az említett nyilatkozatok­ból következik, a Szovjetunió, jól­lehet ismeri az atom. és hidrogén fegyver gyártási titkát, továbbra is a többi államokkal való meg­egyezésre törekszik az atom. és hidrogénfegyverek, valamint egyéb tömegpusztító fegyverfajták feltét len eltiltásával, a fegyveres erők jelentős csökkentésével és e Hatá rozatok 'szigorú nemzetközi ellenőr­zésével. A Szovjetunió ismét felveti a kérdést, hogy a fegyverkezés csök kentésére irányuló intézkedéseket szükséges megtenni és kimondani az atom és hidrogénfegyverek, valamint egyéb tömegpusztító fegy­verfajták feltétlen eltiltását és szi gorú nemzetközi ellenőrzést kell létesíteni e tilalom betartása felett, és a biztonsági tanács feladatává tenni, hogy haladéktalan intézke­déseket hozzon az ilyen ellenőrzés létesítését biztosító nemzetközi egyezmény előkészítésére és meg­valósítására. A SZOVJETUNIÓ JAVASLATAI Az itt mondottak alapján a szov­jet küldöttség megtárgyalás céljá­ból a következő határozati terveze­tet terjeszti ? közgyűlés elé: „A közgyűlés megállapítja, hogy a koreai hadműveletek beszüntetése fontos lépés a nemzetközi feszült­ség enyhítése terén és hogy ezzel kedvezőbb feltételek adódnak az új világ-háború veszélyének elhárításá­ra irányuló intézkedések végrehaj­tására. Ugyanakkor a. közgyűlés megálla­pítja. hogy a fegyverkezési hajsza számos országban nemcsak, hogy nem csökken, hanem még nagyobb arányokban folytatódig s a tömeg­pusztító fegyverek az atomenergia ilyen irányú felhnšználásának les­utóbbi eredményei alapján még pusztítóbbak és sok millió emberre még veszélyesebbek lesznek Az új világháború veszélyének csökkentése, a békének és a népek barátságának megszilárdítása cél­jából a közgyűlés: 1. kimondja, az atom. és hidro. génifegyver. valamint más tömeg­pusztító fegyverfajták feltétlen el­tiltását és megbízza a biztonsági tanácsot, hogy tegyen haladéktalan intézkedéseket olyan nemzetközi megegyezés előkészítésére és meg­teremtésére. amelyek biztosítják a szigorú nemzetközi ellenőrzés meg­valósítását e tilalom betartása fe­lett; 2. javasólja a biztonsági tanács öt állandó tagjának — az Egyesült Államoknak. a Szovjetuniónak, Nagy-Britanniának. Franciaország­nak és Kínának — amelyek legfő­képp felelősek a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért, hogy egy év alatt egy harmadával csök­kentsék fegyveres erőiket és a. kia­dások terhének könnyítése céljából javasolja a biztonsági tanácsnak, hívjon össze a legrövidebb időn be­lül nemzetközi értekezletet annak érdekében, hogy valamennyi állam végrehajtsa a fegyverzet csökkenté­sét; 3. elismeri, hogy a katonai, légi­és haditengerészeti támaszpontok létesítése idegen államok területén, fokozza az új világháború veszélyét, és az államok nemzeti szuverenitá­sának és függetlenségének aláásá­sához vezet. A közgyűlés javasolja a bizton­sági tanácsnak, tegyen intézkedése­ket az idegen területeken levő ka­tonai támaszpontok megszüntetésé­re, mivel ez rendkívül fontos a tar­tós béke és a nemzetközi biztonság szempontjából; 4. elítéli azt a néhány országban folytatott propagandát, amely a né­pek közötti ellenségeskedés és gyű­lölet szítására és új világháború elő­készítésére irányul, felhív minden államot, hozzon intézkedéseket az ilyen propaganda megszüntetésére, amely nem egyeztethető össze az ENSz alapelveivel és célkitűzései­vel." „Uraim! A Szovjetunió mélysége­sen meg van győződve arról, hogy ez az igazi út ahhoz, hogy necsak enyhüljön a nemzetközi légkör, ha­nem ahhoz is, hogy a nemzeteknek biztosítsuk a békét és biztonságot, hogy biztosítva legyen számukra a félelem és rettegés nélküli élet és az, hogy életüket úgy építsék, ahogy azt szükségesnek tartják. Szilárdan reménykedünk abban, hogy felhívásunknak széleskörű visszhangja lesz nemcsak a gyűlés keretein kívül, hanem a közgyűlés küldötteinek soraiban is. és felhív­juk a küldötteket, hogy 'ámogassák javaslatainkat, amelyek i béke és a nemzetközi biztonság megszilár­dítására irányulnak." Li Szan Csu tábornok 98 742 koreai-kínai hadüogoiy hollétét kérte számon az amerikai féltől Li Szan Csu tábornok, a katonai fegyverszüneti bizottság rangidős koreai-kínai tagja a bizottság hét­fői ülésén 98.742 koreai-kínai hadi­fogoly névsorát adta át az ameri­kai küldöttnek és kérte, hogy az amerikai fél adjon számot ezek hol­létéről. A névsort. amelyben a koreai néphadsereg 83.158 fogságba esett harcosa és 15.584 fogságba esett kínai népi önkéntese szerepel, az amerikaiak által a koreai fegyver­szüneti tárgyalások során a koreai­kínai félnek átadott jegyzékek, az amerikai fél által nyilvánosságra hozott adatok alapján állították össze. Li Szan Csu tábornok felhívta az amerikaiakat, hogy adjanak fele­lősségteljes és határozott felvilágo­sítást a névsorban szereplő minden egyes hadifogoly hollétéről. Szemtanú nyilatkozata az amerikaiak és ügynökeik bűnös szerepéről a hadiio^yok erőszakos visszatartásában A semleges hazatelepítési bizott­ság szeptember 20-án délután is­mét két kinai és egy koreai hadifog­lyot adott ált a koreai kinai félnek. A hadifoglyok Panmindzsonba ér­kezésük után azonnal sajtóértekez­letet tartottak, amelyen leleplezték, mikáni támogaják az amerikaiak Csang Kai-sek és Li Szin Man ügy­nökeit a hadifoglyok erőszakos visz­szatartásában Liu Suang-kuej, a kínai népi ön kéntesek hadifogságból hazatért har­cosa egy iratcsomót mutatott az új­ságíróknak. amelyet az amerikai hadifogolytáborból hozott magával. Az iratcsomó leveleket tartalmazott és Csang Kai seknek egy kézírásos nyilatkozatát, amelyeket egy hónap­pal ezelőtt a kuomintang-ügynökök úgynevezett küldöttsége osztott szét a hadifoglyok között A levelek és a nyilatkozat figyelmeztetik a hadifog­lyokat. hogy ne kérjék hazatelepíté­süket. Liu Suang-kuej ezután zubbonyát felnyitva, megmutatta a kuomintáng zászlót és a jelszavakat, amelyeket testére tetováltak. Elmondotta továbbá, hogy az ame­rikaiak arra. kényszerítik a hadifog­lyokat, hogy álnevet' mondjanak be és tépjék össze hadifogolyigazolvá­nyaikat. \ Az amerikaiak azt akarják így el­érni, hogy az indiai csapatok ne tud ják megállapítani a hadifoglyok sze­mélyazonosságát és a hadifoglyokkal együtt minél több Csangkaisek-ügy­nököt lehessen a semleges tájborba csempészni. A hadifogságból hazatért Wang Si-hszin kinai önkéntes megerősítet­te, hogy amikor szeptember 19-én a semleges tábor közelébe érkeztek, látták, amint négy kuomintáng­ügynök a hadifoglyokkal együtt be akart snrrani a táborba. Ezeket az ügynököket Taivanról küldték és ez év júniusában a Csezsu szigetén levő 3. számú hadifogolytábor első száza­dába osztották be. Liu Suang-kuej elmondotta, hogy a kuomintáng-ügynökök éles evőké­seket hoztak magukkal a semleges táborba, amelyeket az amerikaiak röviddel a fegyverszüneti egyezmény aláírása után osztottak szét köztük. Az ügynökök megfenyegették a hadi­foglyokat: „Ha vissza akartok térni a szárazföldre, halállal lakoltok" A hazatért hadifoglyok leleplezései szemmelláthatóan zavarba hozták az amerikai újságírókat Egyikük meg­kérdezte, hogy miért nem volt Liu Suang-kuej a múltban hazatelepített hadifoglyok ezrei között. Liu igy vá­laszolt: ..Hát nem érti? Az ameri­kaiak erőszakkal vissza akarnak tartani bennünket. Aki kijelentette, hogy haza akar térni, azt megölték." Liu Suang-kuej több példát hozott fel arra. hogy miként haltak meg olyan hadifoglyok, akik kifejezésre juttatták hazatérésre irányuló óhaj­tásukat. Az elmúlt évben három kí­nai hadifoglyot elevenen eltemettek, hat másikat pedig dróttal megfojtot­tak. Az amerikai újságírók 'a megcáfol­hatatlan tények hallatára egymás­után élsomfordáltak a sajtóértekez­letről. A hat nyugati ország külíigyminiszterheiyetteseínek római tanácskozása Rómában szeptember 22-én kez­dődött a hat nyugati ország (Fran. ciaország, Nyugat-Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg) külügyminiszterhelyet­teseinek tanácskozása. Ezen a tanácskozáson az úgyne­vezett „európai politikai közösség* vagyis az »európai törvényhozói és végrehajtó szervek® megteremtésé­re vonatkozó terveket kell megvi­tatniok. E szerveknek — kezdemé­nyezőik elgondolása szerint — az „európai szén. és acélközösséget«, valamint a jövőbeli „európai had­sereget« kell irányítaniok. A francia küldöttség Rómába utazásáról beszámoló párizsi lapok megállapítják, hogy a francia kül döttség nem kapott pontos utasí­tásokat. mert a Laniel-kormány miniszterei nem tudtak megálla­pódni a kérdések egész sorában. A „Francé Soir« kiemeli, hogy Pleven. Teitgen, Reynaud és Mut­ter miniszterek •> európai föderáció« megteremtését javasolják hat nyu gateurópai országból, úgynevezett „nemzetekfeletti!, hatáskörrel. Velük szemben állnak a francia kormányban az URAS és az ARS (volt degaulleisták) csoporthoz tartozó miniszterek, akik az »euró­pai szövetség® tézisét védelmezik. A „Parfe. Presse-lUntransigeant" cimü lap közlése szerint a volt de­gaulleista miniszterek Határozottan követelték, hogy „a parlamenti vi­ták előtt Franciaország ne vállaljon magára semmiféle kötelezettséget az európai politikai közösség iránt sem Rómában, ahol a miniszterel­nökhelyettesek értekezletét tartják, sem Hágában, ahol a külügyminisz­terek ülnek össze.« A lap szerint a kormányon belü­li nézeteltérések olyan arányokat öltöttek, hogy George Bidault kül­ügyminiszter felkérte Laniel mi­niszterelnököt, legyen döntőbíró. Végeredm ény ben kompromisszu ­mos megegyezés jött létre az emlí­tet két csoport között. ' „Most azonban csak ideiglenes és megbízhatatlan kompromisszumról van szó, — hangsúlyozza a Paris Presse-l'Intransigeant" — amelyet sietős tárgyalások eredményekép­pen értek el, hogy a római értekezlet megkezdődhessen a kijelölt időpont­ban.® Háborús készii'ödések a Skandináv-félsz ?éeten Szeptember 20 án és 21 én Trond­heimben svéd norvég tárgyalások folytak a Svédországból Trondheim norvég kikötőhöz vezető közlekedé­si vonalak kibővítéséről. A trondheimi kikötő Svédország részérő! történő felhasználásának kérdését egybekapcsolják azokkal a kísérletekkel, amelyeket a svéd reakció bizonyos körei az északat­lanti tömbbel való szoros katonai együttműködés megteremtése érde­kében fejtenek ki. Ezzel kapcsolat­ban rámutatnak, hogy az északat­lanti tömb fegyveres erőinek pa. ranc-snoksága haditengerészeti tá. maszpontjává • változtatja Trond­heim kikötőt. {

Next

/
Oldalképek
Tartalom