Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-25 / 233. szám, péntek

I m szo 1953 szeptember 25 „Az új háború veszélyének elhárítását és a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedésekről" Visinszkij elvtárs ENSz-közgyűlésen mondott beszédének befejező része Visinszkij elvtárs ezután rámutátott arra, hogy számos ország gazdasági érdeke megköveteli a ke reskedelem kibővítését. Ez megmu tatkozik a nemzetközi gazdasági kapcsolatok normális alapokra való fektetésére, a kereskedelem kibővítésére irányuló mozgalomban is, amely nagyon megnövekedett a Nyugaton. A nyugateurópai országok nem kielégítő gazdasági állapotára világos fényt vet „ az európai gazdasá gi helyzet áttekintése« is, amelyet nemrégiben adott ki az ENSz európai gazdasági bizottsága. Az áttekintésből kitűnik, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok gazdasági érdekei ellen irányuló intézkedések, főleg a gaz dasági blokád intézkedései nem csak, hogy nem hoztak olyan ered ményeket. mint amilyeneket a blo kád szervezői vártak, hanem egye nesen ellenkező eredményekkel jár tak. A közgyűlés előtt ebben az ülésszakban épp úgy, mint a megelőző ülésszakokon is, az a rendkívül fon tos feladat áil — mondotta a to vábbiakban Visinszkij elvtárs — hogy intézkedéseket hozzon az új világháború veszélyének elhárításé ra és a nemzetközi feszültség enyhítésére. Nem első ízben történik, hogy a Szovjetunió küldöttsége a közgyü lés elé terjeszti az új világháború veszélye ellen hozandó intézkedések kérdését. A közgyűlés megelőző üléssza kain küldöttségünk rámutatott ar ra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendkívül erélyes törekvést kell kifejtenie arra, hogy a világot kivezesse abból a veszélyes helyzetből, amelybe az agresszív körök bűnös mesterkedései sodor ták, azok a körök, amelyek háború ra számítanak és a nemzetközi helyzet kiélezésére törekednek. Kitartottunk amellett, hogy min den lépést meg kell tenni a béke biztosítására, hogy azonnal véget vessenek a koreai népre kényszerített háborúnak, amely magában rejti az új világháború veszélyét. Követeltük az atomfegyverek azonnali feltétlen eltiltását és e tilalom teljesítésének szigorú nem. zetközi ellenőrzését, követeltük, hogy véget vessenek a lázas fegyverkezésnek és megszüntessék há borús támaszpontok idegen terüle teken való építését és visszavonj^ a külföldi csapatokat az idegen tete rületekről. Ilyen javaslatokat terjesztettünk a közgyűlés elé akkor is, amikor háború folyt Koreában. Javaslataink ellenzői azt mondották és ez például benne foglaltatik az USA, Anglia és Franciaország nyilatko zatában, hogy a fegyverkezés csökkentésének programmját nem lehet valóra váltani addig, míg háború folyik Koreában. És- a koreai há ború megszüntetését előzetes fel tételként jelölték meg a fegyverzetek és fegyveres erők csökkentésé re. Egy másik előzetes feltételt is szabtak akkor: a nemzetközi hely zet enyhítését Az USA akkori államtitkára a közgyűlésen kijelen tette, hogy „itt közvetlen össze függés van a leszerelési rendszer megvalósításának lehetősége és a nemzetközi légkör hőfoka között«. Kijelentette, hogy a leszerelés kérdését. meg lehet majd oldani, ha enyhül a politikai légkör hőfoka. Ma az USA mostani államtitká ra lényégében ugyanezt ismétli meg, amikor kijelenti, hogy a fegy verkezés kérdését nem lehet megoldani — azt mondotta ^véglegesen megoldania — a bizalmatlanság légkörében, amely jelepleg uralko dik. Ezt már 1928-ban hangoztatta a francia képviselőház külpolitikai bizottságának elnöke, Paul Boncourt. aki ezt a következőleg fogalmazta meg ,,Először i megnyugvó azután a leszerelés«. Igy beszéltek és beszélnek mind azok, akik ellenzik a fegyverkezés csökkentésére, a nemzetközi feszültség enyhítésére, az új háború veszélyének elhárítására irányuló javaslatokat és emellett minden lépést megtesznek, hogy megakadályozzák a nemzetközi feszültség csökkentését. Azzal kapcsolatban, hogy a Szovjetunió birtokában van az atom- és hidrogénfegyver gyártási titkának, az USA képviselőházánál: és szenátusának néhány tagja, amint a sajtó jelenti, azt követelték, hogy tovább folytassák a lázas fegyver kezést és főleg a stratégi ai légierőket erősítsék meg. Ami a Szovjetuniót illeti, úgy vélem, hogy "helyén való emlékeztetni a hidrogénbombának augusz tus 20 án a Szovjetunióban való kipróbálásáról szóló kormányjelentésre, valamint a TASZSZ szeptem ber 18 1 jelentésére az atombomba új típusainak a Szovjetunióban való kipróbálásáról. Az augusztus 20i kormá,nnyilatkozat azt mondja: „Bizonyos külföldi körök, amelyek azelőtt politikájukat az atombom ba és később a hidrogénbomba amerikai monopol iumára támasztották. most a népeket azzal akarják megijeszteni, hogy a Szovjetunió ismeri a hidrogénbomba gyártási titkát és Így nyugtalanságot, akar nak előidézni, lázas fegyverkezésük fokozásának érdekében.® s A szovjet kormány mondja továbbá a nyilatkozat, szükséges nek tartja kijelenteni. hogy épp ügy, mint azelőtt, most sincs ok a nyugtalanságra. A Szovjetunió rendületlen össz hangban békepolitikájával, amely a békének és nemzetek biztonságának megszilárdítására irányul, a szov jet kormány nem egyszer javasolta más országok kormányainak a fegyveres erők lényeges csökkenté sét, az atom- és egyéb tömegpusz tító fegyverek alkalmazásának el tiltását és e tilalom felett nemzet közi ellenőrzés megteremtését az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretében. A szovjet kormány ma is szilárdan kitart ezen álláspontja mellett.® A TASZSZ szeptember 18-i jelen, tése azt mondja. „hogy a Szovjetunióban az utóbbi hetekben az atomenergia terén végzett tudomá nyos kutatómunka terve alapján kipróbálták az atombomba néhány típusát.« Teljesen érthető. — mondja a jelentés — hogy míg az USA felelős körei elutasítják a Szovjetuniónak az atomfegyverek eltiltására kitartóan tett javaslatait, a Szovjetunió a biztonság követelményeiből kiindulva, kénytelen figyelmet szentelni az atomfegyver gyártásának. A Szovjetunió egyben továbbra is a nemzetek közötti béke megszilárdításának politikáját fogja követni és megegyezésre fog törekedni a többi országokkal a tömegpusztító- fegyverfajták feltétlen eltiltásában, a fegyverzetek jelentős csökkentésében és e határozatok szigorú nemzetközi ellenőrzésében. A Szovjetunióban ezzel egyidejűleg az atomenergiának ipari célokra való felhasználásán dolgoznak. A Szovjetunió legfontosabb feladatának tartja, hogy az atom energiát a békés haladás szolgálatába állítsa. Amint az említett nyilatkozatokból következik, a Szovjetunió, jóllehet ismeri az atom. és hidrogén fegyver gyártási titkát, továbbra is a többi államokkal való megegyezésre törekszik az atom. és hidrogénfegyverek, valamint egyéb tömegpusztító fegyverfajták feltét len eltiltásával, a fegyveres erők jelentős csökkentésével és e Hatá rozatok 'szigorú nemzetközi ellenőrzésével. A Szovjetunió ismét felveti a kérdést, hogy a fegyverkezés csök kentésére irányuló intézkedéseket szükséges megtenni és kimondani az atom és hidrogénfegyverek, valamint egyéb tömegpusztító fegyverfajták feltétlen eltiltását és szi gorú nemzetközi ellenőrzést kell létesíteni e tilalom betartása felett, és a biztonsági tanács feladatává tenni, hogy haladéktalan intézkedéseket hozzon az ilyen ellenőrzés létesítését biztosító nemzetközi egyezmény előkészítésére és megvalósítására. A SZOVJETUNIÓ JAVASLATAI Az itt mondottak alapján a szovjet küldöttség megtárgyalás céljából a következő határozati tervezetet terjeszti ? közgyűlés elé: „A közgyűlés megállapítja, hogy a koreai hadműveletek beszüntetése fontos lépés a nemzetközi feszültség enyhítése terén és hogy ezzel kedvezőbb feltételek adódnak az új világ-háború veszélyének elhárítására irányuló intézkedések végrehajtására. Ugyanakkor a. közgyűlés megállapítja. hogy a fegyverkezési hajsza számos országban nemcsak, hogy nem csökken, hanem még nagyobb arányokban folytatódig s a tömegpusztító fegyverek az atomenergia ilyen irányú felhnšználásának lesutóbbi eredményei alapján még pusztítóbbak és sok millió emberre még veszélyesebbek lesznek Az új világháború veszélyének csökkentése, a békének és a népek barátságának megszilárdítása céljából a közgyűlés: 1. kimondja, az atom. és hidro. génifegyver. valamint más tömegpusztító fegyverfajták feltétlen eltiltását és megbízza a biztonsági tanácsot, hogy tegyen haladéktalan intézkedéseket olyan nemzetközi megegyezés előkészítésére és megteremtésére. amelyek biztosítják a szigorú nemzetközi ellenőrzés megvalósítását e tilalom betartása felett; 2. javasólja a biztonsági tanács öt állandó tagjának — az Egyesült Államoknak. a Szovjetuniónak, Nagy-Britanniának. Franciaországnak és Kínának — amelyek legfőképp felelősek a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért, hogy egy év alatt egy harmadával csökkentsék fegyveres erőiket és a. kiadások terhének könnyítése céljából javasolja a biztonsági tanácsnak, hívjon össze a legrövidebb időn belül nemzetközi értekezletet annak érdekében, hogy valamennyi állam végrehajtsa a fegyverzet csökkentését; 3. elismeri, hogy a katonai, légiés haditengerészeti támaszpontok létesítése idegen államok területén, fokozza az új világháború veszélyét, és az államok nemzeti szuverenitásának és függetlenségének aláásásához vezet. A közgyűlés javasolja a biztonsági tanácsnak, tegyen intézkedéseket az idegen területeken levő katonai támaszpontok megszüntetésére, mivel ez rendkívül fontos a tartós béke és a nemzetközi biztonság szempontjából; 4. elítéli azt a néhány országban folytatott propagandát, amely a népek közötti ellenségeskedés és gyűlölet szítására és új világháború előkészítésére irányul, felhív minden államot, hozzon intézkedéseket az ilyen propaganda megszüntetésére, amely nem egyeztethető össze az ENSz alapelveivel és célkitűzéseivel." „Uraim! A Szovjetunió mélységesen meg van győződve arról, hogy ez az igazi út ahhoz, hogy necsak enyhüljön a nemzetközi légkör, hanem ahhoz is, hogy a nemzeteknek biztosítsuk a békét és biztonságot, hogy biztosítva legyen számukra a félelem és rettegés nélküli élet és az, hogy életüket úgy építsék, ahogy azt szükségesnek tartják. Szilárdan reménykedünk abban, hogy felhívásunknak széleskörű visszhangja lesz nemcsak a gyűlés keretein kívül, hanem a közgyűlés küldötteinek soraiban is. és felhívjuk a küldötteket, hogy 'ámogassák javaslatainkat, amelyek i béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítására irányulnak." Li Szan Csu tábornok 98 742 koreai-kínai hadüogoiy hollétét kérte számon az amerikai féltől Li Szan Csu tábornok, a katonai fegyverszüneti bizottság rangidős koreai-kínai tagja a bizottság hétfői ülésén 98.742 koreai-kínai hadifogoly névsorát adta át az amerikai küldöttnek és kérte, hogy az amerikai fél adjon számot ezek hollétéről. A névsort. amelyben a koreai néphadsereg 83.158 fogságba esett harcosa és 15.584 fogságba esett kínai népi önkéntese szerepel, az amerikaiak által a koreai fegyverszüneti tárgyalások során a koreaikínai félnek átadott jegyzékek, az amerikai fél által nyilvánosságra hozott adatok alapján állították össze. Li Szan Csu tábornok felhívta az amerikaiakat, hogy adjanak felelősségteljes és határozott felvilágosítást a névsorban szereplő minden egyes hadifogoly hollétéről. Szemtanú nyilatkozata az amerikaiak és ügynökeik bűnös szerepéről a hadiio^yok erőszakos visszatartásában A semleges hazatelepítési bizottság szeptember 20-án délután ismét két kinai és egy koreai hadifoglyot adott ált a koreai kinai félnek. A hadifoglyok Panmindzsonba érkezésük után azonnal sajtóértekezletet tartottak, amelyen leleplezték, mikáni támogaják az amerikaiak Csang Kai-sek és Li Szin Man ügynökeit a hadifoglyok erőszakos viszszatartásában Liu Suang-kuej, a kínai népi ön kéntesek hadifogságból hazatért harcosa egy iratcsomót mutatott az újságíróknak. amelyet az amerikai hadifogolytáborból hozott magával. Az iratcsomó leveleket tartalmazott és Csang Kai seknek egy kézírásos nyilatkozatát, amelyeket egy hónappal ezelőtt a kuomintang-ügynökök úgynevezett küldöttsége osztott szét a hadifoglyok között A levelek és a nyilatkozat figyelmeztetik a hadifoglyokat. hogy ne kérjék hazatelepítésüket. Liu Suang-kuej ezután zubbonyát felnyitva, megmutatta a kuomintáng zászlót és a jelszavakat, amelyeket testére tetováltak. Elmondotta továbbá, hogy az amerikaiak arra. kényszerítik a hadifoglyokat, hogy álnevet' mondjanak be és tépjék össze hadifogolyigazolványaikat. \ Az amerikaiak azt akarják így elérni, hogy az indiai csapatok ne tud ják megállapítani a hadifoglyok személyazonosságát és a hadifoglyokkal együtt minél több Csangkaisek-ügynököt lehessen a semleges tájborba csempészni. A hadifogságból hazatért Wang Si-hszin kinai önkéntes megerősítette, hogy amikor szeptember 19-én a semleges tábor közelébe érkeztek, látták, amint négy kuomintángügynök a hadifoglyokkal együtt be akart snrrani a táborba. Ezeket az ügynököket Taivanról küldték és ez év júniusában a Csezsu szigetén levő 3. számú hadifogolytábor első századába osztották be. Liu Suang-kuej elmondotta, hogy a kuomintáng-ügynökök éles evőkéseket hoztak magukkal a semleges táborba, amelyeket az amerikaiak röviddel a fegyverszüneti egyezmény aláírása után osztottak szét köztük. Az ügynökök megfenyegették a hadifoglyokat: „Ha vissza akartok térni a szárazföldre, halállal lakoltok" A hazatért hadifoglyok leleplezései szemmelláthatóan zavarba hozták az amerikai újságírókat Egyikük megkérdezte, hogy miért nem volt Liu Suang-kuej a múltban hazatelepített hadifoglyok ezrei között. Liu igy válaszolt: ..Hát nem érti? Az amerikaiak erőszakkal vissza akarnak tartani bennünket. Aki kijelentette, hogy haza akar térni, azt megölték." Liu Suang-kuej több példát hozott fel arra. hogy miként haltak meg olyan hadifoglyok, akik kifejezésre juttatták hazatérésre irányuló óhajtásukat. Az elmúlt évben három kínai hadifoglyot elevenen eltemettek, hat másikat pedig dróttal megfojtottak. Az amerikai újságírók 'a megcáfolhatatlan tények hallatára egymásután élsomfordáltak a sajtóértekezletről. A hat nyugati ország külíigyminiszterheiyetteseínek római tanácskozása Rómában szeptember 22-én kezdődött a hat nyugati ország (Fran. ciaország, Nyugat-Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg) külügyminiszterhelyetteseinek tanácskozása. Ezen a tanácskozáson az úgynevezett „európai politikai közösség* vagyis az »európai törvényhozói és végrehajtó szervek® megteremtésére vonatkozó terveket kell megvitatniok. E szerveknek — kezdeményezőik elgondolása szerint — az „európai szén. és acélközösséget«, valamint a jövőbeli „európai hadsereget« kell irányítaniok. A francia küldöttség Rómába utazásáról beszámoló párizsi lapok megállapítják, hogy a francia kül döttség nem kapott pontos utasításokat. mert a Laniel-kormány miniszterei nem tudtak megállapódni a kérdések egész sorában. A „Francé Soir« kiemeli, hogy Pleven. Teitgen, Reynaud és Mutter miniszterek •> európai föderáció« megteremtését javasolják hat nyu gateurópai országból, úgynevezett „nemzetekfeletti!, hatáskörrel. Velük szemben állnak a francia kormányban az URAS és az ARS (volt degaulleisták) csoporthoz tartozó miniszterek, akik az »európai szövetség® tézisét védelmezik. A „Parfe. Presse-lUntransigeant" cimü lap közlése szerint a volt degaulleista miniszterek Határozottan követelték, hogy „a parlamenti viták előtt Franciaország ne vállaljon magára semmiféle kötelezettséget az európai politikai közösség iránt sem Rómában, ahol a miniszterelnökhelyettesek értekezletét tartják, sem Hágában, ahol a külügyminiszterek ülnek össze.« A lap szerint a kormányon belüli nézeteltérések olyan arányokat öltöttek, hogy George Bidault külügyminiszter felkérte Laniel miniszterelnököt, legyen döntőbíró. Végeredm ény ben kompromisszu mos megegyezés jött létre az említet két csoport között. ' „Most azonban csak ideiglenes és megbízhatatlan kompromisszumról van szó, — hangsúlyozza a Paris Presse-l'Intransigeant" — amelyet sietős tárgyalások eredményeképpen értek el, hogy a római értekezlet megkezdődhessen a kijelölt időpontban.® Háborús készii'ödések a Skandináv-félsz

?éeten Szeptember 20 án és 21 én Trondheimben svéd norvég tárgyalások folytak a Svédországból Trondheim norvég kikötőhöz vezető közlekedési vonalak kibővítéséről. A trondheimi kikötő Svédország részérő! történő felhasználásának kérdését egybekapcsolják azokkal a kísérletekkel, amelyeket a svéd reakció bizonyos körei az északatlanti tömbbel való szoros katonai együttműködés megteremtése érdekében fejtenek ki. Ezzel kapcsolatban rámutatnak, hogy az északatlanti tömb fegyveres erőinek pa. ranc-snoksága haditengerészeti tá. maszpontjává • változtatja Trondheim kikötőt. {