Uj Szó, 1953. szeptember (6. évfolyam, 212-237.szám)

1953-09-25 / 233. szám, péntek

1953 szeptember 26 U J SZO 5 A losonci járás hinkcionárusai fordítsanak nagyobb gondol az ái la ti termékek felvásárlására Ha megnézzük, hogyan teljesitik a losonci járás községei a beadási tervet népi demokratikus rendsze rünkkel szemben, azt látjuk, hogy néhány helyen példásan helytállnak az állati termékek beadásában, de több helyen lemaradás észlelhető. például a Losonctól nem messze fekvő Rap faluban százszázalékra, vagy jóval százszázalékon felül tel jesitik állati termékekből a beadást és ezzel a dolgozók nagyot emelnek az egész járás tervteljesltésén. No de ebben a faluban nincs is baj a szervező munkával. Baumann Ká roly, a helyi nemzeti bizottság tit kára naponta ellenőrzi a beadási terv teljesítését. Naponta beszél a dolgozókkal a beadási kötelezettség idejében való teljesítésének fontos ságáról. A rapi EFSz elnöke. Buch ran György szavai szerint, a hús beadási kötelezettség pontos telje sütésének az a titka, hogy a ter vezett állatállományt pontosan be tartják. Sőt még terven felül ls tartanak sertést és szarvasmarhát a szövetkezeti tagok Hogyne adnák hát be a járás által előirt hús. és tojásmennyiséget. Az idén nemcsak az előirt mennyiséget adták be, hanem terven felül 8700 tojást és 12 sertést adtak át közellátásunk íiak. Azonban v a falu kommunistái és a szövetkezet vezetői ezzel az eredménnyel sem elégedtek meg, új anyasertésistállő és 96 férőbe helyes tehénistálló építésén mun kálkodnak, hogy az állatállomány további gyarapítását lehetővé te. gyék és emelhessék terven felüli beadásukat. Kezdetben a szövetke zet kevés állatállománnyal rendel kezett, de a dolgozók felvásárlással segítettek magukon. A rapi szö vetkezet tagjai tovább is élen akar nak járni az állati termékek be adásában. A kalondai szövetkezet is a leg jobbak közé tartozik. A szövetke zet tagjai beadási tervüket marha húsból 101.58, sertéshúsból 118.89. tojásból 100.37 és tejből 80.73 szá za'ékra teljesítették. A tejbeadás sal azért maradtak el. mert takar mányhiánnyal küszködtek, de az idei termés biztos reményt nyújt arra, hogy hamarosan ' behozzák a lema . radást. Ebben a faluban a beadá sí terv teljesítése főként a vezető ség jó munkájának köszönhető. Bona Antal elvtárs nagyszerűen irányítja a munkát, mindig ügyelt arra, hogy a szövetkezet tervezett állatállománya meglegyen, mert csak így teljesítheti a falu állati termékekből a beadást. Nagy hiba, hogy a helyi nemzeti bizottság titké.ra, Ács János a begyűjtési munkával keveset törődik. Sokszor nem is találják meg a helyi nemzeti bizottság épületében, mert már dél után félháromkor hazautazik. A szövetkezet tagjai helyesen vélik, hogv a helyi nemzeti bizottság és a titkár komolyabb agitációs mun kája arra serkentené a szövetkezeti tagokat, hogy emeljék terven felüM beadásukat. H

a a titkár kö zömbös a falu munkájával szem ben. akkor hogyan forduljanak hozzá bizalommal a dolgozók. A járási pártszervezet küszöbölje ki minél előbb a kalondai nemzeti bi zottságban felmerülő hibákat. No de a kalondai szövetkezet tagjai a helyi nemzeti bizottság segítsége nélkül is eleget tesznek kötelessé güknek. A napokban 16 sertést és 4 szarvasmarhát hajtottak be Lo soncra. Terven felül pedig 10.000 tojást adtak dolgozó népünk asz talára. A losonci járás legkisebb közsé ge Mujka A szövetkezetnek kevés a földje, de szép az állatállomá nya Beadási kötelezettségüket szé pen teljesitik a dolgozók A tojás beadási tervükben lemaradás észlelhető, de a földművesek segítenek ezen, lemaradásukat sertés, vagy marhahússal pótolják. Jelsöc. Mik sik. Podrecsan és Moskova közsé gek is a legjobbak között szerepel nek. Akadnak azonban falvak, ahol az állati termékekből igen gyéren teljesítik a beadást. így Madaeskán marhahúsból 31.70. sertéshúsból 12.72. tojásból 40.62 és tejből 90.47 százalékra teljesitik a tervet. Eb ben a faluban még nem alapították meg a szövetkezetet és a magángazdálkodók nem • tudnak lépést tartani a fokozott követelmények kel. Erre a nagyüzemi gazdálkodás képes, és hogy a dolgozók tervtellesítése ne menjen a járási tervteljesítés rovására, a helyi pártszer vezetnek és a helyi nemzeti bízott ságnak fokoznia kell felvilágosító munkáját a szövetkezeti gazdálkodás megteremtése érdekében A já rás ne nézze tétlenül, hogy a madacskaiak hátul kullognak az ál lati termékek beadásában. Pilisen még rosszabb a helyzet. A szövetkezet tagjai csupá.n 20— 30 százalékra teljesítik az állati termékek beadási tervét. Gráca Lajos, a helyi nemzeti bizott ság elnöke, szépen felsorolja az elégrtelen tervteljesítés okait. Be szél arról, hogy a nagyüzemi gaz dálkodás megszervezésekor nem történt meg az állatállomány összpontosítása, hogy a kezdet.kezde tén a helyi szervek azzal is meg elégedtek, hogy a szövetkezetbe belépő földműves a szabály szerint 3—4 szarvasmarha helyett csupán egyet adjon be. Természetes, ha a szövetkezeti tagok 90 százaléka így járt el, akkor Pilisen nem beszélhetnek tervezett állatállomány ról. A szövetkezet tagjainak meg van az anyasertésük, süldő disznó juk és tehenük de a szövetkezet nek a tervezett 47 helyett mindössze 20 darabból áll az állatállománya. Hogy is teljesíthetné így Pilis állati termékekből a beadást. A helyi pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság még a fölött is szemet húnyt, hogy a szövetkezet "tagjai 14 sertést tartanak önkénye sen háztáji gazdálkodásukban, és az állatállományát Sándor Feren cen, Gabcsik Bélán kívül még senki sem adta be a közösbe. Bizony nehezen lehet olyan helyen eredmé nyeket felmutatni, ahol maga a szövetkezet elnöke, Matuska István is elhanyagolja a munkát és kö zömbös a tervteljesítéssel szemben A romhányiak az állati termé kek beadásával a legutolsók között is a legutolsó sorban kullognak. A magángazdálkodóknak megvan a tervezett állatállományuk, mégis elhanyagolják a tervteljesítést. Melicher Pál például azt is megteheti a faluban, hogy állati termékekből való beadási kötelezettségéből egy dekát sem törleszt. 12 mázsa ga bonával a mai napig i

s adósa az államnak. Pedig ahogyan a faluban mondják,. Melicher úrnak van be adásra állatállománya: a 12 mázsa gabonatartozását is leróhatná, hisz az idén gabonából hektáronként 30 mázsás termése volt. 13 hektáros gazda létére nyíltan szabotál. Dankó József sem különb a Deákné vásznánál. 14 és félhektár földte rületen gazdálkodik, de se a gabo n

a beadásával, se az állati termékek beszolgáltatásával nem törődik. A tervezet állatállomány kö rül neki sincs baja, csak a beadási tervet nem akarja teljesíteni, ezt már több ízben maga is beval lotta. A losonci járás néhány EFSz ében nagyszerűen teljesítik az állati termékek beadási tervét. Ne engedje hát a járás, hogy a Pilishez és a Romhányhoz hasonló községek akadályozzák az összjárási terv teljesítését. Ha a lemaradók közt széles körű felvilágosító munkát fejtenek ki, a beadást szabotálókra pedig keményen lesúlytanak, a losonci járás állati termékekből terven felül teljesítheti a beadást. Ehhez azonban ko molyabb agitációs munkára van szükség mind a pártszervezet, mind a begyűjtési apparátus dolgozói részérő! Naponta törődjenek azzal, hogy a járásban minden kőziség hiánytalanul teljesítse a beadást. Mács József Lojk József traktorosbrigádja első az őszi versenyben A zselízi gép. és traktorállomás traktorosai jól felkészültek az őszi munkákra. A brigádközpontok jól kidolgozott tervek szerint, amelyeket egyénekre is szétírtak, s összhangba hozták az EFgz-ek tervei, vei — szeptember 11-én megkezdték a feladatok teljesítését Eddig a gépés traktorállomás 6 százalékra teljesítette az öszi munkákat, ebből 5.5 százaié' ra a vetési tervet, 11 százalékra a középszántást és 2 százalékra a mélyszántás tervét. Háromszáz huszonnégy hektárt kereszt- és szűksorosan vetettek b

e és 504 hektárt elöhántós ekével felszántottak. A legjobb brigádközpontért folytatott szocialista versenyben az őszi munkákban Lojk József CsISz-brigádja vezet. A tervet eddig 18 százalékra teljesítette, 39 liter üzemanyag megtakarításával. A hontverebélyi és a sáirói brigádban is szép eredményeket értek el. A szentgyörgyí brigádközpont vezetője, Tóth János érte el eddig a legnagyobb teljesítményt, aki DT 54.es gépével az őszi munkák tervét 24 százalékra teljesítette. A zselízi gép. és traktorállomás traktorosai elhatározták, hogy két műszakban használják ki a gépeket és agregátokat, hogy igv meggyorsíthassák az őszi munkákat. Eddig 22 vetőagregátot, 27 talajelőkészitöt és 3 ekésagregátot állítottak össze. A sulekovoi traktorosok is hozzájárulnak a kormányhatározatok sikeres megvalósításához Á sulekovoi gép- és traktorállomás traktorosai az idei nyári munkákban szép eredményeket értek el. A nyári munkák tervét 121 százalékra teljesítették és így az egy traktoregységre eső teljesítményt 15 lóerővel túllépték. A sulekovoi gén. és traktorállomás dolgozói ezzel az eredménnyel sem elégszenek meg. Az őszi munkák folyamán bár nagyobbak a feladataik mint a mult évben, sokkal szebb és jobb eredményeket akarnak elérni. ,,Az eddig elért eredményekkel nem elégszünk meg különösen most, amikor a ko'mány újabb lépést tett dolgozóink életszínvonalának emelésére = mondja Varga István, a gép- és traktorállomás agronómusa. — Minden erőnkkel igyekezünk, hogy újabb és újjabb eredményeket éljünk el. mert csak így valósíthatjuk meg a kormányhatározatot." A sulekovoi gép- és traktorállomás traktorosai lelkiismeretesen felkészültek az őszi munkákra, s a fokozott feladatokra. Az öszi munkák tervét már 14 nappal előbb szétírták az egyes dolgozókra, úgv hogv a traktorosok idejében tudomásul vették az őszi munkák folyamán rájuk váró feladatokat. A gépparkot négy szovjet KD 35-ös hernyótalpas traktorral, két ekével és két szűksoros vetőgéppel bővítették. Hogy a gépeket teljes mértékben kihasználhassák, három boronával összeállított vetögép-agr.egátot készítettek, három szűksoros vetőagregátot és két műtrágyaszoró-agregátot. Ezenkívül kilencekés agregátot szereltek a traktorokhoz. A gépés traktorállomás áthelyezi az egyes gépeket és a kapcsolható berendezést aszerint hogy hol van szükség rájuk és igy biztosítja a 15 lóerős traktorra esö 210 hektár megművelését. Az első hat nap alatt a sulekovoi traktorosok 900 hektárt müveitek meg. A/ élenjáró s/ovjet mező^a/da-ag 'Zakembrrrinek útmutatásai alap án végezzük a vHést A vetéssel kapcsolatban mindig azt tartották, hogy ősszel porba, tavasszal sárba kell vetni, ami azt jelenti, hogy ősszel is korán és tavasszal is korán Ez helyes, de ma, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás keretein belül nem elégedhetünk meg azzal, hogy csak korán vessünk. Szükséges, hogy ismerjük mindazon tényezőket, melyek a helyes vetést befolyásolják és hatással vannak az s'v.-jteť mag további fejlődésére. 15zen tényezők a kö. vetkezők- s tarlóhánt.ás, az elgyomosodott tarló gyomtalanítása, ha szükséges a nváM mélyszántás, ve tőszántás. tápanyag biztosítása, ver iág.v eikeszítése, vetőmag bizt'sitása. pontos vetés és á munkák helyes mes':- vezése. A ta lóhántás; min denkor a talajnak legmegfelelőbb eszközzel végezzük. A vízgazdálkodás tekintetében erre a célra legmegfelelőbb a tárcsás borona tárcsás eke, esetleg a kultivátor, amely lyel a 'a/ajt 5—10 cm mélységig müveljük meg. Az elgyomosodott tarló megművelésénél kultivátorral. vagy tárcsásboronával a gyomírtá son kívül biztosítjuk a talaj kedvező biológiai álíapotánaií kialakulásához szükséges aprómorzsás, tömödött talajfelszínt. A búza és a rozs mint a legfontosabb kenyérgabonanövényeink, megkívánják, hogy tápanyag biztosításánál a legmegfelelőbben járjunk el. A nem túl élelmes, gyomo sító hatású búza megkívánja az elegendő és könnyen felvehető, összhangban lévő tápanyagot. Az istállótrágyát jóval a vetés előtt, a mü. trágyát pedig közvetlen a vetés előtt adjuk. A nitrogénműtrágyák ada. golásána-k különösen nagy figyelmet szenteljünk, mert annak hiánya vagy bősége egyaránt káros. A hiány a termést csökkenti, s rontja a minőségét. Ha sok a nitrogén, rontja a búza ellenállóképességét a betegségekkel szemben és előidézi a megdölést. A foszfortartalmú műtrágyák adagolásánál alkalmaz\ zuk a Liszenkó.féle szemcsés műtrágyát, mert így a szokásos hektáronkénti adagnak egyharmadaegyötöde elegendő. A kálisó használatának jelentősége a szár szilárdságában és a szárazságtürésben nyilvánul meg, de kihat a minőségre, a gyökér fejlődésére és a betegségekkel szembeni ellenállóképességre. A vetőágy elkészítése a legfontosabb feladatok közé tartozik, mert csak a jól előkészített vetőágyban végezhetünk egyenletes vetést. A búza megkívánja az ülepedett, jól beérett nyirkos vetőágyat. Pontos, hogv a vetőágyon diónagyságú rögök maradjanak a hótakaró megfogása miatt. A hótakaró elősegíti a búza jó áttelelését. Az agvonmüvelt porszerü vetőágy az őszi esőzések idején könnyen összetömödik, ami nem kívánatos. A vetőmag elkészítésénél ügyeljünk arra, hogy az tiszta, jó csíraképes fajta legyen. Igen fontos a csávázás, mivel nagy kárt okoznak az egyes gombakártevők, búza-kő. üszög, búzaporüszög. A búza-kőüszög ellen egyszázalékos rézgálicot használunk, a porüszög ellen melegvizes csávázással védekezünk. A búza vetési mélysége 3—6 cm, laza talajon mélyebb, mint kötött talajon. A mély- vagy egyenlőtlen vetés gyengíti és egyenlőtlenné teszi a csírázást. A vetőmag menynyisége függ mindig a fajtától, bok. rosodóképességtől és a vetés idejétől. Ezeket a szempontokat figyelembevéve igen fontos tényező még a munkák helyes megszervezése. A vetést úgy szervezzük meg, hogy le. hetővé tegyük a szocialista munkaversenyt. Használjuk a szovjet mintájú agregátokat. így a világ legfej. lettebb mezőgazdasági szakembereinek vívmányait elsajátítva, nyomdokaikon haladva, tudunk csak eleget tenni hazafias kötelességünknek, tudjuk gazdagítani hazánkat. Csető Dávid. Rizsaratás a gútai határban Kodern Péter a komáromi' gép- és traktorállomás legjobb kombájnosa — a képen a kombájn mellett áll. — Egy műszakban az Sz-4-es kombájn. nai 2.5 hektár rizst aratott le és csépelt ki, ami azelőtt 150 ember mun~ kája volt. A kombájnon a „legjobb dolgozó" zászlaja leng.