Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-14 / 197. szám, péntek

1953 augusztus 12 U J SZ O 3 PÁK 1 É L Ľ T Harcoljunk eyakorlaii példákkal a népnevelő munkában Falusi pártszervezeteink egyik legfontosabb feladata a politikai agitáció kiszélesítése a dolgozó pa­rasztok között, hogy állandó meg gyözö munkával mozgósítsuk őket a tervfeladatok teljesítésére. Váljon minden kommunista agitátorrá mun­kahelyén. Hogy az agitációs mun kában sikereket ériünk el. szüksé­ges, hogy a pártszervezetek konkré tan irányítsák és segítsék a népne. velők munkáját, hogy igazi bolsevik agitátorok legyenek. A bolsevik agitáclónak azért van hatása, mert igaz konkrétumokon alapszik harcos, mert bírálja az elmaradókat és kíméletlenül kipel­lengérezi az osztályellenségeket. A bolsevik agitátornak egyszerűnek kell lennie, beszéljen a nép nyel vén. nem szabad oktató, diktátori és parancsoló hangot használnia és érttetnie a néppel, hogy többet tud mert akkor elidegenednek tőle a tömegek. Ha viszont az agitátor példáid olyan hangot Ut meg: — Mit gondoltok, hogyan lehetne ezt a feladatot megoldani, hogyan nyúljunk hozzá ehhez a munkához. Szóljatok hozzá! — a tömegek mindjárt másként reagálnak szavai­ra, megérzik, hogy a szövetkezet valóban az övék és lelkesedéssel végzik el a rájuk váró feladatokat. A pártfunkcionáriusok és népneve­lők lehetőleg kerüljék a hivatalos hangú beszélgetést. Érdeklődjenek a dolgozók legaprólékosabb dolgai fe­löl is és akkor élvezni fogják a tö­megek bizalmát, azt mondják majd róla, hogy ez a ml emberünk, iga. zat beszél és követni fogják. Kerüljük az agitációs munkában a formaságot. Sok helyen a nép­gyűléseken a kiküldött előadó auto matikusan felolvas és nem köti ösz­sze az anyagot a gyakorlati páldák­kal F,z nagy hiba, mert a hallgatók nem érzik meg, hogyan tükröződ­nek az elmondottak a gyakorlatban, az életben és nem látják tisztán, hogyan kell az egyes felmerülő problémákat megoldani. Az agitátor nak vigyáznia kell arra is. hogy amit mond, az válóra is váljon, mert ha nem teljesedik be az, ami. röl beszélt, elveszti szavahihetősé­gé' és a tömegek nem bíznak töb­bé benne, A bolsevik agitátor nem tesz különbséget a szó és tett kö­zött. amit hirdet, az tényeken alap­szik, annak valóra kell válnia, és így van súlya a szavának. Zsdanov elvtárs azt mondta az agitációs munkáról: „Az agitátor­nak felelni kell a munkások min­den kérdésére. A kérdéseket nem szabad figyelmen kívül, és válasz nélkül hagyni. Ha nem adjuk meg a feleletet, mások válaszolnak he. lyettünk. Erre mindig akad valaki." Az agitációs munkában ezen a té­ren is sok helytelenséget követnek ei funkcionáriusaink és népnevelőink. A dolgozók kérelmeit sok esetben feljegyezték, de csak vagy késve, vagy pedig egyáltalán nem intézték el. Sokszor megtörténik, hogy az előadó nem tud választ adni az egyes feltett kérdésekre és igyek­szik elkenni őket. Funkcionáriu­saink és népnevelőink bátran Ismer­jék be, ha valamelyik kérdésre nem tudnak mindjárt válaszolni és adja­nak a következő alkalommal vilá­gos és konrét feleletet. Ha a dolgo. zók feltett kérdéseire nem válaszo­lunk konkréten, akkor nagyobb be. folyása lesz a reakciónak. Mi a feladata a pártpropagandá­nak és agitációnak? Az, hogy érez­tesse lépten nyomon a tömegekkel, hogy a kommunista pártnak nin­csenek külön érdekei, hogy a kom munista párt a proletariátus és egész nép érdekeiért száll síkra. Az agitátornak arra is kell vi. gyáznia, hogy ne ússzon az árral. Együttmenni a tömegekkel, oda ahová a tömeg megy, amely sok­szor elmaradt elemek befolyása alá kerül, ez mensevik politika volna. A tömegeket a kommunisták veze tik és rá kell mutatni az eredmé­nyekre, nem pedig együtt sírni a síránkozókkal. Mutassanak/ rá a kommunisták a dolgozó parasztok előtt, hogy a kommunista párt ho­gyan harcolt a kapitalizmus idején a kis- és középparasztok érdekeiért és hogyan harcol most is életszín vonaluk állandó emelkedéséért és milyen lényeges javulás állott be az életükben a kapitalista rend. szerrel szemben. Az agitációs mun­kában használjunk fel gyakorlati példákat, hasonlítsuk össze egyes kisparasztok életét a múlttal szem ben. Minden faluban ki lehet egy­egy példát ragadni, hogy egyes kis­parasztok hogyan mentek tönkre a kapitalista rendszerben és milyen helyretben vannak ma. A tömegek könnyen felejtik a multat és sok esetben hallanak az osztályellenség savára, amely kihasználja a szocia­lizmus építésében felmerülő pilla natnyi nehézségeket és a becsületes kis. és középparasztokat elidegení­ti a párttól. / Sok kis és középparasztunk el­felejtette már a multat, amikor a i végrehajtók járták a falvakat és í utolsó darab fötdecskéje, lószága és j nem egyszer- ingó felszerelése ls | dobra került. Minden faluban van i erre nem egy példa, amelyet a nép. nevelők felhasználhatnak , agitációs munkára. Sok középparaszt koldús­botra jutott és mehetett a földbir tokosokhoz, vagy kulákokhoz dol­gozni, vagy munka nélkül tengődött és most a szövetkezetben vissza, jutott földjéhez. Becsületes munká­jáért ma olyan jutalmat kap, hogy boldogan él. Példa erre a komáromi járásban lévő Cserhát, hogy csak egyet em lítsünk a sok közül. A faluban 35 kis- és középparaszt gazdálkodott 450 hektár földön. A rájukrótt ma­gas adók miatt évről évre szegé­nyedtek és fokozatosan el kellett adniok egy.egy hold földet, hogy valahogy megélhessenek. Ezt a föl­det felvásárolták Prezent és Werner komáromi spekuláns kereskedők, valamint az örsújfalusi Minárik, aki egymaga 200 hold földet vett meg a gazdasági válságban tengődő cser háti dolgozó parasztoktól. Végül a kis. és középparasztok odajutottak, hogy harmincötüknek csak 75 hold földjük maradt. A kis- és közép­parasztok azután volt földjükön éhbérért dolgoztak a spekulánsok nak. Mi a helyzet ma Cserháton? A felszabadulás után a kis. és kö­zépparasztok visszakapták földjü ket és megalakították a szövetkeze­tet. Ma boldogan gazdálkodnak kö­zösen mind a 450 hektáron és nem fenyegeti őket többé a tönkremenés, elszegényedés és munkanélküliség. A tagok munkaegységet kapnak pénzben és azon felül egységenként 2 és félkiló búzát, 2 kg árpát és félkiló zabot. De más apró jutalma­zásban is részesülnek. Milliós bevé. télre számítanak a cserhátiak. Mi­vel a tervezett hektárhozamokat túlszárnyalták és már idáig beadtak 30 mázsa húst és még további 100 darab sertést adnak be terven felül, munkaegységük értéke a tervezett, nél jóval nagyobb lesz. Ebből a példából is láthatjuk, milyen volt a cserháti kis- és kö­zépparasztok helyzete a múltban és mit kapnak népi demokratikus or­szágunktól ma. Vagy nézzük meg, mi volt a helyzet Ipolyvisken a múltban és mi a helyzet ma. A harmincas évek agrárválsága alatt munka nélkül nyomorogtak a dol­gozó parasztok. Ha fellapozzuk a 30-as években megjelenő „Munkás" számait, a következő cikket talál­juk benne Ipolyviskről: „Munkás" 1931 november 39. — XIII. évfolyam, 25.ik szám. „Ke­nyérért ordítanak Szlovenszö ut­cáin." Ipolyvisk. — Va,gy 70-en jöt­«tünk össze ipolyviski munkanélktt­liek, hogy munkát, kenyeret köve­teljünk, mert nem bírjuk elviselni az ettől a rohadt társadalomtól ránk mért viszonyokat. Beterjesztettük követeléseinket a község elöljáróságához: a nő­söknek 60, a nőtleneknek 40 Kés heti segélyt követelünk. A tömeg, hangulat és erélyes fellépés nyo­mása alatt még az estére össze­hívták a tanácsot. A tanácsülé­sen nagyon felháborodott Molnár Károly aranyparaszt, mert azt követeltük, hogy az így megnö­velt községi kiadást a 30.000 KAs felüli jövedelemmel, bírók adózta­tásából fedezzék. A tanács, hogy az íigyet elodázza. küldöttség menesztését határozta a közmun­kaügvl minisztériumba. A demonstrálók elkeseredetten követeltek ígéretek helyett mun. kát és kenyeret. A harcot folytatjuk a végső V győzelemig. — Ipolyviski munkás­levél." Ez a cikk konkréten rávilágít az ipolysági járásban lévő Ipolyviski földmunkások akkori helyzetére. Mi a helyzet ma. Ipolyvisken ? A múlt­ban nélkülöző dolgozó parasztoknak ma többmilliós vagyonnal rendelke­ző szövetkezetük van Elsőrendű modern gazdasági épületeik vannak az állatállomány részére. Kulturális téren is fellendült a falu. Napközi otthonuk van. ahol a dolgozó pa­rasztok gyermekei gondos.ápolásban részesülnek. A szövetkezeti parasz­tok elégedettek, mert becsületes munkájukért megkapják a jutalmat. Például Csala István csak előleg­ként 3652 koronát, 996 kg búzát, 232 . kg árpát. 265 kg kukoricát, 332 kg szénát és ugyanannyi szalmát kap. Kádasi István pedig a termé, szetbeni járulékokon felül az év vé­gén 16.018 koronát kap. A munka­egység értéke még növekedni fog, mert a terven felül beadott termé­kekért 799.250 koronát kapnak és a év végén előreláthatólag több mint 2 millió korona bevételük lesz. Pártszervezeteink legfontosabb fel­adata az EFSz-ek politikai és gaz dasági megszilárdításának biztosí­tása és. ezt csak úgy tudják sike­resen megoldani, ha a politikai agi. tációs munkával meggyőzik a dol. gozó parasztokat arról, hogy a kommunista párt mindig a dolgozó parasztok érdekeiért küzdött és kí­méletlenül leleplezte és kipellengé­rezte az agrár-burzsoáziát a mult republikában és harcolt a tömeges végrehajtások ellen és nem egy népgyűlés élére állt, hogy a dolgozó parasztok érdekeit kiharcolja. Kon­krétan meg kell magyarázni a dol­gozó parasztságnak, hogy mi ma a párt irányvonalának célja és mit adott már idáig a népi demokrácia a dolgozó parasztságnak. Népnevelőinknek olyan konkrétu, mok vannak kezükben, amelyekkel érvelve minden becsületes kis. és középparasztot megnyerhetnek a szocializmus ügyének és szétzúzhat­ják a reakció aljas szándékait, amely igyekszik dolgozó paraszt jaink között elégedetlenséget szítani. Ha népnevelőink még aktívabban fognak harcolni minden kis- és kö­zépparaszt megnyeréséért és ezek világosan látni fogják a párt irány­vonalának célját, akkor sikeresen felépíthetjük a szocializmust ha­zánkban. Balla József. HÍREK A SZOVJE lUMIÓBÖL ÉS A NÉPI DEMOKRÁCIÁKBÓL Küzdelem az önköltségek csökkentéséért Karaganda bányászai megvitat­ják a Szovjetunió Legfelső Tanácsa V. ülésszakának eredményeit és Ma­lenkov elvtárs záróbeszédét Chva­tov elvtárs, neves bányász ezzel kapcsolatban kijelentette: — Ha. zánk 1953. évi állami' költségvetése meggyőzően bizonyítja, hogy a szov. jet kormánynak és a kommunista pártnak nincs más érdeke, mint a nép jóléte. Ezért elsőrendű köte. lességünk minél eredményesebben dolgozni, több szenet juttatni a ha­zának, emelni a kitermelt szén mi­nőségét, csökkenteni az önköltsége­ket. A Szovjet Hadsereg és Haditen­gerészet alakulatainak tagjai mele. gen fogadták az V. ülésszak tárgya­lásának eredményeit és Malenkov elvtárs beszédét. Lazutyiin tiszt ez­zel kapcslatban a következőket mondotta: — „Kötelességünk szün­telenül erősíteni államunk harci erejét tökéletesen elsajátítani a harci technikát, készen lenni az el­lenség elleni szilárd védelemre." — Vichodcev tengerész még hozzáfűz­te: „Mindenünk megvan, hogy le­hütsük az agresszorok forró fejét, ha merészelnék megzavarni a szov­jet nép békeszerető munkáját. Kö­telességünk,, hogy különösképpen éberek legyünk és szárazon tartsuk a puskaport." A. A. Brjancev neves színművészt a Vörös Zászló Munkaérdemrenddel tüntették ki A Szovjetunió Legfelső ľanácsá- • lója és hetvenedik születésnapja al. A nőbizottságok lagjainak ehő munkaaktívája Nagy-Bratislavában A napokban a bratislavai Város- ' megmutatta, hogy a bizottságok kulturális színvonalának emelésénél. háza tükörtermében munkaaktívára ültek össze a nagy-bratislavai kör. zeti tanácsok mellett működő nő­bizottságok tagjai. A nőbizottságok eddigi munkáját Ján Srámek, a Központi Nemzeti Bizottság elnöke értékelte. Kiemelte, hogy az az egy év. amely a helyi nemzeti bizott­ságok mellett működő nőbizottságok megszervezésétől eltelt, világosan asszonyaink száimára olyan mozgal­mi formát biztosítottak, amely le­hetővé tette alkotó kezdeményezésük kiszélesítését a szocializmus építésé­ben a férfiakkal való egyenjogúság alapján. A nőbizottságok érvénye­sültek a tömegpolitikai munka te­rén, az EFSz.ek megszilárdításában, a nőknek munkába vaíló megnyeré­sénél, továJbbá a nők politikai és Beszámolójában kitűzte a nőbizott­ságok további feladatait, amelyek Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa és a kopenhágal nem­zetközi nöi kongresszus határozatai, ból erednek. A gazdag vitahozzászólásokban több, mint 25 nőbizottsági tag vett részt. A hozzászólások főként a nő­bizottságinak az aratással kapcsola­tos munkájára irányultak. nak Elnöksége Alekszandei Alek­szandrovics Brjancevet, az OSzSzSzK kiváló művészét müvé szi alkotásának ötven éves évfordu. kalmából a szovjet színművészet fejlesztésében szerzett kiváló érde­meiért a Vörös Zászló Munkaérdem­renddél tüntette ki. Ukrajnában új tanintézetek és fakultások nyílnak meg Ukrajna főiskolái az elmúlt tan­évhez viszonyítva 48 ezer haHga. tóval többet vesznek fel az idén. A köztársaságban újabb főiskolák lé. tesülnek. Öt új pedagógiai intézet kezdi meg a működést. A donyeci Ipari Intézet, a zaporozsei Mezőgaz­dasági Gépipari Intézet és a kievi egyetem mellett újabb fakultások nyílnak meg. A köztársaságban je. lenleg 60 főiskolai és egyetemi épü­let, továbbá 50 internátus épül. Oharkovban növelik az egyetem emeletelnek számát. Klevben hatal­mas méretű konzervatórium épül. Falusi könyvtárak a Sarkvidéken A messzi sarkvidéki Telblsz) falu könyvtára mindig népes. Több mint 200 kolhozparaszt cserél Itt köny­veket. A falusi könyvtár könyvalap. ja állandóan bővül. A falusi tanács az idén jelentős összeget irányzott elő a legújabb irodalmi termékek beszerzésére. A könyvtár jelenleg 26 ezer kötet könyvállománnyal ren­delkezik. A. munkások technikai szakképzettségének emelése Farlch Mamlejev, a cseljablnszki traktorgyár esztergályosa termelő­munkájának megszakítása nélkül elvégezte a gépipari technikumot. A fiatal munkást most főmesterré lép­tették elő. Anna Szavinovszkich szintén munkájának megszakítása nélkül végezte el a technikumot és most mérnöki technológus! munkát végez. Az idén 150 munkást és mun­kásnöt neveztek ki mesterekké, mü­szakvezetőkké, mühelyenergetiku­sokká. mérnökökké és technológu­sokká, akik főiskolákon és techni­kumokon szerezték meg szükséges ismereteiket. / Kína gépiparának feilődése Kína népe nagy gondot fordít a hazai gépipar fejlesztésére Az Idén egyedül az első gépipar miniszté­rium hálózatában 4 űj gépgyárat építenek, fi újat pedig átépítenek. A most felépült gépipari üzemek között van a tai-juanj nehéz gép. gyár, amelynek építése 1955-ben fejeződik be. Most szerelik a kínai gépkocsigyártás elsőszülöttjét. ame­lyet a legkorszerűbb szovjet beren. 'ezéssel látnak el. Északkelet-Kíná­ban a jövő évben elkészül az első kínai pontos vágószerszámokat gyár­tó üzem. Egy elektromechanikai üzem. amelynek befejezését 1955-re tervezték, a villanyáramfejlesztőte­lepek nagy és közepes nagyságú ge­nerátorait fogja gyártani. A rekon­struált Ipari vállalatok között van a fusuni mechanikai üzem, amely­nek termelőképessége két év múlva több mint háromszorosára fog emel­kedni. A7 NDK-ban csökkentik az árakat Az ADN ügynökség jelentése sze- i rendeletére agusztus 10-től leszál­rint az NDK minisztertanácsának I lítják számos fogyasztási cikk árát. Villamosítják a A népi "Lengyelországban nagy sikerrel folyik a falvak villamosítá­sa. A falvak villamosítására kitű­zött ez évi terv két negyedévi ré­szét 107 százalékra teljesítették. A poznani, zelenoguraki és wroclawi kerületekben 145 állami gazdaságot lengyei falvakat és több mint 160 falut villamosí­tottak. Lengyelországnak a háború előtt csak 1000 villamosított falva volt. •Számuk rtiost 13.000-re növekedett. A hatéves terv végén az ország összes falvainak több mint 50 szá­zalékát gépesítik. Rekonstrukciós munkálatok a Koreai Népi Demokratikus Köztársaiságbai A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaságban hatalmas újjáépítő munkálatok folynak. „Minden erőt a népgazdaság helyreállítására és további fejlesztésére" — jelszó alatt folyik a kohászati vállalatok meg­újítása. Újjáépítik a hvanhui gyár részlegeit, amelyek az amerikai re­pülök ádáz bombatámadásainak es­tek áldozatul. Helyreállítják a cse­szon-csoni Kim Csak-üzem nagyol­vasztóját és többi agregátjait. A namphoi színes kohászati vállalat dolgozói rendbehozzák az üzem épü­leteit és olvasztóit. A háború idején az amerikai re­pülők rendszeres támadásokat Intéz­tek az északkoreai villanyáramfej­lesztö telepek ellen Az energetikai dolgozók rohamosan helyrehozták a károkat és az ország tovább kapja az éltető villanyáramot. A szinhori és a cson-juri cementgyár Észak­Koreának a Szovjet Hadsereg által való felszabadítása évfordulójának alkalmából augusztus 15 én megkez­di a termelést. A Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság lakosságát aa a törekvés hatja át. hogy minél előbb behegessze a háború által Okozott sebeket. ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom