Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-11 / 194. szám, kedd

1953 augusztus 11 U J SZÖ 5 G. M. Malenkov elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszéde akadtak olyan politikusok is, akik i országunk gyengülését látták abban, hogy lelepleztük és ártalmatlanná ; tettük Beriját, a nép ellenségét. De ezek rövidlátó politikusok. Mindenki számára világos, hogy az, hogy olyan hamar ég ldejeko. rán sikerült leleplezni és ártalmatlanná tenni az imperializmus megrögzött ügynökét, ez egyáltalán nem tanúskodhat a szovjet állam gyengüléséről. Ismeretes, hogy külföldön a háború hívei régóta illúziókban ringatták magukat az Amerikai Egye sült Államoknak az atombombagyártás terén meglevő monopóliumát illetően. Az élet azonban bebizonyította, hogy itt mélységes tévedés történt. Az USA már régóta nem monopolista az atombombagyártás terén. Az utóbbi időben a béke óceánontúli ellenségei újabb vigaszt találtak. Az USA — úgymond — hatalmasabb fegyverrel rendelkezik, mint az atombomba, monopolistája a hidrogénbombának. Ez szemmelláthatóan bizonyos vigasz lett volna számukra, ha megfelelt volna a valóságnak. Ez azonban nem így van. A kormány szükségesnek tartja jelenteni a Legfelső Tanácsnak, hogy az USA a hidrogénbomba gyártása terén sem monopolista. Amint látják, a meggyőző tények szétzúzzák a Szovjetunió „gyengeségét" hangoztató fecsegést. Azok «zonban, akik az ilyenfajta recsegéssel töltik idejüket, jobban szeretik a tényéknél a feltevéseket és kitalálásokat. Igy járnak el még egyes hivatalos személyiségek is, akik az Ame. rikai Egyesült Államok legagresszívebb csoportjainak ideológiáját és politikáját fejezik ki. Ezek a személyiségek mindenféle feltevéseket és kitalálásokat felhasználva az úgynevezett „kemény irányzat" folytatását követelik a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal szemben, nyomást gyakorolnak atlanti tömbbeli partnereikre, rendszeresen élezik a nemzetközi viszonyokat. A „kemény irányzat" politikájának hívei szüntelenül fenyegetik a Szovjetunóit. Nyíltan hangoztatják — mint például Wiley szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke teszi — hogy az USA intézzen a Szovjetunióhoz több ultimátumjellegü követelést és „támasszák alá azokat erővel". Az amerikai külügyminisztérium ismert képviselői azt követelik, hogy az USA csakis egy nyélven, „az erő nyelvém" tárgyaljon a Szovjetunióval. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk, azt válaszoljuk Wiley úrnak és mindenkinek, aki az erő politikáját hirdeti a Szovjetunióval szemben; „Hetvenkedsz koma, pedig rosszul ropod a táncot". Elvtársak! A nemzetközi viszonyok alakulásának jelenlegi szakasza különösen fontos és felelősségteljes. Bün volna az emberiséggel szemben, ha a nemzetközi légkör észrevehető bizonyosfokú enyhülése a feszültség új fokozódásának adná át helyét. A szovjet külpolitika világos. A Szovjetunió következetesen és állhatatosan a béke fenntartásának és megszilárdításának politikáját fogja folytatni, fejleszteni fogja az együttműködést és a kereskedelmi kapcsolatokat azokkal az országokkal, amelyek a maguk részéről erre törekednek, erősíteni fogja a testvéri barátság szálait és a szolidaritást a nagy kínai néppel, minden népi demokratikus országgal. Szilárdan azon az állásponton vagyunk, hogy nincs jelenleg olyan vitás, vagy megoldatlan kérdés, amelyet ne lehetne békés úton megoldani az érdekelt országok kölcsönös megegyezése alapján. Ez az USA és a Szovjetunió között fennálló vitás kérdésekre is vonatkozik. A két rendszer békés egymás mellett élése mellett voltunk és vagyunk. Ügy véljük, hogy nincs objektív alap az USA és a Szovjetunió közötti összeütközés számára. Mindkét állam biztonságának érdekei éppúgy, mint a nemzetközi biztonság érdekei, az USA és a Szovjetunió kereskedelme fejlesztésének érdekei biztosítottak lehetnek a két ország közötti r orrnál is kapcsolatok alapján. Napjainkban minden ország kormánya — ha komolyan gondoskodik népe sorsáról — köteles intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy tettekkel segítse elő a vitás nemzetközi kérdések rendezését. A nagyhatalmak közti tárgyalások, természetesen, nem csekély szerepet játszhatnának. Magától értetődik, hogy ehhez meg kell teremteni a megfelelő előfeltételeket Az utóbbi időben Angliában és több más országban fokozódik a széles közvéleménynek az a követelése, hogy tegyenek hatékony intézkedéseket a nemzetközi feszültség enyhítésére. Ezeknek az országoknak politikai köreiben egyre inkább elismerik a vitás kérdések rendezésének lehetőségét. Ma azonban már nem elég az, hogy csupán szavakkal ismerjék el ezeket a lehetőségeket. Az USA elnöke április 16-i beszédében az Amerikai Lapszerkesztők Társaságában kijelentette: „A vitás kérdések közül, legyenek nagyok vagy kicsinyek, egyetlenegy sem megoldhatatlan, ha megvan az óhaj minden más ország jogának tiszteletbentartására". Ez fontos kijelentés, amelyet csak üdvözölni lehet. Sajnos, azonban Eisenhower elnöknek ezzel a kijelentésével az USA uralkodó köreinek politikája kibékíthetetlen ellentétben van. H

a komolyan arról van sző, hogy valamennyi ország jogait tiszteletben tartsák, akkor le kell mondani az agresszív politikáról, a nemzetközi kérdések rendezésének útjára kell lépni az érdekelt felek kölcsönös megegyezésének alapján. Ha komolyan arról van szó, hogy tiszteletben tartsák valamennyi ország jogait, akkor véget kell vetni annak a politikának, amely semmibe veszi Kínát, akkor helyre kell állítani a Kínai Népköztársaság megsértett jogait az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A nagy kínai hata. lomnak el kell foglalnia jogos helyét mind az Egyesült Nemzetek Szervezetében, mind pedig a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Az egész jelenlegi helyzet kiemeli a nagyhatalmak különös felelősségét a nemzetközi feszültség tárgyalásokkal és a vitás kérdések ren. dezésével való további enyhítéséért.' Az ENSz alapokmánya éppen rájuk hárítja a fő felelősséget a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért. A béke és a nemzetközi biztonság megerősítésének létérdekei követelik, hogy a nagyhatalmak minden erőfeszítést megtegyenek a valódi haladás elérésére a fegyverkezés csökéntése, az atom. és más tömeg, pusztító fegyverek betiltása terén, i Az emberiség érdekében bizonyos nagyhatalmaknak fel kellene hagyniok az öt nagyhatalom közötti békeegyezmény megkötése kérdésének elfogult kezelésével. A Szovjetunió a maga részéről kész minden szükségest megtenni e kérdések kedvező megoldása érdekében. Meg kell oldani olyan halaszthatatlan kérdéseket, mint a német kérdés, amelynek elsőrendű jelentősége van. A német kérdést rendezni kell és rendezni lehet. Ehhez minden európai állam biztonsága, elsősorban Németország nyugati és keleti szomszédai biztonsága megerősítésének érdekeiből és ezzel együtt a német nép nemzeti érdekeiből kell kiindulni. Ennek érdekében le kell mondani Németország agresszív katonai tömbökbe való bevonásának politikájáról, az agresszív militarista Németország újjáteremtésének politikájáról. Azt akarják tőlünk, hogy egyezzünk bele az agresszív militarista Németország újjáélesztésébe és megengedik maguknak, hogy ezzel kapcsolatban az európai béke biztosításáról beszéljenek. Népünk fiainak és leányainak milliói azonban nem azért ontották vérüket a militarista Németország ellen vívott háborúban, hogy újjászülessék ez a legveszélyesebb európai háborús tűz. fészek. A nagyhatalmak arra kötelezték magukat, hogy fenntartják Németország nemzeti egységét, nem pedig arra, hogy szétzúzzák, arra kötelezték maglikat, hogy biztosítják Németországnak békeszerető, demokratikus álammá való alakulását, nem pedig arra, hogy elősegítik a német militarizmus újjászületését. A Szovjetunió minden erejét latbaveti, hogy a maga részéről elősegítse ezeknek a kötelezettségeknek telje sítését. A német nép komoly következtetéseket vont le saját történelméből, Nem akarja ismét vérét hullatni annak a militarista klikknek érdekében, amely már nem egyízben juttatta Németországot pusztulásba. Egy militarista Németország — függetlenül attól, hogy vájjon korábbi mezében, avagy ,,az európai védelmi közösség" álarcában lép e fel, halálos ellensége Franciaország, nak és a többi szomszéd államnak. Éppen ezért minden olyan kísérlet, hogy Franciaországot hozzákapcsolják „az európai védelmi közösséghez", azt jelentené, hogy Franciaországot kiszolgáltatják a német revansistáknak. A francia nemzet kiutat keres abból a zsákutcából, amelybe Franciaország a külföldi parancsnak való engedelmeskedés következtében jutott. Kiút feltétlenül van. A kiút visszatérés az önálló, független külpolitikához, amely megerősíti az ország biztonságát és meg fog felelni Franciaország újjászületése érdekeinek. Ezen az úton teljes szívből sikereket kívánunk a farnoia népnek, amellyel népünket sokéves barátság és a közös ellenség, a német militaristák el. leni harcban közösen kiontott vér koti össze. Nem feledkezünk meg arról, hogy a Szovjetuniónak és Franciaországnak szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződése van, amely alapul szolgálhat az országaink közti kapcsolatok fejlesztése és meg. erősítése számára, szolgálhatja az európai biztonság ügyét. Rendezni kell az osztrák kérdést is, ami mindenekelőtt a négy hatalom között fennálló egyezményeknek ellentmondó „rövidített szerzödés"féle mesterséges akadályok eltávolítását tételezi fel. Senki sem vitathatja, hogy a német kérdés helyes rendezése elősegítené az osztrák kér. dés megoldását is. A béke megszilárdítása ügyének fontos feltétele az Egyesült Nemzetek Szervezete tekintélyének és szerepének emelése. Ma ez a nemzetközi szervezet ténylegesen mély válságban van, mert az északa.t. lanti tömb egyik előmozdítójának szerepére süllyesztették. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének vissza keli térnie arra az útra, amelyet az ENSz alapokmánya megszabott. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyenes kötelessége, hogy elő. segítse a nemzetközi problémák rendezését és kizárja azt a lehetőséget, hogy az ENSz bármelyik tagja agressziót kövessen el más államok ellen. A szovjet kormány e téren erőteljes támogatást nyújt. A Szovjetunió rendíthetetlenül folytatja és fogja folytatni békés politikáját. A Szovjetuniónak nincs szándékában bárkit is megtámadni. Idegenek tőle az agresszív tervek. Erről meg lehetnek győződve valamennyi ország népei. A béke ügyé. ért állhatatosan harcolva azonban ugyanakkor szilárdan emlékeznünk kell arra. hogy szent kötelességünk fáradhatatlanul erősíteni és tökéletesíteni a nagy Szovjetunió védelmét. Kötelességünk ezt megtenni arra az esetre, ha valakinek az a gondolata támad, hogy esztelenséget kövessen el és megpróbáljon hazánk biztonsága ellen törni. A szovjet embereknek készeknek kell lenniök, hogy bármelyik pillanatban lehütsék mindenfajta kalandorok és hábo rús provokátorok forró fejét és arra kényszerítsék őket, hogy tiszteletben tartsák a szocialista vívmányokat és a Szovjetunió erejét. A szovjet kormány számára, számunkra, valamennyi szovjet ember nem taktika és diplomáciai mester kedés kérdése a béke megszilárdításának és a népek biztonsága meg. óvásának ügye. Ez fő vonalunk a külpolitika terén. Az emberek százmilliói hisznek és reménykednek abban, hogy a közeljövő a nemzetközi feszültség további enyhülését hozza. Gondoskodni kell arról, hogy a népek ne csalódjanak várakozásaikban és reményeikben. III. Ügyünk legyőzhetetlen Küldött elvtársak! A szovjet kormány bel- és külpolitikája megfelel a Szovjetunió minden népe létérdekeinek. Ezért határtalan támogatásukat élvezi. Szocialista államunk erejének és szilárdságának a kommunizmus építése terén elért sikereinek hatalmas forrása a szovjet nép erkölcsi-politi. kai egysége, tömör felsorakozása a kommunista párt és a szovjet kormány mögött. A Szovjetunió, az alkotóerőkkel teli óriási szocialista hatalom, sikeresen halad előre a kommunista társadalom felépítésének útján. Az országunkban fennálló szocialista rendnek hatalmas lehetőségei vannak gazdaságunk új, még hatalmasabb fejlesztésére és kultúránk felvirágoztatására, a nép jólétének további emelésére és mi felhasznál, juk mindezeket a lehetőségeket, hogy biztosítsuk a szovjet társada. lom további sokoldalú haladását és fokozatos áttérését a kommunizmusra. Nem lehet kételkedni abban, hogy így is lesz. Mindazt, amit teszünk, midőn föltárjuk és nyíltan biráljuk a hiányosságokat, amelyekről a Legfelső Tanács jelenlegi ülésszakán és egész mindennapi munkánkban szó van, nem azért tesszük, hogy kilábaljunk a gazdasági válságból vagy a gazdasági depresszió, ból, amiben a kapitalista államok állandóan vergődnek. Azért tesszük ezt, hogy még magasabbra emeljük mezőgazdaságunkat és iparunkat, egész gazdasági életünket, még job. ban kihasználjuk a szocialista gazdaság minden lehetőségét és fokozzuk a nép jólétét, hogy még erösebbé tegyük hatalmas szocialista hazánkat. Eltérően valamennyi burzsoá párt. tói és államtól — amelyek álcázzák igazi céljaikat és politikájukat — a kommunista pártnak és a szovjet államnak céljai és politikája v ilágosan és az egész nép előtt nyitva állanak. V. I. Lenin, pártunk és a szovjet állam alapítója azt tanítja, hogy „az állam ereje a tömegek öntudatában van. Az állam erős, ha a tömegek mindent tudnak, mindenről ítéletet formálhatnak, mindent öntuda. tosan vállalnak". A párt ezért fáradhatatlanul munkálkodik, hogy emelje a tömegek politikai és kulturális színvonalát. A szovjet állam és a kommunista párt rendszeresen neveli a tömegeket a szovjet hazafiság szellemében, a munkához való kommunista viszony szellemében, a szocialista tulajdon óvásának, az állam érdekei mélységes megértésének, a forradalmi éberségnek, a népek barátsága szilárdításának szellemében./ A kommunista párt és a szovjet kormány tudja, hogy hová és hogyan vezesse a népet, mert a marxizmusleninizmus, a társadalmi fejlődés tu. dományos elmélete vezeti őket. A marxizmus-leninizmus zászlaját magasra emelte atyánk és tanítónk, a lángeszű Lenin és ügyének folytatója a nagy Sztálin. A szovjet állam és a kommunista párt a népet Marx—Engels—Lenin —Sztálin tanításának alapján felfegyverzi a társadalmi fejlődés objektív törvényeinek, a kommunizmus építése törvényének mély isme. retével és ezzel világos távlatot ad a szovjet nép alkotó tevékenységének. Hatalmas és minden sŕovjet ember által szeretett kommunista pártunk állandóan gondoskodik a szovjet állam megerősítéséről és hazánk biztonságának megóvásáról a külső ellenségek merényleteivel szemben, gondoskodik a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége népeinek felvirágzásáról. A párt acélos egysége, a párt vezető szerepe az államban, a szovjet állam szilárdsága és ereje, valamint a nép érdekei elválaszthatatlanok. A szovjet nép meg lehet győződve arról, hogy a kommunista párt és a kormány nem kíméli erejét és munkáját a szovjet emberek boldog, biztosított és örömteli életének, a kommunista társadalom országunkban való felépítése nagy ügyének megvalósítás? érdekében. A Szovjetunióval együtt nő és erősödik az egész demokratikus, békeszerető tábor. A népi demokratikus országok magabiztosan halminak előre. Az egész demokratikus tábor békés alkotómunkával foglalkozik, állhatatos munkával a nép jólétének emelése érdekében. A népi demokratikus országokban helyesen vélik, hogy a munkásosztály és a parasztság szilárd szövetségének megerősítése múlhatatlan feltétele és biztosítéka sikeres előrehaladásunknak. Világos, hogy csak e kipróbált lenini politika folytatásával lehet megoldani a népi demokratikus országok előtt álló összes feladatokat. A nemzetközi kapcsolatok területén a népi demo. kratikus országok a Szovjetunióval kéz a kézben határozottan védelmezik a békének és a népek biztonságának ügyét. A Kínai Népkö" áaság, valamennyi népi demokrácia önálló nem. zeti külpolitikáját folytatja, olyan politikát, amely megfelel népeink létérdekeinek. Az imperialista erők most nem játszhatnak e népek sorsával, mert e népek örökre véget vetettek az imperialistáktól függő helyzetüknek. Ez dühre gerjeszti" azokat, akik szeretik mással kikapartatni a gesztenyét és a népeket kizsákmányolni. Nos, a népi demokráciák ebból nem kérnek. Üj útra léptek és nem térnek le arról sohasem. Aki nem érti meg, hogy nem le. het nyolcszázmillió embert, a demokratikus tábor országai népeinek nagy családját kényszeríteni, hogy lemondjon vérrel és verejtékkel szerzett történelmi vívmányairól, lemondjon saját népi hatalmáról és visszaállítsa a kizsákmányolók hatalmát, az csak ostoba hely. zetbe juttatja önmagát. Az egész világ tudja, hogy az agresszív erőknek nem sikerül visszaforgatniok a történelem kerekét. Aki a nemzetközi kérdésekben józan politikát akar folytatni, annak a reális valóság talaján, a tények talaján kell állnia, függetlenül attól, kellemesek-e ezek a tények, avagy sem. Meg kell érteni, hogy a jelenlegi erőviszonyok között a Szovjetunió és a demokratikus tábor országai, nak ama szilárd elhatározása mel. lett, hogy megvédelmezik létérdekeiket a nemzetközi küzdőtéren, a két rendszer békés egymás mellett élése politikájának folytatása nemcsak a demokratikus tábor országainak kötelessége, de minden ország kötelessége, mert minden más út a reménytelen ^kalandok és elkerülhetetlen kudarcok útja. A szilárdan tömörült és az embe. riség egyharmadát egyesítő demo. kratikus tábor a világ békéje fenntartásának és megszilárdításának hatalmas tényezője. Az egész emberiség a demokratikus tábor népeinek köszönheti, hogy e tábor ha. talmas gátként áll mindazoknak az útjában, akik új világháború kirobbantására törekednek. Ha a népek éberek lesznek és erő. feszítéseiket az agresszorok ter. vei megvalósulásának megakadályozására Irányítják — a béke biztosított lesz. Elvtársak! Magasztos feladatok állnak a szovjetország előtt. E feladatok megvalósítása új magaslatra emeli hazánkat, a nép jólétének emelésére, a szocialista társadalom sokoldalú felvirágzására vezet. Bátorságot és önbizalmat önt mindannyiunkba a szovjet nép gránitszilárd egysége, nagyszerű összeforottsága a szeretett kommunista párt és a szovjet kotmánv körül. A kommunista párt, a szovjet kormány, az egész szovjet nép min. den erejét az előttünk álló történelmi jelentőségű feladatok megoldására fordítja. Ügyünk legyőzhetetlen! MagaJoiz. tosan haladunk előre a kommunista társadalom országunkban való felépítésének útján. (G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke beszédét éljeuzésbe átmenő viharos taps közben fejezi be.)