Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-11 / 194. szám, kedd

6 III SZO 1953 augusztus 11 r AHameiienes kém- és terrorközpont pere a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legfelső bíróságának katonai kollégiuma megvizsgálta a Li Szin Jub vezetése alatt álló államellenes kém- és terroristaköz pont ügyét. A bíróság elé idézték Li Szin Jubot, a Koreai Munkapárt központi bizottságának volt titkárát és az állami ellenőrzési bizottság volt elnökét: Cso H Ment, a közoktatás- és propagandaminiszter volt helyettesét, Liv Hvat, a Koreai-Szovjet Kul túrkapcsolatoka t Ápoló Társaság volt elnökhelyettesét: Pak Szin Vont. a Koreai Munkapárt központi bizottsága össze kötő osztálya káderosztályának volt helyettes vezetőjét: Li Gan Csukot, a külkereskedelmi minisztérium mellett működő Behozatali Keres kedelmi Társaság volt igazgatóját: Be Csert, a Koreai Munkapárt központi bizottsága összekötő osztályának volt vezetőjét: Jun Szik Dant, a Koreai Munkapárt központi bizottsága összekötő osztályának volt helyettes vezetőjét: Li Von Csut, a Koreai Munkapárt központi bizottsága agitációs- és propaganda osztályának volt helyettes vezető j ét, Pak Han Vokot, a Li Szin Man féle bábkormány belügyminisztériu mában a közrendészeti hivatal fel. ügyeleti osztályának volt vezetőjét: Cso Jen Bókot, az állami ellenőrző bizottság volt vezető funkcionáriusát, Men Cson Hot, egy koreai par tizániaitekulat szakaszparancsnokát, Szol Cson Sziket, a koreai néphad sereg politikai főosztálya 7. osztá lyának volt munkatársát. A koreai sajtóban nyilvánosságra hozott vádirat rámutat arra, hogy a Li Szin Jub vezetése alatt álló kém. és terrorista központ ameri. kai gazdáinak parancsára terveket készítettek elő a népi hatalom megdöntésére a Koreai Népi Demokra tikus Köztársaságban, kémtevé kenységgel és gyilkosságokkal fog lalkozott, hogy megvalósítsa a tő kés uralom visszaállítására irányuló gyalázatos terveit. Li Szin Jub bandájának tagjai a köztársaság kormányában, a Koreai Munkapárt központi bizottságában betöltött magas tisztségüket felhasználva, hajtották végre a párt aláaknázására és gyengítésére irányuló terveiket és igyekeztek megakadályozni a kormány intézkedéseinek meg. valósítását s az amerikai impéria listák katonai támogatásával fegyveres államcsíny útján meg akarták dönteni a köztársaság kormányát. Li Szin Jub bandájának tagjai, az amerikai imperialisták bérencei — mondja a vádirat — párt. és államtitkot képező adatokat, a háború folyamán katonai jellegű titkos adatokat szolgáltattak ki az amerikaiaknak és ezzel tevékeny segítséget nyújtottak az amerikai imperialisták koreai agressziójához. Li Szin Jub és cinkostársai áruló terveik keresztülvitele érdekében és a leleplezéstől való félelmükben semmitől sem riadtak vissza, még a gyilkosságtól sem. Az előzetes nyomozás megállapította, hogy Li Szin Jub bandája terveket szőtt a népi hatalom megdöntésére, kémkedéssel és terrorcselekményekkel foglalkozott az amerikai imperialisták érdekében. Mint a vádiratból kitűnik Li Szin Jub bandája amerikai gazdái megbízásából fegyveres államcsínyt készített elő a Koreai Népi Demo kratikus Köztársaságban s azt az amerikai fegyveres erők segítségével szándékozott végrehajtani. — Olyan burzsoa-nacionalista kor mányt szándékoztunk alakítani — mondotta vallomásában Pak Szin Von vádlott — amely a tőkések és földbirtokosok érdekeit védte volna és meg akartuk dönteni a népi demokratikus rendszert . .. A vádírat felolvasása után a bíróság áttért a vádlottak kihallgatására. Cso XI Men vádlott a bíróság elnökének kérdéseire teljesen beis merte vádiratban foglalt büntet teit. Részletesen elmondta a bíró ságnak, hogyan lett az amerikai imperialisták ügynökévé, hogyan folytatott kémtevékenységet, hogyan hajtott végre terrorcselekményeket Li Szin Jubbal együtt, ho. gyan vett részt az államellenss fegyveres államcsíny előkészítésé ben, amelynek célja a népi hatalom megdöntése volt a Koreai Népi De rhokratikus Köztársaságban. Pak Szín Von vádlott szintén beismerte a vádiratban foglalt bün. cselekményeket és elmondta a bíróság előtt, hogy az árulók bandája hogyan készítette elő a Koreai Munkapárt és a koreai népi kormány vezetőinek meggyilkolását, arról álmodozva, hogý a kapitaliz must visszaállítják. Li Szin Jub. a kémek és árulók bandájának fökolomposa beismert

e a vádiratban felsorolt összes tényeket: megerősítette, hogy vezető szerepet játszott az államellenes kém- és terrorista központban. A bíróság előtt kihallgatott összes többi vádlott szintén teljesen beismerte a koreai néppel szemben elkövetett bűncselekményeket. A bíróság augusztus 6-i záróülésén fövádlottként Kim Don Hak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság helyettes államügyésze szólalt fel. A bíróság a védők felszólalása után megadta az utolsó szót a vádlottaknak, akik mindannyian ismét beismerték az általuk elkövetett rendkívül súlyos bűntetteket. A bíróság halálra ítélte Li Szin Jubot, Cso II Ment, Lim Hvat, Pak Szin Vont, Li Gan Csukot, Be Csert, Pak Han Vokot, Men Cson Hot, Szol Cson Sziket és Cso Jen Bokot. Jun Szik Dan és Li Von Csu vádlottakat 15, illetve 12 évi börtönre ítélték. A munkások, parasztok és érteimiségiek képviselői, akik jelen voltak a tárgya'áson, a legnagyobb megelégedései fogadták az amerikai zsoldban álló megvetésre méltó gonosztevők elitélését. A VIT nyolcadik napja A vendéglátó román föld ifjúságának ünnepnapja volt. Vasárnap délelőtt nagy manifesztációi tartott a román ifjúság a békéért és a barátságért. Háromszázezer román fiú és leány, úttörő, munkaeröjartalékok növendéke, ifjú munkás és földműves, diák és sportoló menetelt a világ ifjúságának képviselői előtt és fejezte ki elszántságát, hogy rendithetetlenül küzd az egységért és haladásért, hogy vágya barátság^ ban és békében élni az összes népek ifjú nemzedékével. A nagy J. V. Sztálin-tér — melyen a világ dolgozói halhatatlan vezérének, J. V. Sztálinnak monumentális nagyságú szobra áll — fehér emelvényéről a világ összes nyelvén tündöklő „Béke és barátság" felirat üdvözli a je.. lenlervöket. A világ valamennyi népének zászlaja leng a külföldi küldöttek és a román nép legjobb képviselőinek tiszteletére. Az ünnepély a Román Népköztársaság állami himnuszával és a demokratikus ifjűság himnuszával kezdődik, Vaszile Musat, a Román Dolgozó Ifjúság szövetsége Központi Bizottságának titkára üdvözli dr. Petru Grozát, a nagy nemzetgyűlés elnökségének elnökét és Gheorghe Gheorghiu-Dejt, a Román Munkáspárt főtitkárát és az egész világból összejött vendégeket. Kiemeli azokat a nagy sikereket, amelyeket a népi demokratikus Románia ifjúsága a gazdasági és kulturális építésben elért, érdemdús és áldozatteljes munkáját a VTT előkészítésében, békeszeretetét, barátság és egység iránti vágyát. A VIT nemzetközi bizottságának nevében Bruno Bernini. a DIVSz elnöke üdvözli a román fiúkat és leányokat. „Mi, az egész világ ifjúsága az eddiginél buzgóbban folytatjuk harcunkat a békéért és az összes nemzetek közötti barátságért" mondotta. Bruno Bernini továbbá abbeli meggyőződésének ad kifejezést, hogy az ifjűság és valamennyi egyszerű ember harca a békéért és vitás kérdések békés megoldásáért, a világ minden egyes fiataljának biztosítja boldog jövőjét. Kezdődik a román ifjúság pompás díszszemléje. A sárga.vörös-kék zászlók után a Román Népköztársaság államjelvényét és a román nép vezéreinek, Gheorghiu G. Dej és dr. Petru Groza arcképeit viszik. Az azúrkék ég és a főtereket tarkító fák zöldjének hátterében fehér és kék zászlók lengenek, mögöttük feltűnnek a DIVSz, a nemzetközi diákszövetség és a VIT-jelvényei. „Pace sí prietenia" zeng a hatalmas üdvözlés a tér minden oldaláról és a manifesztáció egész ideje alatt sem szűnik meg. A térség felett repülőgépek köröznek, amelyekről ezer és ezer zöld. vörös, fehér és kék zászlócskák szállingóznak a föld felé. Egyenes sorokban menetelnek a munkaerötartalékok iskoláinak tagjai, fehér, kék és vörös sportruhában, különböző színű zászlók özönében virágcsokrokkal a fejük felett. A napfényben ragyognak a hatalmas zenekar aranyfényű hangszerei és mögöttük fehér, sárga és kék zászlókkal szürke egyenruhában büszkén menetelnek fiúk és leá. nyok, akik felépítették az „Augusztus 23"-a kultúr- és sportparkot, az új állami operát, színházat és egy mozit a Vörös Gribica. negyedben, a zenei színházak és számos más VTTépitniényt. Midőn az ifjú építők elhaladtak a díszemelvény mellett, kezükből több. ezer fehér galamb röppent fel. A román üzemek, gyárak és iskolák ifjúsága a világ három nyelvén üdvözli az emelvényen ülőket. Zászlóerdők, színt, virágtengert lobogó kendők, az ifjúság táncol, és „Pace sí prietania" örömkiáltásba tör ki. Az üjjongó táncolók; fiúk, lányok és pionírok tartanak az emelvények felé és a külföldi küldötteket virágcsokrokkal borítják el. Egy fiatal francia lány nagy vörös szegfűt tart a kezében és átadja egy vietnami fiúnak. A küldöttek, a világ ifjúsága üdvözlete jeléül tarka kendőkkel integetnek. Amikor az emelvények előtt feltűnik a Román Népköztársaság szabad életének jelképe és amikor egy félkör alakú emelvényen a boldog ifjúság román táncot lejt, az emelvényekről minden nyelven felhangzik a VIT üdvözlete. Paix-amitie — harsogják a francia lányok, Frieden — Freundschaft — Peace and frindsip — hangzik a fiatal német és angolok ajkáról. Karcsú arab fiúk, arab burnuszban anyanyelvükön ütemezik „Szilnnm au szadaga". „Paz e amisade" felelnek rá Latin-Amerika országainak fiataljai — végül minden hang egybe folyik és a világ győzelmes ifjú. ságának nyelvén hangzik az egységes kiáltás: „Mir i druzsba!" Felvonulnak a fiatal román sportolók. fiiékön haladnak a kerékpározók, mögöttük fehér szoknyában, és vörös virágfüzérrel hajukban a leányok, szürkedresszü fiúk, utánuk zászlaik alatt különböző sportszervezetek tagjai haladnak. A Dinamó sportolóinak szürke sorai a díszemelvény előtt FMTD (DIVSZ) betűket képeznek. Zöld és sárga díszzászlóval a termés ünnepét táncolják a zöldszoknyás és sárga blűzos lányok, hordozzák a gazdag román föld termé, seit és az aranysárga dús gabonakalászokat. Jelvényükkel és zászlóikkal az élen haladnak a sportklubok, bányász- és kohász-, textil, munkás stb. sportklubok tagjai. Világos szürke zászlókkai vonulnak fel a repülő, és sportszervezet tagjai. Mögöttük hatalmas színes, a levegőben duzzadó ejtőernyőkkel futnak az ejtőernyősök. A román vas. utasok vörös-fehér sorai felett szürke ballon emelkedik a magasba „Paix amitie" felírással. A hadsereg központi háza sportklubjainak vörös dresszbe öltözött tagjai a diszemelvény előtt hatalmas Pace feliratot képeznek. A pompás menetet egy 20.000 ta. gú, egy hatalmas ének- és zenekar zárja be. A koreaí-kínaí fél pénteken további 150 nem koreai hadiioglyot telepített haza Az „Üj Kína" hírügynökség különtudósító ja jelenti: Pénteken hajnalban 2 órakor a Jalu folyómenti hadifogolytáborokból újabb, nem koreai hadifoglyok érkeztek Keszonba. A vasútállomáson tehergépkocsik vártak rájuk és nyomban éjtszakai szállásukra vitték őket. Valamennyien kiválj ; egészségnek örvendenek, egyetlen I beteg vagy sebesült sincs közöttük. Pénteken — a hadifoglyok hazatelepítésének harmadik napján — reggel 7 órakor 150, előző csoportokkal érkezett hadifogoly indult útnak a panmindzsoni átadási pont felé: 8i amerikai, 26 angol, 12 fü-" löpszigeti, 7 columbiai és a többi török. Duiles és Li Szín Man „kölcsönös segélynyújtási" egyezményt köíött Mint jelentik, Szöulban szombaton délelőtt 10 órakor John Foster Duiles, az Egyesült Államok külügyminisztere é

s Li Szin Man. a délkoreai bábkormány vezetője alá írta az Egyesült Államok és DélKorea között kötött „kölcsönös segélynyujtási egyezményt". Az egyezmény aláírása után közös nyilatkozatot adtak ki, amely lényegében megismétli Dullesnak a közelmúltban tartott sajtóértekezletén elhangzott fenyegetéseit. Duiles a Li Szin Mannal kötött egyezmény aláírása után, szombaton Tokióba utazott. Duiles délkoreaí útja komoly nyugtalanságot okoz nyugati körökben Nyolc nappal a koreai fegyverszünet aláírása után John Foster Duiles amerikai külügyminiszter — mint ismeretes — sietve elutazott az Egyesült Államokból, hogy meglátogassa — mint mondotta — „kedves barátját, Li Szin Mant". A Reuter jelentése szerint „John Foster Duiles amerikai külügyminiszter és Li Szin Man délkoreai köztársasági elnök szerdán megkezdte tárgyalásait. A tárgyalás után Duiles közölte, hogy gazdasági ügyekről és egy biztonsági szerződésről tanácskoztak." Duiles útjának és az amerikai kormány politikájának bírálata terén igen figyelemreméltó az angol állásfoglalás. A Daily Telegraph vezércikke például hangoztatja „a nyári szünet kezdete előtt az angol parlament mindkét házának és minden pártjának tagjai tudni akarták, mennyiben kötelezők az angol kormánynak Duiles amerikai külügyminiszter kijelentései. A kérdésre a rövid válasz „semennyiben". Duiles utazásával és legutóbbi kijelentésével élénken foglalkoznak az indiai és pakisztáni lapok is. A „Times of India" vezércikkében ezt írja: „Ha Duiles miniszternek a sajtóértekezleten hangoztatott nézetei valóban az Egyesült Államok kormányának felfogását képviselik, akkor a koreai fegyverszünetet követő politikai értekezletet eleve szörnyű kudarcnak lehet elkönyvelni. A vezércikk felteszi a kérdést, hogy „ha így áll az eset, mire való egyáltalán a politikai értekezlet?" Csupán annyit kel! tenni, hogy Kína és ÉszakKorea elé tárják a követelések listáját és megkapják rá „igen vagy nem" válaszukat. Utalva azokra a követelésekre, amelyekkel Duiles előhozakodott, a lap megállapítja: „Űgylátszik megfeledkezett arról, hogy a fegyverszünet aláírása idején a háborút a 38. szélességi kör tájékán vívták és hogy a 37 havi harc katonai eredménye semmiképpen sem igazolhatja az általa körvonalazott politikát." A vezércikk rámutat, hogy a politikai értekezlet kudarcát ma nem is annyira Li Szin Man, mint inkább Duiles idézheti elő. Adenauer fasiszta bandái támadásokat intéznek Németország Kommunista Pártjának választási gyűlései ellen A hatalmának elvesztésétől rettegő Adenauer a nyugat-német választások közeledtével egyre törvénytelenebb és egyre brutálisabb terrormódszereket alkalmaz az ellenzéki pártokkal, elsősorban Németország Kommunista Pártjával szemben. A holland határ közelében lévő Bo. choltban egy fasiszta csoport 500 rendőr fedezete alatt megtámadta Németország Kommunista Pártjának választási gyűlését. Adenauer fasiszta banditáinak sikerült felgyúj. tamiok a falemezkből ácsolt emelvényt és egy hangszóróval ellátott gépkocsit. A banditák gyújtogatás aihoz ugyanolyan amerikai eredetű benzines palackokat és foszforos csomagokat használtak, mint a fasiszta provokátorok június 17-én Berlindemokratikus övezetében. Hannoverben fasiszta elemek támadást intéztek Német ország Kommunista Pártjának választási gyűlése ellen, amelyen Fritz Rische, a párt parlamenti képviselője tartott beszámolót. Adenauer „nyugati demokráciájának" és „szabad választásainak" fa. siszta huligánjai, akiket ólmosbotokkal és késekkel fegyvereztek fel, egy Glockemann nevü rendőrtiszt vezetésével a gyűlés részvevői közé nyomultak és több munkást meg. sebesítettek. Herbert Jorreket, a kommunista párt járási bizottságának titkárát, akit a banditák hasbaszúrtak, kórházba kellett szállítani. A választási gyűlésen részvevő munkások hosszabb kézitusa után megfutamodásra kényszerítették Adenauer fasiszta pogromhőseit. Az áj indonéz kormány támogatja a népi Kína (elvételét az ENSz-be A londoni rádió dzsakartai jelentésében idézi az újonnan alakult indonéz kormány miniszterelnöké, nek, Ali Szasztroamidzsojónak nyi. latkozatát. Az indonéz miniszterelnök kijelentette, hogy kormánya igyekszik szorosabbra fűzni kapcso latalt az ázsiai, arab és eszakafrikai országokkal. Az indonéz kormány az ENSz-ben támogatni fogja a Kínai Népköztársaság tagságának elismerését, minthogy a pekingi kormány igen jelentős helyet foglal el a nemzetközi politikában és az indonéz kormány nagy súlyt helyez az indonéz.kinai kapcsolatok szorosabbra fűzésére. Az indonéz miniszterelnök a tcvábbiakban kijelentette, reméli, hogy a koreai fegyverszünet meg. kötése után megszűnnek majd a kereskedelem korlátozásai a Szovjetunióval és Kínával. Az indonéz kormány minden erőfeszítést meg fog tenni — folytatta nyilatkozatát az indonéz miniszterelnök, — nogy megszüntesse a most fennálló unió-kapcsolatokat Indoné. zia és Hollandia között és továbbra is harcolni fog azért, hogy Üj Guinea most holland ellenőrzés alatt álló területét Indonézia szuverenitása alá helyezzék. Indonézia hajlandó elfogadni külföldi segítséget, de minden gazdasági vagy politikai megkötöttség nélkül, — mondotta végül az indonéz miniszterelnök.