Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-11 / 194. szám, kedd

4 III SZO 1953 augusztus 11 G. M. Malenkov elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszéde függetlensége iránti odaadás hatalmas állhatatosságot, bátorságot és tömeges hősiességet szül. A koreai nép, amelyre a modern imperializ mus leghatalmasabb katonai gépe zete zúdult, legyőzhetetlenné vált, mert az igaz ügyért küzdött. Soha sem tűni': el az emberek emléke zetéből a dicső kínai népi önkénte sek nemes hőstette sem, akik se gítségére siettek a koreai népnek Erre a hőstettre nemcsák a hatal mas kínai nép, de az egész haladó emberiség büszke. A Szovjetunió népei teljes szí vükből üdvözlik a koreai és a kínai népet a fegyverszünet elérése al kalmából. A feladat most az, hogy bitzosítsuk az újjászületett békés életet a sokat szenvedett koreai népnek, amely nagy áldozatok árán?' védelmezte meg jogát, hogy ren delkezhessék saját sorsával, orszá gának sorsával. Mi, szovjet emberek forrón óhajtjuk, hogy a dicső koreai nép élete békében virágozzék. A Szovjetunió segíti a koreai népet, hogy behegeszthesse a háború okozta súlyos sebeket. A kor mány elhatározta, hogy egymilliárd rubelt juttat azonnal Korea szétrombolt gazdasági életének újjáteremüésére. Meggyőződésünk, hogy a Legfel sö Tanács egyhangúlag helyesli ezt a döntést. Nyugaton a Szovjetuniónak a bé kés politika folytatásában meg nyilvánuló következetessége és áll hatatossága meghiúsította a berlini provokációs kalandot. A berlini kaland szervezői mészszemenő célokat követtek. Az volt a céljuk, hogy elnyomják Németország demokratikus erőit, szétzúzzák a Német Demokratikus Köztársaságot, amely a német nép békeszerető erőinek támasza, Németországot militarista állammá tegyék, Európa közepén újjáélesszék a háborús tűzfészket. Kétségtelen, hogy ha a Szovjetunió nem lenne kitartó és állhatatos a béke érdekelnek védelmezésében, a berlini kaland igen komoly nemzetközi következményekre vezetett volna. Ezért kell úgy tekinteni a berlini kaland felszámolását, mint a béke ügyének fontos győzelmét. A Szovjetuniónak a nemzetközi feszültség enyhítéséért vívott harc terén elért sikereihez tartozik a szomszéd államokkal való viszony megjavítása. A valamennyi ország békés együttműködésének fejlesztésére törekvő szovjet kormány különög jelentőséget tulajdonít a Szovjetunió és a szomszédos államok közötti kapcsolatok megszilárdításának. E kapcsolatoknak az igazi jószomszédság színvonalára való felemelése: ez az a cél, amelynek megvalósítására törekszünk és fogunk törekedni. A Szovjetuniónak nincs területi követelése egyetlen állammal szemben sem, így egyetlen szomszéd állammal sem. Külpolitikánk megingathatatlan alapelve minden ország — legyen az nagy vagy kicsi — nemzeti szabadságának és szuverénitásának tiszteletbentartása. Magától értetődik, hogy a különbség országunk és néhány szomszédos állam társadalmi és gazdasági rendszere között nem lehet akadálýa a baráti kopcsolatok megszilárdulásának. A szovjet kormány a maga részéről lépéseket tett a jószomszédi barátság megerősítésére ezekkel az államokkal kapcsolatban és most az a kérdés, hogy kormányaik készek-e tevékenyen hozzájárulni a barátság megteremtéséhez nem puszta szavakkal. de tettekkel, olyan barátság megteremtéséhez, amely kölcsönös gondoskodást tételez fel a béke és országaink biztonsága megszilárdításához. Déli szomszédunk Irán. Három és fél évtizedes tapasztalatai bebizonyították, hogy a Szovjetunió és Irán érdeke a kölcsömöá barátságos együttműködés. A szovjet-iráni kapcsolatoknak ilymódon szilárd alapja van, ami lehetővé teszi a két fél közötti kapcsolatokban felmerülő kérdések kölcsönös megelégedésre történő megoldását. Jelen leg a Szovjetunió kezdeményezésé re tárgyalások folynak bizonyos határkérdések rendezéséről és a kölcsönös pénzügyi igényekről. Re méljük, hogy a tárgyalások sikeresen érnek véget. Nemrégiben kölcsönösen előnyös alapon megállapodás jött létre a két ország közti áruforgalom növe léséről. Az iráni kormánytól függ, hogy a szovjet iráni viszony a jó szomszédi viszony útján, a gazdasági és kultúráiig kapcsolatok szé lesítése útján fejlődjék. A Szovjetunió és Afganisztán vi szonya változatlanul szilárd és azt a kölcsönös érdekek tiszteletbentar tása jellemzi. Ez előnyös feltételeket teremt országaink kapcsolatainak további szilárdítása számára. Mindenki emiészik még arra a nyilatkozatra, amelyet a szovjet kormány a török kormánynak tett. Ez a nyilatkozat megteremti a lényeges előfeltételeket a jószomszéd viszony fejlesztéséhez, természetesen akkor, ha a török fél a maga részéről kellő erőfeszítéseket tesz ebben az irányban. Törökország és a Szovjetunió viszonyának javulása feltétlenül hasznára válna mindkét félnek és fontos hozzájárulást jelentene a Fekete-tenger körzeti biztonság megszilárdításának ügyéhez. A Finnországhoz fűződő kapcsolatok terén a Szovjetunió mindkét ország érdekeiből indul ki. 1950-ben ötéves gazdasági egyezményt írtunk alá. Ezt később kiegészítettük az lf>52—1955. évi áruforfalmi egyezménnyel. Ez jelentékenyen kiterjesztette a Szovjetunió és Finnország gazdasági kapcsolatait. A Szovjetunió és Finnország barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződése megfelel mindkét ország érdekeinek és a béke és a bi/.tonság megszilárdítását segíti elő Európa északi részében. A szerződés jó alapul szolgál a jószomszédi viszony kialakításához, Szükséges, hogy e szerződést ne csak a mi kormányunk, hanem Finnország kormánya is töretlenül végrehajtsa. A szovjet kormány — az általános feszültség enyhítésére törekedve •— belegyezett az Izrael állammal való diplomáciai kapcsolatok helyreállításába. Ezzel kapcsolatban figyelembe vette, hogy Izrael kormánya kötelezettséget vállalt, hogy „Izrael nem vesz részt semilyen szövetségben vagy egyezményben, amelynek agresszív céljai vannak a Szovjetunióval szemben". Reméljük, hogy a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása elő fogja segíteni az együttműködést a két állam között. Alaptalanok egyes külföldi lapok kijelentései, amelyek szerint az Izraellel való diplomáciai kapcsolatok helyreállítása állítólag a Szovjetunió és az arab országok közötti kapcsolatok gyengülésére vezet. A szovjet kormány továbbra is erősíti az arab államokkal való baráti kapcsolatokat. Kormányunk kezdeményezést tett abban az irányban, hogy hosszas szünet után nagyköveteket cseréljen Jugoszláviával és Görögországgal. Arra számítunk, hogy ez megfelelő rendeződésre vezet a két országgal való viszonyban és hasznos eredményeket hoz. Semilyen tárgyi ok sincs, amely megakadályozhatná a Szovjetunió és Olaszország viszonyának megjavítását. Természetesen az államok közötti kapcsolatok csak akkor erősödhetnek, ha a kölcsönösen vállalt kötelezettségeket teljesítik. A kedvezően fejlődő szovjet-olasz kapcsolatok esetén Olaszország nagy nehézségekkel küzdő ipara jelentős támaszra találhatna az államaink közötti gazdasági kapcsolatok javulásában. Kölcsönösen előnyös egyezmény alapján Olaszországot elláthatnánk szénnel és gabonával és ipára számára megrendeléseket biztosíthatnánk. Nem kétséges, hogy ez elősegítené az olasz nép életszínvonalának javulását. Minden ország népei reménykednek abban, hogy a koreai fegyverszünet aláírása fontos hozzájárulás a béke és a biztonság megerősítésének ügvéhez, mindenekelőtt a Távol-Keleten, Ezzel kapcsolatban aktuális jelentőséget nyer az összes távolkeleti államok közötti kapcsolatok rendezése és közöttük a Japánnal való kapcsolatok rendezése. Ezen az úton komoly akadályok mutatkoznak, mert az USA megszegték a szövetségesek között a háború alatt és a háború után kötött egyezményeket, és Japán nemzeti függetlenségének elfojtására, katonai támaszponttá alakítására irányuló politikát folytatnak. A japán nemzet egészséges erői egyre inkább felismerik: le kell küzdeniök a fennálló akadályokat és meg kell védelemzniök az ország nemzeti függetlenségét. Megértik, hogy csak ilyen úton lehet biztosítani hazájuk békés fejlődését, a szükséges külpolitikai és a megfe. lelő gazdasági kapcsolatokat a szom. szédos államokkal. Azok a lépések, amelyeket Japán ezen az úton tesz, a Szovjetunió és minden békeszerető nép együttérzésével és támogatásával találkoznak. Keleten a béke megszilárdítása szempontjából nagyjelentőségű olyan nagy állam állásfoglalása, mint amilyen India. India jelentékenyen hozzájárult a békeszerető országoknak a koreai háború megszüntetését szolgáló erőfeszítéseihez. Indiához fűződő kapcsolataink erősödnek, kulturális és gazdasági kapcsolataink fejlödnek. Reméljük, hogy a továbbiakban India és a Szovjetunió kapcsolatai a barátságos együttműködés jegyében tovább erősödnek és fejlődnek. A Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy Pakisztánhoz fűződő kapcsolataink sikeresen fejlődtek. Biztosítottuk a két állam mindenoldalú kapcsolatainak megszilárdulását. Ez kétségtelenül pozitív szerepet fog játszani az ázsiai béke tartóssátétele szempontjából. A szovjet kormány következetesen folytatja a gazdasági kapcsolatok kiszélesítésének politikáját a külföldi országokkal. Növekszik azoknak az országoknak száma, amelyekkel a Szovjetuniónak kereskedelmi kapcsolatai vannak, ugyanakkor növekszik a Nyugat és Kelet országaival lebonyolított áruforgalom is. Kereskedelmi egyezményeket kötöttünk Franciaországgal, Finnországgal, Iránnal, Dániával, Görögországgal, Norvégiával, Svédországgal, Argentínával, Izlanddal, fizetési egyezményt Egyiptommal. Sikeresen haladnak a tárgyalások több más állammal is. Szándékunk, hogy még nagyobb állhatatossággal kövessük a Szovjetunió és a külföldi államok áruforgalma fejlesztésének vonalát. Érthetők és idejénvalók több ország üzleti köreinek törekvései ar. ra, hogy a nemzetközi áruforgalom útjából elhárítsanak mindenfajta megkülönböztető intézkedést, amely szűkíti a világkereskedelmet. Régóta megérett a szükségesség, hogy helyreálljanak a normális kereskedelmi kapcsolatok az olyan országok között, amelyek számára az árucsereforgalom szilárd hagyomány. Mindenki, alti helyesen úgy véli, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztése a béke erősítésének ügyét szolgálja, szükségszerűen elősegíti a nemzetközi kereskedelem egészségesebbé válását. A Szovjetunió kormánya elsőrendű jelentőséget tulajdonít a demokratikus tábor országaival való kap. csolatok további megerősítésének. Ezeket a kapcsolatokat a szoros együttműködés és az igazi testvéri barátság jellemzi. Hatalmas és megbonthatatlan barátság fűzi össze a Szovjetuniót a Kínai Népköztársasággal; gyors ütemben és jelentős mértékben növekednek e két ország gazdasági és kulturális kapcsolatai. Bővül és erősödik a Szovjetunió sokoldalú együttműködése Lengyelországgal, Csehszlovákiával, Romániával, Magyarországgal, Bulgáriával, Albániával, a Mongol Népköztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal. Állandóan erősödnek baráti kapcsolataink a Német Demokratikus Köztársasággal; a Szovjetunió segitséget és támogatást nyújt és nyújt továbbra is a Német Demokratikus Köztársaságnak, amely az egynéges, békeszerető, demokratikus Németországért folyó harc támasza. A demokratikus tábor egyik döntő előnye — és ebben elvileg különbözik az imperialista tábortól, — hogy nem marcangolják belső ellentétek és harcok, hogy erejének és haladásának döntő forrása a de- Í vagy a „pszichológiai" háború érdemokratikus tábor valamennyi orszá- j keit. gának érdekeiről való kölcsönös gondoskodás és a szoros gazdasági együttműködés. Éppen ezért a demokratikus tábo

r országai nak baráti kapcsolatai és testvéri együttműködésük töretlenül fejlődni és erősödni fog. A Szovjetuniónak és az egész demokratikus tábornak a békéért vívott tevékeny és céltudatos harca bizonyos eredményekkel járt. A nemzetközi helyzetben bizonyos változás történt. A feszültség fokozódásának hosszas időszaka után, a háború utáni években először vált érezhetővé a nemzetközi légkör enyhülése. Az emberek százmillióiban egyre inkább szilárdul a remény, hogy meg lehet találni az utat a vitás és megoldatlan kérdések rendezéséhez. Ez tükrözi a népeknek a tartós és állandó békére való mélységes törekvését. Feltétlenül látni kell azonban, hogy vannak erők, amelyek a nemzetközi feszültség enyhülésének politikája ellen cselekszenek, megpróbálják mindenáron meghiúsítani ezt a politikát. Éppen ezért volt a huzavona a koreai fegyverszüneti tárgyalásokon, ezért létesülnek katonai felvonulási területek NyugatNémetországban és Japánban, ezért szerveznek provokációkat a demokratikus tábor országai ellen, ezért foiyik az atomzsarolás politikája. Az agresszív körök makacsul szembeszállnak a nemzetközi helyzet enyhülésével, mert félnek, ha az események alakulása ezen a vonalon halad, akkor csökkenteni kell a fegyverkezési hajszát, amely hatalmas profitot hoz a fegyvergyárosoknak és mesterségesen tartja fenn az ipar foglalkoztatottságát. Reszketnek me. sés profitjaikért. Ezek a körök attól is félnek, hogy a nemzetközi légkör feszültségének enyhülése esetén újabb és újabb embermilliók értik meg, hogy az északatlanti tömb, amelyet állítólag védelmi célokra hoztak létre, a valóságban a béke ügyének legnagyobb veszedelme. Az agresszív körök arra is számítanak, hogy míg most, a feszült nemzetközi helyzetben az északatlanti tömböt belső harc és ellentmondások mardossák, addig e feszültség enyhülése a tömb szétesésére vezethet. Teljesen nyilvánvaló, hogy a béke. szerető erők mellett a világban mü. ködnek olyan erök, amelyek túlságosan odakötötték magukat a nemzetközi helyzet kiélezésének politikájához. Ezek az erők háborúra alapozzák számításaikat, a béke nem felel meg nekik. A feszültség enyhülését szerencsétlenségnek tekintik, Kalandorúton haladnak és agresszív politikát folytatnak. E politika szolgálatába állították az úgynevezett „hidegháború stratégiáját" és a nemzetközi provokációk minden fajtáját. A nemzetközikapcsolatok története nem látott még olyan méretű aknamunkát, olyan durva beavatkozást az államok belügyeibe, olyan rendszeres nemzetközi provokációkat, amilyeneket mostanában folytatnak az agresszív erők. A dolog odáig jutott, hogy egyes amerikai körök a kormánypolitika színvonalára emelték a szuverén országok törvényes kormányai ellen folyó aknamunkát. E célból az USA állami költségvetéséből hatalmas összegeket juttatnak arra, hogy a társadalom söp. redékéböl diverzáns bandákat toborozzanak. E bandákat azután a demokratikus országokba küldik, hogy ott kártevő munkát végezzenek. E célból kormányszervezetek hálózata létesült. E szervezetek egymásután követik el a nemzetközi provokációkat, a békeszerető országok elleni erőszak és a gyűlölet kultuszát propagálják. Jellemző, hogy az USA elnöke mellett működő, „pszichológiai há. ború kérdéseivel foglalkozó bizottság" éppen akkor tette közzé hivatalos jelentését, midőn lehetőség nyílt a nemzetközi helyzet komoly enyhülésére. Egy gondolat, egy következtetés hatja át ezt az egész dokumentumot: az USA egész külpolitikai tevékenységének a továbbiakban még nagyobb mértékben kell szolgálnia „a hidegháború", Mivel kell foglalkoznia az amerikai diplomáciának a jelentés szerint? Kiderül, hogy: — „hidegháborúval". Mit kell szolgálnia az USA kereskedelmének és gazdasági tevékenységének ? A „hidegháborút". Milyen feladatok megoldására szolgálnak az USA kulturális kaposolatai más országokkal? A „hidegháború" feladataira. A tények azt bizonyítják, hogy a „hidegháború" politikája egyre inkább arra vezet, hogy a normális diplomáciai kapcsolatokat a parancsolgatás politikája váltja fel, a „hidegháború" politikája egyre inkább dezorganizálja a nemzetközi kapcsolatokat; mesterségesen kiélezi az országok közötti kapcsolatokat. A „hidegháború" politikájának végrehajtása terén mutatkozó mérhetetlen buzgalom arra vezet, hogy e politika végrehajtói lábbal tiporják az államok közötti kultúrkapcsolatok elemi törvényeit és a téren gyakran nevetséges helyzetbe kerülnek. Nemrégen az egész világ tanúja volt annak, hogy a „hidegháború" hírhedt stratégiáját alkalmazták még az Amerika és a Szovjetunió csapatai közötti sakkmérkőzés rendezésének kérdésében is. Az igazságügyi minisztérium és a külügyminisztérium megfosztották az amerikai sakkozók által vendégül hívott szovjet sakkozókat attól a jogtól, hogy pihenni kiutazzanak a szovjet ENSz-képviselet villájába, Glencoe városba, amely 12 mérföldre van New Yorktól. Mint ismeretes, a Szovjetunióba látogató külföldi vendégek ezrei, köztük amerikaiak is, utazgatnak az országban és elmehetnek például Taskentbe, Tbilisibe, Kievbe vagy más vidékekre. Kiderül, hogy az USA-ban a meghívott vendégek közlekedését 12 mérföldön belül tilalmazzák, míg a Szovjetunióban a külföldi vendégek szabadon megtehetnek ezer mérföldeket. Hogy mernek ezután a Szovjetunióban lévő „vasfüggönyről" fecsegni? A nemzetközi események fejlődése azt mutatja, hogy a „hidegháború" politikája, a nemzetközi provokációk politikája megmérgezi a nemzetközi légkört. Egyes magasan álló, de — engedelemmel szólva — szűklátókörű óceánon túli személyiségek a nemzetközi helyzet kiélezésének irányvonalát követve gyengeségünk megnyilvánulásának tekintik a Szovjetuniónak azt a törekvését, hogy biztosítsa a népek közti békét, gondoskodjék a nemzetközi feszültség enyhüléséről. Éppen ez az esztelen feltevés magyarázza meg azt, hogy az USA egyes körei nyilvánvalóan értelmetlenül nyúlnak hozzá a vitás nemzetközi kérdések megoldásához, ez magyarázza meg zsaroló és mindenfajta kalandokba bocsátkozó politikájukat. Persze, ebben a „filozófiában" nincsen semmi új sem. A világnak még nem volt ideje elfeledni, hogy nem más, mint Hitler bocsátkozott országunk elleni bűnös kalandba abból az esztelen számításból kiindulva, hogy a Szovjetunió „agyaglábú kolosszus". Ismeretes, hogy ez a német fasiszmus teljes bukását eredményezte. Engedtessék meg, hogy megkérdezzem: milyen alapon ismétlik most meg egyes amerikai politikusok, a Szovjetunió gyengeségét emlegető szólamokat? Egyetlen józanul gondolkodó ember sem fogja tagadni, hogy a Szovjetunió nemzetközi helyzete jelenleg szilárdabb, mint valaha, hogy velünk együtt testvéri egységben halad a hatalmas demokratikus tábor, hogy a szovjet állam következetes harca az új háború veszélye ellen hatalmas tekintélyt és bizalmat biztosított számára az embermilliók szemében a világ minden országában. Még országunk leggonoszabb ellenségei is elismerik, hogy a második világháború befejezése után a Szovjetunióban évről évre jelentős mértékben fejlődik a gazdaság, a kultúra és a nép jóléte. A szovjet társadalom egysége még sohasem volt olyan összeforrott, a szovjet népek testvéri barátsága még sohasem volt olyan erős és megbonthatatlan, mint most. Igaz, külföldön *