Uj Szó, 1953. augusztus (6. évfolyam, 186-211.szám)

1953-08-30 / 211. szám, vasárnap

f e UJSZG 1953 augusztus 30 PÁRTÉLET • • A bátorkeszi pártszervezet munkája a szövetkezeti gazdálkodás tükrében A bátorkeszi . EFSz-ben dolgozó korfrmunistáJs a multévi tapasztalatokból tanulva, az idén már sokkal nagyobb súlyt fektettek a munka helyes megszervezésére, a hektárhozamok növelésére. A szövetkezetiben dolgozó kommunisták a munkahelyeiken nemcsak példás munkát végeztek, hanem mozgósították a pártonkívüli szövetkezeti tagokat is a terv teljesítésére. A bátorkeszi kommunisták tudatára ébredtek annak, hogy nekik kell példát mutatni a szövetkezeti gazdálkodás terén, irányítani kell a pártonkívüli tagokat a munkában és politikai felvilágosító munkával buzdítani őket a terv teljesítésére. Elsősorban a szövetkezetben dolgozó kommunisták feladata volt a szovjet mezőgazdasági tapasztalatok népszerűsítése. Gyakorlati példák bemutatásával bebizonyították a szövetkezeti tagoknak, milyen lényegesen növelhetik a hektárhozamot a kereszt- és szüksoros vetési módszer helyes alkalmazásával. A kommunisták meggyőző munkájának az eredménye az. hogy a mult év őszén rendes időben elvégezte a szövetkezet a vetést és vetésterületük 35 százalékán alkalmazták a ke. re? ötsoros vetési módszert. A téli hónapok folyamán a helyi pártszervezet vezetősége az EFSz vezetőivel karöltve gondoskodott arról is, hogy a szövetkezeti tagok politikai és szakmai tudásukat növelhessék. A tavaszi munkák megkezdése előtt a pártbizottság tagjai gyűlést tartottak, amelyen megbeszélték, hogyan is induljanak neki az idei feladatok teljesítésének, hogy munkájukat minden körülmények között siker koronázza. Ezen a gyűlésen a pártbizottság úgy határozott, hogy a szövetkezetben dolgozó kommunistákat úgy osztják be, hogy minden csoportba jussion egynéhány kommunista, akik pártvonalon felelősek a csoport munkájáért és személyes példával serkentik a csoport tagjait a feladatok teljesítésére. A pártbizottság ezt a tervet a párttagság elé terjesztette. A tagság a javaslatot azzal egészítette ki. hogy a csoportokat úgy kell megszervezni, hogy a csoportvezetők lehetőleg kommunisták legyenek, akik a csoportjuk munkájáról kötelesek minden héten beszámolni a pártbizottságnak. A csoportok ilyenformán történő megszervezése után a tagokat arra serkentették, hogy a csoportok indítsanak szocialista munkaversenyt egymás között. A munkaszüneteket kihasználták arra, hogy a munkaverseny fontosságáról meggyőzzék a szövetkezeti tagokat. Munkájukat siker koronázta, mert már a tavaszi vetéseknél mind a hat munkacsoport bekapcsolódott a munkaversenybe. A munkaverseny azonban eredménytelen maradt volna, ha nem törődnek a rendszeres és pontos kiértékeléssel. Mindjárt a tavaszi munkák kezdetén felállították a versenytáblát és a pártbizottság két tagját tették felelőssé azért, hogy a munkaverseny minden nap értékelve legyen és az eredményeket pontosan írják ki a versenytáblára. A munkaverseny rendszeres értékelése óriási lendületet adott a munkának. A csoportok keretén belül dolgozó kommunisták ismertették a csoportokkal az előző napi eredményt. Ezzel felkeltették a szövetkezeti tagoknak a verseny iránti érdeklődését. A munka megkezdése előtt egyre több szövetkezeti tagot lehetett látni a versenytábla előtt. Gyakran éles vita fejlődött ki az egyes csoportok között. Felébredt a szövetkezeti tagokban a versenyvágy. Nem volt közömbös, hogy melyik csoport halad a munkaverseny élén. A csoportok elhelyezkedése a versenytáblán napról napra változott. Amelyik csoport még tegnap az utolsó volt, ma már az első helyre akart kerülni. A pártbizottság a csoportok munkáján kivtil, a csoportokban dolgozó kommunisták munkáját külön is ellenőrizte. Minden héten egyszer be kellett számolniok a pártbizottságnak az elmúlt heti tevékenységükről. Az ilyen megbeszéléseken a pártbizottság tagjai rámutattak az egyes elvtársak hibáira és tanácsokkal látták el "őket. A szövetkezetben dolgozó kommunisták fáradhatatlan munkájának az eredménye az, hogy a szövetkezet a tavaszi munkák első szakaszát a tervezett határidő előtt teljesítette. A növényápolási munkáknál még jobban megmutatkozott a kommunisták munkájának az eredménye. Már csak az az intézkedés, hogy a cukorrépa és a többi kapásnövény megművelését a csoportok tagjai között szétosztatták, óriási haladást jelenített a szövetkezetnek. Ezzel az intézkedéssel véglegesen kiküszöbölték azt. hogy az egyes szövetkezeti tagok csak ' a napot lopják, vaigy oedig hanyag munkát végezzenek. Minden egyes szövetkezeti tag j iparkodott a részére kiosztott cukor, i répával, vagy más kapásmövénnyel beültetett földet minél gyorsabban és a lehető legjobbaif megművelni. Senki sem akarta azt, hogy az ő területére újjal mutogassanak: „Nézzétek csak, ennek a szövetkezeti tagnak még nincsen kiegyelve a répája. vagy pedig rosszul van megkapálva a kukoricája". A csoportok kerétén belül most már az egyéni verseny is kifejlődött. Az értékelő bizottságnak is több lett a gondja. Most már nemcsak a csoportok munkáját kíllett naponta mérlegelni, hanem az egyéni versennyel is törödniök kellfett. A versenytábla most már nem látszott elegendőnek arra, hogy a nagymértékben kibontakozó műnkaversenyt nyilván tartsa és tovább lendítse, ezért a bizottság úgy határozott, hogy az egyéni verseny győzteseinek nevét a helyi rádió segítségével ismerteti. A tavaszi munkák második szakaszában Zatykó István csoportja került az élre. Zatykó István mint önI tudatos kommunista, csoportja keretén belül olyan munkamorált tudott teremteni, hogy a növényápolási munkák alatt utolérhetetlenül haladt a verseny élén. Ezt a határ, talan lendületet az aratási munkák alatt is megtartották Szükség volt azonban arra is. hogy a szövetkezeti alapszabályzat 20-ik cikkelyét is alkalmazzák, helyesebben: foganatosítsák. Erre azért volt szükség, mert a szőlészeti csoportban dobozó kommunisták nem állták meg a helyüket a feladatok teljesítésében. Eö.vedül ebben az egy csoportban nem sikerült megszervezni a szocialista munkaversenyt. A csoport tagjai ragaszkodtak a 8 órai munkaidőhöz. Ennek az lett az eredménye, hogy a permetezést nem végezték el rendes időben és ezért több. mint 40 százalékos kár érte a szőlőt. Az aratás és cséplés alatt még fokozottabb figyelmet szenteltek az elvtársak a munkának. Már az aratás megkezdése előtt állandó agitációs munkát végeztek a szövetkezeti tagok között. Iparkodtak meggyőzni őket az aratás; és cséplési munkák sikeres elvégzésének fontosságáról. A pártbizottság az aratást és cséplést végző csoportokban dolgozó kommunistákat Külön feladatokkal bízta meg. Még a legnagyobb munkaidőben is találtak módot arra, hogy rövid pártgyüléseket tartsanak, ahol az egyes elvtársak beszámoltak az előforduló nehézségekről és az eredményedről. Ezek a rövid gyűlések azonban nem mentek a munka rovására, mert megtartásukra a kora reggeli órákat, vagy pedig a déli ebédszüneteket használták fel. Az aratás sikeres befejezése érdekében a pártbizottság konkrét feladatokkal bízta riieg a tömegszervezetekben dolgozó kommunistákat is. Feladatúik az volt, hogy mozgósítsák a tömegszervezetek tagjait az aratás sikeres befejezésére. Nem is henyélt Bátorkeszin az aratás idején senki; a kitartó agitációs munka jó talajra talált a szövetkezeti tagok között, sőt még azon egyének is bekapcsolódtak a munkába,' akik nem tagjai a szövetkezetnek. Az aratást még be sem fejezték, amikor már a cséplőgépek is munkához láttak. A cséplőcsoportokba beosztott kommunisták feladata volt, hogy biztosítsák a cséplés zavartalan menetét és a gabonabeadási kötelezettség idejében való teljesítését. A mult év őszén folytatott agitációs munkának már most megmutatkozott az eredménye A kommunisták és a pártonkívüli szövetkezeti tagok örömmel vették tudomásul, hogy érdemes volt alkalmazni a keresztsoros vetési módszert. Zatykó István is örömmel vette tudomásul, hogy azon a területen, ahol keresztsorosan vetettek, 6—7 mázsával magasabb a hektárhozam, mint ahol a régi módszert alkalmazták. Az állam iránti kötelezettség teljesítése és a vetőmagszükséglet biztosítása után, egyenesen a Jfeéplôgéptől megkezdték a szóvetkezeti tagok között a ledolgozott munkaegységek szerinti természetbeni járandóság szétosztását. Egymásután indultak el a gabonával megrakott szekerek, amelyek szállították a izo vetkezeti tagok megérdemelt, bőséges jutalmát. Szabadka Jánosnak is ragyogott a szeme a boldogságtól, amikor a gabonával megrakott szekerek befordultak az udvarába. Hirtelenében nem is tudta, hová helyezze el a rengeteg gabonát. Szabadka Jánosék hárman dolgoztak a szövetkezetben. Az első félévben a Szabadka-család 960 munkaegységet dolgozott le. A ledolgozott munkaegységek után 14.40 mázsa búzát, 4.80 mázsa rozsot és 9.60 mázsa árpát szállítottak az udvarába. Busó Márton sem panaszkodik. Hálásan gondol a szocialista munkaversenyre, amely lendületet adott neki és a családjának is a munkához. Az el só félévben szerzett munkaegységük után 26.22 mázsa i gabonát Kaptak. Csáki Éva, a szö: vetkezet tehéngondozója is látja j azt, hogy érdemes volt megfogadni azokat a tanácsokat, amelyeket a gyűléseken hallott. Érdemes volt I fokozni az állatok hasznosságát, mert annyi gabonája van, hogy nem tud veje mit kezdeni. A 326 munkaegysége uján 9.75 mázsa gabonát szállítottak az udvarába. Lesz kenyérnek való és még a szabadpiacon is eladhat. Nem kell spórolnia, mert a következő félévben még másik 9.75 mázsa is kerül a házhoz. A munkaegységek után járó rész szétosztása atán a szóvetkezet tagjai félretették a kővetkező félévre a tervezett munkaegységek után járó szükséges gabonamennyiséget, és ezután még 29 vagonnal szállítottak terven felül az államnak. Az ellenőrző bizottság elnöke szavai szerint a szövekezetnek, miivel terven felül is adtak be gabonát, az első félévben olyam magas bevétele volt, hogy a már egész évre tervezett munkaegységek értéke biztosítva van. A szövetkezeten kívül állók is látták, hogy a párt irányítása mellett milyen nagy lendülettel fejlődik a szövetkezet, látják, milyen szép jövedelemben részesülnek a szövetkezeti tagok. A szövetkezeti gazdálkodás nagyszerűségéről való meggyőződés vitte rá Matuska József 7.5 hektáros gazdát is arra, hogy felhagyjon az egyéni gazdálkodással és a közös gazdálkodásban alapozza meg a boldog jövőjét. Matuska Józsefet még öten követték, így a szövetkezet az idei gazdag termés betakarítása után 6 új taggal szaporodott Ezek a sikerek azonban nem szédítették meg, nem tették elbizakodottá a szövetkezetben dolgozó kommunistákat. A cséplőgépek még búgtak a szövetkezet földjein, amikor már azon törték a fejüket, hogy is fogjanak az őszi munkákhoz. A tarlóhántás befejezése után azonnal hozzáfogtak a középszántáshoz. A repcéjüket már el is vetették és 120 hektáron a középszántást is elvégezték. A szövetkezet tagjai örömmel végzik munkájukat, szeretik a pártot, mert kivezette őket a nyomorból és megmutatta a boldog 'élet felé vezető utat. Szarka István Megkezdődtek az őszi munkák a nyitrai kerületben A nyári munkák befejezése után a nyitrai kerület állami gazdaságai megkezdték az előkészületeket az őszi munkákra. A pártnak és a kormánynak a nyári és őszi munkákkal kapcsolatos felhívása mozgatóerőként hatott az állami gaz daságok pártszervezeteire, ahol már most megtárgyalták a bizottságokban az őszi munkák tervét és a feladatokat. A nyitrai kerület állami gazdaságaiban megkezdték már az őszi munkákat, a középszántást, amelyet kettö-hármas műszakokban végeznek. A nánai, a nyitrai és a bajcsi állami gazdaságban szép ered ményt értek el. ahol kihasználják az éjjeli műszakokat a szántásra, amelyeket traktorokkal és gőzekék kel végeznek. Az egyes munkákra agrotechni kai határidőit állapítottak meg, amelyeket be kell tartaniok. Az őszi repcét augusztus 20-ig kellett volna elvetniök, azonban a hosszan tartó cséplés részben hátráltatta a repce vetését és így nem tarthatták be az agrotechnikai határidőt. E munka elvégzésében az időjárás is akadályt jelentett. A zselízi állami gazdaságban augusztus 20-ig 100 százalékra, palárikovon augusz tus 25-én 87 százalékra, a nánai gazdaságban 51 százalékra, a bajesiban 45 százalékra, a galgőciban 41 százalékra, a nyitraiban 38 százalékra végezték el a reipce vetését. A lévai gazdaságban még nem kezdték meg a repce vetését, de előreláthatólag a napokban 100 százalékra mégis elvégzik. Kerületi viszonylatban augusztus 28-ig az őszi repce vetését 48 százalékra végezték el. Az őszi munkák közé tartozik az elismert vetőmag tisztítása Sls, amely az EFSz ek és a kis- és középföldmüvesek között kerül szétosztásra. A tisztítás nagyon lassan halad, ugyanis a kerületi begyűjtési üzem még nem adott utasításokat a vetőmaggal kapcsolatban, bár némelyikre már megérkezett a jóváhagyás. A nánai állami gazdaságban sok vetőmagot kitisztítottak utasítás nélkül is. A szétosztás lassan történik, ugyanis nincs elegendő zsákjuk, mivel a földműves raktárszövetkezet még a mult év őszétől és ez év tavaszától 50.000 darab zsákkal maradt adós. Az őszi munkákhoz szükséges gépek javítása teljes ütemben folyik. A vetögépeket 78 százalékra, a boronákat és simítókat 82 százalékra megjavították. A traktorok csaknem állandóan üzemképesek, a javításra várók kb. 9—10 százalékot tesznek ki. A műhelyekben 60 szemcséstrágyaszóró, 55 hármas vetőagregát, 31 hármas szóróagregáf és 120 kombinált agregát van. A baj esi állami gazdaságban haladtak eddig legjobban a gépjavítással. Ebben az évben 43 százalékkal több mütrágyaszórójuk lesz, mint a mult évben. Az őszi munkákhoz 14 kettős vetöagregáttal, 55 hármas vetöagregáttai. 31 hármas műtrágyaszóró agregáttal és 120 kombinált agregáttal kezdik a munkát. Az őszi munkákban újabb felada. tok várnak a dolgozókra: biztosi, tani kell a cukorrépa felszedését, mert csak így biztosíthatnak több cukrot a dolgozóknak. A nánai állami gazdaságban éjidén 67 száza'ékka] több fogatos és traktoros, répaáső fog működni, mint a mult évben. A gépek, a kombájn, önkötözögép. cséplőgép kihasználása lehetővé tette, hogy a nánai állami 1 gazdaságban ezidén kiváló eredményeket érhettek el. A gépek előnyéről meggyőződtek azok is, akik eddig nem bíztak bennük. Az agrotechnikai határidő betar. tására az állami gazdaságban nagy segítséget nyújtanak a gépek. A rozsot szeptember 20-ig, az árpát szeptember 10-ig, a búzát október 25-ig, a mélyszántást november 20ig, a cukorrépa betakarítását október' 31-ig kell elvégezniök. A gépek nagyobbmértékü kihasználása lehetővé teszi, hogy országos méretben a kerület előnyösebb helyen álljon a versenyben. Az fiszi munkák folyamán a nyit. rai kerület állami gazdaságai párosversenyt folytatnak, mint 8 tavaszi és nyári munkák idején De versenyezni fognak az egyes gazdaságok, csoportok, csapatok és egyének is egymás között és a verseny lehetővé teszi, hogy az őszi munkákat mielőbb és sikeresen el. végezzék. A komáromi traktorálI<»más dolgozói jól telkészültek az őszi mnnkákra Á komáromi traktorállomás vezetői és dolgozói összüzemi gyűlést tartottak, amelyen elhatározták, hogy minden erejükkel azon lesznek, hogy az őszi munkákat sikleresen elvégezzék. Az územi pártszervezettel és a CsISz-csoporttal karöltve megbeszéltél^, hogy tő feladatuk elsősorban a gépek karbantartása és üzemképessé tétele. Elhatározták, hogy jó munkát fognak végezni, -hogy az őszi munkák tartama alatt iavítás és kiesés miatt a munka egy, percre se szüneteljen. A traktorállomás vezetősége gondoskodott arról, hogy a jó állapotban lévő gépeket az agregátok segítségével teljes mértékben kihasználják A traktorosok részére elkészítették a tervet szeptember 1-től november 31-ig minden napra. Nagy súlyt fektettek a traktorok munkaterületének megválasztására és szétírták a tervet, hogy a három hónap alatt egy-egy traktornak mennyi munkát kell elvégeznie, természetesen a gép teljesítőképességétől függően. A traktorállomás dolgozói kötelezett, séget vállaltak, hogy az első helyet az őszi munkák elvégzésében is megtartják Szlovákia területén. A sok és értékes munkafelajánlás kiszélesítette a szocialista munkaversenyt. Versenyben állnak majd egymással a brigádok és egyéni versenyre is tettek vállalásokat. A komáromi traktorállomás dolgozói tudják, hogy nem elég a tervet csak jól elkészíteni, hanem azt becsületesen és jól teljesíteni is kell. Likér Mihály, Komárom^ A kassai kerület állami gazdaságaiban szépen halad az őszi repce vetése A kassai kerület állami gazdaságai augusztus 27-én 82 százalékra teljesítették az őszi repce vetését. A királyhelmeci, iglói és a nagylomnici állami gazdaságnak dolgozói elsőnek teljesítették 100 százalékra a vetési tervet. A, többi állami gazdaságok is a terv szerint vetnek. A jolsvai állami gazdaságon már csak 4 hektárt kéül vetniök. Az őszi repce idei magas hektárhozama. 26 mázsa hektáronként, bebizonyította, hogy a talaj jó elkészítésével, az idején való vetéssel, helyes gondozásával a kassai kerületben is jó termést lehet elérni. A talajt az idén is gondosan előkészítették. A vetésre szánt földön a tarlóhéntás után azonnal elvégezték a trágyázást és a repce vetése előtt műtrágyát is használtak. Tavasszal, a repce vegetációs ideje alatt eltávolítják a gaznövénye?ket, amelyek veszélyeztethetnék ezt a müzsiripar számára, oly fontos olajos növényt.