Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-10 / 167. szám, péntek

4 m szó 1953 július 10. Látogatás a dunaszerdahelyi és somorjai járás kult úr ott hona i ban Az alig egy évvel ezelőtt még gyenge lábon álló munkaerkölcs, amely sok szövetkezeti falu becsületes vezetőinek és dolgozóinak oly sok gondot okozott, ina' alaposan megváltozott, megszilárdult és sok helyen a közös tulajdon iránti öntudatos viszonnyá vált. Űjarcú és újéletü férfiak, asszonyok, fiúk és lányok integetnek a környező répaföldekről a tovasuhanó vonat utasai felé. Ilyen újarcú és újéletü emberekkel találkoztam azokban a szövetkezeti falvakban is, amelyeknek meglátogatására útra keltem A dunaszerdahelyi járási Nemzeti Bizottság IV. ügyosztályán Patócs elvtárs, az ügyosztály előadója és Beck elvtárs, a járási népmüve' lési felügyelő már vár ránk. Megbeszéljük útitervünket és útnak indulunk. Hegyétén felkerestük Pápay István elvtársat, a helybeli nemzeti iskola igazgatóját, aki egyúttal a kultúrotthon vezetője is. Pápay elvtárs régi kommunista, aki hűséges harcosa annak az osztálynak, amelyből származott és amely őt a szocializmus öntudatos építőjévé nevelte. Beszélgetésünk során Pápay elvtárs elmondja, hogy most éppen a helyi kultúrotthon ügyének rendezéséért folytatnak harcot. Nem könynyü dolog sikerrel megvívni ezt a harcot. Meg ~ kell győzni a helyi funkcionáriusokat a közös kultúrközpont szükségességéről, amely számára már ki is szemeltek egy megfelelő házat. Három helyiségből álló épület ez, amelynek tulajdonosa és egyben lakója özvegy Bíróné, egy 18 hektáros kulákasszony. özvegy Bíróné házának egy szobácskáját nemrégen bérbeadta egy háromgyermekes özvegy munkásaszszonynak, bizonyára azzal a jól megfontolt céllal, hogy ezzel a látszólagos „szociális gesztussal" elterelje magáról a figyelmet és megmentse házát a közcél érdekében való kisajátítástól. Pápay elvtárs azonban átlátott a szitán és azt javasolta, hogy özvegy Biróné költözködjék át a járás másik községében lakó lányához, akinek módjában áll anyját lakáshoz juttatni. Javasolta továbbá özvegy Liptainé szövetkezeti munkásnö átköltöztetését egy előre kiszemelt különálló házacskába, amelyhez egy kis veteményes kert is tartozik. Pápay elvtárs javaslatát helyesléssel vette tudomásul a helyi pártszervezet, valamint a helyi Nemzeti Bizottság is. Igy a hegyétei dolgozók tágas kultúrotthonhoz jutottak, özvegy Liptainé önálló kis családi hajlékot kapott, ahol nem lesz kiszolgáltatva többé a volt kulákaszszony kénye-kedvének. Tóth elvtárs is ki akarja venni részét a szocialista falu építéséből. Megérkezünk a szomszédos szövetkezeti faluba, Hódosra. A kultúrotthon vezetőjét a kultúrteremben találjuk meg, éppen a terem berendezésének tatarozásánál segédkezik. Kmetty elvtárssal, a helybeli nemzeti iskola igazgatójával nagy terveket szőnek a kultúrotthon kibővítésére, ami nagy buzgalmukat tekintve, bizonyára sikerül is nekik. Tóth elvtárs a helyi népi együttessel a „Szabad szél" operett betanulásán dolgozik, amelynek előadásával rövidesen megjutalmazzák a helyi szövetkezet tagjait jól végzett munkájukért. A darabbal meglátogatják a környező falvakat is, hogy hozzájáruljanak a kulturális kapcsolatok elmélyitéséhez. A nagy Szovjetunió a népparkok építése terén Is példaképünk Hódostól csak egy ugrásra van a legközelebbi szövetkezeti falu: Nagyabony. Itt is minden nehézség nélkül megtaláltuk Pán Rudolf elvtársat, a helyi kultúrotthon vezetőjét, aki egyben a helyi nemzeti iskola igazgatója is. Hűséges munkatársa Szloboda István elvtárs, a nagyabonyi szlovák nemzeti iskola igazgatója. Itt Nagyabonyban is új, örömteli élet virradt az egész falu népére. Ki tudna ma elismerés nélkül elhaladni például a befejezése előtt álló „Dolgozók parkja" mellett, amelyet a nagyabonyiak jelöltek meg ezzel a" találó elnevezéssel és amelyet közös munkával, önsegélyezés útján építettek a szovjet falvak hasonló parkjainak mintájára. A park gondolatának és megvalósításának körülményeit híven viszszatükrözi a jegyzőkönyv következő részlete: „A helyi Nemzeti Bizottság még a mult évben elhatározta, hogy a volt helybeli báró kastélya előtti kertből községi, parkot létesít. Ezért a mai napra összehívták a Nemzeti Arcvonal helyi szervezeteinek képviselőit, hogy közös tanácskozáson megtárgyalják a park építésének ügyét... Ennek a felhívásnak alapján az egyes tömegszervezetek képviselői kötelezik magukat valamennyi dolgozó megszervezésére és bekapcsolására a park építésének munkálataiba..." A parkban röplabda-játszóteret és tekepályát építenek, valamint megfelelő helyet szabadtéri népi mulatságok megrendezésére, ahol vasárnaponként a kultúrotthon népi zenekara fog játszani és, minden becsületes dolgozó megtalálja megérdemelt felüdülését a jól elvégzett heti munka után. Pán és Szloboda igazgató elvtársak beszámolnak arról, hogy az eddig ledolgozott" 1623 brigádmunkaóra így oszlik meg az egyes tömegszervezetek között: Szokol — 533, CsISz — 380, tűzoltók — 231, úttörők — 194, szervezeten kívül álló lakosság — 140, EFSz-tagok — 91, Csemadok-tagok — 54. Csupán egy panaszuk van a nagyabonyi elvtársaknak, mégpedig az állami filmvállalat ellen. Az állami film ugyanis kakuk módjára beköltözött a volt katolikus kultúrházba, amely mai társadalmi rendszerünkben közös kultúrotthon szerepét lenne hivatva betölteni és amelyben valamennyi helyi tömegszervezet kifejthetné rendszeres kultúrtevékenységét. Az állami filmvállalat azonban nem mutat ez iránt hajlandóságot, sőt, sok esetben elutasító magatartást tanúsít és rendkívül magas kölcsöndíjakat követel a moziterem kölcsönzéséért. Mi több, a helybeli mozi vezetője egyenesen akadályozza, hogy az iskolai keskeny filmeket a mozihelyiségben a7. iskola tanulóinak bemutassák. A nagyabonyiak remélik, hogy az állami filmvállalat alkalmazottai részéről megnyilvánult megnemértés rövidesen megszűnik és sikerül Nagyabonyban is összhangba hozni az összes kultúrintézmények tervszerű és célszerű munkáját. A felsőpatonyi szövetkezeti tagok és fiatalok sem akarnak szégyenben maradni. Erről tanúskodik a ma már készen álló. színpaddal felszerelt szép kultúrterem, amelyet a helyi tömegszervezetek tagjai brigádmunkával és csaknem teljesen saját anyagi forrásaikból építettek át egy régi gazdasági épülét egyik részéből. Az épület utcára néző térségén gyönyörű kertet varázsoltak, amelyben szebbnél szebb virágok gyönyörködtetik a szemlélőt. Erre a nagyszerű kultúrteremre és kertre büszkén tekint ma minden felsőpatonyi dolgozó, mint egy közös erővel létrehozott és közös célt szolgáló alkotásra. Ebben a szövetkezeti faluban a kultúrtevékenység élén Bohunicky József elvtárs, a helyi nemzeti iskola igazgatója áll, aki egyben a kultúrotthon vezetője is. Bohunicky elvtárs az egyes tömegszervezetek helyi csoportjainak képviselőiből megszervezte a kultúrotthon munkatestületét és így helyes munkamegosztással dolgoznak minden kultúrváll^lkozás esetében. Látogatásom idején éppen a „Kérdések és feleletek" estjének megrendezésével foglalkoztak, amelynek programmjába beiktatták az új iskolai törvény nagyon időszerű kérdését. Az igazgató elvtárs beszámolt arról, hogy a kultúrterem berendezésére saját anyagi eszközeikből bevásároltak eddig 225 széket, 8 asztalt, 16 padot, ami azt jelenti, hogy az egyes kultúrvállalkozások alkalmával 400 ülőhelyet tudnak biztosítani a látogatóknak. A kultúrhelyiséget a helybeli dolgozók magánszorgalomból padlózták és a villanyt is brigádmunkával szerelték be a helyiségbe. A szükséges pénzt a környező falvakban való vendégszereplések bevételeiből gyűjtötték össze. A Csemadok helyi csoportja például a következő községekben szerepelt sikerrel: Hódos, Nagypáka és Sikabony. Mit láttunk a csallóközcsütörtöki gépállomáson és a helyi EFSz-ben. Nemcsak a dunaszerdahelyi járás A ko'eai néphadsereg dal- és táncegyüttese Cseliszlová kiá ba n A Bohumín melleti petrovicei határmenti állomáson július 8-án, szerűén a reggeli órákban az osztravaj kerület dolgozói üdvözölték a koreai néphadsereg 170 tagú dal és táncegyüttesét. Az együttes öt évvel ezelőtt az üzemek műkedvelőiből és a legjobb katonai tánc- és dalcsoportokból alakult. Dalai nagyon gyakran alig pár kilométerre hangzottak a koreai front harcvonalától. Az együttes számos tagja viseli a haroban tanúsított hősi és becsületes magatartásáért adományozott kitüntetést. A becses és kedves vendégeket a csehszlovák kormány nevében Dr. Alexej Čepdčka, hadseregtábornok, miniszterelnökhelyettes és a nemzet védelmi miniszter megbízásából pe dlg Jaroslav Kucsera vezérőrnagy üdvözölte. Őszinte köszönetet mondott a koreai nép katonáinak, hogy eljöttek hazánkba, hogy még jobban megszilárdítsák és megerősítsék a koreai és a csehszlovák nép közös békeharcát. Bámulatát fejezte ki a becsületes koreai nép iránt, amely a háború évedben is töretlenül állandóan fejleszti a kultúrát. A koreai hősöket üdvözölték még az állami müvészbizottság képviselői, a kül földdel való kultúrkapcsolatok bizottságának képviselőd és František Zbránek, az osztravai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke. A szívélyes fogadtatásért Kim Gan, a koreai néphadsereg vezérőrnagya mondott köszönetet. Az együttes tagjai meglátogatják az egyes osztravai üzemeket és építkezéseket és július 9-én, esütörtükön este fellépnek a karvini Zde. nek Nejedlý.röl elnevezett kultúra és pihenés parkjában. szövetkezeti falvaiban tapasztalható ilyen óriási iramú kulturális fejlő dés, hanem a somorjai járás egyes szövetkezeti falvaiban is. Szemtaj núja voltam ennek a csallóközcsütörtöki gépállomáson, ahol Feketevízi László elvtárs, az üzemi CsISzcsoport vezetője fogadott bennünket a gondosan berendezett üzemi klubhelyiségben. Az elvtárs beszélt eddig elért eredményeikről, valamint azokról a nehézségekről, amelyeket előrehaladásuk során le kellett küzdeniök, de amelyek elől soha egy pillanatra sem hátráltak meg. Megemlítette, hogy éppen most határozták el a zenei együttes hangszerkészletének kiegészítését. Örömmel újságolta, hogy az üzemi vezetőség nagy megértéssel támogatja őket és 20.000 Kčs segélyt szavazott meg az üzemi klubnak. Ez a szép" összeg az üzemi CsISz-tagjait, a szocialista kultúra elsajátításában és terjesztésében a legmintaszerübb tevékenységre kötelezi. Feketevizi elvtárs elmondta azt is, hogy az üzemi klub jól működő olvasókörrel is rendelkezik. Az olvasókör tagjai elhatározták a Fucsík-jelvény tömeges megszerzését. Szívesen olvassák a jelvény megszerzéséhez kötelezően előírt könyveket, de emellett nem feledkeznek meg a könyvtár kiegészítéséről sem. Nemrégiben új szakirodalmi és szépirodalmi könyveket vásároltak 6000 új korona értékben. Búcsúzóul az öntudatos, fiatal elvtárs megígérte, hogy a csallóközcsütörtöki gépállomás dolgozói ebben az évben is derekasan fognak küzdeni az országos vándorzászló megtartásáért, amelyet a mult év óta büszkén őriznek az üzemi klubhelyiségben. Vígh Endre, Bratislava, Ján Vodička elvtárs hatvan éves 1953. július 10-én, pénteken tölti be hatvanadik életévét Ján Vodička képviselő, Csehiszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja és a Fasisztaellenes Harcosok Szövetségének elnöke. Egész élete és forradalmi működése át van hatva a dolgozó nép iránti hűséggel, és jogaiért folytatott állandó harccal. Ján Vodička már 15 éves korában tagja volt az ifjúsági antimilitaris ta szervezetnek és a munkásszakszervezetnek. Ján Vodička elvtárs részt vett a CsKP megalakításában és azóta több funkciót töltött be. Forradalmi tevékenysége miatt ő is bekerült abba a névsorba, amelyet a csehszlovák rendőrség átadott a Gestaponak még a Münchenelötti köztársaság idején annak a megegyezésnek alapján, ame lyet a csehszlovák rendőrség a hitleri Gestapoval kötött. Ugyanúgy letartóztatta a Gestapo Ján Vodič kát i

s már 1939. március 15-től 16 -ra virradóra, mint a többi komin unisbe vezetőt és 1940 februárjában öt is elszállították a Oranienburg- Sachsenhauseni koncentrációs táborba, ahol egészen 1945. május 2-ig, kiszabadulásáig fogságban tartották. A koncentrációs táborban sem engedett forradalmi, tevékenységéből, aktivan dolgozott az illegális nemzetközi vezetőségben és részt vett cseh nemzetiségű fegyvertársainak iskolázásában is. 1945 augusztusában visszatért Csehszlovákiába. Megválasztották a Nemzetgyűlés képviselőjévé, Csehszlovákia Kojnmurista Pártja Központi Bizottsága tagjává és még különféle funkciókban dolgozik. 1949-ben a párizsi békevédők világkongresszusa előkészítő bizottsága elnökhelyettese lett és ettől az időtől kezdve a békevédök csehszlovákiai bizottsága elnöksége tagjakónt dolgozik. A Fasisztaellenes Harcosok Szövetségének megalapításától, 1951-től ennek az elnöke. A prágai zenei fesztivál szovjet részvevői elutaztak Prágából A prágai főpályaudvarról elutaztak az 1953. évi „Prágai Tavasz" nemzetközi zenei fesztivál szovjet részvevői, akik fellépésükkel jelentősen hozzájárultak a prágai zenei ünnepségek sikeréhez és méltóan képviselték szovjet hazájuk fejlett zenei művészetét. A küldöttséget J. Taufer, államdíjas, az állami müvészbizottság elnöke, dr. J. Urban, a külfölddel való kultúrkapcsolatok bizottságának elnöke, Z. Bufival, az iskola- és művelődésügyi miniszter helyettese, a fesztivál bizottságának képviselői és a Csehszlovák Zeneszerzők Szövetségének képviselői búcsúztatták el. Az indulásnál jelen volt N. I. Szemjonov, a szovjet nagykövetség titkára és I. M. Rjabov, a külfölddel való kultúrkapcsolatok összszövetségi társaságának képviselője. A duzzasztógátak — szocialista építésünk jelentőségteljes művei A duzzasztógátaknak, amelyek munkásaink keze nyomán egész köztársaságunkban nőnek, két nagy jelentősége van. Iparunk, mezőgazdaságunk és háztartásaink számára olcsó elektromos energiaforrást jelentenek, azonkívül városaink részére biztosítják a vízellátást. Legnagyobb ilyen építkezésünk a szlapi vízierömü, amelyet 1949-ben kezdtek építeni. A duzzasztógát építésének megkezdésénél először az utakat, a munkástelepeket és a levezető csatornát építették ki, amellyel a Vltavát más irányba vezették. 195Í februárjáig tartott a hatalmas betonozó és a kötélpálya elkészítése, a gépek, a daruk elhelyezése, majd Teletínben megkezdték a kőtörő előkészítését. A duzzasztógát épülettömbjét, az első betonmennyiséget 1951. december 28-án helyezték le. Ettől a perctől kezdődik a technikusok, munkások, kötörök, ácsok, vasmunkások, betonozok napi hősi munkája. Nehézségekkel, hiányosságokkal és hibákkal is küzdöttek, eredméryeiket a szocialista versennyel fokozták. A betonozok naponta több százezer köbméter betont helyeztek le és így nőtt ez a fontos és nagyon összetett mű. Egyúttal a hatalmas villanyüzem is épült. A szlapi duzzasztógát munkásai ma már az első hatalmas áramfejlesztőt szerelik. A terv szerint 1954. május 1-én kell próbaüzembe helyezni. További két áramfejlesztő részére is helyet készítenek, amelyeket a lehető leggyorsabban üzembe akarnak helyezni. Az első áramfejlesztő próbaüzembehelyezése idején az építkezés még nem lesz teljesen befejezve. Csak olyan magasságot ér el, ami biztosítja az áramfejlesztő üzembehelyezéséhez szükséges vízmennyiséget. A szlapi villanyáram csúcsszükségleteinek' idején az egész környéket ellátja elegendő mennyiségű villanyárammal. Fekvésének következtében határtalan jelentőséggel bír a lipnei vízierőmű. És mert a vltavai duzzasztógátak rendszerében a legmagasabb fekvése van, megjavítja a folyó lefolyását és jó hatással

1 van a Vltaván lévő összes villanyüzemek teljesítőképességére. Nem túlságosan magas gát építésével hatalmas tó keletkezik itt. A víz folyásában rejlő energia kihasználására felhasználják a duzzasztógáton és a folyómederben a víz esését olymódon, hogy a villanyüzemet mélyen a föld alatt építik fel. Az áramfejlesztőktől a vizet 3.5 kilométeres alagúton vezetik a Vyšší Brod melletti me- 1 derbe. A munka súlypontja tehát a föld alatt van, melynek 150 méter mély akna kiépítése a célja a földalatti üregben épülő villanyüzem részére és az alagút építésénél a levezető csatorna kiépítése. A gátat túlnyomó részben kőből készítik. A kisebb gátat azokon a helyeken, ahol az alapcsatornák lesznek és ahol a víz a magas vízállások idején lefolyik, betonból épitik. A lipnei duzzasztógát építése nagyon nehéz és megköveteli a technikusok és munkások magasfokú szakképzettségét. , A víri duzzasztógát bizonyítéka annak, hogy szocialista gazdaságunk számol a kisebbvízű folyók kihasználásával is. A brnói kerület szempontjából ez az építkezés nagyon fontos. Megjavítja a Szvratka lefolyását és kiküszöböli az árvizeket, ^mi itt nagyon gyakori jelenség volt. Most folyik teljes ütemben a duzzasztógát betonozása és a villanyüzem berendezésének szerelése. Az ústi kerület, ahol nemrégen kezdték meg a bányásztelepek építését, nagyon szegény ivóvízben. Ezért két duzzasztógátat építenek, amelyek a lakosságot ellátják vízzel. x Az első a krimovi-patakpn lesz és ^ chomutovi körzetet látja el vízzel, a másik pedig Flájnál a mosti körzet vízellátását biztosítja. A kŕimovi duzzasztógát fejlett technikánk világos bizonyítéka lesz. Félköralakú vasbeton gátia a nálunk még nem látott vízierömü típusa. Éppen az alappillérek és a boltozatok alapjait ássák és most fejezik be a betonmunkálatokat. A Fláj melletti duzzasztógát a Fláj-patak vizét használja ki. A munkáisok most a földalatti aknák építésén dolgoznak és a duzzasztógát és a vízszabályozó építéséhez szükséges előkészületeket végzik. Osztravában is hiányzik a megfelelő mennyiségű ivó- és folyóviz. Ezért itt három duzzasztógátat építenek: Krušberkon, Zermanicében és Raákovicében'. Ezekből a duzzasztógátakból a vizet hatalmas vízvezetékekkel vezetik az osztravai ipari központokba. A krušberki építkezésen a betonmunkálatok folynak. Žermanicén és Raškovicén pedig az előkészítő munkálatok. A Kladno-vidék bányászati és kohászati központjai részére hatalmas vízkészletet biztosít a klíčovi duzzasztógát, melyet már ez évben befejeznek. Már most többmillió liter izet biztosít naponta Kladno részére.