Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-08 / 165. szám, szerda

UJSZ0 1953 július 8. A Német Demokratikus Köztársaság lakossága teljes bizalmát fejezi ki a párt és a kormány iránt • A Német Demokratikus Köztársaság városaiban és falvaiban, a gyárakban és az üzemekben, a hivatalokban és a tanintézetekben a dolgozók népes gyűléseket és értekezleteket tartanak. A gyűlések résztvevői — munkások, parasztok, alkalmazottak, mérnökök, technikusok, tanítók, orvosok, művészek és diákok — fölháborodásukat fejezik ki a külföldi bérencek bűnös berlini provokációja miatt. Egyszer, smind kifejezik, hogy hűségesen támogatják a Német Demokratikus Köztársaság kormányát, hogy készek harcolni a párt és a kormány új irányvonalának megvalósításáért, a békéért és Németország egységéért. Könyörtelenül meghiúsítják a fasiszta provokátorok merényleteit, s megvédik a köztársaság dolgozóinak demokratikus vívmányait. Ottó Grotewohl, a Német De. mokratikus Köztársaság miniszterelnöke és az NSZEP központi bizottságának elnöke, Walter Ulbricht, az NSZEP központi bizottságának főtitkára^ valamint az NSZEP központi bizottsága politikai irodájának több tagja és póttagja, több miniszter, az NSZEP és a köztársaság kormányának sok felelős munkatársa a nagyüzemek egész sorában tartott beszámolót. Ezek a gyűlések élénk és meggyőző bizonyítékai a kormány és a nép egységének, a munkásosztály bizalmának és szeretetének Németország Szocialista Egységpártja iránt.. Ottó ' Grotewohl elvtárs, berlini Kari Liebknecht transzformátor gyár munkásai előtt idézte az üzem egyik munkásnőjének június 27-én tett kijelentését: „Résztvettem gyárunk építésében s ha provokátorok veszélyeztetik a gyárat, ott leszek e veszély elhárításáért folyó harcban. Ezért szeretnék ettől a pillanattól kezdve Németország Szocialista Egységpártjának tagja lenni." Grotewohl elvtárs beszámolója után Müiler brigádvezetö szólalt fel, ismertette a munkásosztály legfejlettebb rétegének azt a törekvését, hogy a munka nagyobb termelékenységével vívja ki az általános jólét minél gyorsabb emelkedését. Müiler a brigád tagjai nevében kérte: ismerjék el önkéntesen vállalt 15 százalékos normaemelésüket. A külföldi bérencek bűnös berlini provokációja kinyitotta azoknak a munkásoknak szemét, akik ezelőtt hallgattak a béke ellenségeinek pro. pagandájára. A berlini „Kabelwerk Köpenick" népi vállalat dolgozóinak gyűlésén Siemanowski pártonkívüli munkás a következőket mondta: „Soká gondolkodtam a június 17-i eseményekről. Ugy vélem, hogy amit rendeznünk kell kormányunkkal, azt magunk is kendezhetjük. Ehhez nincs szükségünk semmiféle nyugatberlini banditákra. A rablótámadásokat a gyujtogatásokat és az efféléket élesen elitélem. S elitéljük mindnyájan. Nem ez volt a szándékunk. Nem kellett ez nekünk." Jozef Zach vájár, érdemes bányász, a zwickau-oelsnitzi szénmedence valamennyi bányászának nevében kijelentette: Bányászaink szilárdan tömörülnek Németország Szocialista Egységpártja és kormánya körül. Nem engedjük, hogy lerombolják, amit nyolc év alatt saját kezünkkel építettünk." Az egyszerű munkások minden szava bizonyítja, hogy nö#kszik osztályöntudatuk, hogy ezekben a naookban megszilárdult az NSZEP és a kormány kapcsolata a köztár sasás

1 munkástömegeivel. A demokratikus sajtó közölte a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének a parasztokhoz intézett rádióbeszédét. Ottó Grotewohl elvtárs ismertette beszédében a kormány legutóbbi határozatait, amelyek a parasztok anyagi helyzete és munkakörülményei megjavítását szolgálják. A fasiszta körök, — mondotta Ottó Grotewohl — amelyek a mult héten a köztársaság városaiban rendzavarásokkal próbálkoztak, most a parasztokat bujtogatják a tej és a hús beadása ellen. A miniszterelnök felszólította a parasztokat, ne hallgassanak a provokációra, s úgy válaszoljanak a nyugatnémet reakciósoknak és a háborús gyujtogatóknak, hogy minden erejük megfeszítésével gyorsan és veszteség nélkül betakarítsák a termést. A kormánynak és Németország Szocialista Egységpártjának felhívásai élénk visszhangot keltenek a köztársaságbeli dolgozó lakosság tömegeiben. Tevékenyen bekancsolódtak az alkotó munkába azok a parasztok is, akik korábban Nyugat Németországba szöktek, de most az NDK kormányának hitározata után visszatértek gazdaságukba. A Német Demokratikus Köztár saság dolgozó oaraeztsága a munkásosztállyá' vállvetve harcol. Wer ner Maink quastenbergi paraszt, fneubrardenbi'rfri iáráfO a fasiszta provokációra elhatárolta hogy terméséből e'sösorban snbnnabeadási kötelezettségét teljesíti. ..Ezenkívül i — jelentette ki-— felajánlok az ál1 lamnak 200 kg sertéshúst. Hadd lás , sa a munkásosztály, hogv a dolgozó parasztság hűséges szövetségese." A köztársaság dolgozói fokozzák éberségüket, megsokszorozzák erő feszítéseiket a békés építésben. A köztársaság sok üzemének dolgozói jelentik a kormánynak, hogy határidő előtt teljesítették a féléves ter.vet. A gothai „ABUS" gépgyár, népi vállalat például június 20 ára be fejezte féléves tervét. Június 22-ig 100.4 százalékra teljesítette féléves tervét a Preital köszénbánya kollektívája. A munkásosztállyal és a parasztsággal együtt az értelmiség is egyöntetűen támogatja a kormány politikáját. Sok neves képviselője, pél dául a pártonkívüli Lohmann pro feszor, a Berlin-környéki Bucs, biológiai és orvostudományi intézetének igazgatója, Kurt Trepte színművész és sokan mások is június 17. én szembeszállva a fasiszta provokátorokkal, példát, mutattak a kormány iránti odaadásnak, a honpolgári bátorságban, Bruno Kleeberg, a DEPA filmstúdió nemzetdíjas rendezője, a Neues Deutschlandhoz intézett levelében ezt írja: „Szerdán fasiszta gyilkosok dolgoztak városunk utcáin. Az „X-nap" elnevezés tervszerűen előkészített cselekményeket takart. Nekünk, a film dolgozóinak az a feladatunk, hogy dol. gozóinkkal még szorosabban együttműködve megmutassuk nekik a berlini demokratikus szektorban történt rendbontások kuliszákmögötti bűnöseit." Az NDK dolgozói hálásan fogadják egyes országok nagygyűléseinek állásfoglalásait, amelyek'a béke hívei, elsősorban a szovjet emberek mély együttérzéséről és ronkonszenvéről tanúskodnak. Bierhals ifjúsági brigádvezetö (Bergmann-Borsig népi vállalat, Berlin) kijelentette: „Dolgozó elvtársaimmal együtt büsz. kén olvastam a moszkvai Vladimír Iljics-üzem dolgozóinak a BergmannBorsig népi vállalat muskásaihoz intézett felhívását... Igyekszünk, hogy méltók legyünk a szovjet emberek testvéri szolidaritására." A „Tartós békéért, népi demokráciáért" című lapból. HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL A Kína' Néoköztársaság egyes ;áráca»ban megkezdődő f * helyi népi gyűlések választása , Kina városaiban és falvaiban gyors ütemben folynak az előkészületek a helyi népi gyűlések megválasztására. A sajtó közlése szerint Peking több kerületében oefejezödött a választói névjegyzékek összeállítása. Sanghájnak és elővárosainak legtöbb kerületében megalakultak a választási bizottságok. Tevékenyen készülnek a választásokra azokon a vidékeken is, ahol nemzeti kisebbségek laknak Hszin csiang tartomány 21 megyéjében és városában már megalakultak a választási bizottságok. E tartományban a választásokkal kapcsolatos anyagokat ujgur, szibo, kazah, mongol és orosz nyelven adták ki. Azokban a járásokban, ahol már megkezdődött a helyi népi gyűlések választása, a választók nagyfokú aktivitást tanúsítanak. A „Zsenminzsibao" szerint Csocsiang tartomány Fuzsan megyéjének egyik falujában a választójoggal rendelkezők 94 százaléka szavazott. Nagy győzelem az Irtisz pariján Ünnepélyesen megnyitották az uszty-kamenogorszki vízierőmíívet Ünnepélyes keretek között tartották meg az uszty-kamenogorszki vízierömü munkásainak, mérnökeinek, technikusainak és többi alkalmazottainak gyűlését, melyen felavatták az új vízierőmúvet. Nagyszámú nézőközönség lepte el az Irtisz partján kijelölt díszhelyet. Itt voltak a mű építői családtagjaikkal és büszkeséggel gyönyörködtek két kezük gyönyörű alkotásában — a folyó szabad áradatát örökre megfékező vasbetongátban, a zsilipállomás hatalmas irányítóépületében, stb. A gyűlést A. Beljavszkij elvtárs, a SzKP Központi Bizottságánali az építkezésre kiküldött munkatársa nyitotta meg. Az építkezés vezetője, M. Inyusin ezután röviden beszámolt az építés eredményeiről, majd a kazah A. Adrisev élenjáró szerelőmunkás vette át a szót. Elmondotta, mily nagy iskolát nyújtott az építkezés a nemzetiségi kádereknek, milyen kiváló emberek nőttek fel itt a kollektívában, milyen termelékenyen dolgoztak, és milyen önfeláldozóan küzdöttek a párt és a kormány által kitűzött feladatok teljesítéséért. A Szolnceva komszomolista, élenjáró darukezelő elmondta, hogyan tanult, hogyan növekedett a kollektívában, hogyan vált szakmájának kiváló mesterévé. A férfiakkal együtt vállvetve nagyszámú nő- és leány osztag is dolgozott az építkezésen. Szolnceva elvtársnö megnevezi a legjobb munkásnőket — Tyimofejeva, Godunova és más elvtársnőket Ezután P. Oliferenko, az építkezés nevelője, brigádvezető veszi át a szót Kifejezi a szovjet emberek forró vágyát, hogy békében akarnak élni minden néppel, fejleszteni akarják a békés gazdaságot és sikeresen meg akarják valósítani a párt kitűzött politikáját. A következő fe!szól3ló. I. Koncsárov, az alapfontosságú építmények részlegének főnöke volt Beszédében, valamint a többi szónok beszédében említésre kerül az építkezés élenjáró dolgozói — a munkások, mérnökök és technikusok — Bakulin, Karinbajev, Afanasziev, Kiszeljov, Basilov, Remizov, Szabatejev, Gricek, Szolnceva, Ganzsi, Cvetkov, Kozlov, Dobromiszlov, Ponkratov, Szivemyi. kov, Szovoljev, Bondarenko, Jeremin, Nyikolaj és Ivan Akszenov, Chlapcev és két fia, Nyizenko, Csikvaridze, Szljamov, Petyelev, Gosztyeminszkij, Vzsdan, Tatrincev, Tu_ gunbekov, és más elvtársak neve. A gyűlés résztvevői hatalmas tapssal ünnepelték az építkezésen kitűnt társaikat. Kazahsztán Kommunista Pártja kelet-kazahsztáni kerületi bizottsága és a területi végrehajtó bizottság nevében G. Karzsaubajev, a területi bizottság főtitkára üdvözölte az építőket Karzsaubajev a következőket mondotta: — Munkánkkal jelentősen hozzájárultunk a zseniális lenini formula: „A kommunizmus a szovjet hatalom, plusz az egész ország villamosítása." Az uszty-kamenogorszki építkezés a Szovjetunió összes népeinek építkezése. Az ország 400 vállalata vett részt az építkezésben Oroszok, ukránok, fehéroroszok, üzbégek, a szovjetország összes népeinek fiai és lányai segítették Kazahsztán dolgozóit az Irtisz megzabolálásában és óriási erejének a kommunizmus építése művének érdekében való felhasználására. Ez a Kazahsztánnak nyújtott testvér/ segítség ismét bizonyítja pártunk lenini-sztálini nemzetiségi politikájának győzelmét, a Szovjetunió népeinek megbonthatatlan testvéri barátságát. Karzsaubajev elvtárs a gyűlés résztvevőinek viharos tapsa közepette az uszty-kamenogorszki vizaerőmű dicső építőkollektívájának éltetésével, hatalmas szocialista hazánk 1— a Szovjetunió népei dicsősége és barátsága megdönthetetlen erődjének. a Szovjetunió Kommunista Pártja — összes győzelmeink lelkesítőjének és szervezőjének élte. tésével fejezte be. A. Zemcov A népi demokratikus országok ifjú-ága készül a Vílágifiúsági találkozóra A világ békeharcos ifjúsága lelkesedéssel készül a bukaresti Világifjúsági Találkozóra, amely a béke megőrzéséért folyó küzdelem hatalmas seregszemléje lesz. Közel száz ország ifjai készülnek szívük minden melegével arra, hogy hitet tegyenek a békés alkotó munka, a népek közötti testvériség nagyszerű iigye mellett. Az új »rohambrigádok«, a népi demokratikus országol; dolgozó ifjainak munkapadjain új, nagyszerű eredmények születnek, a VIT tiszteletére a szántóföldeken serényebb és vígabb a dolgozó parasztit.jak munkája, az iskolák és az egyetemek tanuló ifjúsága pedig elmélyültebb, alaposabb tudással felkészülve jelentkezett az évvégi vizsgákra. A népi demokratikus országok dolgozó ifjúsága tudatában van megtisztelő feladatának, történelmi szerepének; tudja, hogy igen fontos tényezője a szocializmus építésének, tudja, hogy a világ békeszerető ifjúsága érdeklődéssel tekint rá, mert olyan körülmények között dolgozik, amelyek lehetővé teszik legmerészebb álmaink megvalósulását. Minden kínai és csehszlovák, lengyel és magyar, albán, bolgár és román dolgozó ifjú tevékenységét egy cél irányítja: minél több. minél jobb munkával készülni a Világifjúsági Találkozóra, hogy a világ népei valóban tapasztalhassák, mire képes az Igazi szabadság feltété lei között, az ifjúság, hogy megérthessék miért szereti olyan forrón hazáját és miért nem riad vissza semmi áldozíBtól, hogv hazáját boldognak, békésnek, szabadnak őrizze meg és ha kell, élete árán védje meg minden orvtámadás ellen. O. SZOLOVJOV: K o In-csun — a Munka Hőse A Jangcekiang középső folyásának öntöző berendezéseinél dolgozó em berek között nincs olyan, aki ne ismerné Ko In-csunt. Földjeivel együtt jött a nagy folyó partjára. Itt a Cincjanon — a kínai nép így nevezi a Jangcekiang Uhamtól északra folyó részét — Ko önfel áldozó munkával kiérdemelte mun katársai általános megbecsülését. Mindig élenjárt a munkában és személyes példaadásával magával ragadta az embereket. A kínai ifjúság új demokratikus szövetségének gyűlésén Ko In-csunt kitüntették, megkapta a kitűnő munkás címét. De a dolgozók ezrei sokkal többre tartották az ifjú hazafit, számukra Ko nem volt egyszerű >-.élmunkás«. Az építők sokkal találóbb nevet adtak neki: köve tendö példa«, s a csatorna építésénél ez a név lett a legnépszerűbb. Az építők hadserege hetvenöt napon át dolgozott a Kék folyó partján. Aránylag rövid idő alatt óriási munkát végeztek: befejezték a 135 kilométer hosszú töltés épí tését és a hatalmas, 920 négyzetkilométerre kiterjedő víztároló mun kálatait. . A munka befejeztével falubeli jeivel együtt Ko In-csun is viszszatért szülőfalujába. A népi kor mány utasítására abban az időben kezdték meg a Ljucia tó körüli építési munkálatokat. Ko ezúttal is önként jelentkezett. Nincs mit tagadni. egyesek rá akarták venni, hogy mondjon le elhatározásáról. — Ide hallgass Ko, — szólott hozzá elutazása előtt az egyik paraszt — alig néhány napot tartóz kodtál itthon. Becsületesen dolgoztál, megtetted a magadét. Most másokon a sor, neked még sok itthon a dolgod. — Mi jut eszedbe ? — Bizonyára szükség lesz ott rám, N— válaszolta komolyan, habozás nélkül az ifjú hazafi. Ljucia tó környékéről seregestől önkéntesen jelentkeztek a parasztok a serdülő ifjaktói az öreg emberekig, minden korosztály képviselte magát. Számtalan faluból és kerületből jöttek, hogy kivegyék részüket az országps jelentőségű munká ból. Nehéz feladat előtt álltak. Helyre kellett állítani a több kilométer hosszú, teljesen elhanyagolt és majdnem mindenütt beomlott ideiglenes zárógátat, s néhányszáz kisebb nagyobb öntözőcsatornát kellett építeni. Egy este. amikor az ideiglenes zárógát javítási munkálatait nagyjából befejezték, erős szél kerekedett. Percek alatt majdnem orkán szerűvé erősödött a vihar. A helyzet veszedelmessé vált. A gát csak három méterrel volt magasabb a tó vízszintjétől. Egy kis rés elégendő volt ahhoz, hogy többezer paraszt szorgos munkájának gyümölcsét tönkretegye. Éjjel 11 órakor a munkástelepen futótűzként terjedt a vészhír: veszélyben a gát! Az építők gyorsan felöltöztek és kifutottak szobáikból, mielőtt még a sziréna éles búgása elhangzott volna. A pártbizottság Ko In-csunt bízta meg a gátmentési munkák vezetésével. Az épitők csákányokkal, kapákkal és lapátokkal felfegyverkezve rohantak a tóparthoz. Többen petróleum, lámpákat vittek és vattázott kabátjuk sarkával védték, hogy a szél e] ne fújja. A parttól nem messze horgony zot.t néhány nagyobb dzsonka (kelet ázsiai hajó), amelyeken a mun ka bevégzése előtt földet szállítottak a töltéshez. A vad hullámok könnyen elsodorhatták volna a hajókat. Ko parancsára tíz ember rohant a hajó felé. Partravontatásuk rendkívül nehéz megerőltetésbe ke rült. A hullámok betakarták az em bereket. a hideg csontig hatolt, izületeik ' meggémberedtek és csak emberfeletti akaraterejük késztette őket a munka folytatására. Végül az összes hajókat megmentették. De ezzel még nem hárították »»• a veszélyt. Ko tanácskozásra hívta társait és elhatározták, hogy kövekkel megerősítik a gátat, nehogy a vihar és a hullámok áttörjék. Pá rokra oszlottak és a közeli kőtörő bői nehéz ködarabokat hordtak a gát széltől védett oldalára. Több órán át tartott az óriási erőfeszítés, nagy akaraterőt és bá torságot igénylő munka. De az em berek követték vezetőjük példáját és legyőztek minden megpróbáltatást. Voltak pillanatok, amikor úgy látszott, hogy az embere^ nem bír ják tovább. Ez ákkor volt, amikor i egy dolgozó csoportra váratlanul hatalmas hullám csapott le és majdnem belesodorta őket a tóba. Zavar támadt. Néhányan habozni kezdtek. Ebben a pillanatban elkiáltotta magát Ko In-csun: — Elvtársak! Minden tőlünk függ. Tartsunk ki! Az emberek felélénkültek, tovább folyt a munka. Virradatra egy kilométer hosszúságban alaposan megerősítették a gátat. A szél nem csendesedett, a tó tovább hábor gott, de már elmúlt a veszély. A reggeli fény első sugarai mosolyra derítették a természet felett győzedelmeskedő építők fáradt, de vídám arcát... Amikor a Ljucia.tó körüli munkák nagy része befejeződött és az építők egy része hazafelé indult. Ko In-csun brigádjával maradt. — Miért nem utazol haza? — kérdezték Kot. — Üj feladatot kapunk — vála szolt vidáman a fiatal paraszt. — Itt még sok a tennivaló. — Hát igazán nem szeretnél hazamenni családodhoz? — csodálkozott a kérdező. — Kedvem volna, természetes, hogy szeretnék hazamenni, — válaszolt Ko — de itt sokezer család sorsa dől el. Ez pedig — az én házam, az én családom sorsa is. (A »Kinai ifiúság« című újság nyomán.)