Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-01 / 159. szám, szerda

% UJSZG 1953 j úlius l Boldogan élni, örömmel dolgozai A brnoi országos népművészeti fesztivál első napjai Csehszlovákia Kommunista Pártja Kozponti Bizottságának távirata Walter Ulbrichtnak hatvanadik születésnapja alkalmából Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Walter Ul­brichtnak, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyette. sének, az Egységes Német Szocialista Párt Központi Bizottsága főtitká­rának 60. születésnapja alkalmából a követkettő táviratot küldte: „Tisztelt elvtárs, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 60 születés­napja alkalmából forró elvtársi üdvözleteit küldi Önnek és a további évekre sok erőt és egészséget kíván. Meg vagyunk győződve, hogy a né­met nép az Egységes Német Szocialista Mrt forradalmi vezetésével megsemmisíti az amerikai imperialisták és csatlósainak összes gonosz­tevő igyekezetét és győzelmesen befejezi az egységes, demokratikus és békeszerető Németország eléréséért folytatott harcot. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága." A munkaerőhiiliámzisra és a munkából való elmaradásra vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatos kormányrendelethez G. Kiiment, a Szakszervezetek Központi Tanácsa elnökének beszédéből A város közepén egy meredek domboldalon áll Spielberg komor erő­dítménye. „Az élet pokla és a szá­zad szégyene", mondta róla Silvio Pellico olasz író, a karbonárok for­radalmi egyesületének tagja, aki az ösi vár nagy, sötét kazamátáiban 44 honfitársával együtt szenvedett. „Vándor, lépj e helyen bárhová, fuss és mondd meg hazádnak, hogy kész voltam életemet is feláldozni jogaidért" — ezek a büszke szavak a Spielberg mai múzeumában egy másik híres fogoly, Kazinczy Fe­renc emlékét hirdetik. A Habsburg-uralom és a vérszom­jas gestapo foglyainak szenvedése Spielberg várában ma már csak szo­morú emlék — és egyúttal intelem: őrködj etek! A brnói stadionban, a város kö­zepén, ahová már nem ér a várkas­tély árnyéka, ma vidám, gondtalan dalok szállnak a kékinges, mosoly­gós arcú fiúik és leányok ajkáról. Kezdetét vette a népművészeti fesztivál. Az első estét az iskolai együttesek fellépésének szentelik. A Lucsnica-együttes festői népviseletei­nek, színpompájának és táncainak tarka forgatagát a brnói „Öröm"­együttes nagyhatású mozgalmi dalai, valamint a prágai főiskolás művész­együttes nagy tudással előadott klasszikus számai váltják fel. A közönség tapsol, a közönség újjong, a békét élteti, az örömteli élet mellett manifesztál, amikor az est műsorának bevégzésekor a színpadi emelvényt betöltik az ösz­szes együttesek, hogy közösen eléne­keljék a Demokratikus Ifjúság in­dulóját. • Kihunytak a reflektorok fényei. A stadion üres. Végetértek az or­szágos népművészeti fesztivál első estjének műsorszámai. Még korai az idő arra, hogy le­szűrjük a végeredményt, de egy do­log már nyilvánvaló — a két éve folyó verseny, amelynek győztesei most Brnoban jöttek össze, népünk zenei és tánckultúrájának rendkívüli virágzásáról tesz tanúságot. Meny­nyiségi szempontból: a járási és ke­rületi versenyeken 2180 iskolai, ka­tonai, falusi és üzemi együttes vesz részt, amelyekben összesen kb. 90.000 ember szerepel. De legalább ilyen méretű a minőségi eredmény is: az eddig ismert és elismert Pénteken, június 26-án a zsúfo­lásig megtelt Szmetana teremben ismét szovjet művészek léptek fel az 1953. évi prágai nemzetközi ze­nei fesztivál műsorán, A hangver­senyen jelen volt dr. Oldrich John, a Nemzetgyűlés elnöke, Václav Nő­sek belügyminiszter, dr. Stefa,n Rai s igazságügyminiszter, valamint Marek Smida, az állami birtokok minisztere. Az est műsorán a fia­tal szovjet müvésznemzedék képvi­selői szerepeltek, mint Tamara Ni kolajevna Guszevovna az össz-szö­vetségi és nemzetközi zongoraver­seny győztese, továbbá Vera Mi­chajlovna Firszovova érdemes mű­vésznő, a moszkvai Nagy Színház énekesnője. Az est első részében Tamara Ni kolajevna Guszevovna mutatta be élenjáró művészetét. Előadta Bee­thoven Asz. dur szonátát ját, valamint Mendelsson-, Bartholdy- és Chopin­müveket játszott. Technikailag tö­Fischer Anny Kossuth-díjas zon goramüvésznő, a Magyar Népköz­társaság érdemes művésznője Prá­gában hangversenyezett, mint az 1953. évi nemzetközi zenei feszti vál vendége. A világhírű művésznő a fesztivál műsorát szombaton, jú­nius 27-én a Művészek Házában önálló hangversennyel gazdagította. Bach, Mozart, Beethoven, Chopin &g Liszt müveinek kiváló tolmácso­együttesek mellett, amilyen a Lucs­nica, a főiskolás művészegyüttes, a Hradistan és a CsKD Sztálingrád, amelyek szintén egyre tökéletesitik munkájukat és elérik a hivatásos együttesek technikai fejlettségét, évről évre új tánc- és énekköröket fedeznek fel. Meglepnek üdeségük­kel és a munkához való tiszta vi­szonyukkal és teljesen helytállnak legkiválóbb versenytársaikkal való vetélkedésükben. A trencséni gimnázium „Tren­csan"-együttese éppen ezekhez tar­tozik. Magával ragadta a közönséget a temparamentumos csárdással, meglepte a trencsénkörnyéki köny­nyed, kevéssé ismert és félig elfe­lejtett dallamok sokaságával, le­nyűgözte a cséphadarós munkát jel­képező tánca leleményességével, amely a földművesek nehéz robotját idézte fel a múltból. Az együttes felllépésének sikere a kitartó gyűjtőmunka eredménye. Maguk a diákok minden különleges zenei műveltség nélkül gyűjtötték ezeket a dallamokat egyszerűen úgy, hogy szülőhelyük környékének több mint 140 népdalát tanulták meg kí­vülről. Járták a falvakat, keresték az embereket, akik még emlékez­nek az ősi táncokra. A „csépha­darósť" egy Puchov melletti kis faluban fedezték fel. És gyakoroltak. Fáradhatatlanul, többnyire a tanítás megkezdése előtti reggeli órákban. Heteken, hó­napokon át, reggel 4 vagy 5 órakor keltek, hogy elég idejük jusson a tanulás számára is. Mert a tanulást sem volt szabad elhanyagolni. Eleo­nora Kubalová tanárnő, az együttes vezetője szigorú rendszert vezetett be. Akinek hanyatlott az előmene­tele, annak egy időre ki kellett lép­nie az együttesből. A fellépést követő éjtszakai vitá­ban szigorú bíráló bizottság dönt. Részletesen értékeli az együttesek tevékenységét és munkájuk eredmé­nyét. Elemzi fellépésült: zenei és táncművészeti értékeit, megkeresi a hibák gyökerét és javaslatot tesz kiküszöbölésükre. Arra törekszik, hogy meghatározza a fejlődés to­vábbi útját. A fiatal trencséniek feszülten hallgatnak, bár az egyiknek, a má­siknak is már hunyorog a szeme az izgalmas nap fáradalmaitól. Meglá­togatták a védnökséget vállaló üze­met, a brnói gázmüveket, és rövid vendégfellépés után kirándultak a I kéletes és mélyen átérzett előadá­! sát az est közönsége lelkes tapssal köszönte meg. A közönség kíván­ságára a művésznő műsorát meg toldotta Chopin A-moll mazurká­jának és Esz-dur keringőjének elő­adásával. Az est második felében Vera Mi­chajlovna Firszovova, akit Galina Sztepavovna Maximovovna, a moaz kvai Állami Filmharmónia kon­certmestere kísért zongorán, Schu­bert, Mozart, Rimszkij-Korszakov és Rachmaninov dalokat énekeit, valamint Verdi »Traviata« című operájának áriáját adta elő. A lelkes közönségnek Vera Mi­chajlovna Firszovova ráadásul há­rom további dalt énekelt, és az est betetőzéséül Verdi »Rigoletto« című operájának Gilda áriáját adta elő. A prágai közönség a szovjet mű­vésznőket szűnni nem akaró ünnep­lésben részesítette. lója prágai hangversenye műsorára Beethoven szerzeményeit tűzte. Fischer Anny rendkívüli művészet­tel adta elő a nagy német zene szerző 32. c-moll variációit és szo­nátáit. A magyar művésznőt az egyes szerzemények előadásáért lelkes és szűnni nem akaró tapssal jutalmaz­ták és a hangverseny végén forró ünneplésben részesítették. Kninicsi-gátra. Ezt követte az esti fellépés. Csak Heduska Mádrová, az együttes szólistája nem fáradit el, de a vitára nem tud figyelni. Egyre csacsog, a boldogságtól talán legszívesebben megcsókolná az egész világot. Partnere, a sötétszemü, karcsú Stano Duzsek már komolyabban vi­selkedik. A bíráló bizottság kérdé­sére, hogy mit akar táncával kife­jezni, egy pillanatig habozik, azután komoly arccal lép a mikrofonhoz és világosan, érthetően mondja: — Azt akartuk megmutatni, ho­gyan örül két fiatal az életnek! • A fiatal trencséni diákok még az esti fellépés és a vita fáradalmait pihenték ki, amikor a felvirágozott stadiont már új élet, új melódiák és új ritmus töltötték meg. A kék CsISz-ingek és a tarka népviseletek helyett a louni tüzérek és bmói ka­tonai akadémia hallgatóinak zöld blúzaitól virított a vasárnap reggel, amint a színpad mögött a felsora­kozást és a levonulást gyakorolták. Büszkén, örömtelien hangzottak a, dalok, a népi dallamok, indulók, a szovjet tréfás csasztuskák, valamint azok a csasztuskák, amelyeket az együttesek tagjai maguk állítottak össze, saját életük eseményei alap­ján. Például így: kevéssel a louni tü­zérek „Dukla" nevű együttesének megalakulása után egységük vissza­maradt a lövészetben. A szomszé­dos egység mindjárt célbavette őket. fis egyszerre csak a faliújságon ta­lálták magukat. Dicsőség helyett valósággal szégyenbe cseppentek. De nem adták meg magukat. Nem hagyták abba sem az éneklés, sem a lövészet gyakorlását, fis egy idő után, kétnapos gyakorlaton bebizo­nyították nemcsak a szomszédos egységnek, hanem az egész alaku­latnak, hogy példlás lövészek és ugyanakkor egy őrségen eltöltött éjtszaka után a tábort és a jelen­lévő tábornokot is egy szellemes és találó csasztuskával köszöntötték. Egyre hangzanak a katonai <la­lok, a nép vidám és mélabús dalla­mai. A nemzetbiztonsági szervek felsögarami együttese és a brnói katonai akadémia együttese táncol. Egyre szaporodik a közönség és vele együtt a színpadon próbálók kedve és lendülete. A főpróbát irá­nyító kapitány figyelmeztetésére fiatal férfiak viharos kacagása a válasz, amely szinte túlharsogja a hirtelen keletkezett nyári vihar kö­zelgő mennydörgését. A színpad egy részét heves zápor árasztja el, a nézők a fedett tri­bűnökre menekülnek, de a katonai akadémia együttese meg se rezdült. Tovább énekel, még erőteljesebben és harciasabban, még elszántabban hangzanak dalai. A mennydörgés, az eső és szél csapkodása, amely meghajlítja a zászlórudakat, hatá­sos kulisszája lett az »Irá,ny P r ága« című dalnak, amely dicső keleti hadseregünk Buzuluktól Prágáig vezető útján kísérte. Poledna kapitány hirtelen az éneklők első sorába áll. Énekel. És vele együtt énekel a délelőtti kö­zönség is. • Derűs, csillagos égbolt alatt a vörös szalagokkal és fehér béke­galambokkal díszített stadionon, a reflektorok kereszttüzében szoros félkörben felsorakoznak a zöld és kék egyenruhás katonai énekegyüt­tesek. Elhangzottak a pattogó indulók, a mélabús népdalok és a vidám csasztuskák. A közönség arcán még mosoly bujkál, amelyet a re­pülök és tüzérek vidám katonai játékai varázsoltak elő. Véget ér a fesztivál második estje. A mikrofon előtt, az egyenruhák koszorújában, fiatal költő — egy katona áll. Pavel Kohout »Fucsik Bukarestben* című versét adja elő. És mint az előbb Sztaniszlav Neu­mann, és Vojtech Mihálik szavala­tára. most is hatalmas tapsvihar a visszhang. Ma a költészet is győzelmi ün­nepet ült itt, a népi, harcos költé­szet, ugyanúgy, mint katonáink éneke. Kalina Agnes Országunkban a dolgozók többsé­ge tudja, hogy a kapitalisták fölöt­ti politikai győzelem eléréséhez a munkásosztály hosszú, évekig tartó kemény harcára volt szükség, hogy a szocialista társadalomban napfé­nyes életünk felé haladhassunk. Be­csülnek mindent, amit népi demo­kratikus államunk ad a dolgozók­nak. Tudják, hogy minél nagyobb igyekezettel fognak dolgozni, annál nagyobb haszna lesz ebből a dolgo­zóknak és minden egyénnek is. A terv teljesítése és túlteljesítése gazdagabb asztalt biztosít és emeli az összes dolgozók jólétét. Döntő szakasz a szén fejtése, főleg az osztrava-karvini körzetben. Oda kell most összpontosítanunk minden erőnket, mert ha biztosítjuk az ele­gendő mennyiségű koksztartalmú szenet, megteremtjük gazdaságunk többi ágában is a tervteljesítéshez szükséges előfeltételeket. Üzemeink üzemi és mühelytaná­csainaJk funkcionáriusai! Rajtatok múlik, hogy az osztrava-karvini körzetbe megfelelő számú funkcio­náriust küldjetek, akik segítenek biztosítani a fejtési feladatokat és hozzájárulnak a bányákban a tömeg­politikai munka emeléséhez. Ti, az üzemi és mühelytanácsok funkcio­náriusai vagytok felejthetetlen Gott­wald elvtársunk öröke teljesítésé­nek, a gottwaldi ötéves terv teljesí­tésének biztosítékai! Azokon kívül, akik naponta lelke­sen és áldozatkészen dolgoznak üze­meinkben, még mindig olyan egyé­nekre bukkanunk, akik komolyan megsértik az állami- és munkafe­gyelmet és ezzel a becsületes dolgo­zók igyekezetét értéktelenné teszik és rontják. Közöttük vannak azok, akik ok nélkül kihagyják a műsza­kokat és önkényesen változtatják munkahelyüket. Teljesen közömbös számukra, hogy milyen eredménye­ket érünk el az építésben, nem tö­rődnek a becsületesen dolgozók kö­zös igyekezetével. Csak magukat is­merik, károsítják a közösség érde­keit és nem látják, hogy ezzel tu­lajdonképpen önmaguknak ártanak. Ezért az ellenük indított harcot az­zal a szilárd elhatározással erősítjük meg, hogy leszámolunk az összes akadályokkal, amelyek termelésünk gátlói. Az egyes javíthatatlan egyé­neket kemény kézzel bár, de jó út­ra kell téríteni. A munkások és a többi dolgozók felháborodása a termelés notorikus zavarói ellen teljesen jogos. Hiszen tudjuk, milyen kárára van a tervtel­jesltésnek, ha néhány dolgozó nem jelenik meg a műszakban, főleg a csoportmunkákban, a bányákban a ciklusos munkánál, a kohászatban, az építészetben, kémiai üzemekben, az agregátoknál és másutt. A ne­hézségeket, amelyek ebből erednek, kell, hogy azok a munkások küszö­böljék ki nagyobb igyekezettel, akik eljöttek a munkába, ha biztosítani akarják a terv egyenletes teljesíté­sét. De ez gyakran nem sikerül és a terv teljesítésében komoly zava­rok állnak be. Ezért éppen idejében érkezett a kormányrendelet a munkaerőhullám­zásra és a munkából való elmara­dásra vonatkozó intézkedéseivel, fő­leg azután, amikor megvalósult ha­zánkban a pénzreform és bevezet­tük az egységes piacot. Az alapok­nak e megszilárdítása után további hatalmas fejlődést érünk el, népünk j életszínvonala is magasabb lesz, és' ezért természetes, hogy összes szak­szervezeti tagjaink örömmel üdvözlik a kormányrendeletet. Azért üdvözlik, mert gazdaságunk javíthatatlan kártevői ellen irányul. Azok ellen, akik eddig nem ébredtek tudatára annak, hogy népi demokratikus köz­társaságunkkal szemben komoly kö­telességeik vannak. A munkaerőhullámzásra és a mun­kából való elmaradásra vonatkozó intézkedések kormányrendeletével a gazdasági dolgozók és a szakszer­vezetek dolgozói kezébe erős fegy­ver kerül. Ha. ezt helyesen fogjuk használni, biztosan elérjük a mun­kából való elmaradás és a munka­erőhullámzás csökkentését, ami dol­gozóink túlnyomó többségének óha­ja. A kormányrendelet önmagában nem érné el célját, Ha nem vizsgál­nánk meg az üzemekben a munká­ból való elmaradás és a munkaerő­hullámzás keletkezésének okait és ha nem gondoskodnánk ezek kikü­szöböléséről. A dolgozók meggyőzé­se és nevelése továbbra is egyike azoknak a legfontosabb eszközöknek, amelyekkel harcolni kell a termelés­ben előforduló összes hiányosságok ellen. Ezzel együtt ki kell küszöböl­nünk a munka szervezésében előfor­duló hiányosságokat is és a kulturá­lis és nevelő tevékenységben előfor­duló hiányosságokat is. Az ember­ről való gondoskodást minden téren javítani kell, mégpedig a gazdasá­gi szerveknél és a szakszervezetek­nél is. Szükséges, hogy a dolgozókról való gondoskodás Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalmunk mindennapos tevékenységében megnyilvánuljon. Kell, hogy ez a gondoskodás kivétel nélkül eltöltse az üzemi- és mühely­tanácsok mellett működő összes bi­zottságok, a Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalom összes tagjainak és funkcionáriusainak napi munká­ját. Ezen a téren különösen nagy jelentősége van a nemzeti biztosítá­si bizottságoknak, a munkabiztonság és munkavédelem bizottságainak. Aszerint, ahogy dolgozni fogtok és ahogyan a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom összes funkcionáriu­sai dolgozni fognak, csökken majd a munkából való elmaradás, szűnik meg a munkaerőhullámzás és végül teljesen eltűnnek ezek a hiányossá­gok. Az új kormányrendelet bünteté­seket szab a valódi bűnösökre. Azokra, akik súlyosan károsítják köztársaságunkat és munkatársai­kat. De ezeknek a büntetéseknek is megvan végeredményben a nevelő küldetésük, mivel céljuk az, hogy segítsenek annak a tagnak, aki helytelen útra tért, hogy idejében tudatára ébredjen cselekedete hely­telenségének. hogy megjavuljon és a szocialista Csehszlovák Köztársaság öntudatos, becsületes építőinek ol­dalára álljon. Emeljük munkaigyekezetünket és szilárdítsuk a munkafegyelmet, mert a dolgozók állandóan növekvő szükségletei maximális kielégítésé­nek biztosítása a célunk. Ebből a szemszögből tekintve üdvözlik az összes szakszervezeti tagok a kor­mányrendeletet a munkából való el­maradásra és a murikaeröhullá mzás­ra vonatkozó intézkedésekkel kap­csolatban és arra fognak törekedni, hogy az összes üzemekben követke­zetesen megvalósítsák, Szovjet művészek fellépése a prágai zenei fesztivál műsorán Fischer Anny Kossuth-díjas zongoraművésznő sikere Prágában

Next

/
Oldalképek
Tartalom