Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-01 / 159. szám, szerda

1953 július 1. UJSZO 3 A szakszervezeti szövetségek átvették a betegbiztosítás fölötti igazgatást 1953 július 1-ével az összes szaks szervezeti szövetségek saját hatáskörükbe veszik át a betegbiztosítás igazgatását, aminek végrehajtását megkezték már maguk a dolgozók összes üzemeikben, ahol megválasz tották az üzemi tanácsot. A betegbiztosítás a szakszervezeti munka jelentős részévé vált. A szakszervezeti szövetségek elsőren dü feladata, hogy ezt a munkát megkezdték már maguk a dolgozók egészségéről való gondoskodás és anyagi biztosítása önhibájukon kivilii keresetnélküliség esetén a szakszervezetek összfeladataival szoros kapcsolatiban fejlődjék, főleg a szocialista verseny és termelésünk fejlődésének szakaszán. Ez a gondos kodás a betegnek nyújtott elvtársi segítség nyújtásában, a biztonságos és egészséges munkafeltételek megteremtésében, a gyógykezelési gondoskodás színvonalának ellenőrzésében, a betegség, baleset, okai ellen indított harcban nyilvánul meg. A betegbiztosítás a szakszervezetek munkájában nagy segítségül fog szolgálni a dolgozók nevelése terén új munkaviszony megteremtésére és a munkából való indokolatlan elmaradás ellen indított harciban. Ennek bevezetése közvetlenül az üzemekben lehetővé teszi, hogy a szakszervezeti funkcionálások megismerjék a betegségek okaiit, figye leimmel kísérjék a betegség tartamát és az egyes alkalmazottak megbetegedésének ismétlődését, valamint az egyes orvosok praxisának ellenőrzését. Most a szakszervezeti szövetségek teljes mértékben felelősek a betegbiztosítás helyes irányításáért és ennek eszközeivel való rendes gazdálkodásért. Az eddigi tapasztalatok a betegbiztosítás végrehajtásával kapcsolatban az üzemekben megmutatták, hogy a dolgozókról való gondoskodás szakaszán is bátran haladhatnak azon az úton, amelyet a Szovjetunió mutat. Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmunknak meg van a lehetősége és ereje is ahhoz, hogy a betegbiztosításból megalakítsa a dolgozók egészségéről való gondoskodás tökéletes, igazi eszközét és azt a tényezőt, amely segíteni fog a munkatermelékenység emelésében és termelésünk fejlődésében. Az iskolaév ünnepélyes ezese Június utolsó napjainak a bratislavai iskolákban ünnepélyes jellege volt. Befejeződött az 1952/53. iskola év. Az évzáró iskolai ünnep, ségek megmutatták, hogy iskoláink a mult évvel szemben sokat fejlődtek, jelentősen előrehaladtak és az ifjú nemzedék szocialista nevelésének igazi műhelyévé váltak. A bratislavai Klement Gottwald külkereskedelmi felső gazdasági iskola tanulói büszkén mérlegelték egész évi munkájukat. Ünnepségükön üdvözölte őket Michal Lisy elvtárs, akit május 9-én kiváló munkájáért Antonín Zápotocky köztársasági elnök kitüntetett. Az ünnepségen Gejza Bénik iskolaigazgató kijelentette, hogy a tanulók munkája a mult évvel ösz. szehasonlítva lényegesen jaVult. Bizonyítja ezt az előmenetel, amelynek átlaga az iskolában 2.1. A negyedik évfolyam 1.7-es eredményt ért el. A 190 tanuló közül 29 kitüntetéssel végezte az iskola évet. Az egész iskolában csak ketten ismételnek az első évfolyamban. Ezekben a szép eredményekben nagyban segítette őket a OsISz iskolai szervezetének és a tanároknak jobb pedagógiai munkája. Az iskola munkája megjavult minden szakaszon. Ebben az évben több mint húsz tanuló vezette az üzemekben a népi orosz kurzusokat. Gazdag védnökségi tevékenységet folytatnak a Béke-üzem dolgozóival. Az ünnepségen kitüntették a legjobb tanulókat, Sikeresen végezték az iskolai évet a bratislavai kilencéves iskola VI. és VII. osztályának tanulói is. Az ezévi szünidőt a VI. és VII. osztály tanulói nagy részt a Tátrában töltik az üdülőhelyeken. Jelentős intézkedések a munkafegyelem megszilárdítására A munkások és alkalmazottak túlnyomó többsége megérti feladatait hazánk szocialista építésében. Becsülettel, lelkiismeretesen és felelőségteljesen teljesíti őket. Egyre több példát mutat az áldozatkészségre és hősies munkára, emellett gyakran olyan hiányosságokat küzd le, amelyek néhol az üzemeknek a munkásokról való elégtelen gondoskodásában rejlenek. Azok a 3ikerek, amelyeket ezzel az öntudatos és önkéntes fegyelemmel szocialista építésünk tervének teljesítésében elérünk, sokkal nagyobbak lehetnének, ha gazdaságunkat nem károsítanák meg olyan egyének, akik a munkához való közömbös viszonyuk, kai meghiúsítják a dolgozók túlnyo mó többségének törekvését. Azokat a dolgozókat, akik eddig még nem értették meg a becsületes munka jelentőségét a jobb társa, dalmi rend építésének szempontjából, rendszeresen önkéntes és öntudatos munkafegyelemre kell nevelnünk és irányítanunk. Másrészt viszont kérlelhetetlenül le kell lepleznünk a megrögzött naplopókat, a szocializmus és a munkásosztály ügyével szemben ellenséges elemeket és teljes szigorral kell fellépnünk ellenük. Az utóbbi időben, amikor a dolgozók a munkafegyelem megszegéséről tárgyaltak az üzemekben, szükségesnek mutatkozott olyan intézkedések tétele, amelyek elősegítik a munkamulasztás és a munkaerőhullámzás legalacsonyabb fokra való korlátozását. Köztársaságunk kormánya a köztársasági elnök beleegyezésével az ötéves tervről szóló törvény értelmében most olyan rendeietet hagyott jóvá, amely jelentős segítséget nyújt dolgozóinknak a munkafegyelem megszilárdításáért kifej, tett küzdelmükben. INTÉZKEDÉSEK A MUNKAERÖHULLAMZAS ELLEN A kormányrendelet mindenekelőtt pontosan rendezi a munkaviszony felbontását. Megszünteti a nemzeti bizottságok ama jogát, hogy az üzem vezetőségének beleegyezése nél kül felbonthassák a munkaviszonyt. A munkaviszony felbontása kizárólag és teljes mértékben az üzemek igazgatóinak vagy a hivatalok vezető munkatársainak dolgává válik. A munkaviszonyba lépés azonban továbbra is a nemzeti bizottságok munkaügyi osztályának beleegyezéséhez van kötve. A vállalat alkalmazottja csak a vállalat vezetőjének beleegyezésével bonthatja fel határozatlan időre kötött munkaviszonyát, akár betartja a felmondási határidőt, akár nem tartja be. Ugyanez vonatkozik a határozott időre kötött munkaviszonynak még a határidő letöltése előtt való felbontására. A kormányrendelet továbbá pontosan megszabja, hogy a vállalat vezetője köteles beleegyezését adni a munkaviszony felbontásába, főleg abban az esetben, ha az alkalmazott életének vagy egészségének komoly veszélyeztetése nélkül nem képes végezni munkáját; ha az alkalmazott igényt nyer aggsági járadékra; ha az alkalmazott terhes nő, vagy legalább egy 15 éven aluli gyermekről gondoskodó anya és komoly oka van munkaviszonyának felbontására; ha a vállalat megsze. gl a munkaviszonyból reá háruló alapvető kötelességét; és még né. hány további pontosan meghatározott esetben. A vállalatvezetőktől elvárják, hogy a kormányrendeletet következetesen alkalmazni fogják a munkaerőhullámzás korlátozására és az említett eseteken kívül csak az igazán indokolt esetekben adják belegyezésüket a munkaviszony felbontásába. Természetesen mindenütt ügyelni kell arra, hogy a vállalatok vezetői a nekik juttatott teljhatalmat helyesen, a kormányrendelet szellemében használják fel. Előfordulnak olyan esetek, hogy az alkalmazottaik az üzem vezetősége által okozott rendetlenségek miatt hagyják el az üzemet. A minisztériumoknak azért nem szabad megengedniök, hogy a vállalatok igazgatói elvessék az alkalmazót, tak munkaviszonyuk felbontása iránt I beadott kérvényeit és ne kérdezzék meg, miért kéri az alkalmazott munkaviszonya felbontását. Biztosítaniok kell, hogy a vállalatok vezetői minden esetben gondosan vizsgálják ki, miért elégedetlenek az alkalmazottak és miért akarják elhagyni az üzemet, miért nincs gondja senkinek apró ügyeikre, milyen kilátásokat nyújt az üzem szakképzettségük és ezzel keresetük emelésére stb. Fontos, hogy az üzemek vezetői figyelemmel és a legnagyobb gonddal felülvizsgálják az alkalmazottak munkaerőhullámzását előidéző okokat, kérdezzék meg a munkásokat, miért kérik elbocsátásukat az üzemből, és operatív módon azonnal küszöböljék ki azokat a hiányosságokat, amelyekre a munkások rámutatnak. Azt akarjuk, hogy az alkalmazottak ne kényszerből maradjanak az üzemekben, hanem azért, mert életfeltételeikről rendesen gondoskodnak. El kell érnünk, hogy a vállalatok vezetői természetesnek tartsák, hogy a szakszervezetek következetesen törődni fognak hasonló kérelmekkel és panaszokkal és követelni fogják mindazon okok erőteljes megszüntetését, melyek az üzem elhagyására késztetik az alkalmazottakat. A kormányrendelet továbbá megszabja, mely esetekben szabad a vállalat vezetőjének az alkalmazott beleegyezése nélkül felbontani ennek munkaviszonyát. A vállalat vezető je főleg akkor jogosult a munkaviszony felbontására, ha kiderül, hogy az alkalmazott nem képes elvégezni azt a munkát, amelyre kötelezte magát és még előképzés után sem tudják őt más munkával foglalkoztatni a vállalatban; ha az alkalmazott rendszeresen és a saját hibájából megszegi a munkaviszonyából eredő alapvető kötelességeket; és még néhány más pontosan mégha, tározott esetben. A vállalat vezetője az összes ilyen eseteket az üzemi tanáccsal együtt tárgyalja le. A vállalat vezetőjét megbüntetik, ha más okokból — mint amilyeneket a kormányrendelet elismer — önkényesen elbocsátja az alkalmazottat. Üj, szigorúbb eljárást vezetnek be az üzemekből való önkényes eltávozások ellen. Ha az alkalmazott a szerződéses idő letelte előtt a vállalatvezető beleegyezése nélkül bont. ja fel munkaviszonyát, — aki csak a meghatározott esetekben köteles ebbe belegyezni, — cselekedetét önkényes eltávozásként bírálják el. A kormányrendelet kötelességévé teszi a vállalatok vezetőinek, hogy az alkalmazott minden önkényes távozását jelentsék az ügyésznek. A vállalat vezetőjét megbüntetik, ha az üzemből való önkényes eltávozás esetét nem jelenti az ügyésznek. Az igazgatónak azonban osak az olyan eseteket szabad önkényes távozás címén bejelentenie, amikor az alkalmazott tényleg önkényesen, a vállalat vezetőségének beleegyező, se nélkül bontja fel munkaviszonyát. Eddig még olyan esetek is előfordultak, hogy a vállalatok vezetői alárendeltjeiktől kapott helytelen értesülések alapján önkényes eltávozásnak tüntettek fel különféle olyan eseteket, amikor az alkalmazott valóban az üzem vezetőségé, nek beleegyezésével távozott el. A vállalatok vezetői így álcázták azt a tényt, hogy az üzem sok esetben beleegyezését adta az alkalmazottak eltávozásába. INTÉZKEDÉSEK A MUNKAMULASZTAS ELLEN A munkaidőnek a vállalat alkalmazottja által való elmulasztását csak a vállalat vezetője, vagy az általa megbízott személy igazolhatja. Az egyes szakszervezetek javaslatára a kormány meghatározza, mely esetekben igazolhatja a vállalatvezető a munkaidő elmulasztását. A munkamulasztás apró eseteit, mint pl. a késői munkába járást, vagy a munkából való idő előtti eltávozást a szakszervezet tárgyalja meg. A szakszervezet minden rendelkezésére álló lehetőséget felhasznál arra, hogy az e téren hibát elkövetett alkalmazott megjavuljon. A vállalat vezetője ilyen esetekben következetesen meginti a kihágást elkövetett alkalmazottat Ha az alkalmazott az üzemi tanács figyelmeztetése és a vállalatvezető intése ellené r:e továbbra is későn jár be a munkába, vagy idő előtt távozik a munkából, a vállalat vezetője megtanácskozza az üzemi tanáccsal, hogyan lépjen fel az ilyen alkalmazottal szemben. Ha az előzetes lépések nem jártak eredménynyel, az elsőfokú nevelő célzatú büntetést — a megróvást alkalmazza. Megrovást alkalmaz egy munkanap igazolatlan elmulasztása eseté, ben is. A második munkanap igazolatlan elmulasztása esetében nyilvános megróvást, a harmadik munkanap elmulasztása esetében az alkalmazottnak más, kevésbbé fizetett munkára való ideiglenes áthelyezését alkalmazza. A vállalat vezetője tehát minden olyan esetben, amikor az alkalmazott igazolatlanul mulaszt egy teljes munkanapot, elvszerűen köteles őt megbüntetni. A vállalat vezetője csak a kormány által meg. határozott esetekben igazolhatja az elmulasztott műszakokat. A vállalat vezetője egy esetben sem róhat ki büntetést csak adminisztratív módon, az alkalmazottra való tekintet nélkül. Minden esetben a nevelő célzatú intézkedés alkalmazása előtt meg kell hallgatnia az alkalmazottat, hogy magyarázatot adjon, miért követte el a kihágást. Ha a vállalat vezetője büntetést rá ki, egyidejűleg mindig a szakszervezethez kell fordulnia, hogy a szakszervezeti dolgozók foglalkozzanak a munkamulasztást elkövető alkalmazottal és kihágását megtárgyalják az üzemi tanácsban — a szakszervezetben, stb. A szakszervezet azonban rendszerint nem a vállalat, vezetőjével együtt bírálja el és elemzi, milyen büntető intézkedést kell foganatosítania. A kormányrendelet igen világosan szól arról, hol kell büntető intézkedést alkalmazni. Ha az alkalmazott munkamulasztást követett el és nem olyan esetről van SZÓ, amelynek igazolását a kormány megengedte, a vállalatvezető ebben az esetben köteles büntető intézkedést foganatosítani. Az üzemi tanács és a vállalat vezetője azonban minden esetben megmagyarázza az alkalmazottnak, miért érdemel kihágása büntetést, rámutat előtte arra, hogyan károsította meg tettével az államot és a dolgozókat, óvja őt munkamulasztásának megismétlésétől vagy az önkéntes eltávozástól, amit még szigorúbb büntetés követne. BÜNTETÖRENDELKEZÉSEK A vállalatvezető a munkamulasz tást, főleg négy műszak elmulasztásának legkomolyabb eseteit, az önkényes távozáshoz hasonlóan köteles jelenteni az ügyésznek. A vállalatvezetőt megbüntetik, ha ilyen esetet nem jelent be. Az ügyész a jelentés átvétele után az eset körülményei szerint tesz lépéseket. A kevésbbé komoly esetekben — ha nem megrögzött és hirhedt, munkahelyét gyakran változtató, vagy naplopó alkalmazottról van szó — a vádlottat beszélgetésre idézik be az ügyészségre. Súlyosabb esetekben a bűnöst, főleg az ingyenélőket és a fluktuánsokat átadja a bíróságnak. A bíróság nor. mális esetekben — a vádlottat eddigi életének tekintetbevételével — ha nem ellenséges elemről van szó, javító intézkedést alkalmaz. Az alkalmazott önkényes eltávozását és az igazolatlanul mulasztott munkaórák komoly eseteit a büntető törvény értelmében büntetik, mint az egységes gazdasági terv vészélyeztetését, ha nem szigorúbban büntetendő cselekményről van szó. A javító célú intézkedések végrehajtásánál a büntetett alkalmazott szabadlábon marad. Ez az intézkedés abban van, hogy a büntetett a büntetés ideje alatt a meghatározott munkát csekélyebb bérért és a munkaviszony szerint a rendes dolgozóknak járó egyes kedvezmények megvonásával köteles elvégezni, A kormányrendelet zárórendelkezéseiben megjegyzi, hogy a rendelet intézkedései nem érintik az igazgatók munkaviszonyának felbontására vonatkozó előírásokat Hasonlókép, pen nem érintik az üzemi szervek, az egységes szakszervezet tevékenységére vonatkozó előírásokat a munkaviszony felbontásában. Fontos, hogy a vállalatok vezetői minden üzemben, mindjárt júliustól kezdve, a munkafegyelemről szóló kormányrendelet végrehajtásának megkezdésével egyidejűleg alaposan elemezzék a munkaerőhullámzág és munkamulasztás állapotát üzemükben és ennek okait, továbbá, hogy nyomban hozzálássanak a hiányosságok és rendetlenségek kiküszöböléséhez, esetleg tervet állítsanak fel az életfeltételek megjavítására, amely tervet még júliusban haladéktalanul megvalósítják. Fontos, hogy megszabják az alkalmazottak, főleg az új alkalma, zottak és brigádosok, valamint más átmenetileg munkát vállalt dolgozók állandó munkahelyét, ne rakják őket át egyik helyről a másikra. Fontos, hogy állandó, változatlan munkaszakaszokba és élmunkáscsoportokba osszák be őket és az új alkalmazottakat az élenjáró munkások védnöksége alá helyezzék. Fon. tos lesz továbfjá elsősorban a mesterekkel megtárgyalni, hogy maguk is éberen, figyelemmel kísérjenek minden munkást, akikkel együtt dolgoznak, nyújtsanak segítséget nekik különböző nehézségek leküzdésében. Adjanak tanácsot munkájukban, segítsenek apró nehézségeik megoldá. sában és egyúttal követeljék meg tőlük az idejében való munkábajárást, a munkaidő betartását és ne tűrjék meg a mulasztás eseteit. Minden üzemben következetesen végr

e kell hajtani a szakképzettség emelésének tervét, oktató tanfolyamokat kell szervezni. Emelni kell különösen az új dolgozók szakképzettségét és ezzel az üzemhez kell őket kötni. Egyes fontos üzemekben javítani kell a tisztálkodási berendezést, a mosdókat, a zuhanyokat. Lényegesen javítani kell az átmeneti munkára jelentkező alkalmazottakról, brigádosokról, és azokról az új alkalmazottakról való gondoskodást, akik a határidőhöz kötött szervezett toborzás keretében léptek munkába. Az ilyen alkalmazottak lakásaiban javítani kell a rendet és a tisztasági viszonyokat, következetesen ellenőrizni kell kosztjuk minőségét és gondoskodni kell kulturális életükről. Minden minisztériumban, üzemben és hivatalban azonnal tüzetes és jól átgondolt előkészületeket kell tenni a kormányrendelet helyes végrehajtására úgy, hogy július elejétől kezdve szilárd és operatív irányítást kapjon a munkamulasztás és a mun_ kaerőhullámzás csökkentéséért folyó küzdelem, hogy megszűnjön minden hiba és elövigyázatlanság. Mindent el kell követni, hogy az üzemveze. tők, a szakszervezetek, minden becsületes dolgozó és alkalmazott nagy munkatörekvésével lényegesen fokozzuk a munkafegyelmet gazdaságunkban és így megteremtsük gazdaságunk további fejlődésének, államunk megszilárdulásának és hazánk felvirágzásának egyik elengedhetetlenül szükséges előfeltételét. Az első félévben 578 tonna rezet termeltek terven felül A korompai fémkothiók összes tizemrészeiben az egyenletes tervteljesítés az ötéves terv ötödik éve első félévének végén örömteli mérleget mutat. A kohászok az év elejétől az összüzemi tervet 144.7 százalékra teljesítették. Ezt az értékes eredményt a májust köszöntő és a kongresszus olőtti versennyel érték el amely a gyorsolvasztási mozgalom kiszélesítésére irányult. Az év elejétől az összes olvasztások egynegyed része gyorsolvasztás volt a réztermelés feladatainak túlteljesítésére. Az olvasztási időnek 28.8 százalékkal vaľó csökkentésével az olvasztócsoportok az összes műhelyekben túlteljesítették a réztermeléis féléve

s tervét és iparunknak 578 toaina rezet adtak terven felül. A gyorsolvasztási moz. galom keretében az első félévben kfc. váló eredményeket értek el Cseray István, Reiner Teodor és Baldovksa József raffináló csoportja. Az olvasztási időt 32 óráról 22 órára csökkentették.