Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-01 / 159. szám, szerda

1953 július 1. UJSZO 3 A szakszervezeti szövetségek átvették a betegbiztosítás fölötti igazgatást 1953 július 1-ével az összes szak­s szervezeti szövetségek saját hatás­körükbe veszik át a betegbiztosítás igazgatását, aminek végrehajtását megkezték már maguk a dolgozók összes üzemeikben, ahol megválasz tották az üzemi tanácsot. A betegbiztosítás a szakszervezeti munka jelentős részévé vált. A szakszervezeti szövetségek elsőren dü feladata, hogy ezt a munkát megkezdték már maguk a dolgozók egészségéről való gondoskodás és anyagi biztosítása önhibájukon ki­vilii keresetnélküliség esetén a szak­szervezetek összfeladataival szoros kapcsolatiban fejlődjék, főleg a szo­cialista verseny és termelésünk fej­lődésének szakaszán. Ez a gondos kodás a betegnek nyújtott elvtársi segítség nyújtásában, a biztonságos és egészséges munkafeltételek meg­teremtésében, a gyógykezelési gon­doskodás színvonalának ellenőrzésé­ben, a betegség, baleset, okai ellen indított harcban nyilvánul meg. A betegbiztosítás a szakszervezetek munkájában nagy segítségül fog szolgálni a dolgozók nevelése terén új munkaviszony megteremtésére és a munkából való indokolatlan elmaradás ellen indított harciban. Ennek bevezetése közvetlenül az üzemekben lehetővé teszi, hogy a szakszervezeti funkcionálások meg­ismerjék a betegségek okaiit, figye leimmel kísérjék a betegség tarta­mát és az egyes alkalmazottak megbetegedésének ismétlődését, va­lamint az egyes orvosok praxisá­nak ellenőrzését. Most a szakszervezeti szövetsé­gek teljes mértékben felelősek a betegbiztosítás helyes irányításáért és ennek eszközeivel való rendes gaz­dálkodásért. Az eddigi tapasztala­tok a betegbiztosítás végrehajtásá­val kapcsolatban az üzemekben megmutatták, hogy a dolgozókról való gondoskodás szakaszán is bát­ran haladhatnak azon az úton, amelyet a Szovjetunió mutat. For­radalmi Szakszervezeti Mozgal­munknak meg van a lehetősége és ereje is ahhoz, hogy a betegbiz­tosításból megalakítsa a dolgozók egészségéről való gondoskodás tö­kéletes, igazi eszközét és azt a tényezőt, amely segíteni fog a mun­katermelékenység emelésében és termelésünk fejlődésében. Az iskolaév ünnepélyes ezese Június utolsó napjainak a bra­tislavai iskolákban ünnepélyes jel­lege volt. Befejeződött az 1952/53. iskola év. Az évzáró iskolai ünnep, ségek megmutatták, hogy iskoláink a mult évvel szemben sokat fej­lődtek, jelentősen előrehaladtak és az ifjú nemzedék szocialista neve­lésének igazi műhelyévé váltak. A bratislavai Klement Gottwald külkereskedelmi felső gazdasági is­kola tanulói büszkén mérlegelték egész évi munkájukat. Ünnepségü­kön üdvözölte őket Michal Lisy elvtárs, akit május 9-én kiváló munkájáért Antonín Zápotocky köztársasági elnök kitüntetett. Az ünnepségen Gejza Bénik iskola­igazgató kijelentette, hogy a ta­nulók munkája a mult évvel ösz. szehasonlítva lényegesen jaVult. Bizonyítja ezt az előmenetel, amely­nek átlaga az iskolában 2.1. A ne­gyedik évfolyam 1.7-es eredményt ért el. A 190 tanuló közül 29 ki­tüntetéssel végezte az iskola évet. Az egész iskolában csak ket­ten ismételnek az első évfolyam­ban. Ezekben a szép eredményekben nagyban segítette őket a OsISz is­kolai szervezetének és a tanároknak jobb pedagógiai munkája. Az iskola munkája megjavult minden szakaszon. Ebben az évben több mint húsz tanuló vezette az üzemekben a népi orosz kurzuso­kat. Gazdag védnökségi tevékeny­séget folytatnak a Béke-üzem dol­gozóival. Az ünnepségen kitüntették a legjobb tanulókat, Sikeresen végezték az iskolai évet a bratislavai kilencéves iskola VI. és VII. osztályának tanulói is. Az ezévi szünidőt a VI. és VII. osztály tanulói nagy részt a Tátrában töl­tik az üdülőhelyeken. Jelentős intézkedések a munkafegyelem megszilárdítására A munkások és alkalmazottak túl­nyomó többsége megérti feladatait hazánk szocialista építésében. Be­csülettel, lelkiismeretesen és fele­lőségteljesen teljesíti őket. Egyre több példát mutat az áldozatkész­ségre és hősies munkára, emellett gyakran olyan hiányosságokat küzd le, amelyek néhol az üzemeknek a munkásokról való elégtelen gondos­kodásában rejlenek. Azok a 3ikerek, amelyeket ezzel az öntudatos és ön­kéntes fegyelemmel szocialista épí­tésünk tervének teljesítésében el­érünk, sokkal nagyobbak lehetné­nek, ha gazdaságunkat nem károsí­tanák meg olyan egyének, akik a munkához való közömbös viszonyuk, kai meghiúsítják a dolgozók túlnyo mó többségének törekvését. Azokat a dolgozókat, akik eddig még nem értették meg a becsületes munka jelentőségét a jobb társa, dalmi rend építésének szempontjá­ból, rendszeresen önkéntes és öntu­datos munkafegyelemre kell nevel­nünk és irányítanunk. Másrészt vi­szont kérlelhetetlenül le kell leplez­nünk a megrögzött naplopókat, a szocializmus és a munkásosztály ügyével szemben ellenséges eleme­ket és teljes szigorral kell fellép­nünk ellenük. Az utóbbi időben, amikor a dol­gozók a munkafegyelem megszegé­séről tárgyaltak az üzemekben, szükségesnek mutatkozott olyan in­tézkedések tétele, amelyek elősegí­tik a munkamulasztás és a munka­erőhullámzás legalacsonyabb fokra való korlátozását. Köztársaságunk kormánya a köz­társasági elnök beleegyezésével az ötéves tervről szóló törvény értel­mében most olyan rendeietet ha­gyott jóvá, amely jelentős segítsé­get nyújt dolgozóinknak a munka­fegyelem megszilárdításáért kifej, tett küzdelmükben. INTÉZKEDÉSEK A MUNKAERÖHULLAMZAS ELLEN A kormányrendelet mindenekelőtt pontosan rendezi a munkaviszony felbontását. Megszünteti a nemzeti bizottságok ama jogát, hogy az üzem vezetőségének beleegyezése nél kül felbonthassák a munkaviszonyt. A munkaviszony felbontása kizáró­lag és teljes mértékben az üzemek igazgatóinak vagy a hivatalok ve­zető munkatársainak dolgává válik. A munkaviszonyba lépés azonban továbbra is a nemzeti bizottságok munkaügyi osztályának beleegye­zéséhez van kötve. A vállalat alkalmazottja csak a vállalat vezetőjének beleegyezésével bonthatja fel határozatlan időre kö­tött munkaviszonyát, akár betartja a felmondási határidőt, akár nem tartja be. Ugyanez vonatkozik a határozott időre kötött munkavi­szonynak még a határidő letöltése előtt való felbontására. A kormányrendelet továbbá pon­tosan megszabja, hogy a vállalat vezetője köteles beleegyezését ad­ni a munkaviszony felbontásába, fő­leg abban az esetben, ha az alkal­mazott életének vagy egészségének komoly veszélyeztetése nélkül nem képes végezni munkáját; ha az al­kalmazott igényt nyer aggsági já­radékra; ha az alkalmazott terhes nő, vagy legalább egy 15 éven aluli gyermekről gondoskodó anya és ko­moly oka van munkaviszonyának felbontására; ha a vállalat megsze. gl a munkaviszonyból reá háruló alapvető kötelességét; és még né. hány további pontosan meghatáro­zott esetben. A vállalatvezetőktől elvárják, hogy a kormányrendeletet következetesen alkalmazni fogják a munkaerőhul­lámzás korlátozására és az említett eseteken kívül csak az igazán in­dokolt esetekben adják belegyezésü­ket a munkaviszony felbontásába. Természetesen mindenütt ügyelni kell arra, hogy a vállalatok vezetői a nekik juttatott teljhatalmat he­lyesen, a kormányrendelet szellemé­ben használják fel. Előfordulnak olyan esetek, hogy az alkalmazottaik az üzem vezetősé­ge által okozott rendetlenségek miatt hagyják el az üzemet. A mi­nisztériumoknak azért nem szabad megengedniök, hogy a vállalatok igazgatói elvessék az alkalmazót, tak munkaviszonyuk felbontása iránt I beadott kérvényeit és ne kérdezzék meg, miért kéri az alkalmazott munkaviszonya felbontását. Biztosí­taniok kell, hogy a vállalatok ve­zetői minden esetben gondosan vizs­gálják ki, miért elégedetlenek az alkalmazottak és miért akarják el­hagyni az üzemet, miért nincs gondja senkinek apró ügyeikre, milyen kilátásokat nyújt az üzem szakképzettségük és ezzel kerese­tük emelésére stb. Fontos, hogy az üzemek vezetői figyelemmel és a legnagyobb gonddal felülvizsgálják az alkalmazottak munkaerőhullám­zását előidéző okokat, kérdezzék meg a munkásokat, miért kérik el­bocsátásukat az üzemből, és opera­tív módon azonnal küszöböljék ki azokat a hiányosságokat, amelyek­re a munkások rámutatnak. Azt akarjuk, hogy az alkalmazottak ne kényszerből maradjanak az üzemek­ben, hanem azért, mert életfeltéte­leikről rendesen gondoskodnak. El kell érnünk, hogy a vállalatok ve­zetői természetesnek tartsák, hogy a szakszervezetek következetesen törődni fognak hasonló kérelmekkel és panaszokkal és követelni fogják mindazon okok erőteljes megszün­tetését, melyek az üzem elhagyá­sára késztetik az alkalmazottakat. A kormányrendelet továbbá meg­szabja, mely esetekben szabad a vállalat vezetőjének az alkalmazott beleegyezése nélkül felbontani ennek munkaviszonyát. A vállalat vezető je főleg akkor jogosult a munkavi­szony felbontására, ha kiderül, hogy az alkalmazott nem képes elvégezni azt a munkát, amelyre kötelezte magát és még előképzés után sem tudják őt más munkával foglalkoz­tatni a vállalatban; ha az alkalma­zott rendszeresen és a saját hibájá­ból megszegi a munkaviszonyából eredő alapvető kötelességeket; és még néhány más pontosan mégha, tározott esetben. A vállalat veze­tője az összes ilyen eseteket az üze­mi tanáccsal együtt tárgyalja le. A vállalat vezetőjét megbüntetik, ha más okokból — mint amilyeneket a kormányrendelet elismer — önké­nyesen elbocsátja az alkalmazottat. Üj, szigorúbb eljárást vezetnek be az üzemekből való önkényes eltá­vozások ellen. Ha az alkalmazott a szerződéses idő letelte előtt a vál­lalatvezető beleegyezése nélkül bont. ja fel munkaviszonyát, — aki csak a meghatározott esetekben köteles ebbe belegyezni, — cselekedetét ön­kényes eltávozásként bírálják el. A kormányrendelet kötelességévé te­szi a vállalatok vezetőinek, hogy az alkalmazott minden önkényes tá­vozását jelentsék az ügyésznek. A vállalat vezetőjét megbüntetik, ha az üzemből való önkényes eltá­vozás esetét nem jelenti az ügyész­nek. Az igazgatónak azonban osak az olyan eseteket szabad önkényes távozás címén bejelentenie, amikor az alkalmazott tényleg önkényesen, a vállalat vezetőségének beleegyező, se nélkül bontja fel munkaviszonyát. Eddig még olyan esetek is előfor­dultak, hogy a vállalatok vezetői alárendeltjeiktől kapott helytelen értesülések alapján önkényes eltá­vozásnak tüntettek fel különféle olyan eseteket, amikor az alkalma­zott valóban az üzem vezetőségé, nek beleegyezésével távozott el. A vállalatok vezetői így álcázták azt a tényt, hogy az üzem sok esetben beleegyezését adta az alkalmazottak eltávozásába. INTÉZKEDÉSEK A MUNKA­MULASZTAS ELLEN A munkaidőnek a vállalat alkal­mazottja által való elmulasztását csak a vállalat vezetője, vagy az általa megbízott személy igazolhat­ja. Az egyes szakszervezetek javas­latára a kormány meghatározza, mely esetekben igazolhatja a válla­latvezető a munkaidő elmulasztását. A munkamulasztás apró eseteit, mint pl. a késői munkába járást, vagy a munkából való idő előtti el­távozást a szakszervezet tárgyalja meg. A szakszervezet minden ren­delkezésére álló lehetőséget felhasz­nál arra, hogy az e téren hibát elkö­vetett alkalmazott megjavuljon. A vállalat vezetője ilyen esetekben kö­vetkezetesen meginti a kihágást el­követett alkalmazottat Ha az alkalmazott az üzemi ta­nács figyelmeztetése és a vállalat­vezető intése ellené r:e továbbra is későn jár be a munkába, vagy idő előtt távozik a munkából, a vállalat vezetője megtanácskozza az üzemi tanáccsal, hogyan lépjen fel az ilyen alkalmazottal szemben. Ha az elő­zetes lépések nem jártak eredmény­nyel, az elsőfokú nevelő célzatú büntetést — a megróvást alkalmaz­za. Megrovást alkalmaz egy munka­nap igazolatlan elmulasztása eseté, ben is. A második munkanap igazo­latlan elmulasztása esetében nyilvá­nos megróvást, a harmadik munka­nap elmulasztása esetében az alkal­mazottnak más, kevésbbé fizetett munkára való ideiglenes áthelyezé­sét alkalmazza. A vállalat vezetője tehát minden olyan esetben, amikor az alkalmazott igazolatlanul mulaszt egy teljes munkanapot, elvszerűen köteles őt megbüntetni. A vállalat vezetője csak a kormány által meg. határozott esetekben igazolhatja az elmulasztott műszakokat. A vállalat vezetője egy esetben sem róhat ki büntetést csak admi­nisztratív módon, az alkalmazottra való tekintet nélkül. Minden esetben a nevelő célzatú intézkedés alkalma­zása előtt meg kell hallgatnia az al­kalmazottat, hogy magyarázatot ad­jon, miért követte el a kihágást. Ha a vállalat vezetője büntetést rá ki, egyidejűleg mindig a szakszervezet­hez kell fordulnia, hogy a szakszer­vezeti dolgozók foglalkozzanak a munkamulasztást elkövető alkal­mazottal és kihágását megtárgyal­ják az üzemi tanácsban — a szak­szervezetben, stb. A szakszervezet azonban rendszerint nem a vállalat, vezetőjével együtt bírálja el és elemzi, milyen büntető intézkedést kell foganatosítania. A kormány­rendelet igen világosan szól arról, hol kell büntető intézkedést alkal­mazni. Ha az alkalmazott munka­mulasztást követett el és nem olyan esetről van SZÓ, amelynek igazolá­sát a kormány megengedte, a vál­lalatvezető ebben az esetben köteles büntető intézkedést foganatosítani. Az üzemi tanács és a vállalat veze­tője azonban minden esetben meg­magyarázza az alkalmazottnak, mi­ért érdemel kihágása büntetést, rá­mutat előtte arra, hogyan károsítot­ta meg tettével az államot és a dol­gozókat, óvja őt munkamulasztásá­nak megismétlésétől vagy az önkén­tes eltávozástól, amit még szigorúbb büntetés követne. BÜNTETÖRENDELKEZÉSEK A vállalatvezető a munkamulasz tást, főleg négy műszak elmulasztá­sának legkomolyabb eseteit, az ön­kényes távozáshoz hasonlóan köteles jelenteni az ügyésznek. A vállalat­vezetőt megbüntetik, ha ilyen esetet nem jelent be. Az ügyész a jelentés átvétele után az eset körülményei szerint tesz lé­péseket. A kevésbbé komoly esetek­ben — ha nem megrögzött és hir­hedt, munkahelyét gyakran változ­tató, vagy naplopó alkalmazottról van szó — a vádlottat beszélgetés­re idézik be az ügyészségre. Súlyo­sabb esetekben a bűnöst, főleg az ingyenélőket és a fluktuánsokat át­adja a bíróságnak. A bíróság nor. mális esetekben — a vádlottat eddi­gi életének tekintetbevételével — ha nem ellenséges elemről van szó, javító intézkedést alkalmaz. Az alkalmazott önkényes eltávo­zását és az igazolatlanul mulasztott munkaórák komoly eseteit a bünte­tő törvény értelmében büntetik, mint az egységes gazdasági terv vészé­lyeztetését, ha nem szigorúbban büntetendő cselekményről van szó. A javító célú intézkedések végre­hajtásánál a büntetett alkalmazott szabadlábon marad. Ez az intézke­dés abban van, hogy a büntetett a büntetés ideje alatt a meghatározott munkát csekélyebb bérért és a mun­kaviszony szerint a rendes dolgozók­nak járó egyes kedvezmények meg­vonásával köteles elvégezni, A kormányrendelet zárórendelke­zéseiben megjegyzi, hogy a rendelet intézkedései nem érintik az igazga­tók munkaviszonyának felbontására vonatkozó előírásokat Hasonlókép, pen nem érintik az üzemi szervek, az egységes szakszervezet tevékeny­ségére vonatkozó előírásokat a munkaviszony felbontásában. Fontos, hogy a vállalatok vezetői minden üzemben, mindjárt júliustól kezdve, a munkafegyelemről szóló kormányrendelet végrehajtásának megkezdésével egyidejűleg alaposan elemezzék a munkaerőhullámzág és munkamulasztás állapotát üzemük­ben és ennek okait, továbbá, hogy nyomban hozzálássanak a hiányos­ságok és rendetlenségek kiküszöbö­léséhez, esetleg tervet állítsanak fel az életfeltételek megjavítására, amely tervet még júliusban haladék­talanul megvalósítják. Fontos, hogy megszabják az al­kalmazottak, főleg az új alkalma, zottak és brigádosok, valamint más átmenetileg munkát vállalt dolgo­zók állandó munkahelyét, ne rakják őket át egyik helyről a másikra. Fontos, hogy állandó, változatlan munkaszakaszokba és élmunkáscso­portokba osszák be őket és az új alkalmazottakat az élenjáró munká­sok védnöksége alá helyezzék. Fon. tos lesz továbfjá elsősorban a meste­rekkel megtárgyalni, hogy maguk is éberen, figyelemmel kísérjenek min­den munkást, akikkel együtt dolgoz­nak, nyújtsanak segítséget nekik különböző nehézségek leküzdésében. Adjanak tanácsot munkájukban, se­gítsenek apró nehézségeik megoldá. sában és egyúttal követeljék meg tőlük az idejében való munkábajá­rást, a munkaidő betartását és ne tűrjék meg a mulasztás eseteit. Minden üzemben következetesen végr e kell hajtani a szakképzettség emelésének tervét, oktató tanfolya­mokat kell szervezni. Emelni kell különösen az új dolgozók szakkép­zettségét és ezzel az üzemhez kell őket kötni. Egyes fontos üzemekben javítani kell a tisztálkodási beren­dezést, a mosdókat, a zuhanyokat. Lényegesen javítani kell az átmene­ti munkára jelentkező alkalmazot­takról, brigádosokról, és azokról az új alkalmazottakról való gondosko­dást, akik a határidőhöz kötött szervezett toborzás keretében léptek munkába. Az ilyen alkalmazottak lakásaiban javítani kell a rendet és a tisztasági viszonyokat, következe­tesen ellenőrizni kell kosztjuk minő­ségét és gondoskodni kell kulturális életükről. Minden minisztériumban, üzemben és hivatalban azonnal tüzetes és jól átgondolt előkészületeket kell tenni a kormányrendelet helyes végrehaj­tására úgy, hogy július elejétől kezdve szilárd és operatív irányítást kapjon a munkamulasztás és a mun_ kaerőhullámzás csökkentéséért folyó küzdelem, hogy megszűnjön minden hiba és elövigyázatlanság. Mindent el kell követni, hogy az üzemveze. tők, a szakszervezetek, minden be­csületes dolgozó és alkalmazott nagy munkatörekvésével lényegesen fokozzuk a munkafegyelmet gazda­ságunkban és így megteremtsük gazdaságunk további fejlődésének, államunk megszilárdulásának és ha­zánk felvirágzásának egyik elen­gedhetetlenül szükséges előfeltéte­lét. Az első félévben 578 tonna rezet termeltek terven felül A korompai fémkothiók összes tizemrészeiben az egyenletes tervtel­jesítés az ötéves terv ötödik éve első félévének végén örömteli mér­leget mutat. A kohászok az év elejétől az össz­üzemi tervet 144.7 százalékra telje­sítették. Ezt az értékes eredményt a májust köszöntő és a kongresszus olőtti versennyel érték el amely a gyorsolvasztási mozgalom kiszéle­sítésére irányult. Az év elejétől az összes olvasztások egynegyed része gyorsolvasztás volt a réztermelés feladatainak túlteljesítésére. Az ol­vasztási időnek 28.8 százalékkal vaľó csökkentésével az olvasztócsoportok az összes műhelyekben túlteljesítet­ték a réztermeléis féléve s tervét és iparunknak 578 toaina rezet adtak terven felül. A gyorsolvasztási moz. galom keretében az első félévben kfc. váló eredményeket értek el Cseray István, Reiner Teodor és Baldovksa József raffináló csoportja. Az ol­vasztási időt 32 óráról 22 órára csökkentették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom