Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-10 / 140. szám, szerda

1953 június 10 UJSZ0 Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának tiszteletére Sálka János a X. kongresszus küldötte Nehéz é« kemény volt Sálka Já­nos élete, míg eljutott odáig, hogy a szarvai EFSz zootechnikusa lett. Már 12 éves korában mint idény, munkás dolgozott a földbirtokosok­nál és a kulákoknál, később mint építőniunkás Ausztriában. A Szlo­- vák Nemzeti Felkelésben aktívan résztvett. 1945-ben belépett a kom­munista pártba és ettől kezdve a helyi pártszervezetben és a népigaz­gatásban dolgozik. A szarvai EFSz megalapítása óta lelkiismeretesen végzi munkáját mint zootechnikus. A SzlKP X. kongresszusa tiszte­letére Sálka János 'kötelezettséget vállalt, hogy a napi átlagos tejho­zamot 4.5 literről év végéig 9 liter­^ re emeli. . „Örülök, hogy a bratislavai kerü­leti pártkonferencián a X. SzlKP kongresszus küldöttévé választot­tak," — mondja Sálka János. „A kongresszuson beszélni szeretnék szövetkezetünkről s arról, hogyan biztosítottuk az ez évi takarMány­alapot é« hogyan segít bennünket az új pénzreform." Hektáron ként 400 mázsa cukorrépát termeinek A csölösztői szövetkezet tagjai Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának tiszteletére vállal­ták, hogy a cukorrépából 280 mázsa helyett 400 mázsát termelnek és a kukorica kapálásának a határidejét három nappal megrövidítik. A/ szövetkezet tagjai felajánlot­ták. hogy a kongresszus tiszteletére a tehenenként! átlagos napi tejhoza­mot 130-ról 180 literre emelik. A sertéshús-beadásban pedig 50 má­zsával szárnyalják túl az előirt mennyiséget. Csölösztő jól felkészült az aratási és eséplési munkák elvég­zésére, mert a dolgozók tudják, hogy csak a mezőgazdasági gépek alapos megjavításával, csak a mun­ka jó megszervezésével biztosíthat­ják a nyári munkák sikeres elvégzé­sét. A CsISz helyi szervezete is segít majd az aratásban a tejfalusi EFSz-nek A tejfalusi helyi pártszervezet a Nemzeti Bizottsággal szorosan együtt­működve az SzlKP X. kongresszusa tiszteletére szép kötelezettségvállalást tett. A helyi pártszervezet tagjai fel­ajánlották, hogy 5 sor cukorrépát ki­egyelnek. továbbá a falu lakosságát bevonják egynapos brigádmunkára 3 hektár cukorrépa megmunkálására. Szinger Lajos, Csóka Ferenc, Zélin­ka István, Orosz Mihály, ifj. Nagy Vendelin és Grünfeld Zoltán öt sor répát egyeltek ki. A pártszervezet kezdeményezésére a CslSz-szervezet is kötelezettséget vállalt, hogy a gabonaneműek beta­karításánál 100 órát ledolgoznak, 40 mázsa gabonát kicsépelnek és hogy egy fél hektár cukorrépát, egy hek­tár kukoricát kiegyelnek, illetve meg­kapálnak. (Levelezőnktől ) A főrévi EFSz tagjai munkaíelajánlásokkal válaszolnak a jegyrendszer megszüntetésére Gyermekeink boldog jövőjéért A főrévi IV. típusú EFSz-ben szí. VQS munkával szép eredményeket émek el. A SzlKP X. kongresszusa tiszteletére fokozott szorgalommal dolgoznak felajánlásaik teljesítésé­ért. Az EFSz tagjai vállalták, hogy ^ cukorrépa hektárhozamát 275 má­zsáról 300 mázsára növelik. A zöld. ségtermelő csoport Korea megsegí­tésére 50 munkaegységet dolgozott le, ami 6000.— koronát tesz ki. Pek­nik Mihály, Bratislava város másod­fokú érdemrendjének viselője, köte­lezi magát, hogy még nagyobb oda­adással gondozza a reája bízott ál­latokat, és egy anyasertéstől ll he­lyett, 14 malacot választ el. A fel­ajánlást már eddig is sikeresen tel jesítette. Az EFSz tagjai Martincso Metód elnökkel az élen kidolgozták az ara­tási és eséplési munkatervet. A eséplési munkákat 3 nappal a határ, idő előtt végzik el. A nőbizottság felajánlást tett. hogy az aratás és cséplés meggyor­sítására minden egyes tag 10 bri­gádórát dolgoz le. . A többi szövetkezeti tag is szép eredményeket ért el. A zöldségter­melő csoport két csapatra oszlott, amelyeket Lakatos Zsuzsa elv­társnő és Karavaszilev Dimitri elv társ vezetnek. A legjobb zöldségtermelők közé tartozik Sztrateni József, aki mindig első a munkában. Az állattenyésztők is szép eredményeket érnek el. A munkában példaként ál Klacsko Ist­ván, aki nagy gondot fordít a rá­bízott 25 állatra. Az aratási és eséplési munkák­ban résztvesznek a CsISz tagok is. akjk az egyes csoportok között ösz­szekötő szerepet fognak játszani A Csehszlovák Vörös Kereszt tagjai egészségügyi szolgálatot • fognak tartani. A szövetkazti tagok az aratás és a cséplés idején villámújságot ad­nak ki és a helyi hangszóró fogja tájékoztatni a lakosságot az aratási munkálatok folyamáról. Az elcsépelt gabonát a cséplőgéptől azonnal a gyűjtő raktárba szállítják. A kas5a után nyomban végzik a tarlóhántást, — ami a jövő évi gaz­dag termésnek az alapja. 17 hektá­ron elvetik a tarlókeveréket, az ara­tási munkák zökkenőmentességének biztosítására jól megjavították az öntözőket, cséplőgépeket, traktoro. kat és agregátoka^t állítottak ösz­sze a munkák meggyorsítására. Az új pénzreform még jobban megszilárdítja a munkafegyelmet — mondja a főrévi EFSz elnöke, Martinqsó Metód. Az új pénzrefor­mot és a jegyrendszer megszűnteié sét a tagok lelkesedéssel fogadták és elhatározták, hogy az eddigieknél még sokkal jobb munkával harcol­nak a mezőgazdasági termelés foko­zásáért és az állattenyésztés hasz­nosságának növeléséért, hogy dolgo-' zóink bőséges ellátását biztosíthas­suk. Soltisz Juraj, Bratislava M unkásaink, szövetkezeti tag­jaink, egyénileg dolgozó kis- és kö­zépparasztjaink szorgalmas munkájá­nak az eredménye, hogy hazánkban az élet napról-napra' szebb és öröm­teljesebb. Mind az egységes földmű­ves szövetkezetben, mind az ipar­ban akadnak dolgozók, akik jó munkájukkal hozzájárulnak népünk életszínvonalának emeléséhez. A rimaszombati járásban az asz. szonyokról kell beszélnünk, akik az EFSz jövőjéért már eddig ís na­gyon sokat tettek. Láthatjuk, hogy az asszonyok nagymértékben kivé­szik részüket az új falu, a szocia­lista falu kiépítéséből. Ilyen asz­szony az újfalusi Bajó Júlia is, aki az EFSz megalakulásától a serté. sek ápolásával foglalkozik. Har­minchárom éves, három gyermek anyja. A gondjaira bízott állatokat gondosan kezeli és hizlalásukban gyönyörű eredményeket ért el. En. nek tulajdonítható, hogy az újíalusi szövetkezet sertéshús beszolgáltatá­si tervének 100 százalékon felül tett eleget. Bajó elvtársnő 110 sertést gondoz, amelyeket a szövetkezeti tagok két istállóban összpontosítot­tak. f^ajó elvtársnő maga gondozza a sertéseket és mégis úgy beszél a munkáról, hogy a szövetkezetben nem kell annyit dolgoznia, mint a maga gazdaságában. A súlygyara­podásban elért jó eredményeiről annyit mond, hogy a közellátásra adott 14 sertésnél havonta 4.5 má­zsa súlygyarapodást ért el. Ehhez nincs mit hozzátenni, hiszen a szám maga beszél. Ilyen eredményt csak az érhet el, akinek a közös vagyon­hoz való viszonya őszinte, igazi és aki a szövetkezeti vagyon gyarapí­tásában látja a maga és a szövet, kezeti tagok boldogabb életét. A jó eredményért Bajó Júliát jutalomban részesítették . Bajó Júlia a napi sajtó, a szak. irodalom és a propagációs anyag rendszeres olvasásával ér el szép eredményeket. A balogtamási EFSz sertésete­tője, Brenkus Jolánka sem marad el az újfalusi Bajó Juliska mögött, 115 sertést gondoz és meg van róla győződve, hogy az állatenvésztés fejlesztése a szövetkezeti vagyon gyarapodására és az életszínvonal emelkedésére vezet. A balogtamási EFSz jó gazdálkodásának az alapja, hogy a szövetkezeti tagoktól 100 százalékra összpontosították a ser­téseket é s a szarvasmarhaállományt. A sertésállomány pontos kezelésével és a naponkénti 1 kg-os súlygyara­podással Brenkus elvtársnő biztosí­totta a beszolgáltatási kötelezettség 100 százalékos teljesítését/ sőt az egész gazdáfegi évre biztosították a sertésbeadást. Mint ahogy ma­ga is beszéli, mig magángazdálko­dó volt, ne m tudott ilyen eredmé­nyeket elérni, mert hisz a szüksé­ges élelem nem volt meg hozzá. , Most a szövetkezetben minden anya. sertéstől átlagosan 14 malacot vá. laszt el. No de Brenkus elvtársnő tisztán is tartja az ólakat, nagy gondot fordít a pontos etetésre is. A szakszerű kezelés mellett még arra is jut ideje, hogy havonta 15— 18 munkaegységet a növényterme­lési szakaszon i S ledolgozzék. Bren­kus elvtársnő a balogtamási nőbi­zottság elnöke és a tapasztalatait a járás többi sertésetetőjének i s át­adj^. A z ilyen asszonyok munkája nyomán valóra váltjuk Sztálin elv­tár szavait, hogy csak a szövetke­zeti élet az, amely a munkát a be­csület és a dicsőség dolgává teszi, csak a szövetkezeti élet nevelheti ki a valódi munkahösöket a falun, csak a szövetkezeti élet tudja eltá­volítani az egyenetlenséget. A fent említett elvtársnök a Sztálin elv­társ által kijelölt utat választották és azo n vannak, hogy Gottwald elv­társ örökéhez híven Zápotocky elv­társ vezetésével biztosítsák a ma­gasabb termést. Szabó Zdenek, Rimaszombat. A harmaci EFSz tagjai az aralás előtt A harmaoi szövetkezet^ tagjai a X. kongresszus tiszteletére terven felül egy hektár sárgarépa és 5 hektár petrezselyem megkapálását vállalták. Ugyanakkor felajánlották, hogy az aratási munkák sikeres el végzése érdekében az önkötöző gépe­ket rendbeszedték, hogy az aratás idején a munka zavartalanul folyjék A harmaci szövetkezet tagjai biz. nak a jó trak tori Etákban, akik már ezideig is sokat tettek a gépek kar­bantartása érdekében és várják az aratási munkák megkezdésének nagy napját. Varga János. Harmac ZÖLDLL A RIZS... 1. Gyönyörű ilyenkor Rimaszombat ha­tára Zöldelö gabona borítia a földe'. A gondosan ápolt kapások is úgy nő­nek, •mintha húznák őket. Dús ter­mést ígér a halár. Ha felmégy az Akasztó-hegyre, lábad alatt haraQo.«­zöld, kötésig érő búza hirdeti az em­beri alkotás a természet elleni harc győzelmét. Távolabb, a vizenyős, lápos völgykatlanban pedig ahol valamikor csak sás nőtt és békák tanyázták: ma az EFSz kertészeiének nagy vetemé­nyes táblái és csillogó üvegházai ékes­kednek. A felszabadulás után csator­názással levezették a vadvizeket és az egykori terméketlen terület ma dolgozóink asztalára friss retket, zöld­hagymát paprikát, paradicsomot ad. Innen, a dombtetőről messzire száll a tekintet A gyümölcsfákkal övezett védőgát a távolban úgy fest, mintha valami zöld pántlika szelné keresztül a határt. Ott, ahol a dombok mind­jobbban völggyé fogynak, a kis róna­ságon egy nagy tábla hamvasszürke rozs kalászát mint a hullámzó ten. ; gert ringatja a tavaszi szellő A Ri­ma zöld bokrokkal, öreg bolonaató fűzfákkal szegélyezett partján köté­sig érő búzatenger szinte egybeolvad a folyóparti bokrok színével Gyö­nyörű a tái .. Ha a város felé tekin­tesz. mint megannyi vörös sáv csil­lannak meg a piru.stetős házak köz­tük hegyes- dárdaként szúr az égbp a konzervgyár füstölgő kéménye Min­denütt lüktet az élei Két évvel ezelőtt mép csak tervez­gették az EFSz tagja' hogy a dombok aljában rizst ' termelnek Hummen nai László elnök jól emlékszik arra amikor az egyik taggyűlésen felvetet ték a kérdést: — Rizst? — — Nem terem meg az nálunk ­jegyezte meg egy őszhajú. hatvanév körüli ember — Én is azt hiszem János — csat­lakozott. hozzá a szomszédja. — Ami­óta a fejemet tudom., sohasem ter­meltünk rizst. Még a búzaterméséri is mennyit kell gürcölni a száraz nyá­ron. Hát a rizs, ahhoz meg mindig kell a víz' — Azt is előteremtjük — felelte az elnök. — Talán vödörrel fogjuk majd a Rimából hordani? — kiabálták a tö­megből — Csatornát építünk — vágott köz­be az elnök, — és kapunk a Rimából annyi vizet, hogy akár tengerré vál­toztatjuk a völgyet. A rétekről leve­zetjük a vadvizeket. Ahol valamikor csak fonnyadt, apadtszemű búzát arattunk, a jövőben megterem majd az acélos búza. — Hisz akkor egy csapásra két le­gyet ütünk — lelkendezett valaki. — Hát ha nem kell vödörrel hor­dani a vizet a Rimából nem is lehet éppen rossz — -vélekedett az őszhajú. — A' biz a' János. — mondja a szomszédja. — Olyan lesz a határ, mintha Kínában élnénk. Azon az estén még soká tartott a vita Egyesek hümmögtek, mások he­lyeseltek. voltak olyanok is, akik. csak bólongattak de a harc az újért mégis sikerrel végződött. 2. Rizstermelés nem >ppen egyszerű dolog Különösen 'i kezdet nehéz mert tzokatlnn <• •.nnka kevé> '/ tő .<1 riz-. nem >lyan növény mini a búza. Sokkal több munkát, gondosabb munkát igényel. Ám még­se engedtek a rimaszombatiak. Tud­ták. hogy nem állnak egyedül. Népi demokráciánk mindenben segíti őket. Hallották hírét annak is. hogy fejlő­dő virágzó hazánk minden táján meg­honosították már a rizst. És azért fogtak hozzá a természet átalakító munkához és bátor helytállással har­colnak. hogy minél gyorsabban fej­lődjék szabad, szép életünk, tovább virágozzanak EFSz-eink, boldogan él­jenek dolgozó parasztjaink. Ez a tudat fűtötte őket már a té­len is, amikor a hosszú estéken gyak­ran kezükbe fogták a rizstermelésről szóló szakkönyveket és eltökélt szán­dékuk volt, ha törik, ha szakad, meg­valósítják tervüket. Az idén tavasz­szál már minden szövetkezeti tag szinte egy emberként követélte, hogy az- egész vizenyős határrészen rizst kell termelni. Többen kiszámították, hogy csak a rizsből több milliós jö­vedelme lesz a szövetkezetnek. Mint a szorgalmas méhek, úgy kezdtek dolgozni a csatornaépítők. A Rimán készül a hatalmas zsilip, s hosz­szan húzódik a 2.400 méteres főcsa­torna. Amit két éve tervekbe fek­tettek le, ma valóraválik 'eljesül a dolgozó parasztok régi vágya. Min­denki nagy érdeklődéssel tekint az EFSz felé. Naponta több üzemi dol­gozó megy kíváncsiskodva a határba. Nemcsafr a csatornaépítőkre kíván­csiak hanem a rizsre is, melyből az idén az EFSz már 10 hektárt vete'1 be. Már az óvodás qyerek is tudja hogy a rimaszombati EFSz határában zöldéi a rizs és dúsan fejlődik. Ma még csak 10 hektár, de jövőre a szorgos munkáskezek nyomán 30, államuiik segítségével pedig 5 év múlva már 150 hektár rizstenger ékesíti majd a rimaszombati EFSz határát s mázsa számra terem a rizs dolgozóink részére. 3. Emberek munkálkodnak a rizspar­cella körül. Kezükben meg-megcsil­lan az ásó fényes vasa. Egyre-másra készülnek a csatornák és a vízleveze­tő árkok. Ebben /a nagy munkában mindannyiukat egy cél fűti: szebbé, gazdagabbá tenni a jövőt, megvalósí­tani a szövetkezeti várost. Igen. így beszélnek ma már a rimaszombatiak. „Szövetkezeti város leszünk." Ezért küzdnek nagy odaadássál a szövet­kezet tagjai és az üzemek dolgozói is Ezért harcol Vaszü Péter is, hogy az ő fiainak más élete legyen mint neki volt. Vaszil Péter is tudja, hogy céljukat elérik, mert sokezer- ipari munkás. értelmiségi dolgozó áll mel­lette, s mellette a párt. A párt sze­retetére gondolt akkor is, amikor cso­portjávái együtt a párt iránti hűség­XI. A hivatalos eljárást érintő kérdések 24. E szerződés magyarázatával a semleges államok hazatérítési bi­zottsága van megbízva. A semleges államok hazatérítési bizottsága vagy bármelyik alárendelt szerve amelyre a semleges államok hazaté rítési bizottságok funkcióit ruház­zák vagy e funkciókkal megbízzák, szavazattöbbséggel dönt. 25 A semleges államok hazatéri tési bizottsága hetente jelentést kell j hogy tegyen a másik fél parancsno kainak a felügyelete alatt álló hadi , foglyok állapotáról, meg kell adnia I fifeí vállalta a X. kongresszus tisztéle.­tére, hogy a kísérleti rizsparcellán het­venmázsás rizstermést érnek el. A kertészetben a tervezett három va­gon zöldség helyett, öt vagonnal ter­melnek többet, s igy nyolc vagonnal adnak be a közellátás részére. Vaszü Péter végigtekint a ' armat­zöld káposzta palántákon, majd felém fordul: — Ez itt mind szívós, lankadatlan munkánk eredménye. Valóban, amerre a szem ellát, min­denütt látod, mire képes a szorgos paraszti kéz. ha a sajátján dolgozik. És Vaszil Péter mintha megértette volna gondolataimat, csöndesen hoz­zátette: — Ez a mi köszönetünk a oártnak, a népi demokráciánknak o- elnyert szabadságért. Méri Ferenc a hazaszállított és a hátramaradt hadifoglyok minden hétvégi számát 26. E szerződés mindkét fél ép a benne megnevezett öt hatalo^, által való jóváhagyása után a fegyver­szünettel egyidejűleg lép életbe. Keit a koreai Panmundzsonban, 1953. június 8-án 14.00 órakor ko­reai. kinai és angol nyelven, emellett mind a három nyelvű szöveg egyfor­mán érvényes. Nam-Ir tábornok. Korea, a koreai néphadsereg és a kínai nép; önkén­'esek küldöttségének vezetője. Wiliam K. Harrison az Egyesült Ml amok hadseregének vezérőrnagya, tz Egyesült Nemzetek parancsnok­sága küldöttségének vezetője. A koreai fegyverszüneti egyezmény megkötése előtt (Folytatás a 3. oldalról.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom