Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-30 / 158. szám, kedd

1953 június 30 UJSZ0 5 A pénzretorm által emelkedik az EFbz-tagok életszínvonala A pérazreform és a jegyrendszer megszüntetése szövetkezeteink fej­lődésére is óriási hatással van, meg­teremti a kedvező lehetőséget arra, hogy az EPSz-ek necsak teljesítsék, hanem túl is teljesítsék a termelési feladatokat. Az EFSz-ek ma szocia­lista országépítésünk egyik fontos alapját képezik. A pénzreform bizto­sítéka annak, hogy ezt a fontos ala­pot, mind gazdaságilag, mind poli­tikailag megszilárdíthassuk. Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusán Siroky elvtárs be­számolójában rámutatott arra, hogy a kormány számos fontos intézke­dést hozott a mezőgazdasági termé­keik felvásárlásáról és az előirt mennyiségen felül beadott termékek előnyös eladásáról. A X. kongresz­szus további feladatokat tűzött az EFSz-ek elé. Különösen a szövetke­zetben dolgozó kommunistákra," a járási pártszervezetekre és a népi közigazgatási szervekre hárulnak komoly feladatok. Siroky elvtárs beszámolójában többek között a kővetkezőket mon­dotta. „Minden pártszervezet, min­ién kommunista és a szocializmus minden építője előtt a pénzreform végrehajtása után az a feladat áll, hogy őrködjék új csehszlovák koro­nánk szilárdsága fölött. Az új cseh­szlovák korona szilárdságát úgy biz­tosítjuk, ha engesztelhetetlenül har­colunk minden fecsérlés. az állami tulajdon eltulajdonítása ellen, azzal biztosítjuk, hogy minden eszközzel védelmezzük és megerősítjük a szo­cialista tulajdont az állami és mun­kafegyelmet." Ebből kiindulva, a X. kongresz­szus irányelveinek figyelembevételé­vel fogtak harcba a vízkeleti szövet­kezet kommunistái is. A járási pártszervezet és a járási Nemzeti Bizottság arra törekednek, hogy fokozatosan növeljék és gazdaságo­sabbá tegyék a szövetkezeti terme­lést. A hektárhozamok növelésével rendkívül magas jövedelmet bizto­síthat a szövetkezet magának. A termelési terv túllépése az életszín­vonalnak ugrásszerű emelkedését biztosítja a tagságnak. A vizkeleti kommunisták megmagyarázták a szövetkezeti tagoknak, hogy pár­tunk és kormányunk óriási segítsé­get nyújt dolgozó parasztjainknak a pénzreformmal és az új vásárlási árakkal. A kommunisták irányítása mellett számot vetnek azzal, meny­nyivel könnyeb lesz a jövő­ben a megélhetésük, mennyivel lesz magasabb a jövedelmük. Nem kellett sokat törni a fejüket, hogy meggyőződhessenek arról, hogy a jövőben gyökeres változás áll be az ö életükben is. Szorgalmas munká­jukkal, boldog életük kovácsává válhatnak. A pénzreform előtt a régi begyűj­tési árak szerint a szövetkezet egy mázsa búzáért 408 koronát kapott. Ha a földműves egy középminőségü inget akart venni, 650 koronát kel­lett fizetnie. Tehát egy tag megvá­sárlásához csaknem 1.5 mázsa búza ára kellett. A terven felül beadott búza mázsájáért régi pénzben is többet kaptak, mint a beadási köte­lezettség címén beadott búzáért és pedig 600 koronát. A szövetkezeti tag egy mázsa terven felül beadott búzáért tehát egy középminőségü inget vásárolhatott. A pénzreform után a kötelezett­ség címén beadott búza ára 82 Kčs. Ez a 82 korona régi értékben 410 koronának felel meg. A régi árak­kal szemben csak két korona a kü­lönbözet. Most jön azonban a dolog csattanója. Míg a pénzreform előtt egy középminőségü ing megvásárlá­sához 1.5 mázsa ára búza kellett, ma egy mázsa búza áráért megve­hetik a legjobb minőségű inget és még akkor is marad a búza árából 10—12 korona. Egyszóval a búza kötelező beadási ára nem növeke­dett, de lényegesen csökkent az ipa­ri termékek ára. Es mivel a mező­gazdasági termékek begyűjtési ára nem csökkent, a munkaegységek ér­téke megmaradt. A szövetkezeti ta­gok vásárlóképessége azonban lé­nyegesen emelkedett. Van a dolognak azonban egy má­sik oldala is. A pénzreform nem szüntette meg a kötelezettség tel­jesítésén felül beadott mezőgazdasági termékek kedvező feltételek mellett való eladását. Míg a pénzreform előtt a szövetkezetek minden mázsa terven felül beadott búzáért 600 ko­ronát kaptak, a pénzreform után még kedvezőbb feltételek mellett értékesíthetik fölösleges búzájukat. Az új begyűjtési előírás, amelyet a pénzreformmal együt adtak ki, a terven felül beadott búzáért sokkal magasabb árat állapít meg. Ha pél­dául a vízkeleti szövetkezet az elő­írt mennyiségen felül ad be búzát, annak ára mázsánként 200 koroná­val emelkedik, tehát a terven felül beadott minden mázsa búzáért 282 korona jár. Annyit jelent ez, hogy ma egy mázsa terven felül beadott búzáért 4 legjobb minőségű inget vásárol a' szövetkezeti tag és még pénze is marad. A pénzreform, ahogy már az előbb is mondtuk, a beadási kötelezettség cimén beadott búza áránál különö­sebb változást nem hozott. Viszont a pénz vásárlóértéke jelentősen na­gyobb. Mi a helyzet azonban a terven felül beadott búzánál? Míg a pénz­reform előtt a szövetkezet a terven felül beadott búzáéirt 600 koronát kapott, a mai ára, ha számítjuk régi pénzegységben 1410 korona (mai 282 Kčs). Pártunk és kormányunk ezzel az intézkedésével újabb előnyöket biz­tosít a szövetkezetnek. A terven felül beadott búza árának felemelése azt a célt szolgálja, hogy szövetke­zeteink a jövőben még nagyobb súlyt fektessenek arra, hogy terme­lési tervüket necsak teljesítsék, ha­nem túl ls teljesítsék. A szövetkeze­tek a terven felül termelt termékei­ket rendkívül előnyös áron értéke­síthetik és a munkaegység értéke is ugrásszerűen emelkedik, ha terven felül adnak be termékeket. A vízkeleti szövetkezet tagjai azt is kiszámították, hogy a mult évben vagyis a pénzreform előtt 100 liter tej árán mit tudtak vásárolni. A mult évben a szövetkezet 3.5 százalékos tej literéért 4.50 koronát kapott. Ha a szövetkezet 100 liter tejet adott be, azért 450 koronát kapott. A 100 liter tej áráért, vagy­is a 450 koronáért a szövetkezeti tag 3 kg cukrot vehetett. A tej ára a pénzreform után sem változott. Ma a szövetkezetek ugyanazon minőségű tejért 90 koronát kapnak és ezért az összegért 6 kg cukrot, 6 kg sót, 2 doboz gyufát vásárolhat­nak és még marad 8 fillérjük. Ugyanekkor a szövetkezeti tagok­nak a cukorrépa termelési terv tel­jesítésévei vagy túlteljesítésével le­hetőségük van arra, hogy a cukrot a megállapított árnak majdnem egy­harmad részéért megvásárolhatják. A 100 liter tej áráért azonban a szövetkezeti tagok más szükségleti cikkeket is sokkal előnyösebb áron vásárolhatnak, mint a pénzreform előtt, például 4 kg levesnek való marhahúst és 1 kg lekvárt. A pénz­reform előtt a 100 Uter tej áráért mindössze 2 kg húst kaptak. Az ilyen példák felsorolása utána szövetkezeti tagok tisztán látják azt az óriási változást, melyet a pénzreform hozott a szövetkezeti tagok életében. Határtalan lehető­ségek állnak rendelkezésünkre, hogy a termelési tervüket necsak teljesít­sék, hanem túl is teljesítsék. A terv túlteljesítésével és a termelési mun­kák gazdaságosabbá tételével pedig napról napra szebbé tehetik életüket és megőrzik az új csehszlovák koro­na szilárd alapjait. A vizkeleti pártszervezet a járási szervek segítségével több ilyen pél­dát hozott fel a néppel való beszél­getésében. A példák alapján a szö­vetkezeti tagok világosan felismer­ték, mennyivel megjavította helyze­tüket a pénzreform. A vlzkeletiek a X. kongresszus irányelvei alapján az aratási munkák meggyorsítása és szemveszteség nélküli elvégzése ér­dekében pontos munkatervet dolgoz­tak ki. A munkaterv alapján a szö­vetkezet minden egyes tagját, illet­ve minden munkacsoportját határo­zott feladatokkal bízták meg. A vízkeleti szövetkezet tagjainak 518 hektáron kell elvégezni az ara­tást és a cséplést, a tarlóhántást pedig 403 hektáron. Ezekhez a munkákhoz 1 kombájn, 8 aratógép, egy DT—54-es traktor, 6 kerekes traktor és 4 garnitúra cséplőgép áll rendelkezésükre. Az aratási munkákat a terv sze­rint, július 6-tól július 18-ig végzik el. A tarlóhántást július 7-töl július 19-ig, a cséplési munkálatokat július 18-től augusztus 7-ig végzik el. Az állam iránti kötelezettségüket pedig augusztus l-ig teljesítik. A szövetkezet vezetősége a helyi pártszervek segítségével a munkaerő szétosztását is a legaprólékosabban kidolgozta, hogy az idei gazdag aratást zavartalanul elvégezhessék. Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa és a pénzreformmal kapcsolatos intézkedések után a viz­keleti szövetkezet tagjai elhatároz­ták, hogy az aratási tervet határ­idő előtt teljesítik. A traktorosbri­gád tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy az előirányzott aratási tervet két nappal megrövidítik. Az EFSz tagjai pedig arra vállaltak kötele­zettséget, hogy más munkák mel­lett most az aratás előtti napokban elkészítik a kombájnnal learatott gabona szárításához szükséges ta­lajt. Szerződést kötöttek a traktor­állomással, mind az arató, mind a cséplőgépekhez biztosítják a szük­séges munkaerőket. Az aratás meg­kezdése után 7 nap alatt elvetik a tervbe vett 47 hektár másodnövényt. A Helyi Nemzeti Bizottság tagjai arra vállaltak kötelezettséget, hogy állandóan segítik a szövetkezetet a munkák elvégzésében. Az aratási munkák sikeres befe­jezéséért. a veszteség nélküli termés betakarításáért és a kötelezettség­vállalások hiánytalan teljesítéséért a helyi pártszervezet Koller Vince elvtársat tette felelőssé. A vizkeleti szövetkezet tagjai a pártszervezet irányítása mellett mindent elkövetnek, hogy munkájuk gazdaságosabbá tételével védelmez­zék az új pénz szilárd alapjait, a dolgozó parasztok, szövetkezeti ta­gok életszínvonala emelésének biz­tos zálogát. Harcot folytatnak a termész szemveszteség nélküli beta­karításáért, hogy minél több gabo­nát adhassanak be terven felül, mert így tudják legjobban növelni a munkaegységek értékét és ezzel emelni vásárlóképességrilket. Szarka István. Takarékoskodjunk a munka minden szakaszán Az eperjesi kerület állami gazdaságaiban befejezték a takarmányfélék kaszálását Az eperjesi kerület állami gazda­ságainak dolgozói pénteken, június 26-án befejezték a takarmányok ka­szálását. 8 fűkaszáló segítségével 5 nap alatt lekaszálták a lóherét, lu­cernát és a fűmagot. A kedvező idő­járást a mezei csoport minden tagja kaszálásra, szántásra és a fűfélék el­raktározására használta fel. A ló­here és a lucerna termelésére már a kora tavasztól kezdve nagy gondot fordítottak az állami gazdaság dol­gozói Meghengerelték, megboronál­ták és megtrágyázták a lóhere és lucernaföldeket, hogy igy fokozzák a hektárhozamot. s hogy így elegen­dő mennyiségű takarmányt biztosít­sanak a téli időszakra. „Köteleztük magunkat — mondja Jencsik János, a z állami gazdaság dolgozója — hogy ebben az évben 30 százalékkal több takarmányt takarítunk be ugyanazon a földterületen, mint a mult évben. A takarmányt már szá­rítják és a párt X, kongresszusa tiszteletére tett felajánlásunkat már nemcsak teljesítettük, hanem túl is teljesítettük " A -mezei munkacsopor­tok közti, a takarmány kaszálásáért folytatott versenyben a sztrážskei gazdaságban Török Mihály 12-tagú csoportja győzött, amely egy fű­kaszáló segítségével 35 hektáron 4 nap alatt lekaszálta a lóherét és a lucernát, így a kaszálás határidejét egy nappal megrövidítette. Csehszlovákia Kommunista Párt ja decemberi országos konferen­ciájának, valamint Szlovákia Kom­munista Pártja X. kongresszusának irányelvei arra hívják fel a dolgo zók ós vezető személyek figyelmét, hogy minden üzemben, műhelyben, munkaszakaszon nagy gondot kell fordítani a takarékosságra, s ezt mindennapi feladatunk közé kell sorolni. Olyan eszköz ez dolgozó népünk kezében, amellyel meggyor síthatjuk hazánkban a szocialista építést. Sok igazságot tartalmaz az a mondás, hogy a takarékosság kom­munista jellemvonás. Ha fontolóra vesszük a takarékossággal elért sikereket, bátran mondhatjuk, hogy igen sok becsületes, hazáját szerető dolgozó megértette azt a különb­séget, amely a kapitalista rend szerben megkövetelt takarékosság és a mostani között fennáll. Meg­értette, hogy míg a régi rendszer ben az anyaggal, munkaidővel, munkaerővel való takarékoskodás a tőkés hasznát növelte, addig ha most takarékoskodunk, azzal szo­cialista hazánk, családunk, önma­gunk gyorsabb felemelkedését se git j ük elő. Ahhoz, hogy a takaré­kosság a határozat szavai szerint valósággá váljék, szükséges, hogy munkánkat jobbá tegyük, anyag takarékossággal, önköltségcsökken­téssel segítsük érvényre juttatni pártunk irányelveit, határozatát. Feltétlenül szükséges, hogy a dol­gozók minél szélesebb rétegeit von juk be a takarékossági határozat végrehajtásáért vívott harcba. Az üzemekben, az egységes föld­müvesszövetkezetekben a vezetők nek arra kell törekedniök, hogy minden alkalmazottat és minden szövetkezeti tagot vonjanak be a takarékossági mozgalomba. Nem elég azonban, hogy dolgozókat, a szövetkezeti vezetőket csak alka­lomszerűen vonjuk be a takarékos­sági küzdelembe. Munkánk szerves részévé kell tennünk a takarékos Ságot. Biztosítani kell azt, hogy minden üzemág és EFSz gazdasá­gosan, jövedelmezően működjék. Az üzemi munkások és szövetkezeti dolgozók munkájában feltétlenül meg kell mutatkozni a takarékos­ságnak, meg kell látszani annak, hogy másként nézik a munkát, mint "a régj tőkés rendszerben, hogy megbecsülik, megvédik, gyarapít­ják, a szövetkezeti, valamint az állami vagyont. Ezer és ezer módja van annak, hogy dolgozóink takarékoskodja­nak. Akár az anyaggal, akár a munkaidővei és munkaerővel való takarékosság kérdése merül fel, bátram mondhatjuk, hogy minden EFSz-nek, üzemnek van mit tennie és javítania ezen a téren. Hlyes volna, ha ezt a fontos feladatot mind az üzemekben, mint az EFSz ben versenyszerűen végeznék. Ezeknek a feladatoknak a meg­oldása elsősorban a politikai mun­ka kifejlesztésétől, a verseny helyes megszervezésétől, a gazdasági te­vékenység rendszeres pártellenőrzé­sétől függ és még attól is, hogy idejében alátámasszák a gyárakban és az EFSz ekben az élenjáró dol­gozók kezdeményezését és gyorsan elterjesszék őket. Az anyagtakaré­kosságot, mint harci feldatot kell tekintenünk és ebbe a harcba bele kell, hogy kapcsolódjék az egész pártszervezet, a gyár, vagy az EFSz teljes kollektívája. A kommunizmust építő Szovjet­unióban a szovjet emberek milliói vesznek részt a szocialista lakaré­kosságért, a gyártmányok önkölt­ségcsökkentéséért folyó harcban. Előttünk példaképül állanak a szovjet emberek tanításai és ta­pasztalatai. A szovjet ipar sokéves tapasztalata és kipróbált módszere segít át bennünket a szocialista iparért folytatott küzdelem sor£n felmerülő néhézségeken. Sok üzemben megértették a ta­karékosság jelentőségét. A szepes­ségi vasércbányák bányászai Szlo­vákia Kommunista Pártja X. kon­gresszusa tiszteletére feladatul tűz ték ki, hogy az év végéig egyenle­tesen teljesítik tervfeladataiíkat mind mennyiségi, mind minőségi tekin­tetben. A pontokba foglalt kötelezett, ségyállalásaik közül érdemes meg­említeni azt, hogy a munkáhozamot a tervezett hozamhoz viszonyítva három százalékkal fokozzák, az ön­költséget pedig kétmillió koroná­val csökkentik. Hogy ezt a köte­lezettségvállalásukat teljesíthessék, a következő intézkedéseket foganat tosították: Kiterjesztik a szocialista ver­senyt a tervteljesítés meggyorsítá­sára, elmélyítik a péntekes-mozgal­mat s ezenkívül az év végéig 100 munkahelyen a ciklusos grafikon •alapján szervezik meg a munkát. A Vág-menti kémiai üzemek dol- gozói is felvették a harcot a ter­melés gazdaságosabbá tételére. — A technológia szigorú betartásával és a termelési berendezések példás karbantartásával 225.594 korona értékű nyersanyagot takarítottak meg. Hasonló eredményeket értek el a polyamid üzemrész dolgozói is a verseny során, amennyiben népgazdaságunk részére 160 ezer korona értékű nyersanyagot taka­rítottak meg. A kassai Kelet-Szlovákiai Tég­laüzemben további lehetőségeket látnak a gyors téglaégetés széle­| sebb alapú bevezetésére, Duvanov módszere alapján. Elhatározták, hogy július végéig 100.000 téglát termelnek terven felül ás közben a termelés gazdaságosabbá tételéível a seénfogyasztást 40 százalékkal csökkentik és ez év végéig 95 va­gon szenet megtakarítanak. A podbrezová! Sverma-vasmüvek dolgozóinak szocialista versenye a tervteljesítésre, a termelési önkölt­ség csökkentésére irányul. Ez év első négy hónapja alatt többmillió koronával csökkentették a terme­lési költséget. A fenti példák nemcsak azt mu­tatják. hogy j ä szervezéssel igen sok esetben lényeges meg­takarítás érhető el, hanem egyszer­smind azt is, hogy igen komoly felelősségteljes munkát kell végez­ni. Ha a takarékosság fontosságát a műszaki vezetők szünet nélkül propagálják és ebben' a kérdésben a műszaki középkádereket, a mű­vezetőket, a csoportvezetőket ma­guk mellé állítják, — akik a napi munka lázában is egy-egy kiadott utasítással, tanáccsal, felszpítással megszüntethetik, vagy korlátozhat­ják az észlelt pazarlásokat — könnyen alapját vethetjük meg a terv sikeres teljesítésének, a ter­melés gazdaságosabbá tételének. Kertész Imre I A Szlovákiai Szakszervezeti Tanács elnökségi üléséről A Szlovákiai Szakszervezeti Ta­nács elnöksége június 26-án tartót, ta rendes ülését František Zupká­nak, a Szlovák Szakszervezeti Ta­nács elnökének vezetésével, aki je­lentést tett a Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalom feladatairól Szlo­vákiában Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa után. Az elnökség megtárgyalta a For­radalmi Szakszervezeti Mozgalom működésének eredményeit a munka­biztonság emeléséneik biztosításával kapcsolatban az üzemekben. A szak­szervezetek átvették a munkafelté­telekről való gondoskodást az ösz­szes munkahelyeken. A Szlovákiai Szakszervezeti Tanács elnöksége eL határozta, hogy részletesen felülvizs­gálja az állami birtokokon és a gép­és traktorállomásokon a balesetek okait, ugyanezt megteszi a faterme­lésnél és a faraktárakban is, és el­rendelte a Szlovák Szakszervezeti Tanácsnak, hogy a földművelésügyi megbízotti hivatallal és az erdő- éá faiparügyi megbízotti hivtallal tár_ gyalja meg a munkabiztonság eme­lésére vonatkozó intézkedéseket. Szlovákia összes kerületeibea megválasztották az üzemi tanácsok a kereskedelem polgári ellenőreit. A Szlovákiai Szakszervezeti Tanács el­nöksége határozatot fogadott el, amely biztosítja a polgári ellenőrök állandó instruálását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom