Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-23 / 125. szám, szombat

4 UJSZ0 1953 május 23. Aliiról—amerikai ellentétek A GYŐZELEM ZÁSZLAJA Churchillnek és Attlee-nek az an. gol alsóházban mondott legutóbbi beszédei érezhetően eltérnek eddigi nyilatkozataiktól és a kapitalista világ politikai légkörében beállott változásról tanúskodnak. E változásnak tulajdonképpeni oka a Szovjetunió következetes békepolitikája. A szov jet kormány kitartó békekezdeményezései következtében világszerte érezhető az a törekvés, hogy teremtsenek tiszta helyzetet a nemzetek közötti vitás kérdésekben. Ebben a légkörben az USA és Anglia között jelentős véleményeltérésekre került sor, amelyek a mullt héten éles konfliktussá fokozódtak és az ameri kai politikusok dühös ..elégedetlenségét" váltották ki szövetségesük, Nagy-Britannia ellen. Az amerikai kormány az utóbbi időben ismételten bizonygatta békeakaratát. Azonban az USA vezető államférfiúinak minden hangzatos békeszólamai ellenére az amerikai kormány nem tartja jelenleg lehetségesnek, hogy a nagyhatalmak tanácskozása a legközelebbi jövőben létrejöjjön és ezeket a tanácskozásokat számos előzetes feltétel teljesítésétől teszi függővé, amelyek szinte ultimátum jellegűek. Churchill alsóházi beszéde azt bizonyítja. hogy Angii* ezt az álláspontot nem osztja. Az angol miniszterelnök beszédében a nagyhatalmak képviselőinek ,,legmagasabb színvonalú haladéktalan személyes találko. zása" mellett foglalt. állást. Kifejezetten ellenezte azt, hogy az ilyen értekezletet már előre feltételekhez kössék és emellett megjegyezte: ,.nem volna rossz, ha mindegyik fél gondolkodna afelett, hogy a másik fél számára mi elfogadható és mi elfogadhatatlan", ' Más kérdésekben is messzire eltérő egymástól az USA és Nagy-Britannia véleménye. Az amerikaiak a kínai-koreai fél kompromisszumos javaslatát a hadifoglyok kérdésének megoldására keresz. tülvihetetlennek minősítették, Churchill azonban kijelentette, hogy nem látja okát annak, hogy ez a javaslat ne szolgáljón megegyezés alapjául. . - " • • Az US A'azt állítják, hogy a legutóbbi indokínai események azt bizonyítják, hogy sem a Szovjetunió, sem pedig Kina nem akarnak békét. Churchill ezzel szemben azt a megállapítást tette, hogy ezekből az eseményekből nem szabad azt a következtetést levonni, hogy ezek az események a szovjet kormány állásfoglalásával nem hozhatók összhangba. Washington évek óta egész fegyverkezési politikáját, amerikai katonai támaszpontoknak idegen területeken Való felállítását'azzal indokolja, hogy az Amerika biztonságát veszéllyel fenyegeti. Az amerikai miniszterelnök hangsúlyozta, hogy fenáll a Szovjetunió biztonságának problémája is és rámutatott arra: „a. Szovjetuniónak joga van biztosítékokat kapni arra, hogy emberi számítás szerint a hitleri megszállás borzalmas eseményei ne ismétlődjenek meg többé." Igaz ugyan, hogy Churchill eázel egyidejűleg megjegyezte, hogy Anglia nem szándékozik „a NyugatNémetországgal kapcsolatban vállalt kötelezettségeit be nem tartani" és óhajtja az európai hadsereg felállításának megvalósítását anélkül, hogy maga részt venne benne. Az európai hadsereg azonban ugyanazoknak a politikusoknak és imperialistáknak eszköze, akik a Szovjet unió ellenig hitleri támadást előkészítették -és most Nyugat-Németországban ismét hadsereg felállításával akarnak agresszív hatalmi eszközt kezükbe ragadni. Joggal kérdezi ezért a TASZSZ szovjet hírMint az „ADN"-hírügynökség jelenti Karlsruheból, az úgynevezett bonni alkptmányjogť bíróság elhatá rozta a Németoiszági Kommunista Pártja elleni per elhalasztását. Ezt a pert a nyugatnémetországi alkotmányjogi bíróság készíti elő a bonni kormány kívánságára Németoiszág Kommunista Pártjának betiltása ?rdekében E törvénytelen - per kezdetét 1953 június 8-ra tűzték ki Az „ADN" -hírügynökség jelentése elmondja, hogy nem tűztek ki újabb ügynökség Churchill kijelentéseivel kapcsolatban: .,Vájjon ezeket a szavakat úgy kell-e értelmezni, hogy a brit kormánynak az a szándéka, hogy folytassa Nyugat-Németország mílitarizálásának és Németország kettészakitásának politikáját? Attlee, mint a Labour-párt szóvivője, Churchill kijelentéseit nemcsak helyeselte, hanem Amerika bírálatában még kevesebb tartózkodást • tanúsított, mint az angol miniszterelnök. - Rámutatott arra, hogy Amerikában ma ,,olyan elemek vannak, akik nem óhajtják a koreai kérdés rendezését, hanem általános háborút Kína és a kommunizmus ellen." Kereken kimondta azt is, hogy Amerika Angliára ..állandó nyomást gyakorol, mindenekelőtt hogy megakadályozza Nagy-Britannia ke. reskedelmét Kínával és a többi keleti államokkal." Washingtonban Churchill és Attlee beszédei hatalmas vihart keltettek. Az uralkodó republikánus párt és a demokratikus párt képviselői ugyan szívesen beszélnek a „szabad világ" kebelében uralkodó „összhangról-' és „egyenjogúságról", azonban mindnyájan abban hisznek, hagy Amerika „hivatott", hogy a világ „vezére" legyen. A gyakorlatban mindig abból a feltevésből indulnak kl, hogy a többi kapitalista állam politikusait mind megvásárolták és hogy azoknak úgy kell táncolniuk, ahogyan az amerikai kormány fütyül.. Amerikai hírmagyarázók arról panaszkodnak, hogy Anglia és az USA közötti kapcsolatok a második világháború óta eltelt időben most érték el mélypontjukat és hogy az atlanti-tömb talpazatában repedések mutatkoznak. Dulles amerikai külügyminiszter útja a közeikeleti országokba, amely országokat Anglia saját' befolyási terének tart, ugyancsak nem járul hozzá az USA és a Nagy.Britannia közötti kapcsolatok elmélyítéséhez. Dulles nem azért látogat el ezekbe az országokba, hogy természeti szépségeikben gyönyörködjön, hanem hogy további megfelelő zsíros koncot szemeljen ki és kerítsen meg az amerikai imperialisták asztalára. Az angol-amerikai ellentétek kiéleződését bizonyítja az a hatalmas izgalom, amelyet Churchill é

s Attlee beszédei Washingtonban keltettek. Ez az izgalom egyrészt arra az aggodalomra vezethető vissza, amelyet az amerikai vezető államférfiak Angliával kapcsolatban éreznek. Attól félnek, hogy Nagy-Britannia a nemzetközi helyzetet kihasználva, megkísérli kivonni magát az amerikai gyámság alól. A republikánusok é

s demokraták egyaránt mérgelődnek amiatt, hogy-Churchill és Attlee nyilatkozatai bebizonyítják a világ közvéleménye előtt, hogy Amerika ugyan arról beszél, hogy az igazi békepolitikában a tettek fontosabbak a szavaknál, vezető embereik azonban mindeddig semmit sem csináltak, hogy ígéreteiket és bizony, gatásaikat tettekkel erősitsék meg. Az utóbbi hetek eseményei alapján világszerte megerősítést nyernek Sztálin halhatatlan szavaj, amelyekkél hangsúlyozta, hogy a „rendszer", amelyet az Egyesült Államok a kapitalista országokban bevezettek, nem áll fenn őrök időkre, hogy ezek az országok az Egyesült Államok uralmát és igáját nem fogják vég nélkül tűrni, és megkísérlik az amerikaiaktól való függőségüket lerázni és az önálló fejl6dé

s útjára lépni. Protlcs Jolán határidőt a per lefolytatására, hanem bizonytalan időre halasztották el. Az „ADN"-hírügynökség hangsúlyozza, hogy a Németország Kommunista Pártja elleni per' elhalasztására vonatkozó döntés annak a széles, körű mozgalomnak első nagy győzelme, amellyel a nyugatnémetországi hazafias és békeszerető erök a bonni hatóságok Németország Kommunista Pártjának betiltására irányuló kísérlete ellen tiltakoznak. A szocialista munkaverseny segítségével egymásután nőnek a termelés minden szakaszán a miyika hősei. A munkaverseny helyes alkalmazásával a dolgozók olyan eredményeket tudnak elérni, amilyenre a kapitalista társadalom elavult termelési módszereiben so ha nem volt példa A dolgozók tudják azt. hogy ma nem azért dolgoznak, hogy a kapitalisták zsebét tömjék, hanem azért, hogy munkájukkal szebb és boldogabb életfeltételt teremtsenek a szocializmus építőinek és maguknak is. Ez a tudat fűtötte Jakab Istvánt is a szöllőskei állami gazdaság munkását, amikor bekapcsolódott a munkaversenybe, Látta, hogy érdemes iparkodni, mert munkája után megkapja a becsületes jutalmat. Jakab István 42 éves. Arcát barnára égette a tavaszi napsugár. Kissé szűkszavú ez az alacsonytermetű ember, de amit egyszer kimond, azért bármikor kiáll a síkra. Szép napsütéses vasárnap délután van. Jakab István ünneplőbe öltözve nézegeti az udvarán virágzó gyümölcsfákat. Kényesen lépked vadonatúj sárga cipőjében. Gondosan kikerüli az udvar sáros részeit, ahol a libák szoktak fürödni és rákönyököl a kerítésre. Hosszan elnézegeti kis házacskáját, melyben családjával él. A falakon még ész revehetö, hogy nem régen épült. A meszelés még teljesen friss. Jakab István tekintete tovább siklik a szőlőhegyek felé. Szemével végigsimítja a gondosan megkapált szőlöparcellákat. A hegynek már minden rögét úgy ismeri, mint a tenyerét, hiszen 1937 óta ott dolgozik. Jakab István akarata ellenére csöppent a szőlészetbe. Fiatal korában több munkahelyen megfordult, csak éppen szőlőtermeléssel nem foglalkozott. Volt arató, dolgozott mészbányában is, a 37-es években még csempészéssel is foglalkozott. Az ország akkori urainak kegyetlen kizsákmányolása vezette Jakab Istvánt több társával együtt erre a téves útra. Mint minden ember előtt, Jakab István előtt is voltak célok. Egész életében egy kis családi házról álmodott. Olyan család; házról, amely az övé. 1937 elején elhatározta, hogy vesz egy házhelyet. Pépze nem volt, de úgy gondolta, hogy idővel majd csak letörleszti a vételárat. Kapott is egy házhelyre valóť a gróf Andrásy-féle birtokból. Ez a házhely tette aztán a gróf Andrássy birtok örökös rabszolgájává. A házhelyen építettek aztán egy négyszer négyméteres házikót. Annyira kicsi volt és nevetséges, hogy a környéken hamarosan »bakterháznak« nevezték el. Amikor a ház felépült, az uraság is erélyesebben követelte a házhely vételárát. Ki is fizette volna Jakab István, ha lett volna miből. Az uraság pedig egyre csak sürgette a pénzt. Az intéző is fenyegetödzött, hogy lebontatja a bakterházat és bevetteti a területet gabonával. Aztán mintha megbánA korompai járás szövetkezeti tagjai a mennél nagyobb hektárhozam biztosításáért a gép- és traktorállomások, valamint a népigazgatás dolgozóival kereszt, és szüksorosan elvetették az árpa 50 százalékát, a zab 24, és a len 60 százalékát. Először alkalmazták a szövetkezeti tagok földjeiken a műtrágyát, a jarovizált vetőmagot, a burgonya és a kukorica fészkes ültetési módszerét. A májuselőtti szocialista versenyben betartották az agrotechnikai határidőket s jelentősen meggyorsították a tavaszi munkák első részének folyamatát. Az SzlKP X. kongresszusa tiszteletére értékes felajánlásokat tettek a növénytermelés és az állattenyésztés növelésére, összesen 4,087.865 Kčs értékben. A szebehlevi EFSz 75 mázsa búzát, 25 mázsa rozsot, 856 mázsa takarmányt, 30 mázsa lent, 130 mázsa burgonyát, 0.9 mázsa napraforgót és 1.50 mázsa lent ta volna a gorombaságát, nyájasan tudtára adta Jakabnak, hogy men jenek az uraság szőlőjébe dolgozni, akkor nem kell visszaadni a telket. Apránként levonják a kerese tűkből a hiányzó összeget. Igy került Jakab István a szöllőskei uradalomba mint szölőmunkás. Rabszolgájává vált az uraságnak. A házhely örökre odaláncolta a gróf Andrássy-birtokhoz. A felszabadulás után Jakab István továbbra is ott maradt a gazdaságban. Eltűnt a mogorva intéző és maguk a dolgozók vették kezükbe a kommunista párt irányításával a birtok sorsát. Jakab István is megszabadult a rabszolgaságtól. A birtokhoz már nem a nyomorúság kötötte, hanem az a tudat, hogy nemcsak a telek és a kis házikó az övé. hanem maga az egész százholdas szölőtábla, sőt mi több, az egész állam gazdája lett, Jakab István élete tehát gyökeresen megváltozott. A családi fészek kicsinynek bizonyult. Megnőttek az-igényei. Szép családi házról kezdett álmodozni, ímelyben lega lább egy szoba, konyha és kamra legyen. Munkaközben más sem járt az eszében, csak az a képzeletbeli otthon a »bakterház« helyén. Szorgalmas munkája egyre közelebb hozta azt a pillanatot, amikor álma fogható alakot ölthet. A munka nem volt már neki kényszer, hanem öröm. Az elért eredmények, a dicséretek boldoggá tették és érezte, hogy egyre közelebb került céljához. A mult évben aztán teljesült a Vágya, eltűnt a »bakterház« és a helyén felépült a réger*- óhajtott szép kis családi otthon. Jakab Istvánról már a mult évben úgy beszéltek, mint a szöllőskei gazda ság legjobb dolgozójáról. Munkalendülete határtalan volt. A jövedelme is szépen megnövekedett. Már könyveket is kezdett olvasni munka után. Az igényei egyre nőttek. Már az járt a fejében, hogy milyen jól illene « világos tiszta szoba szekrényére egy szép rádió. Esténként meghallgatná a híreket és egy kis zene sem árt az embernek. Addig-addig forgatta a fejében ^ ezt a gondolatot, míg valóra nem váltotta. Most már" van rádiója is. Esténként az asszonnyal közösen meghallgatják a híreket. Jakab Istvánt különösen a szocialista munkaverseny győzteseinek ismertetése érdekli. Egy-egy szép eredmény hallatára felragyog a szeme. A tél folyamán, amikor kissé szünetelt a munka, több ideje jutott olvasásra. A villany fénye mellett a késő esti órákig azokat a könyveket forgatta, amelyeket a birtok könyvtárából kölcsönzött ki. Megismerkedett a szocialista munkaversennyel, megszerette a munka hőseit. Lassan ért meg benne is az a gondolat, hogy belőle is élmunkás, hős legyen, aki a munka frontján szerez nevének dicsőséget. A tavaszon megtették az egyik munkacsoport vezetőjének, Lackó elvtárs, a gazdaság politikai vezetője sorban látogatta a szöllőskei munkacsoportokat és szervezte a ad be terven felül. Az állattenyésztésben ifj. Lichtner János csoportjának dolgozói, a dacsov lomi EFSz tagjai az év végéig 94 tehénnél a tejhozamot 39.450 literrel emelik. A sertéstenyésztés dolgozói Krátki György, Farkas Mária, Simkó Anna és Lichtner Anna, ugyanennek a szövetkezetnek a tagjai, kötelezték magukat, hogy a sertéshús termelést a tetvvel szemben év végéig 60 mázsával emelik. A drazsovcei szövetkezeti tagok az SzlKP X. kongresszusa tiszteletére kötelezték ma. gukat, hogy 240 mázsa marhahús, többletet adnak be. A ladzani EFSz egyik csoportja Kucsera János veze. tésével, az SzlKP X. kongresszusa alkalmából a közellátásnak 5000 liter tejtöbbletet szolgáltat be. Az etetőnök: Banár Mária, Palecsko Mária, Sismis Anna, Szuhanszki An. na a terani EFSz-ben 200 sertés 'napi súlygyarapodását 10 dekával növelik. A szebehlevi szövetkezeti szocialista munkaversenyt. A csoportok egymásután kapcsolódtak be a versenybe, csak a Jakab Istváné nem akart nyilatkozni. Egyik reggel Lackó elvt%;rs újból odaállt a csoport elé. Elmondta, hogy már minden csoport bekapcsolódott a versenybe és csoportonként 5—5 hektár szölö megkapálását vállalták. Kérdően nézett Jakabékra. Jakab István gondolkozott és csak aztán szólalt meg. — Akkor hát még 12 hektár szőlő van hátra, — és csoportjának tagjaira nézett. — Lackó elvtárs, mi ezzel a 12 hektárral lépünk a versenybe. Öten elvégezzük azt a munkát, amire valamikor az uraságnak 15 emberre volt szüksége. Ezekután már azt sem tudták a faluban Jakab Istvánokról, hogy mikor járnak munkába és mikor jönnek haza. Már azt is beszélték, hogy kínt alszanak a szőlőben. A többi munkacsoportok között is elterjedt a hír, hogy Jakabék 12 hektár szőlő megmunkálását vállalták. Voltak, akik nevettek rajtuk, voltak, akik csodálkoztak. A csodálkozás azonban április 29én délután érte el tetőfokát, amikor a Jakab-csoport munkahelye felől óriási hurrá hangzott. — Hurrá, hurrá! Éljen a Párt! Éljen a szocialista munkaverseny! — hangzott a kiáltás egyszerre öt torokból. Mindenki kíváncsian nézett a hang irányába. Az első, amit a többi osoport tagjai észrevették, egy vörös zászló volt. Ott lengedezett a zászló a Jakab-csoport szőlőjének közepén lévő terebélyes cseresznyefa tetejéň. A csoportok tagjai nem értették, mi történhetett velük, miért hurráznak és miért tűzték ki a zászlót a cseresznyefára. A kíváncsiság elfogott mindenkit. Egymásután hagyták ott a csoportok a munkahelyüket és siettek a vörös zászlóval feldíszített cseresznyefa felé. A fa alatt Jakab István csoportja ' fogadta őket. Arcuk sugárzott az örömtől és a büszkeségtől. Az odaérkezőknek büszkén jelentették, hogy végeztek a 12 hektár szölö kapálásával. Ig

y a győzelem az övék. Nagy zsivaj támadt erre a cseresznyefa alatt Bizony senki sem akarta elhinni, amit Jakabék állítottak. Abban egyeztek meg aztán, hogy egy bizottságot alakítanak, mely felülvizsgálja, megfelel-e állításuk a valóságnak és minőségileg hogyan végezték el a munkát. Az értékelő bizottság ott a helyszínen jegyzőkönyvbe foglalta a látottakat. Megállapították, hogy mind mennyiségileg, mind minőségileg a Jakab-csoport végezte el legjobban a munkát. A hí

r a faluba is eljutott. Egymásután jöttek a kíváncsiskodók. Már alig fértek a cseresznyefa alá, melyen büszkén lengedezett a győzelem zászlaja. Mindenkit elfogott valami boldogító érzé3, és most már nem öt, hanem száz torokból harsant fel újból a hurrá, a párt és Jakab István csoportjának éltetése. Szarka István. tagok június 30-ig hét 320 férőhelyes marhaistállót, azonkívül 100 férőhelyes eertésólat és 72 férőhelyes anyasertésólat adaptálnak. Továbbá öt épületet tesznek a gabona elraktározására alkalmassá, négyet pedig kukorica és dohányszárítás céljából. A korompai gép- és traktorállomás dolgozói a munka jobb megszervezésével a gépek javításával a gépek' technikai karbantartásával kötelezték magukat, hogy 1553-ban 351.760 korona értékű üzem- és kenőanyagot takarítanak meg. A traktorok üzemképtelensége százalékának csökkentésével további 83.248 koronát takarítanak meg. A korompai gép- és traktorállomás javítói határidő előtt teljesítették felajánlásukat, kiselejtezett alkatrészekből összeállítottak egy komplett új traktort és így munkájukkal a gépes traktorállomás számára 75.000 korona jövedelmet szereztek. Nyugat-Németország hazafias erőinek nyomására bizonytalan időre elhalasztották a Németország Kommunista Pártja elleni pert A korompai EFSz 4,087.865 korona értékű felajánlása a X. kongresszus tiszteletére