Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-23 / 125. szám, szombat

'r 1953 május 23. U J SZÖ 5 Emeljük a párttagság ideológiai színvonalát . A besztercebányai kerületi konferenciáról A besztercebányai kerületi párt­koferencia megmutatta, * hogy a kommunisták felhasználták az el­méleti fejlődés lehetőségeit é» a vi. tából és a titkári tw»zámolóból ki­tűnt, hogy a párt erősödött és meg­szilárdult. az 1951-es konferencia óta.. A kommunisták az új alapsza­bályzat és az országos pártkonfe­rencia határozatainak segítségével mélyebben elsajátították Marx-Le­nin-Sztálin tanait, és ezek segítsé­gével megtanultak harcolni a min­dennapi életben a feladatok teljesí­téséért. Megtanultak harcolni a párt és kormányhatározatok végrehajtá. sáért, a párt politikájának érvénye eitéséért a gyakorlati életben, ami dolgozó népünk életszínvonalának emelését szolgálja. A kommunisták harci kész­ségére vall az a tény, hogv az önbírálat és bírálat fegyverének al­kalmazásával bátran rámutattak a hibákra, hogy ezeket kiküszöbölve a politikai munka megjavításával újabb győzelmekre vezessék a besz­tercebányai kerület dolgozóit. A titkári beszámolóból és »z élénk vitából elénk tárul e kapitalista rendszer alatt munkanélküliségre és kivándorlásra ítélt nyomorgó dolgo­zók új szocialista alkotó erejének eredménye. A konferencián világos­sá lett, hogy a kommunisták veze­tésével a dolgozók hogy építik szo­cialista hazájukat. Elénk tárult a szocializmust építő, virágzó beszter­cebányai kerület, amelynek minden zugában a szocialista építés ritmu­sa lüktet. A dolgozók a szocialista hazafiasaág szellemében építik a fü­leki új modern zománcozógyárat, vasutat a kapitalista rendszer alatt elmaradt kékkői járásban, bányát Pótoron, mellette új modern bánya­várost és még sok új üzem tanúsko­dik arról, hogy a dolgozóknak nem kell többé munka nélkül csavarog­ni ée kivándorolni. A konferencián megmutatkozott a kommunista párt harcra a szocialista^Csehszlová­kiában viruló iparosított Szlovákiá­ért. , A dolgozók alkotó erejéről tett tanúságot az is, hogy a munkatér­melékenység emelésével a beszter­cebányai kerületben az ipari terme­lés az 1951-es évvel szemben 1952­ben a nehéziparban 26.9 százalékkal növekedett. Szép eredményeket ér­tek el a szövetkezetekben és álla­mi birtokokon dolgozó parasztjaink is, akiknek a szovjet gépek meg­könnyítik munkáját és ezek segítsé­gével és a Szovjet tapasztalatok alkalmazásával többszörösére emelik a termés hozamát. A kerületben 41 községben 7 településen és 54 EPS 7, ben és 117 üzemben vezették be a villanyt. A kerületi pártszer­vezet igyekezett eleget tenni Gott­wald elvtárs 9. pontjának, amelyben felhívja figyelmünket, hogy „nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy minden követelésünk végcélja az ember, az ember javáról való gon­doskodás." A terv teljesítésének biz­tosításáért a kommunisták az agi­tációs munka fokozásával harcoltak. A podbrezovai Sverma.vasgyár 1951 ben csak 85 százalékra telje, sí tette a tervet. A kommunisták tömegpolitikai és agitációs munká­val harcoltak a párt és kormány határozatainak biztosításáért, és el­érték, hogy 1952-ben 106 százalékra teljesítették a tervet. A terv egyen­letes teljesítésének biztosítására nagy segítséget nyújt a párt új alapszabályzata, amelynek segítsé­gével a kommunisták jobb politikai munkát tudnak kifejteni és ezzel a podbrezovaj Šverma-Uzem egyenlete­sen teljesítheti, a tervet. A kerületi pártszervezet harool Gottwald elv­társ 7. pontjának teljesítéséért is, amelyben kitűzi Gottwald elvtárs si­keres munkánknak feltételét abban: „Tervünket teljesíteni lehet — és teljesítjük is — ha megtanuljuk, hogy jobban — sokkal jobban mint eddig buzdítsuk és szervezzük az alulról jövő kezdeményezést, - a szo­cialista versenyt és az újítómozgal mat azzal a céllal, hogy a dolgozók egész kollektívájának műszaki szín­vonalát fokozatosan, egészen a leg­kiválóbb dolgozók színvonalára emeljük, az élenjáró dolgozók szín­vonalára". Ennek a pontnak a telje sitésére szükséges volt, hogy a ke­rületi pártszervezet mégszervezze, hogy napról-napra, hónapról-hónapra minden nevezetes részlegben a kom­munisták a dolgozókat a terv egyen I letes teljesítésére és túlszárnyalásá­ra mozgósítsák és az összes üzemek dolgozóit bevonják a szocialista munkaversenybe és kötelezettségvál­lalásokba. Ezt a kerületi pártszer­vezet jól oldotta meg és a kommu­nisták minden vonalon élenjártak a szocialista munka versenyben és a kötelezettségvállalásokban, amely példamutatással magukkal ragad­ták az üzemek és EFSz-ek dolgo­zóit is. A kerületben 8731 egyéni és kollektívvállalás született meg Si­roky elvtárs születésnapjára, amivel megtakarítottak az üzemek dolgozói 118.405 889 koronát. Legjobb köte­lezettségvállalás volt a podbrezovai Sverma-üzemben, ahol a dolgozók május 1. és 9. tiszteletére 100 tonna acél terven felül i kitermelésére adtak kötelezettségvállalást. Ezt a kötele­zettségvállalásukat túlszárnyalták és több mint 1000 tonna acélt és 100 tonna hengerelt vasat adtak terven felül nemzetgazdaságunknak. Jól megszervezték a szocialista munka­versenyt az -apátfakisi posztógyár­ban is. ahol a kommunisták a mun­ka jó megszervezésére és a munka­termelékenység fokozására serken­tették a dolgozókat és az üzem megtakarjtott több mint egy mil­liárd koronát. Büszkén szólalt fel a konferencián Magverő Pál pótori bá­nyász. A pótori bánya még csak most fejlődik mondotta, de a kom­munisták vezetésével a bányászok állandóan túlteljesítik a tervet. A kommunisták mozgósítják a párt és kormányhatározatok teljesítésére a bányászokat és rámutatnak a terv­teljesítés fontosságára. A bányászok megértik, hogy mivel tartoznak a szocialista, hazának és a mult évijen is 20.000 tonna szenet adtak ter­ven felül. A pótori bányászok szoro­san felzárkóznak a kommunista párt mellé és a X. kongresszus tiaz teletére 2500 tonna szenet adnaik terven felül. A pótori bányában a terv egyenletes teljesítését nagyban elősegíti a péntekes-mozgalom, amelynek segítségével többszörösére I fokozzák a munkatermelékenységet. Külön kötelezettségvállalásokat tet­tek az egyes tárnákban dolgozó cso­portok. Például a Szovjet kombájn­nal dolgozó csoport a X. kongresz. szu s tiszteletére minden váltásban egy tonna szénnel termel ki töb­bet. A besztercebányai kerületben az 1952. év végén a forgóeszközök for­galmának meggyorsításával az üze­mek túlszárnyalták a tervezett ak­kumulációt. Ez lehetővé tette a terv idö felőtti teljesítését. Az apátfalusi posztógyárban pl. a meggyorsított akkumuláció folytán 75 napról 70 napra rövidítették meg -a gyártási folyamatot A dolgozók ideológiai fejlődésének és a munkához való új viszonyának és a Kommunista Párthoz való fel sorakozásának bizonyítéka, hogy az 1952-es évben 1172 újítójavasla­tot nyújtottak be a kerületből, ami. bői elfogadták 723-at és ezzel meg­takarítottak 39.239.125 koronát. Legtöbb újítójavaslatot a füleki Ko­vosmalt dolgozói, nyújtottak be, ahol 120 javaslat volt érvényesítve és ez­zel megtakarítottak 6 millió koro­nát. A titkári beszámolóból és a vitá­ból kitűnt, hogy az üzemekben szép eredményeket érnek el a kommu­nisták, de ezeket nem használták fel eléggé agitációs munkájukban és egyes üzemekben csökken a mun­kalendület. Az üzemekben még elég nagy az abszencia és a munkaeröhullámzás. A kommunistáknak még jobban kell harcolni, a munkából való távolma­radás és munkaerőhullámzás ellen, a/mi termelésünknek még mindig egyik rákfenéje. Jő agitációs és politikai tömeg­munkát fejtett ki a kerületi párt­szervezet a mezőgazdaság kollekti­vizálása terén. A kerület földterüle­tének 50 százaléka a szocialista szektor. 318 EFSz-ben dolgoznak kis- és középparasztjaink. A mező­gazdaság terén szükséges hogy a kommunisták az agitációs és poli­tikai tömegmunka fokozásával az EFSz-ek kiszélesítésére és megszi­lárdítására törekedjenek. A kom­munisták a kis- és középparasztok előtt leplezzék le a kulákok igazi arcát é s a dolgozó parasztokkal együtt távolítsák el a reakciós fcle­I meket azokból a szövetkezetekből, I ahoj még meg vannak húzódva. A kommunisták munkája, ahogy a vitából is kitűnt, az EFSz-ek megalakítása után nem volt elég aktív. Az agitációs munka fokozá­sával jobban fel kellett volna hívni a dolgozó parasztok figyelmét az osztályharc kérdésére az EFSz-ben meglapuló kulákok káros voltára. A kommunistáknak erre a hiányos munkájára mutatott rá a Kékkő járási párttitkár is a vitában. A kékkői járásban 28 új szövetkezet alakult, de ezekben még mindig meg van bújva 50 kulák, akik egyes szövetkezetekben funkciókat töltenek be. Ezek a kulákok szabo­táló aknamunkájukkal rontják a munkamorált és az EFSz-ek szét­züllesztésére törekednek. A járás­ban a kulákok elszabotáltak 13.801 kg húst. 13.000 tojást és 10.000 li­ter tejet. A kulákok romboló mun­kájára mutat az a tény, hogy a kiszellöi EFSz-ben Ragacs kulák a tervezett hektárhozam magassága ellen beszélt, amivel a szövetkezeti tagok munkaerkölcsét megingatta. A szövetkezeti tagok csak a járási párttitkár felvilágosító munkája utáp látták meg a kulák igazi ar­cát. Rájöttek, hogy a rendelkezé­sükre álló új, korszerű mezőgazda­sági gépekkel a tervezett hektárho­zamokat könnyen teljesíthetik, sőt túl is szárnyalhatják. A kékkői já­rásban jól dolgozik az állami bir­tok, ahol a kommunisták megszer­vezik a munkát és az első negyed­évben a marhahúsbeadást 10S', a sertéshúsét 140, a tejét 108 száza­lékra teljesítették. Az állami birtok legjobb dolgozója az ipolykeszi ma­jorban dolgozó Markó József, aki normáját mindig 100 százalékon fe­lül teljesíti. A kerületi pártvezetőségnek job­ban kell irányítania a járási párt­bizottságokat, hogy biztosítsák azt, hogy a falusi pártszervezetekhez rendszeresen járjanak instruktorok és segítséget nyújtsanak nekik min­dennapi munkájukban. A kerületben május 1. és 9. tiszteletére sok szö­vetkezetből kizárták a kulákokat, szükséges, hogy ez tovább folyjon, hogy a szövetkezetek megtisztulja­nak ezektől a káros elemektől. A konferencia vitájából fcs kitűnt, hogy a terv egyenletes teljesítését és túlteljesítését csak elméletileg fejlett kommunistákkal tudjuk biz­tosítani. Példa erre a lónyabányai Magnezit-müvek, ahol jól folyik a pártoktatás. A kommunisták agi­tációs munkával aktivizálják a dol­gozókat és az üzem egyenletesen tel­jesíti a tervet. Megmutatkozik ez a mezőgazdaságban is pl. az ipoly­viski szövetkezetben, ahol a kom­munisták lelkiismeretesen járnak a pártoktatásra, jó agitátormunkát fejtenek ki és a feladatok teljesíté­sére mozgósítják a dolgozókat. A szövetkezet 2,414.000 korona értékű terméket ád a közellátás részére ter­ven felül. A titkári beszámolóból és a vitá­ból kitűnt, hogy a kerületi pártve­zetöség nem fordított kellő gondot a pártoktatás megszervezésére. Több helyen a párttagok felületesen vették a pártoktatást és ez azután meg is mutatkozott a gyakorlatban végzett munkájukban. Az újbányái járásban fordult elő a legtöbb hiba, ahol a pártoktatás a legrosszabbul megy. A pártoktatás egyik fő hiá­nyossága,, hogy a kerületi és járá­si szervek nem fordítottak elég gon­dot a pártonkívüliek bevonására. A kerületben igen alacsony a pártan­kívüliek száma, akik résztvesznek a pártoktatáson. Ennek oka az, hogy egyes pártszervezeteink elzár­kóznak a pártonkívüli tömegektől. Ezt a veszélyes jelenséget a kerü­leti pártvezetőségnek minél hama­rabb meg kell szüntetni és irányí­tani kell a járási pártbizottságokat, arcát és a dolgozó parasztokkal hogy fordítsanak nagyobb gondot a pártonkívüli dolgozók nevelésére, hogy új, friss erőkkel tölthessük fel a párt sorait. Hiányosságok mutatkoznak az új tagok felvételénél. Egyes pártszer­vezeteink még mindig nem fordíta­nak elég gondot erre a kérdésre. A kerületben az Ipolysági és kör­möcbányai járások vettek fel legke­vesebb tagot a pártba. Vannak olyan pártszervezetek is, akik az utolsó félévbe egyetlen tagot sem vettek fel, mint pl. Abelová, Divin és Ba­logfala. A kerületi pártszervezetnek még nagyobb gondot kell fordítani ennek a kérdésnek a megoldására é s külö­nösen nagy súlyt kell fektetni arra, hogy a magyar nemzetiségű dolgo­zók soraiból is kerüljenek ki új párttagok. Nagy súlyt kell fektetni különösen az ipolysági járásnak er­re a kérdésire, ahol lehetőség van rá, hogy a szövetkezetekbe és állami birtokokon dolgozó magyar nemzeti­ségű dolgozókból vehetnek fel új párttagokat. Nagy súlyt fektettek erre a kérdésre a rimaszombati, lo­sonci és a zólyomi járási párttMZott. ságok, ahol kerületi méretben a legtöbb tagot vettek fel a párt so­raiba. A vitában többen a felszólalók közül rámutattak a káderpolitiká­ban előforduló hiányosságokra ls. Szemesek elvtárs bírálta, hogy a kulákok még több esetben meghú­zódnak egyes funkciókba és néme­lyik kulák fia magasabb funkciót tölt be. Maliniak elvtárs, a CsISz kerületi titkára rámutatott arra, hogy egyes pártszervezetek nem segítik kel­lően a CsISz-t. A fülek; Kovosmalt­ban például a CsISz. tagok az év­záró győlés óta még nem jöttek össze, mert a pártszervezet a CsISz­ben lévő kommunistákon keresztül nem irányítja őket kellően. Több esetben előfordult, hogy a járási CsISz. szervezetek élére a helytelen káderpolitika miatt olyan káderek kerülnek, akik nem jól irányítják a fiatalságot, mint pl. az ipolysági já­rásban is történt. Felszólalt még a vitában Zvarova elvtársnö, az ipolyhidvégi szövetke­zet tagja, aki bírálta, hogy a kom­munisták feleségei nem kapcsolód­nak be eléggé a gazdasági munkába. Büszkén jelentette be, hogy szövet­kezetük 100%-ra teljesítette e be­adási kötelezettségét és már több mint 6 millió korona vagyonuk van. Innen a konferenciáról üzenem, mint 11 gyermekes családanya — mon­dotta •felszólalásában, — ae. ameri­kai imperialistáknak. — hogy mi a munka frontján harcolunk saját jobb jövőnkért és a világbékéért. A mi földjeinken a bék^ tankjai, trak­torok és kombájnok dolgoznak. Mi, anyák, még aktívabban fogunk har­colni a munka frontján a termeié kenység fokozásáért, hogy felépít­hessük szocialista hazánkat. A kerületi konferencián a vitában a kommunisták rámutattak a hibák gyökerére. Szükséges, hogy ezeken okulva, az új járási pártbizottság megjavítsa munkáját. Az új vezető­ségnek feladata az ideológiai munka színvonalának emelése, a pártokta­tás jobb megszervezése. A terv tel. jesítésének biztosítására fokozni kell az agitációs é s tömegpolitikai mun­kát. A szövetkezetek megszilárdítá­sának érdekében még jobban ki kell élezni az osztályharcot a falusi ku­lákság ellen. A terv egyenletes teli jesítésének biztosítására és a mim­ka termelékenység fokozására to­vábbra Í s nagy súlyt kell fektetni a szocialista munkaverseny, kötelezett­ségvállalások és a z űjítójavaslatok megszervezésére. Az agitációs nvun. ka fokozáeávaj harcoljanak a párt. szervezetek a munkaeröhullámzás és munkából való távolmaradás ellen. A kerületi pártkonferesicián a kommunisták tudatában voltak an­nak, hogy a X. kongresszus előké­szítéséhez nagyban hozzájárulnak ezen a konferencián, ée a konferen­cia a X. kongresszus előkészítésének jegyében folyt le. A vita befejezése után a konferencia küldöttei meg­választották a munkahelyükön a párt és koimány határozatainak megvalósításáért legaktívabban har. coló kommunistákból Szlovákia Kommunista Pártjának X. kon­gresszusára a küldötteket. A kerületi pártkonferencián el­hangzott bírálatokból az új vezető ség leszűrheti a tanulságokat ás az új alapszabályzat segítségével, amely mint iránytű mutatja az útat a munka megjavítására éš a határo­zatok teljesítésére, aktívabb munkát fejthet ki és újabb győzelmekr e ve­zetheti a kommunisták vezetésével a besztercebányai kerület dogozóit. A X. kongresszus tiszteletére A Csemadok bodrogszerdahelyi helyi szervezete a következő köte­lezettségeket vállalta az SzlKP X. kongresszusa tiszteletére: A tagság befejezi a kultúrotthon félbemaradt építkezését. Három kul­túrelöadást rendez, amelynek so­rán ismerteti a párt és a kormány határozatát az EFSz-ek helyes munkamegszervezéséről és a mun­kálatok idejében való befejezéséről. Az idei aratásra kultúrbrigádot szerveznek. Fokozott éberséggel vesznek részt a békeharcban és min­den erejükkel a külső és belső el­lenség aljas cselszövéseinek meg­semmisítésére fognak törekedni. A helyi csoport tagsága tevékenyen kiveszi részét az országépítésből és szorosan együttműködik néphadse­regünkel, hogy vállvetve megakádá-. lyozzák az újabb háborút és véron­tást. Kuezik Pál, Bodrogszerdahely. Válasz egy bírálatra Az Űj Szó 1953. május 14-i szá mában közölt® Tőzsér Arpád komá­romi magyar diák bírálatát a ko­máromi Népkönyvtárról. Mi, a Nép­könyvtár dolgozói rendelkezünk annyi önbírálattal, hogy elfogadjuk, megszívleljük és értékeljük fiatal elvtársunk kritikáját. Igaz, hogy kevés a könyvtárban az ifjúsági könyvök száma, ennek a hibának A kiküszöbölése azonban a könyvkiadó vállalatokra vár. Az 1952. évben a tájékoztatási ós nép­müvelésiígyi minisztériumoktól kö­zel 100.000 Kčs értékű könyvet kap­tunk, de a 3.000 kötetből valóban csekélyszámú volt a magyar Ifjú­sági irodalom. A legrövidebb időn belül esedékes további 20.000 Kés értékű könyvrendelés ég ebből a tervszerinti 15% kétszeresét fordít­juk magyar ifjúsági irodalomra. A könyvtár ifjúsági könyvkészlete azonban nem annyira „vérszegény", mint azt Tőzsér elvtárs állítja, mert ahol megtalálhatók Fagyejev, Gajdár, Katejev, Drda éa más hala­dószellemü írók müvei, ott vérsze­génységről nem beszélhetünk. A bírálat másik pontja a propa­gandahiány. Iparkodni fogunk, hogy még jobban népszerűsítsük, könyv­tárunkat, bár nem lehet azt állítani, hogy egyáltalán nem propagál­juk ezt a fontos intézményt. Már az is nagy SZÓ, hogy Tőzsér elvtárs­nak az Űj Szóban megjelent cikké, nek ilyen viss2flrangja támadt. Ezzel j s felhívtuk a közvélemény figyel­mét a Népkönyvtár jelentőségére. A fiatal bíráló kifogásolta, ' hogy egy 18 éves olvasónak nem adtunk k; Zola könyvet. Erre az a vála­szunk, hogy az olvasó, aki a Zola könyvet kérte i annyira gyermekes külsejű volt, hogy 16 éven alulinak tartottuk, é s szerintünk, valamint a szülök é s a pedagógusok figyelmez­tetése alapján az ilyen fiatalkorúak­nak inkább derűs, diadalmas, élet­igenlő irodalmunkból ajánlunk (Ma­jakovszkij. Gorkij, Makarenko, Ji­lemnicky, Fucsík, Egri, stb) Ugyan, csak rá kell mutatnunk a bíráló másik nem helytálló megjegyzésére azzal kapcsolatban, hogy egyik könyvtárosnőnk különös figyelem­mel szolgált ki egy idős „tanácsos­né" külsejű olvasónőt. Könyvtáros­nőnk az idős asszonynak, aki közel 50 évig kétkezével kereste a Kénye, rét, csak 83 éves korának kijáró tiszteletét nyilvánította. Kérjük Tőzsér elvtársat n könyv­tár egész vezetősége nevében, hogy a jövőben is legyen a könyvtár se­gítségére határozott tényeken ala­puló építőkritikával és gnég jobban örülnénk, ha közvetlenebbül is se­gítségére lenne közös munkánknak és bekapcsolódnék a Népkönyvtár aktívájába, ahol szükség van ilyen jó megfigyelőképessége és tettre­kész ifjú munkásokra. Elvtársi üdvözlettel A komáromi Népkönyvtár vezetősége

Next

/
Oldalképek
Tartalom