Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)
1953-05-16 / 119. szám, szombat
1953 máfus Ifi III SZ0 A tőkés államok dolgozói a békeegyezményért, a vitás kérdések békés megoldásáért FRANCIAORSZÁG A francia nép lelkesen támogatja a Népek Békekongresszusának határozatait. Az öt-hatalmi békeegyezmény megkötésének követeléséhez állandóan újabb tömegszervezetek csatlakoznak. A L'IIumanité cimü lap jelentése szerint ellenállási mozgalom volt résztvevőinek tömörülése azt követelte, hogy a'francia kormány pozi. tlv választ adjon a Népek Békekongresszusa bizottságának felhívására, amely azt javasolja az öt nagyhatalomnak, hogy kezdjenek tárgyalásokat a békeegyeizmény megkötésére. A Népek Békekongresszusa határozatának támogatása mellett egyhangúlag állást foglalt az Aud me. gye tanácsa, amelynek tagjai között ' képviselve van majdnem minden francia politikai párt. Amint a francia demokratikus sajtó jelenti, a francia dolgozók a nemzetgyűlés képviselőihez a levelek, táviratok ég petíciók ezreit intézik, amelyekben azt követelik, (hogy a képviselők szavazzanak az „európai hadseregről" szóló szerződés ratifikálása ellen. Allier Landes és más megyékben a parasztok gyűléseket tartottak, amelyek a harc Jegyében folytak le Franciaországnak az agresszív katona; egyezményekben való részvétele ellen. NAGY-BRITANNIA Kilenoszázezer brit gépipari munkás képviselői határozatukban egyhangúlag azt követelték, hogy azonnal vessSiek véget a koreai háborúnak. A határozati javaslatot május 9-én E. T. Sharman a Gépipari munkások egységes szakszervezeti szövetsége nemzeti bizottságának ülésén nyújtotta be. Kijelentette, hogy a koreai háború azonnali megszüntetése alapul szolgálna a két fél közötti sikeres tárgyalásokhoz, amelyek a koreai kérdés kielégítő . és baráti megoldásálhoz vezetnének. OLASZÓRSZÁG Az „Osservatore Rcumano" oímű lap írja, hogy a „pápai hivatal" megfosztotta papi méltóságától Andrea Gaggierot. Amint Ismeretes, Gaggiero már régóta aktív kampányt folytatva béke védelmére és résztvesz a Népek Békekongresz. szusán Az egyházi hivatalok több ízben megkísérelték Gaggierot^ megfélemlítéssel arra kényszeríteni, hogy adja fel tevékenységét. Mind-ezen kísérletek azonba n eredménytelenek maradtak. AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK Az amerikai szakszervezeti szövetségek végrehajtó bizottsága felhívást tett közzé, hogy a szakszervezetek tagjai csatlakozzanak a koreai háború megszüntetéséért indított kampányhoz, a Kínai Népköztársaság törvényes kormányának elismeréséért, e kormány képviselőinek az ENSz-ben való felvételéért é s a Távolkelet összes poblémáinaik béké s megoldásáért, valamint a polgári jogoknak az USA-ban való helyreállításáért vívott harchoz. A szakszervezeti szövetség egyik helyi ágazatának lapja az ,,Unicnms" óvatosságra inti a munkásosztályt, az emberek maroknyi csoportjának azon kísérletei elől, amely mérhetetlen nyereségeket szerez a háborúból és meg akarja hiúsítani a világbéke helyreállításámak reményét. Ügyszintén az amerikai farmerek között is terjed az a meggyőződés, hogy véget kell vetni a koreai háborúnak. Az egyszerű amerikai polgárok ezrei az amerikai lapok szerkesztőségeihez leveleket intéznek, amelyekben követelik a koreai béke lehető leggyorsabb megteremtését és az össze s vitás kérdéseknek békés megoldását. LATINAM ERIKAI ÉRTELMISÉGIEK BÉKEKONGRESSZUSA Chile fővárosában. Santiagóbaji tartották meg a lati;iamerikai értelmiségiek első kongresszusát. A kongresszuson résztvettek Argentína, Bolívia, Brazília, Columbia, Costa-Rica, Kuba, Chile, az Egyesült Államok; Guatemala, Haiti, Me- xiko, Paraguay, Peru, Uruguay és Venezuele értelmiségeinek küldöttei. A kongresszuson jelen voltak: Pablo Neruda chilei költő, Jorge Amado brazil író, a Nemzetközi Sztálin-békedij kitüntetettje, Nicola s Gullen, kubai költő. Diego Bive. ra mexikói festőművész és Maria Rosa Oliver, argentin író. A kongresszus a latinamerikai értelmiség hatalmas megnyilatkozása volt a béke, a latinamerikai országok nemzeti függetlensége és demokratikus szabadságjogai mellett. A kongresszus felhívással fordult az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Anglia, a Kínai Népköz, társaság és Franciaország értelmiségeihez és népeihez. Határozatot fogadtak el továbbá a latinamerikai országok kultúrájának é s az értelmiségek jogainak megvédéséről, valamint az országok közötti kúlturkapcsolatok kérdéséről is. Az Egyesült Államok* a Szovjetunió, Anglia, a Kína; Népköztársaság és Franciaország értelmiségéhez és népeihez intézett felhívásában a kongresszus hangsúlyozza az öt hatalom közötti megegyezés nagy jelentőségét. Az össze s országok közötti kultúrkapcsoJiatokira vonatkozó határozat felszólítja az értelmiségieket, járuljanak hozzá a latinamerikai országok egymásközötti, valamint más földrészek közötti kultúrkapcsolatok kiépítéséihez. Svernyik elvtárs fogadása a kínai szakszervezeti küldöttség tiszteletére N. M. Svernyik elvtárs, a Munka Palotájának nagytermében üdvözölte a kínai küldötteket é s nagy sikereket kívánt a kínai szakszervezeteknek az új Kína építésében. N. M. Svernyik, a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsának elnöke fogadást rendezett a Szovjetunióban tartózkodó kínai szakszervezeti , küldöttség tiszteletére. A Lengyel Népköztársaság kormányának jegyzéke Olaszországhoz Stefan Wierblowski lengyel külügyminiszterhelyettes fogadta Guarnaschellit, Olaszország varsói követét és átnyújtotta neki a Lengyel Népköztársaság kormányának jegy. zékét A jegyzék leszögezi, hogy Rómában ez év május 6-án kiállítás nyílt meg, amelynek anyaga hamisított adatok alapjá n Lengyelország ellen uszít. A kiállítást Tupini, az olasz miniszterelnökség államtitkára nyitotta meg. A jegyzék követeli a kiállítás bezárását. A jegyzék ezenkívül rosszalását fejezi ki afelett, hogy De Gasperi olasz miniszterelnök és külügyminiszter egyik legutóbbi beszédében támadást intézett Lengyelország nyugati határai ellen. A koreai fegyverszüneti tárgyaiások Az amerikai kormány nyílt lépést tett a koreai fegyverszünet megakadályozására Wilfrfd Burchett, a Ľ Humanité panmindzsoni tudósítója írja: A világ népeinek a koreai fegyverszünet haladéktalan létrejöttébe' vetett reményei szerdán megrendültek, amikor az amerikaiak ellen1 javaslatot terjesztettek elő, amelynek kizárólag az a célja, hogy lehetetlenné tegye a fegyverszünet megvalósulásiát. Nam-Ir tábornok nyomban elutasította- az amerikai javaslatot. Az amerikai sajtóval közölték, hogy a Harrison által előterjesztett javaslatot Tokióban é s Washingtonban dolgozták ki és megszövegezésében részt vett Mark Clark politikai tanácsadója, Róbert Murphy is. Az amerikai kormány ellenjavaslata kihívás az egész világgal szemben ég az amerikaiak ennek a javaslatnak előterjesztésével nyilt lépést tettek a fegyverszünet létrejöttének megakadályozása felé. Az amerikaiak javaslatuk főbb pontjait adminisztratív részletkérdések tömegébe burkolták, hogy a közvélemény »elött -komolynak* tüntessék fel a javaslatot és hogy lényegtelen részletkérdések véget nem érő megvitatására kárhoztassák a küldöttségeket. A javaslatnak azokat a részeit, amelyek elfogadják a koreai-kínai küldöttségeknek öt nemzet képviselőiből álló semleges hazatelepítési bizottság felállítására irányuló indítványát és egyéb Indítványait, értelmetlenné teszj az a követelés, ne hahogy a koreai hadifoglyokat helyezzék semleges őrizet alá, nem közvetlenül adják a Li Szinman-korimány kezére. Harrison halogató taktikája komoly méreteket ölt. Ez a taktika annál inkább is figyelemreméltó, mert ezúttal kétségtelen, hogy Harrison az amerikai kormány nevében beszélt. Nincs mit csodálkoznunk azon, hogy Li Szin-man — miután meg. vitatta Mark Clarkkal az új amerikai javaslatot — »megelégedését fejezte ki«. Már napok óta nyilvánvaló: Harrisont utasították, hogy addig halogassa a tárgyalásokat, amíg Washington valamilyen újabb formulát nem talál, amellyel biztosíthatja a koreai háború folytatását. Éles Amerika-ellenes hangok az angol alsóház vitáján Az angol alsóház külügyi vitája, melyet Churchill hétfői beszéde nyitott meg, tovább' folytatódott. Mint a ,,Reuter" jelenti, a külpolitikai vita során felszólalt Attlee, a munkáspárt vezetője és beszédében támogatta Churchillnek azt a javaslatát, hogy a nagyhatalmak vezetői kezdjenek tanácskozásokat. A koreai kérdésről szólva Attlee kijelentette: f „Az Egyesült Államokban vannak elemek, amelyek nem kívánják a koreai kérdés rendezését. Vannak emberek, akik általános háborút akarnak indítani Kína és általában a kommunizmus ellen. Nagy a befolyásuk, Csang Kai-sek barátainak is. Ezzel a ténnyel * helyénvaló szembenézni.« Ehhez Attlee hozzáfűzte, hogy „Amerika szóvivője az Egyesült Nemzeteknek, de én úgy vélem hasznos volna h a még ezeken a tárgyalásokon is ott leimének az Egyesült Nemzetek érdekelt országainak más tagjai is.« A továbbiakban Attlee kijelentetje: Egészen biztos vagyok abban, hogy amikor — miként ezt valamennyien reméljük — ezek a közvetlenül a fegyverszünet létrehozására irányuló tárgyalások befejeződnek, a további rendezés ügyét nem kellene kizárólag az amerikaiak kezében hagyni.« Attlee kifejezésre juttatta azt a véleményét, hogy »bizonyosabb benne, mint valaha, hogy amint létrejön a megegyezés. Kínának el kell foglalnia jogos helyét a Biztonsági Tanácsban. Ügy tűnik, hogy Kína valóban tényleges hatalommá nőtte ki magát, joga va« ahhoz, hogy az öt nagy egyike legyen.« Ezzel kapcsolatban Attlee arról beszélt: „állandóan unszolnak bennünket, hogy ne kereskedjünk Kínával —' még olyan cikkekben sem, amelyeknek alig van közük a háborúhoz. Nekünk legalább olyan életbevágó érdekünk, mint sok másnak, hogy rendeződjék a kínai ügy!« Az alsóház külpolitikai vitája során felszólalt Strachey volt munkáspárti hadseregilgyi miniszter, aki a többi között a következőket mondotta: „Nagy-Britanniának kereken ki kell mondania, hogy lia a koreai fegyverszüneti tárgyalások' újra megszakadnának, akkor a világközvélemény a jelenlegi körülmények között nem a koreai vagy a kínai küldötteket, hanem az amerikaiakat tenné felelőssé, akik alig tesznek többet-, mint részleteken rágódnak.« .Jennie Lee munkáspárti képviselő kijelentette: Nagy-Britannia nem remélheti, hogy az őt megillető szerepet játszhatja a világban, amíg a kormány — és ennek a kormánynak munkáspárti kormánynak, kell lennie — udvariasan .meg nem mondja Amerikának: ,,Köszönjük nagyon szépen, de nem szándékszunk továbbra is koldusszerepet játszani a világban. NagyBritannia nem tárgyalhat az Egyesült Á lla m°kkal, ha kéregető tányér)^ tartva közeledik Washingtonhoz, mert a pénz hangosabban beszél, mint a szavak." letnak azt a részét, hogy az a nemzet, amelyhez a szóbanforgó hadifoglyok tartoznak, megbízottakat tartozik küldeni felvilágosító tevékenység kifejtésére, az amerikai ja. vaslat homályos fogalmazással helyettesíti és arról beszél, hogy mindegyik fél küldjön megbízottakat a felvilágosító tevékenység elvégzésére. Az amerikaiak formálisan elfogadják ugyan a koreai-kínai javaslatnak azt a részét, hogy a semleges hazatelepítési bizottság Lengyelország, Csehszlovákia, Svédország, Svájo és India képviselőiből álljon, lényegében azt javasolja azonban, hogy csupán. India küldhessen csapatokat é a rendőrséget az őt nemzet együttes kötelességeinek ellátására, a többi négy nemzet pedig csupán egy-egy képviselőt és tíz-tíz főt meg nem haladó segédszemélyzetet küldhessen. Az amerikaiak javasolják továbbá, hogy a hadifoglyokat őrizetben tartó fél biztonsági csapatokat é a adminisztratív személyzetet küldhessen a helyszínre azon időszak alatt, amíg a hadifoglyok a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítéai bizottság őrizetében vannak. Nam ír tábornok ezzel a teljes mértékben méltánytalan javaslattal kapcsolatban nyomatékosan hangsúlyozta: a másik fél nemcsak, hogy nem fogadta el a koreai-kinai küldöttség április 26-án és május 7-én előterjesztett méltányos javaslatait, hanem visszafelé tett egy lépést attól a három pontból álló javaslattól, amelyet április 16. i levelében kifej-, tett. A koreai-kínai küldöttség vezetője kijelentette: nyilvánvaló, hogy az amerikaiaknak nem lenne szabad ilyen magatartást tanúsitaniok a tárgyalásokon. Az ilyen magatartás alapján előterjesztett javaslat az egész fegyverszüneti tárgyalás kimenetelét veszélyezteti, Nam Ir tábornok rámutatott, hogy a koreai-kínai küldöttség semmjesetre sem fogadhatja el ezt a hadifogoly után egy-egy, de legfel- j javaslatot és kérte az amerikaiakat, jebb öt lehet. A koreai-kínai javas. I hogy vegyék azt újból fontolóra. Sajtóhangok Churchill beszédérői Az ,,Üj Kína" hírügynökség különtudósítója jelenti: A teljes fegyverszüneti küldöttségek legutóbbi ülésén Harrison, az amerikai küldöttség vezetője teljesen észszerűtlen javaslatot terjesztett elő. Ismét olyan javaslattal hozakodott elő, amelyet már a múltban beterjesztett, hogy a tár. gyalások alapjait aláaknázza és amelyet a koreai.kínai küldöttség határozottan elutasított. E javaslat szerint a fegyverszünet hatálybalépésekor a helyszínen kell szabadonbopsátani a koreai néphadsereg fogságába esett harcosai közül azokat, akiket nem közvetlenül telepítenek haza. Mi több: a javaslat kimondja, hogy a kínaj népi önkéntesek fogságba esett é s nem közvetlenül hazatelepített harcosait át kell adni a semleges nemzetek képviselőiből álló haza telepítési bizottság őrizetébe, és mégis két hónapra csökkenti azt a négyhónapos időszakot, amely alatt — a koreaikinai küldöttség méltányos javaslata értelmében — az érdekelt fél megbízottai felvilágosító tevékenységet fejthetnek ki a hadifoglyok soraiban. A javaslat végül megszabja, hogy a két hónap eltelte után a helyszínem kell szabadonbocsátani azokat, akiket még egy-két hónap alatt sem telepitettek haza. Ez az utóbbi rendelkezés helyettesíteni kívánja a koreai-kínai Javaslatnak aat a pontját, amely szerint e hadifoglyok sorsának rendezését a politikai értekezletre kell bízni. Ez a javaslat az amerikaiak részéről nyilvánvalóan kísérlet arra, hogy a helyszínen történő szabadonbooaátás révén megvalósíthassák a koreai-kinai fél fogságbaesett harcosainak erőszakos visszatartására irányuló politikájukat. A hadifoglyok soraiban kifejtendő felvilágosító tevékenységet illetően az amerikai javaslat a kéthónapos határidő mellett azt is ki. mondja, hogy a felvilágosítást végző megbízottak száma minden ezer Az angol burzsoá sajtó élénken kommentálja Churchill beszédét. A »Daily Herald« arról ír, hogy Angliában „üdvözlik ChurchilUnek egy nagyhatalmi találkozóra irányuló javaslatát^ A lap véleménye szerint »ha ilyen nagyhatalmi tanácskozásokra kerülne sor, akkor ebbe bele kellene vonni Kínát is«. A » Daily Mirror« hasonló véleményt fejteget: »A kommunista Kínának — írja — előbb utóbb részt kell vennie a nemzetközi kérdések rendezéséről szóló nagyhatalmi tanácskozásokon. Az Egyesült Á ,líl,noklla k és Kínának előbb-utóbb le kell ülnie a tárgyalóasztalhoz és Csang Kaiseket fel kell számolni. Szükség van arra, hogy Anglia befolyásolja az Egyesült Á Hámokat, hogy az ismerje fel végre a fennálló tényeket. Churchill beszédének külföldi visszhangjáról írva a ,,Reuter" közli, hogy »Washington hűvösen reagál a javaslatra«. A „Basler _ Nachrichten" című •svájci lap Churchill beszédének a francia közvéleményben támadt visszhangjáról a többi között a következőket írja: ^Franciaországban lelkesedéssel fogadták Churchillnek a zt a felhívását, hogy tartsanak nagyhatalmi értekezletet a Szovjetunió résztv é te lével... A franciák gyakran gondolnak az orosz-francia szövetség régi, szép idejére, ezzel szemben az európai hadsereget — még annak nagyon sok híve is — csak szükséges rossznak tekintik.« A ,,Stockholm Tidningen'' című svéd lap így ír az angol miniszterelnök beszédéről: ^ »Churchíll nyilatkozata hosszú idő óta először ismerteti azt a sajátos angol állásfoglalást, amely nem követi teljesen az Egyesült < Ä'llamok vonalát.* Újabb halálos Ítéletek kenyai dolgozók ellen s A londoni rádió nairobi jelentése szerint az ottani legfelső bíróság 17 kenyai dolgozót ítélt halálra. Lyttelton angol gyarmatügyi miniszter — ez évben immár másodíztaen — repülőgépen Nairobiba utazott, hogy a hatóságokkal intézkedéseket beszéljen meg a kenyai bennszülöttek mozgalmának ,,elfojtására."
