Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-14 / 117. szám, csütörtök

4 U J SZO 1953 m&Ťas 14 A koreai fegyverszüneti tárgyalások Á koreai-kínai fegyverszüneti kül'döttség a következő közleményt bocsátotta ki: A teljes küldöttségek május ll-i ülésén Nam Ir tábornok, a koreaikínai küldöttség vezetője a következő nyilatkozatot tette a másik félnek a május 10-i ülésen elhangzott nyilatkozatával és kérdéseivel kapcsolatban: „Küldöttségünk úgy véli, hogy amennyiben egy bizonyos határ dő eltelte után — amelyen belül az érdekelt fél felvilágosító munkát végzett — még mindig Iestiek hadifoglyok a semleges nemzetek képviselőiből álfó hazatelepítési bíaottság "rizetében, akkor a hadifoglyok ügye rendezésének kérdését — tanácskozások útján elérendő rendezés céljából — a magasabb színvonalú politikai értekezlet elé kellene terjeszteni. Az önök küldöttségének az az érvelése, amely határozottan azt állítja, hogy a politikai értekezlet képtelen a kérdés észszerű rendezésére, tarthatatlan. Küldöttségünk ismételten rámutatott, hogy az erőszakkal történő hazatelepítésre vonatkozó állítás teljesen tarthatatlan és hogy küldöttségünk egyáltalán nem ismeri el, hogy vannak hadifoglyok, akik megtagadják a hazatelepülést. Teljesen tarthatatlan Sz az álláspont, hogy a politikai értekezlet képtelen rendezni azt a kérdést, amelyet megoldás céljából eléje terjesztenek. Küldöttségünknek szilárd az a véleménye, hogy ezt a kérdést a politikai értekezlet elé kellene vinni. A május 10-én megtartott ülésen az önök küldöttsége ismét felvetett egy sor kérdést a konkrét részletekkel kapcsolatban nyilvánvaló, hogy ezek közül némelyek tanácskozások útján könnyen megoldhatók, miután a két fél megegyezésre jutott a főbb kérdések tekintetében, és hogy e

> kérdések közül némelvek egyáltalán *iem kérdések. Ami ezeket a konkrét részletekkel kapcsolatos kérdéseket Illeti, küldöttségünk világosan kifejezésre juttatta, hogy miután a két fel megegyezésre jutott a főbb kérdésekben,

1 ezek mindkét fél számára kielégítő módon, észszerű és gyakorlati alapon könnyen megoldhatók. Küldöttségünk úgy véli, hogy a két fél küldöttségeinek nem kellene most ezeknek a részletkérdéseknek a megfontoláséra pazarolni erejüket. Ellenkezőleg, a két küldöttségnek mihamarabb megegyezésre kellene jutnia a főbb kérdések tekintetében hogy tanácskozásokba kezdhessenek a konkrét részletek ügyében és megteremthessék a koreai fegyverszünetet. Rá kell mutatni, hogy a teljes küldöttségek ülésezésének újból való megkezdésekor, április 26-án, küldöttségünk — megvalósítás céljából előterjesztett egy hat pontból álló javaslatot és mi továbbra is ezt a javaslatot tekintjük észszerűbbnek. Tekintettel azonban arra a körülményié, hogy az önök küldöttsége ragaszkodik a nem közvetlenül hazatelepítendő hadifoglyok Koreában tartásához, küldöttségünk — túlmenően azon, hogy fenntartja április 26-án előterjesztett java-latát. igyekezett helytadni az önök ama nézetének, hogy ezek a hadifoglyok maradjanak Koreában és kerüljenek a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepitési bizottság őrizete alá. Ezért május 7-én előterjesztette a nyolc pontból álló új javaslatot. Továbbá küldöttségünk teljesen megfelelő magyarázatokat szolgáltatott az önök által új javaslatunkkal kapcsolatban felvetett kerdésekre. Mi úgy véljük, hogy most már semmi sem indokolja az egyezmény létrehozását halogatni a küldöttségünk javaslatában szereplő főbb kérdésekkel összefüggésben." A május ll-i ülésen a másik f 11, eltekintve attól, hogy megismételte azt az alaptalan állítást, hogy magasabb színvonalú politikai értekezlet képtelen megoldani azoknak a hadifoglyoknak a kérdését, akik esetleg visszamaradhatnak, ismét felvetette azt a kérdést, hogy az a négyhŕnapos határidő, amely alatt az a H, amelyhez a hadifoglyok tartom felvilágosító munkát folytatna a nem köevetlenül hazatelepítendő hadifoglyok körében, túlságosan hosszú. A másik" fél küldöttsége más részletkérdéseket is felvetett. Nam Ír tábornok Ismételten leszögezte a koreai-kínaí küldöttség szilárd álláspontját és rámutatott. hogy a másik fél nézetének megfontolás tárgyává tétele után a koreai-kínai fél (e fél áprliis 16-i javaslatában feltüntetett) hat hónapról (a koreai-kinai fél május 7-én előterjesztett új javaslatában említett) négy hónapra csökkentette azt az időt. amely alatt felvllágosftó munkát végezne a nem közvetlenül hazatelepítendő foglyok közül azoknak a körében, akik hozzája tartóz nak. A koreai-kinai küldöttség a négyhónapos határidőt teljesen észszerűnek tekinti. Nam Ir tábornok a továbbiakban rámutatott arra, hogy a teljes küldöttségek ülésezésének újból való megkezdése óta a koreai-kínai fél újra meg újra nagy erőfeszítéseket tett a koreai fegyverszünet mielőbbi létrehozása érdekében. A korea-kínai fél Ismételten kijelentette, hogy mihelyt létrejött a megegyezés a főbb kérdésekben, nem fog nehézségbe ütközni, hogy a részletkérdéseket mindkét fél számára igazságos módon, észszerűen és reális alapon megoldják Egyáltalán semmi ok sincs arra, hogy a részletkérdéseket a főbb kérdésekben történő megegyezés el nyújtására használják fel. Nam Ir tábornok végezetül ismét javasolta, hogy a két fél mihamarább jusson megegyezésre a koreai-kínai javaslatban feltüntetett főbb kérdések tekintetében, hogy haladéktalanul hozzáláthassanak a konkrét részletek megvitatásához. A két fél megállapodott abban, hogy a teljes küldöttségek ülésezését J május 12-én délelőtt 11 órakor folyI tatja. Nagib egyiptomi miniszterelnök beszédet mondott Aa egyiptomi lapok közölték Na. gib miniszterelnök május 10-i beszédét. Nagib miniszterelnök — azokat a tárgyalásokat érintve, amelyek az angol ősapátoknak a Szuezi-csatorna övezetéből való kivonására vonatkoznak — kijelentette: „Elhatároztuk, hogy nem térünk le az általunk kijelölt útról. Mi úgy kezdtük meg a tárgyalásokat, hogy pontosan tudtuk, mit akarunk. Nekünk az volt a szándékunk, hogy erről röviden és világosan beszélünk és határozottan fogjuk követelni, amit akarunk, hogy a másik fél megértse: nem fogjuk tűrni az alkudozást." „Egyiptom jogai elvitathatatlanok — mondotta Nagib. — Egyiptomot nem elégíti ki az olyan „függetlenség", amelyet Anglia 1922-ben és 1936-ban adott Egyiptomnak, az olyan „függetlenség", amely elismerte a gyarmatosítást, _ valamilyen formában." Nagib felhívta a népet, hogy legyen egységes és kijelentette: „Nagy csata küszöbén állunk! Ebben a nagy csatában semmisem segíthet bennünket annyira, mint a nagy, szent háborúra való előkészület ..." Amerikai haditámaszpontok Spanyolországban A „Sunday Times" cimü lap madridi levelezőjének jelentése szerint „az USA és Spanyolország teljes megegyezésre jutottak ama feltételek terén, amelyek mellett Franco a spanyolországi légi- és tengeri haditámaszpontokat bérbeadja az Egyesült Államoknak. Franco nagy üzletet bonyolított le és körülbelül 225 millió dollárt kap, ami körülbelül kétszerese annak az összegnek, melyet elsőízben Truman ajánlott fel neki. Az amerikai anyagi segítség 125 millió dollárra terjed, melyet a Kongresszus Spanyolország számára irányozott elő az idén és amely öszszeget a tárgyalások eredményét várva, nem utaltak ki. Még az idén a Kongresszus elé kerül további 75 millió dollár előirányzásáról szóló törvénytervezet. Ezenkívül a Pentagon az USA európai hadltámpontjaira előirányzott összegekből kb. 25 millió dollárt utal ki Spanyolországnak. Az ötévre szóló szerződést automatikusan megújítják, ha a szerződő felek egyike sem veszi tekintetbe a szerződés határidejének lejárását. Az USA a madridi, szevilliai és a burgosi körzetek repülőtereit, valamint északon a La Coruna-i, délen a Cádás-i, délkeleten pedig a kartagói tengeri haditámpontokat veszi bérbe. Aggodalom Ázsiában az amerikai politika miatt John Foster Dulles amerikai külügyminiszter úgynevezett „tájékoztató körútra" indult az afrikai és ázsiai országokba. A párizsi „Ľ Observateur" Dulles útjának kilátásairól írva megállapítja: „Nem vitatható, hogy az amerikaiak jelenlétét a világ e részében kevés rokonszenv övezi. Az a támogatás, amelyet az új amerikai kormány adott Csang Kai-seknek, a legsúlyosabb gyanút ébresztette Ázsiában." A lap szerint az amerikai imperializmus ázsiai politikájának végrehajtását az ázsiai országok részéről megnyilvánuló bizalmatlanság különösen megnehpzíti. Ennek megvilágítására a lap a burmai eseményeket hozza fel példának: „Amikor Nehru és U Nu az elmúlt hetekben találkoztak India és Burma határán mindketten nyugtalanságot mutattak a burmai és sziámi (Thaiföld — szerk.) határ mentén folyó csapatösszevonások miatt. Mindenki előtt világos, hogy a sziámi kormány — az Egyesült Államok csatlósa — lehetővé tette a Kuomintang számára a Formozából Sziámba küldött csapatok összevonását!" a Kína elleni inváziós terv érdekében „Noha Washington kategorikusan cáfolta, hogy közvetlenül támogatja Burmában a kínai nacionalistákat, mindenki pontosan tudja, milyen eredetűek a Csang Kai sek rendelkezésére álló hadianyagok" — hangsúlyozza a „Ľ Observateur'. Az, hogy a burmai kormány a továbbiakban nem fogad el amerikai pénzügyi segélyt, ugyancsak mutatja, hogy Burma „az Egyesült Államokat mint Burma elözőnlésére irányuló kísérletek eredetét tekinti, az amerikai részről nyújtott hiteleket pedig a zsarolás eszközének, amellyel Amerika rá akarja venni Burmát, hogy törődjön bele semlegességének megsértésébe." India különleges szempontját taglalva a lap, utal az indiai nép amertkaellenes beállftottságára és megállapítja, hogy „ha Nehru számára szükséges is az amerikai támogatás, cserébe mégsem fogadhat el olyan feltételeket, amelyek a legközelebbi választásokon helyzetét nehezebbé tennék." Az „Al Miszír" cfmü egyiptomi lap Dulles megérkezése alkalmával köíli Mahmud Abul Fath, a lap vezetője által írott nyílt levelet, amely a 'Öbbí között így hangzik: „önnek tudomásul kell vennie, Dulles, amikor lábát arab földre teszi, hogy gyűlöljük tat és egyáltalában nem bízunk őncen." „Önök azt hitték, ho£y a „4. pont" programmjukkal megvásárolhatnak bennünket" — írja a továbbiakban gúnyosan Abul Fath — ..de valójában önök azok. akiknek szükségük van egy erkölcsi 4. pontra." .Értsék meg, hogy az arabok meg tudják védelmezni saját magukat. Ezek az ő országaik és nem az önöké... Az arabok nem akarnak sem az angolok, sem a törökök, sem az Atlanti Tanács, sem pedig valamilyen balkáni szervezet járószalagjára kerülni, mondja befejezésül az „Al Miszri" nyílt levele. ros igényeit kell kielégíteni. A »maximálls« meghatározás változó mértéket Jelent, mert nemcsak a szükségletek változnak, folytonosan növekednek, de a termelés színvonala és technikai fejlettsége is változik. A »maxlmális« meghatározás nem jelenti azt, hogy a fogyasztási javak túlhajtott termelése által a termelőeszközök fejlődése fékezve legyen. Tehát a »maximális« kielégítést mindig a termelőerők adott fejlettségi fokához kell mérni és nincs helyük az olyan túleott igényeltnek, amelyek nincsenek arányban a népgazdaság teljesítőképességével. Nézzük például köeellátási nehézségeinket. Tudjuk, hogy a mezőgazdaságunk ma nem fedezi a szükségleteket. Ezért ipari termékekért mezőgazdasági termékeket ós élelmiszereket kell vásárolnunk a Szovjetunióban és a népi demokráciákban. Behozatalunk 1952-ben például így alakult: importáltuk a búzaszükséglet 48 százalékát, a húeszükiéglet 5 százalékát, a tojésszükséglet 14 százalékát, a baromfiSEÜkséglet 39 százalékát, a zsírszükséglet 7 százalékát, a vajszükséglet 25 százalékát stb. Felejthetetlen emlékű Gottwáld elvtársunk az 1952. évi országos pártkonferencián rámutatott arra, hogy mind ez nem elég, de „kiút csak egy van: emelni a mezőgazdasági termelés hozamát.. ." Tehát meg kell teremtenünk az eszközöket ahhoz, hogy a társadalom szükségleteinek kielégítéséhez szükséges javak rendelkezésünkre álljanak és ez a követelmény korlátot szab a szükségletek pillanatnyi kielégítésének. Ezzel elértünk a negyedik Jellegzetességhez: A szocialista termelésnek állandóan, minden megszakítás nélkül növekednie kell Gottwáld elvtárs a Szovjetunió XIX. kongresszusának eredményeiről szóló beszámolójában mondotta: „.. . Jól figyeljük meg, hogy a Sztálin elvtárs által felfedett és megfogalmazott szocializmus gazdasági alaptörvényének három, egymástól el nem választható része van: Először: az egész társadalom állandóan növekedö anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biatositása, — ez a cél. — Másodszor: a termelés szakadatlan növekedése — ez a cél elérésének eszköze. — Harmadszor: a termelés szakadatlan tökéletesítése a legfejlettebb technika alapján, — ez a termelés szakadatlan növekedése biztosításának útja. — Miért hangsúlyozom a Sztálin által felfedett és megfogalmazott szocializmus gazdasági alaptörvénye valamennyi részének oszthatatlanságát? Azért, meit nálunk még nem kevés azoknak a száma, akik örömmel fogadják annak első részét, de megfeledkeznek annak másik két részéről. Pedig már ideje volna, hogy mindnyájan megértsék, a szocializmusban sem várhatja senki, hogy a R tilt galamb a szájába repüljön." A szocialista termelés állandó, megszakítás nélküli növekedése tehát a szocializmus gazdasági alaptörvényének egyik döntő tétele s ez a szükségletek maximális kielégítésének előfeltétele. Dolgozó népünk nagy eredményeket ért el e téren is. A május kilencediki ünnepségek alkalmából Siroky elvtárs rámutatott arra, hogy a felSzabadulás óta az ipar építésének és átépítésének sok kérdését megoldottuk. Fejlesztjük nehéz iparunkat, bővítjük népgazdaságunk nyersanyag- és energetikai alapját, új fekete- és színes kohászati üzemek létesülnek, s gyors ütemben növekszik vegyi, gépipari és építőanyag termelésünk is. Az ipari termelés tehát állandóan fejlődik és 1952. első negyedévéhez viszonyítva növekedése elérte a 9.8 százalékot. A gazdasági építés növekedése különösképpen Szlovákiában jelentős. A szlovákiai ipar termelése 1951-hez viszonyítva 24 százalékkal emelkedett. A nehéziparban a termelés növekedése S9.1 százalékot tesz ki, ami 1937-te! szemben több mint hatszoros emelkedést Jelent. A népgazdaságban elért eredmé-, nyek egyúttal arról is tanúskodnak, — mondotta Siroky elvtárs, — hogy „a sok hiányosság, melyekről Gottwáld elvtárs a CsKP országos konferenciáján beszélt, még mindig létezik. Szükséges hát, hogy ipari dolgozóink még elszántabban küzdjenek üzemeink technikai és szervezési színvonalának emeléséért, a haladó munkamódszerek bevezetésével, az állami- és munkafegyelem magas színvonaláért. Kell, hogy még teljesebben és konkrétabban kihasználják a Szovjetuniótól kapott technikai segítséget . .., hogy meggyorsítsuk a tervfeladatok teljesítésének ütemét és még kitartóbban leküzdjük a nehézségeket és kiküszöböljük a hiányosságokat." Zápotocky elvtárs ez év április 30-i nyilatkozatában termelésünk további hiányosságaira mutatott rá. A kötelezettségvállalások, a munkaversenyek formalizmusát kifogásolta és ezzel kapcsolatban mondotta: „Az egész osztrava-karvíni revirben ez évben is, az első két hónapban. az átlagos termeléseredmények csak százalékkal voltak magasabbak, mint 1948-ban. Ezzel szemben ez év februárjában itt az órabérek 66 százalékkal, a havi jövedelmek 68.8 százalékkal voltak magasabbak, mint 1948-ban. Ez arról tanúskodik, hogy a helyes normákra támaszkodó, magasabb teljesítmények, munkaérdemek Jutalmazásának elve, itt nincs betartva. — Ezzel a szocializmus gazdasági alaptörvénye úgy, ahogy azt Sztálin elvtárs fogalmazta — durván lett megsértve. HisZSn a növekedő anyagi és kulturális szükségletek bebiztosítását csak a szocialista termelés állandó növekedésével lehet elérni. — Ezt a gazdasági törvényt meg kell érteni és teljesíteni kell, ha a szocialista építést és a szükségletek kielégítésének állandó növekedését minden időkre biztosítani kívánjuk." A szocializmus gazdasági alaptörvényének utolsó fő jellegzetessége az, hogy a szocialista termelésnek n legfejlettebb technika alapján kell végbemennie Ezirányban is nagy eredményeket értünk el. „Dolgozóink — mondotta Siroky elvtárs — az ipar valamenynyi ágában elsajátítják az új, bonyolult technológiai eljárásokat, küzdenek az anyag takarékosságáért, a nehéz és fárasztó, főként a bányászati és építészeti munkák gépesítéséért." 1952-ben folytatódott a beruházási építkezés növekedése a legfejlettebb technika kihasználásával. A beruházási építkezés térfogata 1952-el szemben majdnem 17 szá. zalékkal nőtt és a beruházási költségek kerek kétharmadrészét az iparba fektették. Az 1953-as állami költségvetés kiadásainak 59.1 százaléka esik a gazdaság fejlesztésére és a beruházási kiadásokra. De itt is még sok a tennivaló. „Ha a technikát ki akarjuk használni, — mondotta Zápotocky elvtárs, — akkor a technika felhasználását kell megtanulnunk. A technika felhasználásának megtanulásánál a Szovjetunió dolgozói mutatnak példát nekünk." Ezért továbbra is sajátítsuk el a szovjet munkások, technikusok, kolhozparasztok és egyéb dolgozók tapasztalatait és tanulmányozzuk munkamódszereiket. A szocializmus gazdasági alaptörvényének megértése és pontos betartása biztos"'- a szocializmus felépítését. E törvény szem előtt tartásával vizsgálhatjuk eddigi eredményeinket és ellenőrizhetjük hibáinkat, hiányosságainkat, melyeket el kell távolítanunk, hogy feladatainkat úgy végezhessük, ahogy azt tőlünk pártunk megkívánja, mely a Nemzeti Arcvonal élén néf ;nket a békés munka és békés fejlődés útján, új életünk felépítéséhez vezeti. Vietor Márt-on.