Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-14 / 117. szám, csütörtök

UISZÖ 1953 május 14 Szlovakia Kommunista Pártia X, kongresszusának tiszteletére —— * • * Terjed a péntekes mozgalom a szlovákiai szénbányákban (K. B.) A handlovai dolgozók kezdeményezése után a nováky-i bányák munkacsoportjai egymás után kapcsolódnak be a péntekes-mozgalomba. A mozgalom terjedésével nagymennyiségű szénnel termelnek többet terven felül a nováky-i dolgozók, akik megértették a péntekesmozgalom jelentőségét. A Béke-bányában már 8 munkacsoport dolgozik a péntekes-mozgalomban, de ez a szám napról napra emelkedik. Az 511-es számú munkahelyen három váltásban dolgoznak. Három tapasztalt vájár a csoportvezető, Strizs Pál, Kovács András és Seszták János akik csoportjukkal együtt a péntekes-mozga'omba való bekapcsolódásuk után a X. pártkongresszus tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy heti tervüket 5 nap alatt teljesítik. A harmadik műszakban dolgozó Seszták elvtárs, párttag, a csoportjában dolgozó munkások kőzött állandó felvilágosító munkát végez. Ennek eredményeképpen 9-én csoportja a harmadik műszak befejezése után 130 százalékra teljesítette tervét. A Béke-bánya dolgozóinak nyolc munkacsoportja, három hét óta állandóan túlteljesíti tervét. Kötelezettséget vállaltak, hogy napi i tervükön felül 150 cjlle szénnel adnak ki többet naponta. A munkacsoportok egymásután kapcsolódnak be a munkavállalásokba a Lehota-bányában is. A hat legjobb munkacsoport tagjai a X. kongresszus tiszteletére vállalták, hogy bekapcsolódnak a péntekes-mozgalomba és heti tervüket 5 nap alatt teljesitik. Ezenkívül 69 csille szénnel adnak ki többet naponta terven felül. A Lehota-bánya legjobb munkacsoportjának vezetője Viskolcz Rudolf terven felül naponta 17 csillével termei többet. — Felajánlásunk teljesítésével köszöntjük a X. kongresszust és Siroky elvtárs születésnapját, — fogadta meg Viskolcz Rudolf csoportvezető. A Lehota-bánya dolgozói a műszakiakkal karöltve vállalták, hogy május hónapban 120 csille szénnel adnak többet. Ezt úgy tudják elérni, hogy a technikusok állandóan segítséget nyújtanak a dolgozóknak és minden nap ellenőrzik, melyik csoport milyen eredményt ér el és hogyan tudták egyes munkakollektívák túlszárnyalni napi tervüket. Olyan csoportnál, ahol nem tudtfik elérni a napi tervük teljesítését, a technikai vezetők azonnal kivizsgálták, hogy mi volt az az ok, amely hátráltatta Harcbalépünk a munkafegyelem megszilárdításáért (Folytatás az 1. oldalról.) következetes betartására! A munkaés életfeltételekről való gondoskodás megjavításával igyekezzetek kiküszöbölni a munkából való elmaradást és a fluktuációt. Ne tűrjétek meg az állami és munkafegyelem, a szocialista törvényszerűség megsértését! A brigádmunkásokról való gondoskodást minden téren növeljétek és nyerjétek meg őket állandó alkalmazottakéi. Szakszervezeti szövetségek, üzemi és mühelytanácsok funkcionáriusai, Bzakaszbizalmiak! Álljatok az állami és munkafegyelem megszilárdításáért indított harc élére, legyetek a dolgozók mintaképei a munkafegyelem betartásában! Kollektíváitokat vezessétek a magas szocialista munkaerkölcs felé! Határozottan harcoljatok a munkából való oknélküli elmaradás és fluktuáció és ezek okai ellen! Ne tűrjétek, hogy a munkafegyelmet hamis szolidaritás ürügyével aláássák! Növeljétek a valamennyi dolgozóról való mindennapos gondoskodást, teremtsetek .részükre örömteli munkafeltételeket, szervezzetek gazdag kultúréletet! Használjatok fel minden eszközt a kapitalista gondolkozás maradványai ellen folytatott harcban, az új ember megteremtéséért folytatott harcban, a szocialista verseny széles kifejlesztéséért és népünk teremtő aktivitásáért! Harcra fel Klement Gottwald örökének teljesítéséért, a gottwaldi ötéves terv ötödik évének teljesítéséért, harcra a szocializmus győzelméért! A KÖZPONTI SZAKSZERVEZETI TANÁCS ELÖLJÁRÓSÁGA. őket munkájukban. A munkahelyeken megbeszélték a hibákat éa azonnal kiküszöbölték, hogy másnap behozzák az elmaradást. Ennek következtében tudott szép teljesítményt felmutatni Vozárlk István csoportja, mert tervüket a péntekes-mozgalomba való bekapcsolódásuk óta állandóan túlteljesítik, tervükön felül 21 csillével termelnek többet. Igy mutatnak követésreméltó példát társaiknak. A kékkői szénbányák bányászai terven felül 2500 tonna szenet adnak • A kékkői szénbányák bányászai, akik az év elejétől 110.75 százalékra teljesítik a tervet, kedden, május 12én értesítették Antonín Zápotocky köztársasági elnök elvtársat hogy májust köszöntő felajánlásukat, melynek alapján május l-ig terven felül 7586 tonna szenet kellett termelniök, idejében teljesítették és terven felül 7587.5 tonna szenet fejtettek. Hogy teljesítették ezt a kötelezettségvállalásukat, nagyban segítette őket a péntekes-mozgalom kiszélesítése, amely mozgalom eredményei április utolsó két hetében legjobban a Háj-bányában váltak be. A nováky-i bányászok május első hetének tervét 109.2%-ra teljesítik A szovjet bányászok zászlajának birtokosai az első negyedévben a nováky-i bányászok voltak, akik magasan túlteljesítették május első hetében is feladataikat. A szénfejtési tervet 109.2 százalékra teljesítették, terven felül pedig 180 méter folyosót törtek át. A munkahelyek gépesítésének kiegészítésével a bányászok munkahozama még növekedik és valamennyi munkacsoport áttérhet a szocialista verseny új formájára, a péntekes-mozgalomra. A nováky-i bányászok így akatják teljesíteni a Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa tiszteletére tett becsületbeli kötelezettség-vállalásukat és így akarnak a köztársaság első péntekes bányaüzemévé válni, hogy iparunknak terven felül többezer tonna szenet adhassanak. Az ifjúság és diákság IV. világfesztiválja csehszlovák előkészítő bizottságának határozata A CslSz Központi Bizottsága a Nemzeti Arcvonal Központi Akcióbizottságával együtt keddre összehívta Prágában a Reprezentációs Házba az ifjúság és diákság a béke és barátság szellemében tartandó IV. világfesztiválja csehszlovák előkészítő bizottságának határozathozatali ülését. A világfesztivál Bukarestben augusztus 2—16. közötti időszakban lesz. A bizotság. amelyben képviselve vannak a Nemzeti Arcvonal főbb szervezetei, összeállítja a csehszlovák küldöttséget, és biztosítja ennek jó előkészületeit a fesztiválra. A fesztivált „Ifjúsági egyesületek, előre a tartós békéért a nemzetek közötti barátságért és a jobb jövőért!" jelszó alatt tartják meg és a békemozgalom világeseményévé válik. Jelentőségéről megnyitó beszédében megemlékezett E. Szykora, a CslSz elnökhelyettese, iskola- és művelő. désügyi miniszter. L. Lisz, a CslSz Központi Bizottságának titkára, a nemzetközi fesztivált előkészítő bizottság tagja, beszámolt a fesztivál összehívásáról és azokról a feladatokról, amelyek ifjúságunk előkészítése terén fennállanak. A Bukarestben tartandó fesztiválon való részvétel, ahol körülbelül 35.000 küldött jelenik meg, a békéért harcoló legjobb ifjú harcosok jutalma lesz. A fesztiválon gazdag kultúr- és sportműsorral mutatkozik be a világ ifjúsága Különböző országok ifjúsága bemutatja nemzeti és kulturális műveit, hatalmas művészi versenyben és összeméri erejét a különféle sportágakbán rendezett baráti találkozókon. Vietnam üdvözlete A Práca kiállítási termében Diepminh-Chau, vietnami festmüvész képeit mutatja be a harcoló Vietnamról. Diep-minh-Chau művészete 1045-ben vált forradalmivá. Ebben az évben űzte ki a vietnami dolgozó nép hazájából a japán hódítókat és ebben az évben tette meg a francia imperializmus az első lépéseket, hogy visszaszerezze a második világháborúban elvesztett gyarmatát. Vietnamot. Diepminh-Chau ekkor partizán lesz és nemcsak fegyverrel, hanem forradalmi művészetével is harcol népe szabadságáért. A kiállított festmények megrázó erővel mutatják be a partizánok elszánt harcát. „A haza felszabadítására" cimü festményen egy szabadságharcos elszánt arcéle rajzolódik ki a felkelő vörös napkorongra. A harcos kezében puska, villogó szeme az ellenséget keresi. Egy másik selyemrefestett kép folyóparti tájat ábrázol. A szürkén szemerkélő esőben a folyó felé hajló fák törzséhez üresen várakozó partizáncsónakok simulnak. De nemcsak a partizánok életét festi meg a vietnami. művész, hanem bemutatja a francia gyarmatosítók rombolását is. „Erre jártak a francia gyarmatósítok" című festménye egy anyát ábrázol három gyermekével. Az anya karján vékonyarcú csecsemő, mellette másik két kis gyermeke, vézna testükön, arcocskájukon meglátszik a háború minden szenvedése. A . kiállítás egyik legmegrázóbb munkája szinte eleven vádiratként hat. Diep-minh-Chau a harctéren rajzolta ezt a munkáját s a sebesült harcos, akit a kép ábrázol, a vérével hta a rajz fölé „Éljen Vietnam függetlensége". A kép a nézőben felébreszti az együttérzést Vietnam harcos népével s a gyűlöletet a gyarmatosítók iránt, akik rabszolgasorba akarják taszítani Vietnam népét. A kiállítás nem volna teljes, ha a vietnami művész nem mutatná be, hogy a felszabadult területeken már megindult az építés munkája, s a nép erőteljes léptekkel halad boldog jövője felé. A „Diáklányok" című képen Dél-Vietnam egyik új iskolájában okosarcú, komoly lányok ülnek a padokban. Diep-minh-Chai egy másik képe falusi iskolát ábrázol, ahol nemcsak gyermekek, hanem felnőttek te tanulják a betűvetést. Dokumentuma ez a kép a vietnami kormány intézkedésének, mély az ország felszabadított területén az analfabétizmus megszüntetését célozza. Diep-minh-Chau néhány tájképén még meglátszik a nyugati impresszionista festészet hatása, többi művei azonban mentesek már a nyugati hatástól s tartalmukban, formájukban is a népi elemekre támaszkodnak. Megmutatják a forradalmi harc. célját s a jövőt is. melynek építése már megindult Vietnam felszabadult területén, A kiállítás Vietnam harcos üdvözlete. Bizonyítéka annak, hogy Vietnam népe a kommunista párt és annak vezére, Ho-csi-Minh vezetése alatt bátran tart kitűzött célja felé: kitartó, következetes harccal kiűzni a francia gyarmatósítókat hazájuk területéről s a felszabadult országban megkezdeni a békés, szocialista építést. Láng Éva . HOGYAN ÉRVÉNYESÜL HAZÁNKBAN A SZOCIALIZMUS GAZDASÁGI ALAPTÖRVÉNYÉ Sztálin elvtárs zseniális müvében, Í

A szocializmus közgazdasági proémái a Szovjetunióban«, Malenkov elvtárs szaval szerint »részletesen megvizsgálja az anyagi javak társadalmi termelésének és elosztásának törvényeit a szocialista társadalomban, meghatározza a szocialista gazdaság fejlődésének tudományos alapjait, kitűzi a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útját.« Sztálin elvtárs e müvében, elemezve a szocialista társadalmi rendszert, feltárta a szocializmus gazdasági alaptörvényét, melynek lényege és követelménye: «... az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása a szocialista termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szüntelen növekedése és tökéletesedése útján." E törvény nemcsak jellemzi és föltárja a szocialista társadalom gazdasági szervezetének és rendszerének lényegét, hanem megmutatja azt is, hogy a fejlődő társadalmi termelés a szocializmusban egyetlen alapvető célnak van alárendelve » ... az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kultur«l's szükségletei maximális ki(•í-tfí-í-iek biztosítása — ez a azocit!'*.ta termelés eé'ja; a szocialista Urrr.eüs szakadatlan növelése és tökéletesítése a legfejlettebb technika alapján — ez a cél elérésének eszköze. Sztálin elvtárs egyidejűleg a modern kapitalizmus gazdasági alaptörvényét is felfedte és megfogalmazta és e két törvényt szembeállítva, megmutatta a két különböző gazdasági rendszer fejlődésének ellentétes útját. Míg a szocialista termelés az egész társadalom gazdasági é

s kulturális szükségleteinek maximális kielégítésére irányul — addág a kapitalista termelés célja, a kapitalista kizsákmányolás határtaian fokozása a maximális profit biztosításáért, a saját ország népéneik nyomorbadöntése s más népek qkiyomása és kirablása, a gazdasá® militarizálása ós agresszív háborúk útján. E törvények ismerete felfegyverzl a gyarmati és függő országok népeit a nemzeti elnyomás és imperialista agresszió elleni harcra és a kapitalista államok dolgozóit megismerteti a társadalom forradalmi átalakításának útjaival. • Dolgozó népünk nyolc év előtt forradalmi kommunista pártunk vezetése alatt és a nagy Szovjetunió segítségével kivívta hazánk szabadságát és függetlenségét, leszámolt a kapitalista rendszerrel s önként, saját elhatározásából vá lasztotta a népi demokratikus rendszert s ezzel a szocializmus épitéséfek útjára lépett. A szocializmust épitő társadalmunk számára a szocializmus gazdasági alaptörvényének ismerete felmérhetetlen jelentőséggel bír. Köztársasági elnökünk, Zápotocky elvtárs, a szocializmus építőinek kitüntetése alkalmából , ez év március 30-án mondotta: »Az új szocialista rend építésével ellentétbe kerültünk a régi kapitalista világgal. — Céljaik ellentétesek. — Az ő részükön az igyekezet »a kapitalista profit maximális biztosítására* irányul, a mi részünkön az igyekezet »az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kultúrális szükségletei maximális kielégítésének biztosítására« irányul. Így fogalmazta meg a különbséget felejthetetlen tanítónk Joszif Visszárionovios. Sztálin elvtárs.« A mi népi demokratikus rendszerünkben tehát már érvényesül a szocializmus gazdasági alaptörvénye. Érvényesül azért, mert Sztálin elvtárs tanítása szerint az adott gazdasági törvények fennállása az adott társadalom gazdasági viszonyain alapszik. Tehát a szocializmus gazdasági alaptörvényének fennállását és érvényesülését a termelési eszközök köztulajdonba vétele, az ember ember által való kizsákmányolásának megszüntetése idézte elő. MS aszóval, a kapitalista termelési viszonyok megszüntetésé vei, az új. szocialista termelési viszonyát megteremtésével, a kapita lizmus gazdasági törvényei hatályukat vesztik és a szocializmus gazdasági törvényei utat törnek maguknak, működésbe lépnek. Miután hazánkban még nem fejeztük be a szocializmus építését, félvetődik a kérdés, hogy milyen mértékben érvényesül nálunk a szocializmus gazdasági alaptörvénye? Mielőtt e kérdésre válaszolnánk, egy pillantást kell v«tnühk a nálunk megteremtett szocialista termelési viszonyokra. Tudvalevő, hogy ipar; termelésünk teljesen szocializálva van. A termelés legfontosabb ágazataiban tehát csak a szocializmus gazdasági alaptörvénye érvényesülhet. 1648 februárja óta bel. és külkereskedelmünk is államosítva lett. Szocialista külkereskedelmünk megszilárdítja kapcsolatainkat Szovjetunióval és a béketábor többi államaival. A kiskereskedelmi áruforgalom 99 százaléka állami és szövetkezeti kiskereskedelmi hálózatunkon keresztül bonyolódik le. A szocializmus gazdasági alaptörvényének tehát e téren is szabad utat nyitottunk. A szocialista termelési viszonyok a mezőgazdaságban is gyökeret vertek. Kabes elvtárs, az 1953. évi költségvetési tervezet tárgyalása során említette, hogy míg a CSKP 1949. évi IX. kongresszusáig csupán 208 EFSz kezdte meg tényleges működését, 1952 elején már 3000 volt a III. és IV. típusú szövetkezetek száma, 1952 végéig pedig számuk 5784-re emelkedett. Miniszterelnökünk, Široký elvtárs a május 9-i ünnepségeken mondott beszédében említette, hogy a III. és IV típusú szövetkezetek száma 1953 április 1-vel 6800-ra emelkedett. Nyüvánvaló, hogy a szociális-ta építés ereje falvainkat is magával ragadta. A mezőgazdaságban, a szocialista termelési viszonyok gyors fejlődése ellenére is, még tág tere van az egyéni kisárutermelésnek, amely napról napra újra szüli a kapitalizmust. Árút termelnek a kulákok és az elaprózott mezőgazdasági termelés területén az önállóan gazdáikodó parasztok is. Az elaprózott mezőgazdasági termelés területén nem alkalmazható a legfejlettebb technika, itt biaonyos mértékig, az úgynevezett »szabad« piacon még a tőkég konkurrencia és a termelés anarchiájának törvénye is megnyilvánul, s ez a körülmény a dolgozók szükségleteinek kielégítését még a szocialista szektorban te zavarja egy bizonyos mértékig. Ez a körülmény azonban nem gátolja a szocializmus gazdasági alaptörvényének érvényesülését népgazdaságunkban, mint egységben, mert e törvény mégis kihat a kistermelőkre is és hatása az államiés munkafegyelem megszilárdulásé, val egyre erősödik. Népi demokratikus jogrendszerünk, pártunk és kormányunk politikája egyrészt a kis- és középparasztot több terme, lésre ösztönzi, ugyanakkor a kisárútermelő kapitalista hajlamait korlátozza, másrészt a szükségletek maximális kielégítésére irányuló törekvéseinkből, az egészségvédelem, a tanítás, a szociális szolgáltatások, a kulturális felemelkedés terén, a kis- és középparasztság is kiveszi részét, mint a munkásosztály szövetségese. Habár nem vitás, hogy a szociai