Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-13 / 116. szám, szerda

4 UJSZ0 1953 május 10 Az irodalmi kritika feladatai Az irodalmi kritika küldetése és feladata nagyjelentőségű őrszolgálat teljesítése a szocializmus gazdasági és politikai építését kísérő kulturális építés szakaszán. Ez az őrszolgálat nem csak körül­tekintő és ügyelő őrködést, hanem aktív szolgálatot jelent. Az ügyelés a szocializmus sztálini törvényének értelmében az irodalmi szükségletek maximális kielégítésére irányul. A kritika a szépirodalom területén azt testesíti meg, amit művelődési éber­ségnek nevezhetünk. A reakciós csö­kevényeket leleplezi, lehetetlenné teszi az osztályellenség áskálódását irodalmi búvóhelyekről, esztétikai jelszavak cicomáival álcázott fedezékek­ből. Ez az elhárító tevékenység azon­ban csupán kiegészítője a kritika al­kotó, és segítő munkálkodásának. Az irodalmi szükségletek maximális kie­légítísét nem csak esetről-esetre, ha­nem elvi alapon tartja szemmel, vagyis annak a kötelességnek szem­pontjából, hogy az irodalom emel­kedett eszmeiségével résztvegyen a szocializmust építő buzgalom fokozá­sában s hogy az íróművészet a ma művészi-esztétikai szempontból a leg­magasabb mértéket alkalmazza, hiszen ennek alkalmazásával bizonyítja be­csülését a megbírált mű és írója iránt. Engels szerint a párt érdeke, hogy a kritika a lehető legnyíltabb legyen. A kommunista pántok ezt az engelsi hagyományt nagyjelentőségű 1 irányító határozatokkal folytatták és folytat­ják az irodalom érdekében. A kom­munista pártok, amint erre a Szov­jetunió Kommunista Pártja az élen­járó példa, a történelemben egyedül­álló módon gondoskodnak az iroda­lomról s ennek az irodalmi kritiká­val foglalkozó írók felelősségtudatát fokoznia kell. A csehszlovákiai magyar irodalom munkásait a kritikának arra kell irá­nyítania, hogy teljes erejükkel tá­mogassák Csehszlovákia Kommunista Pártjának harcát, amellyel a dolgo­zók boldog életét biztosító otthont épít s ebben a magyar földműves és ipari dolgozók gazdasági és szellemi kultúrájának kibontakozását testvéri jóindulattal segíti. A kritika a cseh­szlovákiai fiatal magyar irodalom minden megnyilvánulására lelkiisme­ga legtisztább, leghatékonyabb, leg- | retes számadóként ügyeljen s ^elvi egyszerűbb és legnépiesebb eszközei­vel mozdítsa elő a munkaversenyben fáradhatatlan és a békeharcban élen­járó újtípusú ember nevelését. A polgári impresszionista kritika napja leáldozott a népi demokráciában. Ma nincs helye annak az önkényesen egyénieskedő bírálatnak, amely vagy egekbe emelt, vagy sárba tiport, ami már százötven évvel ezelőtt, Goethe korában annyira gyűlöletessé tette a kritikai ismertetések írójának, a re­cenzensnek nevét. A kritika gyakorlása nem lehet többé felelőtlenek szellemi portyázá­sa, nem lehet elenfántcsonttornyok elvont magasságában végzett munka, hanem komoly normákhoz igazodó szervezetet kap és kollektív jelentő­ségűvé válik. Élénksége, mozgalmas­sága új formákat öltött. Ha Marx szerint a proletárfor­radalmakat az éles önbírálat jellemzi, akkor ennek a kritikai szellemnek a proletariátus kultúrforradalmát, az irodalom vezetésének általa történő átvételét is kísérnie kell. Az épülő szocializmus-világában az írók ránevelődnek az önkritikára, mondanivalójuk gondos és formáló latolgatására. A kritikának újszerű jelentkezése az, hogy szervezeteikben kölcsönösen megvitatják egymás al kotásait, még a megjelenés előtt. En­nek a kollegiális kölcsönös együttmű­ködésnek készségével a sajtó alól kikerülő művek eszmei és művészi színvonalának biztosítását mozdítják elő. Az írók maguk is egyre sűrűbben szólalnak meg mint irodalmi kriti­kusok. Ezt csak helyeselni lehet, hi­szen, aki a mesterséget űzi, az a művet, a benne megtestesülő világnézetét, az élményszerű és művészi tartalmat a leghivatottabb felbecsülni. A burzsoá társadalmakban nem is­merték az u. n. nevelőkritikát, va­gyis elismert írók vállalását és kész­ségét arra. hogy fiatal tollforgatók fejlődését fogják gondozni ösztönző és irányító bírálásukkal. Napjainkban egészséges jelenség­nek tekinthető, hogy ha valamely új irodalmi alkotásról kritika jelenik meg, annak tartalmára és értékelésére üzletes könyvkiadó nem gyakorol be­folyást s maga a bírálat sem marad pusztában kiáltó szónak, hanem a kritikára a hozzászólók egész sorának termékeny visszhangja felel, igen sok esetben magát a kritikát is kritika kíséri, sőt a kritikus önkritikája is gyakran előforduló eset. Fölszabadult világunkban a kritika fejlődésére a legüdvösebb befolyást gyakorol az olvasó tömegeknek adott minden alkalom, hogy diszkussziós megbeszéléseken, vitaösszejöveteleken mondják el véleményüket mindarról, amit versekben regényekben, novel­lákban. színmüvekben becsesnek, jó­nak. helyeselhetőnek vagy felszínes­nek. sematikusnak, művészietlennek találnak. A kritika így válik a kapitalizmus által befolyásolt egyéni kísérletezések káoszából szellemi értékeket érlelő és gyarapító kollektív tevékenységgé. Engels Frigyes Lassallenak egy drámai kísérletét bírálva azt a kö­vetelményt állítja fel, hogy az irodal­mi kritika társadalmi, történelmi és állásfoglalásait az a magas eszmeise gű szempont irányítsa, hogy ami az írók tolla alól kikerül, mindaz az itteni élet sokszínű, gazdag árnyalá­sú, mélyen átélt és széles horizontú tükröztetése legyen s ezzel a népi demokratikus társadalom virágzásá­nak, szilárd egységének és békéjének támaszává és biztosítékává váljon. Jelentékeny, részben az irodalmi termelést lépésről-lépésre kísérő éber és mozgékony kritikán múlik, hogy az alkotótevékenység mennyiségileg az elérhető maximumot, minőségűeg a legjobbat nyújtsa, hogy a jelentke­ző fiatal tehetségek a jelen élettel bensőséges kapcsolatban bontakoztas­sák ki erőiket és a népi demokrácia derűs napsütésében tárják fel a sza­kadatlan fejlődés, a régin diadalmas­kodó új teremtő erejének nagyszerű távlatait, hogy témaválasztásra ösz­tönzést és irányítást kapjanak, a kí­nálkozó gazdag tapasztalati és él­ményanyagból bőségesen merítsenek s a szocialista tartalomnak az ábrá­zolás gazdagságával biztosítsák a nemzeti jelleget. Kedvező jelek vallanak arra, hogy irodalmunk Ígéretes fejlődése már nemcsak óhaj, hanem megvalósulás­ban levő folyamat. Arra van szük­ség, hogy egészséges kritika egyen­gesse számára a továbbhaladás útját, olyan kritika, amely túlzott élessé­gével egyfelől nem riasztja el a dol­gozó parasztság és az ipari munkás­ság köréből kiemelkedő proletártehet­ségeket, másfelől nem lesz puhán és elvtelenül elnéző s nem tűri meg a felszínes életábrázolás elburjánzását. Mindenben, amint Darvas József a magyar írók első kongresszusán tartott beszámolójában mondotta, „a legjobb példa számunkra a szovjet irodalom kritikai élete, amelyet a legmagasabb eszmeiség, a pártos szenvedélyesség s egyben az irodal­mi alkotások' minden fontosabb rész­letére kiterjeszkedő, elmélyült és šzinte aprólékos elemzés jellemez."' Sas Andor HMMWMW Mt MM WM tt mMMMMMM Wt lW SZÍNÉSZEKET KERES A MAGYAR TERÜLETI SZÍNHÁZ »A Magyar Területi Színház több férfi és női színészt vesz fel prózai együttesébe. — Jelentkezhetnek ké­pesített színészek, valamint tehet­séges műkedvelők, akik hivatást éreznek színészi pályára. A jelentkezők felvétel; vizsga alapján válnak az állami Magyar Területi Színház tagjaivá és fejlett­ségük ^szerint sorozzák be őket az állami színházak számára megállapí­tott különféle fizetési osztályokba, melyekben a fizetés Kés 3.500.-tól 9.000-ig terjed. A számításba jövő jelentkezőket a Magyar Területi Színház igaz­gatósága meghívja felvételi vizs­gára Komáromba, Bratislavába vagy Kassára a jelentkező lakhelye szerint. ^ A részletes életrajzzal felszerelt jelentkezést, amely véleményezendő a KSS helyi szervezettől, vagy a Csemadok helyi csoportjától, 1953 május 15-ig a következő címre kell küldeni: Magyar Területi Színház, HIREK , Május 13, szerda. A nap kél 4 óra 18 perckor, nyugszik 19 óra 36 perckor. A naptár szerint Róbert napja van. Várható időjárás: csökkenő fel­hőzet mellett a hőmérséklet emel­kedik és a déli órákban 15—17 fok körüli lesz. • EBBEN AZ ÉVBEN BRATISLA­VÁBAN MAJDNEM 80 MILLIÓ KORONÁT FORDÍTANAK ISKOLA ÉPÍTÉSRE A Központi Ijfemzeti Bizottság is­kolaépítési terve szerint 1953-ban az iskolaépületek eddigi állapotát lé­nyegesen megjavítják és ezzel pó­tolják azt, amit a kapitalista idők utolsó húsz esztendejében majd­nem teljesen elmulasztottak. A győzelmes február után azonnal kidolgozott terv keretében már ta­valy befejezték a Kuliskova-utcán épült 14 osztályos iskolaépületet és a Belehradská-utcán egy há­romsoztályos óvoda épületet. Ebben az évben befejeződik Tr­navkán, a Slovan-negyedben és a Februári győzelem utcáján levő tö­íneges , lakásépítkezéseknél egy-egy 14 osztályos iskola építkezése. To­vábbá ugyancsak a Tömeges Lakás­építkezési Telepen egy háromosztá­lyos óvoda építkezése és megkez­dik a Vistránál és Föréven egy-egy kétosztályos óvóda építését, vala­mint két óvoda építését az Űj La­kástelepen. Tervbe van véve egy 5 osztályos iskola építkezése Brenne­ren ós egy kétosztályos óvoda építése a régi lőporraktárnál. Az 1953. évre tervezett építke­zések összes költsége körülbelül 80 millió koipna. Ez a körülmény leg­jobban bizonyítja, hogy mennyire gondoskodik kormányunk az ifjúság neveléséről. A ZERGE-HEGYEN MÁJUS 15-ÉN KERTI VENDÉGLŐ NYÍLIK MEG A bratislavai' Központi Nemzeti Bizottság vendéglő vállalata renovál, tatta a zergehegyi vendéglőt, amely teljesen új képet kapott, az épület körüli kertben pedig négyszáz szé­ket és asztalt helyeztek el. Vasárna­ponkint zene játszik és ételeket is fognak árusitani. A vendéglő, mely naponkint 7—22 óráig lesz nyitva, május 15-én nyílik meg. GYORS IRAMBAN FOLYIK A GOTTWALD - TÉR RENDEZÉSE Bratislava városának építőmunká­latai ez idő szerint több helyen is folynak. így dolgoznak a Gcttwald­tér rendezésén, a récsei új fürdőhe­lyen, a károlyfalusi fürdőhelyen, az „500 lakás" környékének rendezé­sén és a várbeli szabadtéri színhá­zon. Valamennyi munkahelyek közül legélénkebben folyik a Gottwald-tér rendezése, ahol március 5-től ápri­lis végéig 19.800 brigádórát dolgoz­tak le. Elvégezték az öntöző és le­vezető vezetékek árkainak ásását, amely már április 24-én, egy héttel a kitűzött határidő előtt elkészült. A tér rendezése körül folyó élénk munkát legjobban bizonyítja, hogy napról napra több brigádmunkás dolgozik ott és folyton emelkedik a ledolgozott órák száma. így már­ciusban a tér rendezésénél 730 bri­gádos 5000 órát dolgozott le, míg áprilisban már 2.200 brigádos 14.800 órát végzett. Eddig a tér rendezésénél az isko­lai ifjúság végezte a legnagyobb munkát, de kivették részüket a munkából az iparüzemek, a kerüle­ti Nemzeti Bizottság, az orvosi fa­kultás, majd a CSAD és a Tvar brigádjai is. A ČSAD dolgozói áprilisban is nagy munkát végeztek. Rajtuk kívül az Odeva, a Doprastav, FFSV, a PSP, az első középiskola, a Szlová­kiai Szakszervezeti Tanács és a gaz­dasági felsöiskola brigádjai vették ki részüket a munkában. Most a Gottwald-tér rendezésén naponkint 150—200 brigádos dolgo­zik, de volt már úgy, hogy négyszá­zan is dolgoztak. Májusban kerül sor a tér felső ré­szének és a Megbízottak Testületé­nek palotája előtti rész kertészeti munkájára. Królak a Békeverseny IX. szakaszának győztese Hétfőn rajtoltak a kerékpárosok Zhorelecben a Békeverseny IX. sza­kaszára, amely a Lengyel Népköz­társaság területén a verseny első szakasza Ez a szakasz 180 km hosszú. Az időjárás kissé megjavult, nem esett az eső és valamivel mele. gebb lett. Erre a szakaszra már csak 41 versenyző rajtolt, vagyis az eredeti létszámnak már nem is a fele. Rögtön rajtolás után erős emelkedés várt a versenyzőkre. Kö • rülbelül 10 km-en át együtt halad, tak a versenyzők, azután azonban szétszakadt a mezőny és annak az osztrák Deutsch és a lengyel Królak kerültek az élére. Ezen a szakaszon csak egy vágtát taitottak, mégpedig Lubnicában, ezt Jorgensen nyerte meg. Az élen haladó két kerékpá­rost utolérte a lengyel Klabinski. A 110 kilométernél már négy ver­senyző haladt az élen, amennyiben az élre került a dán Jorgensen is. Ez a négy versenyző fokozatosan 2—3 kilométer előnyre tett szert és ezt az előnyt állandóan meg ig tar­tották a peleton előtt. A többi ke kerékpáros lassankint elmaradt, részben géphiba, részben más okok miatt. Vrastislavában a versenyzőket 10.000-nyi nézőközönség várta. A város utcáin az első négy versenyző elkeseredett ' küzdelmet folytatott, váltakozva hol az egyik, hpl a má­sik került az első helyre. Szép küz­delem után elsőnek futott a célba Królak, a lengyel kerékpáros, akit a nézők már a város utcáin is lel­kesen üdvözöltek és különösen a stadionban, a verseny végén fogad­tak viharos tapssal. Másodiknak íü tott be a dán Jorgensen, harmadik­nak az osztrák Deutsch, negye­diknek pedig a lengyel Klabinski. Ezek után érkezett be a második csoport, amelyben egy további len­gyel is volt, Wilczewski. A mi ke­rékpárosainknak ezen a szakaszon nem volt sikerük é s közülük elsőnek futott be Nesl, aki az össz-sorrend­ben 14. helyre került További cseh­szlovák versenyzők közül 25. Kuneg, 29. Málék és 30. Ružička. A csapatok "közül a legjobb ered­ményt a lengyelek értek el, ők let­tek ezen a szakaszon az elsők. A IX. szakasz egyéni eredményei: 1. Królak, (Lengyel) 4:14.47 óra, 2. Jorgensen (dán) 4.16.13 óra, 3. Deutsch (osztrák) 4 :16.13 ó, 4. Kla­binski (lengyel) 4:16.13 ó, 5. Wil­czewski (lengyel) 4:19.31 ó, 6. Pav­lisiak (franciaországi lengyel) 4:^1.32 ó, 14. Nesl 4:21.33, 25. Ku­neá 4:30.10 ó, 29. Málék 4:36.01 ó, 30 Ružička 4:36.22 óra A IX szakasz csapateredményei: 1. Lengyelország 12:51:31 ó, 2. Dá­,ni a 12:52:19 ó, 3. Bulgária 13:04:39, 4. NDK 13:04:39 ä, 5. Franciaországi lengyelek 13:04:39 ó, 6. Ausztria 13:09:11 ó, 7. Franciaország (FSGT) 13:19:29 ó, 8. Csehszlovákia 13:27:44 ó, 9. Románia 14:09:32 ó, 10. Trieszt 14:35:47 óra. A IX. szakasz után az összesített egyéni eredmény: 1: Pedersen (dán) 48:24.04 óra, 2. Andersen (dán) 48:29.47 ó, 3. Schu r -(NDK) 49:37.18 ó, 4. Deutsch (osztrák) 48:38.00 ó, 5. Trefflich (NDK) 48:43.39 ó, 6. Van Söhil (belga) 48;46.32 ó, 7. Ko­cev (bolgár) 48:51.01 ó, 8. Pavlisíak (franciaországi lengyel) 48:51.01 ó. A IX szakasz után az összesített csapateredmény; i. Dánia 145:25:09 ó, 2. NDK 145:46:26 ó, 3. Francia­országi lengyelek 146:10:38 ó, 4. Csehszlovákia 146:54:27 ó, 5. Bul­gária 146:59:06 ó, 6. Ausztria 148:51:28 óra, 7. Lengyelország 149:04:48 ó, 8 Franciaország FSGT 149:23:30 ó, 9. Románia 156:17:25 ó, 10. Trieszt 161:48:29 óra. A Szovjetunió labdarúgó bajnoksága A moszkvai Dinamó-stadionban folyt le a moszkvai Spartak és a moszkvai Katonai Kör csapatainak labdarúgó bajnoki mérkőzése. A nézőteret az utolsó helyig betöltő közönség nagyon kiegyenlített játé­kot látott. Csak a mérkőzés vége előtt 20 perccel dőlt el a mérkőzés sorsa, amikor a moszkvai Spartak középcsatára, N. Simonján éles lö­véssel megszerezte a (mérkőzés egyetlen gólját. Tehát a bajnoki cí­met védő Spartak 1:0 arányban győzött. Leningrádban a leningrádi Zenit és a kujbisevi Krídla Szovjetov mérkőztek 0:0 eredménnyel. Továb­hi mérkőzések; Lokomotíva Moszk­va— Lokomotíva Cilarkov 4:1, Di­namó Leningrád—Dinamó Tbilisz 0:0. A bajnokság élén pontveszteség nélkül a Dinamó Kijev áll, amely három mérkőzésen 6 pontot szer­zett. Utána következik a Dinamó Tbilisz 4 mérkőzésen szerzett ugyancsak 6 ponttal, 5—5 pontja van a moszkvai Szpartaknak, a moszkvai Dinamónak és a moszk­vai Lokomotívának, valamint a Szpartak Vilniusznak. Az NB I vasárnapi fordulójának eredményei A Magyar Labdarúgobajnokság I. osztályában vasárnap már a 9. for­dulót játszották. A Csepeli Vasas— Budapesti Dózsa mérkőzés gólnél­küli 0:0 arányban végződött a Szombathelyi Lokomotív meglepe­tésszerűen legyőzte a Bp. Bástyát 2:1 (l:0)-ra, a Salgótarjáni Bá­nyász a Vöröslobogó Sortexet győzte le 2:0 (1.-0)-ra, a Sztálin Vasmű Építők 1:0 (1:0)-ra győzött a Bu­dapesti Postás ellen. További ered­mények: fep. Dózsa—Győri Vasas 2:1 (1:1), Dorogi Bányász—Szegedi Honvéd 3:1 (1:0). A vasárnapi mérkőzések után a tabella állása a következő: Bp. Honvéd 8 8 — 31:9 16 Bp. Dózsa 9 5 2 2 21:13 12 Bp. Bástya 8 5 1 2 18:9 11 Bp. Vasas 9 5 1 3 19:14 11 Szombathely 9 4 2 3 13:18 10 Szeged 9 3 3 3 13:11 9 Bp. Kinizsi 9 3 3 3 13:16 9 Győr 9 3 2 4 13:16 S Salgótarján 8 3 2 3 9 :12 8 Csepel 9 1 4 4 12:16 6 Bp. Postás 8 1 4 3 5:8 6 Sztálin Vasmű 9 2 2 5 11:21 6 Dorog 9 2 1 6 14:22 5 Sortex 9 5 4 4:11 5 Kerületi labdarúgó versenyek Lokomotíva Bratislava—Iszkra Matador Petrzsalka 4:1 (2:1), Slov­naft Malacka— Skalica 5:0 (3:0). A gólokat: Trenčiansky 2, Janiček 2 és Kopecky 1 lőtték, a játékot jól vezette dr. Rutkay. — Spartak Kablo Bratislava— Iskra Holič 1:2 (0:0). A győztesek góljait Hrncirič é s Hrampaček lőtték, a vesztesekét Bubernik. Játékvezető: M'edzihrad­sky. — Slávia Bratislava II— Dyna­mo Puste Ulany 3:1 (2.1). A győz­tesek góljait Valášek 2, Mihály 1, a vesztesekét Janeska lőtte, A játékot kifogástalanul vezette Kooh. — Me­rina Trenčín— JRD Főrév 1:0 (0:0). Slavoj Dunaszerdahely— Dynamo Energia Bratislava 0:3 (0-1). Te­helne Pezinok— Tatran Trenčín 3:1 (2:0). Járási labdarúgó versenyek. Slovan Pravda A— Dynamo Du­najiplavba A 7:0 (2:0). A gólokat Krepela 4, 'Turanič 3 lőtték, a já­tékot jól vezette Škvaril. Slovan Pravda II.— JRD Prievoz II. 1:2 (1.0), Iszkra Závod Mieru— Dynamo Dož a 4:2 (1:1), Sparta Petrzsalka B —Slavoj Remeš. záv. 5:4 (3:1), já_ tékvezető Madarász. Vzorodev —So­kol Dúbravka 2 :3 (1:2) Povereníct­vo financií— Iszkra Dimitrov B 1:3 (0:3), Slávia Hluchonemí—Tatran Dopravstroj 2:3 (0:3), Sparta vzdu­chotechna —Slavoj Pivovar 3:5 (2:2). Lévai Tatran— Gútai EFSz 2;4 (2:1). Kerületi bajnoki labdarúgó •mérkőzés. Előmérkőzése n a gútai EFSz ifjúsági csapata a lévai Tat­ran ifjúsági együttesét 1:1 -es félidő után 2:1| arányban győzte le. „ÜJ SZÖ'. Kiadja a Szlovákia Kommunista Pártjának Központ) Bizottsága Lapfelelős Lőrincz Gyula főszerkesztő. Szerkesztőség; Bratislava, Jesenského u. 8—10, telefon 347—16 áS2—10 Kiadóhiváť lapterjesztővállalat, Bratislava, Gorkého u 8, teleion 274—74 Előfizetési díj havonta 40.- Kis. Megrendelhető a postai kézbesítőknél vagy a postahivatalokon. Ellenőrző postahivatal Bratislava 2 A no,7aľ V Illetékek készpénzzel való fizetése engedélyezve. Nyomás: Pravda, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata, \ Bratislava.

Next

/
Oldalképek
Tartalom