Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-09 / 113. szám, szombat

4 UISZ0 1953 május 9 rántsem fejeződött be. Mivel tehát még nem fejező­dött be, nagy feladatok várnak ránk és számítanunk kell arra, hogy a jövőben is sok" hiányosság, nehéz­ség és akadály merül fel előttünk. Küzdjük le e nehézségeket és akadályokat, kénye­lemből ne térjünk ki előlük, ne legyünk kishitűek. Ez év áprilisában emlékeztünk meg a szociáldemo­krata párt brevnovi első kongresszusának 75. évfor­dulójáról. Müy nagyjelentőségű volt a szocializmus ama néhány lelkes úttörője, akiket — mint szokás mondani — tíz ujjunkon megszámlálhatnánk, akik 75 évvel ezelőtt itt merészen lerakták a munkásosz­tály addig teljesen zavaros, szervezetlen mozgalmá­nak, elégületlenségének és az akkori társadalmi rend megváltoztatására, a kapitalizmus megdöntésére és a szocializmus felépítésére irányuló törekvésének szervezeti alapjait. Mennyi akadályt, mennyi kudarcot, mennyi veresé­get és csalódást, mennyi áldozatot és látszólag ked­vezőtlen helyzetet élt át a munkásmozgalom. Mégis, ami lehetetlennek és megvalósíthatatlannak látszott, az nagy és elvitathatatlan győzelmét ün­nepli. A munkában és harcokban eltelt 75 év nemcsak kötelez, de egyúttal bizalmat és biztonságot is köl­csönöz. Nincs olyan akadály, amelyet a kommunisták ma ne tudnának leküzdeni és eltávolítani. Ezért építettük fel pártunkat, Csehszlovákia Kom­munista Pártját, melynek új alapszabályzata értel­mében a szocializmus Csehszlovákiában való építésé­nek biztosítása a feladata. A párt e feladatának teljesítése érdekében minden egyes párttag egyik fő feladataként tűzi ki: „Mutasson példát a munkában, sajátítsa el mun­kájának technikáját, szakmájában és munkájában szüntelenül emelje képzettségét, minden módon óvja és szilárdítsa a szocialista társadalmi tulajdont, mint a népi demokratikus rendszer szent és sérthetetlen alapját." Nem egymagunk építjük a szocializmust. Előttünk áll a Szovjetunió ragyogó példaképe, amely már fel­építette a szocializmust. Gottwald élvtárs a prágai Lenin-múzeum megnyi­tása alkalmával mondott beszédében a következő uta­sítást adta nékünk: ,,Egyre szélesebb körben és mélyebben használjuk ki a szovjet tapasztalatokat és ezért egyre jobban közelítsük meg szovjet példaképünket." Minden kommunista célja, Gottwald irányelvének teljesítése, a szocializmus felépítése legyen. Felszabadítónk — a Szovjet Hadsereg iránti hálának napja ŠTEFAN RälS, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja Nyolc év telt el azóta, hogy Csehszlovákia dolgozó népe a hatéves hitleri rabság súlyos mepróbáltatásait kiállva először mélyen fel­lélekzett kivívott szabadsága levegőjében. Minden egyes cseh és szlovák dolgozó ember szivét a felszabadító hős Szovjet Hadsereg, a derék szovjet nép és a nagy Sztálin iránti hála és szeretet legmélyebb érzelme árasztot­ta el. Népünknek nemzeti szabadságáért, állami szuverenitásáért és önállóságáért vivott év­százados egyenlőtlen küzdelme mindörökre győzedelmesen befejeződött. Hazánk a Szov­jetunió hatalmas védőpajzsa alatt, melynek ol­talma munkásosztályunknak, városaink és falvaink dolgozó népének lehetővé tette, hogy szabadon döntsenek sorsukról és a népi de­mokrácia útján feltartóztathatatlanul halad­janak nagy célkitűzésük, a szocializmus felé, — a béke, a demokrácia és a szocializmus or­szágai táborának soraiba lépett. Igen, 1945. május 9-től kezdődik történel­münk új korszaka, az a korszak, amelyben a szolgaság, elnyomatás és kizsákmányolás év­századai után széles út nyílt meg boldog és jólétnek örvendő szocialista és kommunista jövőnk felé. Ez a népeink történelmében bekö­vetkezett alapvető fordulat elválaszthatatla­nul összefügg a Szovjetuniónak a második világháború során a fasizmus felett aratott győzelmével, elválaszthatatlanul összefügg a fasizmus felett kivívott diadalmas győzelem szervezőjének és népeink felszabadítójának, a nagy Sztálinnak nevével. Sztálin elvtárs „A marxizmus és a nemzeti­ségi kérdés" című dicső müvében, még abban az időben, amikor népeink még az osztrák­magyar monarchizmus és imperializmus ke­gyetlen elnyomása alatt vergődtek, 1913-ban, mint első nemzetközi tényező hangoztatta a cseh és szlovák nép szabadságra és önrendel­kezésre való jogát. Leninnel és Sztálinnal az élén egyedül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom lelkesí­tette Ausztria-Magyarország népeit a népek önrendelkezéséről és egyenjogúságáról szóló hatalmas jelszavával és saját példájával, melyet a nemzetek cári börtönének szétzúzá­sával mutatott, hogy síkra szálljanak és megalakítsák önálló államukat. Lenin és Sztálin, a bolsevik párt volt az, akik mind Csehszlovákia Kommunista Pártja alapításánál, mind űj lenini-sztálini típusú párttá edzésében állandó és megbecsülhetet­len segítséget nyújtottak nekünk. Ez a párt sztálini vezérének, Klement Gottwaldnak 1929­ben a párt élére való választása után képes volt harcbavezetni a dolgozókat nemzeti és szociális felszabadulásukért és el tudta őket vezetni hazánk szocialista építésének mai győ­zedelmes útjára. A Szovjetunió a legrosszabb időkben, a hit­leri Németország részéről fenyegető veszély és a német fasizmus erőszakos rabszolga­uralma idején is népeink egyedüli hü barátja volt. A Szovjetunió 1938-ban a fasiszta Né­metország részéről történő támadás esetére nagylelkűen fölajánlotta katonai segítségét, míg a nyugati ,,szövetségesek" a cseh és szlo­vák burzsoázia segítségével a müncheni dön­téssel Csehszlovákiát habozás nélkül koncul dobták oda Hitlernek. A Szovjetunió erélye­sen tiltakozott az államunkkal szemben 1939. március 14-én és 15-én elkövetett erőszakos cselekmény ellen. A Szovjetunió és nagy ve­zére, Sztálin tíz nappal azután, hogy a hitle­rista Németország a szovjetek országa ellen megkezdte orvtámadását, Európa valamennyi fasiszta járom alatt vergődő népének megse­gítését tűzi ki a Nagy Honvédő Háború ne­mes céljául. A Szovjetunió vállaira vette en­nek az emberiség történelmében hallatlan fel­szabadító küzdelemnek egész óriási terhét. A Szovjetunió és Sztálin elvtárs a háború egész ideje alatt újra meg újra megmutatták, hogy népeink legjobb barátai. A Szovjetunió 1941 július 18-án elsőnek kötött a Csehszlo­vák Köztársasággal szerződést, amely a Hit­ler ellen vivott harcban hazánkat teljesjogú szerződő félnek és egyenjogú szövetségesnek ismerte el. A Szovjetunió 1943. december 12­én a Csehszlovák Köztársasággal barátsági, kölcsönös segélynyújtási és a háború utáni együttműködési szerződést kötött, amelynek jelentőségét igen szemléltetően fejezte ki el­húnyt nagy vezérünk, Klement Gottwald, amidőn azt mondta, hogy „nemzetünk és ál­lamunk hajója végre biztos révbe futott". A Szovjetunió és Sztálin elvtárs a szovjetunió­beli csehszlovák hadtest megalakításában és felfegyverzésében a legnagyobb segítséget nyújtották, úgyhogy ez a hadtest azután a Szovjet Hadsereg oldalán harcba szállhatott hazánk fölszabadításáért. A Csehszlovákia Kommunista Pártja által vezetett hazai nem­zeti felszabadító küzdelmünknek is mind anyagi téren, mind tapasztalt szovjet partizá­noknak és parancsnokoknak rabságba döntött és harcolni kész országunkba való küldésével állandó és hathatós segítséget nyújtottak. A Szovjet Hadseregnek országunk terüle­tén való felszabadító átvonulása is a népeink érdekében kifejtett hősiesség és áldozatkész­ség tetteinek végtelen sora volt. Midőn 1944 nyárutóján fellángolt a dicső szlovák nemzeti felkelés, melyet a megszállók vérbefullasztás­sal fenyegettek, Sztálin elvtárs volt az, aki habozás nélkül parancsot adott a szovjet csa­patok hadmozdulatainak megváltoztatására, hogy megmentsék a harcoló szlovák népet és segítséget nyújtsanak neki. A népeink iránti barátság nevében csak ezekben a harcokban több mint 80.000 elesett és sebesült szovjet katona hozta meg hősi áldozatát. És végül a véres náci basáskodásnak maga a befejezése is a legnagyobb bizonyítékát nyújtja annak, hogy a Szovjetunió mily áldo­zatkész testvére volt mindig népünknek. 1945 május elején egész országunkban, amennyi­ben még nem szabadította fel a Szovjet Had­sereg, nagy nemzeti és népi felkelés lángolt fel a náci betolakodók és hazai kiszolgálóik kiűzésére. Az állig felfegyverzett fasiszta vadállatok elhatározták, hogy véresen leszá­molnak a felkelő néppel, főleg Prágában, a fő­városban. Prágától 50—60 kilométerre ame­rikai csapatok álltak. Segítség helyett szét­zavarták a Prága megsegítésére összegyűlt népet, szétkergették a népi hatalom szerveit képező nemzeti bizottságokat és, szabad te­ret biztosítottak a náci vadállatok örjöngésé­nek, akiknek feladata volt, hogy még az utol­só pillanatban is az amerikaiak érdekében végrehajtsák a felkelés munkás és kommu­nista forradalmi magva kiirtásának hóhéri munkáját. E gaztett célja egy amerikai bur­zsoá bábkormány uralomrajuttatása volt, amely az imperialisták érdekeit szolgálta vol­na. V Az amerikai imperialisták gyalázatos tervei azonban meghiúsultak. Sztálin generalisszi­musz meghallotta a felkelő nép segélykiáltá­sát. Sztálin elvtárs parancsára az ukrán arc­vonal csapatai, amelyek éppen akkor fejezték be győzedelmesen a Berlinért vívott gigászi harcukat, a vérző Prága segítségére siettek. A szovjet páncélkocsiosztagok állandó har­cok közepette a cseh hatáirmenti hegyeken keresztül vezető nehéz utakon, nem egész két nap alatt többszáz kilométeren keresztül átvágtak a cseh nép megmentésére, hogy a rombolás bőszült és kétségbeesett müvében megakadályozzák a megszállókat. Népünk ezért 1945. május 9-ről, mint az igazi nemzeti szabadságért, állami függet­lenségért és a kizsákmányolás igájának leve­téséért vivott évszázados áldozatos harcok örömteljes befejezéséről emlékszik meg. E nagy nap évfordulója alkalmából ezért a leg­hálásabb, szeretteljes tisztelettel adózik azok­nak, akiknek döntő és tartós segítsége nélkül ez a küzdelem nem érhetett volna győzedel­mes véget: a Szovjetunió Kommunista Párt­jának, a szocializmus országa hős népének és a halhatatlan Sztálinnak. Országunk népi demokratikus rendszerének további fejlődése sem lett volna lehetséges a Szovjetunió oltalma és támogatása nélkül. Nincs kétség az iránt, hogy a Szovjetunió oltalma nélkül országunk nem tudott volna védekezni az imperialisták nyorjiása ellen, annál is inkább, mivel a kapitalista köztár­saságtól túlnyomóan a kapitalista nyugat felé irányuló gazdaságot örököltünk. A Szov­jetunió részéről mérhetetlen gazdasági segít­ségben, nyersanyag-, gép- és élelmiszerszállí­tásban részesültünk, hogy a megszállók által feldúlt gazdaságunkat megújíthassuk és a nyugati imperialisták kizsákmányoló diktátu­mától való szolgai függés alól felszabadulhas­sunk. Dolgozó népünk hazájának a dicső Szovjet Hadsereg által való felszabadítása nyolcadik évfordulója alkalmából csak eme kedvező feltételek következtében készítheti el eddigi építő törekvésének, valamint népi demokra­tikus állama megszilárdulásáért, védelmi ké­pessége és biztonsága növeléséért kifejtett harcának sikeres mérlegét. Munkásosztá­lyunk a városok és falvak dolgozóinak élén, felejthetetlen vezére, Klement Gottwald elv­társ bölcs vezetésével kudarcba fullasztotta a Benes Eduárd által vezetett reakciónak 1948 februárjában országunkban a kapitaliz­mus megújítását célzó ellenforradalmi puccs­ra irányuló bűnös kísérletét. Hála Gottwald elvtárs körültekintő vezeté­sének, éberségének és elővigyázatosságának, leleplezték és szétzúzták az imperializmus to­vábbi, mindennél veszedelmesebb ügynökségét, az aljas áruló, Rudolf Szlánszky vezette ál­lamellenes összeesküvő központot, amely a kommunista párt belsejében fészkelt. E győzelmek hatalmas sziklát gördítettek el előrehaladásunk útjából és megteremtették a szocialista építés fejlesztésének és meggyor­sulásának kedvező feltételeit. Népgazdasá­gunk 1949—1953. évi fejlődésének öt­éves tervét, amely köztársaságunk soha nem látott fellendülését és felvirágzását jelenti, sikeresen teljesítjük. Az ipari termelés színvonala már tavaly elérte az 1937-es színvonal kétszeresét. Főleg Szlová­kia szocialista iparosításának eredményei al­kotják népünk büszkeségét és a csehek és szlovákok űj, egyenjogú testvéri viszonyának sziklaszilárd alapját, a szocialista Csehszlo­vákiában új, boldog és virágzó Szlovákia grá­nitszilárd alapját. Hatalmas iramban fejlődik nehéziparunk, amely az egész gazdaság, fő­leg a mezőgazdasági termelés sikeres fejlődé­sének, valamint jólétünk állandó növekedésé­nek előföltétele. A dolgozó parasztok már minden második községben egységes földmü­veszövetkezetekben, a gép- és traktorállo­mások sürü hálózatának hathatós segítségével közös táblákon gazdálkodnak. A termelés fejlődésével együtt dolgozóink életszínvonala is emelkedik, szokatlanul gyorsan fejlődnek isűcoláink, szociális, egészségügyi és kulturális intézményeink. Igen, népünk az alatt a nyolc év alatt, amely azóta telt el, hogy megkezdte történel­me új, jobb korszakának építését, nagy utat tett meg a szocializmus felé. E nyolc év ta­pasztalatai megcáfolhatatlanul bebizonyítot­ták, hogy történelmünk ezen új, boldog' kor­szakának építése legjobb barátunk, a Szov­jetunió biztonságos oltalma és mérhetetlen segítsége nélkül nem valósulhatott volna meg. E tapasztalatok alapján Gottwald elvtárs le­szögezhette, hogy „a szovjet példaképhez va­ló egyre közelebbjutás a népi demokratikus országok fejlődésének egyik fő törvénye". Május 9. következtében hazánk a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott nagy világküzdelemben a barikádok igazsá­gos, becsületes és győztes oldalán harcol. Hazánk e nappal bekapcsolódott a szocializ­mus és a béke országainak nagy táborába, amely tábor a Szovjetunióval az élen, döntő világerővé vált. Népeink a proletár-nemzet­köziség szellemében minden népi demokrati­kus országgal, a hatalmas Népi Kínával, Ko­reával és a Német Demokratikus Köztársa­sággal megszilárdítják testvéri kapcsolataikat és együttműködésüket. Dolgozó népünk a gyarmatok és kapitalista országok felszaba­dulásért küzdő népeivel megszüárdítja szo­lidaritásának testvéri kötelékeit. Népünk két hónappal ezelőtt elvesztette felszabadítóját és legjobb barátját, a nagy Sztálint. Népünket szeretett vezérének, taní­tójának és atyjának, Klement Gottwaldnak halálával nyomban további pótolhatatlan vesz­teség érte. Hazánk és a szocializmus ellensé­gei hiába várták, hogy népünk meginog. El­lenkezőleg, népünk erkölcsi, politikai egysége az országos gyász napjaiban még jobban megszilárdult. Dolgozó népünket nagy elszánt­ság töltötte el, hogy Sztálin és Gottwald nagy müvét, melynek gazdag eredményeit él­vezi, ínég buzgóbban továbbfejleszti, növeli hazája védőképességét és erejét és még kitar­tóbban elmélyíti barátságát a Szovjetunió testvéri népeivel. Igen, népünk drága pártja, Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésé­vel, Lenin és Sztálin zászlaja alatt, Klement Gottwald örökéhez híven kész folytatni azt az utat, amelyre 1945. május 9-én lépett: ha­zájában a szocializmus és a kommunizmus győzelméért, világszerte a haladás és a béke győzelméért vivott harc útját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom