Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-08 / 112. szám, péntek

2 i m $10 . 1953 május 8 A komárovi Buzuluk a Nagy Októberi Annak a májust köszöntő felajánlásnak teljesítése után, hogy egy hónappal hamarabb, vagyis május l-ig 27 nehéz gumifeldolgozó gépet készítenek el a Szovjetunió számára, kijelentették a komárovi' Buzuluk n. v. munkásai, mesterei, technikusai és az adminisztrációban dolgozók, hogy az ez évi dicsőséges májusi napokban új kötelezettséget vállalnak a Nagy Októberi Forradalom 36. évfordulójának tiszteletére. A kormány április 16-án ke:t nyilatkozatával kapcsolatban keletkezett vitahozzászóllsokban a munkacsoportokban és a z üzemi tanácsokban világosan megértették és magukévá tették azt, hogy még nagyobb mértékben kell kormányunkat segíteni, hogy a ezocializmus gazdasági alaptörvényét, amelyet a halhatatlan J. V. Sztálin állapított meg, teljes mértékben megvalósíthassák, A kormány és a Központi Szakszervezeti Tanács határozata alapján, amely a szocialista versenyre vonatkozik és amelyről valamennyi munkahelyen beszéltek, nagyon sok egyéni és csoport-kötelezettségvállalást tettek, amely kötelezettségvállalásokat valamennyi dolgozóval megtárgyalták és jóváhagytak és így kialakult egy összüzemi kötelezettségvállalás, hogy egyenletesen fogják teljesíteni a tervet a termelés brutto értékében, _ az árufajta legmagasabb számában, minden egyes hónapban az év végéig a következőképpen: áprilisban 100.5 százalékra; májusban 101 százalékra; júniusban 102 százalékra; júliusban 100.5 százalékra; augusztusban 100.5 százalékra; szeptemberben 100 százalékra; októberben 102 százalékra; novemberben 100.5 százalékra; decemberben 100.5 százalékra. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójának napjára a tervet 100.2 százalékra teljesítik. Az önköltséget úgy csökkentik, hogy az önköltségi tervvel szemben az év végéig

1 egymillió koronát takarítanak meg, amely összeggel növelik az évi tervezett akkumulációt. Megjavítják a termelési eszközök és berendezések kihasználását a fő gépiberendezéseknél a többmüszakra való áttéréssel a tervezett 77 százalékról 83 százalékra. -üzem doigozói kötelezettségvállalást tettek Forradalom 36. évfordulója alkalmából Emelik a termékek minőségét és a selejtet a tervezett selejtmennyiséggel szemben 2.5 százalékkal csökkentik. A munkahozamo*t 15.7 százalékról 17.7 százalékra emelik. A Szovjetunió és valamennyi népi demokratikus ország részére a megrendeléseket legkésőbb a megszabott határidőkben teljesítik, miközben a népi demokratikus Kína részére a nyolc nehéz kalander leszállításának idejét megrövidítik. Az összállami kötelezettségvállalások megvalósítása alá van támasztva a vezetőség, üzemi tanácsok, üzemi szervezetek, a CsISz és a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség üzemi szervezeteinek kötelezettségvállalásával, továbbá minden üzemágban az egyének és a kollektívák kötelezettségvállalásaival. Az üzem vezetősége többek között kötelezi magát, hogy a 141 technikai és szervezési intézkedésnek tervét 3,063.000 korona tervezett megtakarítással az év végére 105 százalékra teljesiti. A formázó műhelyben a munkát a szovjet tapasztalatok alapján rendezik be, aminek eredményei ez év első negyedévében már beváltak, hogy így jobban kihasználhassák a formázómühely gépi berendezéseit, A befektetéseknél ezzel megtakarítanak kétmillió koronát. Több gép tervezett kezelését 50-ről 55-re emelik. Továbbá megjavítják a technológiai termelést és új technológiai módszereket vezetnek be. így pl. szeptember végéig bevezetik valamennyi acélanyagnak, amelyek konstrukció szempontjából megfelelő formájúak, a savellenálló zománccal való zománcozását, amely anyagokat eddig úgy tekintettek, mint zománcozhatatlanokat. A szovjet és saját legjobb tapasztalataink kihasználásával megjavítják a munka szervezését a ,munkahelyeken a tervezés bevezetésének állandó elmélyítésével, hogy 10 százalékkal megrövidítsék a termékek átlagos előkészítési idejét. Intézkedéseket tesznek valamennyi alkalmazott szaktudásának növelésére is. Az üzemi tanács többek között kötelezettséget vállal, hogy a rendszeres heti tanácskozásokon kiértékeli a szocialista verseny menetét és a mühelytanáesók segítségével eltávolítja az esetleges hiányokat. Aktívan bekapcsolja ebbe a munkába a termelési bizottságokat, amelyek a legjobb dolgozók és munkamódszerjavítók közreműködésével tapasztalataikat átadják valamennyi kollektíva dolgozóinak. Rendszeres aktívák összehívásával elmélyíti a technikusok és a munkások együttműködését. A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség üzemi szervezete többek között kötelezettséget vállalt, hogy júniusban valamennyi munkahelyen beszélgetést rendez „Sztálin nevelt föl bennünket" című könyv témájáról, hogy még jobban terjedjenek a szovjet újítók tapasztalatai. Júliusban beszélgetést szervez a „gazdaságosság — a szocializmus törvénye" témáról, hogy ezzel hozzájáruljanak a kötelezettségvállalások teljesítéséhez a termelési költségek csökkentésével. A komárovi Buzuluk-üzem dolgozóinak kötelezettségvállalása például szolgál a többi nehéz gépipari üzemek munkásainak arra, hogy hogyan kell bekapcsolódni a szocialista versenybe, hogy a dicső gottwaldi ötéves terv utolsó évét sikeresen teljesedhessük és hazánkban a szocializmust felépíthessük. Köztársasági elnökünk kiváló művészeink kiállításán Antonín Zápotoeky köztársasági elnök szerdán, május 6-án délután meglátogatta a Nemzeti Galériában dr. h. c. Max Svabinszky művész grafikai müveinek kiállítását és dr. h. c. Ludvig Kuba nemzeti művész önarcképeinek kiállítását a képzőművészeti szalonban. Antonín Zápotoeky »Űj harcosok sorakozója« című regényét kiadták Franciaországban Az „Editeurs Francais Reunis" kiadóvállalat e napokban kiadta Antonin Zápotoeky csehszlovák köztársasági elnök „Űj harcosok sorakozója" című regényének fordítását „Les noui veaux combattants se leveront" címmel. Diminique Desantier, a l'Humanitében írja, hogy Antonin Zápotoeky csehszlovák köztársasági elnök, jelentős regény szerzője bemutatta a Az építészeti üzem igazgatóinak országos \ aktívája Prágában május 6-án, szerdán tartották a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom központi kubjában az építészeti üzem igazgatóinak és további vezető tényezőinek aktíváját. A munkakonferencián résztvett dr. Emanuel Slechta mérnök, tanár, az építőiparügyi miniszter, Jozef Lukacsovics építőipari megbízott, Jozef Bína. képviselő, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom elnöke, az építőiparügyi alkalmazottak szövetségének elnöke és sokan mások. Dr. Emanuel Slechta mérnök, tanár, építőiparügyi miniszter tartalmas előadásban emlékezett meg a technikaigazdasági eredmény normák igazolásának politikai és szervezési biztosításáról. csehországi forradalmi munkásmozgalom valódi történetét a mult évszázad végéről. A leírás élethű módja, ahogyan a regényben szereplő személyek le vannak írva és a forradalmi gondolkodású cseh munkások harcának plasztikus képe

1 azt bizonyítják, hogy Antonin Zápotoeky olyan iró, aki mélyen szereti a népet és elnyerte a dolgozók szeretetét. Fokozzák a harcot a munkafegyelem megszilárdításáért a szlov.-lupcsai építkezésen Csoportommal már hatodik hónapja dolgozom együtt a szlovenszkálupcsai építkezésen. A munka jó megszervezésével és a szocialista munkaversennyel felajánlásainkat minden egyes építkezési akció korábbi elvégzésében valóra váltottuk. Munkánkban nagy segítségünkre volt a dekádtervek napoki i való szétirása. Ennek alapján mindnyájan tudtuk, hogy mit kell elvégeznünk ahhoz, hogy előirányzott tervünket teljesíthessük. Felajánlásaink megvalósításában nagy segítségünkre volt az is, hogy a csoport tagjai vállvetve dolgoztak. Hat hónap alatt egyetlen kimaradásunk sem volt a munkából. Jelenleg az üzem alapcsövezésénél dolgozunk. Tervünket átlagosan 250 százalékra teljesítjük. Versenytársaink, Korcsok és Bartoska elvtársak csoportjai hasonló szép eredményeket érnek, el. Vannak azonban olyan csoportok is az építkezésen, amelyek tervüket sok esetben 100%-on' alul teljesítik. Ezeknél a csoportoknál azt a nagy hibát látom, hogy a csoportvezető s a munkavezető nem osztja be jól a munkát hogy a csoportok tagjai nem dolgoznak egyformán. Sokszor megfigyeljük, hogy míg e csoport 2—3 tagja dolgozik, addig a többiek tétlenül állnak. Legnagyobb hiba azonban ezeknél a csoportoknál a munkából való gyakori kimaradás és a munkaidő elégtelen kihasználása. Előfordul, hogy egyes csoportokban csak 5—6 órát dolgoznak naponta, a műszak többi részét pedig az egyik munkahelyről a másikra való járkálással töltik el. Ilyen elégtelen munkafegyelem tapasztalható az 5. számú épitkezési akción, így aztán nem csoda, ha ez a munkahely tervteljesítésén is visszatükröződik. Petrík István, Szlov. Lupc-sa A távösszeköttetésügyi minisztérium megünnepelte a rádió napját A rádió napjának előestéjén, szerdán, május 6-án a távösszeköttetésügyi minisztérium dolgozói ünnepélyes összejövetelt tartottak, amelyen a tádió jelentőségéről dr. Alois Neuman távösszeköttetésügyi miniszter mondott beszédet. Az ülésen értékelték a? eddigi ereményeket, főleg pedig a prágai televíziós adó próbaüzemének megkezdését és kiemelték rádiókomur.ikációnk további feladatait a szocializmus építésében és a világbékéért folytatott harcban. AZ IGAZSÁG T. G. MASARYKRÓL Az elmúlt napokban egy könyv jelent meg, amely rendkívül jelentős mértékben hozzájárult országunk történelmének megismeréséhez, főleg a München előtti kapitalista kefetársaság időszakának megismeréséhez, valamint a múltnak népünk gondolkozásában megmaradt csökevényei ellen folytatott küzdelméhez. | E gyűjtemény címe: „Okmányok T. G. Masaryk nép- és nemzetellenes politikájáról". A Masaryk-féle ideológia, a reformizmus, a kispolgári vallásos humanizmus és a dekadens burzsoá filozófia hosszú éveken keresztül a csehszlovák burzsoázia egyik leghatásosabb eszköze a dolgozó nép becsapására. A Masaryk-féle ideológia segítségével a burzsoáziának az első világháború után sikerült letörnie a munkásosztály forradalmi harcát, sikerült az újonnan alakult csehszlovák államot a kapitalista fejlődés útjára terelni. A csehszlovák burzsoázia a Masaryk-féle ideológiával éveken át bomlasztotta a dolgozó nép egységét, gyönyörű szavakkal fátyolt borított a dolgozók elnyomását és az ország idegen imperialistáknak való árubabocsátását célzó politikájára. Mindenekelőtt T. G. Masaryk, a kapitalista Csehszlovák Köztársaság fő létrehozója, a finánctöke szószólója álcázta magát a gyönyörű szavak eme hamis filozófiájával. Masaryk a kipróbált politikusok, jólfizetett firkászok és leggyakrabban bekötött szemű naiv tisztelői egész seregének Segítségével alakította ki az úgynevezett Masaryk-legenda légkörét. A kommunisták évek hosszú során át lerántották a leplet a Masaryk-féle humanizmus csaló jellegéről, melynek ködfüggönye mögött csendörszuronyok villogtak és az éhező munkásokra leadott puskalövések dördültek. Klement Gottwald már 1929-ben „a finánctőkés burzsoázia politikai vezérkaraként" jelölte meg Masarykot és csoportját. Később is hasonlóan nyilatkozott rój luk: „A burzsoázia erői koncentrálódásának folyamatába^ egyre jelentősebb szerepet játszik az úgynevezett „vár" és feje, Masaryk köztársasági elnök. A vár a finánctőke politikai exponense és a vár segitségével gyakorolja politikai befolyását valamennyi burzsoá, "főleg szociálfasiszta pártban." A kommunistáknak Masarykkal szemben elfoglalt álláspontját magyarázó fontos okmány az a röpirat is, amely az alábbi címet viseli: „Nem Masaryk, hanem Lenin". A röpiratot 1934-ben adták ki, Masaryknak újból köztársasági elnökké választásakor. A röpirat a csehszlovák burzsoáziának oly nagyfokú dühét váltotta ki, hogy a röpirat alapján kísérletet tettek a kommunista párKelleni hadjáratra és Klement Gottwald, Krosnár, Scsetka és Kopecky elvtársak ellen hazaárulás ürügye alatt elfogató parancsot adtak ki. A röpirat a következőképpen jellemezte T. G. Masaryk szerepét: „E burzsoá köztársaság rendszerének élén áll, a legtöbb érdemet szerezte ama illúzió terjesztése körül, i hogy ez népi köztársaság és a nép javát szolgálja, tehát mindjárt a háború befejezése után érdemeket szerzett a forradalmi harc aláásásával. Ö volt az, aki ettől az időtől a burzsoá uralom megszilárdításának az élén állott, ő írt alá minden törvényt, amellyel keresztülhúzták a dolgozó nép jogait, amellyel csökkentették életszínvonalát, amellyel leépítették a szociális vívmányokat, amellyel milliárdokat bocsátottak a klérus rendelkezésére és háborús előkészületekre. Ö írbá alá az állami alkalmazottak fizetésének csökkentéséről és munkából való elbocsátásáról szóló törvényt, ő áll a fasizálás élén is, ő irta alá a meghatalmazó törvényt és ő viseli a felelősséget mindezekért a fasiszta kényszerdiktátumokért. ö viseli a felelősséget a forradalmi mozgalom és a munkások harcának, küzdelmeinek példátian üldözéséért. Igen, ö viseli a felelősséget á munkások vérének •kiontásáért is, amely p köztársaságban oly gyakran előfordult". Masaryk és legközelebbi munkatársa, Benes politikáját később maga a történelem is leleplezte. Rájuk hárul a felelősség a müncheni árulásért, a kapitulációért, azért, hogy hazánkat kiszolgáltatták a fasiszta ellenségnek. 1945 után ismét lelepleződött Masaryk követőinek, Benestől kezdve Zenklen és Drtyinán keresztül egészen Peroutkáig folytatott masarykista politikája, midőn a hazai burzsoázia és a külföldi imperializmus eme ügynökei minden erőt kifejtettek, hogy újabb 1920. decemberét készítsenek elő népünknek és hazánkat újra a kapitalizmus igájába hajtsák. Népünk azonban ez esetben nem hagyta magát becsapni és a Masaryk-féle „demokraták" 1948 februári reakciós puccskísérletük után teljesen nyílt kártyával léptek fel: ma, nyugaton nemcsak idegen lélekkel, hanem idegen kabátban és idegen kenyérért uszítanak háborúra volt hazájuk ellen . . . A Masaryk—Benes-legenda ezzel lényegében szertefoszlott. Egye3 töredékei azonban még megmaradtak. Néhány embernek még úgy tűnik fel, mintha lett volna valami jó az „eredeti" Masarykban és humánusságában, hogy nem ö csalt, hanem őt tévesztették meg a kapitaÄsták, hogy aa első világháború után Masaryk már tulajdonképpen tehetetlen aggastyán, báb, s*.b„ stb. volt. Az „Okmányok T. G. Masaryk nép- és nemzetellenes politikájáról" című gyűjtemény véglegesen leszámol a Masaryk-legenda összes maradványaival, teljesen megvilágítja Masaryk tevékenységének minden oldalát, minden sötét szögletét. „Az erkölcsös idealistának", „a nép barátjának", „az igazi hazafinak", a becsületes, de tévedő embernek semmi nyoma sincs Masaryk képében, ahogy e könyvben előttünk áll. A hazai burzsoázia és a nyugati imperializmus hü szolgájának, a nép- és a munkásmozgalom megrögzött ellenségének, nemzetközi szovjetellenes uszítónak, szemfényvesztőnek és cselszövőnek az arcát látjuk itt. • Az okmányok szertefoszlatják a Masaryk felszabadító szerepéről szóló legendát, leleplezik a csehszlovák légiókhoz való igazi viszonyát és bebizonyítják azon állitások hamis voltát, hogy Masaryk a fiatal szovjet köztársasággal szemben semleges volt. Masaryknak nem az volt az érdeke, hogy a csehszlovák népet felszabadítsa, hanem az, hogy a cseh burzsoázia számára a nap alatt minél előnyösebb helyet biztosítson. E oélt követve a még meg sem született csehszlovák államot egybefüzi a nyugati imperialistáikkal, akiknek eladja az ország kincseit. E cél érdekében csereberét űz a légió tagjainak vérével. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom volt az a döntő tényező, amely Ausztria—Magyarország összeomlására is kihatással volt és kiváltotta a csehszlovák nép felszabadító küzdelmét. Éppen ezért, mivel Masaryk nem a csehszlovák nép érdekét tartotta szem előtt, a fiatal szovjet köztársaság elleni bőszült uszításaival, az intervenció szervezőjének legaljasabb tevékenységével és a szovjet államtényezők meggyilkolásának előkészítésével nagy érdemeket szerez az imperialistáknál. Erről tanúskodnak az okmányok. Már az első okmány bemutatja, hogy Masaryk és Benes már a szovjet köztársaság eleje óta szovjetellenes intervenció eszközének tekintették a légiókat. Masaryknak a légiókhoz való viszonyát legékesebben az 1918 augusztusában az amerikai kormányhoz intézett memoranduma fejezi ki (6. számú okmány, 24. old.), amelyben cinikusan azt írja az amerikai imperialistáiknak, hogy előnyösebb a cseh katonák bevetése, mint az amerikaiaké, mivel olcsóbbak. „Financiális téren hadseregünk kevésbbé költséges, mint az amerikai vagy angol hadsereg. Katonáink zsoldja sakkal alacsonyabb és egész ellátása olcsóbb. Legénységünk megszokta az egyszerű életmódot". Masaryk a Wilson-kormány közvetlen szakértő ügynöke volt az intervenció kérdésében. Wilsonnal, Mac Cornick szenátorral, Lansing államtitkárral folytatott tárgyalások során az amerikai kormányhoz intézett memorandumában mindenütt „szakszerűen" bizonyltja, hogy erősíteni kell az oroszországi intervenciót. 1918 novemberében Beneshez intézett levelében (7. számú okmány, 38. oldal) ezt írja: „A szövetségeseknek kell, hogy bátorságuk legyen szembeszállni a bolsevikokkal". E