Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-26 / 127. szám, kedd

4 Ul SZ0 1953 május 26. A moszkvai „Pravda" a jelenlegi nemzetközi helyzetről (Folytatás a 3. oldalról.) gyöngültek és az USA nem tudja pótolni a kereskedelem korlátozása következtében keletkezett kárt. ^Kereskedelem, nem pedig segítsége — ez az az álláspont, amelyet Attlee védelmez és amelyet Anglia és nemcsak Anglia legalapvetőbb érdekeinek szempontjából észszerűnek kell elismer, nünk. Attlee keserű szemrehányást tesz oeeántuli szövetségeseiknek: »állandó nyomást gyakorolnak ránk. hogy ne folytassunk kereskedelmet Kínával, még olyan árucikkekben sem. amelyek csak igen távolról függnek össze a háborús törekvéssel. Bármely más ország, hoz hasonlóan egyaránt életéťdekünk a kínaj kérdés megoldása«. Egy másik jelentős munkáspárti tényező. Bevin, aki a labourpárt belsejében kialakult ellenzék élén áll, nemrégen olyan kijelentéseket tett, amelyek még jobban hangsúlyozták a Kinával való, kölcsönös kapcsolatok problémái megoldásának halaszthatatlanságát. Lehetséges, hogy Churchill, ami az ö kommunistaellenes érzését illeti. semmivel sem marad le egyes más nyugati államférfiak mögött, akik a gyarmati és ' félgyarmati népek minden nemzeti felszabad! tó mozgalmáiban ,.Moszkva kezét" látják. Churchill azonban, ahogy ez beszédéből kitűnik, nem fejezte ki nyíltan ezt az érzését. Az alábbi kijelentése is erről tanúskodik: ,,Ki kell jelentenem, hogy nézetem szerint — és bátorkodom nézetemet kifejteni, — a vietnami katonai alakulatok, vagy utánpótló osztagaik gyors felvonulása a sziá

f mi határokon, nem szabad, hogy arra a következtetésre vezessen bennünket, hogy a szovjetek által sugallt akcióról van itt sző«. A nyugati, államférfiak az ázsiai vagy a világ más részében lezajló, egyre növekvő nemzeti és nemzeti felszabadító mozgalom okainak kiértékelésében minél jobban tekintetbe veszik a valódi tényeket, annál nagyobb lesz a kilátás a Nyugat és Kelet közöttj kölcsönös megértésre, annál nagyobb lehetőségek lesznek a felesleges komplikációk és vérontás elkerülésére. Meg kell állapítani, hogy a burzsoá államok más vezető tényezőitől eltérően Churchill a nemzeti kapcsolatokban felmerülő megnemértések békés megoldása szükségességének nemcsak általános hangoztatására szorítkozott. Konkrét i avaslatokkal lépett fel, melyeket a nemzetközi helyzet aktuális kérdései felülvizsgálásának módszereire tett. Churchill kijelentette, hogy »a vezető nagyhatalmak legmagasabb fórumai között minden nagyobb huzavona nélkül konferenciát kell összehívni«, és hogy »a konferencián a hatalmak és személyek lehető legkisebb száma jelenjék meg. Ez a

z összejövetel ne legyen jelentős mértékben hivatalos és még nagyobb mértékben ne legyen nyilvános. hanem bizalmas«. Amint látható, egyes más nyugati államférfiaktól eltérően Churchill a konferencia összehívására tett javaslatot egyik, vagy másik fél számára tett semilyen előzetes kötelezettséggel nem kapcsolja össze. A nemzetközi kapcsolatokban szerzett sokéves gazdag tapasztalatok megyédik Churchillt attól až alapvető hibától, hogy a békés kapcsolatok terén egyik fél a másiknak, még hozzá olyan félnek, mint amilyen a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a vitás nemzetköz} kérdésekről szóló szerződés előzetes feltételeit diktálja. Churchill nem hagyhatta figyelmen kívül a nemzetközi gyakorlatban általánosan ismert ama körülményt, hogy a tárgyalás előzetes feltételeit, vagy a háborúban győztes fél diktálhatja a legyőzött félnek, vagy pedig egyenlőtlen arány esetében az erős fél, ha a gyöngébb fél rovására valamit meg akar szerezni és ha a gyönge fél szempontjából elviselhetetlen há. ború fenyegetésével arra tudja kényszeríteni, hogy elfogadja az erösebb fél által diktált »béke-feltételeket«. Nem hagyhatjuk megjegyzés nélkül ama javaslatok bo. nyolultságát. melyeket nyilván a vezető államférfiak között valő közvetlen kapcsolatok közelmúltbeli tapasztalataira támaszkodva Winston Churchill terjesztett előA Churchill javaslatára száimos orszáeban keletkezett élénk pozitív visszhang igazolja ennek jelentőségét. Tehát Churchill beszédében tartalmazott felhívás a megegyezésre, habár csak egyes alapfontosságú problémák, és ezzel a nemzetközi téren kiéleződött helyzet enyhítésére vonatkozik is, a mai helyzetben igen időszerű. Május 13-án közölték az USA állami departementjének nyilatkozatát az angol miniszterelnök beszédéről, és Eisenhower elnök kijelentette, hogy a nyilatkozat szövegét jóváhagyta. Az állami departemente nyilatkozata nem tagadja ,az államférfiak Churchill "által javasolt sziikkörü konferenciája összehívásának lehetőségét, azonban ismét valamilyen okból a Szovjetunió elé terjesztett előzetes feltételek ismert gondolatát veti fel. Azt állítja, hogy a Szovjetuniónak van még mit tennie a panmindzsoni tárgyalás sikerének és az osztrák szerződés kérdése megoldásának érdekében, habár mindazután, ami történt, teljesen nyilvánvaló, hogy mindkét esetben ez nem a Szovjetunióra, hanem az Egyesült Államokra és Angliára vonatkozik, amelyeik sem ebben, sem más ügyben még nem vették ki „az őket megillető igazságos részüket". Amint a sajtó visszhangjából, valamint az USA állami departementjének nyilatkozatából kitűnik, Churchillnek az angol politikai pártok kiváló képviselői által támogatott álláspontját az Egyesült Államok bizonyos felelős köreiben „tartózkodóan. sőt hidegen" fogadták. Lehet, hogy Anglia és az USA államférfiainak nézeteiben felmerülő egyes egyenetlenségek a közöttük egyre szemmelláthatóbban állandóan fellépő gazdasági ellentétekkel magyarázhatók, ami nem kis mér tékben a nyugateurópai országok kereskedelmének az Egyesült Álla mok részéről történő korláto zásának szigorú vonalával függ össze. Ami a Szovjetuniót ille' ti, a szovjet nyilvánosságnak Churchill számos fentemiitett konkrét kijelentésével kapcsolatban elfoglalt negatív álláspontja mellett a szov jet nyilvánosság érdeklődéssel fogadta a beszéd egyes konstruktív jellegű részeit. A jövő megmutat ja, mennyiben fejezik ki e részek az angol kormány igazi szándékait, mely kormány élén Churchill áll. Be kell ismernünk, hogy máris olyan jelek tűntek fel. amelyek szovjet emberekben és a béke ügyét védelmező nemzetközi körökben ez irányban elkerülhetetlenül az elővi gyázatosság érzetét keltik fel. három hatalom, — USA, Anglia és Franciaország, — kormányfőinek javasolt gyűléséről van szó, amelynek célja állítólag a nagyhatalmak esetleges tárgyalása alkalmával kö zös irányvonal, vagy legalább közö sen eldöntött álláspont kidolgozása kell, hogy legyen. Ha ez így van, az azt jelenti, hogy a nyugati hatalmak tovább akarják folytatni a Szovjet unió rovására folytatott külcsönös egyezmények vonalát. Ezenkívül ez azt jelenti, hogy Churchill a legmagasabb fórumok konferenciájának összehívására tett javaslatának, ha nem is szövegétől, de szellemétől már ténylegesen visszalép, mert az ilyen konferencia a Szovjetunió részvételét illetően csak abban az esetben valósulhat meg, ha a felek minden előzetesen meghatározott követlemény nélkül jönnek a konferenciára. A három ha talom kormányfőinek javasolt összejövetele azonban nyilvánvalóan arra a célra irányul, hogy a Szovjetunió elé terjesztendő követeléseket dolgozzanak ki. Ezenkívül a három hatalom tervezett előzetes összejövetele azt jelenti, hogy folytatják azt a régi vonalat, ami egyáltalában nem vált be — egyik államnak a másik állammal való szembeállítását ideológiája és szociális politikai berendezésének alapelvei szerint. Nyilvánvaló, hogy a nyugati hatalmak e csoportjának újabb megegyezése jelenleg nemcsak, hogy nem járul hozzá a nemzetközi helyzet enyhítéséhez, hanem ellenkezőleg, a nemzetközi kapcsolatok feszültségének további fokozódását okozhatja. Teljesen világos, hogy habár egyes államok szociális rendszerei bármilyen módon is különböznek egymástól, sok olyan életfontosságú tényező van, amelyekben ezen államok népeinek érdekei megegyeznek. Az ilyen életfontosságú tényezőkhöz tartósak mindenekelőtt a béke, valamint a népek kereskedelmi, gazdasági és kulturális együttműködésének fejlesztése. A Szovjetunió teljes komolysággal és lelkiismeretességgel mindig kész megtárgyalni bármiiyen oiy javaslatot, amely a béke és az államok közti legszélesebb gazdasági és kulturális kapcsolatok biztosítására irányul. A L'Humanité című francia lap a kormányválságról A L'Humanité vezércikkben foglalkozik azzal, hogy Vincent Auriol köztársasági elnök — a kormányválság megoldására irányuló megbeszélései során — nem volt hajlandó fogadni a kommunista képviselők csoportjának küldöttségét. »Franciaország első pártját —írja a L'Humanité — tehát kizárják az elnöki tanáesokzásokból, közben az RPF fasisztáit tárt karokkal fogadja alkotmányunk különös őre, akj már januárban is felajánlotta a hatalmat a fasiszta Soustellenek. A köztársasági elnök magatartása azt mutatja, hogy megveti a francia munkásosztályt — írja a lap majd rámutat arra, hogy a franci^ dolgozók felismerik a fasizmus fenyegető veszélyét . és el vannak szánva a fasizmus uralomra juttatására irányuló törekvések meghiú sjt-- a socialista munkások — folytatja a lap — a szocialista vezetők, nek a munkásosztály megosztására irányuló manőverei ellenére — egyre növekvői számban lépnek akcióegységre kommunista munkatársaikkal. — A munkásosztály harci egysége nagy szerepre hivatott a nemzeti és demokratikus erőknek a haza javára való tömörítésében. Biztos az, hogy a népi tömegek öntudatos fellépése döntő szerepet tölt majd be a béke és a nemzeti füg. getlenség kormányának, a demokratikus szabadságjogokat és az alkotmányos biztosítékokat tisztelet. kezésbe más politikai pártokkal és kísérelje meg a kormányválság megoldását. A köztársasági elnök az egész nap folyamán folytatta megbeszéléseit a pártok képviselőivel. A Francia Kommunista Párt képviselőit azonban szombaton sem hívta meg tanácskozásokra. A CGT szombaton felhívást intézett a francia munkásosztályhoz és minden francia hazafihoz. Ebben megállapította, hogy a Mayer-kor mány bukása a munkásosztály nagy győzelme. A reakció erői ben tartó kormánynak, Franciaor- j azonban folytatják szérvezkedésü szág igazi kormányának megalaki tásában« — írja befejezésül a L'Humanité. • Vincent Auriol köztársasági elnök szombaton délelőtt fogadta Guy Molet-t, a Francia Szocialista Párt főtitkárát és felkérte, lépjen érintket, hogy olyan kormányt segítse nek hatalomra, amelynek irányzata még jobban kedvez a fasizmusnak és Franciaországot az amerikaiak zsoldjába, a nyomor, a pusztulás és a háború útjára vezetik. A CGT harcba hívja ez ellen a francia dolgozókat. Németország Kommunista Pártja elnöksége titkárságának közleménye Németország Kommunista Pártja elnökségének titkársága május 19én Düsseldorfban ülést tartott. Az ülésről kiadott közlemény tudatja, hogy az NKP elnökségének titkársága megtárgyalta a nyugatnémetországi üzemek idei üzemi bizottsága választásainak eredményeit, az NKP előkészületeit a szövetségi gyűlés választásaira, továbbá a IV. VIT nyugatnémetországi előkészítő bizottságának felhívását. Az NKP elnökségének titkársága közleményében megállapítja, hogy az üzemi bizottsági választások eredményei komoly csapást mértek a bonni és párizsi háborús szerződés megvalósításának terveire. Az öntudatos munkások és alkalmazottak következetesen küzdöttek a választásokon a nyugatnémet dolgozók társadalmi és politikai követeléseinek védelmében, a parlamenten kívüli akciók fokozásáért, a bonni és párizsi háborús szerződések végrehajtása ellen. Ezek az öntudatos munkások és alkalmazottak mindenütt sok szavazatot és mandátumot szereztek. Különösen nagy sikert arattak a szénbányászat, a kohászat, a vegyiipar nagyüzemeiben, valamint a hajógyárakban. A közlemény rámutat, hogy az üzemi bizottságok idei választásai a nyugatnémet munkásosztály osztályöntudatának és akcióegysége megszilárdulásának bizonyítéka, arról tanúskodnak, hogy növekszik a nyugatnémet dolgozók bizalma Németország Kommunista Pártja iránt. Az NKP elnökségének titkársága megvizsgálta azoknak az intézkedéseknek végrehajtását, amelyeket az elnökség VIII. teljes ülésén a szövetségi gyűlés választásainak előkészítéséről é? lebonyolításáról hozott határozat értelmében tettek. Az ülésen megnallgat.ták az NKP Központi Választási Bizottságának beszámolóját és határozatot hoztak a választási harc további fokozásáról. A közlemény rámutat, hogy az NKP választási harcának a nép szociális és politikai követeléseiért, a bonni és párizsi háborús szerződés megvalósítása ellen, az Adenauerféle rezsim megdöntéséért és a nemzeti újraegyesítés kormányának megteremtéséért vívott parlamenten kívüli harc fokozásával szoros öszszefüggésben kell folynia. Az NKP elnökségének titkársága a továbbiakban megállapítja, hogy a bonni kormány részéről az NKP ellen tervezett terv elhalasztása az egész német nép és a világ békeszerető emberei tiltakozó mozgalmának nyilvánvaló sikere. A titkárság felszólítja a kommunistákat és Nyugat-Németország minden lakosát, hogy fokozza éberségét és fokozza a harcot a demokratikus jogok és szabadságok, a nemzeti egység védelmében. Tibet népe tovább szilárdítja Kína valamennyi testvéri nemzetiségének egységét A pancsen láma május 22-én Tibet bél^és felszabadulása második évfordulóján levelet intézett Mao Ce-tung elvtárshoz. Levelében többek között a következőket írja: »A tibeti nemzetiség — amelyet az imperialista agresszív erők hoszszú időn át elnyomtak és kizsákmányoltak — az Ön ragyogó vezetésével két évvel ezelőtt sikeresen visszatért az anyaország nagy családjába. A tibeti nép azóta teljes mértékben osztozik a. nemzetiségek egyenlőségében és a vallásszabadságban. A pancsen láma ezután arról a hatalmas fejlődésről számol be, amely Titetben az elmúlt két esztendő alatt gazdasági és kulturális téren végbement. A pancsen láma levelének végén hangsúlyozza: a tjbeti nép szilárd elhatározása, hogy Mao Ce-tung elnök, a Kínai Kommunista Párt és a központi népi kormány vezetésével még szorosabbra fűzi sorait, tovább szilárdítja Kína valamennyi testvéri nemzetiségének egységét. Ausztráliai vasutas- és bányászsztrájk A lapok közlése szerint a „Brocke

n Hill Proprietary Company" 'ár>saság newcastlei acélgyárainak mintegy ezer mozdonyvezetője és fűtője, valamint „Ausztrálián Iron and Steel Limited"-gyár mozdonyainak személyzete szakszervezetük felhívására huszonnégyórás sztrájkkal tiltakozott amiatt, hogy a gyárak tulajdonosai kövemegtagadják munkabéremelési teléseik teljesítését. Oj Dél-Wales államban folytatódik a bányászsztrájk. Lapjelentések szerint május 20-án ebben az államban tizenkét bánya, május 21-én tizenhat bánya dolgozói sztrájkoltak. A bányászok munkafeltételeik megjavítását és munkabéremelést követelnek. A „New York Herald Tribun" a Szovjetunió békepolitikájának hatásáról A „New York Herald Tribun" című amerikai burzsoá lap vezércikkben foglalkozik a Szovjetunió békepolitikájának nyugateurópai hatásával. A vezércikk a többi között ezeket mondja: „Ridgway tábornok az első személyiség, aki nyíltan kijelentette, hogy a szovjet békegesztusok visszhangra találtak Európában. Ezt bizonyítják azok a súlyos politikai nehézségek, amelyek Franciaországban és Németországban késleltetik az európai hadseregről szóló szerződések ratifikálását. A brit és az amerikai politikát egymástól elválasztó különbségek I — partikularizmusról (külön törekvések szolgálata) vagy izolacionalizmusról (elszigetelődés) tanúskodnak. Ezek megnehezítik a NATO (Atlanti Szövetség) működését. Az Egyesült Államokban egyre határozottabban kialakul az a törekvés, hogy bejelentik: Ha a németek, a britek, a franciák és a többi nép nem engedelmeskedik, akkor az Egyesült Államok csökkenti a segélyt. A lap a továbbiakban megállapítja: „A jelen pillanatban veszélyes lenne a külföldi segély költségvetésének mindennemű jelentős csökkentése. Hitlerista katonák találkozója Müncheni jelentés szerint az elmúlt hét végén került sor a hitleri hadsereg hegyilövész egységei volt tisztjeinek és katonáinak találkozóára. \ A találkozón több mint 15.000-en vettek részt Nyugat-Németországból és Ausztriából. Az egybegyűltek előtt Rudolf Conrad, a hitleri hadsereg gyilövész hadosztályának egykori parancsnoka mondott beszédet. Ez a hadosztály a második világháború idején Görögországban és a gaztettei hadosztáSzovjetunióban elkövetett miatt „a háborús bűnösök lya" elnevezést kapta. A találkozón i'észtvett több más tábornok is. A „Der Abend" című osztrák lap i követeli, hogy az osztrák kormány — különösen pedig a belügyminisztérium — olytasson nyomozást az osztrák állampolgároknak e militarista tüntetésben történt részvétele tárgyában. " i .., t