Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-30 / 105. szám, csütörtök

1953 április 29. IIIS2 0 5 A szabad népek gazdasági együttműködése A demokratikus tábor országai áruforgalmának növekedése A Szovjetunió a legutóbbi időben a Kínai Népköztársasággal és más népi demokratikus államokkal köl­csönös árucsereforgalmi szerződést kötött az 1953-as évre. E szerződé­sek kilátásba helyezik a Szovjet­unió, Európta és Ázsia népi demo­kratikus államai közti kereskedelem további kibővülését. Az áruforga­lom szakadatlan növekedése az új árupiacon a demokratikus tábor or­szágai közgazdaságának sikeres fel­lendülése következtében valósul meg A Szovjetunió és a demokratikus tábor országai között elmélyülő kap­csolatok arra mutatnak, hogy a Szovjetunió ötödik ötéves tervéhek és a népi demokratikus országok Népgazdaságának fejlődését célzó tervek sikeres teljesítése biztosítja kölcsönös gazdasági együttmüködé­sük megerősödését és kiterjedését. A demokratikus tábor országai­val való kereskedelmi kapcsolatok terén blokád-politikát folytató kapi­talista országok kedvezőtlen hely­zetbe döntik, saját magukat és ezzel elmélyítik saját gazdasági nehézsé­geiket. Ami a demokratikus tábor országait illeti, egymás közti gaz­dasági kapcsolataik szüntelenül ter­jednek és biztosítják a nemzetgaz­daság békés fejlesztésére kitűzött terveik teljesítését. Az európai népi demokratikus or­szágok ipari termelésének színvo­nala most néhányszorosan túlhaladja az ipari termelés háborúelötti szín­vonalát. 1951-ben az. 1949-es évhez viszonyítva több mint kétszeresre növekedett a Kínai Népköztársaság ipari termelésének térfogata. Kina 1953 év kezdete óta első ötéves ter­ve alapján széleskörű gazdasági építkezésbe kezdett. A szabad népek közti gazdasági együttműködés különböző formák­ban nyilvánul meg. Különösképpen komoly szerepet játszik a külkeres­kedelemben. A termelés hatalmas fellendülése alapján szüntelenül nö­vekszik a szocialista tábor országai­nak külkereskedelmi forgalma. Ezen országok áruforgalma csupán az 1948—1952-es évek alatt kétszeresé­re növekedett. Ez idö alatt köl­csönös áruforgalmuk a demokra­tikus világpiacon több mint három­szorosára növekedett. A Szovjetunió külkereskedelmének terjedelme jelenleg jelentősen túllépi háborúelötti színvonalát és évente több, mint 18 milliárd rubelt tesz ki A Szovjetuniónak minden szük­séges eszköz rendelkezésére áll más országokkal folytatott kereskedel­mének kibővítése céljára. A népi demokratikus államok kül­kereskedelme is gyors ütemben fej­lődik. Az európai népi demokrati­kus országok külkereskedelmi for­galma az 1946—1952-es évek alatt több, mint ötszörösére emelkedett. Az áruforgalomnak ilyen nagymé­retű növekedése jelentős mértékben eme országoknak a Szovjetunióval, a népi Kínával és egymásai való gazdasági kapcsolatainak kibővülése és megszilárdulása következtében vált elérhetővé. A nyersanyagkiviteltől az ipari termékek kiviteléig lését szolgáló gépberendezést, gyapo­tot, vasércet, kokszot, mezőgazdasá­gi gépeket és más olyan árucikke­ket szállit, melyekben Magyarország hiányt szenved. A Szovjetunió Bul­gáriába ipari termelési berendezést, mezőgazdasági gépeket, fekete fém­öntvényeket, gyapotot, kőolajtermé­keket, vegyszereket és más árucik­keket szállít. A népi demokratikus országok­ban jelenleg építés alatt álló válla­latok üzembehelyezése után jelentő­sen megnövekszik az öntvény-, acél­és acélöntvénytermelés. A lengyelor­szági Nová Huta kohászati kombi­nát évente másfélmillió tonna acélt, azaz annyi acélt fog termelni, amennyi a háborúelötti egész len­gyel kohászati ipar acéltermelése volt. 1952 végén a „Bobrek" kohá­szati üzemben működésbe hozták Lengyelország legnagyobb henger­müvét, melyet a Szovjetunióban gyár­tottak. A hengermű évente egymillió tonna hengerelt acélt gyárt, azaz kétszerannyit, mint amennyi' a Len­gyelországban jelenleg létező legna­gyobb hengermű termelése. Ezelőtt Lengyelország a ,.Bobrek"-üzem szá­mára az USA-ban rendelte meg a hengersort és lefizette az előleget. Midőn azonban eljött leszállításának ideje, Lengyelország megrendelését visszautasították. A Szovjetunió Lengyelország segítségére sietett és rövid időn belül hatalmas és tökéle­tes hengersort szállított Lengyelor­szágnak. A J. V. Sztálinról elnevezett du­nai kohászati kombinát szovjet gyártmányú berendezésével Magyar­ország első ötéves tervének legna­gyobb építkezése. 1954-ben több fé­met fog termelni, mint a háború­elötti Magyarország egész kohásza­ti ipara termelt. A bulgáriai V. I. Leninről elnevezett, építkezés alatt álló kohászati üzem az ország vas­és ércszükségetének 70 százalékát fedezheti. A Szovjetunió: segítségével Bulgá­riában az ország meglévő nyers­anyagkészlete alapján vegyészeti ipar épül. 1952 elején működésbe hozták az első bolgár ötéves terv gigászi építményét, a bolgár-szovjet barátság gyümölcsét, —• a J. V. Sztálinról elnevezett vegyészeti kom­binátot. amely évente 70.000 tonna műtrágyával látja el az ország mező­gazdaságát. Albániában felépült a J. V. Sztá­lin textil-kombinát, mely évente 20 millió méter szövetet termel és a !e<?úiabb szovjet berendezéssel van felszerelve. A kogíbinát termelése teljesen - kielégíti az ország lakossá­gának gyapjúszövet szükségletét. A Szovjetunió segítségével Albániában cukor-kombinát létesült, továbbá kő­olajfinomító-üzem és cementgyár épül. 1951 végén Lengyelországban könnyű gépkocsi- és tehergépkocsi üzemet adtak át rendeltetésének. Mindkét üzem a szovjet szakemberek által kidolgozott tervek alapján épült fel és szovjet gépekkel van felsze­relve. A Szovjetunió segítséget nyújt a népi Kína népgazdaságának építésé­ben, különösképpen a Kuomintang­csapatok által elpusztított An-Sani kohászati kombinát felépítésében és kibővítésében nyújt segédkezet. A kombinát korszerű technika alapján történő újjáépítésének befejezése után a kombinját termelésének tér­fogata háromszorosan-négyszeresen növekszik. A szoros testvéri együttműködés folytán és a Szovjetunió segítségé­vel ä népi demokratikus országok megszüntethették a régebben álta­luk behozott számos árufélék im­portálását, söt az esetek egész so­rában maguk is megkezdték ezek­nek az árucikkeknek kivitelét. Románia például ma számos olyan árucikket exportálhat, amelyeket azelőtt maga is importált, ideértve a kőolajipari berendezéseket, a ha­talmas köolajfúrókat, agregátokat, traktorokat, gözmozdonyokat és te­herkocsikat. Számos ipari terméket, melyet Kína régebben külföldről hozatott be, jelenleg hazai üzemeiben gyárt. A kínai ipar ma elsajátította a gőz­mozdonyok, trolejbuszok, gépkocsik, szövőgépek, Diesel-motorok, villany­motor és más ipari termékek gyár­tását Európa és Ázsia népi demokrati­kus országai a köcspnösség alapján különféle ipari terméket, nyers­anyagot és élelmiszercikket szállíta­nak a Szovjetuniónak. 1953 folyamán., a Szovjetunió szí­nesfémeket, rizst, pövényi olajat, olajosmagvakat, húst, dohányt, teát, gyümölcsöt, gyapjút, jutát, selyem­gubót, selyemszövetet, nyersbőrt ós más árucikket kap Kínától. Magyar­országtól tengeri és folyami hajó­kat, felvonó- és szállítóberendezése­ket, ipari berendezéseket, lokomobi­lokat, gőzgépeket, szükségleti cik­keket és más árucikkeket kap. Bul­gária ércet, bányaipari termékeket, dohányt, húst, bort, friss- és aszalt­gyümölcsöt, paradicsomkonzerveket és más fogyasztási cikkeket szállit a Szovjetuniónak. A rövid lejáratú egyezményektől a többéves szerződésekig Az európai népi demokratikus or­szágok áruforgalma az új világpia­con 1952-ben az előző évhez viszo­nyítva majdnem egyötödével növe­kedett. A Német Demokratikus Köz­társaság sikerrel fejleszti kereske­delmét a demokratikus tábor orszá­gaival. Gyors, növekedést és erősödést mutatnak fel a népi Kína külkeres­kedelmi kapcsolatai. Az 1950—1952­es években a Szovjetunió és a népi demokratikus országok része Kína külkereskedelmében 26 százalékról 72 százalékra növekedett. A Szov­jetunió és a Kínai Népköztársaság között kötött barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerző­dés, valamint gazdasági egyezmé­nyek e két nagy nép közti gazdasá­gi és kereskedelmi kapcsolatok ki­bővülésének szilárd alapját képezik. A népi Kína számára biztosították sikeres gazdasági építésének kedve­ző előfeltételeit. » Az elmúlt három év folyamán Kí­na és a Szovjetunió közti szoros ba­rátság és együttműködés jelentősen megszilárdult és kibontakozott A szovjet kormány és a szovjet nép által áz új Kínának nyújtott mér­hetetlenül önzetlen támogatás — írta Mao Ce-tung elvtárs ez év feb­ruárjában — nemcsak, hogy meg­gyorsította Kína népgazdaságának megalapozását és fejlődését, hanem komoly jelentőségű lesz a Kína ál­lami építkezését szolgáló első ötéves terv egész megvalósításában. Az új világpiac kibővülésének és megszilárdulásának ékesszóló bizo­nyítékai a demokratikus táborba tartozó államoknak az európai népi demokratikus államok külkereske­delmében megrnövekedett szerepéről szóló adatok. Míg 1937-ben ezen ál­lamok része 12 százalékot tett ki, 1952-be(n ez a szám már elérte a 73 százalékot. A Szovjetunió és a demokratikus tábor más országainak baráti segít­ségére támaszkodva minden népi de­mokratikus ország az új világpiacon megtalálja az elengedhetetlenül szükséges gépeket, berendezéseket, nyersinvagot és gazdasági fejlődése függetlenségének biztosításához szükséges minden anyagot. Eme or­A Szovjetunió a népi demokrati- I kus országokba, népgazdasági ter­veik teljesítéséhez elkerülhetetlenül szükséges árukat — ipari gépeket, ércet, gyapotot és sok más nagy­jelentőségű áruterméket szállít. A Szovjetunió 1953-ban például a kötött egyezményeknek megfelelően Kínába kohászati, szénbányászati, szágok kiviteli termelése komoly felvevőpiacra talál a demokratikus piacon. Közép- és , Délkelet-Európa orszá­gai (Csehszlovákia kivételével) a há­ború élött alapjában véve nyers­anyag- és élelmiszerszállító államok voltak és késztermékeket importál­tak. Ez a helyzet visszatükrözte technikai-gazdasági elmaradottságu­kat és a hatalmas tőkés országoktól való gazdasági függőségüket. Az 1938—39-es években Bulgária és Ro­mánia behozatalában a késztermé­kek behozatalának összmennyisége ennek háromnegyed részét képezte. Magyarország és Lengyelország be­hozatalában pedig 40 százalékot tett ki. Az élelmiszer, nyersanyag és fél­készáru kivitele túllépte ezen orszá­gok kivitelének kilentized részét. A Kuomintang-Kína külkereske­delme félgyarmati jellegű volt. A kivitelt főleg mezőgazdasági termé­kek és ipari nyersanyag képezték. A behozatal olyan árucikkekből ál­lott, melyeket csak azért vittek be Kínába, mert a kapitalista államok monopóliumainak a maximális pro­fit elérésére piacokra volt szüksé­gük. így például a behozatal jelentős része élelmiszerekből, dohányból és gyapotból, tehát olyan árucikkekből állott, melyeket Kína maga is ele­gendő mennyiségben termelt. A népi demokratikus államok ipa­rosításával áruforgalmuk összetétele is megváltozik. Áruforgalmukban szüntelenül növekszik az ipari ter­melés, főleg a nehézipar termelésé­nek része. Lengyelország például csu pán az 1948—1950-es években 1.8­szeresen növelte a gépek és termelé­si berendezések behozatalát. A gé­pek és berendezések kivitele Len­gyelországból ugyanezen idö alatt 1.6 százalékról 11.3 százalékra nö­vekedett. A Kínai Népköztársaság által importált árucikkek között most komoly helyet foglal el az or­szág ipari fejlődésére nézve elkerül­hetetlenül szükséges ipari berende­zések és nyersanyag behozatala. Kí­na csak a Szovjetuniótól 65 száza­lékkal több gépberendezést impor­tál, mint amennyit a háború előtt a kapitalista országokból hozatott be. I gépgyári, vegyi és energetikai ipari berendezést, valamint más ipari ága­zatok termelését szolgáló berende­zést, úgyszintén ipari és közlekedési anyagot, korszerű mezőgazdasági gépeket, gazdasági fajállatokat, ve­tőmagot és más árucikkeket, Ma­gyarországra kohászati, szénbányá­szati és más ipari ágazatok terme­A Szovjetunió a népi demokrati­kus országokkal való kereskedelmét egyezmények alapján bonyolítja le, melyeket kezdetben egy évre kötöt­tek. Jelenleg a népi demokratikus államok tervgazdaságának megszi­lárdulása folytán elterjedtek a hosz­szúlejáratú többéves egyezmények. Ezekhez tartoznak a négy-öt évre vonatkozó kölcsönös áruszállításról szóló egyezmények, valamint a Szov­jetunió által történő ipari berende­zés-szállitásokról szóló szerződések, melyek az egész üzemek felszerelé­sére nézve elengedhetetlenül szüksé­ges komplett berendezéseket jelen­tenek. A Szovjetunió több évre szóló egyezményt kötött Lengyelország­gal, Csehszlovákiával, Romániával, Magyarországgal, a Német Demo­kratikus Köztársasággal, Bulgáriá­val és Albániával. A demokratikus világpiacon új árrendszer létesült, amely a szocia­lista tábor országai közti kereske­delem általános alapelveit követi. E piaci árak nem válhatnak az egyen­lőtlen árucsere a gyöngébb orszá­goknak az erösebb országok által való kizsákmányolásának és kifosz­tásának eszközévé, mint a kapita­lista piacon. A demokratikus tábor országai közti kereskedelem az egyen­lő felek által a kölcsönös érdekek tekintetbevételével kötött önkéntes egyezmény pontjaiban megszabott igazságos árak keretében bonyoló­dik le. Ezen országok egymásközti viszonyában szilárd árak játszanak szerepet,- melyeket kölcsönös meg­egyezés alapján legalább egy évi időtartamra határoznak meg. Az új világpiac fizetési alapjául a világ legszilárdabb valutája — a szovjet rubel szolgál. -é­A demokratikus tábor országai közti gazdasági kapcsolatok fejlődé­sét és megszilárdulását, állandó bő­vülésük és az áru eladása körüli ne­hézségek megszűnése jellemzi. E piac kapacitása a Szovjetunió és a népi demokratikus országok békés termelése növekedésének megfelelően növekszik. A demokratikus tábor országai közgazdaságának állandó fellendülé­se nemcsak, hogy nem zárja ki, ha­nem ellenkezőleg, növeli ezen orszá­gok kereskedelmi kapcsolatai kiter­jesztésének lehetőségeit a kapitalis­ta államokkal, kölcsönös előnybe he­lyezéilik és mindkét fél teljes egyenjogúsága alapján. A követke­zetes békepolitikát folytató Szovjet­unió és a népi demokratikus orszá­gok változatlanul kitartanak a nem­zetközi együttműködés és minden állammal folytatott kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése mellett, mert ebben látják a népek általános bé­kéje és biztonsága megszilárdításá­nak komoly előfeltételét. V. KIoesek, K. Virjaszov. (Megjelent a moszkvai Pravdában.) A nagymányai traktorállomás versenyfelhívása A nyitrai kerület gép- és trak­torállomásai az utóbbi napokban 1.4 százalékos napi terv teljesítési emelkedést mutatnak ki. A nagy­mányai gép- és traktorállomáa traktorosai példás kezdeményezé­sükkel felhívták a nyitrai kerület gép- és traktprállomásait, hogy »Béke-élmunkás« műszakot dolgoz­zanak le, s így megteremtsék a tavaszi munkaterv május l-ig való teljesítésének előfeltételeit. A nagy­mányai gép- és traktorállomás fel­hívását elfogadták a nyitrai kerü­let gép- és traktorállomásai. Több cukrot dolgozóink asztalára A Vörös-csillag állami gazdaság­ban május 1. tiszteletére értékes kötelezettségvállalások születtek. Tóth József 20, Kürti Béla 25, Fi­tos Lajos 31, Benkó Lajos 40, Ba­lázs Imre 20 és Kürti Teréz 10 brigádóra ledolgozását vállalták. Ezek az elvtársak felajánlásaikat a tavaszi munkák mielőbbi elvég­zése érdekében tették. ' A Vörös-Csillag dolgozói elfogad­ták a surányi cukorgyár verseny­felhívását, amely szerint 14 hek­tárról hektáronként 500 mázsát, egy hektárról pedig 10 vagon cu­korrépát adnak közellátásunknak. Holczer László, Komárom. Az olomouci kerület traktorállomásai teljesítették a tavaszi munkatervet Már az ötödik kerületben teljesí­tették feladataikat a gép- és trak­torállomások. Ez a kerület az olo­mouci. A terv 100.3 százalékos tel­jesítését az olomouci kerület gép­és traktorállomásainak dolgozói kedden, április 28-án, azaz a határ­idő előtt 3 nappal jelentették, mint ahogy a májusi felajánlásokban ígérték. Ez szép eredmény. Ugyan­is az EFSz-ek nagymérvű fejlődése folytán az olomouci gép- és trak­torállomások előtt az ez évi tava­szi munkák folyamán fokozott fel­adatok állottak. Ezenkívül a mult évből még 25.000 hektár szántó­föld maradt megmüveletlen. A traktorok .helyes kihasználásával kettős váltással és különösen az egyének, brigádok és az állomások közötti szocialista verseny kiter­jesztésével 9 gép- és traktorállomás a tavaszi munkatervet túlteljesí­tette. Terven felül 2.500 liter tejet adnak be A pataki EFSz tagjai példát mu­tattak, hogy jóakarattal és meg­értéssel a közellátás számára a tejbeadási tervet teljesítik, sőt túl­teljesítik. A pataki szövetkezeti ta­gok tervezett állatállományából 15 tehén hiányzik, de az első negyed­év alatt a tejbeadást így ls telje­sítették. Ezt úgy érték el, hogy az ősszel összpontosították a jószágot s elegendő mennyiségű takarmányt biztosítottak neki. saját készleteik­ből, és a teheneket gondosan ápol­ják. A beadás teljesítése után kö­telezték magukat, hogy május el­seje és kilencedike tiszteletére má­jus végéig a terven felül 2500 liter tejet adnak be. Ebből 1500 litert már be i s szolgáltattak. A terven felüli beadás teljesítésével 35.000 korona jövedelemhez jutnak s így munkaegységeik értékét megszilár­dítják. Kölcsönös testvéri segítség

Next

/
Oldalképek
Tartalom