Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-25 / 101. szám, szombat

142 U J 520 1953 április 24 Jaroszlav Hasek Hogyan lett Jong-Seng keresztény ? »A hetven év előtt született a nagy cseh szatirikus, kinek főműve »Svejk, a derék katona«, ma már a világirodalom elismert tartozéka, ren geleg apró Írásban, szatirikus novellákban álcázta le gyökeréig, a nevet ségig a világ hazugra kendőzött arcát, amint az itt közölt szatíra is bi zonyítja.i A bölcs és tiszteletreméltó Jong Seng saját pagodájában nagydühösen pofozta a Buddha-szobrot: — Te há romfejű isten! Eddig 7 kövér kutyát, 8 ökröt és 3 hordó nzspálinkát áldoztam neked. A folyón 15 imamai mot állítottam fel neked. A víz forgatta a kereket és minden forgás hozzád intézett kérelem volt: puhítsd meg a szép Csi-Csi-Ki szívét, akinek a lába a legszebb, akinek a lába Ó legkisebb az egész tartományban. _ Csi-Csi-Ki azt üzente nekem : — Nagybácsim Lu Nag Szívegység Testvériség elöljárója írásában kijelentette, hogy Te, kedves Jong-Seng nem rendelkezel azokkal a tulajdonságokkal, amelyek egykori őseid erényei voltak, akik igyekeztek mindenben az egész tartomány érdekében dolgozni. És ez az oka annak, hogy a szívem jégcsap és nem húzhat feléd. — Eddig a levél, te háromfejű gazember. Egy újabb pofon. — Csak így tovább fiam — szólalt meg egy hang Jong Seng hátamögött. — Aprítsd darabokra Buddhádat, mert ez az állat úgysem érdemel jobbat. És ezzel Jong Senghez lépett a fehér ördögök egyike, Páter Albán, a misszionárus. Vállon veregette: — Isten áldja meg munkádat. Már egy félórája figyellek. Mikor Jong Seng meglátta a fehér pátert, köpött egyet. — Mit akarsz tőlem ördög? — Édes fiam — fuvolázta ez — örömmel hallottam nagy bajodat, mert látom, hogy nem bízol többet Buddhában. De látod, van ám más isten is. akinek nagyobb a hatalma, mint a te fából faragott Buddhádé és aki műiden kívánságunkat teljesíti, ha tiszta szívből imádkozunk hozzá. — Szavatolsz érte, fehér ördög? — Persze, édes fiam A keresztények istene meghallgatja azok alázatos imáját, kik bajukban hozzámenekülnek. Ha keresztény lennél, a keresztények istene már rég megpuhította volna a szép Csi-Csi-Ki szívét. Jong Seng meghajolt Albán előtt: — Bácsikám osztán nehéz dolog kereszténynek lenni? Albán páter tagadólag rázta a fejét: — Nincs ennél könnyebb édes fiam Csak erős akarat kell hozzá. Ha akarod, én megtanítlak az alapigazságokra, a hittételekre. Megtanítlak a reggeli imára 30 púért és az estélire 20 púért'. A Hiszekegyet ingyen adom neked, mert a világért; sem akarnálak kizsákmányolni. 100 púért aztán megkeresztellek. Ezt a pénzt sem magamnak tartom meg, de a szerzetemnek. 20, 30, 40, 60 púért aztán lassan beavatlak a hit minden titkába. Bűneidet az isten nevében teljesen ingyen fogom megbocsátani és minden imáért, melyet közösen fogunk elmondani, hogy elnyerhessed a szíved választottját, a szép Csi-CsiKi-t, csak 5 pút fogok számítani. — Jó, bácsikám, nem bánom, még egy kövér kutyát is áldozok. Ugyan, ugyan hová gondolsz fiam. a keresztények istene nem fogad el áldozatot, mint a ti isteneitek, ö csak tiszta szívet követel. — No, ez mindenesetre okosabb és olcsóbb, szent bácsikám — örvendezett Jong Seng. — Gyere velem a házamba és taníts meg az új vallásra. A legjobb ételekkel foglak traktálni. Ügy kihízlallak, hogy hazamenet gurulni fogsz a hegyről. A legszebb lányokkal fogok neked kedveskedni, hogy veled aludjanak. Sanghaiból a legjobb ópiumot fogom hozatni és a rizspálinkától, melyet hol hidegen, hol melegen fogok neked felszolgálni, olyan részeg leszel, mint a tunguzok. —• Édes fiam, mí szent emberek nem alszunk nőszeméllyel. Nem baj, akkor fiúkat szerzek neked. — Édes fiam, 20 púért megtanítlak a 10 parancsolatra. Ott az áll: »Ne paráználkodj.« De menjünk be a házadba, ne hogy eszedbe jusson újra meghajolni Buddha előtt. A páter Jong Senget megkeresztelte a folyóban és a kínai egyre tőfceletesedett az új tanban. Még a böjtöt is betartotta. Böjtnapokon nem evett kutyahúst és a misszionárius sem lakott jól tyúkhússal. Ilyen napokon változatosan és ízléssel elkészített halakkal táplálkoztak és nagy áhítattal imádkoztak, hogy Csi-CsiKi szíve megpuhuljon. Az ima hoszsza szerint Jong Seng. hol 15, hol 30 pút fizetett a szent rend javára. Azonkívül két tucat kutyát küldött Kvantungba Tucsiang költőnek, hogy egy szívhez szóló költeményt írjon. Meg is lett a vers és Jong Seng kívülről is megtanulta annyira, hogy azt hitte, ő írta a legnagyobb költeményt. Aztán elkülte aranybetűkkel selyem kendőre hímezve a szép, picilábú Csi-Csi-Ki-nek és a költőnek, ráadásul még 3 kutyát küldött a csaó fajtából, melynek húsa tudvalevőleg a legízletesebb. És még egy verset rendelt. A kutyák úgy ízlettek a költőnek, hogy még szebb és még hoszszabb verset írt Csi-Csi-Ki szépségéről és Jong Seng szerelméről. A versmásolás és versküldés imákkal váltakozott. így teltek a napok: Ima és versmásoiás, ima és vers küldöncök. Egy szép napon nagy pecsétes levél futott be Jong Seng udva rába, maga a kvantungi kormányzó, a híres Si-Ken-Jong írta: »Édes fiam. Jong Seng. Kedves és drága testvérünk, a bölcs Lu-Nag, a szép Csi-CsiKi nagybácsija és a Szívegység Testvériség — melynek én is tagja vagyok — előjárója, jelenti nekem, hogy te drágám a házadban egy fehér ördögöt, egy keresztény boncot rejtegetsz. Tedd meg nekem azt a szívességet, küld hozzám megkötözve ezt az embert és én majd itt leüttetem a fejét. Remélem, hogy ezzel a szolgálatoddal teljesen megnyered a Szívegység Testvériség bizalmát és háláját. íme, mint leghűbb barátod írom alá magam: Si-Ken Jong.« Jong Seng nagy tisztelettel kisérte e! a küldöncöt az első rizsföld széléig, utána sietve kereste fel páter Albánt — Szent atya, — hajolt meg előtte — íme nézd, mit írt St-Ken-Jong Hogy megkötözve küldjelek téged Kvantungba, ahol majd a fejedet veszik. De szent atya, hát miért reszketsz? Hisz mindig azt mondtad, hogy a mártírhalálnál nincs nagyobb gyönyörűség. — Édes fiam, Jong Seng, '— felelte a sápadt misszionárius, — küldetésemet még nem fejeztem be. — De szent atyám, hát tényleg nem örülsz annak, hogy ilyen gyorsan és váratlanul a mennyek országába juthatsz? Hiszen csak egy pillanat az egész. A hóhér keze nem reszket és én egy halotti imát mondok majd érted. Látod, isten meghalgatta kérésemet, mert ime meglágyította a szép Csi-Csi-Ki szívét. Mert. ha teljesítem a dicső Si-Ken-Jong kívánsáés így Csi-Csi-Ki szívét. És ezt egyesés így Csi-Csi-Ki szívét. És ezt egyes egyedül a te közvetítésednek köszönhetem. Te könyörögtél értem istenedhez, és ő lám legszentebb akaratának eszközéül téged választott. — De édes fiam, Jeng Seng, — jajgatott a misszionárius. — Ha te engem kiszolgáltatsz a gyilkosoknak, akkor ezzel halálos bűnt veszel magadra. — Ugyan, ugyan szent atyám, hát nem százszor mondtad, hogy mint vágyódol az égi királyság után?! Látod, most itt az alkalom, hogy vágyad teljesüljön és ezzel nekem is alkalom adódik, hogy kifejezésre juttathassam köszönetemet az értem való buzgó imáidért. Jong Seng a gongra ütött. Szolgák léptek be. Jong Seng kedvesen pillantott a páterre: — Kötözzétek meg a szent atyát a legnagyobb tisztelettel és rakjátok fel a bambuszszekérre. Vele megyek Kvantungba. Szegény páter kétségbeesve kapálódzott, de Jong Seng az egész út alatt méltóságteljesen és kedvesen csak a túlvilág örömeiről beszél és hozzátette, hogy milyen büszke, amiért egy mártírt rejtegethetett és most vele utazhat. — Te félre értetted az Egyház tanítását, — jajgatott a fogoly. — Dehogy, dehogy. Én csak isten eszköze vagyok, hogy te minél hamarább a mennyek országába kerülhess. És ezért legyen áldott az ő szent neve! — Ne káromold az istent Jong Seng! — Hogy beszélhetsz így szent atyám — felelte Jong Seng ünnepélyesen. — Esküszöm, hogy a legjobbat akarom neked. fejét. — Féreértette az Egyház tafejét. — Félre értett eaz Egyház tanításait — voltak az utolsó szavai... A szépséges Csi-Csi-Ki a tiszteletreméltó Jong Sengnek a következő levelet küldte: »Kedves Jong Seng! Drága nagybácsim Lu-Nag, a Szívegység Testvériség elöljárója tözölte velem, hogy te az ősök szokásainak megfelelően, a fehér ördögöt meg-" kötözve a dicső Si-Ken-Jonghoz hoztad. Szívem most már együtt dobog a Tiéddel és Csi-Csi-Ki úgy szeret Téged, mint ahogy a barackfavirág óhajtozza a napfelkeltét, örökké a Tiéd, Csi-Csi-Ki.« Amikor Jong Seng elolvasta a levelet, hálatelt szemmel nézett fel az égre. — Isten mégiscsak meghallgatta a szent atya imádságait és megpuhította a picilábú Csi-Csi-Ki szívét. • — Látja, — fejezte be elbeszélését a prágai Sztanek-féle teakereskedés kínai alkalmazottja — ilyen volt az én nagyapám. Boldogan élt a szép Csí-Csi-Ki-vel és apámat is keresztény hitben nevelte fel. Az én boldogult apám aztán engem keresztelt meg és így most mi mindnyájan a Seng-családból, tehát én, Karol Boromäus Jong-Seng is keresztények vagyunk... Fordította: F. Z. <D, oyigelju, a k jövőnk érckapuiái apujai Zuhogó vizek forrnak, hömpölyögnek, dübörögnek a fürge turbinák, s amíg a habok egymással pörölnek zengi a munka győzelmes dalát, folyóinkon a tömörfalú gátak hatalmát őrzik már az új világnak. Magára talált a pór, a hegyi pásztor s kitört roskatag otthonából: hunyorgó szeme incselkedve tekint a nap fele s szíve kacajjal, dallal van tele. — Mi űzött, nyomott eddig, hé, felelj!? — kurjant a hegy a népre. — Ki kényszerített térdre, hogy viseld magánosságod átkát, bánatod sötét ruháját? Felel a vénje mogorván: — urat szolgáltunk, urat és papot. Vakok voltunk, tudatlanok. Hej, messzire nyúlik bánatunk, de új dal zeng a hegyek ormán. — Már döngetjük jövőnk érckapujat! — harsogja a fiatalja. Rohamra hát, építő rohamra! Ágyazzuk ércbe, betonba Szlovákiát! Zúg a Vág, harsog a Garam az ám; mégis betörik mint a szilaj csikót hazánk nagyszerű fiai. És megszelídül a folyó, többé céltalan nem rohan, ringatja majd a sok hajót. Az eszme tetté szépül, ár mellé gyár, kincsontó bánya épül. Magasfeszültség szálad a zöldköpenyes hegyek alatt falvak és városok felé. Ó szép hazám, ölelj magadhoz! Öleld magadhoz dogos néped, kik új tavaszban fürdetnek téged, hogy megszépüljön szelíd orcád s visszatükrözze arcukat. Erősödj, épülj, növekedj, harsogj erősen, mint a tenger, simogass bársony tenyereddél, hol haragvón, hol szeretettel neveld, acélozd népedet. Dénes György,; Komáromi színjátszóink és táncosaink első díjat nyertek a kassai népművézeti szemlén A népművészeti együttesek szlovákiai szemléjének két utolsó napján mutatkozott be a kassai Nemzeti Színházban a Csemadok komáromi helyi csoportjának színjátszó együttese és a komáromi magyar gimnázium tánccsoportja. Népünk művészi igényei egyre nagyobb mértékben növekednek és magas követelményt támasztanak a népművészeti együttesekkel szemben. A szlovákiai szemlére tehát csak a legjobbak kerültek, hogy tehetségüket, teljesítményüket összemérve, a győztesek résztvegyenek majd a prágai országos bemutatón. Nagy dicsőség az, amikor egy műkedvelő kultúregyüttes az egész ország előtt tehet bizonyságot arról, hogy milyen munkát végzett. A komáromi műkedvelőknek részük van ebben a dicsőségben. Megérdemelten jelölték őket az első helyre, ez volt a bíráló bizottság és a kassai szín ház zsúfolásig megtelt nézőtéren megjelent közönség egyöntetű véleménye. A komáromi színjátszók Gergely Sándor »'Vitézek és hősök* című drámáját mutatták be olyan magas művészeti tudással, amellyel eddig kevés Csemadok helyi csoport dicsekedhet. A nézők nem is a színészeket látták a színpadon, mert ott maga az élet jelent meg magával ragadó drámai erővel. A második felvonás szünetében a folyosón három fiatal leány beszélgetett. Kassa környékéről lehettek. IRODALMI PÁLYÁZAT A Csehszlovák Irők Szövetségének szlovákiai tagozata és a „Szlovák író" kiadóvállalat az új szocialista irodalom további fejlesztése érdekében irodalmi pályázatot hirdet az 1953. évre. Hazánk irodalmának vissza kell tükröznie iparunk fejlődésének, az EFSz-ek építésének és megszilárdításának nagyjelentőségű időszakát, népünk élesedő osztályharcát és a gazdasági, valamint kulturális színvonal emeléséért folytatott küzdelmét. Irodalmunk egyik becsületbeli feladata, megmutatni Klement Gottwald elvtársnak nagy hatását és munkáját a szlovákiai munkásmozgalomban, azt az áldozatos tevékenységet, amellyel örökre beírta nevét népünk életébe. Az Irodalmi versenyben azokat a müveket jutalmazzák, amelyek meggyőzően ábrá. zolják Szlovákia új életét, szocialista építőmunkánkat, főleg az első gottwaldi terv időszakában. A pályázatnak az a célja, hogy ösztönözze az új irodalmi tehetségeket szocialista értelmiségünk, a munkásság, a szövetkezeti dolgozók és az ifjúság soraiból. Az irodalmi pályázatra beküldhetők prózai müvek (regények, novellák, művészi riportok, elbeszélések, irodalmi filmalkotások, tárcák, drámai müvek, egész estét betöltő színmüvek, vígjátékok, dramatizált prózai írások, vagy versek, agitációs játékok, egyfelvonásosak, szövegkönyvek és hasonlók, költői alkotások, epikai költemények, lírai gyűjtemények, agitációs versciklus, epigrammák és hasonlók). Különös nyomatékot helyez az irodalmi pályázat bíráló bizottsága a szatirikus müvekre. A pályázatra beküldhetők irodalomtudományi müvek is, amelyeknek időszerű a jelentőségük irodalmunk további fejlődése szempontjából (tanulmányok, recenziók, eszszék és hasonlók). A pályázatra beküldhetők továbbá óvodás gyermekek és az ifjúság számára írt müvek is, mind a négy fent említett kategóriából. A bíráló bizottság tagjai a Csehszlovákiai Írók Szövetsége szlovákiai tagozatának és a „Szlovák írók" kiadóvállalatának képviselői lesznek. Pályadíjak prózai müvekre: I. díj 50.000 Kčs, n. díj 40.000 Kčs, III. díj 30.000 Kčs és további díjak öszszesen 60.000 Kčs. Pályadíjak drámairodalmi alkotásokra: I. díj 80.000 Kčs, H. díj 60.000 Kčs, m. díj 30.000 Kčs és a további díjak 60.000 Kčs. Pályadíjak költői müvekre: I. díj 50.000 Kčs, II. díj 40.00 Kčs, m. díj 20.000 Kčs és további díjak öszszesen 35.000 Kčs. Pályadíjak irodalomtudományi munkákra: I. díj 50.000 Kčs, II. díj 40.000 Kčs, ín. díj 20.000 Kčs és további díjak összesen 35.000 Kčs. A pályaműveket a pályázat hirdetőinek címére 1953. december l-ig kell beküldeni. A pályázat névtelen. A pályázók müveiket jelige alatt küldik be. Ezzel a jeligével kell megjelölni a borítékot, amely a szerző nevét és pontos címét tartalmazza. A pályázaton résztvehet a köztársaság minden polgára egy vagy több pályamüvei szlovák, magyar vagy ukrán nyelven. A „Szlovák író" könyvkiadó vállalat fenntartja a jogot, hogy a díjazott vagy kiadásra méltó müveket nyomtatásbaji megjelentesse. Beszédüknek néhány szavát hallottuk csak, de ez is elég volt ahhoz, hogy lemérjük a komáromiak előadásának hatását. Ha a minden bizonnyal szövetkezetben dolgozó lányok is gyönyörűnek tartják a szocialista drámát és mint mondják reggelig is elnéznék, ez legékesebb bizonyítéka annak, hogy a színjátszók a művet minenki számára érthetően, jól tolmácsolják. Cibulka Gabi és Cibulka József nagyszerűen átélt játéka sok-sok dolgozónak csalt könnyeket a szemébe. Sokan szorították ökölbe kezüket, visszagondolva a múltra, melyet soha egyikünk sem kíván többé vissza. Ami pedig »Vitézek és hősök« előadásának vitáján dicséretként és útmutatásként elhangzott, azt minden helyi csoport együttesének érdemes megszívlelni. Akik azzal védekeznek, hogy nem áll elegendő idő rendelkezésükre az elmélyültebb munkához, azoknak éppen a komáromiak példájával válaszolhatunk. A komáromi műkedvelők egyúttal a hajógyár legjobb dolgozói, élmunkásai és újítói, akik mindnyájan munkájuk befejezése után, szabad idejükben tanulják be szerepeiket. A komáromi magyar gimnázium tánccsoportjának műsorszámai közül a »Martosi lakodalmas« volt a jobbik. A táncosok művészileg magas teljesítményét a közönség szíves és szűnni nem akaró tapssal értékelte. Kár, hogy a tánccsoport részletmegoldásokba bocsátkozott és nem dolgozta ki teljes egészében a »Martosi lakodalmat«, mert így megfosztotta a közönséget egy kerek, egészet jelents művészi élménytől. A tánckompoziciók ilyen esetekben, mint 3bben az esetben is törést szenved. A »Balatoni majálist már kevesebb erényt mutatott a táncosok mozdulatain érezhető volt a mesteikéltség. Egészben véve mégis igen szép teljesítményt nyújtottak A siker ösztönözze a táncegyüttes tagjait, hogy a népi tánchagyományok gyűjtésébe még aktívabban bekapcsolódjanak, s ne elégedjenek meg az elcsépelt formákkal. hanem fejlesszék azokat jó érzékkel és művészi ízléssel tovább. A komáromi két művészegyüttes sikerére valóban büszkék lehetünk. Reméljük, hogy majd a prágai bemutatón Is megállják helyüket és országos dicsőséget szereznek a hazai magyar kultúrának. A Csemadok komáromi helyi csoportja színjátszóinak és s komáromi magyar gimnázium táncegyüttesének követendő példaként klel állniok összes kultúrmunkásaink előtt.